Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-11 / 128. szám, szerda

A HATARON A két Komáromot összekötő híd előtt autók, motorosok, gyalogjárók várakoznak a vámvizsgálatra. A vámőrök gyorsan dolgoznak, hogy a türelmetlen utasok minél hamarabb folytathassák útjukat. Legtöbb esetben mindent rendben találnak, s nincs akadálya az átkelésnek. Vannak azonban olyanok ls, akik olyasvalamit szeretnének kivinni vagy behozni, ami tiltott, esetleg vám van rá kivetVI Egy sopánkodó asszony sertéshúst vinne Csehszlovákiából Magyarországra. Sehogy nem akarja megérteni, hogy ez nincs megengedve. Mivel a húst nem hagyhatja a vámhivatalban, fűnek-fának kínálgatja. Végül, hogy szabaduljon a csomagtól, átadja a határon levő büfében kiszolgáló fiatalasszonynak. Az nem él vissza a helyzettel, és különféle cukorkát ad ellenértékül. Egy fekete kendős néni két kiló lúgkő miatt vitatkozik. Ez is tiltott áru és p határon sem maradhat megőrzés végett. Végül addig könyörög egy fiatalasszonynak, míg az meg nem szabadítja az átkelést akadályozó csomagtól Egy fiatal lány kipirulva tiltakozik, mert négy tucat megtalált zsebkendőért 200 százalékos vámot kell fizetni. Hiába a vitatkozás, a vámőr hajthatatlan. Vagy fizet a kis szőke, vagy ott marad a zsebkendő a megőrzőben. AMIRE'ENGEDÉLY KELL Egyes árufajtákat csak kiviteli engedéllyel lehet külföldre vinni. A kiviteli engedély megadásakor több áru értékének 200 százalékát kell lefizetni. Ide tartoznak: a zsebkendők, az üveg és porcelánáru, felfújható matracok, gumicsónak, plüss és plüsskonfekció, ágynemű, gyerekpelenka, bőrkesztyű, valamint iparos szerszámok és felszerelés. Egyéb árufajtát engedély nélkül akkor lehet kivinni, ha az értéke nem haladja meg a 300 koronát, és amennyiben az áru mennyisége megfelel az utazó és családja szükségletének. Az említett öszszeget meghaladó áru kiviteléhez szintén engedélyre van szükség. Az illetékes vámhivatal a kivitt áru értékének 50 százalékban közigazgatási Illetéket szab ki. A kiviteli engedélyeket a következő székhelyeken működő vámhivatalok, illetve az átkelő helyeken levők állítják ki: Oroszvár, Komárom, Párkány, Szlovákgyarmat, Fülek, Lénártfalva, Migléc, Slovenské Nové Mesto. Az az áru, amelyet visszatartottak, mivel nem teljesítették a kiviteli teljesítményeket, két hónapon belül megkaphatók, ha a tulajdonos megszerzi a kiviteli engedélyt. Amennyiben az ügyfél az említett határidőn belül ezt nem szerzi be, az árut a vámtörvény 17. §-ának rendelkezése értelmében eladják. Ezekre az előírásokra nyomatékosan figyelmeztetni kellene a külföldről hazánkba látogató rokonokat, Ismerősöket. Természetesen a kiviteli engedély beszerzése hazánk polgáraira ls vonatkozik. HATÁRÁTLÉPÉSI BETÉT HÁROM ÉVRE A forgalom azért is nőtt meg az utóbbi Időben az átkelőhelyeken, mert a múlt hónap elsejével új rendelkezés lépett életbe, amely kényelmesebbé, olcsóbbá teszi a Magyarországra és Bulgáriába való határátlépés megszerzését. Mi az új rendelkezés lényege? A Turista kirendeltségeiben most már nem egy, hanem három évre állítják ki az új betétlapot, amely egyaránt érvényes a Magy^országra és Bulgáriába való utazásra. Most is hasonlóan az eddigihez, nyomtatványt kell kitölteni és 15 korona kezelési díjat lefizetni, s néhány napon belül a külföldre utazó megkaphatja a három évre szóló betétlapot. Lényeges változás az, hogy nem kell újból és újból ez utazási irodában a határátlépés engedélyezését kérni és a kezelési díjat megfizetni, hanem a Turistánál, a postán, a határon stb. Ingyen kapható „colné prehlásenie" (vámnyilatkozat) nyomtatványra kell ráragasztani az okmánybélyeget (három napra 25 és 4—30 napra 50 koronásat). Változás történt a csehszlovák pénz kivitelével kapcsolatban ls. A Magyarországra és a Bulgáriába utazók nem száz, hanem háromszáz koronát vihetnek magukkal. Ezt az öszszeget azonban csak étkező vagy hálókocsiban költhetik el, vagy visszajövet