Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-05 / 123. szám, csütörtök

A fokozott aktivitás jegyében Beszélgetés Jón Mikuláš elvtárssal, az Bizottságának titkárával SZLKP Losonci Járási • Hogyan folyt le a tárás­ban a CSKP XIII. kong­resszusa téziseinek meg­vitatása, és milyen prob­lémákhoz szóltak hozzá a legtöbben? — Járásunkban nagy érdek­lődéssel vitatták meg a tézise­ket. A párt 336 nyilvános gyű­lésen több mint 43 500 ember vett részt, és közülük 7100-an szólaltak fel. Ezenkívül 59 be­szélgetést rendeztek a munka­helyeken. Ezeken, valamint a nemzeti bizottságok, valamint a társadalmi szervezetek több mint tizenháromezer részvevő­vel megtartott 316 ülésén is több mint 1200 dolgozó fejtette ki véleményét a tézisekkel kap­csolatban. A vitát a párttagok és a pár­tonkívüliek fokozott politikai és gazdasági aktivitása jelle­mezte. Ezt bizonyítja egyebek között az a több ezer egyéni és kollektív felajánlás is, amelyek teljesítése csaknem 29 millió korona értéket jelent népgazda­ságunknak. A vitában mindenekelőtt a helyi problémákkal és felada­tokkal foglalkoztak. A dolgozók egész sor javaslatot és indít­ványt tettek a munkafeltételek megjavítására, az irányítás fo­gyatékosságainak kiküszöbölé­sére, a munkaidő jobb kihasz­nálására, a munkafegyelem' megszilárdítására, és általában a termelés gazdaságosságának növelésére. Ki kell emelni, hogy az egyes kérdések megvi­tatása során nem a szorosan vett helyi és egyéni érdekek kerültek előtérbe, hanem eze­ket mindenkor a társadalmi ér­dekekkel összhangban tárgyal­ták. Igen sokan foglalkoztak az új irányítást rendszer beveze­tésének problémáival, az épít­kezési beruházásokkal, a köz­utak állapotával, a művelődési házak, iskolák, áruházak és más középületek építésével. Számosan bírálták az utazás kulturáltságának elégtelen szín­vonalát. A járás déli részén például főként szombaton és hétfőn túlzsúfoltak az autóbu­szok, vasárnap pedig nem biz­tosítják a rendszeres utasszál­lítást. A vitában többen rámu­tattak arra is, hogy sok helyen elégtelenül használják ki a meglevő kulturális berendezé­seket, ugyanakkor másutt, ahol ezek hiányoznak, felépítésükre törekszenek. A foglalkoztatottság növelé­sét érintő felszólalásokkal kap­csolatban elmondhatom, hogy a tervek szerint Járásunkban számos jelentős akcióra kerül sor. Poltáron új üveggyár épí­tése folyik, ezenkívül a régi üzem helyébe Füleken új bútor­gyár, Losoncon pedig új gép­kocsijavító-üzem épül. A terv szerint sok millió koronát for­dítanak a fülek! zománcgyár és az apátfalusi szövőgyár át­építésére. • Milyen tapasztalatokat sze­reztek eddig az új irányí­tási rendszer bevezetésé­vel kapcsolatban, és mi­lyen problémák merülnek fel? — Teljes Indokoltsággal ki­jelenthetjük, hogy az eddigi ta­pasztalatok nagyon kedvezőek. Valamennyi üzem teljesítette, sőt egyesek jóval túlteljesítet­ték az első negyedévi előirány­zatokat. Az új irányítási rendszerrel kapcsolatban énnek ellenére még számos problémát kell megoldani. Elsősorban is lát­nunk kell, hogy az anyagi ér­dekeltség érvényesítésének egyes kérdései még nincsenek tisztázva. A prémium, mint az anyagi ösztönzés eszköze, még nem minden esetben tölti be küldetését. Jelentős számú munkahelyen ma is