Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-02 / 150. szám, csütörtök

A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság jelentése (Folytatás a 2. oldalról) vonták a következményeket. A XII. kongresszus megbízásának értelmében a rehabilítással öszszefüggő összes kérdéseket lezártuk. • • • Az ellenőrző ós revíziós bizottságok a párttagság állapotát és fejlődését is figyelemmel követték. Bebizonyosodott, hogy az elmúlt időszakban kizárt és törölt tagok száma kisebb volt, mint az előző időszakban. A kizártak és a töröltek aránya szembetűnően változott, mert a tagság az esetek 80 százalékában törléssel szűnt meg. Ezekben az esetekben elaggott és beteg elvtársakról van szó, akik nem érzik magukat képesnek a párttagsági kötelességek teljesítésére, és kérik tagságuk megszüntetését. Ezenkívül olyan személyekről, akik jellembeli tulajdonságaik miatt nem valók párttagnak és egyáltalán nem kellett volna őket felvenni. A CSKP Központi Bizottságának a párt életkor és szociális összetétel szerinti szabályozásra vonatkozó határozata pozitívan hatott. Az alapszervezetek többsége munkájának távlataival összefüggésben nagyon komolyan fontolóra veszi jelenlegi állapotát. Sok szervezetben már megkezdték a megfontolt orvoslást, amelynek eredménye a felvett tagjelöltek számának növekedésében tükröződik. Ezt a folyamatot tovább kell fejleszteni, s az új tagok felvételét az egyes pártszervezetek állapotának és szükségletének megfelelően céltudatosabban kell irányítani. A bizottságok olyan ismeretekre és tapasztalatokra tettek szert a politikai, ellenőrző, revíziós és fegyelmi tevékenységben, amelyek alapot adtak a szervezeti szabályzat rögzítésére és módosítására vonatkozó tartalmi ötleteknek és javaslatoknak. Itt főként a párttagság néhány kérdéséről és a párt ellenőrző munkája hatásosságának fokozásáról van sző. A párttagság megszüntetésére vonatkozó javaslat abból a felismerésből indul ki, hogy a politikai öntudatosság és a párt programcóljai védelmének és szorgalmazásának szüksége bonyolult folyamat. Nem mindenki állja meg helyét a folyamatban, amelyben fokozatosan kialakult az őszinte pártfegyelem és a párthűség. Pártunk történetéből tudjuk, hogy a mindennapi küzdelmek folyamatában rendszeresen megszabadult a gyenge és ingadozó egyénektől, ami elősegítette a párt erősödését. A jövőben is számolnunk kell ezzel a törvényszerűséggel. A szigorú megrovásig bezáróan a pártbüntetések törlésére irányuló javaslat abból a tapasztalatból indult ki, hogy a büntetés nevelő hatása arányosan fokozódik azzal, milyen elvtársias és elvszerű módon vitatják meg az alapszervezetben az illető vétkét. Az így megvitatott hiba nemcsak a vétkesnek, hanem a szervezet valamennyi tagjának jó tanulságul szolgál. A párttag arról Is adjon számot, hogyan hozta helyre hibáját. Ha ez megtörtént, jogosan tarthatják vétkét elévültnek, s mentesíthetik a párttagot attól a kötelességtől, hogy egész életén át ezt feltüntesse. Nem adminisztratív intézkedésről van szó. Értelme abban az elvben van, hogy a pártnak éppen úgy kell törődnie minden egyes tagjával, mint minden tagnak a párt tisztaságával és jó nevével. Ám következetesen elejét kell venni annak, hogy a büntetés törlése ne váljék újabb fegyelmi eljárássá, nagyszabású adminisztratív ügykezeléssel. A büntetés törléséhez szükséges beleegyezés fő kritériuma annak megítélése, hogyan teljesíti a párttag a szervezeti szabályzatból és az alapszervezet határozataiból eredő pártkötelességeit. A szervezeti szabályzatban még jobban kidomborodik a párt ellenőrző szerepe. A szervezeti szabályzat eddigi 27. cikkelye csupán