Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-23 / 171. szám, csütörtök

FALU A HEGYEK KÖZÖTT SlD KIS FALU — Igy hallottam mindig az idősebbektől. Aki régen Járt ott, lehet, hogy ma is ezt a nézetet vallja. A valóság azonban más. A felszabadulás óta a falu nagy változáson ment át. A vonatban az egyik szomszédfalusi asszony így jellemezte a hatalmas fejlődést: —Két évtizeddel ezelőtt az országútról jóformán látni sem lehetett a falut. Mint csiga a házába, behúzódott a hegyek közé ... Talán még a tatárjárás • idején... A falu új házsora ma már az országútig ér. A zúgó, zizegő nádas helyén ls házak állnak. Amikor Nagy Józsefnek, a HNB elnökének erről említést teszek, mosolyogva mondja: — Nekünk falubelieknek fel sem tűnik, hogy gomba módra szaporodnak az új házak... Községünk megszépült, megcsinosodott. FALUNÉZÉSRE indulunk. Miközben az iskola felé haladunk, az elnök az egyik szuterén-lakásos házra mutatva mond la: — Ez itt a Kurucziéké .,. Hat ablak néz a főutcára... Valamikor a száz holdasoknak lem volt ilyen házuk ... A községnek ma 275 háza van ... Ebből 150 teljesen új, vggy átépített. Húsz év alatt több ház épült, mint azelőtt évszázadokon át. Az egykori cselédek, földművesek és prolik élete megváltozott. Az elnök tovább lapoz a falu fejlődésének krónikájában. — ötvenben művelődési otthont kapott a falu. Ma már kicsinynek bizonyul, s a hozzáépítést latolgatjuk. Az új önkiszolgáló bolt is kényelmessé teszi a bevásárlást. Az öreg paplakásban az óvoda talált otthonra. Az iskola és a HNB épületét is rendbe tettük. A falu közepén parkot létesítettünk, s az idén sikerült a sok gondot okozó patakot is szabályoznunk. A megjavított, kikövezett öt is vagy háromkilométernyi. Az egyik villaszerű háznál megállok. Tekintetem a televízióantemnán akad meg. Az elnök közben tovább fonja a beszéd fonalát. — Televíziót már minden második házban találhat... A motorkerékpárok száma is több nyolcvannál... Nyolc személygépkocsi van a faluban. AZ ŰJ HÁZAK sem kívülről, sem belülről nem hasonlítanak a régiekhez. Tágas, világos szobák, s a fürdőszoba sem ritkaság már. Ahol még nincs, ott most szerelik, vagy éppen építik. '— Nemcsak a házak, hanem a falu lakosainak száma is megnövekedett — töri meg a csendet az elnök. — Míg 1950-ben 1020 lakosa volt Sídnek, ma már 1300. Az iskolaköteles gyermekek száma is több 300nál, s mivel kevés a tanterem, két műszakban kell tanítani. Oj iskolára lenne szükség ... Kiértünk a falu végére, az állami gazdaság farmjához. Az elnöknek csak félórányi ideje van az autóbusz.indulásáig, mégis invitál, nézzünk szét ott is. Útközben elárulja, hogy a gazdaság a múlt évben járási elsőségre tett szert. Elsőnek Paszeka Jánossal, a pártszervezet elnökével találkozunk. A falu és a gazdaság fejlődéséről érdeklődöm. A pártelnök kis ideig gondolkodik, majd a következőket válaszolja. — A pártszervezet 1921-ben alakult. Sokat jelentett és jelent a falu életében, fejlődésében. Az alapító tagok egyike, Paszeka János és Nagy József a 74 éves Kerekes bácsi még ma is hasznos tapasztalatokkal lát el bennünket. Sorra vesszük, mit láttam, mit vettem észre. Ott van például a hentesüzlet. Havonta 30 ezer korona, az