Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-08 / 156. szám, szerda

A KULTÚRA ÉS A MŰVÉSZET PARTIRÄNYITASÄNAK NÉHÄNY KÉRDÉSE A párt munkája és a pártirányítás a kultúra és a művészet területén a lenini elvekre támaszkodik. „Nem vitás, — Irta Lenin —, az irodalmi munka tűri a legkevésbé, hogy gépiesen uniformizálják, nivellálják, hogy a többség uralkodjon a kisebbségen. Nem vitás, hogy itt feltétlenül nagyobb teret kell engedni az egyéni kezdeményezésnek, az egyéni hajlamoknak, teret kell engedni a gondolatnak és a fantáziának, a formának és a tartalomnak". (Lenin Művei, 10. kötet, 33. oldal, Szikra kiadás 1954.) Más alkalommal Lenin azonos problémával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy minden művész és mindenki, aki annak érzi magát, szent Jogának tartja eszményeihez igazodva szabadon alkotni, akár van, akár nincs ennek jelentősége. Ez váltja ik a pezsgést, a kísérletezést, a zűrzavart. Lenin azonban aláhúzta, hogy a kommunistáknak nem szabad ölbe tett kézzel figyelni ezt a zűrzavart, hanem igyekezniük kell a fejlődést tudatosan és világosan irányítani, mederbe terelni, megszabni eredményeit. Előfordultak rendkívül vitás nézetek, hogy a kultúra és a művészet számára biztosítanunk kell az autonómiát olyan értelemben, hogy független legyen a párt politikájától. A történelemben számos bizonyítékot találunk, hogy a politika ős a művészet fejlődése szervesen összefügg, bár viszonyuk nemegyszer összetett. A művészet semmivel sem helyettesíthető. Ebben az értelemben autonóm, a társadalmi megismerésnek és tudatnak sajátos szférája. Önmagában azonban nincs semmiféle értelme. A művész mindig konkrét művet alkot, a konkrét társadalmi szükséglet számára. Kapcsolatban áll a társadalommal, szellemi és anyagi életével, ebből merít, művével segítséget nyújt formálásában és fejlesztésében. A kultúra és a művészet tehát a szocialista társadalomban csak akkor tehet eleget legsajátabb küldetésének, ha múlhatatlanul szükséges kapcsolatban áll a párt politikájával. A párt vezető szerepe objektíve abból a körülményből ered, hogy a szocializmus és a kommunizmus nem ösztönösen, hanem tudományos elmélet alapján, a munkásosztály vezette egész dolgozó nép tudatos alkotó munkássága nyomán fejlődik. A párt a társadalomban betöltött vezető szerepének Jellegével összhangban hangsúlyozza azt a követelményt, hogy a kulturális politika tudományos alapokon épüljön és érvényesüljön, megszilárdítsa a kommunisták eszmei- és akcióegységét, szoros kapcsolatban álljon a tömegekkel. A párt eszmei és politikai befolyást gyakorol a kulturális szakasz irányítására, a káderpolitikára az állami és társadalmi szervezetekben egyaránt. A kultúra területén a párt vezető szerepe felöleli nemcsak a politikai szerveknek, hanem a párt e szakaszon tevékeny valamennyi tagjának aktivitását Is. A párt tevékeny és hatékony eszmei, Illetve a tömegek körében végzett politikai munkája feltételezi a pártmunka egyes módszerelnek további kidolgozását és lényeges tökéletesítését a kultúra és a művészet területén. A párt vezető szerepének érvényesítésére épülő pártirányítás csak akkor lehet hatásos, ha elválaszthatatlanul egybefűződik a párt konkrét Irányvonalának helyességét bizonyító meggyőző tevékenységgel. Az Irányító munkának tárgyilagosan kell értékelnie és differenciálnia, tartózkodva a különféle általánosításoktól. Közös felelősségről akkor beszélhetünk, ha valóban közösen Járunk el tetteinkben és döntéseinkben. A kommunisták egysége megköveteli az elvek egységét, feltételezi a nézetek harcát és az arra irányuló törekvést, hogy megismerjük a valóság Igazi arculatát. Ezen a téren érvényesülnie kell a nézetek demokratikus kicserélése elvének. A valóság tudományos megismerésére épülő és a párt célkitűzéseinek megfelelően fejlesztett véleménycsere azonos á párt Irányvonalát' sZeifi előtt