Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-11 / 128. szám, szerda

Igényesebb feladatok előtt állunk Az új irányítási rendszer életbeléptetése után új szerepet kapnak a gépállomások is. Bővül tevékenységük terjedelme. A mezőgazdasági üzemeknek a jövőben dönteniük kell arról, hogy felszámolják-e a gépparkot és minden munkát a gépállomáson rendelnek meg, vagy pedig meghagyják azokat o gépeket, amelyek üzemeltetése nekik is kifizetődő. Gépállomásunk elsődleges feladata természetesen az lesz, hogy elsősorban azokat a még szilárd gazdasági alapot nélkülöző szövetkezeteket támogassa, amelyek eddig nem biztosíthattak megfelelő gépi berendezéseket, vagy melyeknek nem kifizetődő több gép vásárlása. A losonci járás mezőgazdasági üzemeinek túlnyomó része néhány idénymunka — aratás, szalmalehúzás, silózás, őszi szántás, növényvédelem, trágyázás stb. — elvégzésében máskülönben is segítségre szorul. Már az elmúlt évben lényeges változás állt be gépállomásunk tevékenységében, elsősorban a végzett munka mennyiségét illetően. Ezért már tavaly betakarító gépekkel, talajművelő eszközökkel és trágyázást szolgáló berendezésekkel gyarapítottuk az állomás gépparkját. Ennek köszönhető, hogy a munkákat komplex módon végezhettük. Munkacsapatokat alakítottunk az istállótrágya kihordására és beszántására, a gabona betakarítására és a szalma préselésére. A munka sokfélesége szükségszerűvé tette, hogy júliusban Felsősztregován új gépi központot létesítsünk. Az idén az 1965. évivel szemben 40,4 százalékkal növekszik a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott segítség. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a megnövekedett feladatokat a tavaly rendelkezésre álló gépekkel nem győznénk. Míg 1965-ben 7000 tonna istállótrágya (magasan túlteljesítettük) hordását és beszántását terveztük, és ehhez 3 rakodó és 12 trágyaszóró állt rendelkezésünkre, az Idén 18 000 tonnával számolunk. Az év folyamán 9 új gépsort kapunk, tehát valószínűleg megbirkózunk a megnövekedett feladatokkal. A gabona betakarítására 55 nagy teljesítményű SZK 4-es kombájn áll rendelkezésünkre. A szalma betakarítására 15 nagy teljesítményű prést, 30 traktort és számos más gépet szerzünk be. Az idén 3 új gépi központot Is létesítünk, Kőkeszin, Korácsiban és Losoncon. A kőkeszi központot még februárban üzembe helyeztük. A gyengén gazdálkodó szövetkezeteket olyan formában is segítjük majd, mint az egyesült kőkeszi—gyürki szövetkezetet. Kibéreljük a gépeiket és a szerződés értelmében elvégezzük a szükséges teendőket. Ezek a szövetkezetek csak a traktorokat hagyják saját gondozásukban, hogy elvégezhessék a növényápolási munkákat és elláthassák az állatokat. Gépállomásunk segítsége — Ismét hangsúlyozom — elsősorban azoknak a szövetkezeteknek szól, amelyeket a termelési igazgatóság javasol. Előzetesen már meg is kötöttük a szerződéseket a mezőgazdasági munkákra, a gépjavításra, és az állattenyésztési berendezések karbantartására, s a munkát természetesen kedvezményesen végezzük el. JURAJ BARCAJ, a losonci gépállomás igazgatóhelyettese Csekély beruházás - nagy eredmény Egy szociológiai kutatás gyümölcse: nagyobb lett a bécsi szelet és az — elégedettség A ZVOLENÍ BUČINA fafeldolgozó üzemben szociológiai-pszichológiai kutatást végeztek. Felmérték a dolgozók munkakörnyezetének hatását, a lakáskultúrát, a szabad idő kihasználását stb. A kutatás egy része az ÉTKEZÉS kérdéseivel foglalkozott. Az utóbbi kérdés anyaga alapján a üzemvezetőség már intézkedéseket foganatosított és különféle módosításokat hajtott végre. A körkérdésekre adott válaszokból meglepő adat tűnt kl: a dolgozók többsége nem reggelizik. Ez bizonyára azért van így, mert többnyire vidékről bejáró emberek dolgoznak itt, akik reggel sietnek, hogy le ne késsék a vonatot, autóbuszt, s miután néhányszor emiatt „lekésték" a reggelit, egyszerűen