Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-11 / 128. szám, szerda

isZTRA'JKOKj Ötödik a világon Üzembe helyezték az NDK szovjet segítséggel épült atomerőművét RÓBERT KENNEDY: NEW YORK Az Egyesült Államokban ez év első negyedében — a mun­kaügyi minisztérium jelentése szerint — 406 000 dolgozó 755 sztrájkban vett részt. BUENOS AIRES Az argentin állami hivatalok és katonai gyárak több mint 400 000 alkalmazottja hétfőn 48 órás bérsztrájkba lépett SANTIAGO DE CHILE A rendőrség hétfőn több diá­kot letartóztatott, akik a San­tiago de Chile-i iskolák rossz felszerelése ellen tiltakoztak. RÓMA Az olasz építkezési dolgozók tegnap 48 órás sztrájkba lép­tek, mert az építőipari vállal­kozók szervezete nem újította fel az új munkaszerződésről folytatott tárgyalásokat. CSEHSZLOVÁK HÉT MÜNCHENBEN München (CTK) — Bajoror­szág fővárosában hétfőn cseh­szlovák hét kezdődött, amely­nek keretében München lakos­ságának alkalma lesz 1933 óta első ízben megismerkedni a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság népének kulturális al­kotásaival. A csehszlovák hét keretében fellép Münchenben a prágai Prózai Színház, dr. Alexej Kusák beszámol a cseh­szlovákiai képzőművészet hely­zetéről, képkiállítást rendeznek és irodalmi műveket olvasnak fel. ELHALASZTOTTÁK A GENFI LESZERELÉSI ÉRTEKEZLETET Genf (ČTK) — A 18-hatalmi leszerelési bizottság ülését Genfben a Nemzetek Palotá­jában kölcsönös megállapodás alapján június 14-re halasztot­ták. A mostani ülésszak január 27-én kezdődött. Fő célja volt az atomfegyverek terjesztésé­nek betiltásáról szóló szerző­dés tervezetének kidolgozása. A nyugati hatalmak makacs ál­lásfoglalása miatt e kérdésben eddig nem jutottak dűlőre. A Német Demokratikus Köz­társaság — a Szovjetunió, Nagy-Britannia, az Amerikai Egyesült Államok és Svédor­szág után — az ötödik állam a világon, amelyben atomerőmű­vet állítottak üzembe. Az erő­művet a Berlintől északkeletre, mintegy 80 km-nyire fekvő Rheinsbergben (neuruppini já­rás) hétfőn délelőtt ünnepélye­sen átadták rendeltetésének. Amint azt az erőmű felava­tás alkalmából rendezett nagy­gyűlésen Alfréd Neumann, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja hangsúlyozta, jelképes jelentő­sége van annak, hogy ezt a jö­vőbe mutató, nagyszerű létesít­ményt az országnak egyik leg­elmaradottabb vidékén, az egy­kori Brandenburg-tartomány te­rületén építették fel. A délelőtt tartott helyszíni sajtóértekezleten dr. Kari Ram­busch professzor, az atomerő­mű igazgatója hangsúlyozta, hogy az erőmű tervezéséhez, építéséhez és gépi felszerelésé­hez az 1955-ben kötött kor­mányegyezmény alapján a Szovjetunió nyújtott segítséget a Német Demokratikus Köztár­saságnak. A Német Demokratikus Köz­társaság első atomerőműve 70 megawattos nagyságrendű, és annyi eiektromos energiát szol­gáltat, amennyi például a Né­met Demokratikus Köztársaság második legnagyobb városa, a 600 000 lakosú Lipcse ellátásá­ra elegendő. Latin-Amerikában elkerülhetetlen a forradalom Algéria államosítja a francia ércbányákat Ellentétek a Párizs—Algír gazdasági tárgyalásokon A Bumedlen-kormány dönté­se, hogy államosítja az algériai ércbányákat, meglepetésként hatott Párizsban. Az intézkedés által érintett 11 bánya részvényeinek túlnyo­mó többsége Rotschildék, az Union Parislenne, az Indokínai Bank és más francia társasá­gok tulajdonában volt. A leg­fontosabb közülük az Ouenza­Bou-Khadra vas- és rézbánya, amely az Annabában (Bone) épülő