Új Szó, 1966. június (19. évfolyam, 149-178. szám)

1966-06-08 / 156. szám, szerda

hogy az irányítás folyamatosságénak megőrzése mellett szüntelenül új erők kerüljenek a vezetőségbe. A pártbizottságokba függetlenül eddigi tisztségeiktől a párt politikájának legbeváltabb harcosait, tapasztalt szervezőket, a szocializmus iránt odaadó, politikailag fejlett kommunlstá kat kell beválasztani életünk minden területéről. 20. A pártvezetésnek, a pártszervek és -szervezetek tárgyalásának és döntésének legfőbb elve a kollektivitás a Központi Bizottságtól egészen az alapszervezetekig. A kollektív vezetés elvének érvényesítése a határozatok helyességének, a kádé rek helyes nevelésének és széthelyezésének elengedhetetlen feltétele. Ez biztosítja pártunk széles körű kezdeményezését, amely a párt politikája szellemében egységes célra Irányul. A kollektív vezetés elve semmiképpen sem csökkenti a személyes felelősséget a feladatok teljesítésében. A személyi kultusz és a párton belüli demokráciának vele összefüggő megsértése csökkenti a párt és a néptömegek szerepét, összeegyeztethetetlen a pártélet lenini elveivel, és ezért nem tűrhető meg a pártban. 21. Minden párttag elvitathatatlan joga a pártpolitika kérdéseinek szabad és tárgyszerű megvitatása. A széles körű párton belüli demokrácia megteremti a bírálat és az önbírálat teljes kibontakozásának, a pértfelelősség és a fegyelem tartós megszilárdulásának feltételeit; a pártfegyelem legyen öntudatos, de sohasem gépies. A pártszervezetek és a párttagok aktivitásának és kezdeményezésének fokozása, részvételük az alkotó szellemű pártmunkában különösen előmozdítja a párton belüli demokrácia szüntelen fejlesztését. A párton belüli, Illetve az országos viták, amelyeket a Központi Bizottság határoz el és szervez a párt további politikai és szervezeti fejlődése, vagy a társadalom gazdasági és kulturális fellendítése kérdéseinek megvitatására, a kollektivitást és a párton belüli demokráciát fejezik ki. A pártvlta mindenkor a marxizmus-leninizmus eszmei alapjára épül. A vita értelme az előterjesztett kérdések sokoldalú megtárgyalása, továbbá a párt eszmei és szervezeti egységének, a néppel való kapcsolatának megerősítése. 22. A pártbizottságok rendszeresen együttműködnek az aktívával. összehívják annak üléseit a feladatok megvitatására és a teljesítésüket előmozdító gyakorlati intézkedések kidolgozására. Felhasználják az aktíva tapasztalatalt és javaslatalt, melynek segítségével a termelés és az egész társadalmi élet fejlesztése feladatainak teljesítésére szervezik a doigo zókat. A pártbizottságok az aktíva közvetítésével tájékoztatják tevékenységükről a pártszervezeteket és ugyanakkor kiegészítik áttekintésüket a határozatok helységek szerinti teljesítéséről. Az aktíva érdemlegesen megtárgyalja és végrehajtja a párthatározatokat; megengedhetetlen, hogy a határozatok formális jóváhagyására hívják össze. A járási és a kerületi pártbizottságok, Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága tagjai, póttagjai, illetve az aktíva togial köréből bizottságokat választanak, amelyek tevékenységükkel ezeknek a szerveknek segítséget nyújtanak a párt politikai, eszmei és gazdasági feladatainak felbontásában és megvalósításában. 23. Az alapszervezetek és az összes pártszervek a dolgozók széles körű részvételével kötelesek idejében és hatékonyan ellenőrizni a párthatározatok teljesítését, intézkedéseket tenni az észlelt fogyatékosságok orvoslására és a végrehajtott intézkedésekről tájékoztatni a felsőbb pártszerveket. A pártszervek és az alapszervezetek tevékenységükben felhasználják a népi ellenőr/ő szervek tapasztalatait és pártvonalon levonják belőlük a következtetéseket. III. A PART LEGFELSŐBB SZERVEI 24. Csehszlovákia Kommunista Pártjának legfelsőbb szerve a pártkongresszus. A rendes kongresszust a Központi Bizottság négvévenként bívla össze. Rendkívüli kongresszust a párt Központi Bizottsága vagv saját kezdeményezésére, vagy a párttagok legalább egy harmadának