hiánytalanul fel kell mutatni. Csehszlovákia és Magyarország a szocialista országokon belül elsőként ismerik el az autók nemzetközi biztosítását. Nem kell tehát a gépkocsira és egyéb járművekre sem külön engedélyt kérni. A KÜLFÖLDRE UTAZÓKON MGLIK Amíg Vörös Gusztávval, a vámhivatal dolgozójával az új rendelkezésekről beszélgettünk, az autók egész sora esett át a vámvizsgálaton. — Sok a tennivaló már most is, de a munkánk minden bizonnyal megkétszereződik majd az elkövetkező hónapokban — mondja. — Az idén úgy szeretnénk meggyorsítani az átkelést, hogy négytagú csoportokban dolgozunk. Ketten a behozatalt, egy-egy pedig a kivitelt és az útleveleket vizsgálja. Tudjuk, hogy az utasok türelmetlenek, mindenki siet, ezért igyekszünk mi ls. Persze, az már nem rajtunk múlik, hogy le kell-e esetleg szerelni az autógumit, autóbetétet, ahonnan sokszor sokezer ceruza, cigarettapapír és más holmi kerül elő, amelyekre kiviteli engedély szükséges. A baráti országokba való gyors átkelés tehát elsősorban az utazó turistákon, látogatókon múlik. Ha betartják a rendelkezéseket, nincs akadály, ha nem, a szemfüles vámőrök lépnek közbe és rendszerint megtalálják a rejtett árut, amely miatt a becsületes utasoknak ls fölöslegesen várakozniuk kell. TÖTH DEZSŐ [ AMIRŐL BESZÉLNEK Mindnyájunk érdekében A város lakóin kívül talán alig akad háztartás, ahol a vízfogyasztás évi mennyiségét kiszámítanák. Falvakon erre nincs is szükség, hiszen csaknem minden családnak saját kútja van, ahonnan korlátlan mennyiségben fogyaszthatják a vizet. Más a helyzet az ország háztartásában. Az épülő gyárak, lakótelepek egyre nagyobb mennyiségű vizet igényelnek, melyek kielégítését a vízgazdálkodásügyi hatóságok intézményesen biztosítják. Az adatok szerint az ország évi vízfogyasztása 4 milliárd köbméterre tehető. Az ötéves terv befejezésével azonban 6 milliárd, 1980-ban pedig már 9 milliárd köbméter fogyasztásával számolhatunk. A megnövekedett igények kielégítése komoly gondok elé állítják az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerveit. Nemcsak azért, mert forrásaink korlátozottak, hanem azért is, mert folyóink túl szennyezettek, vizüket nem lehet minden célra felhasználni. A kérdés megoldására több javaslatot terjesztettek a kormány elé, mely szigorú eljárás megindítását hagyta jóvá azokkal az üzemekkel szem ben, amelyek a folyók vizét szennyezik. Az a vállalat, amely a vizeket szennyezi, térítést fizet a vízgazdálkodási szerveknek — mégpedig anynylt, amennyibe a szennyezett víz tisztítása kerülne. — Ám bármennyire szigorú a törvény, a víz tisztaságát védő rendeletek egész tömkelege, a szennyeződésért kapott 800 millió korona sem képes visszaadni a folyók holt vizének életét — mondotta egyik beszédében Jozef Smrkovský miniszter, a főigazgatóság elnöke. Ha kissé szélesebb alapon vizsgáljuk a törvényes rendeleteket notorikusan megsértő üzemek közömbösségét, megállapíthatjuk, hogy a szennyező anyagok kibocsátásával egyúttal jelentős gazdasági értékeket is beömlesztenek a folyókba. A cellulóz és a keményítő-üzemek, valamint a cukorgyárak hulladékából évente 400 millió pár szilonharisnyát, és 55 ezer tonna cukrot lehetne készíteni, ha a vizet szennyező anyagokat felfognák. A tejcsarnokok ugyanakkor évente 26 ezer köbméter savót engednek ki a folyókba, amiből kitűnő takarmánypótlót lehetne készíteni a mezőgazdasági üzemek számára. A vizeket szennyező üzemekkel szemben tehát kétszeresen kell fellépnünk, hogy a társadalom, mindnyájunk érdekében ésszerűbben sáfárkodjanak a reájuk bízott értékekkel, hazánk természeti kincsével. A vízvédelem szigorú rendeletei 1967. január elsején lépnek érvénybe, Jó lenne azonban, ha már most éreztetnék hatásukat, (th.) Válasz olvasóinknak A GÉPJÁRMŰVEK UTÁNI ADÓ ÉS A ROSSZ UTAK RATIMOVSZKI MIKLÖS IZSAI OLVASÓNK levelében nehezményezi, hogy a Komárom és Izsa közötti út járhatatlan. Kérdi, köteles-e a gépjárműadót megfizetni