önkiszolgálóüzlet napi 5500 korona forgalmat ér el! Vagy vegyük a 700 kötetes könyvtárat, amelynek Mihály Magda a vezetője. Hetente 50—60 kötetet kölcsönöznek. Itt van az állami gazdaság 4 éve létesített üzemi konyhája is, amelyben átlag 25-en kosztolnak. Ez mind hozzátartozik a falu fejlődéséhez. — A fejlődéssel gazdaságunk is lépést tart — szól közbe Lukács János, a gazdaság vezetője. — Az utóbbi négy évben egyre szebbek az eredmények. — A közeljövőben újabb családi házak épülnek, — veszi át a szót Paszeka elvtárs. — Tizenkét dolgozónk kapott stabilizációs kölcsönt. S ez további 12 új házat jelent. — Arról meg senki sem beszél — mondja Fodor Ilona — hogy két évvel ezelőtt csak a gazdaságban és a HNB-én volt telefon, ma pedig már 22 házban. Ezek a tények is falunk lakósainak szorgalmát dicsérik. A HNB elnöke feláll, hogy az autóbuszmegállóhoz siessen. Mielőtt elmenne, elújságolja, hogy kötelezettségvállalásuk értéke több mint 340 ezer korona. — Egy dolog azonban boszszant — mondja. A kongresszus előtti vitában a falun keresztül haladó út megjavítását kértük. írásos ígéretet kaptunk, hogy még ez idén rendbe teszik. Most meg azt mondják, nincs rá keret. — Majd csak elintézzük — nyugtatja a pártelnök. — Utánanézünk a dolognak ... NEMCSAK A JELEN, hanem a múlt is beszél Sídről. Az egykori nádas, a környező erdők sokat tudnának regélni az egykori partizánokról, akik a közelben a vasutat is felrobbantották. S a sídiek méltók hagyományaikhoz. Szorgalmasan dolgoznak, építkeznek, formálják sorsukat. NÉMETH JÁNOS „Legyen igényesebb az olvasó..." Beszélgetés ALFONZ BEDNÁR szlovák íróval Nem könnyű dolog megszólaltatni Alfonz Bednár írót. Ahogy mondja: Nehezére esik a terveiről beszélni. Aki azonban ismeri a műveit, főleg pedig ót magát, vitalitását, alko0 energiáját, sokoldalúságát és kritikusan szemlélődő egyéniségét, az tudja, hogy Alfonz Bednár a jövőben sem marad adósa i szlovák irodalomnak, sem az irodalommal összefüggő művészeti ágazatoknak. • Melyek az eddig megjelent művei — tesszük fel M első, szokványos kérdést az írönak. — Időrendben így sorolhatnám fel: az Üveghegy, a KőkaIitka, a Görög csendélet, az Idegenek. (A Kőkalitka második, javított kiadásai), a Kőkalitka harmadik kiadása az Idegenek című novellával együtt, végül a Króm fog, a kétkötetes Szántóföld című regény első része, melynek második kötete Lyukas garas címen jelenik majd meg. Ezenkívül Írtam még három filmforgatókönyvet. Kettőt közülük már megfilmesítettek Nap a hálóban, illetőleg Orgona elmen, a harmadikat, a Három lány-t még nem fejeztem be egészen. Két könyvem, az Üveghegy és a Kőkalitka, ezenkívül rövidebb prózai írásaim, karcolataim és elbeszéléseim magyarul ls megjelentek. • Mik a tervei a közeit és távolabbi jövőben? — Nehéz jövő terveimről beszélnem, különösen pontosabban. Azt hiszem, az irodalmi munkát számos előre nem látható körülmény határozza meg, ezért jobb a terveinkről nem nyilatkozni, különösen így újságban. Nem lenne kellemes, ha a beharangozott terv teljesítetlen maradna ... Prózaíróként akarok továbbra is dolgozni, megpróbálkozom talán valamilyen forgatókönyvvel is. • Hogyan vélekedik a szlovák irodalom fejlődéséről az