Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-05 / 183. szám, kedd

FEJLŐDES KÖZBEN Bizony nagyon meglepődik az, akit hosszú évek után most ismét Vágsellyére visz a dolga. A városba érkező idegennek azonnal szemébe ötlenek az új, modern lakótelepek. A tíz- tizenkét emeletes toronyépületek sokkal szélesebb tájra tekintenek szét, mint a hajdani nádfedelű házak, amelyeknek lakóiról Sellyei József könyvében írt. Öt még a nádas házak, azok lakói ihlették, de a mai költőt már a kecsesen magasba nyúló toronyépületek lepik meg, mint Gyurcsó Istvánt, aki Vágsellye című versében így ír: Nyári szomjúság Mi lettél csöndes Vágsellye? Oj, épülő, fejlődő város lettél, több ezer lakásegységeddel, munkásotthonaiddal, Iskoláiddal, óvodáiddal, áruházaiddal s a lassan átadásra kerülő új kórházaddal. Igaz, nincs még kultúrházad, nincsenek új, modern utald, de a fejlődés nem áll meg. És ezt a megállapítást mindenre vonatkoztatva megszilárdítják a XIII. pártkongresszus határozatai. Akiknek kell a kultúrház, kellenek az új utak, azok tudják: idővel ez is meglesz. Oj város lettél és még újabb leszel. Betörtél a köztudatba s már szinte felesleges leírni, hogy mi tett új várossá, miért hallunk, olvashatunk rólad egyre gyakrabban? A vágsellyei vegyikombinát, a Duslo több ezer embernek adott lehetőséget, hogy új otthont építsen. De biztosan több az ezernél azoknak a száma, akiket befogadott, akik ma a Duslót vallják munkahelyüknek s a két kilométernyire fekvő Vágsellyét otthonuknak. Három emberrel beszélgettem, akik az üzemben dolgoznak. Az egyik Itt született, Itt él, a másik Pozsonypüspökiről jött s amint tervezi, itt ls marad, a harmadik pedig a szomszédos Deáki szülöttje — ott él, ott épít házat. Az első huszonhat éves, itt született, szívéhez nőtt a város. Az iskola befejezése után idegenbe ment tanoncnak mert akkor Vágselylyén még nem voltak meg a lehetőségek s a szülők azt tartották, idegenben többet tanul, többet lát. S alig telt el néhány esztendő, míg G ólisz György távol volt, ezek a lehetőségek az ő városában )s kialakultak. Amikor visszatért, már félig felépítették a Csinos családi házak, gondozott kertek jelzik az Érsekújvár felé vezető úton, hogy helyben vagyunk. A HNB-n az elnök: Borbély Dezső fogad. Alig váltunk néhány szót, máris a faluszépítésre és a helyi EFSZ-re terelődik a beszéd. Nem alaptalanul, hiszen az előbbinek köszönhető például, hogy ma már a falu kocsiútjának mintegy 50 százalékát (22 ezer négyzetméter) és a járdák körülbelül 80 százalékát aszfalt, vagy beton borítja. — A lakosságai karöltve építjük a betonjárdákat — újságolja az elnök. — Ök vásárolják a cementet és adják a munkaerőt, mi pedig a kavicsot és az alapul szolgáló követ szállítjuk. Látná a versengést az egyes utcák közötti vegyikombinátot, jelentkezett — s amind mondja — sokkal nagyobb lehetőségek nyílottak meg előtte, mint idegenben. Aztán megnősült, rövidesen lakást kapott, berendezkedett, otthont teremtett magának, igazi otthont. Néhány évvel ezelőtt az Ifjú házasember még azon töprengett, hol lakjon, hová vigye feleségét, hol alapítson családot s íme, ma már az esti Iskolába való beiratkozásról ábrándozik, mert tudatosította, hogy a fejlődés nem áll meg s ez a lendület megköveteli az összefüggően arányos fejlődést, a város s az emberek fejlődését egyaránt. Gólisz György karbantartóként dolgozik az üzemben, s nem panaszkodik sorsára. Az autó felől érdeklődöm. — Még nincs — mondja — de szeretnék venni. Utóvégre azért dolgozom, hogy normális körülmények között élhessek ... Gólisz Gyöt-gy visszajött a városba s megtalálta számítását. De nézzük a többieket. Nagy Ede ugyanennek az üzemrészlegnek a művezetője, pedig még fiatal, alig huszonkét éves. Magyar iskolát végzett Pozsnvpiisnökin s miután befejezte, szülei azt mondták: „Ha tudsz, tanulj tovább!" — Jelentkeztem a bratislavai Kémiai Kö