Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)
1966-06-09 / 157. szám, csütörtök
l/loátó búzáidról mindig Mr^ res volt Csallóköz. Régebben annál kevesebbet hallhattak az itteni szőlőtermesztésről vagy akár a méhészetről. Ha foglalkoztak is e termelési ágazattal, általában csak „háztájlként" kicsiben űzték. A szövetkezeti mozgalom terebélyesedésével egyre Jobban tért hódit e vidéken ez a „különleges" termesztési ág ts. Csaknem minden szövetkezet létesített gyümölcsöst, ám a szőlőtermesz tés, amely kivételes talajt igényel, nem mindenütt terjedt el. Az ötszáz hektáros balázsfai szövetkezet ben viszont sikerrel űzik a gyümölcster • mesztést, szőlőtermelést és méhészetet. E három termelési ág szakembere hétköznapjainak egy kis töredékét mutatjuk be. ros eperbe, már nem úgy beszél róla, mint fölösleges termelési ágról. Ö is tudja már, hogy az epertermesztés csak hasznára van a közösnek. A járás termelési tervét sem veszélyezteti, hiszen Tóth István, a termelési igazgatóság agronómusa egyik úttörője volt az eper meghonosításának Balázsfán. Konkurrálhat-e az eper a szőtermelési ág jó pénzforrás • ELSŐ EPERTERMÉS BALÁZSFÁN • CSALLÓKÖZBEN IS TEREM JÓ BOR • SZÁZ CSALÁD SZORGALMAS MUNKÁJA A kertész Boldogan sétálgat a haragos zöld epersorok között. Megáll, hogy elgyönyörködjék a pirosodó termés láttán. Aztán lehajol, szétlebbenti a leveleket. — Az eper érdekes gyümölcs — szólal meg a kertész. Hetekig érleli termését. Mindennap szedhető belőle valami. — Sok munkáskéz kell hozzá? — Munkaigényes növény. Ám megért a fáradságot. Ezt már most látjuk, az első terméskor. — Mennyi van belőle? — Alig egy hektárnyi csupán, de a haszon az aztán igenI Talán a legjobb pénzforrása a szövetkezetnek. A fiatal kertész — Cifra Béla érti munkáját. Több mint 30 hektár gyümölcsös és nyolc hektár zöldségkertészet termeléséért felelős. Hogy ls tudná ezt szakszerűen végezni, ha nem volna kertészeti középiskolája? Ám az elmélet mit sem ér megfelelő gyakorlat nélkül. Az iskola befejezése után három évig volt gyakorlaton az abonyl szövetkezetben, ahol kiváló kertész segítette őt. Aztán került Balázsfára, s most a szomszédos Pódafán lakik. Mennyi termésre számítanak? Az időjárás nagyszerű. Eddig 12 mázsát szállítottak, kilónként 7 koronáért. Ezen kívül 50 mázsa termés várható. Sok vitára adott okot az epertermesztés. A vincellér például hallani sem akart róla. Talán konkurrenciát látott henne? Hadd szóljon erről ő, a legilletékesebb. A vincellér lővel? Kl tudja? Egyiknek is, másiknak is megvannak az előnyel, hátrányai. A kertész szerint az eper, a vincellér szerint a szőlő a kifizetőbb! Ez is amolyan egészséges virtuskodás, hisz mindketten tudják, hogy szükség van egyikre is, másikra is. Hatvannégyben — mondta a kertész — olyan termés volt szőlőből/ hogy a tervet 150 százalékra teljesítette. Pedig a tizennyolc és fél hektárnyiból még csak hat és fél hektár termő. A többi fiatal ültetvény. S milyen termés várható az Idén? A vincellér eléggé óvatos. Szüretig sok minden érheti a fürtöt. Csak napfény legyen elég. Akkor édes a szőlő, jó a leve. — Tavaly gyengébb volt a termés, azért 220 ezer koronát így is bevettünk a szőlőből. A hatvannégyes esztendő többször is szóba kerül. Az említett esztendőben díjat