Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-02 / 150. szám, csütörtök

A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság jelentése (Folytatás a 2. oldalról) vonták a következményeket. A XII. kongresszus megbízásának értelmében a rehabilítással ösz­szefüggő összes kérdéseket le­zártuk. • • • Az ellenőrző ós revíziós bi­zottságok a párttagság állapo­tát és fejlődését is figyelem­mel követték. Bebizonyosodott, hogy az elmúlt időszakban ki­zárt és törölt tagok száma ki­sebb volt, mint az előző idő­szakban. A kizártak és a töröl­tek aránya szembetűnően vál­tozott, mert a tagság az esetek 80 százalékában törléssel szűnt meg. Ezekben az esetekben el­aggott és beteg elvtársakról van szó, akik nem érzik magu­kat képesnek a párttagsági kö­telességek teljesítésére, és ké­rik tagságuk megszüntetését. Ezenkívül olyan személyekről, akik jellembeli tulajdonságaik miatt nem valók párttagnak és egyáltalán nem kellett volna őket felvenni. A CSKP Központi Bizottságá­nak a párt életkor és szociális összetétel szerinti szabályozás­ra vonatkozó határozata pozití­van hatott. Az alapszervezetek többsége munkájának távlatai­val összefüggésben nagyon ko­molyan fontolóra veszi jelenle­gi állapotát. Sok szervezetben már megkezdték a megfontolt orvoslást, amelynek eredménye a felvett tagjelöltek számának növekedésében tükröződik. Ezt a folyamatot tovább kell fej­leszteni, s az új tagok felvéte­lét az egyes pártszervezetek ál­lapotának és szükségletének megfelelően céltudatosabban kell irányítani. A bizottságok olyan ismere­tekre és tapasztalatokra tettek szert a politikai, ellenőrző, re­víziós és fegyelmi tevékenység­ben, amelyek alapot adtak a szervezeti szabályzat rögzítésé­re és módosítására vonatkozó tartalmi ötleteknek és javasla­toknak. Itt főként a párttagság néhány kérdéséről és a párt el­lenőrző munkája hatásosságá­nak fokozásáról van sző. A párttagság megszüntetésére vonatkozó javaslat abból a fel­ismerésből indul ki, hogy a po­litikai öntudatosság és a párt programcóljai védelmének és szorgalmazásának szüksége bo­nyolult folyamat. Nem minden­ki állja meg helyét a folyamat­ban, amelyben fokozatosan ki­alakult az őszinte pártfegyelem és a párthűség. Pártunk történetéből tudjuk, hogy a mindennapi küzdelmek folyamatában rendszeresen megszabadult a gyenge és in­gadozó egyénektől, ami elősegí­tette a párt erősödését. A jövő­ben is számolnunk kell ezzel a törvényszerűséggel. A szigorú megrovásig bezá­róan a pártbüntetések törlésére irányuló javaslat abból a ta­pasztalatból indult ki, hogy a büntetés nevelő hatása arányo­san fokozódik azzal, milyen elvtársias és elvszerű módon vitatják meg az alapszervezet­ben az illető vétkét. Az így megvitatott hiba nemcsak a vétkesnek, hanem a szervezet valamennyi tagjának jó tanul­ságul szolgál. A párttag arról Is adjon számot, hogyan hozta helyre hibáját. Ha ez megtör­tént, jogosan tarthatják vétkét elévültnek, s mentesíthetik a párttagot attól a kötelességtől, hogy egész életén át ezt fel­tüntesse. Nem adminisztratív intézke­désről van szó. Értelme abban az elvben van, hogy a pártnak éppen úgy kell törődnie min­den egyes tagjával, mint min­den tagnak a párt tisztaságával és jó nevével. Ám következete­sen elejét kell venni annak, hogy a büntetés törlése ne vál­jék újabb fegyelmi eljárássá, nagyszabású adminisztratív ügykezeléssel. A büntetés tör­léséhez szükséges beleegyezés fő kritériuma annak megítélé­se, hogyan teljesíti a párttag a szervezeti szabályzatból és az alapszervezet határozataiból eredő pártkötelességeit. A szervezeti szabályzatban még jobban kidomborodik a párt ellenőrző szerepe. A szer­vezeti szabályzat eddigi 27. cikkelye csupán a