Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-01 / 149. szám, szerda

A CSKP Központi Bizottságának tevékenysége és a párt további feladatai (Folytatás a 7. oldalról.) élete fejlesztését szolgálják. A demokráciát semmiképpen sem fejlesztjük öncélúan, csak a demokrácia kedvéért. Célunk a szocialista demokrácia olyan fejlesztése, amelynek alapja az egységes, szervezett eljárás és a céltudatos irányító munka. A szocialista demokrácia ezért összeegyeztethetetlen a társadalmi felelőtlenséggel a liberális önkénnyel, az ösztönösséggel, a különféle anarchista elképzelésekkel és a dogmatikus merevséggel. Nálunk senki sem értelmezheti a szocialista demokrácia kibontakoztatását úgy, hogy megengedjük a demokráciával való visszaélést, a burzsoá Ideológia és erkölcs becsempészését életünkbe, vagy a szocialista társadalom elveinek semmibe vételét. A szocialista demokrácia további elmélyítésének kulcsfontosságú, programkérdése tökéletesíteni a nemzeti bizottságok tevékenységét és szerepét. Ebben a vonatkozásban következetesen igazodunk ahhoz az úthoz, amely a proletárdiktatúra államát fokozatosan elvezeti az össznépi államhoz. A nemzeti bizottságok további fejlesztésének és társadalmunkban betöltött szerepüknek koncepciós megoldása ma elvi jelentőségű szocialista államunk általános fejlődési távlatát tekintve. Ezzel kapcsolatban külön határozatot terjesztünk a kongresszus elé. A határozat következtetéseinek és javaslatainak politikai célja: fokozni ezeknek a választott szerveknek, az államhatalom és a közigazgatás alapvető láncszemeinek jogkörét és felelősségét, hogy kialakítsák az emberek életének és munkájának, sokoldalú szükségleteik kielégítésének minél kedvezőbb feltételeit. Ezeknek az intézkedéseknek fontos láncszeme lényegesen bővíteni a nemzeti bizottságok gazdasági és pénzügyi jogkörét. A nemzeti bizottságok az illetékes terület komplex állami és politikai fejlesztésének szervei. E szerep elmélyítése megkívánja, hegy hatékony gazdasági kapcsolatok épüljenek ki a nemzeti bizottságok, az iparvállalatok és az EFSZ-ek között, illetve kiküszöböljük azokat az akadályokat, amelyek gátolják együttműködésüket az egészséges életkörnyezet kialakításában, a közlekedés, a földdel való gazdálkodás stb. kérdéseinek megoldásában. Ugyanakkor jobban előtérbe kerül a nemzeti bizottságoknak, ezeknek a hatalmi és közigazgatási szerveknek szerepe az össztársadalmi érdekek érvényrejuttatásában. Ma alapvető fontosságú a kitűzött elvek maradéktalan valóraváltása úgy, hogy gyakorlatilag közvetlenül a helyi és a városi nemzeti bizottságok döntsék el a nemzeti bizottságok jogkörébe tartozó azon kérdéseket, amelyek összefüggnek az emberek élete számos fontos körülményének kialakításával. Ebben a viszonylatban nagy felelősség hárul a kormányra, amelynek gondoskodnia kell arról, hogy a kerületi és járási nemzeti bizottságok elnökeinek országos értekezletén elfogadott, és pártunk Központi Bizottsága által jóváhagyott következtetéseket még ez idén részletesen kidolgozzák és a gyakorlatban érvényesítsék. Miért hangsúlyozzuk ezt, elvtársak, olyan nagyon? Azért, hogy megelőzzünk olyan jelenségeket, amelyek arra utalnak: bizonyos törekvések eltorzítják a nemzeti bizottság jogkörére és felelősségére, az állami irányítás egyes fokai közti munkamegosztásra vonatkozó, a párt által elfogadott elveket. Bár nyilvánvaló, hogy a magasabb fokú szerveknek érvényesíteniük kell irányító és ellenőrző szerepüket, nem engedhetjük meg, hogy a minisztériumok és a magasabb fokú nemzeti bizottságok helytelenül és zavart keltő módon avatkozzanak bele az alacsonyabb fokú, elsősorban