zépiskolába. Felvettek, de az elején nyelvi nehézségekkel küszködtem. Aztán megbir kóztam velük. S most már elégedett vagyok, hiszen koromhoz képest elég szép a fizetésem. A szüleimnek is adok négyszázat. A többiből meg itt élek Vágsellyén. Lakás, koszt, szórakozás, öltözködés, könyvek ... Meglepő, ha egy fiatalember huszonkétéves létére ilyen elégedetten nyilatkozik. És tudom, Nagy Ede nem túloz, pátosz nélkül beszél. Ilyen a termé— Átkozott talaja van a falunak, — toldja meg kisvártatva a fentleket. — Azelőtt már egy rövidebb esőzés után nemhogy kerékpárral, de gumicsizmában is alig lehetett végigmenni egy hosszabb utcán. Ma úgyszólván sármentesen sétálhat végig egész Tardoskedden akár a legnagyobb zápor után is. A helybeli földművesszövetkezet a járás legjobbjai közé tartozik. Háromezerötszáz hektáron gazdálkodik, taglétszáma 4—5 száz fő. Tavaly munkaegységenként 16 koronát fizettek előlegnek, az osztalék négy korona volt A jó kereseti lehetőségeket látva, a fiatalok sem kívánkoznak el hazulről, sőt egyre többen jönnek vissza. Igazságtalan lennék, ha nem' szete, azért is szeretik az üzemben. Gondoljuk csak meg, mit jelent az, ha egy huszonkétéves fiatalember, az „igényes generáció" tagja, elégedetten beszél munkahelyéről, keresetéről, egyszóval: elégedett az életével. Nemcsak Nagy Ede, de még sokan így beszélnek munkahelyükről, akik itt dolgoznak. Nézzük hát a következőt. Neve: Dora Ferenc Ő a legszolidabb, a legkomolyabb és a legidősebb köztük. Huszonnyolc éves. 1956-ban érettségizett a galántai magyar középiskolában, majd tanítani 'nent Peredre. Közben kiszolgálta a katonaságot s utána ismét visszakerült a katedrába. — Szerettem nagyon tanítani, mert szép hivatás, de korán nősültem, kevés volt a tanítói fizetés, s rákényszerültem, hogy elhagyjam az iskolát. Családomnak otthont kellett teremtenem s ehhez a legközelebbi, legalkalmasabb eszköznek a Duslot láttam. Ide kerültem s közben ezt a munkakört is megszerettem s anyagilag ls jobban állok. A keresetem sokkal több a tanítói fizetésemnél. Dora Ferenc diszpécserként dolgozik. Félautomata Irányítást végez. Rövidesen kiismerte magát a piros és zöld lámpácskák és a gombok között. Megszerette új mesterségét. Ma az üzem kiváló dolgozója. A közelmúltban telket vásárolt, építeni fog .. Három ember vázlatos helyzetével még nem lehet ezrek helyzetét példázni, hiszen ahány ember, annyi féle gond, probléma. Egy azonban biztos: Vágsellyét a vegyikombinát új várossá varázsolta, új embereket nevelt s számukra új lehetőségeket teremtett. Vágsellye a fejlődés városa lett, az új emberek, az új lehetőségek városa ... RESZELI FERENC Fe Az elnök hangja törte meg a csendet: — Azt javaslom, hogy vonjuk meg tőle a legközelebbi prémiumot és a természetbeni juttatásból térítse vissza a 10 kiló takarmányt. Nem tudjuk, menynyi volt pontosan. Nem mérte senki sem. Lehetett több is, kevesebb is. Egy nagy sporttáskával volt. De nem ez a lényeg. Hová jutnánk, ha mindenki ezt csinálná? Szóljatok hozzá! — Ügy vélem, hogy ez mégis csak túl szigorú büntetés lenne — szólt az egyik vezetőségi tag. — Jó a tejhozam, talán 500 korona prémium is lesz. S ezen a helyen szólnék a tardoskeddiek üdvöskéjéről, az Inter Bratislava válogatott játékosáról — Szikora Gyuriról. A szurkolók még a munkaeredményeiknél ls büszkébbek rá, lépten-nyomon szóbahozzák. A nemrégi első válogatott mérkőzésen őt figyelte a TV képernyője előtt az egész falu. Csak az édesanyja nem bírta idegekkel. A sikerek árnyékában számos probléma ls akad, és vár mielőbbi megoldásra. A legégetőbbek az üzlethálózattal, az iskolákkal és a művelődés, szórakozás lehetőségeivel kapcsolatban. Borbély elvtárssal két élelmiszer —, egy-egy cipő-, textilés papírüzletet néztünk meg. Az üzlethelyiségek kicsik, sötétek, s nem felelnek meg az egészségügyi követelményeknek. Mutatós, vonzó kirakat egy sincs. Az