Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-25 / 173. szám, szombat

ségesek légitámadásai romhalmazzá változtatták a gyárat. Később a győzelmesen előnyomuló Vörös Hadsereg vonult át a városon. A „Kedzierzyn" nitrogénművek krónikája újabb adatokkal bővült: O 1954-ben üzembe helyezték a nitrogéntrágya-részleget, • 1965-ben az országos nitrogéntrágya-gyártás 60 százalékát Kedzierzyn adta; gyártmányainak minőségét tekintve a lengyel vegyiparban megszerezte a második helyet. Kedzierzynben mindent alapjától kezdtek építeni, s ami a legfőbb: korszerűségre törekedtek. Az üzem fejlődésével párhuzamosan szükségét érezték annak, hogy teljes mértékben érvényesítsék a technika vívmányait. E téren csak azok kezdeményezhettek, akik elméleti ismereteiket gyakorlati tapasztalataikkal párosították. Itt is a végzett főiskolai hallgatókban reménykedtek. A nyugati területeken Wroclawban, Gliwicén és Gdanskban van műszaki főiskola, s ezeknek végzett hallgatói beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Nagy szaktudású fiatal mérnökök jöttek Kedzierzynbe, s az üzem lehetőséget adott nekik a gyors pályafutásra. E

lőfordul, hogy egy riporter jegyzeteiben, amelyek általában tarka mozaikképként tükrözik egy nagy ország életét, mind gyakrabban tűnnek fel hasonló feljegyzések. Szembetűnően kezd kidomborodni a nagy mozaikkép új része: a vezető posztokon egyre gyakrabban találkozunk harmincévesekkel, már a népi Lengyelországban nevelkedett nemzedékkel. A riporter az új nevek mellett a születési évszámot is kénytelen feltüntetni... KEDZIERZYN Kedzierzyn 25 ezer lakosú város a Gliwice-csatorna mentén. A csatorna a felső-sziléziai iparvidéket és a hajózható Odera folyót köti össze. A város közelében 27 évvel ezelőtt kapu állt ezzel a felirattal: „Arbeit macht frei". Őrtornyok, szögesdrót. Minden hajnalban a foglyok tömegei indultak munkába. Az I. G. Farbenindustrie konszern újabb vegyiüzemet rajzolt Európa térképére, hogy ezzel is növelje a harmadik birodalom erejét. Az építkezés a háború végéig sem fejeződött be, de a termelést mégis elkezdték. Igaz, nem sokáig folyt. A szövetLENGYELORSZÁGI P f PO RT zott, köztük 83 mérnök és technikus fölött rendelkezik, ö a legidősebb vezető, 38 éves, és nemcsak mérnök, hanem üzemgazdász is. Becsvágya az export növelése, ami a legnagyobb igényeket támasztja a lengyel vegyiparral szemben. E cél elérésének útja: a lehető legjobb minőség, a lehető legkisebb költséggel. Jakubowicz és munkaközössége kitartóan halad e cél felé. . Konkrét eredmények: Angliával, az NSZK-val, Skandináviával, Jugoszláviával kereskednek, s az üzletfelek táliumoxidot, formaiint stb. vásárolnak Kedzierzynben. JAN ZAWADA mérnök érdeméből a kedzierzyni formaiint sokkal gazdaságosabban állítják elő. Zawada, az észterek és a formalin kibővített gyártási részlegének vezetője kidolgozta a termelési ciklus újítását. JERZY KOWALIK mérnök és magiszter, egy másik harmincéves a formalingyártás jobb technikai megoldását dolgozta ki. Ö dolgozta ki a műanyaggyártó részleg műszaki berendezésének dokumentációját is. Az ő tervei szerint rendeztek be egy vegyipari üzemet Lengyelországban, legutóbb pedig Jugoszláviában. KONŠTANTY CHMIELEWSKI mérnökről és magiszterről, ammóniákgyártási szakemberről még sokat fognak Imi. Most éppen azon dolgozik, hogy a kokszot, mint alapanyagot földgázzal helyettesítsék. Dr. WACLAW HENNEL mérnök ammóniákszintetizálási ötlete, valamint a táliumoxidok gyártására szolgáló