Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-23 / 171. szám, csütörtök

A NAGY FORDULAT HA HAT ÉVVEL EZELŐTT az újságírónak egy szétzüllött, tönkrement szövetkezetről kellett volna írnia, keresve se talált „jobb" példát a vajnoryi szövetkezetnél. Rossz munkaerkölcs, hanyag irányítás, munkaerőhiány, elavult munkamódszerek, aránytalanul nagy termelési költségek, csekély bevétel, anyagi gondok jellemezték a közös gazdálkodást. És ma? Köztársasági elnökünk a közelmúltban Munkaérdemrenddel tüntette kl a szövetkezetet. Bámulatot keltő fordulatra, óriást változásra enged következtetni ez a nem mindennapi kitüntetés. A mai közöst már így jellemezhetnénk: Minden téren fejlett, kiegyesúlyozott, korszerű gazdálkodásra törekvő mezőgazdasági üzem, amely néhány tekintetben vetekszik az ipari üzemekkel. Foglaljuk azonban össze néhány szóban, ml előzte meg a nagy fordulatot. Senki sem becsülte a közös vagyont, ott lopkodták szét, ahol érték. Leromlott a pénzügyi mérleg. A bizonytalan jövedelem bizonytalanságot váltott ki. Aki csak teAkik felkerültek a szövetkezet dicsőséglistájára, Zemanová Veronika és Fašungová Anna sertésgondozók hette, és nem fűzték közelebbi szálak a községéhez, menekült. Annál is inkább, mert a közeli Bratislavában bárki válogathatott az előnyösebbnél előnyösebb munkahelyekben. Sőt Vajnory közigazgatásilag tulajdonképpen Szlovákia fővárosához tartozik, s Igy a munkaerővándorlás sem ütközik semmiféle jogi nehézségekbe. Elsősorban a fiatalok éltek a kínálkozó lehetőséggel, 6s egymás után hátat fordítottak a mezőgazdaság- • nak. Azokban az években a szövetkezet aggház benyomásét keltette, és még ma ls meglehetősen magas, 56 év a szövetkezeti tagok átlagos életkora. S hogy még sem okoz gondot a munkaerő utánpótlás, ez már • nagy fordulat eredménye. A hanyag gazdálkodás következtében a hosszú évek során a talaj kimerült, az állatállomány leromlott ás megbetegedett. A tönk szélén álló szövetkezet csak óriási ráfizetés árán tartotta fenn magát. 1959-ben a tervezett 10 korona helyett csupán 7 koronát fizettek munkaegységenként, és ezt is csak annak az árán, hogy az állampénztártól 700 ezer korona támogatást kaptak. . Ki tudja, hová fejlődött volna az ügy, ha a felsőbb Irányító szervek nem jutnak arra a megállapításra, hogy a vajnoryi szövetkezet életében radikális eszközökhöz kell nyúlni. Sekera Cypriánt küldték a szövetkezet kisegítésére, aki azelőtt az egyik körzeti nemzeti bizottság mezőgazdasági ügyosztályát vezette. Bár eleinte hidegen és ellenszenvvel fogadták, az új elnök vetette meg a változások alapjait. Idővel megkedvelték, s ma már a világ minden kincséért sem válnának meg tőle. MIT CSINÁLT VAJON? Először ls rendet teremtett az emberek között. Elsősorban is a vezető helyeken. Ez ment a legnehezebben. Mint minden erélyes, hirtelen változás, ez sem maradt ellenhatás nélkül, de lassan megnyugodtak a kedélyek. A talajerőfokozásában pótolták az elmulasztottakat. Az állattenyésztésben fokozatosan kicserélték ji beteg állományt. És, hogy az erősen megfogyatkozott tagsággal is győzzék a munkát, a lehető legnagyobb mértékben gépesítették a munkát. Ezeknek az intézkedéseknek a nyomán fokozódott a szövetkezet, és természetesen a tagság jövedelme is. Míg 1960-ban az 1364 hektáron 9 millió 718 950 korona értéket termeltek, tavaly 163 hektárral kisebb területen, az elemi csapás ellenére is 11 millió 354 ezer koronára fokozódott az össztermelés. Sőt a teljes pénzbevétel közel 15 és félmillió korona volt. Az egy hektárra eső termelés 7125 koronáról 9454 koronára növekedett, az árutermelés 4475 koronáról 7740 koronára. A tagság jövedelme ez Idő alatt majdnem megkétszereződött. 