kívánságára hív össze. Ä kongresszus összehívását és napirendjét a Központi Bizottság nyolc héttel a kongresszus előtt teszi közzé. A kongresszus akkor határozatképes, ha azon a párttagságnak legalább a fele képviselve van. A párttagok kongresszusi képviseletének szabályait, a küldöttek megválasztásának módját Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága állapítja meg. A CSKP Központi Bizottságának tagjai és póttagjai, a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság tagjai, abban az esetben, ha nem választották meg őket rendes küldötteknek, tanácskozási joggal vesznek részt a kongresszuson. 25. A pártkongresszus: a) megtárgyalja és jóváhagyja Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságnak beszámolóját; b j meghatározza a párt irányvonalát a bel- és külpolitikai kérdésekben, megtárgyalja és megoldja a szocialista társadalom továbbfejlesztésének legfontosabb kérdéseit, jóváhagyja a párt programját és alapszabályzatát; c) megválasztja Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottságát, a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságot és megállapítja összetételüket; a Központi Bizottság tagjává csak az a személy választható, aki legalább tíz éve tagja a pártnak. 26. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a kongresszusok közti Időben vezeti a párt egész munkáját, főleg: a) a pártkongresszusok határozatainak szellemében kidolgozza és megoldja a szocialista társadalom továbbfejlesztése, a bel- és külpolitika kérdéseit; b j a kitűzött Irányvonal következetes megvalósítására mozgósítja a párt szerveit és szervezeteit, irányítja az alsóbb pártszerveket, segítséget nyújt politikai és szervező munkájuk fejlesztésében, ellenőrzi a párthatározatok teljesítését; különféle pártintézményeket és pártvállalatokat létesít és irányítja tevékenységüket; c) a kommunisták és a pártcsoportok révén irányítja és ellenőrzi a Nemzetgyűlés, a kormány és a többi központi állami szerv, a Nemzeti Front és a társadalmi szervezetek központi szerveinek tevékenységét; a párt politikájának következetes érvényesítésére és végrehajtására Irányítja tevékenységüket. Arra vezeti őket, hogy biztosítsák az állami tervfeladatok Idejében való teljesítését, a lehető leggazdaságosabban használják fel az összes eszközöket, és a dolgozók legszélesebb részvételével elégítsék ki a társadalom szükségletelt; a Központi Bizottság által állami, társadalmi, gazdasági és más szervekben tisztséggel megbízott vezetők felelnek a Központi Bizottságnak a rájuk bízott szakaszon a pártpolitika megvalósításáért. A pártpolitika szellemében kezdeményezően és alkotó szellemben fejlesztik a hatékony irányító tevékenységet, javaslatokat és ajánlatokat terjesztenek a Központi Bizottság elé a társadalom továbbfejlesztése alapvető Irányainak megszabására vonatkozóan és beszámolnak a feladatok teljesítéséről; d j jóváhagyja a kormány tagjainak és más központi szervezetek és intézmények vezető funkcionáriusainak jelölésére tett javaslatokat, a kerületi és a járási pártbizottságok vezető titkáralt; kinevezi a Rudé právo főszerkesztőjét; ej képviseli pártunkat más pártokkal való kapcsolatában; f j rendszeresen tájékoztatja munkájáról a pártszervezeteket; g) jóváhagyja a párt költségvetését, ellenőrzi teljesítését, elosztja a párt anyagi és pénzügyi eszközeit, megszabja a tagdíj szintjét; irányítja és igazgatja a Központi Bizottságnak, vállalatainak és intézményeinek gazdálkodását; h j amennyiben a Központi Bizottság tagjainak száma csökken, kiegészíti a kongresszuson választott póttagokkal; 1) a párthatározatok gyakorlati végrehajtására és ellenőrzésére alosztályokat és osztályokat létesít. 