leszoktak róla. Az eredmény az lett, hogy a délelőtt folyamán különféle hideg ételekkel csillapítják éhségüket, s meleg ételt csak délben fogyasztanak. A dolgozók gyakran panaszkodtak az üzemi étkezdében tálalt ételek gyenge minőségére. Sokan ezért nem is étkeztek a gyárban, hanem hazulról hozott, vagy hideg étellel látták el magukat ebédre is. Ez az elmaradt reggelivel együtt azt jelentette, hogy meleg ételhez csak vacsora idején jutottak — ami az előző jelenséggel együtt csak rosszabbította a helyzetet. A szociológiai kutatás számos fogyatékosságot tárt fel a legényszállásokra vonatkozóan is. Kitűnt, hogy az éjszakai műszakról éhesebben mennek haza az emberek, mint például a délelőttiről — persze, a büfé éjszaka zárva van, amit mindenki természetesnek vett... A kutatás eredményeit a szociológusok feldolgozták és egészségügyi szakértők elé terjesztették. Az üzem vezetősége csak akkor látta milyen fogyatékosságok vannak a gyárban, amelyek eddig rejtve maradtak. Hiába — a panaszok másképp festenek, ha egy egy felszólaló a szakszervezeti gyűlésen mondja el őket, s másképp, ha tudományos kimutatáson, papíron, a feltételezhető következményekkel együtt kerülnek a vezetőség elé. Az üzemvezetőség minden különösebb anyagi beruházás nélkül, főleg szervezési intézkedésekkel, aránylag könnyűszerrel kiküszöbölt számos fogyatékosságot. A délelőtti .műszak ebédszünetét fél tízre tették át. így már a műszak első felében meleg ételhez jutnak a dolgozók. Az elmaradt reggeli helyett „angolosan" már kora délelőtt bő táplálékot vesznek magukhoz. A vállalat felemelte hozzájárulását az ebéd árához. A rántott szelet súlya az eddigi 85 grammról 120 grammra nőtt, a köményes sertéshúsban 45 g helyett ma már 64 gramm hús van, a rostélyos ugyancsak majdnem tíz g-mal, „megnőtt" az üzemi konyhán. Felszámolták a menü és választható étel felosztást, és az eddigi választható étlap szintjére emelték az ebédek minőségét. Fokozták az ételek zsírtartalmát, s tésztafélékkel is bővítették az étlapot. Az éjszakai műszak két órakor meleg levest kap, s az egyik büfét délután és éjjel is üzemeltetik. Különféle intézkedéseket tettek a legényszállások kényelmének fokozására és rendbentartására ... Néhány aránylag egyszerű intézkedés, amelyet már rég bevezethettek volna. Miért csak most? Egyrészt azért, mert a szociológia csupán most tört utat üzemeinkbe, másrészt pedig azért, mert bár tudtak számos fogyatékosságról, nem volt szerv, amely felmérte volna egész üzemi méretben ezeket a kérdéseket, amelyek így apró cseprőnek tűntek. Igaz is, aprócska problémák ezek a tervteljesítéshez, az önköltségi tervhez viszonyítva. Legalábbis így gondolták eddig az üzemben. De a délelőtti étkezés most már a műszak végi erőnléten is érezteti hatását — s ez a tervteljesítésben sem marad hatás nélkül. Az elégedettség bizalmat eredményez — s ki tagadná, hogy ez szinte felmérhetetlen erőt képvisel? Sokszor kerestek, s tártak fel tartalékokat a zvolení Buöinában, s lám, hol leltek most rájuk! örvendetes, hogy ebben a nagy üzemben komolyan vették a szociológiai kutatás eredményeit, s rugalmasan intézkedtek a kutatások eredményei alapfán. (vil.) IPARI HÍRADÓ RAKTÁR EMBEREK NÉLKÜL A plzeňi kutatók úttörő munkája • Daru mint raktárnok dás irányítása matematikai módszerekkel A raktárgazdáikoSokféle raktár van. Az egyik tiszta, áttekinthető, másokról jobb nem beszélni. Vannak nagy és kis raktárak, de mindegyik bizonyos mértékben „ingyenélő". Számos fizikai és szellemi munkát igényel és viszonzásul semmit sem ad. Csak átmeneti szállásul szolgál a nyersanyagok, félkészáruk és kész termékek számára. A raktárak olyan szükséges rosszat képeznek, amelyek nélkül nem lehet termelni, sem árulni. A raktárgazdálkodásra eső költségek annál kisebbek, minél nagyobb az árumozgás, bár első pillantásra ügy látszik, hogy a fordítottnak kellene lennie