1960-ban még csak 2 millió 859 135 koronát fordítottak e célra, tavaly ellenben már 4 millió 639 930 koronát fizettek ki a munkaegységekre és prémium fejében. Mintegy varázsszóra, óriási változás állt be a vajnoryi szövetkezet életében. Az iroda falára egymásután kerültek fel a kitüntetések, oklevelek és elismerések. SEKERA CYPRIÁN szövetkezeti elnökkel és Pelikán János mérnökkel, a termelés vezetőjével a gazdasági udvart járjuk. Mindenütt rend, tisztaság, most építik a betonutakat, és az egész épületkomplexum körülkerítve. Ez is a szövetkezet fejlődését tükrözi. A bejáratnál mindjárt jobb kézre áll az egyemeletes épület mosdókkal, öltözőkkel. Ilyen még nem sok van a mezőgazdasági üzemeinkben. De nemcsak erre terjed ki a tagságról való gondoskodás. Hogy a jövedelmek szépek, az természetes. Egyik-másik munkaszakaszon olyan jövedelmet biztosíthatnak az állandó dolgozóknak, mint a legjobb ipari üzemek. Hiszen 15—25 000 koronát évente az ipari munkások sem keresnek akárhol. Ehhez jönnek a további előnyök, amit Brlítová Mária, a sertéstenyésztés vezetője így fogalmazott meg: . —• Itthon az ember hasonló keresetből Jobban élhet, mint városon. Többet megengedhet magának. Azelőtt az egyik bratislavai ékszerüzletben dolgozott. Aztán férjével együtt hazajött, rövidesen házat építettek, szépen berendezték. Beosztottjai azt is elárulják, hogy ml mindent készül vásárolni, többek között autót. Messzemenően gondoskodnak a fiatalokról ls. Nem csoda hát, bogy lassanként „fiatalodik'* a tagság. Jelenleg 24 középiskolát végzett fiatal dolgozik a Sekera elnök szövetkezetben. Erre sem hiszem, hogy akad máshol példa. Az elnök nagy pártfogója a fiataloknak. Az ő javaslatára rögzítették a határozatban, hogy a fiatalok csak 7-től 16 óráig dolgozzanak, Időt biztosítva a szórakozásra, sportolásra és a magánéletre. Ezenkívül havonta 220 korona zsebpénzt juttatnak a fiataloknak. Amikor azt firtatom, hogy kifizetődik-e, az elnök elégedett mosollyal tárja szét a karját, mintha csak azt akarná érzékeltetni: Kérem ez a legjobb befektetés. ÉS Ű MÁR CSAK TUDJA. Attól sem ijedt meg, hogy a fiatalokra vezető beosztást bízzon. A gyümölcstermesztést például a fiatal Slávíková Renáta vezeti, aki hogy a bizalmat még jobban kiérdemelje, beiratkozott a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola levelezőt tagozatára. Eddig az elnök egy fiatalban sem csalódott. Nagy tartalékot jelent a szakosítás. Az első lépéseket már megtették. Tej- és tojástermelésre, illetve gyümölcs- és szőlőtermszetésre szakosítanak. A „takarékossági" akció segítségével az egy dolgozóra eső 17 800 korona termelést a növénytermesztésben 1970-ig évi 56 000 koronára növelik, sőt már jövőre 30 000 koronát számítanak egy-egy állandó dolgozóra. Az állattenyésztésben 65 000 koronáról 110 000 koronára növekszik az egy főre eső termelés. Jövőre pedig 80 000 korona értékű árut irányoznak elő egy dolgozóra. LASSAN TUDATÁRA ébredtem annak, miért nem vágynak a vajnoryi fiatalok a város közvetlen közelsége ellenére sem Bratislávába. Hiába, a pénz nagy úr, és itthon ércesebb a csengése. A jövőben tovább mennek. Még az idén megindul a szövetkezeti lakásépítés, s ez bizonyára sokat Jelent azok számára, akik most alapozzák meg életüket. A vajnoryi szövetkezet kétségkívül helyes úton halad a korszerű mezőgazdasági termelés megalapozását illetően, s a Jövőben bizonyára még átfogóbb sikereket ér el. FALÁGYI LAJOS A Jövőben ez less a szövetkezet kenyere. Egén Bratislavát ellátják tojással. A képen Tibenská baromfigondozó. ? ' - (A szerző felvételei) JOHN STEINBECK: REGGELI E

