Új Szó, 1966. július (19. évfolyam, 179-209. szám)

1966-07-28 / 206. szám, csütörtök

Az áldomás elmarad BARTHA DEZSŐ, az ipoiysza­kállasi szövetkezet agronómu­sa, bosszúsan vakarja a füle tö­vét. — Az ördög vigye el ezt az esőt. Ha nem jön közbe, két nap múlva megittuk volna az áldomäst. — A nagy rohanásban az em­bernek nincs ideje arra, hogy különösebben törődjön a gép­pel, pedig hiba akad mindig — mondja Pintér Gergely, a szö­vetkezet legjobb kombájnosa. Segédjével, Báthy Miskával egy ízekre szedett alkatrész fö­lött guggolnak. <— Pedig a Gergő ám nem ha­nyagolja el a gépet — szól köz­be a mechanizátor, Szmolka Já­nos. — Csakhát nehéz az idei aratás. Olyan a termés, hogy alig bírja az SZK 4-es is, pedig az talán a jegenyefákat is le­aratná. Tegyük még hozzá, ha olyan pmber ül a nyergében, mint Pintér Gergely. Mert az sem mindegy. PINTÉR GERGELY szaktudása Megtartja az első helyet ? Jozef Buček, az érsekújvári gépállomás traktorosa, eddig a nyugat-szlovákiai kerület leg­jobb kombájnaratója. Ha valaki keresi, ezekben a napokban ne­hezen talál rá. Egyik faluból a másikba vándorol, és a munka­ideje reggel nyolctól este ki­lencig tart. Azon a forró júliusi napon, amikor már 130 hektár gabo­nát vágott le, Kfihldgyarmaton találtam. — A napi teljesítményem? — nevetett —, ha nem kell haza­rohannom az esö elöl, olyan nyolc hektár. Mikor elárulom neki. hogy a kerület legjobb aratója |a múlt héten történt), ismét mo­solyog. — No, látja. Nem is vagyok olyan erős, mégis megelőztem mindenkit. De ha az első he­lyet tartani akarom, akkor most kell még csak igyekez­nem. De nemcsak az én érde­mem ez. — A segédjére mutat. — Mészáros barátom ls sok mindenről tehet. No meg az SZK 4-es. Kitűnő masina. Négy éve hallgat rám. Noha csak egy rakás vasszerkezet, jól megértjük egymást. Rendesen gondozom, hogy üzembiztos munkával hálálja meg a kar­bantartást. — Hogy elégedett vagyok-e? A szövetkezet vezetőségével és a tagokkal is megértjük egy­mást. Az elnök, Kara Márton mindenben a segítségünkre van. De hogy el ne felejtsem. Elsőosztályú kosztot kapunk. Ez pedig Retkes Vilma érde­me. Ha Itt befejezzük, akkor északra vándorlunk. Tavaly Csehországban is jártam, vala­hol Most környékén. Otközben sokat tapasztalhat az ember. Nagyon érdekes számomra minduntalan ó| és fij emberek­kel ismerkedni. Traktorral vontatott llres pótkocsi kanyarodik a kom­bájn mellé. Kovács Zsiga. Szarvas Péterrel felváltva hordják a termést. Nem tartóztatom őket tovább. Kara Márton szövetkezeti el­nökkel és Tóth csoportvezető­vel lépegetek a tarlón. Az Iménti beszélgetés és a kom­bájnos |ár az eszemben. Az el­nök és a csoportvezető meg biztos arról gondolkodik, ho­gyan lehetne minél hamarább levágni a gabonát és lehúzni a szalmát. Mert kl tndfa, med­dig kedvez az Időjárás? MAGDA VANKOVA kétségbevonhatatlan, hiszen ki­tanult gépszerelő. S még hozzá 14 éve arat. Azelőtt a Zselízi Állami Gazdaságban, három éve Itthon, „öreg róka" már a szak­mában, bár korára nézve nem idős. A segédje is sokat tanul­hat tőle, illetve már tanult is. Amikor napjában ebédre megy, nem fél rábízni a nagy vaspa­ripát. És így felváltva ebédel­nek, hogy a kombájn egy pilla­natig se álljon tétlenül. Ehhez pedig szív is kell. Kora reggel­től késő estig kell állni a kor­mánykerék mellett, mert leülni nem lehet. Kövér a búza, sok a szalma, a gyakori viharok meg­döntötték, ezért ügyelni kell, nehogy megfulladjon a dob. — Tudja a fene, hogy miért, de az ember szívesebben arat a kövérebb gabonában, pedig ahol itt-ott van egy kalász, könnyeb a munka — mondja Pintér Ger­gely. — Ismeri maga, milyen érzés az, amikor a kövér kalá­szok behullanak a dobba és az ember szinte a