afféle bér­kiegyenlítő Jellege van. Az ilyen „premizálást" mielőbb meg akarjuk szüntetni. Ezt a célt szolgálta a pártalapszerve­zetek elnökei és aktivistái szá­mára rendezett legutóbbi elő­adás ls, amelyen rámutattunk a prémiumok helyes felhaszná­lásának nagy jelentőségére és az egyenlősdl káros hatására. Komoly problémák merülnek fel továbbá az egyes üzemek közötti úgynevezett szállítói-át­vevői kapcsolatokban, vagyis az üzemek közötti nyersanyag, félkésztermék és egyéb áru szállításában. Járásunk néhány üzeme, például a füleki Kovo­sinalt és a Járási Építővállalat gyakran nyersanyagellátási ne­hézségekkel küzd. • A mezőgazdasági terme­lést illetően milyen kér­dések álltak a vita közép­pontjában? — Legfontosabb feladataink közé tartozik a szakosítás és a megfelelő takarmányalap biz­tosítása. Részletesen kidolgoz­tuk mindkét feladat végrehajtá­sának tervezetét. A szakosítás végrehajtásában 48 körzetből Indulunk ki, és ezt a feladatot a szövetkezetek egyesítésével kapcsoljuk össze. A takarmány­ellátást átfogóan, alapvetően akarjuk megoldani. A takar­mánytermesztésre eddig nem fordítottak a gazdaságok olyan figyelmet, amilyet megérdemelt volna. Pedig kedvező feltéte­lekkel rendelkezünk a takar­mánytermesztés fejlesztéséhez. A rétek és legelők fekvésüket és kiterjedésüket tekintve a je­lenlegi állatállomány kétszere­sének is elegendő takarmányt tudnának biztosítani. Ma vi­szont az a helyzet — főképpen télen — hogy a mostani állo­mány szerény ellátását is alig tudják a gazdaságok fedezni. Az állattenyésztés belterjes fej­lesztése érdekében ezen a helyzeten sürgősen változtatni akarunk. A takarmányozás színvonalának emelésére első­sorban a legtöbb és legolcsóbb emészthető fehérjét biztosító évelő takarmányok, mindenek­előtt a lucerna termesztésének fejlesztését tartjuk szem előtt. 1966. V. 5. A tézisek megvitatása során sokszor szóba került az Ipoly szabályozásának sürgető fel­adata. A folyó áradása minden évben 14 ezer hektáron veszé­lyezteti a termést, és sok mil­lió koronás károkat okoz. Ter­mészetes, hogy a folyó menti mezőgazdasági üzemek állan­dóan sürgetik a szabályozás megkezdését. Az illetékes hely­ről kapott ígéretek szerint re­mény van arra, hogy a jövő év­ben a folyó alsó szakaszától kiindulva megkezdik a szabá­lyozási munkálatokat. A mezőgazdasági beruházá­sokat illetően járásunk jelentő­sen lemarad mind a szlovákiai, mind pedig az országos átlag mögött. Ezen a téren a jövőben javulást várunk azoknak a tár­gyalásoknak eredményeképpen, amelyekre e feladatokkal kap­csolatban a földművelésügyi miniszter egyik helyettesének részvételével a következő na­pokban kerül sor. A vitában sokan bírálták egyes mezőgazdasági gépek, köztük több külföldről impor­tált gép gyenge minőségét. Rá­mutattak: az illetékes szervek hathatósabb ellenőrzéssel és el­bírálással biztosítsák, hogy a mezőgazdasági üzemek megfe­lelő minőségű gépeket kapja­nak. A mezőgazdaságban további fontos feladat, amelyre a já­rási pártkonferencia is felhívta a figyelmet: a termelési költ­ségek csökkentése. Az elmúlt időszakban a termeléshez vi­szonyítva lényegesen gyorsab­ban növekedtek az önköltsé­gek. Lényeges eltérések mutat­koznak egyes azonos feltételek között gazdálkodó