nagy kohászati kombinát nyersanyagát hivatott szolgál­tatni. Az államosított bányák közül néhány egyáltalán nincs üzemben, mert a külföldi tulaj­donosok nem tartották célsze­rűnek a mauritániai vasérctele­pekkel konkurrálő vasérctele­pek kiaknázását. Az Humanité rámutatott, hogy az ércbányák államosítása az algéral dolgozók hosszú, erőteljes kampányának eredmé­nye, és teljesen megfelel Algé­ria gazdasági érdekeinek. Az épülő algériai kohászati ipar ki lenne szolgáltatva a külföldi bányatársaságoknak, ha nem rendelkezne szabadon az ország érckincsével. A francia kormány egyelőre Washington (CTK) — Róbert Kennedy, az Egyesült Államok volt elnökének fivére, demokra­ta párti szenátor, szenátusi beszédében kijelentette, hogy „Latin-Amerikában múlhatatla­nul szükséges és elkerülhetet­len a szociális forradalom, akár kívánja ezt az Egyesült Álla­mok, akár sem." Róbert Kennedy hangsúlyoz­ta, hogy sürgősen változtatni kell a latin-amerikai államok­ban a földbirtokviszonyokon, te­kintettel arra, hogy a lakosság 4 százalékáé a földek 90 száza­léka. Állást foglalt a latin-ame­rikai országok áldatlan tanügyi helyzetének javítása mellett. Bírálta az Egyesült Államok po­litikájának hibáit és megjegyez­te, hogy az Egyesült Államok­nak távol kellene magát tarta­nia az oligarchikus kormányok­tól, és közelednie kellene a de­mokratikus kormányokhoz és azokhoz az erőkhöz, amelyek szorgalmazzák a reformokat, és a szociális igazságért küzdenek Latin-Amerikában. Kennedy szenátor egyúttal megkísérelte, hogy dicsérően nyilatkozzék a „Szövetség a ha­ladásért" programról, amelyet az Egyesült Államok már évek óta hirdet Latin-Amerikában, Ezt a programot „az elnyomás és a kizsákmányolás elleni tá­madásnak" minősítette. Ismét rossz lóra tettek A Pravda a szocialista Internacionálé X. kongresszusáról MIKULÁS ŠURINA, hazánk Dar es Salaam-1 nagykövete tegnap repülőgépen Zanzibar szigetére utazott, ahol Abeld Karume, az elnök első helyet­tese fogadta. nem foglalt állást Algír dönté­séhez. A Les Echos, a tőke lap­ja azonban hangsúlyozza, hogy az államosításnak súlyos kiha­tása lehet a francia—algériai gazdasági tárgyalásokra. A két ország több hete vitatja a gaz­dasági együttműködés problé­máit, és a tárgyalások néhány napja megszakadtak. A francia telepesek kártalanításának mér­téke és a régi algériai állam­adósságok kérdése körül súlyos nehézségek mutatkoztak. Az al­gériai kormány nem hajlandó megfizetni a francia gyarmati kormány Idejéből örökölt tarto­zásokat, amelyek súlyos teher­ként nehezednek a fiatal or­szág gazdasági életére. CSEHSZLOVÁK­ALGÉRIAI GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK Algír (CTK) — Az algíri vá­rosházán tegnap kezdődött a csehszlovák—algériai gazdasá­gi, műszaki és tudományos együttműködési vegyes bizott­ság harmadik ülésszaka. A csehszlovák küldöttséget Fran­tišek Hamouz külkereskedelmi miniszter, az algériai küldöttsé­get Abdul Szaltm Belald Ipari és energetikai miniszter vezeti. A tanácskozás feladata a köl­csönös gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok bővítése, to­vábbá a tudományos és műsza­ki együttműködés kérdéseinek megtárgyalása. Moszkva (CTK) — A moszk­vai Pravda keddi számában ír­ja, hogy a Szocialista Interna­cionálé Svédországban most vé­ÜLÉSEZIK A KÖZÖS PIAC KÜLÜGYMINISZTERI TANÁCSA Brüsszel (CTK) — A Közös Piac hat tagállamának minisz­teri tanácsa kétnapos tanácsko­zásra ült össze, hogy a Közös Piac agrárpolitikájának