Z AZ EMLÉK örömmel tölt el. Nem tudom miért, magam előtt látom legkisebb részletét is. Rajtakapom magam, hogy újra meg újra jelidézem; minden alkalommal újabb részleteket hozok jelszínre az elmerült emlékből, s ahogy visszagondolok rá, meleg öröm áraszt el. Kora reggel volt. A keleti hegyek kékesfeketének látszottak, de mögülük, a hegygerincen, már enyhén halványvörösbe játszó fény tört fel, amely mind hidegebbre, szürkébbre és komorabbra vált, amint emelkedett; áttellenben, nyugat felé, még éj borult a vidékre. Hideg volt, nem éppen csípős, de elég hideg, úgyhogy összedörzsöltem a kezemet és jó mélyen a zsebembe süllyesztettem, behúztam a nyakamat, és topogtam. Lent a völgyben, ahol jártam, a hajnal levendulaszürke színében játszott a föld. Végigmentem egy dűlőúton, és egy sátrat pillantottam meg magam előtt, amely csak kevéssel volt világosabb szürke a talajnál. A sátor mellett narancssárga tűz lobogása szűrődött ki egy ócska, rozsdás vaskályha résein. Szürke füst áradt a tömpe kályhacsövön, sokáig áradt fölfelé, mielőtt szétterült és eloszlott volna. Fiatal nőt láttam a kályha mellett, jóformán kislány volt még. Színehagyott pamutszoknyát és mellénykét viselt. Amint közelebb kerültem, láttam, hogy behajlított karján csecsemőt tart, s a csecsemő szopik, fejét a lány mellénykéje alá dugva a hideg elől. A lány megmozdult, megpiszkálta a tüzet, félretolta a kályha rozsdás karikáit, hogy erősebb huzatot csináljon, kinyitotta a kályhaajtót; a csecsemő egész idő alatt szopott, ám ez csöppet sem zavarta az anya munkáját, sem mozdulatainak könnyed, friss báját. Rendkívüli pontosság és begyakoroltság volt mozdulataiban. A narancssárga tűz kicsapott a kályha résein és táncos visszfényeket vetett a sátorra. Már egészen közel jártam, és sülő szalonna, piruló kenyér szagát éreztem, a legmelegebb, legkellemesebb illatot, amit csak ismerek. Kelet felől gyorsan erősödött a fény. A kályhához léptem, föléje terjesztettem kezemet, és egész testemben megborzongtam, amint megcsapott a meleg. Azután meglebbent a sátorlap, és fiatal férji lépett ki, nyomában egy idősebb. 0j kék zsávolynadrágot viseltek, és új zsávolykabátot, csillogó rézgombokkal. Kemény vonású arcuk volt, és nagyon hasonlítottak egymáshoz. A fiatalabbnak sötét, tüskés szakálla volt, az öregebbnek szürke, tüskés szakálla. Fejük és arcuk nedves volt, hajukból víz szivárgott, vízcsöppek ültek erős szakállukon, és pofacsontjuk fénylett a víztől. Egymás mellett álltak, csöndben nézve a kivilágosodó kelet jelé; egyszerre ásítottak, és a fényt nézték a hegygerincen. Megfordultak és észrevették engem. — jó reggelt! — mondta az Idősebbik. Arca nem volt sem barátságos, sem barátságtalan. — fó reggelt! — szólt a fiatal férfi. A

vlz LASSAN MEGSZÁRADT arcukon. A kályhához léptek, és a kezüket melengették fölötte. A lány végezte a dolgát, arcát elfordította, szemét munkájára szögezte. Szemé fölött. szalaggal felkötötte haját, amely hátul lecsüngött és ide-oda ringott, amint dolgozott. Bádogpoharakat rakott ki egy jókora papírládára, meg bádogtányérokat, késeket és villákát. Aztán kiemelte a sült szalonnát bő zsírjából és egy nagy bádogtálra tette; a szalonna megcsavarodva, sisteregve felkunkorodott. A lány kinyitotta a rozsdás kályhaajtót és szögletes serpenyőt vett ki, tele nagy darab pirítóskenyerekkel. Mikor a forró kenyér szaga szerteáradt, mindkét férfi mélyen beszívta. A fiatalabbik halkan megszólalt: — Keeristl Az idősebbik felém fordult: — Reggelizett már? — Még nem. — Akkor hát tartson velünk. Ez volt a jeladás. A ládához mentünk, és a földre telepedtünk körülötte. A fiatal férfi megkérdezte: — Gyapotszedő? — Nem. — Már tizenkét napja dolgozunk itt — mondta a fiatal férfi. A lány megszólalt a kályha mellől. — Éppen most kaptak ü/, ruhát. A két férft lepillantott új