is nyert a balázsfai szőlő leve. — A pozsonyi borversenyen két arany és két ezüst érmet nyertünk. A legnagyobb elismerést a Müller-Turgauért kaptuk. A Veltlin bronz érmet kapott. ö is úgy véli, ml is azt tartjuk, hogy ennél méltóbb elismerést alig kaphat egy vincellér és a csallóközi bor. — így aztán lesz egy kis prémium is? — Lesz bizony! És ki ne örülne ennek jobban, mint a méhész? Igaz a szövetkezetnek is megéri. A méh a legolcsóbb munkaerő. Felmérhetetlen szolgáltatot tesz a növények beporzásában, közben értékes anyagot gyűjt. Elmondja még, hogy családonként, illetve egy-egy kaptár munkája révén 12—13 kg mézhez jut a közös. Akadnak családok, amelyek 18 kilogrammot gyűjtenek. Száz családot gondoz. Kiszámítható, menynyi a haszon belőle. Erre büszke, és ennek örül is a méhész. Csak az olyan megjegyzések boszszantják, amikor azt hallja, hogy meg sem érdemelte a prémiumot... A többségnek persze nem ez a véleménye. Megértik, hogy a havi 37 munkaegységért alaposan megdolgozik. Kétségtelen, száz méhcsaláddal egy embernek elég sok a munkája. Igaz, a zümmögő kis állatkák jól „Ismerik" már gondozójukat. Ottjártunkor védősisak nélkül szedte ki a méztől terhes kereteket a kaptárakból. Kis fapálcikával söprögette le a munkájuk gyümölcsét görcsösen védelmező zsongó bolyt. Valaki megkérdezte: — Aztán nem döglenek meg, ha olyan „szigorúan" bán velük? — Na hát így szólni! Csak nem méhész mondhat ilyet. A méh elpusztul, de sohasem döglik meg... A méhész Közel negyven esztendeje dolgozik a szakmában megszakítás nélkül. Sok helyütt megfordult, egyre másra szerezte a tapasztalatokat. A gyakorlati munka a méhészet igazi mesterévé tette. Éppen ezért esett 12 évvel ezelőtt Hodosy Dezsőre, a sikabonyi híres méhészre a balázsfaiak választása. Naponta felül a motorkerékpárra, hogy a néhány kilométernyi utat hamarább megtegye. Mióta idejár, második motorkerékpárját koptatja ... Hogyan is kezdhetnénk a méhésszel a beszélgetést, mint a megszokott kérdéssel. — Milyen a hordás? — Az idén kiváló. Korán kitavaszodott. Volt és van elég virág. — Családonként hány kilő mézre számít? — A tervem tíz mázsa. De ez meglesz az első pörgetésből. H é Á Feledi Állami Gazdaságban is szép az évelő takarmány AZ ELISMERT GAZDÁSZ A nemespanyi szövetkezet telepén a takarmányosok szecskáznak. A tavalyi termésből még egész kazal takarmány áll rendelkezésükre, s két traktoros már a lucernát kaszálja. Néhány évvel ezelőtt azonban más volt a helyzet. A téli hónapokban nagy keletje volt mind a szálas, mind a szemes takarmánynak. Az idén önellátók mind a két fajtából, illetve az új termésig csak másfél vagon takarmányt kell kikölcsönözniük, ám ezt sem kellene, ha Fél-e a méhcslpéstől? Csöppet sem. Hiába is szúrják, az ő testén nem látszik meg, nem ís fájdalmas. Immúnis a méhméreggel szemben. |áromféle speciális termésről adtunk számot. Balázsfán a fő termelési ág a növénytermelés és az állattenyésztés. Ám a gyümölcs — szőlő — és méz szintén gyarapítja a közös bevételt. E három ember irányításával szép bevételhez jut a szövetkezet. Tehát nem kis része van abban a szőlészetnek, kertészetnek és méhészetnek, hogy náluk 25 korona a munkaegység értéke. S ha az idén jól beválik a gabonatermelés (a határ nagyon szép) a rendes jutalmon