Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-21 / 169. szám, kedd

Száz vagon hús ürügyén GONDOLKODÁSRA KÉSZTETŐ SZAMOK Napjainkban sokat hangoz­tatjuk, hogy megfelelő takar­mányalap nélkül nem képzel­hető el az állattenyésztés fej­lesztése. Arről viszont már jó­val kevesebb szó esik, gazda­ságosan, célszerűen értékesít­jük-e a-meglevő takarmányt. E téren figyelemre méltó — de még kevésbé ismert — ta­pasztalatokkal rendelkezünk. A múlt évi nagy árvízkataszt­rófa után a dunaszerdahelyl járásban részben, a komáromi­ban pedig teljes egészében be­vezették a mezőgazdasági üze­mek szerződéses takarmányel­látását. A felvásárló üzem biz­tosítja a megfelelő minőségű takarmánykeveréket és szava­tolja az előre meghatározott súlygyarapodást. Ha a szövet­kezet nem éri el a szerződés­ben meghatározott súlygyara­podást, akkor a felvásárló üzemtől minden hiányzó kilo­grammért tíz korona kárpótlást kap. Viszont ha a tervezettnél magasabb a súlygyarapodás, ak­kor a szövetkezet köteles min­den kilogramm után öt korona jutalmat fizetni a felvásárló üzemnek. ÖT HÓNAP MÉRLEGE A szerződéses takarmányjut­tatás lényegében kísérlet, amely a hústermelés növelését, a takarmánykeverékek gazdasá­gosabb kihasználását hivatott biztosítani. Oszlanec Dezső elv­társ, a komáromi járási mező­gazdasági terményfelvásárló üzem igazgatója számokkal bizonyítja, hogy a feladatokat eredményesen teljesítik. A me­zőgazdasági üzemek, néhány kivételével, a szavatoltnál na­gyobb napi súlygyarapodást ér­nek el. Az első negyedévben a szövetkezetekben a sertéseknél napi 48, az állami gazdaságok­ban 45 dekagramm súlygyara­podást értek el. Áprilisban a súlygyarapodás naponta 51, má­jusban 50,48 dkg volt, járási méretben. A takarmánykeverékek fel­használásának gazdaságosságát az alábbi néhány számadat bi­zonyítja: Az 1965-ös év utolsó negyedévében 4,04 kg keverék felhasználásával 47 dkg napi súlygyarapodást értek el. Az idén áprilisban az 51 dekás súlygyarapodás eléréséhez 4,09 kg keveréket, májusban pedig az 50,48 dekagramm eléréséhez 3,99 kilogramm takarmányke­veréket használtak fel. Az év első öt hónapjában a járási me­zőgazdasági üzemek 103 vagon sertéshússal termeltek többet, mint az előző év hasonló idő­szakában. Ugyanakkor 126 va­gon takarmánykeverékkel ke­vesebbet fogyasztottak. A fel­híváshoz szükséges időt 10—11 hónapról 7 hónapra csökken­tették. Nagyon reális számítá­sok szerint a járás az év vé­géig 80—100 vagon húst ad terven felül a közellátásnak. Vakolat helyett zománc Külföldön már évek óta al­kalmaznak az épületek külső falainak védelmére zománco­zott lemezeket, amelyek szép csillogó külsőt adnak az épü­letnek, tartósak, könnyen tisz­títhatók s felszerelésük is egy­szerű. Hazánkban ez ideig —? a szükséges lemezek hiánya miatt — a zománcozott épület­homlokzatok bevezetése késett. Ujabban azonban érdekes hír érkezett České Budéjovicéből. A Sfinx üzem munkatársai sa­ját hivatali épületükön kipró­báltak egy hazai újdonságot, amelynek kétségtelenül mesz­szemenő jelentősége lesz. Vako­lat helyett égetett zománccal bevont acéllemezeket alkalmaz­tak, amelyek könnyűszerrel elő­állíthatók a legkülönbözőbb pasztelszínekben. A szakértők becslése szerint a zománc ká­rosodás nélkül akár 50 évig ls sértetlen marad. Nagy jövő vár a zománcozott lemezek elterjedésére nemcsak az új épületek homlokzatának kiképzésében, a lépcsőházak, nyilvános helyiségek stb. falá­nak burkolásában, hanem kü­lönösen a régi házak felújításá­ban. A Kelet-szlovákiai Vasmű nagy választékban gyártja a le­mezeket, České Budéjovicében pedig a Sfinx zománcgyár már 70 éves hagyományokkal ren­delkezik. E két tény remélhe­tőleg megteremti az előfeltéte­lét, hogy a zománcozott épület­burkoló lemezek termelése or­szágunkban is kifejlődjön. FIGYELMEZTETÉS