finan­szírozásával és a tagállamok szabad árucsere-forgalma ha­táridejének kitűzésével foglal­kozzék. A külügyminiszterek hossza­san tárgyaltak az egyes orszá­gok mezőgazdasági közös alap­hoz való anyagi hozzájárulásá­nak magasságáról. A szabad árucsere-forgalom eredeti ha­táridejét, 1967. július 1-ét sen­ki sem tekinti reálisnak. Ez a határidő csupán a nyugatnémet küldöttségnek felel meg. A leg­több állam az 1968-hoz hajlik. USSIÁT SZABADON BOCSÁTJÁK? Róma (CTK) — A Vatikánból elrabolt Marcos Ussia spanyol diplomatát ma az egyik római parkban szabadon engedik, re­mélvén, hogy ez a spanyol poli­tikai foglyok szabadon bocsátá­sát eredményezi — közölte egy spanyol anarchista csoport a Momentt Sera című római esti lapban leközölt levelében. get ért X. kongresszusa nem volt képes kiküszöbölni a jobb­oldali szélsőséges csoportok be­folyását, és számos jelentős kérdésben ennek hatása alatt cselekedett. A Pravda felhívja a figyel­met arra, hogy a nemzetközi helyzetre vonatkozó kongresz­szusi határozat egyetlen szóval sem ítélte el az Egyesült Álla­mok vietnami agresszív politi­káját, annak a szükségességé­ről sem nyilatkozik, hogy meg kell akadályozni a Német Szö­vetségi Köztársaság atomfel­fegyverzését. A Pravda megállapítja, hogy a Szocialista Internacionálé ha­tározatainak fő témája tovább­ra is az antikommunizmus, an­nak ellenére, hogy a szociál­demokrata pártok soraiban is egyre inkább szóhoz jutnak a józan erők. ADENAUER HAZATÉRT IZRAELBŐL Bonn (CTK) — Adenauer volt nyugatnémet kancellár nyolcnapos izraeli látogatás után visszatért Bonnba. Aden­auer izraeli tartózkodása során naponta tiltakozó tüntetéseket rendeztek, s ennek következté­ben kénytelen volt két ízben megváltoztatni útitervét. A látogatás befejezésével Adaneuer kijelentette, hogy „az első napok Izraelben kissé fe­szült légkörben zajlottak le", de „útja sikeres", Levi Eskoí miniszterelnökkel folytatott zá­róbeszélgetése pedig „kitűnő* volt. Nagák harci tánca (A szerző felvételei) A z indiai Ássam állam kü­lönféle népek és törzsek közössége. Legtöbbjük ismeret­len a nagyvilágban. Társadalmi fejlődésükben legfeljebb a hű­bériséget közelítették meg, in­kább ősközösségben élnek. E kis népek köziil többen erősza­kosan akarják kivívni önren­delkezési jogukat, az autonó­miát vagy a teljes független­séget. A központi kormány már a múltban is többször küldte csapatait az ország északkele­ti csücskébe, hogy leverjék a lázadó törzseket. A legnagyobb népcsoport, a naga több kisebb törzsből te­vődik össze, amelyek egy-egy hegyen külön élnek, külön nyelvet beszélnek, és a szom­széd törzsekkel gyakran kicsi­ségért is összecsapnak. Egyéb­ként fejvadászok. Az ls meg­történik, hogy szövetséget köt­nek egymással, összeházasítják fiataljaikat. A háztartás és a földművelés Naga lány ünnepi díszben asszonyok dolga. Fő terményük a rizs, a háziállatok közül ser­tést, tyúkot és kacsát tenyész­tenek. Erősen fűszerezett hús­HARRY SICHROVSKY Akik el akarnak szakadni Indiától és rizsételeiket bambuszcsövek­ben főzik és leveleken tálalják. A férfiak egytől egyig harco­sok, házimunkát nem végez­nek. Húszéves korukig nem házasodnak. (Az Ázsiában el­terjedt gyermekházasság itt is­meretlen.) Egynejűségben él­nek. Meglepetésszerű éjszakai támadásaik alkalmával lemé­szárolják az ellenséget és min­dent felperzselnek. Foglyot nem ejtenek. Fegyverük a lándzsa és a csatabárd. Egyes kutatók szerint a nagák megskalpolják elesett