a városi és helyi nemzeti bizottságok tevékenységébe, korlátozzák meghatározott jogkörüket és ezzel béklyóba verjék kezdeményezésüket, vállalkozó szellemüket. Ezért most, a nemzeti bizottságok tevékenységével kapcsolatos sajátos kérdéseket átruházzuk a Belügyminisztériumra, amelynek önálló polgári szektorát jelentősen megerősítjük. Ugyanakkor tiszteletben tartjuk az alkotmánynak azt az elvét, hogy a nemzeti bizottságokat általában a kormány irányítja. Meggyőződésünk, hogy ez az intézkedés helyes, szabad teret nyújt a nemzeti bizottságok tevékenységének, megakadályozza különféle helytelen centralizálás befolyások érvényesülését, amelyek előnytelen hatást gyakorolnának és akadályoznák a legszélesebb értelemben vett népi szerveket, a nemzeti bizottságokat, legsajátabb szerepük gyakorlásában. Szembehelyezkedünk a túlhajtott központosítás irányzatával, de ugyanakkor engesztelhetetlen harcot vívunk a másik szélsőség ellen, amelyet már a párt XII. kongresszusa elítélt a nemzeti bizottságok tevékenységében. Ennek a törekvésnek célja, hogy érvényesítse a szűkre szabott, részleges, lokálpatriota érdekeket, megszegve a demokratikus centralizmus elvét. Ugyanez vonatkozik a fegyelmezetlenség megnyilvánulásaira, a szocialista törvényesség megszegésért. Minden nemzeti bizottság munkásságát szabályozó alapvető követelmény minden országosan érvényes jogi normának és , előírásnak tökéletes ismerete, feltétlen betartása pontos alkalmazása. A párt szocialista demokráciánk elmélyítésére irányuló törekvésének szerves velejárója az a célkitűzésünk, hogy tökéletesítsük a központi irányító szervek munkásságát. A Központi Bizottság a XII. kongresszus után jelentős figyelmet szentelt ennek a kérdésnek. A központi szervek tevékenységét részletesen megvitatta 1963 szeptemberében, továbbá 1965 januári és novem- . beri ülésén. Számos tárgyszerű szervezeti és káderintézkedéssel létrehozta a központi irányítás tökéletesítésének feltételeit. Előtérbe helyezte tevékenységük koncepciójának elmélyítését, azt a követelményt, hogy dolgozzák ki életünk egyes szakaszainak távlati fejlesztési terveit, mivel csak így lehet magas szinten eldönteni a kérdéseket, irányítani. Nagy munka vár még ránk a központi szervek és Intézmények tevékenységének tökéletesítésében, a fogyatékosságok felszámolásában. A pártnak olyan erőként kell fellépnie, amely közös nevezőre hozza, egybehangolja a központi szervek és intézmények munkásságát. A párt azonban nem olyan partner, amely magára akarja vállalni mások, a felelős intézmények feladatait. A XII. kongresszus ezzel kapcsolatban elfogadott irányvonalához továbbra is alkalmazkodnunk kell, kialakítva annak feltételeit, hogy a kormány és a központi szervek a lehető legnagyobb mértékben éljenek jogkörükkel és felelősségük keretében minden vonatkozásban sokkal határozottabban gondoskodjanak a párt politikájának egységes valóra váltásáról. Ez annyit jelent, hogy a központi szerveket magas szinten álló alakulatokként kell kiépítenünk, amelyek pontosan körülhatárolt jogkörrel és felelősséggel rendelkeznek, mélységes ügyismerettel meg tudják oldani a gazdaság és a társadalom fejlesztésének közvetlen, illetve távlati feladatait. Ez csak akkor lehetséges, ha érvényesítjük az irányítás tudományos elveit, ha minél jobban ésszerűsítjük az igazgatást, és ügyet vetünk arra, hogy az irányítás egész rendszeréből kiiktassuk a bürokratikus jelenségeket. A központi irányítás tökéletesítése szervesen egybefűződik az irányítás demokratikus formáinak elmélyítésével minden szakaszon, beleértve a gazdaságot. Tekintettel erre, a szakágazati