Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-12 / 129. szám, csütörtök

„ ... Tekintettel a termelés minőségi szükségleteire intenzívebbé kell tenni a kohóipar munkáját..." „.. állandóan javítani kell az irányító és igazgató apparátus munkájának módszereit és minőségét, ki kell harcolni a maximális gazdaságosságot.. (A CSKP XII. kongresszusának határozatából 1 G

őzfelhőbe, fluöros szenynyezödésű füstbe burkolóznak a Žiar nad Hronom-i SZNF Művek alumíniumkohójának timföldporral belepett épületei. Első pillantásra misem változott ezen az őriásüzemen, talán csak a vöröses porréteg lett vastagabb a tetőkön. Az elmúlt három és fél év a külsőségekben úgyszólván semmi nyomot nem hagyott... Hacsak nem számítjuk a vállalat igazgatójának, Subeník elvtársnak a homlokán Jócskán elmélyült redőket és a szeme sarkában összefutó új ráncokat, szarkalábakat ... Az utóbbi három és fél év szemmelláthatóan főleg az irányítást, a vezetést, s Így az igazgató képességeit tette próbára. A nagyüzem életében beállt változásokat első sorban itt, az igazgató posztján figyelhetjük meg. Ugyanaz az ember Bubeník elvtárs, aki az üzem alapításakor volt, ugyanazt a tisztséget tölti be — s ma mégis más mint volt. Mi történt ebben az igazgatói szobában? — Az üzem valóságából ma többet és sokoldalúbban látunk — foglalja össze a lényeget Subeník elvtárs, Így, többes számban, mert nemcsak sajátmagáról, hanem az üzemvezetésről, általában beszél. S ha végig pillantunk a vállalat négy év alatt megtett útján, ha felsorakoztatjuk az eredményeket és sikereket, ezek mögött mindenütt ezt a lényegeset találjuk meg: az elmélyültebb, a sokodalűbb szemléletet. X CSKP XII. kongresszusá" nak határozatai eleinte csupán Jelszavak formájában terjedtek el az üzemben. Végeredményben két alapvető követelmény volt az, amely mély gyökeret vert a kommunisták és az üzemvezetés, majd minden dolgozó tudatában: ma a fö hangsúly a minőségen és a gazdaságosságon van. Hogyan, miképp kezdjenek hozzá az áttéréshez a direktív irányítási rendszer körülményei közepette. azt persze, konkrétan nem tudták. A tervezés, a vezetés, a jutalmazás — mindez még a mennyiségi és nem mindig gazdaságos gyakorlatot támogatta. Ellentét alakult kl a valóság Mélyebben és sokoldalúbban látjuk a valóságot EGY NAGYÜZEM ÚTJA KÉT KONGRESSZUS KÖZÖTT A Žiar nad Hronom-i SZNF Művek számító központja. Az alumíniumkohó UNIVAC típusú elektronikus számitógépét Paullnlovfi vezetésével szocialista munka brigád kezeli. A gép elvégzi az üzemi bérelszámolást, kfixvetlenül irányítja ax anyaggazdálkodást és a hőerőmű munkáját, s ezen felül külső megrendelőknek — • kerület különféle kohásxati üzemeinek — is végex számításokat. (Jozef Gontko felvétele) és a gyorsan tért hódító új szemlélet követélményét között. A dolgozók spontánul az új felé húztak, sok eddig megoldatlan és megoldhatatlannak látszó probléma kiküszöbölését várták attól, hogy mielőbb eleget tegyenek a minőségi és gazdaságossági követelményeknek. Ez a hullám a Szlovák Nemzeti Felkelés huszadik évfordulója előtt érte el tetőfokát. A szocialista munkaverseny volt az a forma, amelyben az emberek törekvése alakot öltött. Itt, a žiari alumlniumkohő kultúrközpontjában ült össze az a konferencia, amely megvetette az SZNF évfordulójának tiszteletére megindított újszerű országos méretű mozgalom alapjait. Innen indult el az a verseny, amely a