áruellátás se folyamatos. Tardoskedden ritkán kapható halkonzerv, nyári női cipő, magyar cigaretta, stb. — Mikorra várható javulás? — érdeklődöm. — Két-három éven belül új, kétemeletes nagy áruház építését tervezzük. Helyhiánnyal küzd az alapfokú kilencéves magyar és Aki egész nap a határban dolgozik, annak munka után jólesik egy pohár sör. De nemegyszer a kocsmában azt a választ kapja: nincs, elfogyott. S ilyenkor mit csinálhat, ha mégis szomját akarja oltani? Kér egy üveg máln&t s az sincs, egy pohár ásványvizet. Sokszor azonban az utóbbit — miután belekóstol — otthagyja, mivel meleg, ihatatlan. Szomjúságoltó nem lehet más, mint a víz. A sör évek óta hiánycikk, különösen nyáron. Szlovákia 14 sörgyára nem tudja kielégíteni a szükségletet, mivel a fogyasztás egyre növekszik. Az egy főre eső sörfogyasztás a múlt évben Szlovákiában már 106 liter volt. A sörgyárak az év első negyedévében 78 921 hektoliter sört adtak el > közellátásnak, ami 33 051 hektoliteres túlteljesítés. Az említett idő alatt a csehországi sörgyárak 17 482 hektoliter sört küldtek Szlováklába. jóval többet, mint a múlt évben. Áprilisban Szlovákia sörgyárai 318 000 hektoliter sört állítottak elő, vagyis a tervet 17 000 hektoliterrel túlszárnyalták, míg tavaly áprilisban csak 307 000 hektoliter sört főztek. A csehországi sörgyárak azonban a húsvéti ünnepekre és május 1 re való tekintettel saját körzetüket igyekeztek előnyben részesíteni s így Szlovákiának adósai maradtak. A lemaradást a nyári időszakban ígérik behozni, ami igen jól jönne az aratáskor. A sörellátás problémáit a vállalati szakigazgatóság úgy akarja megoldani, hogy több 7 fokos sört hoz forgalomba, ugyanakkor az előállítási normákban is változást eszközölnek, de amint állítják, a sör minőségén csorba nem esik. Csupán a kezességi határidő lesz rövidebb. De hol áll ma hetekig a sör? Amint látni, az idei nyáron is gondot okoz a sörellátás. Sajnos, e téren javulás nem várható, annál is Inkább, mivel a rimaszombati Az utolsó 3 évben a duklai szorost gyakran felkeresték néphadseregünk egységei, hogy a háborúból visszamaradt lőszert és aknákat ártalmatlanná tegyék. Az említett idő alatt több mint 80 ezer különböző robbanószert semmisítettek meg. az a takarmány csak 12 korona 50 fillérbe kerül. — Ügy kell neki! Tanuljon rendet! Ki tudja, hányszor vitt be'.fce'r A szövetkeze! vagyona nem közpréda — hurrogták le a többiek. Behívták a „tettest". K. István a cs . . A szövetkezet legjobb marhagondozói közé tartozik. Kifogástalanul törődik a reá bízott tehenekkel. Jól tejelnek. Napközben a növénytermesztésben segít ezt- azt, úgy hogy 2000 koronán felül keres a természetbenin és a részesedésen kívül. Tudja, hQjJUJ hibát követett el. Nem szorul a lopott szlovák iskola is. Az előbbi 685 diákja 12 tanteremben, az utóbbi 450 tanulója pedig nyolc osztályban szorong. Tornaterem híján szép Időben a sportpályán tartják a tornaórákat, kedvezőtlen időjárás esetén azonban a gyerekek beszorulnak az osztályokba. Mindkét iskolában bőven akadnak olyan padok, amelyeknek a lapja és támlája egyaránt mozog. A szükség ellenben nem engedi végleg kiselejtezni őket. Ezt az elgondolkoztató állapotot is csak a közeljövő oldja meg. Teljes fölszerelésű, 25 osztályos Iskolát kap Tardoskedd. A mozihelyiségben szinte mellbe vág az állott, dohos levegő. A mennyezet és a falak kormosak, foltosak. Ráadásul, ezt a — enyhe szóval — nagyon megviselt termet használják egy-egy színielőadás megrendezésére ls. — Tán ez a falu legöregebb épülete — hangzik a mentegetőzésszerű megjegyzés. Mielőbb neki kell látni tehát az új, minden igényt kielégítő művelődési ház építésének. — Milyen emberek lakiák Tardoskeddet? — teszem fel visszaúton a kérdést. — Lelkes, áldozatkész, de néha még kissé „tűzés" a lakossörgyár sem készült el határidő? re, átadásának dátuma egyre eltolódik. A sörellátás