a pártbizottságokat teszi felelőssé a határozatok ellenőrzéséért. Sok pártszervezet gyakorlatában ez az ellenőrzés fogalmának szűkítésére vezetett. Ezért javasoljuk, hogy a párthatározatok ellenőrzéséért az alapszervezetek és az összes pártszervek legyenek felelősek. A szervezeti szabályzat tervezete azt is kiemeli, hogy az ellenőrző és revíziós bizottságok tevékenysége a pártkongresszusok, konferenciák, plénumok határozatai végrehajtásának ellenőrzésére irányuljon. Továbbá olyan javaslatot tartalmaz, hogy a vállalati, üzemi, helyi és városi pártbizottságok szintén létesítsenek ellenőrző és revíziós bizottságokat. Ez összhangban van a pártnak nemcsak a felsőbb szervek, hanem az alapszervezetek gazdálkodását érintő és főként revíziós tevékenységgel szemben növekvő követelménnyel. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság a kerületi és járási bizottságokkal karöltve rendszeres figyelmet és gondot fordított a párteszközök ráfordításában való gazdaságosságra, a tagdíjfizetési fegyelem megszilárdítására, a pártdokumentumok, a párt berendezéseinek és vagyonának védelmére, a pártnyilvántartás és ügyvitel rendben tartására, mert ezek a párt szervezeti egysége erősítésének fontos eszközei. Valamennyi pártszervben, intézményben és vállalatban, valamint alapszervezetben rendszeresen ellenőriztük ezeket a szakaszokat. Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a párt valamennyi szervének és szervezetének gazdálkodását a demokratikus centralizmus elve alapján irányítjuk. A pártszervek költségvetéseiket és terveiket a politikai, ideológiai és szervezési feladatokkal összhangban önállóan dolgozzák ki. A párt gazdálkodásában, főként a tagdíjak fizetésében kedvező eredményeket értünk el. Javulás mutatkozik a bevételek és kiadások arányában ós fejlődésében. A párt bevétele a XII. kongresszus óta 3,6 százalékkal növekedett, a kiadások 1,2 százalékkal emelkedtek. A párt bevételeinek növekedése elsősorban a tagdíjakból eredő bevételekből származik, amelyek 2,6 százalékkal növekedtek, és a párt összbevételének 66,5 százalékát teszik ki. A kerületi pártlapok többlete az utóbbi négy óv alatt 11 százalék volt. A Rudé právo és a Pravda pártváilalatok a CSKP Központi Bizottsága számára átutalt jövedelmüket csaknem 4 százalékkal túlteljesítették. Ez az összeg a párt összbevételének 14 százalékát teszi ki. Pártunk sokrétű tevékenységét teljes mértékben saját eszközeinkből fedezzük és nem csekély mértékben dotáljuk a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség költségvetését. A különféle fokú ellenőrző és revíziós bizottságok a XII. pártkongresszus óta több ezer ellenőrzést ós felülvizsgálatot végeztek a párt alapszervezeteiben. Pártrevíziókat hajtottak végre a kohóipari és a vegyipari üzemek szervezeteiben. E módszer alkalmazása elősegítette az alapszervezetek szervezeti tevékenységében a nagyobb rend megteremtését. A revíziók és felülvizsgálatok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a pártszervezetek pozitívan értékelik e segítséget, és munkájuk megjavítására használják fel. Annak ellenére, hogy a tagdíjfizetés terén egyre javul a helyzet, az ellenőrző és revíziós bizottságok olyan esetekről is tudnak, amikor helytelenül fizetik ós rendszertelenül szedik be a tagdíjakat. Ezenfelül még mindig adminisztratív módszer érvényesül a párttagok és a párt anyagi kapcsolataiban, s nem értékelik kellőképpen azt a tényt, miszerint minden párttag azzal a tudattal lépett a pártba, hogy erejét a párt politikai célkitűzései megvalósításának szolgálatába állítsa. Ha a pártszervezet élete tevékeny és minden egyes párttag elégedetten végzi munkáját a pártszervezetben, akkor a párttag ezt az alapvető kötelessségét is öntudatosan teljesíti. A pártszervezetek aktív tevékenységének pénzügyi fedezése terén olyan fogyatékosságok merültek fel, amelyek fékezték a politikai tömegmunka további fejlődését és aktív hatását. 