kívül még prémium is jut majd a tagságnak. MÉRY FERENC Ugyanis tavaly hat vagon kölcsönt térítettek vissza és másfél vagon gabonát eladtak terven felül. így a mérleget úgy értékelhetjük, hogy már jobbra billent, mert a jelenlegi másfél vagon hiány nem nagy veszteség, ha tekintetbe vesszük, hogy évekkel ezelőtt százezreket adtak ki takarmányra. Persze, azokban az esztendőkben a tagság Jövedelmo sem volt Irigylésre méltó. A tervezett 15 koronás munkaegység értéke rendszerint három—négy koronával kevesebb lett. Az utóbbi két esztendőben azonban már többet is osztott a szövetkezet. Tavaly a prémiummal együtt 11 fillér híján 20 KORONA JUTOTT EGY EGY MUNKAEGYSÉGRE. A természetbenivel együtt viszont meghaladta a 22 koronát. És futotta már fizetett szabadságra, és a betegállományban levő tagok díjazására is. A bankban meg 354 ezer koronát helyeztek el biztonság kedvéért. — Az új gazdász tette rendbe a gazdaságot — mondja Oravec Imre mázsamester. Anton Behul gazdász harmadik éve dolgozik a szövetkezetben, s nemcsak a ceruzát forgatja jól, hanem utána ts néz a dolgoknak. Első dolga volt, hogy bevezesse a pontos nyilvántartást. Minden termék a mázsán megy keresztül, mert csak így lehet figyelemmel kísérni a termelési önköltséget. A tavalyi eredmények még nem jelentenek világraszóló eseményt, bár egyes termékek önköltségi ára kiemelkedő. Az árpa termelése csak 5B KORONÁBA KERÜLT MÁZSÁNKÉNT. Igaz, a kukoricáé 88,70 koronába, ám a hústermelésen már Így is nyert a gazdaság. Minden kiló sertéshús 3 korona 2 fillér jövedelmet hozott, s nem fizettek rá a marhahús és a tejtermelésre sem. Az idén még C elázott mezei úton • Járom a határt Zsoldos Dénessel, a cabajl szövetkezet örökké mozgó agronőmusával. A ragadós sárkölöncök rátapadnak lábbelinkre, térdig felgyűrt nadrágszárunkra. A lomhán kúszó terhes felhők eltakarják a napot. Kísérőm arca azonban változatlanul derűs. Viselkedésén sem látszik, hogy bosszankodnak a csapadékos Időjárás miatt. A kiadós eső áldás, az aranynál is többet ér. Menet közben csak ritkán szólunk egymáshoz. Az ember alig győz be- rártudományi egyetem álland6a n ESO UTAN máról, a helyes szakve- fehérjetápértékek kiszázetésről. mltott egyenletével, Az egyik dús növény- mint a játékos kedvű zetű lucernás mellé ér- gyermek a labdával, ve rövid pihenőt tar- _ Rendben van — tunk. Az agronómus jó zökkentem ki sodrából, gazda módjára, önfe- _ Ugyanígy tudják ezt ledten legelteti tekinte- a takarmányosok és a fejők ls? Az agronómus nem lepődött meg a kérdésen. A szövetkezet valamenynyi tagja okos gazdája is egyúttal a közösnek. ., . . A téli munkaiskola tanarról hogy a nyitrai ag- folyamának ker etében rSrluHnniíSnHi omiafani ' tét a szabályos tábla zöld szőnyegén. Szavai megerednek akár a záporeső. Nagy szakértelemmel beszél a takarmány betakarításáról, a tagok premizálásáról és telni a természet csodálatosan szép művével. De nincs is nagy szükség most a magyarázkodásra. A gazdag terméstanszňke milyen hasz nos új eljárását alkal mázzák az etetnivaló szakismeretek tudásukat, gyarapítják s az újabb elsajátltartósltásához. Szavamra mondom, sel kecsegtető határ vegytanszakos tanárnak Seregliy Dénes, a vincellér nem is tagadja, hogy ő is nagy ellensége volt az epernek. Most