reaktorok szerkesztésén végzett munkássága külföldön, főként Angliában nagy feltűnést keltett... A fiatal végzett főiskolások Kedzierzynben jól tették le a gyakorlati vizsgát. Nagy lehetőségek nyíltak a a fiatalok egyéni képességeinek érvényesülésére és kibontakozására. Kedzierzyn igaz csak egy város, de általános társadalmi jelenséget illusztrál. AZ ÚJ SZÓ SZÁMÁRA ÍRTA: M. JANICKI A fiatalok nem szalasztották el az alkalmat, s ma harmincévesek irányítják a kedzierzyni vegyiműveket. ÜZEMI ARCKÉPCSARNOK A nagy gépezet komolyabb üzemzavarok nélkül, csikorgás nélkül működik. Ez a fiatal vezetők maximális erőfeszítésének az eredménye. BOLESLAW SKOWROŇSKI mérnök, üzemi főtechnológus 25 éves sportember benyomását kelti. Döntő szava van minden technológiai kérdésben, társfe a beruházásokért, a külföldi együttműködésért. Oj gyártási módszerek kidolgozásáért állami díjjal tüntették ki. ANDRZEJ JAKUBOWICZ magiszter és mérnök a szerves kémiai gyártási osztály vezetője: 14 rénzleg, 700 alkalmaKEDZIERZYNI TORNYOK gaa&tKEDÉs — Szudánba, Khartúmba utazik? Igen. Akkor javasolom, hogy éjjel érkezzék. — Értetlenül fogadtam szudáni diplomata ismerősöm tanácsát. — Nem mindegy? — De mennyire, hogy nem. Különben majd meglátja. Tudja, az első benyomások maradnak meg a legtovább az emberben. Nem szeretném, ha kellemetlen, vagy hogy pontosabban fejezzem ki magam, túlságosan „forró" benyomást szerezne Khartúmról mindjárt a kezdet-kezdetén. Erre a tanácsra gondoltam, amikor éjjel két órakor kiszálltam a repülőgépből Khartúm közelében. A tizenöt-húszperces út a város szívébe valósággal felüdített. A Nílus-parti fák alatt döcögő kocsi ablakán kellemes szellő fújdogált be. — No, — morfondíroztam — ez lenne az a meleg éghajlatáról híres Szudán? Hiszen itt sokkal hűvösebb van, mint Nyugat-Afrikában. Éltem azonban a gyanúperrel és nem engedtem át magam teljesen az álmodó város első varázsának. A taxis, mintegy kárpótlásképpen a dupla tarifáért, kézzel-lábbal magyaráz. Többnyire arabul, mert angolul csak néhány szót tud. Annyit azonban kihámozok szóözönéből, hogy most a Kék Nílus partján vagyunk. A felélik tornyosuló hatalmas fákat valamikor réges-régen még Kitchener tábornok ültette. Erről az angolról sok rosszat feljegyzett a történelem, de azt kevesen tudják róla, hogy neki jutott eszébe először, fákat is lehet ültetni a Nílus partján. A taxis ennyit tud róla. S tiszteli érte. Azt nem tudja, hogy Kitchener vezette az angol egyiptomi haderőket, amelyek a törökök kiűzése után ismét gyarmati sorba taszították Szudánt. Honnan is tudná, hiszen írni-olvasni sem tanították meg. Hányszor teszi meg az utat Kitchener fái alatt, a Nílus partján, anélkül, hogy tudná, mennyi vért és szenvedést látott a Kék- és a Fehér-Nílus, hogy csu_ a 14 éven át tartó „folyam háborúban" több mint 300 000 szudáni vérzett el. Éjszaka van. Az ég milliárdnyi csillagának szőnyege alatt álmosan és sejtelmesen nyújtózkodik a Nílus, a világ egyik leghosszabb folyója. Partmenti bokrai és fái alatt emberek heverésznek. Először azt hittem, fedél nélküli szegények, vagy munkanélküliek. Csak több napi szudáni tartózkodás után jöttem rá, hogy lakásaikból menekültek a folyó hűs partjára. A szállodába érve félórát kell várnom, amíg előkerül az éjszakai portás. Talán ő is a Nílus partján aludta nem hivatalos álmát? — Milyen szobát paratmsol? Természetesen légkondicionáltat. Ez drágább, de majd meglátja,hogy mennyire szükség van rá. Meg is láttam. Teljes erővel