mennyiségi és globális mutatók szerint értékelő jutalmazási rendszer idején és ellenére a minőségi és gazdaságossági célok elérésére irányította a dolgozók kezdeményezését. E nagyszabású mozgalom legfőbb eredménye lett, hogy a versenyző üzemekben megvetették az új irányítási rendszer gyakorlati alapjait. A győztesek — ma a Szlovák Nemzeti Felkelés Üzeme elnevezés viselői — gyakorlati tapasztalataikból levonták a következtetést: az eddiginél mélyebben, sokoldalúbban kell elemezni a problémákat, ha a minőség és gazdaságosság követelményének eleget akarunk tenni. A

žiari SZNF Művek aluminiumkohójában a napokban 15 000 koronás Jutalmat vettek át a dolgozók. A termelés intenzívebbé tételére irányuló törekvés jutalma ez: prémium az országos energia-megtakarítási versenyben aratott győzelemért. Mert tavaly egyetlen félév alatt ebben az üzemben annyi tüzelőanyagot takarítottak meg, amennyit 40 vonatszerelvényre való szén képvisel — 20 ezer tonnát. Éppen a termelés intenzivebbé tételével — tehát a XII. pártkongreszszus ide vágó határozati pontjának következetes teljesítésével — több mint 2000 kilowattórával csökkentették az egy tonna alumínium elkészítésére szükséges energia-mennyiséget a két kongresszus között. Míg a XII. kongresszus idején egy tonna alumínium elkészítéséhez 19 400 kWó villanyáramra volt szükség, addig ma 17 000 kWó ez a szám. E tétel jelentőségét aláhúzza, hogy az alumínium önköltségének teljes 20 százalékát éppen a villanyenergia teszi ki. Energiát képtelenség megtakarítani anélkül, hogy ne módosuljanak a gyártási müveletek. A tökéletesebb műveletek pedig egyre nagyobb képzettséget követelnek a dolgozóktól. A szakképzettség növekedéséről képet ad, hogy átlagban 32 koronával növekedtek meg a bérek a két kongresszus között. Az átlag mögött, természetesen, 2—300 koronás ugrások rejlenek. Ma már az oxidáló részleg brigádvezetője például csupán automatákat és műszereket ellenőrző ember. Ma a réginél sokkal igényesebb feladatokat oldanak meg — minden reklamáció nélkül. Nem csekély bizonyítéka ez annak, hogy az emberek a gyárban ma többet tudnak, sokat tanultak. Mint az igazgató mondja: mélyebben és sokoldalúbban látják a dolgokat. Az elektrolízis részlegén több vezetőt leváltottak. Nagyobb képzettségű emberek kerültek a régiek helyébe. Az üzemirányítás olyan segítőt ls kapott, mint az UNIVAC elektronikus számítógép. Ez a gép először csak az üzem bérelszámolását végezte. De az e célbői „emlékezetébe" gyűjtött adatok sok más problémára is rávilágítottak és objektív, tudományos adatok tömegét szolgáltatták az üzem vezetőinek. Megkezdték az anyag-nyilvántartás gépi kalkulációját, s rövidesen az eredmény a készletek 6 millió koronás csökkenése lett. Ma a számítógép már közvetlenül a termelésbe is beleszól: míg eddig havonta elemezték a hőerőmű áramfejlesztőinek működését, addig ma naponta elvégzi ezt a számítógép. Az operatív, rugalmas irányítás szempontjából ennek szinte beláthatatlan hatása van. Rövidesen „befogják" a számítógépet a vegyi elemzések meggyorsításának bonyolult munkájába is, s így további lépést tesznek afelé, hogy a gyártás menetének irányítása a teljes objektivitáson alapuljon, maximálisan tudományos legyen. A munka színvonalának emelkedése — ez jellemzi a legpontosabban az alumíníumgyár fejlődését. Ennek az eredménye például az a legújabb siker is, amelyet a konstrukciós osztály