a helyzetnek. Igaz, hogy a nagy árumozgatás sok munkát igényel, viszont minél hosszabb átmeneti szállást nyújt a raktár a termékeknek, annál hosszabb ideig fekszik haszon nélkül a befektetett munka! Minél nagyobb térség szolgál a raktárban raktározási célokra, annál jobban ki van használva. Ámde — annál kisebbé zsugorodnak a szállításra és a kezelésre szolgáló térségek. Gazdasági szempontból előnyös, ha a raktár minél nagyobb részét kihasználjuk, egyúttal azonban az is gazdaságos, ha a polcok között széles utakat hagyunk, hogy közlekedhessenek köztük a nagy emelőképességű motoros targoncák, amelyek megtakarítják a munkát és meggyorsítják a kezelést. A jövő raktára Mégis létre lehet hozni olyan raktárt is, amelyben az átjárók olyan szűkek, hogy köztük alig tud áthaladni az áruval megrakott szállítólap. Az emberek nem robotolnak benne, mert egyáltalán nincsenek ott emberek. Az ilyen raktárban élénk mozgás uralkodik, emellett minden apróságról tudnak, semmi sem vész el és senki semmit sem tesz el olyan helyre, ahol később nem tud rábukkanni. Ilyen raktárak már léteznek. A szocialista országok között Csehszlovákia az első, amely ilyen raktárral rendelkezik. Előnyeit a plzeňi Škoda szakágazati vállalat Obrábécí stroje üzemében élvezik. A raktár tervét a vállalat kutató és automatizáló részlegének munkatársai dolgozták ki és ők is valósították meg. A raktárt fémkonstrukcíó képezi, amelyben egymás felett tlz emeleten „sejtek" helyezkednek el. A kísérleti raktárban hat ilyen konstrukció van. Köztük három szűk átjáró vezet, amelyekben önműködő ún. asztagoló daru mozog. Mozgására a kezelő a távbeszélő vonalválasztóján egy négyszámjegyű szám feltárcsázásával adja meg az utasítást. Minden számnak egy sejt felel meg. A berendezés tehát akár tízezer sejtet is kiszolgálhat. A kísérleti raktárban egyelőre 1500 sejt van üzemben. A kezelő a szám feltárcsázásával meghatározza a darunak azt a sejtet, amelyre a figyelmét kell fordítania. A gyakorlatból azonban tudjuk, hogy nemegyszer helytelen számot tárcsázunk fel. A berendezés szerkesztői ezzel a lehetőséggel is számoltak: a kezelő előtti számtárcsa olyan, hogy világítani kezdenek rajta a feltárcsázott számok. Vonalválasztás után tehát ellenőrizheti, hogy nem történt-e tévedés, csak aztán adja kl a darunak egy „Start" megjelölésű gomb lenyomásával az utasítást a mozgásra. A daru erre a legközelebbi úton elindul a meghatározott sejt felé. A visszacsatolás numerikus technikai berendezés szüntelenül ellenőrzi a daru mozgását. A központ rendszeres információkat kap a berendezés helyzetéről és valódi állapotáról, amelyeket összehasonlítanak a kitűzött feladat programjával. Egyenetlenség esetén a központ megpróbálja helyrehozni a hibát. Ha a daru ekkor sem „engedelmeskedne", leállítják a gépet, a karbantartók pedig eltávolítják az üzemzavart. A daru minden mozgásáról egy további világító számsor tájékoztatja a kezelőt, aki szükség esetén maga ls beavatkozhat a manipulációba. Erre azonban rendszerint nincs szükség, mert a daru pontosan a program szerint eljut a megadott sejthez, felemeli a kiválasztott szállítólapot és elviszi azt a kezelési helyre vagy egy másik sejtbe. A kezelési térségről a daru hasonló módon visszaállítja a megrakott rakodólapokat a sejtekbe. A raktár tehát emberek nélkül dolgozik. Ember csak a kezelést térségben tevékenykedik, ahol motoros targoncákkal átveszik az áruval megrakott szállttólapokat, illetve elvégzik a raktározandó áruval való manipulációt. önműködő leltározás A raktározás kérdését megoldottnak tekinthetjük tehát? Korántsem. A numerikus irányítású önműködő daru fontos lépést jelent a problémakör megoldásában. Növeli a munka kultúráját, kiküszöböli a fárasztó munkát, meggyorsítja a kezelést, magában véve azonban még nem járul hozzá az árumozgás meggyorsltásáAeroszolok termelése Hazánkban a velvétyi