Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-10 / 127. szám, kedd

Hlinu BIOLÓGIAI HARC A ROVAROK ELLEN A falánk sáskákról, rovarokról, cserebogarakról és bogár­rokonaikról már a Biblia is megemlékezik. A rovarok erős és megszámlálhatatlan serege, a csípő és szúró, a telhetet­len, kannibáli, vértszopó, termést pusztító rovarok már a történelem kezdetén bekerültek az irodalomba. A rovarok képviselik az állatvilág öthatodát. Ez ideig több mint félmil­lió különféle légy, szúnyog, darázs, bogár, tetű, termesz stb. szerepel a kutatók jegyzékén, mind gondosan osztályoz­va és elnevezve, de számuk mégis ma sem teljes. A rovarellenség pusztításáról szóló irodalom is tonnákat képvisel s egy érdekes elsőség is illeti: ez a szakirodalom tartalmaz legtöbb olyan kiad­ványt, amely egyetlen anyag­gal foglalkozik. Ez az anyag a DDT; ez ideig már több mint tízezer szakmunka jelent meg róla. A DDT színre lép A DDT fehér porszerü anyag, kémiailag diklor-difenil trik­lóretan. 1939-ben fedezték fel a bázeli laboratóriumokban. Egyike a legfontosabb kontakt (érintés útján ható) rovarmér­geknek. Ez volt az első kló­rozott rovarirtó szer, amely nem kevésbé sikerült testvéri kíséretében reményt adott arra, hogy egyszer s mindenkorra megszabadulunk a rovarok ha­dától. Ámde, mint a tudományos felfedezéseknél Igen gyakran, ez alkalommal ls rövidesen megmutatkozott a siker másik, kellemetlen oldala. A rovarirtó szerek tömeges alkalmazása után azt tapasztalták, hogy nemcsak a káros, hanem a hasznos rovarok is áldozatul estek. Felmerült a gyanú, hogy a rovarirtó szerek nagy része nem is olyan ártalmat­lan az emberre, mint erede­tileg feltételezték. Végül olyan helyzet alakult ki, hogy Cseh­szlovákia például az alma­molytól kissé hibás almát szál­lított Svájcba, s a vásárlók mégis előnyben részesítették a Kaliforniából és Ausztráliá­ból importált kifényesített gyü­mölccsel szemben. A kukac jelenléte azt bizonyította, hogy permetezésre nem használtak DDT, HCH vagy más kémiai anyagokat. Biológiai „fegyverek" A múlt század nyolcvanas évei végén a kaliforniai cit­ruszültetvények nagy részét megtámadta az Ausztráliából behurcolt veszedelmes pajzste­tű. Nem segített semmiféle per­metezés, s amikor már úgy lát­szott, hogy dicstelen vég éri a narancsligeteket, huszonnyolc katicabogár hozott segítséget. Ezeket a katicabogarakat Al­bert Koebele ausztráliai ento­mológus küldte Kaliforniába. A katicabogarak lavinaszerűen elszaporodtak s olyan mohón fogyasztották a pajzstetűket, hogy egy éven belül megszűnt a veszély. Az ilyen biológiai harc mo­dernebb változatát a különfé­le fertőzések mesterséges al­kalmazása jelenti, amelyek bi­zonyos rovarfajtákat elpusztí­tanak. Ezzel az irányzattal a rovarkórtan foglalkozik. Világ­története és dicsősége tulaj­donképpen az Öriáshegy erdői­ből indult ki. A harmincas években a levéldarázs parazi­táit exportáltuk az óceánon túlra, amely veszélyeztette a kanadai erdőgazdaságot. A ka­nadai entomológusok annak idején különféle darazsakat és más rovarokat kerestek a le­véldarázs ellen. A megboldo­gult Komárek professzor fi­gyelmeztette őket egy élőskö­dőre, amely a darazsakat pusz­títja. A kanadaiak hivatalos küldetése azonban az volt, hogy csak darazsakat hozza­nak haza. A betegséget mégis, akaratlanul is Kanadába hur­colták. Először a laboratóriu­mokban tenyésztett levéldara­zsak estek áldozatául, aztán elterjedt a természetben is. Amikor a háború után megkér­deztük, reflektálnak-e még a