Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-01 / 149. szám, szerda

A CSKP Központi Bizottságának tevékenysége és a párt további feladatai (Folytatás a 7. oldalról.) élete fejlesztését szolgálják. A demok­ráciát semmiképpen sem fejlesztjük öncélúan, csak a demokrácia kedvéért. Célunk a szocialista demokrácia olyan fejlesztése, amelynek alapja az egysé­ges, szervezett eljárás és a céltudatos irányító munka. A szocialista demok­rácia ezért összeegyeztethetetlen a tár­sadalmi felelőtlenséggel a liberális önkénnyel, az ösztönösséggel, a külön­féle anarchista elképzelésekkel és a dogmatikus merevséggel. Nálunk senki sem értelmezheti a szocialista demok­rácia kibontakoztatását úgy, hogy megengedjük a demokráciával való visszaélést, a burzsoá Ideológia és er­kölcs becsempészését életünkbe, vagy a szocialista társadalom elveinek sem­mibe vételét. A szocialista demokrácia további el­mélyítésének kulcsfontosságú, prog­ramkérdése tökéletesíteni a nemzeti bizottságok tevékenységét és szerepét. Ebben a vonatkozásban következete­sen igazodunk ahhoz az úthoz, amely a proletárdiktatúra államát fokozato­san elvezeti az össznépi államhoz. A nemzeti bizottságok további fej­lesztésének és társadalmunkban betöl­tött szerepüknek koncepciós megoldá­sa ma elvi jelentőségű szocialista ál­lamunk általános fejlődési távlatát te­kintve. Ezzel kapcsolatban külön ha­tározatot terjesztünk a kongresszus elé. A határozat következtetéseinek és javaslatainak politikai célja: fokozni ezeknek a választott szerveknek, az államhatalom és a közigazgatás alap­vető láncszemeinek jogkörét és fele­lősségét, hogy kialakítsák az emberek életének és munkájának, sokoldalú szükségleteik kielégítésének minél kedvezőbb feltételeit. Ezeknek az in­tézkedéseknek fontos láncszeme lé­nyegesen bővíteni a nemzeti bizottsá­gok gazdasági és pénzügyi jogkörét. A nemzeti bizottságok az illetékes terület komplex állami és politikai fejlesztésének szervei. E szerep elmé­lyítése megkívánja, hegy hatékony gazdasági kapcsolatok épüljenek ki a nemzeti bizottságok, az iparvállalatok és az EFSZ-ek között, illetve kiküszö­böljük azokat az akadályokat, ame­lyek gátolják együttműködésüket az egészséges életkörnyezet kialakításá­ban, a közlekedés, a földdel való gaz­dálkodás stb. kérdéseinek megoldásá­ban. Ugyanakkor jobban előtérbe ke­rül a nemzeti bizottságoknak, ezek­nek a hatalmi és közigazgatási szer­veknek szerepe az össztársadalmi ér­dekek érvényrejuttatásában. Ma alapvető fontosságú a kitűzött elvek maradéktalan valóraváltása úgy, hogy gyakorlatilag közvetlenül a helyi és a városi nemzeti bizottságok dönt­sék el a nemzeti bizottságok jogköré­be tartozó azon kérdéseket, amelyek összefüggnek az emberek élete számos fontos körülményének kialakításával. Ebben a viszonylatban nagy felelős­ség hárul a kormányra, amelynek gon­doskodnia kell arról, hogy a kerületi és járási nemzeti bizottságok elnökei­nek országos értekezletén elfogadott, és pártunk Központi Bizottsága által jóváhagyott következtetéseket még ez idén részletesen kidolgozzák és a gya­korlatban érvényesítsék. Miért hang­súlyozzuk ezt, elvtársak, olyan nagyon? Azért, hogy megelőzzünk olyan jelen­ségeket, amelyek arra utalnak: bizo­nyos törekvések eltorzítják a nemzeti bizottság jogkörére és felelősségére, az állami irányítás egyes fokai közti munkamegosztásra vonatkozó, a párt által elfogadott elveket. Bár nyilván­való, hogy a magasabb fokú szervek­nek érvényesíteniük kell irányító és ellenőrző szerepüket, nem engedhetjük meg, hogy a minisztériumok és a ma­gasabb fokú nemzeti bizottságok hely­telenül és zavart keltő módon avatkoz­zanak bele az alacsonyabb fokú, első­sorban