pártbizottsá­gokat teszi felelőssé a határo­zatok ellenőrzéséért. Sok párt­szervezet gyakorlatában ez az ellenőrzés fogalmának szűkíté­sére vezetett. Ezért javasoljuk, hogy a párthatározatok ellenőr­zéséért az alapszervezetek és az összes pártszervek legyenek felelősek. A szervezeti szabályzat terve­zete azt is kiemeli, hogy az el­lenőrző és revíziós bizottságok tevékenysége a pártkongresszu­sok, konferenciák, plénumok határozatai végrehajtásának el­lenőrzésére irányuljon. Továb­bá olyan javaslatot tartalmaz, hogy a vállalati, üzemi, helyi és városi pártbizottságok szin­tén létesítsenek ellenőrző és revíziós bizottságokat. Ez össz­hangban van a pártnak nem­csak a felsőbb szervek, hanem az alapszervezetek gazdálkodá­sát érintő és főként revíziós te­vékenységgel szemben növekvő követelménnyel. A Központi Ellenőrző és Re­víziós Bizottság a kerületi és járási bizottságokkal karöltve rendszeres figyelmet és gondot fordított a párteszközök ráfor­dításában való gazdaságosság­ra, a tagdíjfizetési fegyelem megszilárdítására, a pártdoku­mentumok, a párt berendezé­seinek és vagyonának védelmé­re, a pártnyilvántartás és ügy­vitel rendben tartására, mert ezek a párt szervezeti egysége erősítésének fontos eszközei. Valamennyi pártszervben, intéz­ményben és vállalatban, vala­mint alapszervezetben rendsze­resen ellenőriztük ezeket a sza­kaszokat. Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a párt valamennyi szervének és szervezetének gaz­dálkodását a demokratikus centralizmus elve alapján irá­nyítjuk. A pártszervek költség­vetéseiket és terveiket a poli­tikai, ideológiai és szervezési feladatokkal összhangban ön­állóan dolgozzák ki. A párt gazdálkodásában, fő­ként a tagdíjak fizetésében ked­vező eredményeket értünk el. Javulás mutatkozik a bevételek és kiadások arányában ós fej­lődésében. A párt bevétele a XII. kongresszus óta 3,6 száza­lékkal növekedett, a kiadások 1,2 százalékkal emelkedtek. A párt bevételeinek növekedése elsősorban a tagdíjakból eredő bevételekből származik, ame­lyek 2,6 százalékkal növeked­tek, és a párt összbevételének 66,5 százalékát teszik ki. A ke­rületi pártlapok többlete az utóbbi négy óv alatt 11 száza­lék volt. A Rudé právo és a Pravda pártváilalatok a CSKP Központi Bizottsága számára átutalt jövedelmüket csaknem 4 százalékkal túlteljesítet­ték. Ez az összeg a párt összbevételének 14 százalékát teszi ki. Pártunk sokrétű te­vékenységét teljes mértékben saját eszközeinkből fedezzük és nem csekély mértékben dotál­juk a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség költségvetését. A különféle fokú ellenőrző és revíziós bizottságok a XII. párt­kongresszus óta több ezer el­lenőrzést ós felülvizsgálatot végeztek a párt alapszerveze­teiben. Pártrevíziókat hajtottak vég­re a kohóipari és a vegyipari üzemek szervezeteiben. E mód­szer alkalmazása elősegítette az alapszervezetek szervezeti tevékenységében a nagyobb rend megteremtését. A revíziók és felülvizsgálatok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a pártszervezetek pozití­van értékelik e segítséget, és munkájuk megjavítására hasz­nálják fel. Annak ellenére, hogy a tag­díjfizetés terén egyre javul a helyzet, az ellenőrző és reví­ziós bizottságok olyan esetek­ről is tudnak, amikor helytele­nül fizetik ós rendszertelenül szedik be a tagdíjakat. Ezenfelül még mindig admi­nisztratív módszer érvényesül a párttagok és a párt anyagi kapcsolataiban, s nem értékelik kellőképpen azt a tényt, misze­rint minden párttag azzal a tu­dattal lépett a pártba, hogy ere­jét a párt politikai célkitűzései megvalósításának szolgálatába állítsa. Ha a pártszervezet élete te­vékeny és minden egyes párt­tag elégedetten végzi munkáját a pártszervezetben, akkor a párttag ezt az alapvető köte­lessségét is öntudatosan telje­síti. A pártszervezetek aktív tevé­kenységének pénzügyi fedezé­se terén olyan fogyatékosságok merültek fel, amelyek fékezték a politikai tömegmunka további fejlődését és aktív hatását. 