különösen a falvakon okoz problémát, mivel a JEDNOTA ez idén 13 ezer hektoliterrel kap kevesebbet, mint amennyit a múlt évben eladott. A losonci, čadcai, zvolení és a galántai járásokban már májusban előfordult, hogy 3—4 napig nem lehetett sört kapni. A sörhiány évről-évre megismétlődik. Változást csakis új sörgyárak építésével lehetne elérni. Ám e téren sem legkedvezőbb a helyzet. A jövő évben ugyan a Veľký Šariš i sörgyár már 600 000 hektoliter sört állit majd elő, az ógyallai gyárat viszont csak 1969ben helyezik üzembe. A Banská Bystrlca-i sörgyár évi 300 000 hektoliter teljesítménnyel 1970 ben kezdi el a sörfőzést. Több sörgyárat, mint például a bratislavait, košiceit, martinit, poprádit és a michalovceit korszerűsítik, ami a termelés növelését eredményezi. Ez azonban még nem jelenti a zavartalan sörellátást. A szomjúságot — ha nincs sör — mással kell oltani. Sajnos nem áll elegendő málnaszörp, limonádé a fogyasztók rendelkezésére. Ami van, az sem mindig jő minőségű, s nincs kellően lehűtve. Ásványvízben Szlovákia igea gazdag. Mégis a nyári kánikula idején nincs elegendő ásványvíz az üzletekben, kocsmákban. A jelenlegi palackoló üzemek nem tudják kielégíteni a szükségletet. Új palackolók építésére lenne szükség, de erre az Egészségügyi Minisztérium nem fordít kellő gondot. A nemzeti bízottságok sokat tehetnének ezen a téren, ha palackozót létesítenének. Így anyagi ja vakhoz jutnának és segítenének az ásványvízhiány kiküszöbölésében. Itt a nyár, a tűző nap pedig szomjassá teszi az embert. Az illetékeseknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük, hogy elegendő frissítő kerüljön a piacra. — nj— Ma már elmondhatják, hogy a duklai szoros környékén befejezték a munkát. Ez persze nem jelenti azt, hogy itt-ott nem találnak később is majd lőszert, esetleg aknát, mivel az eltelt 20 év alatt sok helyen megváltozott a talaj fekvése. —n— holmira. .. Pénze van elég, s ha megkérte volna a vezetőségei, bizonyára kapott is ool .a egy kis takarmányt tószegeit fővel áľ előttük. Az elnök kimondja az í: életet. K. István fölrezzen — Tudom, hogy hibáztam, de az az érzésem, hogy a búntetés túl szigorú. Ügy hallotta'n, hogy nagy J r. szép prémiumba 'Jan kilátás. Kérem a büntetés enyhítését. Szavamra mondom, hogy először és utoljára történt. Hangjában nem meggyőző a megbánás. Talán csak a prémiumot sajnálja. De annyi bizonyos, többé nem nyúl a közös vágyónak.

í A szigorú b'lľtetCs n

rctten:S tanulság les? <sz<r PALÄGYI LAJOS ság. Igaz, ma már csak néhanéha csattan egy-egy pofon, de évekkel ezelőtt nem múlt el mulatság, vagy búcsú késelés nélkül... A kocsmában az idősebbek igazolták az elnök szavalt, sőt kissé hetvenkedve jegyezték meg: — Csak akkor volt Jó búcsú, ha halott is volt. — Egy? — Néha kettő is ... Borbély elvtárs Irodájában megtudom még, hogy a tardoskeddiek évente 50— 55 házasságot kötnek. Egy-két válást is nyilvántartanak, és körülbelül 70 újszülött lát napvilágot a községben ... Tardoskedd a jelen, de főleg a jövő faluja. Erre bizonyíték az eredményes faluszépítési akció, a jól gazdálkodó EFSZ, az új cukrászda, stb. A közeljövőben az iskolán, a művelődési házon kívül tetszetős áruházat, egy tóparti halászcsárdát is kapnak a falubeliek. A tardoskeddiekben él, hat, serkent a végleg visszanyert önbizalom és a lendület. A jövő hídján állnak... MIKLÓSI PÉTER A JÖVŐ HÍDJÁN Egyre gyarapodó község Szlovákia második legnagyobb faluja: Tardoskedd. Az egykori szkíta, majd kvád település helyén épült falut a Szoárd, Léi és Huba nemzetség népesítette be. Az 1300-as évek elején Csák Máté hadai pusztították; 1460-ban husziták táboroztak itt. 1637-ben Tardoskedd mezővárost jelleget és vásárjogot kap. Csaknem háromnegyed évszázaddal később Bercsényi Miklós kuruc tábornok nyer itt csatát. Még később Mária Terézia is megfordul a községben. g y e I m i Fáradságos munka eredménye