Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-28 / 176. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1966. június 28. KEDD • XIX. évfolyam, 176. szám • Ára 30 fillér Maradéktalanul teljesítjük a XIII. kongresszus határozatait KÖZLEMÉNY AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL (CTK) — Bratislavában tegnap ülést tar. tott Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Az SZLKP Központi Bizottságának plénuma megtárgyalta a CSKP XIII. kongresszusa és az SZLKP kongresz* szusa határozatainak teljesítésére irányuló politikai-szervezési intézkedéseket, melyekről A. Dubček elvtárs, a SZLKP Központi Bizottságának első titkára számolt be. A beszámolót követő vitában a párt aktív politikai, szervezési tevékenységének szükségességét hangsúlyozták a kongreszszus határozatainak megvalósításával kapcsolatban. Az iilés befejezéséül a plénum jóváhagyta az SZLKP KB bizottságainak összetételére vonatkozó javaslatot. Az ideológiai bizottság elnöke V. B i I a k elvtárs, az SZLKP Központi Bizottságának titkára,, elnökségének tagja, a közgazdasági bizottság elnöke Michal SabolEík elvtárs, az SZLKP Köponti Bizottságának titkára, elnökségének tagja, s a mezőgazdasági bizottság elnöke Ián Janik elvtárs, az SZLKP Központi Bizottságának titkára, elnökségének tagja lett. Ezt követően a plénum elfogadta a CSKP XIII. kongresszusa és az SZLKP kongreszszusa határozatainak teljesítéséről szóló határozatot. Alexander Dubček elvtárs beszéde A XIII. kongresszus fontos következtetései az egész párt és a társadalom figyelmét az alapvető kérdések megoldására összpontosítják. A kongresszus tárgyalása és az elfogadott dokumentumok elsősorban a jövő kérdéseivel foglalkoztak. Ezzel lezárult a fontos Intézkedések előkészítésének 2—3 esztendős munkássága, jóváhagytuk az intézkedéseket és hozzáláttunk teljesítésükhöz. A XIII. kongresszus alapvető sikerét abban látjuk, hogy elmélyítette és konkretizálta a XII. kongresszus következtetéseit és szellemét. A XIII. kongresszus a párt kötelező Irányelvébe foglalta mindazokat a jelentős eredményeket, amelyeket a párt széleg aktívája elért, amelyeket széles körű vitában megtárgyaltunk, amelyek a haladó fejlődés győzelméről tanúskodnak, s amelyeknek a gyakorlatban kell elősegíteniük továbbfejlődésünk komoly, sürgető problémáinak és feladatainak megoldását. Szlovákia kommunistái XIII. kongresszusra való előkészületének oszthatatlan része és kicsúcsosodása volt az SZLKP kongresszusa. Tárgyalásának kiindulópontja a XII. kongreszszus programja volt, amelyet a Központi Bizottság tézisei dolgoztak fel. Az SZLKP kongreszszusának következtetései, egész tárgyalása és határozata így a továbbfejlődés Irányelveit munkánk konkrét feltételeire alkalmazhatta és az SZLKP kongreszszusának figyelmét az előttünk álló feladatokra összpontosíthatta. Az SZLKP kongresszusa jóváhagyta az SZLKP Központi Bizottságának és a párt egész szlovákiai szervezetének munkáját, eljárását a XII. kongreszszustól eltelt fontos időszakban, támogatta a Központi Bizottságnak a XII. kongresszus szellemében fogant politikáját. Kiemelte Szlovákia helyzetét és küldetését, kommunistáinak és dolgozóinak további aktív hozzájárulását a feladatok teljesítéséhez és az SZLKP KB-nek, valamint a szlovák nemzeti szerveknek szerepét a szocialista társadalom fejlesztésére, a nép és a nemzetek erkölcsi-politikai egységének, a CSKP és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egységének megszilárdítására irányuló törekvésekben. Az SZLKP kongresszusának ilyen pozitív és aktív szelleméhez kell igazodnunk távlati és mindennapi célkitűzéseink megvalósítása során. Munkánkban szüntelenül gondolnunk kell erre. Nem a nagy szavak, hanem a további fejlődést előmozdító konkrét tettek bizonyítják hűségünket a nép, a szocializmus ós államiságunk ügye Iránt. Hangsúlyozni szeretném még, hogy további eljárásunkban érvényesítve a kongresszusi határozatok szellemét, munkánk forrását kell látnunk abban a számtalan észrevételben és ötletben, amelyeket a kommunisták, a pártonkívüliek és a társadalmi szervezetek tettek a CSKP KB téziseivel kapcsolatos kongresszus előtti vitában. A párt-, az állami és a gazdasági irányítás minden fokán gondoskodnunk kell az észrevételek megoldásáról