1965-ben az alapszervezetek ki­adásai a tagdíjakból eredő be­vételnek csak nem egészen 3 százalékát tették kl, bár költ­ségvetéseikben az alapszerve­zetek sokkal nagyobb összege­ket terveztek. Ezért a CSKP Központi Bizott­sága megengedte, hogy az alap­szervezetek tevékenységének költségeire a tagdíjakból eredő összeg 10 százalékát fordítsák. Ez annyit jelent, hogy az alap­szervezetek már 1966-ban sok­kal jobban megszervezhetik munkájukat, mert lényegesen nagyobb eszközök állanak ren­delkezésükre. Emellett nemcsak az összeg nagysága a fontos, hanem első­sorban hatékony felhasználá­suk. A költségvetés az egyes szervezetek munkája hatékony­ságának, valamint a politikai, a szervező és nevelőmunkában kitűzött céljaik elemzésén és értékelésén alapuljon. Ezáltal sor kerül az anyagi fedezet reális, konkrét szükségleteinek feltárására és optimális nagy­ságuk megállapítására. Ily módon állítjuk majd össze a pártszervezetek és -szervek költségvetéseit. A XII. és a XIII. pártkong­resszus közötti időszakban jó eredményeket ért el a Rudé právo, a Pravda kiadóvállalat és a kerületi pártlapok. A párt­sajtó jelentős mértékben befo­lyásolja és növeli a lakosság politikai öntudatát. A kerületi pártnapilapok napi példányszá­ma 920 000 példány, a Rudé právóé több mint egymillió ós a Pravdáé 270 000 példány. A pártlapok többsége aktív gazda­sági eredményeket ér el. Még mindig mutatkoznak problémák a Rudé právo szlo­vák nyelvű kiadásánál. Terjesz­tésének nagyobb figyelmet kell szentelni. Ugyancsak egyes el­méleti ós politikai folyóiratok­nak, például a Béke és szocia­lizmus, a Nová mysl és a Život strany folyóiratoknak nincs op­timális számú olvasója. A járási pártbizottságoknak és az alap­szervezeteknek sokkal nagyobb gondot kellene fordítaniuk a pártsajtó terjesztésére és fel­használására. A politikai főiskolák, a CSKP Történeti Intézete, a pártmúzeu­mok és más pártintézmények gazdálkodása megfelel jelentő­ségüknek és szükségleteiknek. Az 1966. évi költségvetésben az ideológiai nevelésre fordított eszközök csaknem teljes egy­harmaddal nagyobbak. Különös figyelmet kell szentelni iskoláz­tatások, aktívák, szemináriu­mok és értekezletek rendezésé­nek, s tekintetbe kell venni a munkaidőt és a műszakvesztesó­geket. A pártmunkában is érvé­nyesül az az elv, hogy a ren­dezvények többségét a munka­időn kívül kell megszervezni. A pártszervek és -szerveze­tek többsége megérti, hogy a tagság nyilvántartása és az ad­minisztratíva jelentősen hozzá­járul a politikai munka haté­konyságához, s ezért megfelelő figyelemmel végzik e munkát. Az ellenőrző és revíziós bí­zottságoknak valamennyi fokon egyre mélyltenük kell az el­lenőrzést, valamint a pártszer­veknek és -szervezeteknek nyújtott segítséget a XIII. kongresszus határozatainak, a CSKP Központi Bizottsága ha­tározatainak megvalósításában úgy, hogy a leghatékonyabban használják fel a párt anyagi és pénzeszközeit. Elvtársak! A nép által végzett társadal­mi ellenőrzés, a dolgozóktól beérkező javaslatok, panaszok és levelek a demokratikus jo­gok közvetlen érvényesítésé­nek kifejezői. A pártszervekhez minden nap számos levél érkezik, amelyek a mindennapi gondon és a sze­mélyi problémákon kívül érté­kes kezdeményező javaslatokat tartalmaznak, kifejezik a párt iránti bizalmat és azt a szándé­kot, hogy segítsék politikájá­nak megvalósítását. A Központi Bizottság közvet­lenül a