vegyigyár az aeroszolok, vagyis az egymástól független kolloid méretű folyékony vagy szilárd részecskéket tartalmazó gáznemű közeg monopoltermelője. Jelenleg ötfajta aeroszolt termel: a biolitok rovarok irtására szolgáló inszekticidok, a Sitez a textilanyagok folttisztísására szolgál, a Glykosul megakadályozza az ablakok jegesedését és eltávolítja az üvegről a zúzmarát, az Alufix eziistözőszer vékony bevonatot hoz létre a fémtárgyakon és akár 600 C fok hőmérsékletet is elvisel, a szilikonolajat pedig a műanyagok gyártásánál szeparátorként használják (megkönnyíti a kész terméknek az öntőformából való kiemelését). — A képen az aeroszol töltése a különleges palackokba. Az üveg gombnyomásra szétporlasztja a hatékony anyagot a levegőben. hoz. Nem tudja megakadályozni, hogy egyes alkatrészek ne „szálljanak meg" a raktárban hosszú hónapokra, esetleg évekre. Nem akadályozza meg azt sem, ami a raktárakban a legtöbbe kerül: a norma feletti készleteket. A plzeňi Skoda vállalat kutatói által kidolgozott daru automatikája azonban ezt a kérdést is kész megoldani. A daru numerikus központját össze lehet kapcsolni elektronikus számológéppel, vagyis minden szállítólap mozgásáról szóló információk aztán önműködően továbbítódnak a számítóegységbe. A számítógép nemcsak félévenként vagy évenként végezheti el a leltározást, hanem akár minden műszak végén is. Ilyen esetben pedig már nem okoz problémát kiszámítani a nélkülözhetetlen „biztosító" készleteket és megakadályozni az áru célszerűtlen felhalmozását a raktárban. Matematikai módszerekkel tehát lehetővé válik a raktárgazdaság leghatékonyabb Irányítása. A külföldi tapasztalatok bizonyítéka szerint az ilyen rendszer nemcsak a raktárnak, hanem a termelésnek is hasznára van. Az összes közvetítő raktárból az áru mozgásáról kapott pontos és mindennapi áttekintés ugyanis egyúttal pontos képet ad a termelés egész menetéről. Vannak vállalatok, amelyek igazgatói azt állítják, hogy „a raktárból irányítják a termelést". ÜZEMEINK ÉLETÉBŐL • F£M HELYETT ÜVEG Á műszaki üveg hazai termelése már 130 éves múltra tekint vissza, de csak az 1958. évt® fejlesztjük intenzíven ezt az iparágat. Termelése túlnyomórészt hazai nyersanyagokból történik, emellett a termékek egyharmadát exportáljuk. Ez idő szerint nyolc új, műszaki üveg gyártására szolgáló üzem épül, köztük a Bratislava melletti Dúbravkában már próbaüzemeltetett üveggyár, Trnavában üvegszálakat fogunk termelni, a Nová Bafta-i üveggyár pedig bazaltüveget fog szállítani. Rosszabb a helyzet az üzemek modern műszaki felszerelésével, mert az igényes berendezéseket túlnyomórészt külföldről kell beszereznünk. • KLOROPREN mOkaucsuk A vágsellyei Duslo üzemii kutatórészlesének munkatársai most fejezik be a kloroprén műkaucsuk új típusainak fejlesztését. Ezek a műkaucsukfélék tűzállóságuk, szilárdságuk és nagyfokú alakíthatóságuk miatt nagyon keresettek. A félüzemi termelésre szolgáló részleget a jövő év elején fejezik be. Olyan típusú műkaucsuk termelését kívánják bevezetni, amelyek minősége felveszi a versenyt az USA-ból (Du Pont) és az NSZKból (Bayer) importált neoprénével. A kloroprén műkaucsuk nagybani termelése 1968 köriíl indul meg. • Oj HÁZTARTÁSI GfiPEK A helyi ipari üzemek szüntelenül bővítik a közszükségleti áruk választékát. Háztartásaink például érdekes újdonságot kapnak egy 9 kg súlyú, a munkaasztalra is felállítható hordozható facsarógépet. A kladnól Járási Fémipari Vállalat 1 kg fehérneműt befogadó asztali mosógépet kezd gyártani, amely finom szilonfehérnemű mosására is alkalmas lesz. A tŕebíči Járási Ipari Vállalat lemezes fűtőtesteket mutat be a Brno 66 kiállításon, amelylyel helyettesíteni lehet a központi fűtés radiátorait. Pasztell színekben fogják őket gyártani, úgyhogy jól beleilleszkednek a lakásba. A fűtőlemezeket a falak mentén, egymás mellé, vagy egymás fölé lehet szerelni.