Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-28 / 176. szám, kedd

Maradéktalanul teljesítjük a XIII. kongresszus határozatait (Folytatás ax 1. oldalról) A CSKP XIII. kongresszusának és Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának tárgyalása új­ra igazolta, hogy a párt sikeres tevékenységének alapja sorai­nak, nézeteinek és tetteinek egysége. Ez az egység szüntelen folyamatban alakul ki a nyílt, elvtársi véleménycserében, majd a határozatok elfogadása után a kommunisták egységes eljá­rásában. Ezért a párt egész po­litikai, nevelő- és szervező mun­kásságának erre az alapvető lenini elvre kell épülnie. Be­tartása a legfontosabb feltétele államunk vezető politikai ereje, a párt vezető szerepe további megszilárdításának és elmélyí­tésének, amit a kongresszus a társadalmi élet minden szaka­szán, a politika, a gazdaság és az ideológia terén feladatként meghagyott. A párt szervei és -szervezetei szüntelenül tökéle­tesítsék megismerő, irányító és szervező munkásságukat, a tu­dományos megismerés alapján mélyebb befolyást gyakorolja­nak a társadalmi folyamatokra, szilárdítsák meg kapcsolatukat a néppel, tökéltesítsék a káde­rekkel végzett munkát. Az utób­binál a szakmai és a politikai felkészültség mellett nagyobb figyelemmel kell kísérni a jel­lembeli tulajdonságokat, az erkölcsi, a pártos és az emberi értékeket. Az aktivitás ily jellegű fel­lendítése nagyon komoly és igényes feladat. Mi a Központi Bizottságon is tudatosítjuk, hogy az alapszervezeteknek, a kerü­leti és a járási pártbizottságok­nak tökéletesebben meg kell is­merniük az emberek nézeteit, felhasználva azokat munkássá­gukban és befolyást gyakorolva rájuk. Ez a tevékenységünk válljon megismerésünk és mun­kánk alapjává. Helyes lesz, ha valamennyien újra fellapozzuk Lenin elméleti gondolatait a pártmunkára, a párt vezető sze­repére vonatkozóan. A pórt bolsevizálásának gott­waldl gondolatát ma abban lát­juk, hogy szüntelenül el kell mélyítenünk a párt lenini jelle­gét, mivel szüntelenül változik az élet és a pártnak, valamint az egész társadalomnak állan­dóan fejlődnie kell. Ez a gon­dolat, a párt munkájának mély­reható és megfontolt, az új fel­adatoknak megfelelő alkalma­zása, a pártmunkából az elme­revedés kiiktatása ma nagyon időszerű. Tevékenységünkben új gazda­ségi feladatok állnak előttünk. Valóra kell váltanunk az irányí­tásnak a tudomány és a tech­nika fejlesztésével összefüggő üj rendszerét. Mind mindenütt másutt, itt is az új harcba ke­veredik a régivel, a haladó szembe kerül a konzervatívval. Látnunk kell, hogy ennek a két irányzatnak — mint mindenütt másutt — emberek a hordozói, és ezért a fontos intézkedések valóra váltáséban társadalmi je­lenséget, társadalmi folyamatot, a nézetek és az érdekek pár­harcát a haladásért folytatott küzdelmet lássuk. Munkaterveinkben figyelmün­ket összpontosítsuk az újra, a XII. kongresszus óta előtérbe került haladó vonásokra. Ez természetes követelmény, hiszen az újnak szüksége van maradék­talan támogatásunkra. Nagyon fontos, hogy ebben a törekvé­sünkben szakmai, politikai és pártos viszonylatban haladó emberekre támaszkodjunk, akik­nek jelleme szilárd és egészsé­ges. A kongresszusi határoza­tokban megszabott új feladatok valóra váltásáért viselt politikai harcban is fontos a bizalom, az együttműködés, a fegyelem és a kölcsönös segítségnyújtás, ami a párt politikájának érdekelt szolgálja. Csak a párt és a nép érdekeinek előtérbe kerülése, csak az elvtársi becsületes kap­csolatok biztosítják a társada­lom szükségleteinek elméleti megismerését, az adott helyzet­nek megfelelő elemzését, bizto­sítják a párt politikai és szerve­ző munkásságát, befolyását, a kommunisták egységét. Ügy vé­lem, hogy az egész pártban idő­szerű a kommunista kapcsolatok ily jellegű elmélyítésére töre­kedni. A