igazgatóságok mellett képviseleti igazgató bizottság létesül tanácsadó jelleggel, sőt bizonyos meghatározott kérdésekben döntési jogkörrel is. Tevékenységének egyrészt jobban elő kell segítenie, hogy a gazdasági vezetés tárgyilagos áttekintésre tegyen szert. Kollektíván meg kellene tárgyalnia az egyes szakágazatok továbbfejlesztésének irányát, ügyelve a társadalmi eszközök minél hatékonyabb ráfordítására és szembehelyezkedve bizonyos technokratikus irányzatokkal. Másrészt ez a szerv nem akadályozhatja az igazgató aktív irányító munkásságát, amennyiben az a társadalom érdekét szolgálja. A központi szervek tevékenységével szorosan összefügg az ellenőrzés általános értelmezése. Ma alapvető követelmény növelni az ellenőrzés hatékonyságát, megelőzve a különböző negatív jelenségeket, amelyek a tökéletesített irányítási rendszer alkalmazása során felüthetik a fejüket. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzés jelenlegi szervezeti felépítése eltérő gazdasági és szervezeti körülmények között alakult ki, az ellenőrzés rendszerét összhangba kell hoznunk az irányítás tökéletesített rendszerének követelményeivel. Ennek feltétele az egész ellenőrző rendszer egyszerűsítése, hogy munkásságában ne kerüljön sor duplicitásra, továbbá rugalmasan működő, egységes rendszer létrehozása és egyes láncszemeinek egybefűzése az illetékes Irányító láncszemekkel, beleértve a nemzeti bizottságokat. Önök nagyon jól tudják, hogy a gyakorlatban ez hogy nyilvánul meg. Szocialista államiságunk további tökéletesítésének feltétele azoknak a pártdokumentumoknak következetes valóraváltása, amelyek a Nemzetgyűlés alkotmányos szerepének elmélyítését, az országos irányítás láncszemét képező Szlovák Nemzeti Tanács maradéktalanabb érvényesülését célozták. Ezek a határozatok továbbra is alapvető bázisát képezik tevékenységüknek és távlatilag megszabják munkásságukat. A szocialista demokrácia fejlesztésének fontos feltétele a szocialista jog társadalmi szerepének következetes érvényesítése és a szocialista törvényesség betartása. Ez biztosítja a szocial-tta társadalom stabilitását, belső szer ŕezettségét és egységét. Az elmúlt években ebben a vonatkozásban számos intézkedést foganatosítottunk, amelyek lehetővé teszik a szocialista jog és a törvényesség további elmélyítését. Szükséges azonban szüntelenül stabilizálnunk a jogrendet és egyben tökéletesítenünk úgy, hogy a legpontosabban kifejezze és visszatükrözze a népgazdaság tökélesített irányítási rendszere bevezetése, a szocialista demokrácia és az államszervezet elmélyítése következtében kialakult változásokat, az egyes szerveket és dolgozóikat hatáskörüknek és felelősségüknek megfelelően hatékonyabb munkásságra kötelezze. A szocialista társadalomban feltétlenül és határozottan érvényesíteni, illetve teljesíteni kell az alkotmány elveit és a törvényeket, amelyek kifejezésre juttatják a társadalom érdekeit, a polgárok jogait és kötelességeit. Sürgősen kl kell dolgoznunk például a közigazgatási eljárás terén a jog következetes gyakorlásának elveit. így megszilárdíthatjuk az öntudatos munkafegyelmet, a szocialista együttélés szabályainak betartására ösztönözhetünk, határozott harcot folytathatunk a bűnözéssel és más negatív jelenségekkel szemben, amelyek a jog legdurvább megszegésének formáját képezik. A gyakorlatban meggyőződhettünk róla, hogy ez nem lehet csupán a bíróság, az ügyészség és a biztonsági szervek feladata. Természetesen továbbra is tökéletesítenünk kell ezeknek az intézményeknek munkáját, hogy Idejében megelőzzük és feltárjuk a jog és a törvényesség megszegésének minden esetét. Célunk