a városi és helyi nemzeti bi­zottságok tevékenységébe, korlátozzák meghatározott jogkörüket és ezzel béklyóba verjék kezdeményezésüket, vállalkozó szellemüket. Ezért most, a nemzeti bizottságok tevékenységével kapcsolatos sajátos kérdéseket átru­házzuk a Belügyminisztériumra, amely­nek önálló polgári szektorát jelentő­sen megerősítjük. Ugyanakkor tiszte­letben tartjuk az alkotmánynak azt az elvét, hogy a nemzeti bizottságokat általában a kormány irányítja. Meg­győződésünk, hogy ez az intézkedés helyes, szabad teret nyújt a nemzeti bizottságok tevékenységének, megaka­dályozza különféle helytelen centrali­zálás befolyások érvényesülését, ame­lyek előnytelen hatást gyakorolnának és akadályoznák a legszélesebb érte­lemben vett népi szerveket, a nemzeti bizottságokat, legsajátabb szerepük gyakorlásában. Szembehelyezkedünk a túlhajtott központosítás irányzatával, de ugyan­akkor engesztelhetetlen harcot vívunk a másik szélsőség ellen, amelyet már a párt XII. kongresszusa elítélt a nem­zeti bizottságok tevékenységében. En­nek a törekvésnek célja, hogy érvé­nyesítse a szűkre szabott, részleges, lokálpatriota érdekeket, megszegve a demokratikus centralizmus elvét. Ugyanez vonatkozik a fegyelmezetlen­ség megnyilvánulásaira, a szocialista törvényesség megszegésért. Minden nemzeti bizottság munkásságát szabá­lyozó alapvető követelmény minden or­szágosan érvényes jogi normának és , előírásnak tökéletes ismerete, feltétlen betartása pontos alkalmazása. A párt szocialista demokráciánk el­mélyítésére irányuló törekvésének szer­ves velejárója az a célkitűzésünk, hogy tökéletesítsük a központi irányító szer­vek munkásságát. A Központi Bizott­ság a XII. kongresszus után jelentős figyelmet szentelt ennek a kérdésnek. A központi szervek tevékenységét részletesen megvitatta 1963 szeptembe­rében, továbbá 1965 januári és novem- . beri ülésén. Számos tárgyszerű szer­vezeti és káderintézkedéssel létrehoz­ta a központi irányítás tökéletesítésé­nek feltételeit. Előtérbe helyezte te­vékenységük koncepciójának elmélyíté­sét, azt a követelményt, hogy dolgoz­zák ki életünk egyes szakaszainak táv­lati fejlesztési terveit, mivel csak így lehet magas szinten eldönteni a kér­déseket, irányítani. Nagy munka vár még ránk a köz­ponti szervek és Intézmények tevé­kenységének tökéletesítésében, a fo­gyatékosságok felszámolásában. A pártnak olyan erőként kell fellépnie, amely közös nevezőre hozza, egybe­hangolja a központi szervek és intéz­mények munkásságát. A párt azonban nem olyan partner, amely magára akarja vállalni mások, a felelős intéz­mények feladatait. A XII. kongresszus ezzel kapcsolatban elfogadott irányvo­nalához továbbra is alkalmazkodnunk kell, kialakítva annak feltételeit, hogy a kormány és a központi szervek a le­hető legnagyobb mértékben éljenek jogkörükkel és felelősségük keretében minden vonatkozásban sokkal határo­zottabban gondoskodjanak a párt po­litikájának egységes valóra váltásáról. Ez annyit jelent, hogy a központi szerveket magas szinten álló alakula­tokként kell kiépítenünk, amelyek pon­tosan körülhatárolt jogkörrel és fele­lősséggel rendelkeznek, mélységes ügyismerettel meg tudják oldani a gazdaság és a társadalom fejlesztésé­nek közvetlen, illetve távlati felada­tait. Ez csak akkor lehetséges, ha ér­vényesítjük az irányítás tudományos elveit, ha minél jobban ésszerűsítjük az igazgatást, és ügyet vetünk arra, hogy az irányítás egész rendszeréből kiiktassuk a bürokratikus jelenségeket. A központi irányítás tökéletesítése szervesen egybefűződik az irányítás demokratikus formáinak elmélyítésével minden szakaszon, beleértve a gazda­ságot. Tekintettel erre, a szakágazati igazgatóságok