gazdaságok termelési költségeinek alakulá­sában. A mezőgazdasági dolgozók kedvezőtlen korösszetétele szintén sok vita tárgyát képez­te. Az a vélemény alakult ki, hogy a fiatalokat elsősorban az anyagi érdekeltség helyes ér­vényesítésével, a lakásfeltéte­lek, valamint a kulturális élet lehetőségeinek biztosításával lehet megnyerni. Egyes fal­vaink példája igazolja, hogy megfelelő körültekintéssel ez a probléma is megoldható. • Hogyan értesülnek a vitá­ban részvevők javaslataik elintézéséről? — Mielőtt erre válaszolnék, rá szeretnék mutatni, hogy a fentiekben nem térhettünk ki a tézisek megvitatása során érin­tett valamennyi kérdésre, csu­pán egyes lényeges problémák­kal foglalkoztunk. A vitában elhangzott javasla­tokat és észrevételeket két részre osztottuk: egy részüket a járás keretén belül kell elin­téznünk, a másik részt, amely a járás keretét túllépő problé­mákra vonatkozik, elintézés vé­get a felettes szerveknek to­vábbítottuk. A pártszervek és szervezetek a májusi és a jú­niusi taggyűléseken kapnak vá­laszt a javaslatok elintézéséről. lgái) Tevékeny lakosok Tavaly, amikor Szőlős község dolgozói a falufejlesztésében elért szép eredményeik után elnyerték a Nyitrai JNB taná­csának versenyzászlaját, az egész környék felfigyelt e vá­rostól távol eső falu lakosai­nak kezdeményezésére. A szőlősiek az Idén sem akar­nak lemaradni. A közelgő XIII. pártkongresszus tiszteletére indult versenymozgalomban 19 ezer óra társadalmi munka el­végzésére vállalkoztak. A községben e munka ered­ményeképpen 12 kilométeren portalanítják az utcákat. Ezen­kívül 4 ezer gyümölcsfát és 1300 díszbokrot ültetnek ki. íth) TANYAVILÁG Közép-Szlovákiában a lakos­ság nagy része még ma is he­gyi tanyákon lakik. Ceak a zvo­lení járásban 25 000 ember la­kik távol a telepillésektől, ami m járás lakosságának közel egy­negyede. (v.) tt&ôiony, a äcvti&ádan Marle Doubkovának, a volt munkásnőnek, az egykori csehszlovákiai Komszomol, majd az Ifjúsági Szövetség tagiának törékeny, karcsú alakja már fiatal korában el­lentétben állt rendkívüli aka­raterejével, határozott fellépé­sével. Akkor még nem volt a párt tagja, de a kommunisták­kal tartott, segítette a dolgo­zók érdekelért folytatott harc­ban. Röpcédulákat terjesztett, harcolt a henlelnlsták ellen, tüntetéseket, sztrájkokat szer­vezett. Vállalta a veszélyt, nem félt a következmények­től. A Gestapo szemmel tartot­ta, szimatolt utána, de min­dig sikerült kicsúsznia a fa­siszták karmai közül. A prágai felkelést megelő­ző májusi napokra nem min­den felindulás nélkül emlé­kezik vissza. — Az Avia repülőgépgyár­ban dolgoztunk a férjemmel. Ő konstruktőr volt, én pedig hegesztő. Mi is meghallottuk a rádió, segélyt kérő, harcba szólító szavát... Az utcákon folyt a küzde­lem. A Letná kövezetén halot­tak feküdtek. A két embert mindez nem riasztotta vtsz­sza. Holešovicébe igyekeztek a rendőrparancsnokságra. Ott vették nyilvántartásba az ön­kénteseket, ott csoportosítot­ták őket és osztották szét kö­zöttük a fegyvereket. Csakhogy a rendőrparancs­nokságon nem vártak a Ma­riehez hasonló harcosokra. Erős, Izmos, rátermett, fér­fiakra volt szükségük, akik értenek a fegyverforgatáshoz. Asszony létére vállalja in­kább az egészségügyi szolgá­latot. De