akkor is, ha az út ilyen állapotban van? Olvasónk, akárcsak köztársaságunk minden gépjárműtulajdonosa a Tt 1964/99. sz. törvény értelmében köteles az emiitett adót megfizetni, még akkor is, ha közvetlen lakóhelyén valamelyik út járhatatlan lenne. Reméljük, hogy az említett út javítására is sor kerül. Államunk az utak karbantartására és javítására nagy öszszegeket fordít. Dr. F. J. „Gömör délnyugati szögletében, Nógrádhoz közel, a Szuha patak mellett fekszik Osgyán község. Lakosainak száma 1700." Ezekkel a szavakkal kezdtem 11 évvel ezelőtt egyik riportomat. Ugyanarról az oldalról gyalogoltam be a faluba, ahonnan egykor a szovfet harcosok közelítették meg. A sorok papírra vetése óta tízszer „gyújtották fel 11lakék gyertyáikat" a kastélydombon az orgonabokrok. S most újra itt állok a domb tövében, a habfelhős ég alatt. Odafönt a műemlék-épület körül ismét nyílik az orgona, a levegőben tavaszi illatok szállnak. Az autóbusz elment, az út szélén barnahéjú kenyérrel megrakott kocsit tol egy köpenyes néni. A

kíváncsiság hozott ide. Tudni szeretném, mi minden történt a faluban az eltelt évek alatt. Mi valósult meg a tervekből, melyekről Ittjártamkor az osgyániak bizakodva beszéltek? Zsebemben a régi notesz, szamárfüles lapjain elmosódó ceruzasorok, össze akarom hasonlítani az akkori falut a maival... Az iskola most ls a Malatinszky kastélyban van, a templomok ls a régi helyükön állnak. De az egykori gimnázium roskatag épületén túl új üzletház fogad, fényes kirakatokkal, bő áruválasztékkal. S szemközt vele megpillantom a HNB modern, új hajlékát, amely néhány évvel ezelőtt épült. A hivatalon kívül szép házasságkötő termet találok benne, és a szövetkezet Irodáit ls Ide költöztotKk. Szántó István, a szövetkezet könyvelője 1954 óta a helyi nemzeti bizottság elnöke. Ogy ismeri a falu múltját és jelenét, mint a tenyerét. Vele beszélgetek a szövetkezet fejlődéséről. Amikor — ifjabban é? fürgén — erre jártam, a szövetkezetnek 102 tagja és 887 hektár földje volt. — Ma 192 tag dolgozik 1245 hektáron, — mondja tollba Szántó István az új számokat. — Tizenegy korona volt a munkaegység értéke, és akadt olyan tag is, aki 700 egységet szerzett, — nézek fel a noteszből. — Azóta 700 lett az átlag, — mosolyog az elnök, — és 1500 egység a „rekord". Tavaly 18 koronát ért egy munkaegység. letl, a juhtenyésztésre fektették a legnagyobb súlyt. Ezenkívül száz sertést hizlaltak. — A juhok ma is megvannak, de azóta rájöttünk, hogy fontosabb a sertéstenyésztés fejlesztése. Hatszáz férőhelyes hizlaldát építettünk. — A szövetkezet telepén cuppogott a bakancsom a vendégmarasztaló sárban, — szólok Ismét. — Nagy kőrakásokat láttam arrafelé. báltam összehasonlítani a szövetkezeti tagok mai életét a múltbelivel. Most Ilyesmire nincs szükség. Az eredmények és a tervek ékesen bizonyítják a céltudatos munkát és a fokozatos fejlődést... Nyakamba veszem a falut. A fejlődés a szövetkezet házatáján kívül is lépten-nyomon észlelhető. Az elmúlt években befedték és pumpával látták el a kutakat, és háromszázezer ko— Egyetlen traktora volt a szövetkezetnek, — mondom. — Teherhúzásra használták. — Huszonkét traktorunk van, s ezek közül három lánctalpasl — vágja rá az elnök. — Sok a domb, hepehupás a vidék, — teszi hozzá magyarázóan. — A dohányból és cukorrépából volt a legnagyobb hasznuk. — Ez most is így van. Csakhogy ma már a gabona is vetekszik velük. No meg a zöldségkertészet. — Nyolc hektár gyümölcsöse Is volt az EFSZ-nek, és hat hektáron szőlő termett. — A gyümölcsös 13, a szőlő 11 hektárra bővült. — Akkor Királynak hívták a szövetkezet elnökét, és meghívott az őszi szüretre, — kacsintok fel Szántóra. — Most Magyar László az elnök, — megy bele a játékba. — De azért a szüretre az idén is eljöhet... — Probléma volt a vlzlevezetés megoldása, — fordítjuk ismét komolyra a szót. — Tervbe vették a csatornák építését. — Háromszáz hektáron végeztük el az alagcsövezést. Ez a munka azóta is folyik, s a jövőben ls folytatnunk kell. — Ami az állattenyésztést 11— A telepet kiköveztük, a sár eltűnt, — tájékoztat türelmesen tovább a HNB elnöke. — A növéndékmarha-lstálló is felépült? — Fel bizony. De nem csak az, hanem a 174 férőhelyes, négysoros tehénistálló íj... H