már megbékélt, s amint belekóstolt a hüvelykujjnyi ssép plképe ej*/ vaskos könyvhöz hasonlít, szinte olvasni lehet belőle a szövetkezeti tagok szorgalIs dicséretére válna az agronómus szakszerű magyarázata. Ogy ját- ját a szónak —, hiszen szik a keményítő- és a segítségével Ilyen csatása iránt sem közömbösek. — Hogyne értékelnék az új módszer jelentőségét — adja tovább párpadékos időben is megőrizhetjük a zöldanyag nagyfokú tápértékét. Ezenkívül vegyszert sem kell a silózáshoz használnunk. Az így tartósított takarmányból a hasznosság eléréséhez csak fél adag szükséges. Nem számítottam kl, milyen anyagi haszna származik ebből a közösnek. Annyi azonban bizonyos, hogy a várható huszonháromezer mázsa termés első kaszálásából nemcsak bő és kiváló minőségű takarmányalapra, hanem busás jövedelemre is szert tesznek. A határjárás befejeztével ismét előbukkantak a napsugarak. Zsoldos Dénes a szenvedélyes szakember határozottságával beírhatta kis jegyzetfüzetébe a takarmány tartósításának pontos dátumát. SZOMBATH AMBRUS szebb eredményeket érhetnek el, mert az első negyedévben a napi súlygyarapodás a tavalyinál jobb. — Igyekszünk közös erővel rendbe tenni a gazdaságot — jegyzi meg szerényen a gazdász, akinek őszülő hajából következtetni lehet, hogy az éietben már néhány elemzést elvégzett, s kellő gyakorlatra tett szert. Nem is csalódtak benne a nemespanyiak (nyltrai járás) s a közöshöz való viszonyuk ts megváltozott. Igen, így szokott lenni, a nagyobb jövedelem és a jobb munkakedv kölcsönös kísérője egymásnak. Vrták Zsigmond elnök az állomány megtekintésére Invitál, s közben az eredményekről beszél. — Tavaly 13,5 malacot választottunk el egy-egy kocától, az idén tizenhatot szeretnénk — mondja. Meg is van hozzá a feltétel, a takarmányozás jobb, a gondozók fs megértették, hogy több malacra van szükség. A szövetkezet 10 vagon húst akar eladni az idén. — Ezt nevezem hízómarhának — mutat az elnök a következő istállóban az állományra. Sző, ami szó, valóban ritka látvány. A nagyobb példányok hat mázsa körül lehetnek, és még nem viszik őket piacra. Azt mondja az elnök, hogy MOST HtZNAK A LEGJOBBAN és minőségi árút akarnak eladni. Súlygyarapodásuk nagy, ám azt is figyelembe kell venni, hogy egy kiló hús előállításához hány kiló abrakot fogyasztanak el. Ennek felülvizsgálata minden esetre a gazdász hatáskörébe tartozik. A tehénállomány még nem erőssége a szövetkezetnek. Tavaly állították be a tbc-sek helyére a jelenlegi fiatal teheneket, üszőket, s ezután itt is lehet várni a tejhozam növekedését, hiszen az évelők első kaszálása szép termést Ígér. A takarmánytermesztő terület nagy r a szántóföld egyharmadát teszi ki, amiből 161 hektár az évelő. A gabonatermést illetően még korai lenne a becslés, az elnök sem akar jóslatokba bocsátkozni, annyit azonban sejtet, hogy A TAVALYINAL NAGYOBB HOZAMOKAT REMÉL. Említést érdemei az is, hogy a gazdaság irányítását egyre több képzett szakember veszi át. Az elnök mezőgazdasági iskolában érettségizett. Az év elejétől agronómus mérnök Irányítja a növénytermesztést. Gyakorlata ugyan még nincs, de a nyitrai főiskolán jól elsajátította az elméletet. Megvan rá a remény, hogy ezek az emberek még magasabb szintre emelik a gazdálkodást. BENYUS JÓZSEF 198B. VI. 9