tartó vitával. A párt határozataiban testet öltő következtetések kötelezik a kommunistákat. Teljesítésük elválaszthatatlanul egybefűződik a pártfegyelemmel a közéletben és a tömegek körében végzett politikai munkában. A pártos felelősség arra kötelez, hogy a jelenlegi feltételek között a párt talaján oldjuk meg a kultúrának, a tudománynak és a művészetnek alapvető politikai szempontokkal kapcsolatos kérdéseit. A pártmunka legjobb hagyományai szellemében szilárdítsuk a pártirányítás formáit, amelyeknek célja az irányítás demokratikus módszerelnek elmélyítése. Ez megkívánja az olyan elképzelés megcáfolását, hogy a párt minden részletet előre megszab és mindenben döntést kell hoznia. Ez megkívánja elsősorban a szilárd politikai alapállást, minden kérdés elvszerű, pártos megoldását. A pártmunkára Is érvényes, hőgy a liberalizmus ellentmondásban áll a pártdemokráciával és ezen túlmenően felelőtlenségével ismét életre kelti a dogmatikus gyakorlat és a szektás elképzelések maradványait. A liberalizmust és a dogmatizmust a pártos elvszerüségre épülő elmélyülő demokratizálással küzdhetjük le. A demokratikus viszonyokra és a kommunista felelősségtudatra épülő pártirányítás nemcsak kialakítja a személyi kezdeményezés érvényesülési terét, hanem számol ls vele, mint a szocialista kulturális alkotás múlhatatlanul szükséges ösztönző tényezőjével. A hatásos pártirányítás feltétele, hogy minden állami szerv, társadalmi intézmény, szervezet, amely felel a kultúra és a művészet egészséges fejlődéséért, tevékenyen és teljes felelősségtudattal döntse el a kérdéseket. Sürgetően szükséges a kultúra és a művészet területén komplex módon rendezni és kiépíteni az állam irányító munkásságát. Elsősorban olyan módszert kell kidolgozni, amely a kultúra és a művészet dolgozóinak, Illetve a társadalmi szervezetek tagjainak minél szélesebb mértékben lehetővé tenné a közvetlen és közvetett részvételt e szakasz irányításában, hogy Igy felszámoljuk ennek a munkának bürokratizmusát. A párt politikája az Ideológia és a kultúra területén az egységes politikai koncepció kialakítását követi, következetesen ügyel a szocialista kultúra és művészet tisztaságára, eszmei és erkölcsi alapjainak érlnthetetlenségére. A szocialista kultúra és a szocialista művészet programja élő módon ösztönzi a művészeti és a kulturális arcvonal minden dolgozóját. Elválaszthatatlan kapcsolatban a szocialista gazdaság és a szocialista demokrácia fejlesztésével, a civilizációt az ember szolgálatába állítja, létrehozza alkotó képességei kibontakoztatásának és Igy az emberi társadalom igazi felvirágzásának feltételeit. Bár ez a program a jelenlegi kulturális kérdéseknek és a további fejlődés távlatainak csak néhány vonását öleli fel, tanúbizonysága annak, hogy a szocializmus az életnek olyan terepén is érvényesül, amelyet sorompók zárnak le a kapitalizmus elől. A társadalom szabad fejlődésének feltétele minden tagjának sokrétű kibontakozása. Művészetünk a szocializmus és a kapitalizmus küzdelmében, a haladás és a béke erőinek az Imperializmus és a háború erőivel vívott harcában nem állhat félre. Nem lehet és nem ls közömbös számunkra, hogy az Imperializmus vérét ontja azoknak, akik uralmát nem hajlandóak elviselni. Csehszlovákia szocialista művészete ezért hozzájárul a proletár és a szocialista internacionalizmus, a szocialista hazafiság és a honvédelem eszmélnek megszilárdításához és kibontakoztatásához, megszilárdítja nemzetközi szolidaritásunkat az Imperializmussal vívott csatánkban. Kultúránk pozitív programjának, kiteljesülésének és fejlesz16 a másikba váló átigazolásuknak rendjét a Központi Bizottság szabályai határozzák meg; 6. Azoknak a párttagoknak az ügyét, akik passzívak és elfogadható ok nélkül három hónapig ismételt figyelmeztetés ellenére sem fizetnek tagdíjat, vagy akik személyi, illetve más Indokoknál fogva nem tehetnek eleget pártbeli kötelességeiknek, az alapszervezet taggyűlése tárgyalja meg. Ha ekkor kiderül, hogy a párttag elvesztette állandó kapcsolatát a pártszervezettel, ezt nem akarja helyreállítani és nem teljesíti kötelességeit, más vétséget azonban nem követett el, a pártból való törlésre javasolják. Az alapszervezet taggyűlése erről határozatot hoz, melyet megerősítés végett a járási pártbizottság elé terjeszt. 