1965-ben az alapszervezetek kiadásai a tagdíjakból eredő bevételnek csak nem egészen 3 százalékát tették kl, bár költségvetéseikben az alapszervezetek sokkal nagyobb összegeket terveztek. Ezért a CSKP Központi Bizottsága megengedte, hogy az alapszervezetek tevékenységének költségeire a tagdíjakból eredő összeg 10 százalékát fordítsák. Ez annyit jelent, hogy az alapszervezetek már 1966-ban sokkal jobban megszervezhetik munkájukat, mert lényegesen nagyobb eszközök állanak rendelkezésükre. Emellett nemcsak az összeg nagysága a fontos, hanem elsősorban hatékony felhasználásuk. A költségvetés az egyes szervezetek munkája hatékonyságának, valamint a politikai, a szervező és nevelőmunkában kitűzött céljaik elemzésén és értékelésén alapuljon. Ezáltal sor kerül az anyagi fedezet reális, konkrét szükségleteinek feltárására és optimális nagyságuk megállapítására. Ily módon állítjuk majd össze a pártszervezetek és -szervek költségvetéseit. A XII. és a XIII. pártkongresszus közötti időszakban jó eredményeket ért el a Rudé právo, a Pravda kiadóvállalat és a kerületi pártlapok. A pártsajtó jelentős mértékben befolyásolja és növeli a lakosság politikai öntudatát. A kerületi pártnapilapok napi példányszáma 920 000 példány, a Rudé právóé több mint egymillió ós a Pravdáé 270 000 példány. A pártlapok többsége aktív gazdasági eredményeket ér el. Még mindig mutatkoznak problémák a Rudé právo szlovák nyelvű kiadásánál. Terjesztésének nagyobb figyelmet kell szentelni. Ugyancsak egyes elméleti ós politikai folyóiratoknak, például a Béke és szocializmus, a Nová mysl és a Život strany folyóiratoknak nincs optimális számú olvasója. A járási pártbizottságoknak és az alapszervezeteknek sokkal nagyobb gondot kellene fordítaniuk a pártsajtó terjesztésére és felhasználására. A politikai főiskolák, a CSKP Történeti Intézete, a pártmúzeumok és más pártintézmények gazdálkodása megfelel jelentőségüknek és szükségleteiknek. Az 1966. évi költségvetésben az ideológiai nevelésre fordított eszközök csaknem teljes egyharmaddal nagyobbak. Különös figyelmet kell szentelni iskoláztatások, aktívák, szemináriumok és értekezletek rendezésének, s tekintetbe kell venni a munkaidőt és a műszakvesztesógeket. A pártmunkában is érvényesül az az elv, hogy a rendezvények többségét a munkaidőn kívül kell megszervezni. A pártszervek és -szervezetek többsége megérti, hogy a tagság nyilvántartása és az adminisztratíva jelentősen hozzájárul a politikai munka hatékonyságához, s ezért megfelelő figyelemmel végzik e munkát. Az ellenőrző és revíziós bízottságoknak valamennyi fokon egyre mélyltenük kell az ellenőrzést, valamint a pártszerveknek és -szervezeteknek nyújtott segítséget a XIII. kongresszus határozatainak, a CSKP Központi Bizottsága határozatainak megvalósításában úgy, hogy a leghatékonyabban használják fel a párt anyagi és pénzeszközeit. Elvtársak! A nép által végzett társadalmi ellenőrzés, a dolgozóktól beérkező javaslatok, panaszok és levelek a demokratikus jogok közvetlen érvényesítésének kifejezői. A pártszervekhez minden nap számos levél érkezik, amelyek a mindennapi gondon és a személyi problémákon kívül értékes kezdeményező javaslatokat tartalmaznak, kifejezik a párt iránti bizalmat és azt a szándékot, hogy segítsék politikájának megvalósítását. A Központi Bizottság közvetlenül