Ezekben a napokban sok isko­la szervez kirándulásokat. Ezzel kapcsolatban a Keleti Vasút­igazgatóság felhívja a figyelmet, hogy a tanulók csak külön er­re a célra kijelölt kocsikban utazhatnak, amit legalább 4 nap­pal az indulás Időpontja előtt a kirándulók pontos számának feltüntetésével — írásban kell megrendelni! A téli hónapokban több ser­tésnél bélgyulladást észleltek, a betegség néhány esetben el­hullást okozott. A sertések megbetegedését, főként az okozta, hogy nem kaptak ele­gendő vizet. Fontos, hogy a sertések egy kilogramm keve­rék elfogyasztása után 5—6 li­ter vizet kapjanak. Az utóbbi hónapokban nem fordult elő megbetegedés. A gondozók na­gyobb felelőséggel végzik mun­kájukat. Érdekük, hogy na­gyob súlygyarapodást érjenek el, mert az eredményekért pré­miumot kapnak. Szólni kell arról is, hogy zök­kenőmentes a szövetkezetek ta­karmányellátása. Négy keverő­ből — Komárom, Nemesócsa, Bajcs, s Marcelháza — napon­ta 30 vagon keveréket kapnak a szövetkezetek és állami gaz­daságok. A múltban az említett üzemek, naponta 40—44 jármű­vet használtak a takarmány szállítására. Ma ezt a munkát a felvásárló üzem 16 tehergép­kocsival végzi. A helyszínre szállítják a keveréket. Meggon­dolásra váró probléma, hogy a takarmánykeverők mellett meg­felelő raktárhelyiséget létesíte­nek. A keverők három műszak­ban dolgoznak s gondot okoz a tárolás. KÖZÖS ÉRDEK Október elsejétől a felvásár­ló üzem közvetle'nül a szövet­kezetben veszi át az eladott ál­latokat. Szükséges, hogy addig megfelelő mázsával rendelkez­zenek a szövetkezetek. Az ál­latok elszállításáról a felvásár­ló üzem gondoskodik. Az a céljuk, hogy az állatok a le­hető legkevesebb súlyveszteség­gel jussanak a vágóhídra. Ennyit a „komáromi kísérlet­ről". Értesülések szerint már a közeljövőben némi változást eszközölnek a szerződésekben. Nagyobb súlygyarapodást ga­rantál a felvásácló üzem, s úgy módosítják a szerződést, hogy a mezőgazdasági üzemeket anyagilag még jobban érdekelt­té tegyék a súlygyarapodás nö­velésében. Fél év alatt bebizo­nyosodott, hogy a szerződéses takarmányjuttatás a szövetkeze­teknek és a közösségnek egy­aránt előnyös. A mezőgazdasá­gi, üzemekben magasabb jöve­delmet jelent, a közellátásnak pedig olcsóbban, több húst biz­tosít. S ez a lényeg. Az ered­ményeket, s a lehetőségek to­vábbi kiaknázását komolyan ta­nulmányozzák a felsőbb gazda­sági szervek. Társadalmi érdek, hogy a tapasztalatokat megfel­lelően hasznosítsuk. CSETŐ JÁNOS ponta, a nőtlenek nyolcat... Mészáros Laai moziba készül, de előbb a klubhelyiségeket akarja megmutatni. Közben elő­kerül egy alistáli fiú, Rácz Ká­rolynak hívják, huszonkét éves, de még nem volt katona. Ha­lasztást kapott, tovább tanul elektrotechnikát. Most érettsé­gizik, utána három évig itt kell maradnia. Lehet, érettségi után se vonul be, operálták. Kar­bantartó a villanyvezetékek­nél... Az ifjúsági klub, amely a Kék Horizontok nevet viseli, három helyiséget használ az otthonban: a klub­helyiségeken kívül a billiárdo­zót és nagytermet, de azt csak hellyel-közzel. Ezenkívül még egy társalgója van az otthon­nak, ott van az egyik tévé. Mé­száros Laci elcsodálkozik, ami­kor látja, hogy be van kapcsol­va. Hárman, vagy négyen ülnek előtte. Az első emeleti nagy helyiségben üzemi Iskola van. Télen minden szerdán volt tánc­mulatságuk a nagyteremben, be­lépti díjat nem szedtek, csak a kávéból és a frissítőkből folyt be némi haszon. Néha foga­dott zenekar játszott (saját ze­nekaruk nincs], máskor lemez­ről szólt a zene. Billiardasztalt is hozattak a klub részére, de még nem használják, a billiárd­golyók még nem érkeztek meg. A klub szobája csinos, barát­ságos. 