zúdul be szobámba a légkondicionáló hideg levegője, s még a mennyezeti ventillátor is ész nélkül forog. Amikor azonban belezuhanok az ágyba, úgjj érzem, mintha „előmelegített" lepedőbe csavartak volna. Forró az ágy, és lángolnak a falak. A napközben beszívott meleget most adja ki a léghűtött szoba. Ádázul vetélkedik egymással a meleg és a hideg. S legnagyobb elképedésemre a technika marad alul. Hol van már a Nílus-parti sétány kellemes hűvössége? Mire álomba szenderedek, már hajnalodik. Felkel a nap, liogy forró pásztáival eláraszsza Khartúmot, ezt a megtévesztően sokarcú várost. Árnyékban 43 fok Napközben éppen csak anynyira futja energiámból, hogy néhány hivatalos látogatást tegyek és elolvassam az újságokat. Nem mindegyiket, mert a legtöbb lap arab nyelven jelenik meg. Mire elhatározom, hogy jegyzetfüzetet, képeslapot vásárolok, zárva vannak az üzletek. Mi az ördög. Ezek talán éjjel dolgozmagyatázmiközben elém tesz egy hét decis pohár citromlevet. — Igya csak meg. jól megcukroztam. Ez a legnépszerűbb ital Szudánban. Mármint azoknak, akik nem bírják a szeszesitalt. Mondjuk a datolyapálinkát. — Tizenkettőtől hatig nem talál nyitott üzletet. Ilyenkor alszik a város. Magának is ajánlom. Ha estére friss akar lenni. Látta már a mai úisáaot? Ma 43 fok Celsius van. Árnyékban természetesen. Napon talán meg sem lehetne mérni. Nem bírná ki a hőmérő. Este hatkor azonban szellő kerekedik a Nílus felől, és elkezd élni, lélegzeni a város. Este nyugodtan és kényelmesen bevásárolhat. Megfogadom az okos tanácsot, és így rendezena t>e életemet arra a Itst hétre, i^íg Khartúmban Vftgyok. Mítk Bármerre járok, mindenütt Afrikában szokatlan szívélyességgel fogadnak. Minisztériumban, postán, üzletben és hivtalban, először nem ázt kérdezik meg, mit akarok, hanem azt, hogy mit parancsolok. — Törökösen készített feketét kísérőnek jeges vízzel? Hűs citromlét, avagy málnaszörpöt? Itt ez a szokás. A vendég számára illik kellemessé tenni a látogatást. Hanem a legmeglepőbb számomra az, hogy bármit kérek, halogatás nélkül elintézik. — Szeretne sajtóigazolványt? Kérem várjon néhány percet, és máris kész. Addig is parancsol még egy kávét? így húzzák ki a hivatali kanosszajárás méregfogát, és adnak minden külföldinek tanulságos leckét a szudáni vendégszeretetről és az afrikai humanizmusból. S Ilyen tekintetben szinte páratlanok Afrikában A fátyol alatt rúzs KORAEST

J HÜSÜLÉS A PARKBAN (A szerző felvétele) Fittyet hányva a tűző melegnek, fáradhatatlanul járom a várost. Fényképezek, taxisokkal alkudok és emberekkel ismerkedem. Kedvesek, nyílt szívűek és leírhatatlanul barátságosak. Vagyis egyszerűen — szudániak. Újságíró barátaim eleve figyelmeztettek, vigyázzak a fényképezéssel. A szudániak nem szeretik, ha rájuk irányul a lencse. Lehet. De úton-útfélen megállítanak az emberek, idősebbek és fiatalok, és megkérnek, fényképezzem le őket. A nők természetesen nem. Arcukat fekete fátyollal eltakarva lebegnek a bágyasztó forróságban. Időnként elővillan a fátyol mögül egyegy csinos, mosolygós arc. Meglepetve látom, hogy a fátyol alatt rúzsos az ajak, és a fekete köpenyszerű öltöny jól szabott, színes ruhát rejt a világ, vagy inkább a férfiak kutató szeme elől. Khartúm forró öleléssel szorít magához napközben. De éjszaka hűvös simogatással kárpótol a nappali gyötrelmekért. Khartúm nem olyan város, amelyet első pillantásra meg lehet szeretni. De néhány napos tartózkodás után már otthon érzem magam. Következik: 2. DÉL PROBLÉMÁJA