zsáoolynadrágjára, és mindketten elmosolyodtak kissé. . A lány elosztotta a tál szalonnát, a barna pirítóst, egy csésze szalonnazsírt és egy kanna kávét, maid maga ts letelepedett a láda mellé. A csecsemő még egyre szopott, fejét a lány mellénykéje alá dugva a hideg elöl. jól hallottam cuppogását. Megraktuk tányérunkat, szalonnazsírt öntöttünk pirításunkra, és megcukroztuk kávénkat. Az idősebbik férfi teletömte száját, és csqk :rágott, rágott és nyelt. Aztán megszólalt: — Istenemre fó! — és úfra teletömte a száját. A fiatal férfi azt mondta: • — Tizenkét napig jól ettünk. . Mindnyájan gyorsan, habzsolva ettünk, ismét teleraktuk a tányérunkat, és gyorsan tovább ettünk, amíg torkig laktunk és kimelegedtünk. A forró, keserű kávé megégette torkunkat. Az utolsó, zaccos kortyot a földre öntöttük, és újra megtöltöttük poharunkat. " •' Már színe ls volt a .fénynek, valami vöröses villogása, amitől még hidegebbnek éreztük a levegőt,, a két férfi arccal kelet felé ült, és arcukat megvilágította a hajnalsugár; .én is felnéztem egy pillanatra, és láttam a hegy rajzát, a fölötte eláradó fény tükröződött az idősebbik férfi szemében. A

ZTÁN A KÉT FÉRFI kiöntötte poharából a laccot, mafd egyszerre feállták. — Induljunk — szólt az idősebbik. A fiatalabbik hozzám fordult. — Na gyapotot akar szedni, beajánlhatnánk. — Nem. Tovább megyek. Köszönöm a reggelit. Az idősebbik férft helytelenítsen ingatta fejét. — O. K. örülünk, hogy velünk tartott. — Elmentek együtt. A keleti szemhatáron a levegő izzott a fénytől. Es én elindultam a dűlőúton. Ennyi az egész. Persze, több okát ts tudnám adni,' hogy miért volt kellemes. De volt benne valami nagyon szép, amitől elönt ű meleg, ha rágondolok. Péchi György fordítása Tudományos miniatűrök • Dr. Tőbe, az egyik tokiAI sebészeti klinika főorvosa a kioperált vakbélben minden gyulladásos állapot esetén kétféle tipusú vírust talált: azt, amely a légzőszervek megbetegedéseit, illetve az agyhártyagyulladást okozza. • Az USA-beli Hormel Intézetben Winters prolesszor vezetésével már 1949-ben olyan miniatűr malacok tenyésztésével kezdtek kísérletezni, amelyek nemcsak anatómiatlag, hanem fiziológiai szempontból is sokkal alfinyösebbek a kísérletezésnél, mint más állatok. A szakemberek véleménye szerint a miniatűr malacoknál nem fordult elő érelmeszesedés, ezért többek kőzött a rákkutatásban is fontos szerepet tölthetnek be. F. Harring, a göttingeni klinika tudományos dolgozója pedig Igy nyilatkozott a miniatűr malacokról: „Narkotlzálásuk nagyon könnyű, a kábítószerek szükséglete minimális. Szervezetük ellenálló a műtétek alatt. Az állatok tiszták, szépek és intelligensek." • A ma Ismert leggyorsabb mozgási Jelenségek rögzítésére olyan készülékre van szükség, amely másodpercenként több millió felvételt készít. Az egyik ilyen kamera másodpercenként 10 millió képfrekvenciával működik. Ezt a rekordteljesítményt a kamera fényrekeszének elektronikus irányítása útján érték el. • Hosszú ideig rejtély volt, milyen célt szolgálnak a kövek a nílusi krokodil gyomrában. Kiderült, hogy nem az emésztés elősegítését szolgálják, hanem azt, hogy az állat stabilabb legyen a vízben. A kövek lejjebb helyezik át a krokodil súlypontJát s így lehetővé teszik, hogy az Mlat a folyó fenekén feküdjön s egyúttal segítségére vannak a nagyobb zsákmánnyal való küzdelemben Is az áldozat vízbefnllasztásánál. • Az Egyesült Államok szülészeti klinikáin olyan berendezést haszoálnak, amely teljesen kizárja az újszülöttek kiese rélését. Ismertetőjegyek helyett kiégetik a nevüket popsijuk bőrébe. Ez persze nem durva eljárással, hanem kvarclámpával történik. A név vagy a kiégetett szám néhány hónap elmúltával teljesen eltűnik.