ellenségeiket. Mintha ez is bizonyítaná a délkelet-ázsiai és az indián törzsek rokonsá­gát. A SEATO keveri a kártyát A második világháború ide­jén a nagák kapcsolatba kerül­tek a nagyvilággal. Megtanul­tak bánni a géppisztollyal. Brit és amerikai baptista missziósok keresztény hitre térítették a fejvadászokat, és meghonosí­tották a latin írást. A nagák autonómiát köve­teltek a független Indiától, s 1960 augusztusában megalakult Nagaföld. Dr. Inkongliba Ao miniszterelnök meggyilkolása után a nagák zöme elpártolt a nacionalista kormánypárttól, és Zapu Phizo vezetésével parti­zánharcot indított a teljes füg­getlenség kivívásáért. Ettől kezdve a delhi kormány kü­lönbséget tesz ellenséges és lo­jális nagák között A nagák fő érve az, hogy Nagaföld a múltban is külön brit közigazgatás alatt állt, és sohasem volt India szerves ré­sze. Igy hát nem ls térhet vlsz­sza Indiához, mert egyik meg­szálló helyébe nem jöhet má­sik hódító. Erre persze nem maguk jöttek rá, s nem nehéz kitalálni, honnan fúj a szél. A nagák ügyét melegen támogató Míchael Scott pap nemrégen kijelentette, hogy mindig is a Nyugat vonzotta a nagákat, mi­vel keresztények, s a nagák legönzetlenebb barátja az Egye­sült Államok. A baptista misz­szlonáriusokon kívül a nagák­nál brit katonai tanácsadók is tevékenykednek. A brit hatóságok nem haj­landók kiadni Zapu Phlzót, aki Pakisztánba, majd Manilába, in­nen pedig Angliába menekült, és ott politikai menedékjogot élvez. Tehát világos, hogy a nagák mozgalmának hátterében a SEATO húzódik meg. Az indiai kormány, Illetve a küiügy minisztérium 1964 óta tárgyal az .„ellenséges" nagák­kal, és Időnként két-három hő­napos tűzszünetl megállapodá­sukat köt a partizánokkal. Nemrégen Indira Gandhi mi­niszterelnök fogadta Kughato Szukhait, Nagaföld miniszterel­nökét, s ez is arra vall, hogy India messzemenő önállóságot szándékozik adni a nagáknak. India kínos helyzetben Hasonló és mégis más a hely­zet a szintén több tucat törzs­ből álló mizókkal. Ez a 300 000 főnyi hegylakó nép már félig hűbéri fokon él 3000 négyzet­kilométernyi területen a kelet­pakisztáni és a burmai határ közelében. Felszabadító harcát eleinte a nagybirtokosok ellen vívta. Itt is erős volt a misz­szionárlusok befolyása (a mi­zök 90 százaléka keresztény). A függetlenségi gondolatot an­gol ügynökök terjesztették ugyanolyan érvekkel, mint a nagáknál. A Mizo National Front elne­vezésű felszabadítás! mozga­lom tavaly januárban összehív­ta a törzsek tanácsát, amelyen megszavazták egy mizo állam létrehozását Benne egyesülné­nek a Kelet-Pakisztánban és a Burmában élő mizók is. A ve­zetők szerint ez az állam In­diín belül vagy határain túl is létrejöhetne. Ez a követelés kínos helyzetbe hozza az In­diai Kormányt Ha ki akarja elégíteni a mizókat, akkor te­rületi követeléseket kell tá­masztania Pakisztánnal és Bur­mával szemben. Ha visszauta­sítja követelésüket, akkor fenn­áll egy jövőbeni mizo állam Indiától való elszakadásának veszélye. Valószínűtlen, hogy egy In­diától elkülönülő naga vagy mizo állam életképes lenne, s meg tudná védeni önállóságát a Kínával, Indiával, Pakisztán­nal és Burmával határos, stra­tégiailag fontos területen. E te­rületek gazdasági fellendülése nagymértékben enyhítené a fe­szültséget. A kis- és háziipar megteremtése, autóutak, vas­utak építése, légijáratok léte­sítése nagy változást okozna a hegylakók életében, s Indiához vonzaná a nagákat és a mi­zókat

Next

/
Thumbnails
Contents