Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-02 / 150. szám, csütörtök

Vita Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kongresszusán A kommunisták példamutatásának nagy jelentősége LIBUŠE HRDINOVA elvtársnő, a plzeňi V. I. Lenin Művek dolgozója Hrdinova elvtársnő felszólalásának elején beszélt a Lenin Művek dolgozóinak sikereiről, valamint a hiányosságokról, majd így folytatta: a múlt év és az idei év eleje rendkívül igényes volt a pártszervezetek s az üzemek gazdasági vezetésének munkájával szemben. Arról volt szó, hogy az embereket jól előkészítsük a tökéletesített irányítási rendszer bevezetésére. Megértettük, hogy ez a rendszer nemcsak gazdasági, hanem egyben politikai folyamat is, melynek kimenetele attól függ, hogyan értelmezik az emberek a változásokat s hogyan valósítják meg. Amíg az új rendszert csupán tanulmányoztuk, sokkal egyszerűbbnek tűnt, mint akkor, amikor megkezdtük életbeléptetését. Elsősorban is a tartalékok feltárására irányuló igyekezet mutatkozott meg, mint például a célszerűtlen állóalapok, valamint a szükségtelen készletek felszámolása — megjavult a minőséggel szembeni viszony, fokozódott az irányítás, a termelés szervezési és műszaki előkészítésének tökéletesítésére irányuló igyekezet. Ugyanakkor azonban találkoztunk még elavult módszerekkel is. A kérdés tisztázása után az üzemek vezető dolgozóinak többsége a pártfunkcionáriusok támogatásával igyekeztek megkeresni a megnövekedett feladatok teljesítésének útját. Javasolták az exporttermelés növelését, a rezsimunkások számának csökkenését, az átvevő szervezetekkel megtárgyalták a pönálé csökkentésének következményeit és lerövidítették a termelési határidőket. A felsorolt tapasztalatok bizonyítják, hogy az új irányítási rendszer a gazdasági dolgozókkal szemben sokkal igényesebb, s hogy a feladatok az új körülmények között valóban politikai hozzáállást követelnek. S ez vonatkozik a pártfunkcionáriusokra is. Jelenleg, amikor már túljutottunk a kezdeti idegeskedésen, a tapasztalatokat pozitívan értékelhetjük. Az a tény, hogy a túlórázásokat lényegesen csökkentettük — az első négy hónapban mintegy 40 százalékkal — természetesen megmutatkozott az alacsonyabb havi keresetekben. Ennek következtében egyes dolgozók úgy vélik, mintha az új irányítási rendszer ellentétben állna érdekeikkel. Megmagyarázzuk nekik, hogy a túlórázás a dolgozók érdekeivel van ellentétben, s hogy olyan útra lépünk, mely lehetővé teszi a megérdemelt keresetek növekedését — ezeket azonban a magasabb munkatermelékenységnek és a minőségileg jobb munkának kell alátámasztania. Nagy figyelmet szentelünk a kádermunkának. Tavaly az új irányítási rendszer előkészítésével kapcsolatban az egyes üzemekben áttekintést végeztek a káderállományról és felmérték a szakképzett káderszükségletet. Ennek ellenére még mindig nem sikerült a kádermunkában kiküszöbölni az ösztönösséget. A tökéletesített irányítási rendszer és az ezzel kialakított új körülmények az emberekkel szemben újabb igényeket támasztanak, főleg a főiskolákról kikerült új káderekkel szemben. Megmutatkozott, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni az alapvető elméleti tantárgyak oktatásának. A gyakorlat megköveteli a számítástechnika, a programozás alapismereteit, az önműködő számítógépek, matematikai módszerek, az irányítási elmélet, az információs elmélet és a kibernetika kihasználását. Szükséges az is, hogy szorosan egybekapcsoljuk a politikai gazdaságtan és az ipari gazdaságtan oktatását. E] kellene mélyíteni az egész társadalomtudomány oktatását, különösen pedig a logika oktatását, mely elkerülhetetlen feltétele a munkafolyamat pontos kifejezésének, el kell mélyíténi a szociológia és pszichológia oktatását, melyek az irányítás és az emberek körében végzett munka eszközei. A XIII. kongresszuson előterjesztett javaslatok hangsúlyozzák, hogy a párt vezető szerepének elmélyítése bonyolult és alkotó folyamat. Ha elgondolkozunk a párt, a gazdasági szervek vagy a társadalmi szervezetek feladatköre gyakori felcserélésének okain, rájövünk, hogy a termelési problémák megoldásához, a társadalom és a kulturális élet fejlődéséhez, a dolgozóknak