kutatói elértek. Olyan gyorselemző készüléket szerkesztettek, amely eddig nem tapasztalt sebességgel minden anyagban kimutatja az aminosavak jelenlétét. A tudományos kutatásban, de a mezőgazdaságban is (takarmánvelemzés) a műszernek nagy jejentősége van. Az üzemben szü)etett tudományos siker ez, amelynek jelentőségét a napokban Moszkvából érkezett távirat érzékelteti: „A moszkvai kiállításra vitt hét darab gyorselemzőt eladtuk. Továbbiak iránt nagy az érdeklődés." Mem lenne teljes a fejlődés képe, ha figyelmen kívül hagynánk az embereket közvetlenül érintő, életszínvonallal összefüggő mozzanatokat. Meglepő, hogy kerületi viszonylatban Žiaron jut a legtöbb bölcsődei férőhely 100 lakosra. Itt a legmagasabbak a fizetések — megközelítik az átlagos 1900 koronát havonta. A gyárban külön üzemet létesítettek a nők számára, hogy munkaalkalmat adjanak az átlagosnál alacsonyabb bevételű családok asszonyainak. Ostravából irányították át ide e célból a zseblámpaelemek fémalkatrészeinek gyártását, ami egyúttal nem függ össze a kohó profiljával, de szociális követelmény kielégítését szolgálja. • • • Az új irányítási rendszer a žiari alumíniumkohóban hivatalos formát adott azoknak a törekvéseknek, amelyek a két kongresszus közötti időszakban egyre nagyobb tért hódítottak. Az intenzívebb és gazdaságosabb termelés már ki-kivallantja közvetlen eredményeit: úgy tervezik, hogy az első nyereségrészesedés a bérek 15 százaléka lesz. Az első negyedév eredményei a vállalat bankszámláján azonban arról tanúskodnak, hogy — ha minden úgy megy tovább mint eddig — 30 százalékos részesedésre is reális kilátások vannak. ... Igen, a gyár problémáit ma nagyobb és sokoldalúbb ismeretek birtokában oldják meg. A két kongresszus közti aránylag rövid Időszak nagyszerű eredménye ez. VILCSEK GÉZA Hozzá zörgettek be elsőként éjnek idején. Nem volt lehetősége a menekülésre. Ugyanakkor futótűzként terjedt a hír a faluban: fusson, ki merre lát! Hála a kifogástalanul működő hírszerző szolgálatnak, a szervezett munkások túlnyomó része kereket oldott. Ekelen csupán Kiss Mihály és Foky Gyula eltvársakat sikerült a csendőröknek elhurcolniuk. A letartóztatottakat szigorú őrizet mellett az' ilavai fegyházba szállították. Ilaván készült tehát az említett emléklap a fegyház képével és a 84 aláírással. Ez a lap nemcsak megsárgult, hanem helyenként el is mosódott. Kiss elvtárs ugyanis ereklyeként őrizte a becses emléket, amely átvészelte a fasizmus minden viharát. Vendéglátóm elmondotta, hogy 1941 óta medvei lakos. Húsz éven keresztül a Járási Vízgazdasági Üzembe dolgozott, három éve pedig a becsülettel megszolgált öregségi járadékot élvezi. Mindent egybevetve úgyszólván hat évtizeden át serényen dolgozott. Húsz évig az egykori monarchia szolgálatában állott, húsz évig dolgozott a tőkés rendszer idején és húsz éven keresztül már a szocializmus építésébe kapcsolódott be. Kijelentette, hogy nincs oka panaszra, havi 850 korona nyugdíjat kap, azonfelül a hitvese ls száz korona szociális segélyt -élvez. Csupán szemét fájlalja, rohamosan gyengül a látása. Szenvedélye a halászat. Kissné, a 69 éves Kiss mama, tizenkét unoka boldog nagymamája. Hajlott kora ellenére fürgén sürgölődik a háztáji kertben, féltő gonddal neveli az udvaron csipogó kiscslbéket. Kiss elvtárs a múltról mesél. Az ilavai „internáló tábor" kl^ PÁRTISKOLA A BÖRTÖNBEN Gépkocsink Medve községben a 