azonban, ugyanakkor az, hogy minden polgár aktívan hozzájáruljon a törvényesség megőrzéséhez, teljesítse polgári kötelességeit. Néha tapasztalhatjuk a közvélemény bizonyos közömbösségét, ami megnehezíti a gyors és határozott bűnüldözést, s ami tulajdonképpen a különféle javíthatatlan elemek társadalomellenes tevékenységének malmára hajtja a vizet. Államunk és társadalmunk egyik legfontosabb feladata továbbfejleszteni államunk védelmi képességét, hogy színvonala megfeleljen a ma követeiményelnek. Erről sohasem feledkezhetünk meg, tekintettel a jelenlegi nemzetközi helyzetre, amelyre rányomja bélyegét az imperialista agresszió. Szocialista hazánk külső, imperialista beavatkozás elleni védelméről szólva ezt a feladtunkat mindig úgy értelmezzük, hogy szilárd egységben állunk a Varsói Szerződés tagállamaival, erősítjük közös védelmi képességünket, szoros együttműködésben a Szovjetunióval, amelynek katonai ereje ma a legmagasabb tudományos és műszaki színvonalon áll és szocialista táborunk védelmi képességének alapját jelenti. (Taps!) Fegyveres erőinket szüntelenül tökéletesítjük, szilárdítjuk, és minőségileg fejlesztjük. A következő években fegyveres erőinket ellátjuk mindazzal, amire szükségük van, hogy korszerű hadi technikával rendelkezzenek. A hadsereg parancsnokságától és politikai vezetőségétől, a fegyveres erők minden kommunistájától és tagjától elvárjuk, hogy a társadalom által rendelkezésükre bocsájtott eszközöket maradéktalanul felhasználják az ország védelmének biztosítására. A szocialista demokrácia elmélyítésének és a társadalmi életformák tökéletesítésének általános folyamatához tartoznak a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek tevékenységének meghatározásában eszközölt változtatások ls, amelyeket a CSKP Központi Bizottsága 1965 januári plénuma hagyott jóvá. Elsősorban arra helyezünk súlyt, hogy e szervezetek jobban elégítsék ki tagjai sokoldalú érdeklődését, a párt irányvonalának teljesítésére mozgósítsák őket és az eddiginél sokkal következetesebben gondoskodjanak a társadalmi érdekek kielégítéséről. Saját hatáskörükben eszmei-polllitikai és érdektevékenységükkel erőteljesen kell befolyásolniuk a társadalmi és kulturális életet. Ezt a célt szolgálta az is, hogy egyes társadalmi szervezetek tevékenységét a lakóhely körzetébe helyeztük át, ami helyesnek mutatkozott. Szocialista társadalmunk fejlődése új szempontokat és igényeket támaszt a szakszervezetek munkájával szemben is. A kongresszus előtti vitában elhangzott számos bíráló javaslat megerősítette, milyen fontos az, hogy a szakszervezetek új feladataiknak megfelelően, a szakszervezeti kongresszus határozatainak szellemében behatóan és sokrétűen fontolóra vegyék eddigi eredményeiket s alaposan megvizsgálják munkamódszereiket és e módszerek befolyását, hatékonyságát. A Központi Bizottság 1965 januári plenáris ülésének határozata a szakszervezetek figyelmét főként azokra a területekre irányította, ahol a leghatásosabban támogathatják társadalmunknak a termelés fokozott hatékonyságára, a technika gyors fejlesztésére, valamint a dolgozók termelési és műszaki kezdeményezése feltételeinek megteremtésére irányuló erőfeszítését. Ebben a tekintetben továbbra is alapvető jelentőségű a szocialista munkaverseny, mint a munka iránti felelősségteljes viszony kifejezője. Itt érvényesül maradéktalanul a dolgozók tapasztalata és kezdeményezése. A szakszervezeteknek e nagy tőke fejlesztésében kell látniuk legsajátabb küldetésüket, s nem szabad megengedniük, hogy a szocialista munkaversenyt lélektelen formalizmus, sekélyes nyilvántartás, kétséges kötelezettségvállalások — melyeknek értéke nem éri el a szokásos munka- és technológiai fegyelem színvonalát — fékezze és hitelét rontsa. Ahhoz, hogy a szocialista munkaverseny tényleges eredményt hozzon, következetesen azoknak a céloknak elérésére kell Irányulnia, amelyek döntő jelentőségűek a termelés ésszerűsítése és minőségi fejlesztése szempontjából. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy rend s munkafegyelem nélkül nem biztosítható sem jól szervezett termelés, sem pedig eredményes munkaverseny. Ezért a szakszervezetnek nemcsak a dolgozók körében kell tevékenykednie, hanem meg kell követelnie a gazdasági dolgozóktól, főként a mesterektől, hogy ne tűrjenek fegyelmezetlenséget, rendetlenséget, felelőtlenséget és e tekintetben teljes mértékben támogatnia kell a mesterek tekintélyét. A szakszervezetek annál jobban teljesíthetik feladatukat, minél hatékonyabban segítik az elvtársi kapcsolatok megszilárdulását, minél jobb viszonyt alakítanak ki a szakszervezet és az üzem vezetősége között, minél felelősségteljesebben érvényesítik a dolgozók jogos követelményeit és kedvező, biztonságos munkakörnyezet kialakítására törekednek Nem kisebb határozottsággal és nyíltsággal kell fellépnie valamennyi szakszervezeti szervnek és szervezetnek a protekció minden megnyilvánulásával, a különféle konzervatív és maradi nézetekkel szemben, valamint a részleges érdekeknek a dolgozók társadalmi érdekei rovására történő érvényesítése ellen. A szakszervezetek mint a kommunizmus iskolája, csak így teljesíthetik alapvető nevelő feladatukat. Ezen a téren üdvözölnünk kell a Szakszervezetek Központi Tanácsának a kollektív szerződések új értelmezésére irányuló javaslatát. Eszerint a szerződések kifejezik majd a dolgozók felelősségét a vállalati szervek fő feladatainak teljesítéséért, a társadalmi érdekek betartásáért és ugyanakkor biztosítják részvételüket az eszközöknek egyes alapokba való elosztásánál, mégpedig a termelés szükségletét és a vállalat fejlesztését mind a dolgozók járadékát biztosító alapokba. A szocialista demokrácia elmélyítésében, a dolgozóknak az államigazgatásban való fokozott részvételében fontos szerepet játszik a többi társadalmi szervezet is. Tekintettel arra a fontos szerepre, amelyet a nők töltenek be társadalmunkban, jelentős feladat megteremteni annak minden feltételét, hogy a nők teljes mértékben érvényesülhessenek a gazdasági és kulturális élet minden területén. A kongresszusi vita eredményeinek megfelelően a Központi Bizottságnak javaslatokat kellene kidolgoznia a nőmozgalom szervezeti alapjainak megszilárdítására és a Csehszlovák Nőbizottság koordinációs és Irányító szerepének fokozására. Nevelés és művelődés szocialista szellemben Elvtársak, társadalmunk jövő fejlődésének sorsdöntő és létfontosságú kérdése a fiatal nemzedék előkészítése az életre. Ifjúságunk jelentősen kiveszi részét azokból a feladatokból, amelyeket ma szocialista életünk területein oldunk meg. Az a nézetünk, hogy Ifjúságunk egészségesen fejlődik, túlnyomó többsége megérti a párt politikáját és erejéhez mérten tevékenyen vesz részt annak megvalósításában. Érthető, hogy az ifjúság állásfoglalásában és a társadalmi tevékenységiben olyan problémák nyilvánulnak meg, amelyek rövid élettapasztalataira való tekintettel éppen az ifjúság sajátjai. A párt azonban mindig arra fog törekedni, hogy a választóvonal ne az öregek és a fiatalok között, hanem a haladás és a maradiság között húzódjék. A nemzedékek között nincs éles határ, egyik nemzedék sem felelős kizárólagosan, s ugyanakkor nincs kizárólagos bírálati joga sem a következő (Folytatás a 9. oldalon.) 8