testén érzi a zízegést, amint a szemek vé­gigfutnak a gép hasában és be­ömlenek a tartályba? És ez így megy napról-napra, hacsak nem esik az esö, mint most. Kora hajnaltól késő estig a kombájn nyergében. Gyerme­keivel csak elvétve találkozik az ebédnél. Este már alszanak, mikor hazatér. Aratósors. Igaz, hogy ilyenkor megvan a havi 2500—2700 korona is, mert 250 mázsa a napi norma, a többit premizálják. MI HAJTJA vajon a kombáj­nost? A prémium vagy a termé­sért való aggódás? Nyilván mind a kettő. De nem biztos, hogy csak ezért vágott már le Pintér Gergő 100 hektár gabo­nát. Ehhez ember ls kell, ügyes, talpraesett, akinek helyén van a szíve. Motorkerékpár kanyarodik a műhely elé. A szövetkezeti el­nök, Gombos György érkezik. — Kerestem vagy negyven­ezer koronát — mondja köszö­nés helyett. Látja, hogy értelmetlenül fo­gadjuk a bejelentést, bővebb magyarázatba kezd: Akikre nem falóitok jelzőt Pintér Gergely A szerző felvétele — Az oroszkai felvásárló köz­pontban ülök már három napja reggeltől-estig. Mert lisztesnek akarták átvenni a búzánkat. De azt mondtam, hogy ilyen nincs. Acélos, vagy semmilyen. Mond­tam is a felvásárlónak. Ha ti gazemberek vagytok, akkor mi még nagyobbak leszünk. Mert nem nehéz ám egy zsák búzá­ból úgy összeválogatni ötven szemet, hogy lisztesnek bizo­nyuljon a laboratóriumban. De ugyanezt meg lehet csinálni fordítva ls, és akkor elsőosztá­lyú termésnek lehet minősíteni. Ezért mondtam a felvásárlónak, hogy ne válogassa, markoljon bele akármelyik zsákba, és úgy csináljon próbát. Szóval mégis csak acélos lett a búza. Ismeri az árdiferenciát? Így kerestem három nap alatt negyvenezer koronát — mosolyog mint aki Jó üzletet csinált. — Azért mégis fölbosszantják az embert •— fordul most már inkább csak az agronómushoz. — Állandóan zaklatnak bennün­ket, hogy minél hamarabb szál­lítsuk le a gabonát, végül még­is ők késleltetik a felvásárlást. Képzeljétek el, ha minden egyes szövetkezet csak egy jármüvet küld a központba, akkor is 70 autó vagy traktor ácsorog és vár az átvételre. Egy fél napnál hamarabb aligha kerül rájuk a sor. Pedig addig kétszer-három­szor is fordulhatnának. ILYEN GONDOKKAL telik el minden egyes aratónap. Lehet, hogy mire ezek a sorok nyom­dafestéket látnak, Ipolyszakál­lason mégis megisszák az áldo­mást. PALÁGYI LAJOS Kfégy óra. A szövetkezet gé­' " pesítője először csak fel­könyököl fekhelyén s úgy kém­lel ki az ablakon. Nem hisz a szemének. Kap magára valamit és kint is körültekint. Sajnos, lói látta az ablakon át. Olyan fancsali képű az égbolt, hogy egy magyaros ördögimádság ki­szalad a szálán. Már kilenc felé jár az idő, amikor újra találkoznak a szö­vetkezet felelős emberei. Nem az irodában, hanem a magtár­ban. Eléggé hallgatagok. Az el­nök — a mechanizátor felé in­tézve a szót — így oldia a rá­juk nehezedő csendet: — No, Randi, mai tervednek már befellegzett. — Az még nem biztos — mondta emez nem eléggé maga­biztosan. Az agronómus, Vaszily János meg azzal „vigasztalja" a bosz­szankodó mechanizátort, hogy: — Ne búsulj, Bandi, mafd sá­tor alatt . . . Orosz elvtárs, a trebišovl já­rási termelési igazgatóság veze­tője lép be a bodrogmezői szö­vetkezet magtárába. Talán fur­csa is lenne, ha mindjárt az ele­ién nem így érdeklődne: — No, fiúk, hát hogy ls ál­lunk az aratással? Az arcok komorsága láttán nem vár ió választ, meg sem le­pi tehát, amikor Matyi János elnök ilyen röviden válaszol. — Sehogy. — Azért, ha kisüt a nap, még ma is csépelhettek. Orosz elvtárs biztató szavai­ra azonban ez a válasz: — Süthet, akár hetedmagá­val, ma akkor sem csépelünk egy dekát sem. • • • Előző nap öt Óra tájban már mind a hat kombájnos, vala­mennyi traktoros és a hozzájuk beosztott dolgozók ott gyülekez­nek a telepen. Nincs sok beszéd, ma korán kell Indulni. Még több mint 30 hektáron lábon áll a búza, és a terv szerint már az aratási koszorúval akarnak végigvonulni a falun, mielőtt a mérkőzés előtt az argentin bíró belefúj a sípjába. Tizenhat óra. Az aratási ko­szorú már ott áll a Pázsit-dülő sarkán. A három kombájn még dolgozik. 