az irányításában és az ellenőrzésben való részvételéhez nem kielégítő a politikai hozzáállás. Rámutatok az említett helyzet egyik okára. Még mindig találkozunk azzal a régi módszerrel, hogy a pártszervezetek és szervek operatívan beleavatkoznak a gazdasági vezetők felelősségébe. S ha feltesszük a kérdést, miért lehetségesek még mindig ezek a módszerek, megmutatkozik, hogy a gazdasági vezetés helyettesítésére mindenütt sor kerül, ahol a termelés szervezésében és irányításában fogyatékosságok mutatkoznak. Az évzáró taggyűlések, valamint a kongresszus előtti viták megmutatták, hogy a kommunisták nem közömbösek e megnyilvánulásokkal szemben. A pártbizottságok keresik a megoldás lehetőségeit. Az utóbbi idők tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ezen a téren is nagy szerepe van a kommunisták példamutatásának. A kommunisták példamutatásának fejlesztésénél helyesnek tartom „a konkrét feladat" módszerének alkalmazását. A megoldások egyik útja lehet az alapszervezetek pártbizottságai és a felsőbb, különösen a járási szervek közötti színvonalkülönbség kiküszöbölése is. A pártmunka új stílusának és módszerének következetesebb érvényesítéséhez nagyban hozzájárulna az olyan elméleti problémák feldolgozása, melyek társadalmunk fejlődési változásait tükrözik. Főleg az olyan kérdésekről van szó, mint például a munkásosztály vezető szerepe, a pártmunka tudományossága stb. A mezőgazdaságban is érvényesülni kell a közgazdasági tényezőknek JAROLIM HETTEŠ elvtárs, a nyugat-szlovákiai kerületi mezőgazdasági termelési igazgatóság vezetője A CSKP XII. és XIII. kongresszusa közötti időszakban a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasága bizonyos kedvező fejlődést ért el, főleg az állattenyésztési termelésben. Az 1962-es évhez viszonyítva a mezőgazdasági teljes termelés 13,6 százalékkal, ebből az állattenyésztési termelés 25,6 százalékkal, azonban a növénytermelés csupán 4,5 százalékkal növekedett. Emellett az 1965-ös évben elemi csapás sújtotta a Duna vidékét és ezáltal kerületünkben a mezőgazdasági teljes termelés 300 millió koronával csökkent. Kedvező volt a fejlődés a piaci termelés terén is. A mezőgazdasági föld egy hektárjára számítva 1962-höz viszonyítva 636 koronával emelkedett, ami 500 millió korona többletet jelent. Az 1963 és az 1965. évi állattenyésztési termelés összehasonlítása azt mutatja, hogy a hústermelés egy hektáron 133 kg-ról 158 kg-ra növekedett, ami abszolút mennyiségben 23 ezer tonna növekedést jelent, 29 millió litert a tejnél és 42 millió darabot a tojásnál. A szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok dolgozói Igen pozitívan értékelik azokat az intézkedéseket, amelyeket a párt Központi Bizottsága az állattenyésztési termelés és a takarmányalap fejlesztése érdekében tett. Hála a mezőgazdasági dolgozók kezdeletiinkben az idén is kedvezően fejlőddik az állattenyésztési termelés. Sajnos, a termelés növekedésével egyidejűleg nem fokozódik megfelelően a ráfordított eszközök hatékonysága. Az állóalapok ezer koronájára eső mezőgazdasági nyerstermelés értéke ezen időszak alatt 900 koronáról 740 koronára csökkent. A negyedik ötéves terv-javáslat elemzése szerint a kedvezőtlen fejlődés tovább tart a jövőben is. A növénytermelés fejlődésében nem nyilvánul meg kellőképpen a fokozott műtrágya-fogyasztás. A mezőgazdasági termelés hatékonyságának az utóbbi években bekövetkezett rosszabbodására jelentős mértékben hatással van a népgazdaság többi ágazata is. Meggyőződésem, hogy az új rendszer olyan feltételeket teremt, amelyek között nem lehetnek olyan vállalatok, és nem élhetnek jól e vállalatok olyan vezetői, akik nem gyártanak jó minőségű gépeket és nem nyújtanak új szolgáltatásokat. Ezért a hatékonyság csökkenésének azokról az okairól fogok beszélni, amelyek megoldhatóak, és amelyeknek megoldása a mezőgazdasági dolgozóktól, vállalatoktól vagy a mezőgazdasági szakosztályoktól függ. A nyugat-szlovákiai kerület tapasztalatai szerint elsősorban ilyen ok a szo&S <:7nppslmínttU Vorií. ^UlWq nnni'n^aml fn.mnl*" nlSn.