levéldarázsfalókra, azt vála­szolták: nem. A kanadai erdők­ben csaknem teljesen kipusz­tultak a levéldarazsak, annak a Komárek által megfigyelt betegségnek következtében, készült porszemű anyag, amelynek alkalmazási területe és sorsa is hasonló. Bár ezek­nek a készítményeknek kétség­telenül előnyeik vannak a ké­miai irtószerekkel szemben, s termelésüket is kipróbálták, a gyakorlatban egyelőre nem használják őket szélesebb mé­retben. Egyelőre nem tört magának utat a piretrum típusú inszek­ticid sem, melynek szintézisét F. Sorm akadémikus Intézeté­ben már mintegy tíz évvel ez­előtt kidolgozták. Ugyanolyan hatékony anyag ez, mint az amerikai Alletrin, amelynek felfedezése 1949-ben szenzációt keltett. A virág mint rovarölő Az egyik arányvlrág fajta, amely később a Chrysanthé­num roseum, illetve a Pyreth­rum nevet kapta, különös tulajdonsággal rendelkezik: amennyiben a rovar ráül su­garas virágjára, rövidesen gör­csös vonaglások kíséretében holtan a földre zuhan. Közép­Ázsiában és a Közel-Keleten hamarosan felfigyeltek a nö­vény adta lehetőségekre, s Gyümölcsfáink legnagyobb ellensége: a hernyó amelyről később kitűnt, hogy vírusos eredetű. Az ilyen siker hatására új tudományág kezdett kibonta­kozni, amely már számos haté­kony eljárást fejlesztett ki a rovarok elleni harcban. Ezzel a biológiai módszerrel, a ké­miai rovarirtó szerekkel ellen­tétben, mindig csak egy bizo­nyos rovarfajtát pusztítanak, megkímél ődnek a hasznos ro­varok, s ezenkívül annak a fertőzésnek az alkalmazása tel­jesen veszélytelen az ember, az állatok és a madarak szá­mára. A rovarkőrtannal ma vi­lágszerte számos kutatóintézet foglalkozik. Hazai eredmények A csehszlovákiai rovarkórtan kutatási központja a dejvicei laboratórium, ahol dr. laroslav Weisser vezetésével világsike­reket aratnak. Több száz rovar­fertőzést fedeztek fel és tanul­mányoztak. Olyan preparátumo­kat is előállítottak, amelyek tömegesen ls alkalmazhatók a mezőgazdasági gyakorlatban. Az amerikaiakkal egyidejűleg kidolgozták egy Bacillus Thu­ringiensis-t tartalmazó készít­mény termelési eljárását, amely irtja az erdei és a gyümölcs­fákat pusztító fehérlepke és más károkozók hernyóit. A la­boratórium további újdonsága a Bauveria Bassiana gombából A Chronotechna aranyozott karórái nagy népszerűséget sze­reztek. Az óratokokat különleges galvanizáló berendezésben aranyozzák, amely egyenletes 20 mikronos aranyréteget visz fel az egész felületre. A képen az órakoronák bemerítése az aranyfürdőbe. különösen a perzsák jó üzlete­ket csináltak a pyrethrumpor­ral egész Keleten. Kezdetben perzsa pornak is nevezték, a múlt században ilyen néven jutott el Európába is. Az USA­ba 1885-ben már 600 000 fontot importáltak ebből az ember számára teljesen ártalmatlan inszekticidből. Fogyasztása olyan mértékben nőtt, hogy a rovarölő növényt már a szá­zadforduló előtt ültetvényeken termesztették, különösen Dal­máciában és a Krim-félszige­ten. A harmincas évek közepén Japán szerzett úgyszólván vi­lágmonopóliumot a pýrethrum rovarpor termelésére. A máso­dik világháború idején ültet­vényeket alapítottak Afrika keleti partjain, s a világpiacot Kenya kezdte uralni. A pyrethrum fő fogyasztója Amerika volt, ahol a harmin­cas években nagy ipar fejlő­dött ki annak hasznosítására. Az importált nyersanyagból koncentrált kivonatot készíte­nek, s ezt aerosolos bombács­kába töltik. Elég megnyomni egy gombot, kinyílik a fúvóka, és finom, nem Izgató köd szó­ródik szét, amely elpusztítja a rovarokat, s emellett nem