vagy a kérdések tisztázásáról. Bennük nyilvánul meg ugyanis a dolgozók aktivitása és bizalma. A további Időszakban jelentős feladatok várnak ránk a pártmunkában, amelyeknek valóraváltása megkívánja az egész pártaktíva, valamennyi állami, gazdasági, szövetkezeti, szakszervezeti és ifjúsági szervezet együttes tevékenységét. Minden késedelem gyengítené a kongresszusi következtetések jelentőségét és sürgős jellegét. A kongresszusi feladatok megvitatásától és feldolgozásától, illetve a munkatervek megfontolt kidolgozásától gyorsan rá kell térnünk a tervek konkrét teljesítésére és a munkamódszerek e feladatoknak megfelelő módosítására. Tettrekész emberekre van szükségünk, csak így haladhatunk előre. Tisztán tudatosítanunk kell azonban, és ezt a meggyőződést az emberek gondolkozásmódjában is szilárdítanunk kell, hogy számos komoly és konkrét kérdést tisztáztunk, a feladatokat megszabtuk és azokat kezdeményezően teljesítenünk kell, bár a Központi Bizottság plénumülésein további kérdések fokozatos megoldására fog törekedni. Így van ez minden kongresszus után és nagyon kifejezően megnyilvánult ez a XII. kongresszust követően is. Munkásságunk alapja a CSKP XIII. kongresszusa eredményeinek politikai és szervezeti biztosítása. A CSKP Központi Bizottsága által jóváhagyott feladatnak két vonatkozása van. Az egyik, hogy a kongresszus következtetéseivel megismertessük a párt tagjait és a pártonkívülieket. A másik, hogy ezzel párhuzamosan minden pártszervre, állami és gazdasági szervre, tömeg- és társadalmi szervezetre, társadalmi tudományos Intézményre és kutató munkahelyre vonatkozóan kidolgozzuk a konkrét intézkedéseket. A sajtóért, a Csehszlovák Rádióért és Televízióért felelős elvtársaktól ls elvárjuk, hogy úgy mint az SZLKP, illetve a CSKP XIII. kongresszusa előtt, most is nagyon jelentős szere pet töltenek majd be a két kongresszus által kitűzött feladatok teljesítésében. Hangsú lyozni szeretném, hogy ezeknek az Intézményeknek a munkás ságában is jobban előtérbe kell kerülnie a kongresszusi határozatok valóraváltása érdekében kifejtett szervező tevékenység nek. Az élet egyben számos további feladat megoldását sürgeti Ezért minden szervnek és szer vezetnek fontolóra kell vennie melyek az adott szakasz legfon tosabb célkitűzései. Az eddigi munka ismereteit és tapasztalatait, valamint to vábbi feladatainkat felmérve, előtérbe kerül az a kötelessé günk, hogy erőnk teljéből töre kedjünk elsősorban az egész párt aktivizálására és a párton belüli élet tartalmasabb fejlesz tésére. Ez a célkitűzések elérésének döntő feltétele. Érvényes az az elv, hogy amennyiben társadalmunk további lépést akar tenni előre, akkor ezt elsősor ban a társadalom élcsapatának, a kommunista pártnak és tagságának kell megtennie. Ezeknek az élő kérdéseknek jelenlegi első plénumülésünkön is elsőrendű figyelmet kellene szentelnünk és gyakrabban vlszsza kellene térnünk hozzájuk. A pártban figyelmünket két ségtelenül olyan kérdésekre kell összpontosítanunk, amilyen a kommunisták és az alapszerve zetek aktivitásának további lé nyeges növelése, munkájuk tar talmának szüntelen tökéletesí tése, befolyásuknak és tekinté lyüknek további fokozása. Ne áltassuk magunkat elvtársán számos kommunista és alapszer vezet munkásságában sok még az alakiság, felületesség, gyakran a szektásság és számos különféle más fogyatékosság amely akadályozza a párton be lüli tevékenység további kibon takozását. Támogassuk azokat az egészséges módszereket, amelyek elősegítik, hogy mind több kommunista és dolgozó vállaljon részt a párt politikájának kialakításából és megva lósításából. Minden pártszervezetben vegyék fontolóra ezt a kérdést, további határozott in tézkedésekkel törekedve az egész párt aktivizálására, kezd ve az egyénektől, a pártcsoportoktól, az alapszervezetektől, a járási és a kerületi pártbizottságoktól egészen a Központi Bizottságig. (Folytatás a 2. oldalon) De Gaulle francia elnök tegnap ellátogatott a leningrádi XXII. Pártkongresszus Fémgyárba. (Telefoto TASZSZ—