kommunista és forradalmi szellem csökkentése széles te­ret nyújt a jelentkező opportu­nizmusnak. Klasszikus formájá­ban a távlati célkitűzések lebe­csülésében, a sürgető érdekek túlbecsülésében, a személyi ér­dek társadalmi, párt- és népér­dek fölé helyezésében, a problé­máit lebecsülésében, az akadá­lyok és a nehézségek túlbecsü­lésében nyilvánul meg. Mindez gátolja az embereket és pártun­kat életünk további átalakításá­ban. A párttagok tudatában, akár van tisztségük, akár nincs, tisztáznunk kell a párttag kül­detését. A XIII. kongresszuson jóvá­hagytuk a pártalapszabályzat módosítását. Az alapszabályzat az egész fejlődési folyamatnak és az életünk egyes szakaszain bekövetkezett változásoknak megfelelően pontosan körvona­lazza pártunk irányító szerepét, a párttagok jogait és kötelessé­geit. Annál inkább hangsúlyoz­nunk kell a párttagok szerepét. Az alapszabályzat nem valami­lyen eszménykép, hanem a pár­ton belüli élet alapvető törvé­nye, amelyhez igazodnunk kell, gyakrabban élve vele, mint ve­zérfonallal, a párt aktivitása el­mélyítésének eszközével. Az alapszabályzat helyes ér­vényesítésével járuljunk hozzá a párton belüli demokrácia, a kollektív vezetés fejlesztéséhez és ahhoz, hogy minden párttag részt vállaljon a párt életéből. Az alapszabályzat aktív érvénye­sítése váljon az egész párttevé­kenység fellendítésének eszkö­zévé — kezdve a Központi Bi­zottságtól, egészen az alapszer­vezetekig. Az alapszabályzat értelmében nagyobb figyelmet kell szentel­ni a kommunisták profiljának és a pártszervek munkamódsze­reinek. Hasonlóképpen az ellen­őrző és revíziós bizottság szer­veinek sem kellene csupán a fegyelmi esetekben az alapsza­bályokhoz folyamodniuk, ha­nem fokozottabb mértékben kel­lene betölteniük aktív mozgosító küldetésüket, s gyakorolniuk pozitív nevelő hatásukat a párt belső életének fejlesztésére. A munka eddigi eredményei, a szerzett tapasztalatok és fő­képpen azok a feladatok, ame­lyeket teljesíteni akarunk és teljesíteni kell, közvetlenül ki­kényszerítik saját irányító mun­kánk módszereinek elmélyítését, a vezető szerep érvényesítését. A párt Központi Bizottságában végzett saját munkánkra, vala­mint a kerületi és járási párt­bizottságok munkájára is gondo­lok. Ennek meg kellene már nyilvánulnia a kongresszusi ha­tározatok feldolgozásában ís. Elsősorban mindannyiunknak át kell gondolnunk, mit akarunk megoldani, és mit kell megolda­ni. A párt minden funkcionáriu­sának, minden szervnek és az apparátus minden dolgozójának vállalnia kell a felelősség ráeső részét a pártpolitika érvényesí­téséért, és azoknak a feladatok­nak a teljesítéséért, amelyek Szlovákiában a párt előtt állnak. Elvtársak, a kongresszusi programot és a feladatokat csu­pán akkor teljesíthetjük, ha a teljesítésben tudatosan vesznek részt a dolgozók, élükön a kom­munistákkal minden munkahe­lyen. A párt nemcsak pártszerv vagy apparátus, a párt a kom­munisták egész tömege. A pár­tot, politikáját képviselik a kommunisták a különböző álla­mi, gazdasági, kulturális és más munkahelyeken, minden pozí­cióban. A pártmunka sikere at­tól függ, hogy az említett kom­munisták milyen mértékben vesznek részt a XIII. kongresz­szus jelentős határozatainak feldolgozásában és megvalósí­tásában. A párt szerveiben és appará­tusában nem teljesíthetjük a feladatokat egyedül. Szükséges, hogy olyan módszereket válasz­szunk, melyekkel a kommunis­tákat az állami, gazdasági és társadalmi szervekben a párt irányvonalának teljes és felelős teljesítéséhez, kezdeményező feldolgozásához és megvalósítá­sához vezessük. Kötelességünk, hogy megköveteljük ezt a fe­lelősséget e szervek kommunis­táitól. Természetesen itt nem lehet szó gépies, felsőbb fel­ügyelet gyakorlásáról, sem pe­dig a nézetek és a javaslatok automatikus átvételéről. Meg kell szervezni a