a XII. pártkongresszus után a pártszervezetekhez fordult és hangsúlyozta az alapszervezeteknek azt a feladatát, hogy figyelembe vegyék a dolgozók nézeteit és észrevételeit. Ez a törekvés a népgazdaságban végrehajtott egyes intézkedések eredményével együtt többek között a panaszok számának csökkenésében is megnyilvánult. A dolgozók észrevételeinek felhasználása és konkrét értékelése az irányító munka tökéletesítésének fontos része. Az ellenőrző és revíziós bizottságok a levelek és javaslatok elemzését felhasználták a párt ellenőrző munkájában, gondoskodtak a levelekkel végzett munka tökéletesítéséről és pontos nyilvántartásáról. Ezt a munkát a párton belüli demokrácia fejlesztésével kapcsolatban új felfogásban végeztük, s ezért a taggyűlések, az aktívák és a gyűlések vitájában elhangzott észrevételek következetes, rendszeres felhasználásán alapul. Ez a kommunisták aktivitása és a pártszervek iránti bizalom növelésének egyik fontos eszköze. Ennek ellenére azt láthatjuk, hogy helyes és hasznos javaslatok, ötletek és bíráló észrevételek egyes egyének nézetei ós határozatai miatt nem jutnak el az Illetékes Irányító szervekhez, habár e javaslatok a tények ismeretén alapulnak és a gyakorlatban beváltak. Ez bürokratizmus, amit erélyesen kl kell irtanunk. Ugyanakkor minden törvényes eszköz ós főképpen a közvélemény segítségével határozottan szembe kell szállni azokkal, akik visszaélnek a panasztevés jogával és önző, jogtalan követeléseket támasztanak. A nép aktivitása fejlesztésének szempontjából fontos, hogy a dolgozók szüntelenül meggyőződjenek róla: minden párt-, állami és gazdasági szerv reálisan tekintetbe veszi problémáikat. Minden munkánknak végeredményben az emberek elégedettségében, az emberek közötti szocialista viszony kialakulásában és az emberről való gondoskodásban kell megnyilvánulnia. Az emberek nézeteinek és javaslatainak ismerete az egyik fontos eszköz, amelylyel e feladatot teljesítjük. A kongresszus előtti vitában jogosan bírálták az elburjánzott adminisztratívát. A Központi Bizottság a XII. kongresszus után behatóan foglalkozott az irányítás ós az Igazgatás problémáival, színvonala emelésével, egyszerűsítésével és gazdaságossá tételével. E problémákat mégis túlnyomórészt az adminisztrációs dolgozók számának csupán direktív csökkentéseként értelmezték, anélkül, hogy megoldották volna e munkaerők létszáma állandó növekedésének tulajdonképpeni okait. Az utóbbi két évben sikerült leszállítani az irányítási ós igazgatási apparátus dolgozóinak létszámát. Az adminisztratív dolgozók létszámának rovására erősödik a mérnöki, műszaki káderek száma. E tények azonban nem leplezhetik azt a helyzetet, hogy még sok a munkaigényes, célszerűtlen adminisztráció. Az irányítás és az igazgatás észszerűsítése nem kapcsolódik össze megfelelő mértékben az új irányítási rendszer progreszszív elemeinek bevezetésével, az ügyvitel egyszerűsítésével, az irányító apparátus minőségének Javításával, a gépek felhasználásával. Munkánkban az első helyen állnak azok a kérdések, amelyek a dolgozóknak az ellenőrző tevékenységben való fokozott részvételével függnek össze. Ezen a téren fontos feladatok várnak a népi ellenőrző bizottságokra, amelyek — mint egységes rendszer — beváltak. Értékeljük a népi ellenőrző bizottságok sok tízezer tagjának munkáját, akik főként az üzemekben és a községekben jelentős társadalmi tevékenységet fejtenek ki a munka- és az állami fegyelem megszilárdítása érdekében. E munka nagy Igényeket támaszt a bizottságok tagjainak nemcsak politikai ós szakmai felkészültségével szemben, hanem áldozatkészségükkel és jellembeli