XII. pártkongresszus után a pártszervezetekhez for­dult és hangsúlyozta az alap­szervezeteknek azt a feladatát, hogy figyelembe vegyék a dol­gozók nézeteit és észrevételeit. Ez a törekvés a népgazda­ságban végrehajtott egyes in­tézkedések eredményével együtt többek között a panaszok szá­mának csökkenésében is meg­nyilvánult. A dolgozók észrevételeinek felhasználása és konkrét érté­kelése az irányító munka töké­letesítésének fontos része. Az ellenőrző és revíziós bizottsá­gok a levelek és javaslatok elemzését felhasználták a párt ellenőrző munkájában, gondos­kodtak a levelekkel végzett munka tökéletesítéséről és pon­tos nyilvántartásáról. Ezt a munkát a párton belüli demokrácia fejlesztésével kap­csolatban új felfogásban végez­tük, s ezért a taggyűlések, az aktívák és a gyűlések vitájában elhangzott észrevételek követ­kezetes, rendszeres felhasználá­sán alapul. Ez a kommunisták aktivitása és a pártszervek irán­ti bizalom növelésének egyik fontos eszköze. Ennek ellenére azt láthatjuk, hogy helyes és hasznos javas­latok, ötletek és bíráló észre­vételek egyes egyének nézetei ós határozatai miatt nem jutnak el az Illetékes Irányító szervek­hez, habár e javaslatok a té­nyek ismeretén alapulnak és a gyakorlatban beváltak. Ez bü­rokratizmus, amit erélyesen kl kell irtanunk. Ugyanakkor minden törvé­nyes eszköz ós főképpen a köz­vélemény segítségével határo­zottan szembe kell szállni azok­kal, akik visszaélnek a panasz­tevés jogával és önző, jogtalan követeléseket támasztanak. A nép aktivitása fejlesztésé­nek szempontjából fontos, hogy a dolgozók szüntelenül meggyő­ződjenek róla: minden párt-, állami és gazdasági szerv reáli­san tekintetbe veszi problémái­kat. Minden munkánknak vég­eredményben az emberek elé­gedettségében, az emberek kö­zötti szocialista viszony kiala­kulásában és az emberről való gondoskodásban kell megnyil­vánulnia. Az emberek nézetei­nek és javaslatainak ismerete az egyik fontos eszköz, amely­lyel e feladatot teljesítjük. A kongresszus előtti vitában jogosan bírálták az elburján­zott adminisztratívát. A Központi Bizottság a XII. kongresszus után behatóan fog­lalkozott az irányítás ós az Igazgatás problémáival, színvo­nala emelésével, egyszerűsítésé­vel és gazdaságossá tételével. E problémákat mégis túlnyomó­részt az adminisztrációs dolgo­zók számának csupán direktív csökkentéseként értelmezték, anélkül, hogy megoldották vol­na e munkaerők létszáma ál­landó növekedésének tulajdon­képpeni okait. Az utóbbi két évben sikerült leszállítani az irányítási ós igazgatási apparátus dolgozói­nak létszámát. Az adminisztra­tív dolgozók létszámának rová­sára erősödik a mérnöki, mű­szaki káderek száma. E tények azonban nem lep­lezhetik azt a helyzetet, hogy még sok a munkaigényes, cél­szerűtlen adminisztráció. Az irányítás és az igazgatás ész­szerűsítése nem kapcsolódik össze megfelelő mértékben az új irányítási rendszer progresz­szív elemeinek bevezetésével, az ügyvitel egyszerűsítésével, az irányító apparátus minősé­gének Javításával, a gépek fel­használásával. Munkánkban az első helyen állnak azok a kér­dések, amelyek a dolgozóknak az ellenőrző tevékenységben való fokozott részvételével függnek össze. Ezen a téren fontos feladatok várnak a né­pi ellenőrző bizottságokra, amelyek — mint egységes rendszer — beváltak. Értékeljük a népi ellenőrző bizottságok sok tízezer tagjá­nak munkáját, akik főként az üzemekben és a községekben jelentős társadalmi tevékenysé­get fejtenek ki a munka- és az állami fegyelem megszilárdítá­sa érdekében. E munka nagy Igényeket támaszt a bizottsá­gok tagjainak nemcsak politi­kai ós szakmai felkészültségé­vel szemben, hanem áldozat­készségükkel és jellembeli