-nt^oV és a kollektivizálás után létrejött termelési kapcsolatoknak elégtelen kihasználása. Ezt elsősorban a közgazdaságtudomány ismeretének és felhasználásának alacsony színvonala okozza. A közgazdasági ismereteket igen kevéssé használták fel annak megállapítására, hogy az egyes intézkedések hogyan befolyásolják a jövőben a mezőgazdasági vállalatokat, a termelési körzeteket, vagy az egyes ágazatokat. Találó példa erre a gépek áthelyezése a GTÁ-kból a kis EFSZ-ekbe. A közgazdasági ismeretek elégtelen felhasználása okozta, hogy gyakran túlbecsülték az élő munka megtakarítást. Elemzéseink azt mutatták, hogy ebben az időszakban a leghatékonyabb befektetés éppen a jutalmazásra fordított befektetés volt. Az 1962—1964-es évek alatt minden 20 korona értékű, utólagosan befektetett munkaegysége a termelés 45—50 koronával növekedett. Míg nagy gondot fordítottunk az élő munka megtakarításra, szinte vétkesen elhanyagoltuk a holt munka megtakarítását. Csak ezzel magyarázható, hogy a járásokban és a kerületekben mindeddig nem állnak rendelkezésünkre tudományosan kidolgozott számítások arról, hogy melyik körzetben és melyik ágazatban eredményezi a legnagyobb hatást a holt munka ráfordítása. Emeliett ismeretes, hogy az egyes Intenzifikációs tényezők különböző feltételek között különféleképpen hatnak. Mindeddig a felépített álló eszközöket nem értékelték a munkafolyamat ésszerűsítése szempontjából. Mit tettünk a kerületben e kedvezőtlen fejlődés kiküszöbölésére és milyen eredményt értünk el? Azt mondottam, hogy elégtelenül használjuk kl a szocialista nagyüzemi termelés előnyeit. Hisz kerületünkben a szövetkezetek átlagos földterülete több mint 850 hektár. Az egy mezőgazdasági dolgozóra eső állóeszköz-ellátottság mint egy 50—70 ezer korona értékű. A szövetkezetek és a községek többségében elegendő a munkaerő és ennek ellenére a mezőgazdasági termelés hatékonysága terén igen komolyan lemaradtunk. Szerintünk ezt az eddigi adminisztratív módszerek és főként a vezető dolgozók közgazdasági gondolkodásának és vállalkozó szellemének alacsony színvonala okozza. Magától értetődően ebben nemcsak ők maguk hibásak, mert a múltban spekulánsként bélyegeztük meg azokat, akik többet tettek, kezdeményezőbbek voltak a többieknél. Kerületünkben a szövetkezetek 10— 15 százalékánál igen alacsony az anyagi érdekeltség is. Csakis így történhetett meg, hogy elpazarolták a mezőgazdaságba befektetett eszközöket. Ezt alátámasztom néhány számadattal, a mezőgazdasági gépesítés, gépjavítás és a tervezés területéről, főként attól az időszaktól, hogy a GTÁ-k gépeiket átadták az EFSZ-eknek. Így például a Bratislava-vidék járásban az 500 hektáron aluli szövetkezetekben az egy traktoregységre eső teljesítmény évente 99 átlag hektárt tett ki, az 1500 hektáron felüli szövetkezetekben pedig 225 átlag hektárt. Az 500 hektáron aluli mezőgazdasági üzemben az egy hektárra számított gépjavítási költség 425 korona, a 2000 hektáron felüli szövetkezetben pedig mintegy 365 korona. Nagy tartalékaink vannak az anyagiműszaki ellátás szervezésében ós a gépjavítások terén. Jogos panaszok hangzanak el az alkatrészjavításokra. Amikor azonban elemeztük a készletek 1960 utáni fejlődését, megállapítottuk, hogy 1960-ban egy hektárra számítva 34 korona értékű pótalkatrészünk volt, 1964-ben pedig már 117 korona órtékű. Itt tehát további tartalékok rejlenek. A gépjavítások gazdasági elemzése során ugyancsak érdekes számokra bukkantak. Szövetkezeteink normál alapján a GTÄ-khoz viszonyítva általában egyharmaddal több a gépjavítás, mint amennyire a javítások jó megszervezésénél szükség van. Több hasonló tartalék ís található. Hogyan használjuk fel ezeket, valamint a többi közgazdasági ismeretet a gyakorlatban, elsősorban mezőgazdaságunk hatékonyságának növelésére? Már néhány év óta foglalkozunk a költségek csökkentésének és a termelés növelésének problémáival. A legfőbb dolognak tartottuk és tartjuk azoknak a természeti és gazdasági feltételeknek maximális kihasználását, amelyek kerületünkben a köztársaság többi területéhez viszonyítva összehasonlíthatatlanok. Nálunk a leghosszabb a vegetációs időszak, magas fokú a napsugárzás, folyóinkban elegendő a víz, és elég munkaerővel rendelkezünk. Ennél fogva azért az irányzatért küzdünk, hogy nálunk olyan növényeket termelhessünk, amelyeknek termelése más kerületekben drága, vagy pedig amelyekhez a többi kerületnek nincs elegendő munkaereje. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kerületünkben az öntözés megfelelő felhasználásával elegendő szálas takarmányt termelhetünk. Ez lehetővé tette számunkra, hogy együttműködjünk a magasabb fekvésű körzetekkel. Mindezt figyelembe vettük a mezőgazdasági termelés irányzatánál és a termelés elosztásánál a járásokban és a szövetkezetekben. E munkák második szakaszában a káderek megfelelő előkészítése után tisztáztuk és bevezettük a mezőgazdasági termelés szakosítását. A járások egy része bevezeti a vállalaton belüli szakosítást, szűkített termemelési programmal, a kis szövetkezetek többsége viszont bevezeti az együttműködést. Nagy hiányosság az, hogy felettes szerveink nem dolgoztak ki olyan anyagi érdekeltséget, amely szerint a járások vezető dolgozóinak megfizetnék a munkaidőn kívül végzett munkájukat. Tudjuk, hogy a szakosítás csupán a kezdet és nem minden sebre gyógyír. Csupán a feltételeket teremti meg ahhoz, hogy élhessünk a sz'ocialista nagyüzemi termelés előnyeinek legalább egy részével. Nagy segítségünkre volna, ha a földművelésügyi minisztérium az élelmiszeripari minisztériummal és más minisztériumokkal együtt az eddiginél nagyobb mértékben szerveznék meg a vertikális integrációt. A további szakasz, amely valószínűleg a legtöbbet eredményezi az ésszerűsítés folyamatában, a mezőgazdasági vállalatok dolgozói aktivitásának és felelősségének növelése. Ezen a szakaszon van a leggyengébben kidolgozva a mezőgazdaság új irányítási rendszere is. A mezőgazdaság sajátosságait természeti és biológiai tényezők, valamint a termelőerők alacsony műszaki színvonala szabja meg. A múlt tapasztalatai azt igazolják, hogy ezt csak olyan viszonyok kialakításával lehet sikeresen megoldani, amikor a szövetkezetesek és az állami gazdaságok dolgozói úgy fognak dolgozni, mint valaha sajátukban. Mi már az év kezdete óta megpróbáljuk a kezdeményezést ilyen módon növelni a SiádeCkovce-i EFSZ-ben és a Nyitrai Állami Gazdaságban. Lényegében arról van szó, hogy ebben a 3000 hektáros szövetkezetben a családok és az egyes kollektívák felelősséget viseljenek munkájuk eredményeiért. Csupán a Sládečkovce-i EFSZ-ben e rendszer bevezetése után 90 dolgozó szabadult fel és több, mint 400 ezer koronát takarítottak meg adminisztratív műszaki doigozók bérezése terén. Csökkentek a javítási költségek, az anyagfogyasztás, és jobban kihasználják a gépeket. E rendszer kipróbálása és tökéletesítése után a,többi vállalatnak is ajánljuk e módszert. A legjobb akarat mellett sem lehetséges, hogy a vállalatokban, járásokban, vagy a kerületekben sok problémát maguk a párt- és gazdasági szer^ vek, és szervezetek oldjanak meg. A párt újonnan megválasztott Központi Bizottságának meg kellene teremtenie a feltételeket ahhoz is, hogy a földművelésügyi minisztérium mint országos szerv az eddiginél jobban teljesítse küldetését és így segítse a járásokat, kerületeket és a vállalatokat á termelés növelésében. Biztosíthatom kongresszusunkat, hogy a nyugat-szlovákiai kerület kommunistái és valamennyi mezőgazdasági dolgozója továbbra ís mindent megtesz, ami erejében áll a mezőgazdasági termelés növelése érdekében. Az eddiginél többet kell törődnünk az új irányítás vállalati rendszerével MARTIN VACULÍK elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, a prágai városi pártbizottság vezető titkára A prágai pártszervezet, amelynek 165 ezer tagja van, tevékenyen részt vett pártunk Központi Bizottsága kongreszszusi téziseinek megvitatásában. 36 ezer kommunista, illetve más politikai pártok tagja és pártonkívüli mondott ezzel kapcsolatban véleményt. A főváros dolgozói nyíltan bírálják életünk FORVATPLR RTCQÍI^PIT (M»UHON AZONBAN SGgítséget akarnak nyújtani helyrehozá sukban, támogatják a pártot és a kor mányt a szocialista társadalom fejlesz tése soronlevő feladatainak megoldŕ sában. Nagyrabecsüljük a Központi Bi zottság elnökségének elvi jelentőségű határozatát és a kormány döntését a főváros további építéséről és átépíté(FnWtatSs ax S. oldalon.)