mellett képviseleti igaz­gató bizottság létesül tanácsadó jel­leggel, sőt bizonyos meghatározott kér­désekben döntési jogkörrel is. Tevé­kenységének egyrészt jobban elő kell segítenie, hogy a gazdasági vezetés tárgyilagos áttekintésre tegyen szert. Kollektíván meg kellene tárgyalnia az egyes szakágazatok továbbfejlesztésé­nek irányát, ügyelve a társadalmi esz­közök minél hatékonyabb ráfordításá­ra és szembehelyezkedve bizonyos tech­nokratikus irányzatokkal. Másrészt ez a szerv nem akadályozhatja az igaz­gató aktív irányító munkásságát, amennyiben az a társadalom érdekét szolgálja. A központi szervek tevékenységével szorosan összefügg az ellenőrzés ál­talános értelmezése. Ma alapvető kö­vetelmény növelni az ellenőrzés haté­konyságát, megelőzve a különböző ne­gatív jelenségeket, amelyek a tökélete­sített irányítási rendszer alkalmazása során felüthetik a fejüket. Tekintet­tel arra, hogy az ellenőrzés jelenlegi szervezeti felépítése eltérő gazdasági és szervezeti körülmények között ala­kult ki, az ellenőrzés rendszerét össz­hangba kell hoznunk az irányítás tö­kéletesített rendszerének követelmé­nyeivel. Ennek feltétele az egész el­lenőrző rendszer egyszerűsítése, hogy munkásságában ne kerüljön sor dup­licitásra, továbbá rugalmasan működő, egységes rendszer létrehozása és egyes láncszemeinek egybefűzése az illeté­kes Irányító láncszemekkel, beleért­ve a nemzeti bizottságokat. Önök na­gyon jól tudják, hogy a gyakorlatban ez hogy nyilvánul meg. Szocialista államiságunk további tö­kéletesítésének feltétele azoknak a pártdokumentumoknak következetes va­lóraváltása, amelyek a Nemzetgyűlés alkotmányos szerepének elmélyítését, az országos irányítás láncszemét ké­pező Szlovák Nemzeti Tanács mara­déktalanabb érvényesülését célozták. Ezek a határozatok továbbra is alap­vető bázisát képezik tevékenységüknek és távlatilag megszabják munkásságu­kat. A szocialista demokrácia fejlesztésé­nek fontos feltétele a szocialista jog társadalmi szerepének következetes érvényesítése és a szocialista törvé­nyesség betartása. Ez biztosítja a szo­cial-tta társadalom stabilitását, belső szer ŕezettségét és egységét. Az elmúlt években ebben a vonat­kozásban számos intézkedést foganato­sítottunk, amelyek lehetővé teszik a szocialista jog és a törvényesség to­vábbi elmélyítését. Szükséges azonban szüntelenül stabilizálnunk a jogren­det és egyben tökéletesítenünk úgy, hogy a legpontosabban kifejezze és visszatükrözze a népgazdaság tökéle­sített irányítási rendszere bevezetése, a szocialista demokrácia és az állam­szervezet elmélyítése következtében kialakult változásokat, az egyes szer­veket és dolgozóikat hatáskörüknek és felelősségüknek megfelelően hatéko­nyabb munkásságra kötelezze. A szocialista társadalomban feltétle­nül és határozottan érvényesíteni, il­letve teljesíteni kell az alkotmány el­veit és a törvényeket, amelyek kifeje­zésre juttatják a társadalom érdekeit, a polgárok jogait és kötelességeit. Sürgősen kl kell dolgoznunk például a közigazgatási eljárás terén a jog következetes gyakorlásának elveit. így megszilárdíthatjuk az öntudatos mun­kafegyelmet, a szocialista együttélés szabályainak betartására ösztönözhe­tünk, határozott harcot folytathatunk a bűnözéssel és más negatív jelenségek­kel szemben, amelyek a jog legdur­vább megszegésének formáját képezik. A gyakorlatban meggyőződhettünk róla, hogy ez nem lehet csupán a bí­róság, az ügyészség és a biztonsági szervek feladata. Természetesen to­vábbra is tökéletesítenünk kell ezek­nek az intézményeknek munkáját, hogy Idejében megelőzzük és feltárjuk a jog és a törvényesség megszegésé­nek minden esetét. Célunk azonban, ugyanakkor az, hogy