utolsó húsz évben? — Ez a kérdés Inkább egy irodalomkritikust, vagy még inkább irodalomtörténészt illetne, nem pedig egy írót, aki írni igyekszik. A szlovák Irodalomban az utolsó húsz évben volt elég tévedés és siker is. Legalább ennyit mondanék, mégpedig a sajnálkozás hangján, mivel az élet számos vonatkozása maradt az irodalom számára „feltérképezetlenül". • Kit emelne ki a fiatal és a legfiatalabb szlovák irodalomból? — Kiemelni valakit — arra igazán nem merészkedem, mindezt megmutatja az idő, márpedig hosszabb idő, mint amennyi nekem áll most rendelkezésemre. • Elégségesnek tartja a szlovák és a cseh irodalom közötti eddigi kapcsolatokat? — A szlovák és a cseh irodalom közötti kapcsolatokat? Már sok elismerést érdemlő igyekezetet fejtettek ki ennek érdekében, de sok az akadálya is annak, hogy a cseh olvasó megismerhesse a szlovák irodalmat és a szlovák a csehet. Nem csekély szerepet játszik ebben a könyvkereskedelem, illetőleg az elosztás, amely egyes könyveket hozzáférhetetlenné tesz. • Milyen a kapcsolata a hazai magyar irodalomhoz? — Magyarul, sajnos, nem tudok, a magyar irodalmi műveket nem olvashatom eredetiben. A Jó dolgokat le kellene fordítani szlovákra. • Elégségesnek tartja a szlovák irodalom kapcsolatait a nemzetközi irodalommal? — Az utóbbi időben már többet foglalkozunk a problémával, hogy a világirodalom művei elkerüljenek hozzánk és a mieink is elkerüljenek a világba. Mindez azonban még mindig csak alkalmilag történik és ezért nem elégséges. E téren még nagyon sok a behoznivalónk. Elsősorban abból a szempontból, hogy a szlovák olvasónak a saját irodalmunkkal szemben is olyan magas mércét kellene állítania, mint a világirodalommal szemben. Ez a szlovák irodalomnak nagy segítségére lenne. I. GÁLY OLGA S Z u L Ö K, NEVE L Ő K F Ó R U M Ä DIÁKKORZÓ A LÖRINCZ-KAPUNÁL DIÁKKORZÓ a Lőrincz-kapunál, a város, kedves derűs színfoltja, a pozsonyi kora esti órák állandó ifjúsági eseménye. Szédületes példányszámban fogy el itt a közkedvelt esti újság és a fagylalt. Diákszerelmek szövődnek és megszűnnek, mindez megfelelő ütemben az illem határán belül. Csak olykor-olykor harsan egy artikulátian rikoltás, vagy idegborzongató röhej, ám ez inkább kivétel, nem tipikus. Az az esemény sem volt tipikus, amelyik a múltkoriban történt, okaiban és következményeiben mégis elgondolkoztató. Jelentéktelen rendőri beavatkozásként indult... Erősen iliumínált suhanc téblábolt az utca közepén, olykor elveszítve tájékozódóképességét, egyensúlyát, időnként bambán, részeg mormogást hallatva, valamilyen érthetetlen nyelven. Két fiatal rendőr szépen karonfogta és kisebb-nagyobb ellenállását leküzdve sikerrel segítette a közeli körzeti őrszoba felé. Kis idő múltán azonban a beszeszelt legény kurázsit kapott, rugdalni és köpködni kezdte a rend hasonló korú őrei*. A „jelentéktelen" eset később alaposan „felduzzadt", a diákkorzó résztvevői mozgó sorfalat képeztek a csoport körül. A közönség soraiban megjegyezések hangzottak el, melyek akkor sem szűntek, amikor a rendőrök végre az őrszobára vitték a rendbontás okozóját. RAJTAM KÍVÜL nyilván még sok felnőtt tanújp volt az eseményeknek. Nem tudom milyen következtetésekre jutottak