123-as számú ház előtt fékezett le. Kiss Mihály elvtárs kissé bizalmatlanul fogadott. Alighanem arra gondolt, hogy régebben Steiner, Major, Mező és más elvtársak bizony nem autón járták a községeket ... Kiss Mihály hetvenhárom éves kora ellenére teljes szellemi frisseségnek, jó erőnlétnek örvend. Az udvarban halászhálót foltozgatott... Lakásában rend és tisztaság, s nem hiányzik a tv, a villanytűzhely, a mosógép sem. A falakon éktelenkedő, térképszerű foltok, a tavalyi árvíz szomorú emlékei. Rövid beszélgetés után összemelegedtünk. Közöltem vele jövetelem célját. Átnyújtott egy történelmi nevezetességű dokumentumot, amelyben csaknem egy félszázaddal ezelőtt, 1919 tavaszán, reszkető kézzel 6 ls megörökítette nevét. A sárguló emléklapon az ilavai fegyház épülete látható, alatta 84 aláírás. A nevek alatt ott szerepel minden egyes aláíró foglalkozása és lakcíme. A történelmi jelentőségű okirat pártunk egyik szerény közkatonájának gazdag forradalmi múltjáról vall. Kiss Mihály 1908-ban került az ifjúmunkás mozgalommal kapcsolatba, amikor Komáromban egy cipésznél •tanoncoskodott. 1918-ban, az első világháború befejezése után leszerelt ö is, és akkori lakhelyén, Ekei községben megalakította a mezőgazdasági munkások „ szakszervezetének helyi csoportját, amely elnökévé választotta meg. 1919 tavaszán, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után tűnő pártiskola volt számára. Több, magas politikai színvonalon álló párttag volt az internáltak között, akiknek előadását érdeklődéssel hallgatta. Ott volt Nagy Gyula Bratislavából, Surányi Lajos Kassáról, dr. Hercz Sándor Losoncról és mások, akik később a kommunista párt parlamenti képviselői lettek. Valamennyien eredményes felvilágosító munkát végeztek Ilaván. A magyar vörös hadsereg közeledtével a terezíni erődbe szállították az Internáltakat, és csak a magyarországi kommün vérbefojtása után bocsátották szabadon. Két évvel később, 1921-ben Ekei községben is megalakult a kommunista párt helyi csoportja. Egyik kezdeményezője Kiss Mihály volt, aki a kapitalizmus és fasizmus nehéz éveiben ls hű maradt a forradalmi eszmékhez. 1945-ben, a felszabadulás után ismét pártunk alapító tagjai között találjuk Medve községben. Kétszer állott a párt bölcsőjénél, bár új pártigazolványát csak 1948 februárja után vehette kézhez. A pártkönnyvecske hiánya azonban addig sem gátolta tevékenységét, a tagok akkor ls bizalommal viseltettek iránta és pártfunkciókkal is megbízták. Az említett ilavai lapot egyéb megőrzött dokumentumokkal a munkásmozgalom történetéről Kiss Mihály a bratislavai Párttörténeti Intézetnek adományozta, ahol méltó helyet foglal el a többi történelmi nevzetességű levéltári anyag között. Búcsúzáskor szívélyesen kezet szorítottam vele és köszönetet mondottam a párt egyik legidő- fiJX sebb csallóközi ™ veteránjának, A történelmi nevezetességű dokumentum. „ v- 1

3 RÓJAK DEZSŐ, az SZLKP Párttörténeti Intézet dolgozója " PÁRTALAPITÖK j Kiss Mihály a halászhálóját foltozgatja. sötét felhők gyülekeztek. Ä csehszlovákiai burzsoázia fészkelődött. Erélyes intézkedéseket sürgetett, hogy gátat vessen a „forradalmi hullám" terjedésének. Kihirdették a statáriumot, s az ún. megbízhatatlan elemeket, a szervezett munkásokat, a haladó szellemű értelmiségieket százával tartóztatták le. Ekei községben több szervezett munkás szerepelt csendőrök listáján, köztük Kiss elvtárs is.