7. Az alapszabályzatban előirt pártkötelességek nem teljesítéséért és az alapszabályzat megszegéséért, valamint olyan tettekért, amelyek miatt a párttagot a törvény előtt felelősségre vonják, az alábbi pártbüntetést szabhatják ki: dorgálást, megrovást, szigorú megrovást és pártból való kizárást, ami a legmagasabb pártbüntetés. A pártbüntetésnek nevelő küldetése van és csak akkor szabható ki, ha már alkalmazták a párt más nevelő és befolyásoló eszközeit, mint az elvtársi bírálatot, a figyelmeztetést, vagy az intést. A pártbüntetés kiszabását feltüntetik a tagsági nyilvántartási lapon. A párttag vagy az alapszervezet bizottsága kérheti a büntetés törlését. Az ügy jellege szerint két-négy év elteltével erről az alapszervezet taggyűlése vagy az illetékes pártszerv dönt. A pártbüntetés törlése nem vonatkozik a pártból való kizárásra. Az eljárást a CSKP KB irányelvei szabják meg. 8. A pártbüntetésről, beleértve a pártból való kizárást ls, az alapszervezet taggyűlése dönt. Az alapszervezet bizottsága köteles megfelelő módon értesíteni és erre a gyűlésre meghívni azt a párttagot, akinek a vétségét tárgyalni fogják. Az alapszervezetnek a kizárásról szóló határozata akkor lép érvénybe, ha ezt a taggyűlésen jelenlevő párttagoknak legalább kétharmada megszavazta és a járási pártbizottság jóváhagyta. A járási pártbizottság legkésőbb két hónapon belül dönt az alapszervezet határozatáról. A párttagnak addig, amíg a lárási pártbizottság helyben nem hagyja a kizárásra vonatkozó határozatot, joga van részt venni a taggyűléseken. A járási pártbizottság kizárást helybenhagyó döntése után a párttag köteles tagsági Igazolványát az alapszervezetnek átadni. Komoly esetekben a pártból való kizárásról vagy más pártbüntetésről a járási, a kerületi, illetve a Központi Bizottság dönthet. Ha a járási bizottság dönt a kizárásról, akkor határozatát a kerületi bizottságnak kell jóváhagynia, ha a kerületi bizottság dönt, akkor a Központi Bizottságnak kell jóváhagynia a határozatot. 9. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a kerületi és a járási bizottságok tagjainak és póttagjainak, Illetve az ellenőrző és revíziós bizottságok tagjainak pártbüntetéséről (a kizárást ls beleértve) azoknak a pártszerveknek a tudatával tárgyalnak az alapszervezetek, amelyeknek a megbüntetett párttagok tagjai. Az alapszervezet a kizárási javaslatot az illetékes pártbizottság elé terjeszti, amely tagjának kizárásáról a szavazatok kétharmados többségével dönt. 10. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának és póttagjának a Központi Bizottságból, a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság tagjának a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságból, vagy a párt soraiból való kizárása ügyében a pártkongresszus, két kongresszus közötti Időszakban pedig a Központi Bizottság plénuma dönt kétharmados szavazati többséggel. 11. A lehető legnagyobb körültekintéssel és gondossággal keli eldönteni a pártból való kizárást, figyelmesen vizsgálva, lndokoltak-e a párttaggal szemben emelt vádak. Ha a pártszerv szükségesnek tartja, akkor a pártsajtóban nyilvánosságra hozhatja a pártbüntetésről, beleértve a kizárásról, vagy az Indokolatlan büntetés felülvizsgálásáról hozott határozatát. 