ártalmas az emberre, sem az élelmiszerekre. A háború éveiben sokféle kísérleteket végeztek a pyreth­rum mesterséges előállításával. Az ez irányú próbálkozások 1854-be nyúlnak vissza, amikor Ragazzini kezdett ezzel a gondolattal foglalkozni. A ha­tékony komponenst első ízben L. Ruzicka svájci kémikus izo­lálta, az első ilyen típusú ha­tékony szintetikus inszektici­det pedig 1949-ben állították elő. Az Alletrin nevet kapta, s három évvel később már olyan mennyiségben termelték, hogy kétmillió liter aerosol előállítására volt elég. Hazánkban egykor kísérle­tezni kezdtek a pyrethrumot szolgáltató aranyvirág termesz­tésével, a hatékony anyagok tartalma a növényekben azon­ban kicsiny volt. A pyrethrum­típusú rovarirtók alkalmazása kiváló tulajdonságai ellenére nálunk nem honosodott meg, s máig sem érvényesül, bár eredeti szintetikus készítmé­nyünk van, s újabban az USA, Nagy-Britannia és Svájc érdek­lődik iránta. SZERETEM A PRÁGAIAKAT Az Oj Szó-nak nyilatkozik: DÁVID OJSZTRAH, a Szovjetunió népművésze A Prágai Tavasz-nak már ha­gyománya van. Nemzetközi hír­neve a világ legjobb művészeit vonzza. Az idei (május 12—jú­nius 4) is sok külföldi művész­szel ismerteti meg a közönsé­get. A vendégek közt üdvözöl­hetjük majd a kiváló szovjet művészt, Davld Ojsztrahot ls. Az alábbiakban a neves szovjet művész prágai élményeit mond­ja el. Hosszú barátság fűz a Prágai Tavasz zenei fesztiválhoz. 1946­ban az első Prágai Tavasz fesz­tiválon szerepeltem, ez volt el­ső prágai fellépésem. Talán ez a Prágai Tavasz volt akkor az első háború utáni nemzetközi fesztivál. Csehszlovákia kezde­ményezést vállalt nagy nemzet­közi zenei találkozók rendezé­sére, mert sok-sok ország mű­vészeinek részvételével a rep­rezentatív zeneművészeti ün­nepségek elősegítik a népek kulturális közeledését, a világ muzsikusainak barátságát. Néhány szót a húsz év előtti fesztiválról. Izgalmas, nagy esemény volt ez a világ zenei életében. Máig is emlékszem az akkoti Prágai Tavasz sok szép hangversenyére. Itt Ismer­tem meg a kitűnő karmester, Charles Munch művészetét, itt hallottam először Leonard Bernstein fiatal amerikai zene­szerzőt és karnagyot és sok más kiváló művészt. Ekkor ismerkedtem meg sok kiváló csehszlovák zeneművész­szel, elsősorban a Cseh Fil­harmónia zenekarával, e nagy­szerű művészi közösséggel és kimagasló szólistákkal. Meg kell mondanom, a Cseh Filhar­mónia zenekarának további működése teljes mértékben iga­zolta akkori benyomásomat. Számos külföldi vendégszerep­lésén nagy sikert aratott. Moszkvában és más szovjet vá­rosokban ls forró elismerésben részesültek. Nemegyszer alkal­mam volt fellépni a Cseh Fil­harmónia zenekarával. Más elsőrendű csehszlovák zenekarokkal is felléptem, mint például a FOK-val, a rádióze­nekarral, továbbá a bratislavai és brnói zenekarokkal. Együtt­működésünk nagy megelége­déssel töltött el. 1946 óta nemegyszer részt vettem a Prágai Tavasz rendez­vényein. Az 1947. évi második fesztiválon Jevgenyij Mravin­szkij karnaggyal és Dmitrij Sosztakovics zeneszerzővel együtt szerepeltem. Sosztako­vics akkoriban zongoraművész­ként is fellépett. Sosztakovics trióját adtuk elő. A csellószá­mot Miloš Sádlo, kiváló cseh zenész adta elő, aki különben személyes jó barátom. Egyéb­ként igen sok barátom van a csehszlovák művészek körében. Nagyszerű emberek, kiváló művészek, magas fokon állnak. Két évvel ezelőtt, 1964-ben Ismét csehszlovákiai vendég­szereplés volt tervemben. A plakátok már hirdették is hangversenyeimet, sajnos, köz­bejött