Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-30 / 178. szám, csütörtök

ELSŐK AKARNAK LENNI Nem nagy, de Jól gazdálko­dó szövetkezet a lévai. Tagjai ötszázötven hektáron építik holnapukat, s vagyonuk értéke meghaladja a nyolcmillió ko­ronát. A tagok átlagjövedelme — a természetbeniteket nem számítva — mintegy 13 ezer korona évente. (A munkaegy­ség értéke huszonegy korona.) — Voltak nehezebb napjaink ls — mondja Pető Sándor öko­nömus, majd hozzáteszi: Most, ha akarnánk sem volna okunk a panaszra, mert minden jól megy. Szálas takarmányunk százötven hektárról például fedél alatt van egy szálig. Igaz, nem ment könnyen, mert sok termett. A tervezett évi szükségletünk 62 vagon, és már most 82 vagonnal takarí­tottunk be. Ha a hátralevő kaszálások ls ilyen gazdagok lesznek, akkor... De legyen! Hisz úgy jó, ha vanl Ügy bizonyl Inkább több le­gyen, mint kevesebb. Ezt dik­tálja a józan paraszti ész. És majd a betakarítástól sem kell félniük, mivel az ezzel já­ró munkát teljes egészében gépesítették. Míg beszélgettünk, megérke­zett az elnök, Komáromi Ádám. Hatvannégy éves ember — nyugdíjas. A szövetkezetet ne gyedlk éve vezeti. Az irodába abban a percben lépett be, amikor azt kérdeztem Pető elvtárstól, hol tartanak aa aratási munkák előkészületei­vel? — Rég felkészültünk! — Hány hektárt kell learat­niuk? — Kétszázharmlnckllemc és fél hektárt. .. Nem sok, de hát kis szövetkezet vagyunk. — Kicsi a bors, de erőst Az elnök széles válla altg láthatóan megemelkedik. Tekintete azonban nyugodt marad. Amikor újra rám néz, azt mondja: — Hát nemigen panaszkod­hatunk! Már d második embertől hal­lom ezt. Véletlenség? össze­beszélés?! Aligha. Hisz ko­moly emberek — a szővetke zet vezetői mondták. Olyan emberek, akik Ismerik a sza­vak erejét, akik tudják, hogy felelnek azért, ami a szövet­kezetben történik. — Gépparkunk: két SZK-4-es kombájn és tízkerekes trak­tor, meg minden hozzájuk va­ló — vette át a szót az öko­nömus — rajtra kész. A kez­dés nem rajtunk múlik, s az embereink, a gépkezelőink pe­dig pontosak. Bízunk benne, hogy az Idén ls, csakúgy, mint az elmúlt években, elsők kö­zött végzünk az aratással. Legyen Igaza az ökönómus­nakl (K- I ) Az aratás megkezdéséig Ipolykeszin is szeretnék elvégezni a növényápolás zömét. (Balla felvétele) Aratás előtti nyugtalanság A felhfik mögött bújkilő nap, de még inkább a szemerkélő esíi nyo­masztóvá teszik a földműves hangulatát. Nem azért, mintha az ilyen időjárás ártalmas lenne a gabonára. A borult idő kedvez a kalászosok beérésének, szépen sárgulnak, gazdag termést ígér min­den talpalatnyi föld. A gondot az okozza, hogy halmozódnak az aratás előtti teendők, s a gabona betakarításával egyidőben más munkaszakaszon is helyt kell állni, ami megerőltetést, esetleg! veszteséget is jelenthet a parasztság számára. A hetényi határ is csendes, de szintén kényszerből, mert tennivaló akadna bőven. Az eső előtt az őszi árpának csak a felét bírták learatni. Most, hogy ABBA KELLETT HAGYNI, a telepen foglalatoskodnak az emberek. Betonoznak, ezt