mások, azt sem tudom, hogy a fiatalokban milyen fullánkok maradtak, vagy esetleg másokkal együtt ők is simán napirendre tértek a történtek felett. Amikor a múltban verekedésről szereztünk tudomást, rendszerint azzal intéztük el a dolgot, hogy ez a gangszterfilmek, a borzalmas comics-képregények és a gátlástalan zene hatásának következménye, és annak jele, hogy a kapitalista társadalmi rend képtelen a fiatalkorúaknak igazi életértékeket mutatni, igazi életcélokat kitűzni. Ha azonban nálunk — bár szórványosan —, mégis feltűnnek hasonló jelenségek, tanácstalanul állunk, hiszen a mi rendünk az ifjúságnak követésre méltó életértékeket mutat, fiataljaink becsületes és szolid életcél felé haladhatnak. Próbálom sorra venni azokat a pedagógiai, pszichológiai szempontokat, amelyek e jelenségekkel összefüggnek. Először is fennáll a - környezet ellentéteiből fakadó téves irányú fejlődés lehetősége. Itt elsősorban forrongó korunk jelenségeiből eredő pozitív és negatív ellenhatásokra gondolok, amelyeket új társadalmi rendünk fejlődési lehetőségei magyarázhatnak. Idetartoznak ínég a család életének esetleges túlzott megterhelése, egyes családok szétesése. Tudott dolog, hogy a válások számaránya elég magas, és még mindig elég növekvő irányzatú. A KÜLSŰ TÉNYEZŰK mellett természetesen a belső tényezők is szerepet játszanak, főleg a kiegyensúlyozatlan idegrendszerrel született egyéneknél. Igy bizonyos esetekben még a rendezett körülmények között élő kellemes légkört biztosító és józan családi környezetből is kikerülhet eltorzult jellemű fiatal. Ezzel semmiképpen sem szeretnénk azt állítani, hogy az alkoholista, vagy más formában kilengő fiatalok többsége a családon belül nem volt az örömtelen családi élet, a túlzott szigor, vagy a mértéktelen kényeztetés áldozata. Az utóbbi időben valahogy gyakran emlegetjük a fiatalokat, mint áldozatokat. De ha örökké csak az idősebbekei fogjuk vádolni, a könnyebb ellenállás útját válasszuk. Az idősebbre ugyanis könnyebb ráhúzni a burzsoá csökevényekkel magyarázható felelősséget. Ez mindent megmagyaráz, és ezzel elaltathatjuk lelkiismeretünket. De ha a fiatalok körében tapasztalunk demoralizálást, azt nem tudjuk megmagyarázni. Ezek ugyanis sohasem ismerték a burzsoá környezetet. A részokokat azért itt is megállapítjuk. Nem gondoskodtak eléggé a szülők, nem volt kellő felügyelet az iskola részéről stb. De az alapvető okot, még a szakemberek is csak nehezen tudnák megfogalmazni. AZ EDDIG ELMONDOTTAK nem ölelhetik fel sem a zavartényezők teljességét Ifjúságunk nevelésében, sem a helytelen fejlődés eseteit. Vitathatatlan, hogy a válságban levő fiatalok sok fejtörést okoznak mindanynyiunknak és cselekedeteik, gondolkodásuk helytelen utakra tévedését nem küszöbölhetjük ki azzal, hogy pálcát törünk felettünk, vagy elmarasztaljuk őket, hanem kitartó és alaposan átgondolt nevelési prevencióra van szükség. H. L. IlCtflllllllllltlIilfllllflIllitfllVlllllllllflllltItllllllllIlCIllllllltlllllllllife B 41 ÜF-368 A teljes tranzisztoros magnetofon: — egyszerűen kezelhető, könnyű, - tökéletesen reprodukál, Kapható kiegészítő kölcsönre is. Szakszerűen bemutatják az ELEKTRO-RÁDIO szaküzleteiben. 1966. VI. 23.