kommunisták munkáját, részvételüket a fel­adatok teljesítésében, a politika irányításában. A kommunisták a Szlovák Nemzeti Tanácsban, a Szakszer­vezetek Szlovákiai Tanácsában, a Szlovák Tudományos Akadé­miában, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szlovákiai Központi Bizottságában, a művészeti és kulturális intézményekben, más szlovákiai szervekben és a ha­táskörükbe tartozó intézmények­ben felelősséggel tartoznak a pártnak azért, hogyan érvénye­sül irányvonala működésük te­rületén a gyakorlatban. Tőlük függ, hogyan tudják a munka­társak egész kollektíváját már most bekapcsolni a kongresszu­si határozatok aktív feldolgozá­sába és fokozatos érvényesíté­sébe, hogyan lesznek képesek hozzáfogni a legfontosabb fel­adatok teljesítéséhez, hogyan tudnak majd az irányító munká­ba céltudatosságot és önálló tartalmat önteni. A Szlovák Nemzeti Tanács, amely a múlt időszakban jelen­tős mértékben elmélyítette és az irányítás új elveivel gazdagí­tette a párt munkáját, továbbra is konkrét tartalommal vesz részt az irányító munkában, és minden előfeltétele megvan ar­ra, hogy teljes terjedelmében dolgozza fel és váltsa valóra a párt irányvonalát Szlovákia fej­lesztésének biztosításában. Az irányító szerv kommunis­táival szemben támasztott telje­sebb felelősség követelménye a párt irányvonala teljesítésé­ért vonatkozik a gazdasági szer­vekre, a szakigazgatóságokra és a vállalatokra is. Irányító mun­kájukkal társadalom fejleszté­sünk irányelveit kell gyakorla­tilag megvalósítaniuk. Ezt a munkát helyettük senki sem vé­gezheti el. És ez az elv érvé­nyes a pártszervek munkamód­szereire is. Irányítani annyit jelent, mint határozni. Határoz­ni pedig csupán akkor lehet, ha mélyrehatóan és körültekin­tően dolgozzuk fel az eshető­ségeket, ha döntéskor kiválaszt­hatjuk a legalkalmasabb válto­zatot. Az irányításnak ezek az elvei megkövetelik, hogy az irányító szervek tárgyilagosan maguk ismerjék fel a társadal­mi célok megvalósításának leg­megfelelőbb útjait. A pártmunka aktivitása és módszerei fejlesztésének állan­dóan nagy figyelmet kell szen­telni, hogy a pártmunka haté­konysága növekedjen, hogy a párt iránti bizalom magas szín­vonalon új feladatokban újuljon és szilárduljon meg. Ismere­teinkből, céltudatosságunkból érezni és látni kell, hogy kom­munisták vagyunk, akik helye­sen látják küldetésüket a tár­sadalom feladatainak teljesíté­sében, akik nem kerülik ki a problémákat, akik nem helyezik előtérbe személyes előnyeiket és érdekeiket, hanem a pártra, az emberek életére gondolnak, akik a vitákat és nézeteltérése­ket olyképpen irányítják, hogy helyes döntést érjenek el. Szlovákia Kommunista Pártjá­nak és Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának kongresszusán kijelentettük, mindent megte­szünk annak érdekében, hogy a kommunisták Szlovákiában következetesen és becsülettel vegyék ki részüket a felelősség­ből Szlovákia továbbfejleszté­séért. Ez nem frázis, sem pedig csupán ünnepélyes nyilatkozat. Ebben a kijelentésben felelős­ségteljes beismerést kell lát­nunk, hogy tudatában vagyunk küldetésünknek, mint vezető erőnek, amely erő a problémá­kat nem igyekszik magáról le­rázni. A problémák megoldása mindannyiunk feladata, Szlová­kia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottságáé, a kerületi és járási pártbizottságoké, az alap­szervezeteké és minden egyes párttagé. Szlovákia kommunistái fele­lősségteljes és aktív hozzájáru­lásának a feladatok teljesítésé­hez elsősorban gazdasági téren kell megnyilvánulnia, ahol tár­sadalmunk fejlesztése biztosítá­sának súlypontja van. E felada­tok teljesítésében fontos a párt­munka minden szakasza, a párt­irányítás valamennyi foka. A gazdasági feladatok való­ban halaszthatatlanok. Számos pozitív, örvendetes vonás elle­nére fennállanak és érvényesül­nek