a munkát ilyenkor ls végezhetik, ám a gondolatuk a határban jár. — Sürgősen be kellene taka­rítani a még hátra lévő 16 hek­tár őszi árpát, — mondja Sza­bó Dezső agronómus —, és az­tán a lucerna második kaszálá­sa kerülne sorra. Csepereg az eső, keresztül húzta a heténylek számítását. Egyelőre persze még nem je­lent veszélyt, de ügy látszik, hogy hosszabb vendégségre je­lentkezett az eső, ami bizony nem szerez örömet az emberek­nek. 150 hektár lucerna várja a kaszálógépet, s még az ara­tás előtt kazlakba kell rakni a takarmányt. SZÜKSÉG VAN MINDEN SZÁLÁRA, mert a tavalyi árvíz meg az égerek tönkretették a telepítés­nek több mint a felét. — Ügyesen metine a betaka­rítás — mondja Csintalan Elek gépesítő. — Ügy rendezked­tünk be, hogy a felét mestersé­gesen szárítjuk, így csökkente­nénk a veszteséget is, és a munkaerőt hamarább átcsopor­tosíthatnánk a gabonaföldekre, egyelőre azonban nem kezdhe­tünk hozzá. A heténylek 15 mázsás hoza­mot várnak a második kaszá­lástól, ami az ő homokos tala­jukon nem ls lebecsülendő. Ga­bonából is GAZDAG TERMÉSRE SZÁMÍTANAK. Az agronómus azt mondja, hir­telen nem is tudná kiválaszta­ni, melyik dűlőben jobb a ga­bona, mert mind szép. Meg kell azonban jegyezni, hogy a komá­romi járásnak ezeken a homo­kos földjein nem terem annyi, mint a Mátyusföldön. Az előző években 20—21 mázsa termést takarítottak be hektáronként a heténylek. Az Idén 23 mázsára becsülik a hektárhozamot. Jó lenne veszteség nélkül be­takarítani az 570 hektárnyi ga­bonát. A szövetkezetesek föl ls készültek rá. Ügy tervezik, hogy viaszérésben rendre vág­nak 180 hektárnyit, s ha beérik a többi kalászos Is, a kétmene­tes aratásból áttérnek a közvet­len kombájnaratásra. így vélik leggyorsabbnak a betakarítást, A KIS TELEP szerényen hú­zódik meg a felette ma­gasodó hegyorom tövében, mely­nek oldalát évtizedek óta vág­ja az ember, és a követ az utak építéséhez szakadatlanul hord­ják a nagy tehergépkocsik. Ott vesznek el a telep léckerítése mellett, amely mögött évtizedek óta csendes, de igen szép és hasznos mesterséget űz néhány ember. Dubná Skala. A legtöbb em­bernek semmit nem mond ez a név, említésére legfeljebb tölgy­fára és sziklára gondol. Mind­kettőből bőven van Észak-Szlo­vákiának ezen a kies táján. Ha­lászkörökben azonban Szlová­kia-szerte ismeretes Dubná Ska­la, ahonnan minden évben hal­tvadékok millióit szállítják Szlo­vákia folyóvizeibe és víztárolói­ba, elsősorban az Árvai-tóba, a Vág és a Túróc folyókba. Andok János, a telep vezető­je három és fél évtizeddel ez­előtt, tizennyolc éves korában került erre a helyre. Megfelelő éghajlat, kristálytiszta vizű pa­tak volt itt, a vállalkozó szelle­mű fiatalember felismerte a kí­nálkozó lehetőséget, és a he­gyektől elhódított parányi terü­leten halivadék-tenyésztéssel kezdett foglalkozni. Harmincöt év óta folytatja ezt a mesterséget, amelyet nem cserélne fel semmilyen más fog­lalkozással. Parányi halacskák milliárdjait nevelte már fel, amelyek sebes sodrású folyólnk­ban növekedtek