2 1- A faliújságon röpcédula 5 hívja a fiatalokat a Szovjetunió­ba. 1550—1700 koronába kerül a kirándulás. Eddig már vagy A Munkásszálló klubjában. negyvenen jelentkeztek. Az üzemnek üdülője is van Harmó­nián. A télen sízni voltak ott, s nemrégiben is járt ott egy kiránduló csoport. Nézem a hattagú vezetőség névsorát: ketten vannak bennne magya­rok. Pedig az ittlakók nagyobb fele magyar, s a „panelban" lakók fele is az. — De a magyarok többnyire idősebbek — mondja Laci, s megint a téli klubestékre tereli a szót. — A többi munkásott­honokból ls ide jártak. Ilyen­kor, tavasszal már nem nagy (Németh János felvétele.) az érdeklődés. Októbertől áp­rilis elejéig voltak ilyen es­ték ... A földszinti nagytermet is megmutatja. Valóban szép, nagy. Mellette, a portásfülke mögött a büfé. Vagy inkább söntés, tele ácsorgó, söröző férfiakkal. — Tessék csak nézni, meny­nyi habot adnak a sörrel — mutatja Laci. Aztán átballa­gunk a Kertész utcai munkás­szállóba ... MIKÚTS I. RÓBERT Legfőbb kötelességünk BESZÉLGETÉS BENCSfK MIHÁLY ELVTÁRSSAL, A LÉVAI JARASI NEMZETI BIZOTTSÁG ELNÖKÉVEL Pártunk a szocialista társa­dalom további fejlesztésében a nemzeti bizottságok közremű­ködésének igen nagy jelentő­séget tulajdonít. Ezért arra ösz­tönzi képviselőit, hogy egyre szorosabb kapcsolatot építse­nek ki választóikkal, az eddigi­nél nagyobb önállósággal, jog­körrel és felelősséggel gondos­kodjanak a lakosság igényei­nek sokoldalú kielégítéséről. Az új gazdaságirányítási rendszer­ben ezek a legfőbb szempontok határozzák meg a nemzeti bi­zottságok feladatkörét. • Milyen eredményeket értek el eddig e feladat teljesltésé­ben? — Annyit mindenesetre el­mondhatok, hogy a Lévai Járá­si Nemzeti Bizottság tevékeny­ségében egyes új elemek már érvényesülnek. A tanács- és a plénumüléseken mélyrehatóan megvitattuk és járásunk felté­teleihez mérten a gyakorlatban is megvalósítottuk a tökélete­sebb irányítás elveit. Abból in­dultunk ki, hogy az életben minden alá van vetve a fejlődés, változás törvényeinek. Az elavultat az új, tö­kéletesebb váltja fel szükség­szerűen. Nem lehet másképpen ez a nemzeti bizottságok mun­kájában sem. Az irányítás leg­jobb módszerének keresését nem tartjuk befejezettnek, hi­szen számos olyan problémával találkozunk, melyre a választ csak a gyakorlat, az élet pél­dái adhatják meg. Az új gazdaságirányítás el­vei a nemzeti bizottságok ha­táskörébe tartozó vállalatokban tág teret biztosítanak az áru­és pénzviszonyok, piaci kapcso­latok fokozottabb érvényesülé­sére. A tervszerű irányítást ezen a területen közgazdasági eszközökkel valósítjuk meg. Ezek az irányítás hatásfokát tekintve, sokkal eredményeseb­bek az adminisztratív utasítá­soknál. Járási jellegű üzemeinkben, miután a direktív mutatók szá­mát csökkentettük, fokozódott a termelés hatékonysága, az anyagi érdekeltség megterem­tése nagymértékben növelte a különböző szakmák becsületét, dolgozóink termelési igyekeze­tét. Azok az üzemek, melyek ed. dig veszteséggel dolgoztak, na­gyobb vállalatokhoz kerültek és szakosítottuk a termelésüket. Közszolgáltatási üzemeinkben ármódosításokkal javítottuk a munka minőségét. Igaz, hogy a mosodák, vegytisztítók és a rá­dió-televízió javítóműhely tel­jesítménye átmenetileg csök­kent, de meggyőződésünk, hogy a lakosság, mivel látja a szol­gáltatások minősége közti kü­lönbséget, a jövőben még fo­kozottabb mértékben veszi igénybe vállalataink tevékeny­ségét. 0 Hogyan teremUk meg a nemzeti bizottságok nagyobb önállóságát a járásban? — Jelen esetben a gazdasági önállóságra gondolok, ami el­választhatatlan az önálló költ­ségvetés kérdésétől. Ezen a té­ren nem várjuk ölbe tett kéz­zel a fejleményeket, céljaink el­éréséhez szükséges anyagi fe­dezetet saját erőforrásokból is Igyekezünk előteremteni. Egy­részt bővítjük a szolgáltatások hálózatát, másrészt pótadókkal egészítjük ki költségvetésünket. Persze felvetődhet a kérdés, honnan szerzik nemzeti bizott­ságaink a kisüzemek létesíté­séhez szükséges pénzt? Egy­néhány községben, például Nagysallón a szolgáltatások bő­vítésére kölcsönt vettek fel az Állami Takarékpénztárból. Ugyanígy járt el a garamgyör­gyi HNB is 35 ezer korona köl­csön Igénylésével. Beszélnem kell a nagyobb mérvű beruházásokról is, mint amilyen a járási szervek hiva­tali épületének felépítése. A já­rási pártbizottsággal és a köz­biztonsági szervekkel Közösen kezdtük meg az építést. Hason­ló módon épül a lévai EFSZ klubja, ahová a JNB, a járási termelési igazgatóság és a Jed­nota társultak. Falvaink közül ezt a példát a farnadiak köve­tik, ahol a szövetkezet segít­ségével karöltve tágas, korsze­rű óvoda építését kezdték meg. Több hasonló példát ls említ­hetnék a járásban. 0 Előzőleg megemlítette, hogy az irányítást ezután is ál­landóan tökéletesítik, a bevált tapasztalatokat gyümölcsöző en kamatoztatják. Ez azt is m eg­követeli, hogy a nemzeti bizott­ságok apparátusában szakkép­zett dolgozók, rátermett képvi­selők tevékenykedjenek. — A nemzeti bizottságok funkcionáriusainak továbbkép­zésére nagy súlyt vetünk. Ez év elején távlati tervet készítet, tünk abból a célból, hogy ki­ki beosztásának és megbízatá­sának megfelelően, megszerez­ze munkájához a szükséges is­mereteket. Ez idő szerint a JNB dolgozói közül 15-en főisko­lán tanulnak, 32-en pedig kö­zépfokon szerzik meg képesíté­süket. Dolgozóink zöme munká­ja mellett tanul. A nemzeti bi­zottság dolgozóinak oktatásával kapcsolatosan javaslatot ter­jesztettünk a felsőbb szervek­hez, hogy egyes főiskolák mel­lett létesítsenek jogi- és köz­gazdasági tanszéket, ahol kizá­rólag a nemzeti bizottságokban dolgozók nyernének szakmá­jukhoz képesítést. Meggyőző­désem, hogy a tökéletesebb irá­nyítás új elemei csak akkor tölthetik be hivatásukat és gyü­mölcsözhetnek eredményesen, ha az alsóbbfokú nemzeti bi­zottságok dolgozói is bővítik ismereteiket, fokozzák szakmai képzettségüket. • Járásuk főleg mezőgaz da­sági jellegű. Hogyan befolyásul­iák a nemzeti bizottságok a termelés fejlesztését? — Meg kell mondanom, hogy a szövetkezetek és a nemzeti bizottságok közötti jogviszony nincs kielégítően megoldva. Eb­ből sok félreértés adódik. A já­rási nemzeti bizottságot Illetően ezek a viszonyok kielégítőek, a mezőgazdaság fejlődését az irá­nyító szervekkel közösen bizto­sítjuk. Az új irányítási rendszer elvei értelmében hasonló lég­kör kialakítására igyekszünk a helyi nemzeti bizottságokon, melyre már a XIII. pártkong­resszus határozatai értelmében meg is tettük az előkészn'o+p­ket. • Hogyan dolgoznak a kép­viselők választókörzetükben? — A képviselők többsége rendszeresen felkeresi választó­körzetét és a közvetlen szemé­lyes kapcsolat kialakítására tö­rekszik. Ennek az eredménye a feladatok teljesítésében ls visz­szatükröződik. A falufejleszté­si versenyben járásunk a har­madik helyen végzett, sok új közhasznú berendezés létesült, amihez a lakosság öntevékeny munkával járult hozzá. Mező­gazdasági üzemeink a képvise­lők jó munkája eredményekép­pen ugyancsak túlteljesítik ter­melési tervüket. A lakosság beadványaival, panaszaival kapcsolatban kije­lentem, hogy az indokolt pana­szok csökkenő Irányzatot mu­tatnak. Népképviseleti szerve­ink helyes tömegnevelő-szerve­ző munkáját latjuk ebben. Végül szeretném megjegyez­ni, hogy az új Irányítás érvé­nyesítésével párhuzamosan a közélet demokratizálásának fel­tételeit ls megteremtjük, egy­re több dolgozót vonunk be a közügyek irányításába. Az új irányítási rendszer középpont­jában az ember áll, az emberi kezdeményezőkészség szférájá­ban van egyszersmind a legna­gyobb tartalékunk is, melynek kiaknázása, felkarolása a leg­főbb kötelességünk. SZOMBATH AMBRUS

Next

/
Thumbnails
Contents