még a nem hatékony fejlő­dés irányzatai. A dinamikus fej­lődés felé való haladást a párt gazdasági politikájának követ­kezetes teljesítésével kell bizto­sítanunk. • Gazdasági programunk a szo­cialista forradalom logikus foly­tatásának programja, amikor fi­gyelmünket a szocialista rend­szer előnyeinek és erőinek át­gondolt kihasználására, a tár­sadalmi munkatermelékenység növelésére, a legfejlettebb ka­pitalista országok elérésére és túlszárnyalására összpontosít­juk a termelésben, az emberek szükségleteinek kielégítésében. Ez szocialista törekvésünk tu­lajdonképpeni célja. Emellett tudatosítanunk kell, hogy a hatékonyság elérése gazdasági életünkben rendkívül szükséges, hogy a hatékonysá­got biztosítanunk kell egyes is­mert negatív tényezők nyomá­sa ellenére, amelyekkel gazda­ságunknak meg kell küzdenie. Az 1967—68 as éveknek dönteni kell gazdaságunk konszolidálá­sáról és hatékony továbbfejlesz­téséről. Gazdaságunk lehetővé teszi a magasabb életszínvonal elérését. Meg kell azonban aka­dályozni a társadalmi munka eredményeinek semmivéválását, amit úgy érünk el, hogy szor­galmazzuk a gazdaság haté­konyságának objektív irányza­tát összhangban az új Irányítá­si rendszer bevezetésével. A gyakorlati irányításban, a nevelőmunkában nyilvánvalóvá kell válnia annak, hogy a prob­lémák megoldása a források ki­alakításában és kihasználásá­ban rejlik. A források növeke­désétől függ az elosztás és a fogyasztás színvonala. E kulcs­kérdésnek megoldásánál külö­nösen fontos az ez évi tervbon foglalt feladatok teljesítése, va­lamint az 1967-es terv előké­szítése. E téren fontos felada­tok hárulnak a központokra, valamint a szlovákiai szervekre, különösen a Szlovák Nemzeti Tanácsra. Ez elsősorban az 1967. évi terv kidolgozására és az öt­éves terv befejezésére vonatko­zik, amelyre nézve őszig fel kell dolgozni a kongresszusi irányelveket. A hatékony társadalom fej­lesztésére irányuló erőfeszíté­sünkben állandóan szem előtt kell tartanunk Szlovákia Kom­munista Pártja kongresszusá­nak határozatát, vagyis azt, hogy Szlovákia meglevő forrá­saiból és lehetőségeiből a le­hető legtöbbet adjuk. Elsősor­ban azoknak a gazdasági ténye­zőknek felhasználásáról van szó, amelyek közvetlenül össze­függnek a gazdaság belterjes fejlesztésére valő átmenet fel­adatainak teljesítésével. Azok­nak a forrásoknak a jobb ki­használásáról van szó, amelyek felgyülemlettek az iparosítás eddigi folyamata által, valamint a hazai nyersanyagok, főleg a fa, a magnezit, az ásványok, to­vábbá a mezőgazdaság, a víz­gazdálkodás, Szlovákia termé­szeti szépségeinek kihasználá­sáról. Amennyiben gazdaságunkban döntő tényezővé vált a torrások fejlesztése és kihasználása a nemzeti jövedelem gyorsabb növelésére, annál sürgősebben érvényes ez ránk nézve, mert nagyobb forrásokkal és ezek mozgósítására, munkaerők te­kintetében, kedvező feltételek­kel rendelkezünk. Ezt a Szlová­kiára mért aktív szerepet telje­síteni és bővíteni kell; a gaz­dasági és más 6zervek munká­jának mértékévé kell tennünk, és érvényesíteni Szlovákia gyors fejlesztésének passzív fogyasz­tói értelmezésével szemben. A Szlovák Nemzeti Tanácsnak, főképp a Szlovák Tervbizott­ságnak, sőt minden megbízotti hivatalnak és kerületi nemzeti bizottságnak e munka közben figyelmét a gazdaság szükséges strukturális átépítésére, az öt­éves tervben és a jövő évi terv­ben foglalt nyílt problémák megoldására, kell fordítania, főképp a beruházások terén. Szükséges fokozottan hang­súlyoznom, hogy a források ki­használására, az égető problé­mák megoldására irányuló tö­rekvés nem érhet véget a terv megalkotásának szakaszában, hanem nem csekély mértékben folytatódnia kell a tervek meg­valósításának szakaszában is. Példaképpen említem az iskola­és egészségügyi fejlesztés érzé­keny problémáját, ahol a terv felállításakor