naggyá, halá­szok, horgászok, majd pediq az ínyencek örömére. Andok János haja kissé már megritkult, de a szeme ma ts fiatalos cstllogású, amikor munkájáról beszél. Fo­lyékonyan tud magyarul, pedig kora ifjúságától kezdve szlovák környezetben él.. Sokat olvas magyarul, meg édesapjával ls magyarul beszél. yt CSEHSZLOVÁK HALÄSZ­" SZÖVETSÉGNEK számos keltetője van Szlovákiában. A haltvadékok tenyésztését nálunk központosították, szinte nagy­üzemi módszerrel végzik. Így jobban összpontosíthatják a JCeCtetäftea szakembereket és a rendelke­zésre álló anyagi eszközöket. Egyes helyeken, például Po­valská Bystricán és Bytčán, az ivadéktenyésztésen kívül piacra is tenyésztenek pisztrángot. A Halászszövetség telepei a szlo­vákiai 250 mázsás „pisztráng­termésből" 190 mázsát produ­kálnak. Igen keresett ez az íz­letes hal és a piac nyilván töb­bet is felvenne, de a termelés­ben az utóbbi időben igen ko­moly probléma jelentkezett: a pisztrángok etetésére használt vágóhídi hulladék ára négysze­resére emelkedett. Így a tavaly még rentábilis termelés megdrá­gult, a felvásárlást ár nem fe­dezi a költségeket. E probléma közvetlenül nem érinti nagyobb mértékben a Dubná Skala-i halgazdaságot. A fő feladat itt az tvadéktenyész­tés, amihez kevesebb takar­mányra van szükség. J ÉPCSÖZETESEN ELHE­L t LYEZETT apró tavak kö­zött buja növényzet zöldell. Bo­tanikus kertben érzi magát az ember a csobogó-csörgedező pr­és kevesebb lenne a pergési veszteség is. A három saját kombájnukhoz szerződtettek to­vábbi két kombájnt a traktorál­lomásról, mert minél előbb sze­retnék fedél alatt látni a ter­mést, ám a kedvezőtlen időjá­rás még egyelőre Izgalomban tartja a szövetkezeteseket. Esőcseppek terhelik az amúgy is nehéz kalászokat, s az élénk szelek hullámzó tengerré vál­toztatják a gabonaföldeket. Nem csoda, hogy helyenként összekeveredett és megdőlt a termés. A rugalmas szalmaszár zöme azonban még jól bírja a szeleket, CSAK ITT-OTT LESZ KÉZI KASZÁRA SZÜKSÉG, a többit gépekkel arathatják. — Bízunk benne, hogy jól sikerül megszerveznünk a be­takarítást, és A SZEMVESZTESÉG SEM LESZ NAGY, — mondja Lamy Ferenc, a szö­vetkezet elnöke. Ugyanis a hetényiek arra szá­mítanak, hogy a homokos talaj gyorsan felszikkad ós elbírja a gépeket. Máskülönben a pilla­natnyi borús Időt jónak tartják, mert jól betelik a kalász, ám míg a termés nem kerül Ijdél alá, addig a szövetkezetesek körében nincs nyugodt pillanat. BENYUS JÖZSEF RENDRE DŐL A KALÁSZ ... Június második felében a ke­lenyei szövetkezet J losonci Já­rás) határában is beérett az őszi árpa és a repce. A szövetkeze­tesek a napokban fefezték be a szénagyűftést és a kapálást, ám ennek ellenére teljes felkészült­séggel várták az aratást. Az első nap öt hektár őszi árpát arattak le kévekötőkkel, majd utána a 10 hektáros repcedűlő kaszálá­sába kezdtek. A szövetkezet vezetői szerint az idei termés jobb lesz a tava­lyinál. Búzából 24 mázsás, ár­pából 20 mázsás átlaghozamot várnak hektáronként, ami a ke­lenyei határban szép termésnek mondható. CSÄKY KAROLY, Kelenye