tu­lajdonságaikkal szemben is. A Központi Bizottság beszá­molója hangsúlyozza, hogy az ellenőrzés jelenlegi szervezete más gazdasági és szervezeti fel­tételek között jött létre, s rá­mutat, hogy az ellenőrzési rendszert az irányítás tökélete­sített rendszerének követelmé­nyeihez kell Idomítani. Sok mindennek meg kell vál­toznia a felsőbb szervek, főként a Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság szervezeti rendszerében és munkamódsze­reiben. E szervekben a belső szervezeti kapcsolatokat elégte­lenül módosítják a tökéletesí­tett irányítási rendszerből adó­dó követelményekhez. Ugyan­csak lényegesen nagyobb befo­lyást kell gyakorolnia az egész rendszer irányítására a Közpon­ti Népi Ellenőrző és Statiszti­kai Bizottság plénumának. Az ellenőrzés elmélyítése el­sősorban megköveteli, hogy a központi szervek megjavítsák munkamódszereiket és -formái­kat, leküzdjék a formalizmust belső szervezetükben, elmélyít­sék a munkamegosztást és ren­dezzék kölcsönös kapcsolatal­kat. Az ellenőrzés módszereiben fordulatot kell elérni, főként azáltal, hogy ez a munka első­sorban azt vegye figyelembe, hogyan hatnak a gazdasági esz­közök a termelés fejlesztésére, mennyiben tartják tiszteletben a társadalmi érdeket. Máris látható, hogy egyes te­rületeken célszerű lesz az el­lenőrzési rendszert egyesíteni és egyszerűsíteni. Igen idősze­rű feladatnak tartjuk az ellen­őrzési rendszer tökéletesítését az igazgatás irányításának ész­szerűsítésóre irányuló általános törekvéssel összefüggésben. Vé­get kell vetni annak a gyakor­latnak, amikor egyes szerveze­teket ugyanazokban a kérdé­sekben több szerv is ellenőriz, s emellett a kivizsgálás felüle­tes és nem oldja meg a problé­mákat. Törekvésünk értelme: elérni azt, hogy a széleskörűen de­mokratikus és magas szakmai színvonalon végrehajtott ellen­őrzés a társadalom Irányításá­nak nagy ideológiai ós morális ereje, aktív tényezője legyen. Elvtársak! A Központi Bizottság beszá­molójában és az előterjesztett határozati javaslatban a párt tevékenységének és valamennyi dolgozónak szocialista társadal­munk sokoldalú fejlesztésére irányuló munkájának széles kö­rű programja és koncepciója található. E program megvaló­sítását párt ós állami vonalon össze kell kapcsolni azzal a tö­rekvéssel, hogy egyre tágabb teret biztosítsunk a kezdemé­nyezésnek és az aktivitásnak. A Központi és a Revíziós Bi­zottság teljes mértékben azok mellett fog állni, akik a kitű­zött koncepció teljesítéséért, az irányításban és a társadalom fejlesztésében az új progresz­szív változások megvalósításá­ért vívott harc élén állanak. Azt a feladatot bízták ránk, hogy figyelemmel kísérjük az embereknek a határozatok tel­jesítése iránti viszonyát és fe­lelősségre vonjuk azokat, akik ártanak a párt és a társadalom érdekeinek. Ez a feladat köte­-lez bennünket és nagy igénye­ket támaszt munkánkkal szem­ben. E feladatot akkor teljesítjük, ha mindig rámutatunk, ki fele­lős a fogyatékosságokért, segí­tünk a hibák helyrehozásában, s ugyanakkor magasan kiemel­jük azokat, akik jól dolgoztak, akik a gyakorlati munkában megmutatják a megoldáshoz vezető utat. A két kongresszus között el­telt Időszak bebizonyította, hogy a dolgozóknak — Csehszlová­kia Kommunista Pártja vezeté­sével — érdekük a nehézségek leküzdése, amit kifejezésre jut­tattak a kongresszusi tézisek­kel kapcsolatos álláspontjuk­ban. Éppen ezért munkánkban teljes mértékben megbízhatunk hazánk dolgozóinak képességei­ben és munkaigyekeztében. A párt egysége, és a munkás­osztállyal s hazánk dolgozóival való szoros kapcsolata biztosít­ja társadalmunknak a szocia­lizmus és a kommunizmus felé vezető további sikeres fejlődé­sót

Next

/
Thumbnails
Contents