32 fokot mutat a hő­mérő. De az ittlevők nem csu­pán s talán nem is elsősorban ettől izzadnak. A faluban a hangosbeszélő új­ra és újra ismétli: „Tisztelt szövetkezeti tagok. Talán már csak percek kérdése és örömmel jelenthetjük, hogy 3 kombájnosunk 9 nap alatt több mint 70 vagon gabonát csépelt ki. Ezekben a percek­ben fejezik be a nagy munkát. Kombájnosaink, traktorosaink megérdemelnénk, hogy a leg­szebb szavakkal köszöntsük őket. De higgyék el, egyszerűen nem találunk jelzőt e nagyszerű emberek méltó dicséretéhez." Délután fél hat tájban gördül végig a falun a három kombájn. Az elsőn ott az aratási koszorú. Szép ez a koszorú. Miért ne len­ne szép, olyan búzából, amely 172 hektáron átlag 30 mázsás hektárhozammal fizetett. 1/ int a falu apraja-nagyfa. Fekete Laci kombájnja halad az élen. Azon a koszorú. Pedig a versenyben nem ő a győztes. Pista 30 mázsával meg­előzte az öccsét. Laci 9 nap alatt „csak" 2400 mázsát csé­pelt ki. Az utóbbi három na­pon 0 volt a jobb. Meg is „fe­nyegette" a bátyját, hogy meg­előzi. Nem válthatta be az ígéretét. A bodrogmezői határban már nem. Elfogyott a gabona. Július 20-án tizenhét órakor. • • • — Hát akkor mi a csudának lógatjátok az orrotokat? — kér­dezi tréfálkozva Orosz elvtárs. — Azt ígértük a fiúknak, hogy ma a Tisza-parton halsü­téssel ünnepeljük meg az ara­tás befejezését. Es látod, az ün­nepet elmosta az esö. Elmosta? Oszladoznak a fel­hők. Tizenhárom órakor már a Latorca part Ián a társaság. Ün­neplő emberek. A Tisza-parti halsütést feledteti a cigánype­csenye. Meg az olasz rizling. Orosz elvtárs bizonyára nem lárt messze az igazságtól, amikor azt mondta: — Ügy látom, hogy ezek a fiúk akkor sem maradnának le, ha a mulatásra írnának ki járá­si versenyt. Ja, ha a mulatást a stkeres munka öröme táplálfat HARASZTI GYULA k határban az aratóké, az irodában a könyvelöké a szó A nagysallói szövetkezetről eddig leggyakrabban azt hall­hattuk, hogy gyengén gazdáid kodik. így is volt. Nehezen in­dult fejlődésnek az 1949-ben alakult közös. Még 1957 ben ls csak 9 koronát fizetett egy-egy munkaegységre. Az összeegyez­tetés kedvéért érdemes megem­líteni, hogy tavaly — a pré­miummal együtt — már 29 ko­rona volt a munkaegység érté­ke. Ez az egy adat is hűen tük­rözi, hogy a közös magára ta­lált. A határban Javában folyik az aratás.' Paku-: sza elnök újságolja, hogy ügye­sen megy a munka, a kombáj­nosok a búzát csépelik, az ár­pa már a magtárban van. Lehet, mire e sorok nyomdafestéket látnak, a gyors aratást illető megjegyzés már elavult, s töb­bet jelentő tény lesz, hogy az árpa átlagos hozama meghalad­ta a 31 mázsát hektáronként. Búzából még nagyobb termést várnak a nagysallóiak. Az eddi­giek szerint a pavlovicei és a kosúti fajta 32 mázsát, a bez­osztája pedig 41 mázsát fizetett hektáronként. Pakusza elvtárs 35 mázsára becsüli az átlagho­zamot, ami testvérek között Is jó termésnek számít. — Ez az Idei esztendő csak javíthat a helyzetünkön — mondja az elnök, és több ténye­zőt sorol föl, ami alapot ad a bizakodásra. Többek között megjegyzi, hogy 37 mázsás ho­zamot terveztek, s ennél tíz má­zsával már az első kaszálásbői többet gyűjtöttek be. Ezek után a szövetkezetesek úgy döntöt­tek. hogy a 368 hektár évelőből 240 hektáron magot termeszte­nek, mert hisz — az állatte­nyésztési termelés csökkentése nélkül — Ilyen módon ls növel­hetik a bevételt. Szép a határ, gazdag termést Ígér. A sok eső bosszantja NAGYSALLÓBAN SZÉPEK ÉVI MÉRLEG BIZTATÓ • ugyan az aratókat, ám a kuko­rica, a cukorrépa meg a többi növény rohamosan fejlődik. A nagysallóiak számára a tavalyi esztendő is eredményes volt, az idei azonban még jobbnak ígér­kezik. Az irodában elkészült a félévi mérleg. Garay Erzsébet segédkönyvelő Ismer­teti a végösszeget. A tervezett 2 millió 800 ezer korona helyett 4 millió 505 ezer korona folyt be a közös pénztárába. Megle­pő! Felvetődik a kérdés, hogyan lehetséges ilyen nagy különb­ség? Ám megvan rá a válasz is. Itt mutatkozik meg a tavalyi nagy hozamok eredménye. Ga­bonából megközelítőleg annyi termett, mint az idén, s bár a szálas takarmány minősége nem érte el az ideit, az állattenyész­tési termelés így ls rohamosan fejlődött. Nagyobb takarmány­adagtól gyorsabban hízik az ál­lat, jobb a tejhozam. A szövet­kezet az első félévben 2675 má­zsa húst adott el, amivel csak­nem teljesítette az évi húsel­adás tervfeladatait. Az év vé­géig még eladhat 500 mázsa húst és 150 ezer liter tejet. Ezek a tények támasztják alá, miért billent a nagysallóiak mérlege jobbra. Remélhetőleg az év végén ls hasonló lesz az ál­lása. Pakusza elvtárs azt haj­togatja ugyan, hogy a munka­egységek száma, vagy 15 ezer­rel több lesz a tervezettnél, ez azonban ne aggassza, hiszen a bevétel ls jóval nagyobb lesz a kiadásnál. Befektetés nélkül ha­szon sem lehet nagyobb. Meggondoltan Járnak el a nagysallóiak. Sok olyan Intézkedést tesznek, ami A HOZAMOK • A FÉL­TÚLTELJESÍTIK A TERVET a célszerű gazdálkodást igazol­ja. Néhányat nem árt megemlí­teni. Nagy területen termeszte­nek lóhere- és lucernamagot. Mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy minnél nagyobb hozamot érjenek el. A beporzást nem bizzák csupán a természet­re, hanem méhek vándoroltatá­sával is elősegítik. A szállítási költséget is vállalják. 150 méh­családot helyeztek szét a here-. dűlőkben. Az évelőknek nagy területen való termesztése (a szántóföld 22—23 százaléka) szintén cél­szerű. A talajjavítást ls szolgál­ja, mert szerves trágyából a szántóterületnek csak 18 száza­lékára futja. Jelenleg 50—50 százalékban termesztenek lóhe­rét és lucernát. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezt az arányt érdemes megváltoztatni, még­pedig 70—30 százalékra a ló­here javára. így nagyobb terü­leten tudják természetes úton növelni a talaj nitrogéntartal­mát, ugyanis a lóherét egy évi termés után alászántják és más dűlőkben termesztik. Igaz, a be­fektetés nagyobb, az évenként vásárolt heremag többe kerül, de megéri, biztosabb a termesz­tése és a hozama ls nagyobb a lucernáénál. 70-80 hektáron borsót ls termesztenek évente. Ez ls a talajjavítást szolgálja, méghozzá két szempontból. Tö-i mérdek nitrogén marad a ta­lajban, és az aratáskor kiper-. gett magból ismét megnő a bor­só, amit zöldtrágyaként alá­szántanak. — 306 kisborjút vásároltunk — mondja Pakusza elvtárs —, ezeket tovább neveljük, egy ré­szét meghagyjuk, a többit meg eladjuk. Hogy mi lesz a növendékál­latok sorsa, azt bízzuk a jövőre, a lényeg az, hogy 100 hektáron­ként 78-ra növekedett a szar­vasmarha-állomány sűrűsége, és ennyi állat több Istállótrágyát termel. A nagysallóiak jelentő­sen megjavítják a talajt és még szebb hozamokat érhetnek el, ami lehetővé teszi a megnöve­kedett szükséglet kielégítését. BENYUS JÓZSEF Ízléses kelengyével várluk o kisbabái! 41 darabból álló komplet csecsemőke­lengye - ára: 558 korona (megrendelési szám: 95 006) Házhoz szállítja a ZÁSÍLKOVÝ OBCHODNÍ DÜM PROSTÉJOV Egyes darabok is megrendelhetők. Kérjen prospektust! OF-423

Next

/
Thumbnails
Contents