JÓL FIZET AZ ŐSZI ÁRPA A komáromi járásban már vége felé tart az őszi árpa és a repce kaszálása. Az eddigiek szerint a hozam kiváló. Jozef Sobota, a termelési Igazgatóság vezetőjének véleménye: őszi ár­pából a járási átlag hektáron­ként 25 mázsánál nem lesz ki­sebb. Akadnak olyan gazdasá­gok ls, mint például a perbetel, amely a 70 hektár területről 31 mázsa átlagtermést takarí­tott be őszi árpából. A repce hektárhozama az egyes gazda­ságokban 16 mázsától 20 má­zsáig ingadozik. MEGÉRKEZTEK A KOMBÁJNOK Az év elejétől 1400 SZK—4-es kombájnt vásároltunk a Szov­jetuniótól. A Čierna nad Tisou-I átrakodó állomásról küldik az ország minden tájára a nagy teljesítményű gépeket. A na­pokban a kelet-szlovákiai kerü­letbe érkeztek kombájnok. Az egyes gazdaságokban aratásig előkészítik őket a munkára. zek, fák, virágok között. Nagyra nőtt galócák úszkálnak méltó­ságteljesen az átlátszó vizű me­dencében. Andok János eleségül szolgáló kis fehér halacskákat szór a vízbe. A húsz-huszonötki­lós ragadozók villámgyorsan rávetik magukat áldozatukra. S ha netán az első kísérletre nem sikerül elkapni és elnyelni a zsákmányt, ugyanaz a raga­dozó másodszor nem próbálko­zik, hanem megszégyenülve fél­reúszik. Más tavacskákban fe­kete hátú pisztrángok rajzanak. Á Z Of SÁGÍROK KERESIK az érdekes embertípuso­kat, a különleges foglalkozá­súakat. Andok János életét is több riportban rajzolták már meg. A Halászszövetség vezetői nehezményezték azt is, hogy a sajtó dolgozói csak a szenzá­ciókra vadásznak, ugyanakkor meg sem említik azt az áldoza­tos munkát, amelyet a szövet­ség sok ezer tagja vizeink hal­állományának felújítása, fenn­tartása és gazdaságos felhasz­nálása érdekében végez. De az olvasó is jobban szereti a kü­lönlegességet. mint a szürke hétköznapi dolgokat. Meg aztán az egyén életében mindig egy nagyobb kollektíva életének egy darabkája ts tükröződik. Amikor a Dubná Skala-i halgazdaság vezetője bemutatja birodalmát — az anyanevelő tavacskákat és a korszerű keltető berende­zést, ameli/ben évente csaknem félmillió galóca és két és fél millió pisztránqivadékpt nevel­nek, és Ismerteti annak tevé­kennségét és feladatait, egyút­tal képet ad a Halászszövetség működésének egyik lényeges területéről ts. GAL LÁSZLÓ A guruló romantika a legszebb! Kalandok a távolban, éjjel-nappal természetben, függetlenség mindenhol, minden időben. Az asz­szonnyal csak a kormánykerék mögött váltjuk egymást, de a tábortűznél egyeduralkodók va­gyunk. Ma például indiai marhahúst készítek négy személy részére. Mi kell hozzá? Egy konzerv marhahús saját levében, 100 gramm vaj, 10 gramm curry és 1 deci tejföl. A konzervet felme­legítem, a húst adagolom, a vajat felolvasztom, hozzá keverem a curryt és leöntöm a húslével, majd felforralom a tejföllel. A mártást a húsra öntöm és kész az ebéd. Vízben főtt rizzsel körítve tálalom. A KONYHA SZABADSAG MIATT ZARVA VAN! A SZABADBAN MINDENT A FÉRFI FÖZ! POTRAVINÁRSKY OBCHOD PRAHA, Dláždéná 2, Praha 1. ÄBCD a modern férfi ábécéje ÜF-376

Next

/
Thumbnails
Contents