27. A Központi Bízottság négyhavonta legalább egyszer ülést tart. A Központi Bizottság póttagjai és a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság elnöke tanácskozási joggal vesznek részt a Központi Bizottság ülésejn. A Központi Bizottság a megtárgyalásra kerülő kérdések jellege szerint a pártszervek, a társadalmi szervezetek, az állami 6 szélesebb rétegeire gyakorolt rendszeres hatást á párt kulturális politikája szellemében. A rádió és a televízió jelentős mértékben kiveszik a részüket nemcsak a művészeti alkotó munkából, hanem a sajtóval együtt a kulturális és a kulturális-politikai publicisztika nagy, eddig nem egészen kiaknázott lehetőségeivel rendelkeznek a széles nyilvánosságra gyakorolt eszmei befolyás ős az esztétikai nevelés tekintetében. A nézők, a hallgatók és az olvasók tudatában hatékonyan elmélyíhetnék a jelenlegi szocialista kultúrát, gyarapíthatnák a vele kapcsolatos Ismereteket, sokoldalúan elősegíthetnék leghaladóbb vonásainak fejlesztését, főleg a dolgozók legszélesebb rétegeire való tekintettel. Elsősorban a televízió és a rádió, amely közvetlen hatást gyakorol, rendkívül fontos nevelőeszköze pártunknak. Termékenyen szolgálniuk kell a szocialista társadalom sokrétű érdekeit, a kulturális színvonal és a műveltség általános fejlesztésének szükségleteit. Különleges figyelmet érdemel a társadalmi szórakozás és a kulturált pihenés, mint a szellemi és a testi üdülés fontos része, az emberek közti kapcsolatok kulturáltságának jelentős eszköze. Ezen a téren Is érvényesítenünk kell a céltudatos kulturális politikát, amely támogatja az élet konvenciómentes, egészséges felfogását, a kispolgári ízléstelenség és a sznob kizárólagosság minden megnyilvánulása ellen irányul. A tömegekre gyakorolt befolyás minden eszközét felhasználja az egyéni kiválasztás lehetőségeinek támogatására, miközben előtérbe helyezi az olvasó, a néző és a hallgató tevékeny együttműködését. A korszerű kulturális-nevelő tevékenység elválaszthatatlanul egybefűződik a társadalom anyagi színvonalával, az ember élet- és munkakörnyezetének kulturáltságával. Marx, a kapitalista civilizációt bírálva, nemcsak a társadalmi viszonyok mélyreható átalakítását követelte, hanem az ennek megfelelő technikai feltételeket Is. Olyan civilizáció kialakítását szorgalmazta, amely az életkörnyezet minden területén felölelné az emberi haladás elemelt, amelyek összhangban állnának az emberi együttműködés szükségleteivel. A szocialista társadalom kultúrájának és művészetének humanizmusát ezért nem választhatjuk el az életkörnyezet komplex kialakításának kérdésétől, mivel ezen a fontos szakaszon kifejező módon érvényre jut a szocialista rendszer érettsége ős haladó jellege. Az életkörnyezet és a vidék építőművészeti megoldása nemcsak az anyagi szükségleteket befolyásolja, hanem jelentős mértékben az egész társadalom szellemi életét ls. Elválaszthatatlan feltétele a civilizációnak. Ebben a viszonylatban elsőrendű ideológiai jelentősége van és a termelésnek sokoldalúan támogatnia kell. A MÜVÉSZSZÖVETSÉGEK IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI A művészszövetségek szocialista Intézmények, amelyeknek keretében az alkotóművészek megoldják az eszmei és szakmai problémákat és közvetítésükkel együttműködnek az állami szervekkel a kultúra Igazgatásában. Tevékenységük kiinduló pontja a szocialista művészet egységének és differenciált fejlesztésének elve. Feladatunk kialakítani a művészi alkotómunka kedvező feltételeit, az egész társadalom és a művészet érdekeivel összhangban. A gyümölcsöző tevékenységnek alkotó vitákra kellene épülnie. Ezek színvonala jelenleg általában nem kielégítő, mivel nem érvényesül bennük megfelelő mértékben az elvszerűség, a nyíltság és a kölcsönös tisztelet. Háttérbe szorítják őket a szervezeti és a gazdasági szempontok, sőt a hatalmi pozíciókért vívott küzdelem. A művészszövetségek tagjainak többsége nem mutat hajlandóságot az ilyen vitákban való részvételre, s ennek következtében kívül reked a szövetségek tevékenységén, nem tanúsít Iránta érdeklődést. Ez a helyzet a demokratizálás folyamatának liberális magyarázatából ered, amely fékezi a szövetségek igazi demokratizálását, és olyan szkeptikus nézeteket éltet, hogy a kultúrában és a művészi alkotómunkában az Irányítás demokratikus