a jogos és sürgős követelmények sokasága talál­kozik, viszont sok milliós esz­közöket évről évre nem reali­zálnak, további milliók feksze­nek a nem befejezett épületek­ben és nem szolgálják: a népet. Ez a természetellenesség egyre tart, és ez idén is az a veszély fenyeget, hogy a tervfeladato­kat nem teljesítik, és emellett iskoláinkban már a harmadik műszakot is bevezetik, amit tel­jesen elfogadhatatlannak kell tekintenünk. A központban és a kerületekben haladéktalan in­tézkedéseket kell foganatosíta­nunk az iskolai építkezés biz­tosítására. Természetesen más téren is feltétlen szükséges a követke­zetesség a feladatok teljesítésé­ben a határidő és a minőség szempontjából. Szigorúan szem előtt kell tartani a gazdaságos­ságot. Ügy vélem, hogy a fegye­lem és a rend területén az el­lenőrzési rendszert magasabb szintre kell emelnünk, főképpen abban, hogy a hiányosságok megállapításáról és Írásban való rögzítéséről rátérjünk az okok kiküszöbölésére és ahol kell, a következmények levoná­sára. A nép érdekében nemcsak erkölcsi jogunk, hanem köte­lességünk is a fegyelem felett őrködni. Helyesnek tartom, hogy Szlo­vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának mai teljes ülésén felhívjam a Szlovák Nem­zeti Tanácsban, a gazdasági szervekben, valamint Szlovákia Kommunista Pártja kerületi és járási bizottságaiban dolgozó kommunisták figyelmét Szlová­kia gazdasága fejlesztésének egyes távlati kérdéseire, ame­lyeknek Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a jövő években fokozott figyel­met szentel. Főképp a kohásza­ti, nehézgépipari és közszükség­leti ipari vállalatok termelési programjainak megoldásáról van szó, Szlovákia természeti és gazdasági forrásai, a nyers­anyagforrôsok és a meglevő ka­pacitások teljesebb kihasználá­sának szempontjából. Hasonló­képpen kell értékelni és fokoza­tosan megtárgyalni a feldolgozó ij>ar, főképp a gépipar, a köz­szükségleti és élelmiszeripar korszerűsítésének és átszerve­zésének helyzetét. 1967. elején a negyedik öt­éves terv főfeladataival együtt meg kellene tárgyalnunk Szlo­vákia egyes területei további gazdasági fejlesztésének kérdé­seit. A Szlovák Tervbizottság anyaga ebben a tekintetben nagy súlyt helyez Dél- és Észak­kelet-Szlovákia elmaradott terü­letei fejlesztésének maximális megoldősára, amely területeken magyar és ukrán nemzetiségű lakosság is él, amint ezt kife­jeztük az SZLKP Központi Bi­zottsága teljes üléseinek előző határozataiban és az SZLKP kongresszusán is. Azt javasoljuk, hogy az 1968. év folyamán komplex módon és mélyebben elemezzük, hogyan folytatódik a népgazdaság jöve­delmezőségének növelési folya­mata Szlovákiában, hogyan használjuk fel az itteni forráso­kat és feltételeket az ország gazdaságának gyorsabb fejlesz­téséhez, hogy ily módon meg­teremtsük a feltételeket az 1970. év utáni évekre szóló táv­lati terv kidolgozásához. E munkák közben hangsúlyt kell helyezni a gazdaságfejlesz­tés intenzifikáló tényezőinek ki­használására és szem előtt kell tartani a területi tervezés tö­kéletesítését, beleszámítva e problémakör elméleti megisme­rését és feldolgozását. Szlovákia számos forrásainak és feltételeinek kihasználása a tudomány ós a technika isme­reteinek fejlesztésétől s első­sorban a gyakorlatban való si­keres felhasználásétól függ. A Szlovák Nemzeti Tanács és a gazdasági szervek számára eb­ből a szempontból az a feladat hárul, hogy a tudományos-mű­szaki fejlődés feladataival össz­hangban meggyorsítsák a tudo­mány és a technika 1966—1970- f?nr évekre szóló fejlesztési tervét Szlovákiában, s ezáltal ezen a téren is biztosítsák az egységes 1986. politika megvalósítását. Ügy vélem, hogy a termelő- v l- i{ erők rohamos fejlődésének kö­vetelményei között a tudomá­(Folytatás • 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents