Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-21 / 169. szám, kedd

Száz vagon hús ürügyén GONDOLKODÁSRA KÉSZTETŐ SZAMOK Napjainkban sokat hangoztatjuk, hogy megfelelő takarmányalap nélkül nem képzelhető el az állattenyésztés fejlesztése. Arről viszont már jóval kevesebb szó esik, gazdaságosan, célszerűen értékesítjük-e a-meglevő takarmányt. E téren figyelemre méltó — de még kevésbé ismert — tapasztalatokkal rendelkezünk. A múlt évi nagy árvízkatasztrófa után a dunaszerdahelyl járásban részben, a komáromiban pedig teljes egészében bevezették a mezőgazdasági üzemek szerződéses takarmányellátását. A felvásárló üzem biztosítja a megfelelő minőségű takarmánykeveréket és szavatolja az előre meghatározott súlygyarapodást. Ha a szövetkezet nem éri el a szerződésben meghatározott súlygyarapodást, akkor a felvásárló üzemtől minden hiányzó kilogrammért tíz korona kárpótlást kap. Viszont ha a tervezettnél magasabb a súlygyarapodás, akkor a szövetkezet köteles minden kilogramm után öt korona jutalmat fizetni a felvásárló üzemnek. ÖT HÓNAP MÉRLEGE A szerződéses takarmányjuttatás lényegében kísérlet, amely a hústermelés növelését, a takarmánykeverékek gazdaságosabb kihasználását hivatott biztosítani. Oszlanec Dezső elvtárs, a komáromi járási mezőgazdasági terményfelvásárló üzem igazgatója számokkal bizonyítja, hogy a feladatokat eredményesen teljesítik. A mezőgazdasági üzemek, néhány kivételével, a szavatoltnál nagyobb napi súlygyarapodást érnek el. Az első negyedévben a szövetkezetekben a sertéseknél napi 48, az állami gazdaságokban 45 dekagramm súlygyarapodást értek el. Áprilisban a súlygyarapodás naponta 51, májusban 50,48 dkg volt, járási méretben. A takarmánykeverékek felhasználásának gazdaságosságát az alábbi néhány számadat bizonyítja: Az 1965-ös év utolsó negyedévében 4,04 kg keverék felhasználásával 47 dkg napi súlygyarapodást értek el. Az idén áprilisban az 51 dekás súlygyarapodás eléréséhez 4,09 kg keveréket, májusban pedig az 50,48 dekagramm eléréséhez 3,99 kilogramm takarmánykeveréket használtak fel. Az év első öt hónapjában a járási mezőgazdasági üzemek 103 vagon sertéshússal termeltek többet, mint az előző év hasonló időszakában. Ugyanakkor 126 vagon takarmánykeverékkel kevesebbet fogyasztottak. A felhíváshoz szükséges időt 10—11 hónapról 7 hónapra csökkentették. Nagyon reális számítások szerint a járás az év végéig 80—100 vagon húst ad terven felül a közellátásnak. Vakolat helyett zománc Külföldön már évek óta alkalmaznak az épületek külső falainak védelmére zománcozott lemezeket, amelyek szép csillogó külsőt adnak az épületnek, tartósak, könnyen tisztíthatók s felszerelésük is egyszerű. Hazánkban ez ideig —? a szükséges lemezek hiánya miatt — a zománcozott épülethomlokzatok bevezetése késett. Ujabban azonban érdekes hír érkezett České Budéjovicéből. A Sfinx üzem munkatársai saját hivatali épületükön kipróbáltak egy hazai újdonságot, amelynek kétségtelenül meszszemenő jelentősége lesz. Vakolat helyett égetett zománccal bevont acéllemezeket alkalmaztak, amelyek könnyűszerrel előállíthatók a legkülönbözőbb pasztelszínekben. A szakértők becslése szerint a zománc károsodás nélkül akár 50 évig ls sértetlen marad. Nagy jövő vár a zománcozott lemezek elterjedésére nemcsak az új épületek homlokzatának kiképzésében, a lépcsőházak, nyilvános helyiségek stb. falának burkolásában, hanem különösen a régi házak felújításában. A Kelet-szlovákiai Vasmű nagy választékban gyártja a lemezeket, České Budéjovicében pedig a Sfinx zománcgyár már 70 éves hagyományokkal rendelkezik. E két tény remélhetőleg megteremti az előfeltételét, hogy a zománcozott épületburkoló lemezek termelése országunkban is kifejlődjön. FIGYELMEZTETÉS Ezekben a napokban sok iskola szervez kirándulásokat. Ezzel kapcsolatban a Keleti Vasútigazgatóság felhívja a figyelmet, hogy a tanulók csak külön erre a célra kijelölt kocsikban utazhatnak, amit legalább 4 nappal az indulás Időpontja előtt a kirándulók pontos számának feltüntetésével — írásban kell megrendelni! A téli hónapokban több sertésnél bélgyulladást észleltek, a betegség néhány esetben elhullást okozott. A sertések megbetegedését, főként az okozta, hogy nem kaptak elegendő vizet. Fontos, hogy a sertések egy kilogramm keverék elfogyasztása után 5—6 liter vizet kapjanak. Az utóbbi hónapokban nem fordult elő megbetegedés. A gondozók nagyobb felelőséggel végzik munkájukat. Érdekük, hogy nagyob súlygyarapodást érjenek el, mert az eredményekért prémiumot kapnak. Szólni kell arról is, hogy zökkenőmentes a szövetkezetek takarmányellátása. Négy keverőből — Komárom, Nemesócsa, Bajcs, s Marcelháza — naponta 30 vagon keveréket kapnak a szövetkezetek és állami gazdaságok. A múltban az említett üzemek, naponta 40—44 járművet használtak a takarmány szállítására. Ma ezt a munkát a felvásárló üzem 16 tehergépkocsival végzi. A helyszínre szállítják a keveréket. Meggondolásra váró probléma, hogy a takarmánykeverők mellett megfelelő raktárhelyiséget létesítenek. A keverők három műszakban dolgoznak s gondot okoz a tárolás. KÖZÖS ÉRDEK Október elsejétől a felvásárló üzem közvetle'nül a szövetkezetben veszi át az eladott állatokat. Szükséges, hogy addig megfelelő mázsával rendelkezzenek a szövetkezetek. Az állatok elszállításáról a felvásárló üzem gondoskodik. Az a céljuk, hogy az állatok a lehető legkevesebb súlyveszteséggel jussanak a vágóhídra. Ennyit a „komáromi kísérletről". Értesülések szerint már a közeljövőben némi változást eszközölnek a szerződésekben. Nagyobb súlygyarapodást garantál a felvásácló üzem, s úgy módosítják a szerződést, hogy a mezőgazdasági üzemeket anyagilag még jobban érdekeltté tegyék a súlygyarapodás növelésében. Fél év alatt bebizonyosodott, hogy a szerződéses takarmányjuttatás a szövetkezeteknek és a közösségnek egyaránt előnyös. A mezőgazdasági, üzemekben magasabb jövedelmet jelent, a közellátásnak pedig olcsóbban, több húst biztosít. S ez a lényeg. Az eredményeket, s a lehetőségek további kiaknázását komolyan tanulmányozzák a felsőbb gazdasági szervek. Társadalmi érdek, hogy a tapasztalatokat megfellelően hasznosítsuk. CSETŐ JÁNOS ponta, a nőtlenek nyolcat... Mészáros Laai moziba készül, de előbb a klubhelyiségeket akarja megmutatni. Közben előkerül egy alistáli fiú, Rácz Károlynak hívják, huszonkét éves, de még nem volt katona. Halasztást kapott, tovább tanul elektrotechnikát. Most érettségizik, utána három évig itt kell maradnia. Lehet, érettségi után se vonul be, operálták. Karbantartó a villanyvezetékeknél... Az ifjúsági klub, amely a Kék Horizontok nevet viseli, három helyiséget használ az otthonban: a klubhelyiségeken kívül a billiárdozót és nagytermet, de azt csak hellyel-közzel. Ezenkívül még egy társalgója van az otthonnak, ott van az egyik tévé. Mészáros Laci elcsodálkozik, amikor látja, hogy be van kapcsolva. Hárman, vagy négyen ülnek előtte. Az első emeleti nagy helyiségben üzemi Iskola van. Télen minden szerdán volt táncmulatságuk a nagyteremben, belépti díjat nem szedtek, csak a kávéból és a frissítőkből folyt be némi haszon. Néha fogadott zenekar játszott (saját zenekaruk nincs], máskor lemezről szólt a zene. Billiardasztalt is hozattak a klub részére, de még nem használják, a billiárdgolyók még nem érkeztek meg. A klub szobája csinos, barátságos. 2

1- A faliújságon röpcédula 5

hívja a fiatalokat a Szovjetunióba. 1550—1700 koronába kerül a kirándulás. Eddig már vagy A Munkásszálló klubjában. negyvenen jelentkeztek. Az üzemnek üdülője is van Harmónián. A télen sízni voltak ott, s nemrégiben is járt ott egy kiránduló csoport. Nézem a hattagú vezetőség névsorát: ketten vannak bennne magyarok. Pedig az ittlakók nagyobb fele magyar, s a „panelban" lakók fele is az. — De a magyarok többnyire idősebbek — mondja Laci, s megint a téli klubestékre tereli a szót. — A többi munkásotthonokból ls ide jártak. Ilyenkor, tavasszal már nem nagy (Németh János felvétele.) az érdeklődés. Októbertől április elejéig voltak ilyen esték ... A földszinti nagytermet is megmutatja. Valóban szép, nagy. Mellette, a portásfülke mögött a büfé. Vagy inkább söntés, tele ácsorgó, söröző férfiakkal. — Tessék csak nézni, menynyi habot adnak a sörrel — mutatja Laci. Aztán átballagunk a Kertész utcai munkásszállóba ... MIKÚTS I. RÓBERT Legfőbb kötelességünk BESZÉLGETÉS BENCSfK MIHÁLY ELVTÁRSSAL, A LÉVAI JARASI NEMZETI BIZOTTSÁG ELNÖKÉVEL Pártunk a szocialista társadalom további fejlesztésében a nemzeti bizottságok közreműködésének igen nagy jelentőséget tulajdonít. Ezért arra ösztönzi képviselőit, hogy egyre szorosabb kapcsolatot építsenek ki választóikkal, az eddiginél nagyobb önállósággal, jogkörrel és felelősséggel gondoskodjanak a lakosság igényeinek sokoldalú kielégítéséről. Az új gazdaságirányítási rendszerben ezek a legfőbb szempontok határozzák meg a nemzeti bizottságok feladatkörét. • Milyen eredményeket értek el eddig e feladat teljesltésében? — Annyit mindenesetre elmondhatok, hogy a Lévai Járási Nemzeti Bizottság tevékenységében egyes új elemek már érvényesülnek. A tanács- és a plénumüléseken mélyrehatóan megvitattuk és járásunk feltételeihez mérten a gyakorlatban is megvalósítottuk a tökéletesebb irányítás elveit. Abból indultunk ki, hogy az életben minden alá van vetve a fejlődés, változás törvényeinek. Az elavultat az új, tökéletesebb váltja fel szükségszerűen. Nem lehet másképpen ez a nemzeti bizottságok munkájában sem. Az irányítás legjobb módszerének keresését nem tartjuk befejezettnek, hiszen számos olyan problémával találkozunk, melyre a választ csak a gyakorlat, az élet példái adhatják meg. Az új gazdaságirányítás elvei a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó vállalatokban tág teret biztosítanak az árués pénzviszonyok, piaci kapcsolatok fokozottabb érvényesülésére. A tervszerű irányítást ezen a területen közgazdasági eszközökkel valósítjuk meg. Ezek az irányítás hatásfokát tekintve, sokkal eredményesebbek az adminisztratív utasításoknál. Járási jellegű üzemeinkben, miután a direktív mutatók számát csökkentettük, fokozódott a termelés hatékonysága, az anyagi érdekeltség megteremtése nagymértékben növelte a különböző szakmák becsületét, dolgozóink termelési igyekezetét. Azok az üzemek, melyek ed. dig veszteséggel dolgoztak, nagyobb vállalatokhoz kerültek és szakosítottuk a termelésüket. Közszolgáltatási üzemeinkben ármódosításokkal javítottuk a munka minőségét. Igaz, hogy a mosodák, vegytisztítók és a rádió-televízió javítóműhely teljesítménye átmenetileg csökkent, de meggyőződésünk, hogy a lakosság, mivel látja a szolgáltatások minősége közti különbséget, a jövőben még fokozottabb mértékben veszi igénybe vállalataink tevékenységét. 0 Hogyan teremUk meg a nemzeti bizottságok nagyobb önállóságát a járásban? — Jelen esetben a gazdasági önállóságra gondolok, ami elválaszthatatlan az önálló költségvetés kérdésétől. Ezen a téren nem várjuk ölbe tett kézzel a fejleményeket, céljaink eléréséhez szükséges anyagi fedezetet saját erőforrásokból is Igyekezünk előteremteni. Egyrészt bővítjük a szolgáltatások hálózatát, másrészt pótadókkal egészítjük ki költségvetésünket. Persze felvetődhet a kérdés, honnan szerzik nemzeti bizottságaink a kisüzemek létesítéséhez szükséges pénzt? Egynéhány községben, például Nagysallón a szolgáltatások bővítésére kölcsönt vettek fel az Állami Takarékpénztárból. Ugyanígy járt el a garamgyörgyi HNB is 35 ezer korona kölcsön Igénylésével. Beszélnem kell a nagyobb mérvű beruházásokról is, mint amilyen a járási szervek hivatali épületének felépítése. A járási pártbizottsággal és a közbiztonsági szervekkel Közösen kezdtük meg az építést. Hasonló módon épül a lévai EFSZ klubja, ahová a JNB, a járási termelési igazgatóság és a Jednota társultak. Falvaink közül ezt a példát a farnadiak követik, ahol a szövetkezet segítségével karöltve tágas, korszerű óvoda építését kezdték meg. Több hasonló példát ls említhetnék a járásban. 0 Előzőleg megemlítette, hogy az irányítást ezután is állandóan tökéletesítik, a bevált tapasztalatokat gyümölcsöző

en kamatoztatják. Ez azt is m

egköveteli, hogy a nemzeti bizottságok apparátusában szakképzett dolgozók, rátermett képviselők tevékenykedjenek. — A nemzeti bizottságok funkcionáriusainak továbbképzésére nagy súlyt vetünk. Ez év elején távlati tervet készítet, tünk abból a célból, hogy kiki beosztásának és megbízatásának megfelelően, megszerezze munkájához a szükséges ismereteket. Ez idő szerint a JNB dolgozói közül 15-en főiskolán tanulnak, 32-en pedig középfokon szerzik meg képesítésüket. Dolgozóink zöme munkája mellett tanul. A nemzeti bizottság dolgozóinak oktatásával kapcsolatosan javaslatot terjesztettünk a felsőbb szervekhez, hogy egyes főiskolák mellett létesítsenek jogi- és közgazdasági tanszéket, ahol kizárólag a nemzeti bizottságokban dolgozók nyernének szakmájukhoz képesítést. Meggyőződésem, hogy a tökéletesebb irányítás új elemei csak akkor tölthetik be hivatásukat és gyümölcsözhetnek eredményesen, ha az alsóbbfokú nemzeti bizottságok dolgozói is bővítik ismereteiket, fokozzák szakmai képzettségüket. • Járásuk főleg mezőgaz

dasági jellegű. Hogyan befolyásuliák a nemzeti bizottságok a termelés fejlesztését? — Meg kell mondanom, hogy a szövetkezetek és a nemzeti bizottságok közötti jogviszony nincs kielégítően megoldva. Ebből sok félreértés adódik. A járási nemzeti bizottságot Illetően ezek a viszonyok kielégítőek, a mezőgazdaság fejlődését az irányító szervekkel közösen biztosítjuk. Az új irányítási rendszer elvei értelmében hasonló légkör kialakítására igyekszünk a helyi nemzeti bizottságokon, melyre már a XIII. pártkongresszus határozatai értelmében meg is tettük az előkészn'o+pket. • Hogyan dolgoznak a képviselők választókörzetükben? — A képviselők többsége rendszeresen felkeresi választókörzetét és a közvetlen személyes kapcsolat kialakítására törekszik. Ennek az eredménye a feladatok teljesítésében ls viszszatükröződik. A falufejlesztési versenyben járásunk a harmadik helyen végzett, sok új közhasznú berendezés létesült, amihez a lakosság öntevékeny munkával járult hozzá. Mezőgazdasági üzemeink a képviselők jó munkája eredményeképpen ugyancsak túlteljesítik termelési tervüket. A lakosság beadványaival, panaszaival kapcsolatban kijelentem, hogy az indokolt panaszok csökkenő Irányzatot mutatnak. Népképviseleti szerveink helyes tömegnevelő-szervező munkáját latjuk ebben. Végül szeretném megjegyezni, hogy az új Irányítás érvényesítésével párhuzamosan a közélet demokratizálásának feltételeit ls megteremtjük, egyre több dolgozót vonunk be a közügyek irányításába. Az új irányítási rendszer középpontjában az ember áll, az emberi kezdeményezőkészség szférájában van egyszersmind a legnagyobb tartalékunk is, melynek kiaknázása, felkarolása a legfőbb kötelességünk. SZOMBATH AMBRUS