12. A párttagsági Igazolvány a párt tulajdona; minden párttag köteles megóvni az elvesztéstől, vagy megrongálódástól. A tagsági Igazolvány elvesztését, vagy megrongálódását minden párttag köteles azonnal jelenteni az alapszervezet bizottságának. A tagsági Igazolvány gondatlanságból való elvesztéséért fegyelmi eljárást indítanak. A tagság megszűnése után a tagsági igazolványt a pártszervek útján átadják a Központi Bizottságnak. 13. A pártból kizárt, vagy más pártbüntetést kapott tagnak jogában áll egy hónapon belül fellebbezést benyújtani égészen a Központi Bizottságig és a határozat felülvizsgálását kérni. A büntetésről szóló határozat mindaddig érvényben marad, amíg a felsőbb pártszerv nem dönt másképpen. A kerületi, vagy a Központi Bizottság legkésőbb az előterjesztéstől számított két hónapon belül dönt a pártból való kizárás ellen benyújtott fellebbezésről. II. A PART SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE. A PÄRTON BELÜLI DEMOKRÁCIA 14. A párt szervezeti felépítésének és tevékenységének vezérelve a demokratikus centralizmus. A demokratikus centralizmus megköveteli, hogy minden pártszervezet és kommunista az üzem és a helyiség konkréť viszonyai között aktívan és alkotó módon hajtsa végre a párt politikáját és a vezető pártszervek határozatait; lehetővé teszi a kommunisták és a többi dolgozók szocialista építésben szerzett, általánosított tapasztalatainak érvényesítését a párt mindennapi tevékenységében. A demokratikus centralizmus a párt egységes tevékenységét, szilárd szervezeti felépítését és a szigorú pártfegyelmet egyesíti a legszélesebb párton belüli demokráciával és a kom

: munisták kezdeményezésével. A demokratikus centralizmus a párt szervezeti felépítésében azt jelenti, hogy: a) a párt minden vezető szervét alulról felfelé választják; b) a pártszervek rendszeres időközökben számot adnak és jelentést tesznek tevékenységükről azoknak a pártszervezeteknek, amelyek megválasztották őket és a felsőbb szerveknek; c) a kisebbség és az egyének fegyelmezetten alávetik magukat a többség döntéseinek; d) a felsőbb szervek határozatai feltétlenül kötelezőek az alsóbb szervekre. 15. A párt a területi-termelési elv szerint épül fel. Az alapszervezetek elvileg a kommunisták munka- és lakhelye szerint létesülnek, járási és kerületi szervezetekbe tömörülnek; az adott területi hatáskörrel rendelkező pártszervezet rendszerint felsőbb szerve az illetékes területen működő összes pártszervezetnek. 16. Minden pártszervezet saját hatáskörében alkotó módon, a párt politikájával összhangban oldja meg a feladatokat. A párttagokat arra vezeti, hogy felelősségteljesen teljesítsék a párt határozatait, a rájuk bízott tisztségekből eredő kötelességeket. Ügyel arra, hogy a párt tagjai kezeskedjenek arról, miszerint az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek, illetve szervezetek a párt politikájának és határozatainak megfelelően következetesen teljesítsék küldetésüket a köz- és a gazdasági életben. 17. A pártszervezet legfelsőbb szerve az alapszervezeteknél a taggyűlés, a járási és a kerületi szervezeteknél a konferencia, a párt szlovákiai területi szervezeténél Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa és Csehszlovákia Kommuuista Pártja esetében Csehszlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa. 18. A taggyűlés, a konferencia és a kongresszus bizottságokat választ, amelyek hatáskörükben vezetik az illetékes pártszervezetek egész munkáját a taggyűlések, a konferenciák és a kongresszusok között. A pártbizottságok választásánál minden egyes Javasolt Jelöltről külön-külön kell szavazni. Minden párttagnak joga van elutasítani és bírálni az új bizottságba jelölt tagokat és póttagokat. Megválasztottnak tekinthetők azok, akikre az alapszervezet taggyűlésén résztvevő tagoknak, a konferencia, illetve a kongresszus küldötteinek több mint a fele szavazott. Ez a döntés minden tagot kötelez. 19. A pártbizottságok választásánál, az alapszervezetek bizottságától egészen a Központi Bizottságig ügyelni kell arra',