gyakorlata hatástalan. Az alkotó művészszövetségek vezető, Irányító szervei akkor tesznek eleget küldetésüknek, ha a szocializmus szempontjából hasznos értékekre támaszkodnak. A szövetségeit münkásság'áb'an néni engedhető még sem a művészi átlagosság, sem az egyetlen egy esztétikai irányzat parancsuralma. A párt kulturális politikája szellemében, amelynek teljesítéséért teljes mértékben felelnek a művészszövetségek kommunista tagjai, ügyelni kell arra, hogy a művészek versengése valóban szabad legyen, az Igazi értékek, kizárólag a haladó, eszmei és művészeti mércék döntsék el azt. Ezeken az elveken kellene nyugodnia a művészszövetségek szervezeti felépítésének is. A KULTÜRA GAZDASÁGI KÉRDÉSEI A CSKP XIII. kongresszusa leszögezi, hogy a tevékeny kulturális politika elválaszthatatlanul egybefűződik a kultúra valamennyi gazdasági kérdésének komplex megoldásával. A tervszerű irányítás új rendszerének alapelveit, amelyeket fokozatosan érvényesítünk a gazdasági bázis minden ágazatában, a kulturális tevékenységre ls alkalmazni fogjuk, érzékenyen tekintetbe véve sajátos jellegét és azt a követelményt, hogy növekedjen az ideológiai befolyásolás színvonala és hatékonysága. A soronlevő Időszakban el kell érnünk, hogy a kultúra, beleértve a rádió, a televízió, a film, az Iskola- és Kulturálisügyi Minisztérium és a nemzeti bizottságok illetékes szakaszal gazdasági kérdéseit komplex módon értékeljék és oldják meg. A kulturális és a művészeti intézmények üzemeltetésének és tevékenységének pénzellátására az állam eszközei mellett összpontosítani kell a nemzeti bizottságok, a társadalmi, az érdekköri és a szövetkezeti szervezetek, az Ipari és a mezőgazdasági üzemek eszközeit. A különböző fokú nemzeti bizottságok plénumainak, tanácsainak és bizottságainak rendszeresen törődniük kell a nemzeti bizottságok felelősségének növelésével, amely a kulturális tevékenység, a kulturális és a művészeti intézmények építésének és Igazgatásának fejlesztésével jár. A XIII. kongresszus meghagyja a párt-, az állami és a társadalmi szerveknek, hogy dolgozzák ki a kultúra gazdasági kérdései komplex megoldásának javaslatait, javasolja, hogy az Illetékes szervek az alábbi alapvető szempontokhoz Igazodjanak: — a Javasolt Intézkedések támogassák az alkotó Jellegű és politikailag elkötelezett művészetnek, azoknak a kulturális és művészeti ágazatoknak, Intézeteknek és Intézményeknek fejlesztését, amelyekkel a társadalom fejlődésében számol; — differenciált módon, a kultúra egyes ágazatainak sajátos jellege szerint Irányítsák az összes gazdasági folyamatot, a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsítve azokat. A kultúra és a vele összefüggő gazdasági kérdések Igazgatásának hozzá kell járulnia az irányítás egyes fokain a jogkör ős a felelősség bővítéséhez. Meg kell határozni a központi szervek feladatait a művészeti, kulturális és más Intézmények és berendezések eszmei, igazgatási és gazdasági kérdéseinek intézésében; — ahol csak lehetséges, létre kell hozni a kulturális intézmények fokozott önellátásának feltételeit; az állami és a társadalmi forrásokból eredő eszközöket differenciáltan kell elosztani a kulturális és a művészeti tevékenység társadalmi jelentőségének megfelelően, támogatva a társadalmi és az érdekköri szervezetek egészséges kezdeményezését, valóra váltva azokat a témákat, amelyek az Ideológiai szempontokat összehangolják az új gazdasági rendszer elveivel; — a díjazásban meghatározó mérce az Irodalmi és művészi alkotások, a kulturális és művészi alkotómunka minősége és társadalmi jelentősége. A szocialista társadalomban az iskola- és kulturális flgyre fordított eszközök jelentős befolyást gyakorolnak a gazdasági és a társadalmi fejlődés tényezőire. Lehetővé teszik az emberek szakképzettségének növelését, a kulturáltabb munkát és elősegítik a szocialista életstílus megfelelő kialakulását. Ezért vulgarizáló módon nem láthatunk bennük felesleges, Improduktív kiadásokat. - rtWftfc i »- „. ... 15