minden polgár aktívan hozzájáruljon a törvényesség megőrzéséhez, teljesítse polgári köte­lességeit. Néha tapasztalhatjuk a köz­vélemény bizonyos közömbösségét, ami megnehezíti a gyors és határozott bűnüldözést, s ami tulajdonképpen a különféle javíthatatlan elemek társa­dalomellenes tevékenységének malmá­ra hajtja a vizet. Államunk és társadalmunk egyik legfontosabb feladata továbbfejleszte­ni államunk védelmi képességét, hogy színvonala megfeleljen a ma követei­ményelnek. Erről sohasem feledkezhe­tünk meg, tekintettel a jelenlegi nem­zetközi helyzetre, amelyre rányomja bélyegét az imperialista agresszió. Szocialista hazánk külső, imperia­lista beavatkozás elleni védelméről szólva ezt a feladtunkat mindig úgy értelmezzük, hogy szilárd egységben állunk a Varsói Szerződés tagállamai­val, erősítjük közös védelmi képessé­günket, szoros együttműködésben a Szovjetunióval, amelynek katonai ere­je ma a legmagasabb tudományos és műszaki színvonalon áll és szocialista táborunk védelmi képességének alap­ját jelenti. (Taps!) Fegyveres erőinket szüntelenül tö­kéletesítjük, szilárdítjuk, és minőségi­leg fejlesztjük. A következő években fegyveres erőinket ellátjuk mindaz­zal, amire szükségük van, hogy kor­szerű hadi technikával rendelkezzenek. A hadsereg parancsnokságától és po­litikai vezetőségétől, a fegyveres erők minden kommunistájától és tagjától elvárjuk, hogy a társadalom által ren­delkezésükre bocsájtott eszközöket maradéktalanul felhasználják az ország védelmének biztosítására. A szocialista demokrácia elmélyíté­sének és a társadalmi életformák töké­letesítésének általános folyamatához tartoznak a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek tevékenységé­nek meghatározásában eszközölt vál­toztatások ls, amelyeket a CSKP Köz­ponti Bizottsága 1965 januári plénuma hagyott jóvá. Elsősorban arra helye­zünk súlyt, hogy e szervezetek jobban elégítsék ki tagjai sokoldalú érdeklődé­sét, a párt irányvonalának teljesítésé­re mozgósítsák őket és az eddiginél sokkal következetesebben gondoskodja­nak a társadalmi érdekek kielégítésé­ről. Saját hatáskörükben eszmei-poll­litikai és érdektevékenységükkel erő­teljesen kell befolyásolniuk a társadal­mi és kulturális életet. Ezt a célt szolgálta az is, hogy egyes társadalmi szervezetek tevékenységét a lakóhely körzetébe helyeztük át, ami helyesnek mutatkozott. Szocialista társadalmunk fejlődése új szempontokat és igényeket támaszt a szakszervezetek munkájával szemben is. A kongresszus előtti vitában elhangzott számos bíráló javaslat megerősítette, milyen fontos az, hogy a szakszerve­zetek új feladataiknak megfelelően, a szakszervezeti kongresszus határozatai­nak szellemében behatóan és sokrétűen fontolóra vegyék eddigi eredményeiket s alaposan megvizsgálják munkamód­szereiket és e módszerek befolyását, hatékonyságát. A Központi Bizottság 1965 januári plenáris ülésének határo­zata a szakszervezetek figyelmét főként azokra a területekre irányította, ahol a leghatásosabban támogathatják társa­dalmunknak a termelés fokozott haté­konyságára, a technika gyors fejlesz­tésére, valamint a dolgozók termelési és műszaki kezdeményezése feltételei­nek megteremtésére irányuló erőfeszí­tését. Ebben a tekintetben továbbra is alapvető jelentőségű a szocialista mun­kaverseny, mint a munka iránti felelős­ségteljes viszony kifejezője. Itt érvé­nyesül maradéktalanul a dolgozók ta­pasztalata és kezdeményezése. A szak­szervezeteknek e nagy tőke fejlesztésé­ben kell látniuk legsajátabb küldetésü­ket, s nem szabad megengedniük, hogy a szocialista munkaversenyt lélektelen formalizmus, sekélyes nyilvántartás, kétséges kötelezettségvállalások — me­lyeknek értéke nem éri el a szokásos munka- és technológiai fegyelem szín­vonalát — fékezze és hitelét rontsa. Ahhoz, hogy a szocialista munkaver­seny tényleges eredményt hozzon, kö­vetkezetesen azoknak a céloknak el­érésére kell Irányulnia, amelyek döntő jelentőségűek a termelés ésszerűsítése és minőségi fejlesztése szempontjából. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy rend s munkafegyelem nélkül nem biztosítható sem jól szervezett termelés, sem pedig eredményes mun­kaverseny. Ezért a szakszervezetnek nemcsak a dolgozók körében kell tevé­kenykednie, hanem meg kell követelnie a gazdasági dolgozóktól, főként a mes­terektől, hogy ne tűrjenek fegyelmezet­lenséget, rendetlenséget, felelőtlenséget és e tekintetben teljes mértékben tá­mogatnia kell a mesterek tekintélyét. A szakszervezetek annál jobban tel­jesíthetik feladatukat, minél hatéko­nyabban segítik az elvtársi kapcsolatok megszilárdulását, minél jobb viszonyt alakítanak ki a szakszervezet és az üzem vezetősége között, minél felelős­ségteljesebben érvényesítik a dolgozók jogos követelményeit és kedvező, biz­tonságos munkakörnyezet kialakítására törekednek Nem kisebb határozottság­gal és nyíltsággal kell fellépnie vala­mennyi szakszervezeti szervnek és szer­vezetnek a protekció minden megnyil­vánulásával, a különféle konzervatív és maradi nézetekkel szemben, valamint a részleges érdekeknek a dolgozók tár­sadalmi érdekei rovására történő érvé­nyesítése ellen. A szakszervezetek mint a kommunizmus iskolája, csak így tel­jesíthetik alapvető nevelő feladatukat. Ezen a téren üdvözölnünk kell a Szakszervezetek Központi Tanácsának a kollektív szerződések új értelmezésé­re irányuló javaslatát. Eszerint a szer­ződések kifejezik majd a dolgozók fe­lelősségét a vállalati szervek fő felada­tainak teljesítéséért, a társadalmi érde­kek betartásáért és ugyanakkor bizto­sítják részvételüket az eszközöknek egyes alapokba való elosztásánál, még­pedig a termelés szükségletét és a vállalat fejlesztését mind a dolgozók járadékát biztosító alapokba. A szocialista demokrácia elmélyíté­sében, a dolgozóknak az államigazga­tásban való fokozott részvételében fon­tos szerepet játszik a többi társadalmi szervezet is. Tekintettel arra a fontos szerepre, amelyet a nők töltenek be társadalmunkban, jelentős feladat meg­teremteni annak minden feltételét, hogy a nők teljes mértékben érvénye­sülhessenek a gazdasági és kulturális élet minden területén. A kongresszusi vita eredményeinek megfelelően a Központi Bizottságnak javaslatokat kel­lene kidolgoznia a nőmozgalom szerve­zeti alapjainak megszilárdítására és a Csehszlovák Nőbizottság koordinációs és Irányító szerepének fokozására. Nevelés és művelődés szocialista szellemben Elvtársak, társadalmunk jövő fejlődé­sének sorsdöntő és létfontosságú kér­dése a fiatal nemzedék előkészítése az életre. Ifjúságunk jelentősen kiveszi részét azokból a feladatokból, amelyeket ma szocialista életünk területein oldunk meg. Az a nézetünk, hogy Ifjúságunk egészségesen fejlődik, túlnyomó többsé­ge megérti a párt politikáját és erejé­hez mérten tevékenyen vesz részt an­nak megvalósításában. Érthető, hogy az ifjúság állásfoglalásában és a társadal­mi tevékenységiben olyan problémák nyilvánulnak meg, amelyek rövid élet­tapasztalataira való tekintettel éppen az ifjúság sajátjai. A párt azonban mindig arra fog tö­rekedni, hogy a választóvonal ne az öregek és a fiatalok között, hanem a haladás és a maradiság között húzód­jék. A nemzedékek között nincs éles határ, egyik nemzedék sem felelős kizá­rólagosan, s ugyanakkor nincs kizáró­lagos bírálati joga sem a következő (Folytatás a 9. oldalon.) 8

Next

/
Thumbnails
Contents