iába próbálnám zavarba hozni. Bármit kérdezhetek, a tervek az eltelt idő alatt mind valóra váltak. Sőt: olyasmi ls létesült, amiről első látogatásomkor még szó sem volt. — Felépült egy „50 vagonos" raktár, önműködő felvonókkal, — mondja. És a traktoroknak is van már új garázsuk. Elmondja, hogy két pajtát építettek, melyekben négyezer mázsa széna fér el. A félérett szénát ventillátorokkal szárítják. Benzinkútja ls van már a szövetkezetnek, a ciszterna tízezer literes. A szövetkezet dolgozói az elmúlt években mintegy húsz hektárnyi ugart varázsoltak át művelésre alkalmas termőfölddé. A jövőben a még meglévő gazos, szűz földeket is „feltörik". Ebben az esztendőben műtrágya raktárt szeretnének építeni. Künn a telepen a közeljövőben irodaépület, fürdő és étkezde létesül... Amikor először itt jártam, számvetést csináltam, megpróronás költséggel tűzoltószertár épült a községben. Tető alá került egy hatlakásos emeletes ház, melybe szövetkezeti dolgozók költöztek. Két évvel ezelőtt kibővítették a hangszóróhálózatot. A község sáros utcáit kővel burkolták be, a buszmegálló mellett virágos park zöldell, színesre festett padok hívogatják a fáradt járókelőt. A közeljövőben felépült a váróterem, ahová hűvös, esős időben behúzódhatnak az utasok. A közvilágítás hálózatát az egész falura kiterjesztették. Az iskolát is tatarozták, s ím már a felszerelés is megfelelő. Harminc új családi ház épült a községben, s a TV-tulajdonosok száma 1956 óta háromról százötvenre növekedett. Félmillió koronás befektetéssel gyors ütemben halad a telefonközpont építése; a munkálatokat rövidesen befejezik. Nemsokára elkészül a főutcán a járda. Az árkok eltűnnek, az esővíz rejtett csövekben folyik majd le. A közeli Antali-pusztán már hozzáfogtak a kéttantermes iskola és tanítói lakás építéséhez. Az osgyánl színjátszó csoport folytatja rendszeres munkáját. A kultúrházban könyvtár nyílt, udvarán pedig tavaly szabadtéri színpad épült, mely a falukép érdekes színfoltja ... G

esztenyefák kettős sorfala közt ballagok fel a várkastélyhoz, amely valaha a báróé volt. Látni, hogy hajdan erődítménynek számított, fal vette körül. A kapu fölött látszik a hely, ahol a címer ékeskedett, piros mezőben ágaskodó griffmadár. Itt jöttek be a sisakos, páncélinges huszita harcosok. Sajnos a kastély — akárcsak tizenegy évvel ezelőtt — ma is siralmas állapotban van. A helyi nemzeti bizottság nem rendelkezik fölötte, az épület műemlék. Az illetékesek, úgy tűnik, megfeledkeztek a környék egyik legérdekesebb műemlékéről. Alant, a domb tövében, évről évre szépül az élet. Csínosodik a falu. A várkastély rongyos vitéz módjára áll a dombon. A' virágok, fák, bokrok körülfogják, mintha el akarnák rejteni az idegen elöl. A kertben — ahol első látogatásom óta tízszer virágzott ki az orgona — a CSISZ-tagok cementből tánchelyet készítettek. Nyáron itt tartják a hétvégi zenés összejöveteleket. Állok a nyíló orgonavirágok mellett, nézem a napfényben fürdő tájat és a falu házalt. Messze, a falu végén ott a szövetkezet telepe és a villamos dohányszárítő. Nézem a falut, melynek lakosai a XVIII. századig sertéstenyésztéssel és agyagedény készítéssel foglalkoztak. Később a nagybirtok polipkarjával mindent magához rántott. A régi szerződések elárulják, hogy a birtokon csak minden tizenegyedik kereszt jutott az aratóknak. Ha az aratót rajtakapták, hogy egy foglyot vagy más madarat megfogott, pénzbüntetést kellett fizetnie. ent, a fehér szalagként futó úton traktor dohog. Azon az úton közeledtek — nem is oly régen — a szélső házak felé a fasisztákat kergető, szabadságot hozó katonák ... VERES JÁNOS L