betegségem miatt az utazás elmaradt. Most nagy vá­rakozással gondolok prágai utamra, szólóhangversenyemre, amelyet a szívembe zárt, nagy­érdemű prágai közönség előtt adok elő. Feljegyezte: V. Zaharov (APNJ. Tibor K avecký szobrai AZ OjABB SZLOVÁK SZOB­RÁSZAT egyik középnemzedék­ben képviselőjének, Tibor Ka­veckýnek első önálló tárlatán vagyunk a bratislavai Városi Képtárban. A harminchat éves Vágbeszterce vidékéről szárma­zó Kaveckýt már a középisko­lában vonzotta a szín s a vo­nal. Festő akart lenni. A kö­rülmények azonban úgy hozták magukkal, hogy amikor a bra­tislavai Képzőművészeti Főis­kolán felvételre jelentkezett, a festőszak túlzsúfoltsága miatt Kostka professzorhoz, a kiváló pedagógushoz került. Életében most mintáz először agyagból, s a modell után készült „öreg asszony" portréja meglepően jól sikerült. így lesz Kostka-növendék. Már mint negyedéves, — 1953­ban — önálló kifejezésre tö­rekszik. Az ilyen célkitűzés el­éréséhez sok és alapos kere­sés, formai kísérletezés szük­séges. Kavecký a leíró mód­szertől Igyekszik eltávolódnl. Az anyagszerűen felépített nagy formák izgatják. Az érzé­ki ösztönzésre formált leány és asszonyfejek rögzítésénél a modell külső- és belső valósá­ga egyaránt foglalkoztatja. A jelen kiállítás Kavecký szobrász! fejlődésének bemuta­tására törekedve, rajzait s plasztikáit 1959-től 1965-ig vo­nultatja fel. A korai, leegysze­rűsített női arcmások után egy • A BUDAVÁRI ásatások egyik páratlan középkori lelete egy ezüstkeretes szemüveg, melyet a királyi udvar valame­lyik fő embere használt Buda várának török megszállása előtt. Az ezüst keretbe foglalt „üvegek" kvarckristályból ké­szültek. • EMLÉKMÚZEUM nyílt meg a Bergen-Belseni koncentrációs tábor területén. A múzeum egyik részével az itt elpusztult Anna Franknak állítottak em­léket. rajzos korszak következik. A falu, az ifjúi élmények eleven erővel jelentkeznek, akárcsak Kompánek érettebb színvonala­sabb műveiben. Ezek a gyer­mekkor nyomában járó emlé­kek, az egyszerű emberek éle­te, munkája, állatai s környe­zetük ihletik. Most ölt formát a kissé édeskés „Libapásztor­leány". Aztán Kavecký tovább lép, s egyre kevésbé keresi a hason­lóság színvonalán a valóságot. Termékeny művész, számos pá­lyázaton vesz részt s díjakkal tüntetik ki. Több szobrát, dom­borművét valósítják meg. A korszerű kifejezés érdekében most már változtat az arányo­kon, ember és állat testformá­ját mértaniasan leegyszerűsíti. Az „Alkony" és a későbbi „Ösz" összefoglaló szándékot árul el. A „Leány kecskékkel" formái stilizáltak és elvonat­koztatottak, a rövidülések a szintétikus kubizmust idézik. A népi képzelet szülöttei: a „Morénák" több kisebb na­gyobb változatban fokozottan absztraháltak, elemeikre bon­tottak. Az 1965-ös évjelzésü „Jánošík"-figurák nem a leg­szerencsésebben atomizáltak, és újra összefoglaltak. KAVECKÝ KERESI a letűnt gyermekség derűjét. S mintha a mechanizált, automatizált, már-már túlságosan a techni­káért és technikából élő ko­runk visszahatásaként formáló­dott volna művei nagy része. Szinte jólesik, mert napjaink száguldó ütemében pihentet, hogy békés nyugalmú paraszt­pár kíséri a termést behordó, bambán ballagó ökrök vonta szekeret. („Az ősz".) S pokoli precizitással röppenő rakéták mása helyett inkább a bajmóci táj szívderítő zöldjéből a már­ványfehér ragyogásban előtű­nő kútfigurát teremtette meg, a hibátlanul egészséges és szép testű, költői fogalmazású „Nyarat". BÁRKÁNY JENÖNfi

Next

/
Thumbnails
Contents