elképzelhető-e, hogy meghátrál az, akinek gyer­mekkorában a parittyázás volt a legkedvesebb szórakozása, aki a célbalövést a sportegy­letekben tanulta és az Ifjúsá­gi szövetségben honvédelmi kiképzésben részesült. Termé­szetesen, hallani sem akart a kényszermegoldásról, a ke­vésbé veszélyes szolgálatról. Nem volt más választása, cselhez folyamodott tehát: a parancsnokságon éppen az alacsony termetű, jelentékte­len külsejű egyént kerestek, akt feltűnés nélkül titkos üze­netet juttatna el a pergőtűz közepette a Libeni hídfőre. Nem sokat habozott. Elvállal­ta a megbízást. Jutalma dicséret volt, de ami még ennél is több; az éb­redező bizalom jele. Jaroslav Cabicar katonai parancsnok nem tudott többé ellenállni könyörgésének. Fegyvert nyo­mott a kezébe. — Kár lenne érted — mondotta, — de ha mindenáron harcolni ako sz, ám menj! Így jutott a Trójai hídfőre, ahol a férje irányítot­ta a harcokat. Jókor érkezett. A nácik igyekeztek egérutat nyerni Nyugat felé és hogy lehetővé tegyék elvonulásukat, esze­veszetten lövöldöztek Az ösz­szeomlott vagy kiégett házfa­lak között az utcákról is lát hatóvá váltak a bútorroncsok, a lámpák, a képek ... — Nem sok időnk volt a nézelődésre — emlékeztk Ma­rié asszony — inkább az el lenséget tartottuk szemmel. Barikáddal torlaszoltuk el út jukat. A kora délutáni órák­ban az SS-nek kedvezett a szerencse. Ogy emlékszik arra a nap­ra — május T-ére, mintha L.,ak tegnap történt volna. A hidon megjelent egy ném"< tant-, átvergődött a barikádon ti. Géppisztolyosok követték, kt tudná megmondani, hányan voltak? Szörnyű vérfürdőt rendeztek, visszavonulásra kényszerítve a mieinket .. . Nyolcvannégy halottat szá moltak meg akkor a hídon. Közöttük volt a férje is. Ö is megsebesült. A kötözőhelyen tért magához. Csak miután kiszedték testéből a szilánko kat, indulhatott férje keresé sére. Béna karja és a fálda lom súlyos kísérőnek bizn nyúlt. Mégsem riadt vissza vállalkozásától. Éppen abban a pillanatban találta m^g pár ját, amikor a nácik a szeme előtt nyitottak tüzet egy 14— 15 éves fiúra. Marienek még arra sem voit ideje, hogy a férjét megsiras­sa. A harag, a gyűlölet erőt adott neki ahhoz, hogy jegy ver nélkül is szembenézzen a fenevadakkal. Nem hagy hatta szó nélkül a történte­ket. Gyáva gyilkosoknak ne vezte azokat, akik az egyen lőtlen harcban egy ártatlan gyermek életét is kioltották. Tőlük, az ellenségtől tudta meg véletlenül — nyilván el szólták magukat- hogy a né­met kisegítő csapatok útban vannak a főváros felé. Nem volt vesztegetni való ideje. Tudta, hogy az életbe vágóan fontos hírt azonnal to­vábbítani kell. Doubková elvtársnő az el lenállási harcok egyik oszlo pos tagja, számos érdemreni viselője ma is olyan, mint an nak idején. Mi sem tud meg lenni felelősségteljes munica nélkül, pediq már nem fiatil. A ČKD Dukla tanonciskolájá­nak nevelője. Tanítványainak gondos, szerető édesanyja. F.z az öröme, ez ad tartalmat éle­tének. KARDOS MART S \\S :: Í' MAICAB A mai ember nem szeret várni, ezért előnyös számára o MALCAO. Gyorson elkészíthe­$ tő: negyed liter tejporból ké­szült meleg tejben feloldunk 4-6 kanál MALCAOT és ké szen van a reggeli. PRÜMYSL MLÉCNÉ VÝROBY n. p. A MALCAO ERŰT AD ÚF-166M

Next

/
Thumbnails
Contents