tulajdonságaikkal szemben is. A Központi Bizottság beszámolója hangsúlyozza, hogy az ellenőrzés jelenlegi szervezete más gazdasági és szervezeti feltételek között jött létre, s rámutat, hogy az ellenőrzési rendszert az irányítás tökéletesített rendszerének követelményeihez kell Idomítani. Sok mindennek meg kell változnia a felsőbb szervek, főként a Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság szervezeti rendszerében és munkamódszereiben. E szervekben a belső szervezeti kapcsolatokat elégtelenül módosítják a tökéletesített irányítási rendszerből adódó követelményekhez. Ugyancsak lényegesen nagyobb befolyást kell gyakorolnia az egész rendszer irányítására a Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság plénumának. Az ellenőrzés elmélyítése elsősorban megköveteli, hogy a központi szervek megjavítsák munkamódszereiket és -formáikat, leküzdjék a formalizmust belső szervezetükben, elmélyítsék a munkamegosztást és rendezzék kölcsönös kapcsolatalkat. Az ellenőrzés módszereiben fordulatot kell elérni, főként azáltal, hogy ez a munka elsősorban azt vegye figyelembe, hogyan hatnak a gazdasági eszközök a termelés fejlesztésére, mennyiben tartják tiszteletben a társadalmi érdeket. Máris látható, hogy egyes területeken célszerű lesz az ellenőrzési rendszert egyesíteni és egyszerűsíteni. Igen időszerű feladatnak tartjuk az ellenőrzési rendszer tökéletesítését az igazgatás irányításának észszerűsítésóre irányuló általános törekvéssel összefüggésben. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, amikor egyes szervezeteket ugyanazokban a kérdésekben több szerv is ellenőriz, s emellett a kivizsgálás felületes és nem oldja meg a problémákat. Törekvésünk értelme: elérni azt, hogy a széleskörűen demokratikus és magas szakmai színvonalon végrehajtott ellenőrzés a társadalom Irányításának nagy ideológiai ós morális ereje, aktív tényezője legyen. Elvtársak! A Központi Bizottság beszámolójában és az előterjesztett határozati javaslatban a párt tevékenységének és valamennyi dolgozónak szocialista társadalmunk sokoldalú fejlesztésére irányuló munkájának széles körű programja és koncepciója található. E program megvalósítását párt ós állami vonalon össze kell kapcsolni azzal a törekvéssel, hogy egyre tágabb teret biztosítsunk a kezdeményezésnek és az aktivitásnak. A Központi és a Revíziós Bizottság teljes mértékben azok mellett fog állni, akik a kitűzött koncepció teljesítéséért, az irányításban és a társadalom fejlesztésében az új progreszszív változások megvalósításáért vívott harc élén állanak. Azt a feladatot bízták ránk, hogy figyelemmel kísérjük az embereknek a határozatok teljesítése iránti viszonyát és felelősségre vonjuk azokat, akik ártanak a párt és a társadalom érdekeinek. Ez a feladat köte-lez bennünket és nagy igényeket támaszt munkánkkal szemben. E feladatot akkor teljesítjük, ha mindig rámutatunk, ki felelős a fogyatékosságokért, segítünk a hibák helyrehozásában, s ugyanakkor magasan kiemeljük azokat, akik jól dolgoztak, akik a gyakorlati munkában megmutatják a megoldáshoz vezető utat. A két kongresszus között eltelt Időszak bebizonyította, hogy a dolgozóknak — Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével — érdekük a nehézségek leküzdése, amit kifejezésre juttattak a kongresszusi tézisekkel kapcsolatos álláspontjukban. Éppen ezért munkánkban teljes mértékben megbízhatunk hazánk dolgozóinak képességeiben és munkaigyekeztében. A párt egysége, és a munkásosztállyal s hazánk dolgozóival való szoros kapcsolata biztosítja társadalmunknak a szocializmus és a kommunizmus felé vezető további sikeres fejlődésót