ČTK felv.) Franciaország a kelet-nyugati kapcsolatok megjavítására törekszik Látogatás a lenUjrádi XXII. Pártkongresszus Fémgyárban • Ebéd a francia elnök tiszteletére De Gaulle Leningrádból Kijevbe utazott Leningrád (CTK) — De Gaulle francia elnök tegnap délelőtt ellátogatott Leningrádba a XXII. Pártkongresszus Fémgyárba. A francia elnököt Alekszej Koszigin miniszterelnök kísérte. Az üzem hidraulikus és gőzturbinákat gyárt. Most fejezik be egy 800 000 kW-os turbina gyártását, mely világviszonylatban is jelentős gyártmány. Az üzem előtt Gruzgyeo igazgató üdvözölte a francia elnököt, majd az üzem főmérnöke ismertette röviden a termelési menetet. Áz üzem megtekintése után a francia elnök elbúcsúzott és orosz nyelven mondotta: Éljen a Szovjetunió. Leningrád polgármestere ebédet adott a francia elnök tiszteletére, melyen Koszigin szovjet miniszterelnök is részt vett. A két államférfi élénk eszmecserét folytatott. De Gaulle azt kívánta Leningrádnak, hogy mint a múltban, most is összekötőkapocsként szolgáljon a Szovjetunió és Európa között, Kelet és Nyugat között, valamennyi nemzet fejlődése és haladása nevében. De Gaulle kijelentette, hogy Franciaország készen áll az Ilyen kapcsolatok folytatására, és meg van győződve róla, hogy a Szovjetunió is hasonló cél elérésére törekszik. Hangsúlyozta, hogy Leningrádban újból meggyőződött döntése helyességéről. Az ebéd után a francia vendégek és a szovjet vezetők megtekintették a Leningrád melletti Petrodvorec kastélyt De Gaulle délután Alekszej Koszigin kíséretében Leningrádból Kijevbe utazott. A párizsi sajtó De Gaulle látogatásáról Párizs (CTK) — A párizsi lapok továbbra is nagy figyelmet szentelnek De Gaulle szovjetunióbeli látogatásának. A Paris Jour szerint mindkét félnek érdeke, egyes problémák megtárgyalása. Franciaország szívesen venné, ha a Szovjetunió közvetlenül az NSZK-val tárgyalna a német problémáról. Ebben az esetben Nyugat-Németországnak bizonyos jóakaratot kellene tanúsítania. Nagyon valószínűtlen, hogy megállapodást érnének el. De Gaulle most megismeri a Szovjetunió álláspontját, melyet majd közölhet Bonnal. A Combat még visszatér De Gaulle bajkonuri látogatásához és leszögezi, hogy a francia elnök jelenléte a 122. szputnyik felbocsátásánál maga ls szenzáció. A lap megállapítja, hogy a második világháború óta egyetlen egy államférfi látogatásának sem szenteltek Ilyen nagy figyelmet. De Gaulle látogatása jelentős dátum a Szovjetunió és a Nyugat kapcsolatainak történetében. A Nation azt írja, korai lenne még értékelni De Gaulle látogatását. A két ország azonban a kapcsolatok rendezésére törekszik. Franciaország és a Szovjetunió nézetcseréje azt mutatja, hogv a két ország reális és ésszerű célokat akar elérni. VIETNAM Növekszik az amerikai veszteséglista Folytatják sztrájkjukat az építőmunkások & A buddhisták nem adják fel kormányellenes harcukat ® Johnson és tanácsadói a VDK elleni bombázások fokozását sürgetik Saigon (CTK) — Tegnap Tam Chauf, a mérsékelt szárny vezetője kijelentette, hogy a dél-vietnami buddhisták nem erőszakos eszközökkel ugyan, de folytatiák harcukat a katonai junta ellen. Közölte továbbá, hogy a buddhisták bojkottálni fogják a Ky által szeptember 11-re kiirt „választásokat". A buddhista vezető visszautasította Ky tábornok állítását, hogy az ország helyzete stabilizálódott, de ugyanakkor nem követelte a miniszterelnök és Nguyen Van Thiu államfő lemondását. Beismerte, hogy a kérdésről a buddhista intézet tanácsa rövidesen újabb döntést hoz. Közölte még, megpróbálja rábírni Quang szerzetest, hagyja abba 20 nap óta tartó éhségsztrájkját. Hétfőn Saigonban az amerikai vezetők arról tanácskoztak, milyen eszközökkel tudnák megtörni a 12 000 vietnami építőmunkás bérsztrájkiát. Legújabb jelentések szerint ugyanis a (Folytatás a 3. oldalonl A félelen elleni menet megérkezett Jacksonba Jackson (CTK) — A félelem elleni menet 25 ezer részvevője tegnap megérkezett Jacksonba, a menet útjának célpontjába. A menet, élén James Meredith-szel, Martin Luther Iíinggel és más polgárjogi harcosokkal végig haladt a város utcáin, majd az állam törvényhozó testületének épülete elé érkezett, ahol nagygyűlést tartottak. A beszédet James Meredith mondta, aki felhívta az amerikai négereket, lépjenek harcba polgári jogaik megvédéséért. Washingtonban ugyanebben az időben szolidaritási tüntetés volt. A Fehér Házzal szemben levő parkban 100 ezren gyülekeztek, s felszólították a kormányt, támogassa a négerek polgárjogi mozgalmát