Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-04 / 122. szám, szerda

EMBEREK ÉS ÉLMÉNYEK • MÁJUS ELSEJE • FALU­RÓL FALURA IPARI TUDÓSÍTÓ A MUNKALÉLEKTAN ÚTJA A TERMELESBE Nagy Jenő Emberek és élmé­nyek című múlt vasárnap el­hangzott kétórás műsora több részből állt. Az elsó részben a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége Zalka Mátéra emlékezett, az író és az ismert kommunista forradalmár szüle­tésének 70. évfordulója alkal­mából. Az adás bevezető részé­ben az egykori spanyol harcos, a jelenleg Bratislavában élő Stern Jenő mondta el a Zalka Mátéhoz, azaz Lukács tábor­nokhoz fűződő emlékeit. Az ele­ven. és élménygazdag vissza­emlékezést Illés Béla Zalka Mátéról szóló elbeszélése egé­szítette ki. Mindkét epizód mél­tón körvonalazta a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom harcosának emberi és írói arc­élét. A műsor második részé­ben a budapesti rádió gyermek­kórusának énekkari hang­versenyét közvetítették. Az em­lített együttes nemrégen Ame­rikában, s azt megelőzően ja­pánban és más országokban vendégszerepelt. Az énekkar mindenütt osztatlan sikert ara­tott és tekintélyes hírnévre tett szert. A rádió — dicséretre méltó ízléssel — a külföldi tur­nén bemutatott számokból köz­vetített néhányat. A bájos és a muzikalitás legszebb erényeit hordozó gyermekkórus hang­versenye a rádión keresztül is élményt jelentett. Az Emberek és élmények című rovat harma­dik részében a műsort rendező és összeállító Nagy Jenő Szabó Gyulával, a jövőre születésének 60. évfordulóját ünneplő loson­ci grafikussal és festőművésszel készített beszélgetést. A közel egyórás eszmecsere során meg­ismerkedtünk Szabó Gyula mű­vészi pályafutásának történe­tével és ars poeticájával, ugyanakkor képet kaptunk a művész jelenlegi munkásságá­ról, céljáról és tervéről. Az adás a kötetlen beszélgetés minden erényét (eredetiségét) megcsillogtatta. Érzésünk sze­rint azonban a filozófiai fejte­getéseket tanácsosabb lett vol­na előbb leírni és aztán felol­vasni. A szabad beszélgetés so­rán képződött gyakori körmon­dat és gyakori hangsúlyeltoló­dás zavarta az egyébként nagy­szerű gondolatok világosságát és érthetőségét. Szabó Gyula elgondolkoztató és sok vonat­kozásban figyelmet érdemlő szavakat mondott a művészet szerepéről, hivatásáról, vala­mint a művészet és a közönség kapcsolatáról. Bennünket leg­inkább az adásnak mégis az a szomorú ténymegállapítása ra­gadott meg, hogy az élet örö­meit és küzdelmeit kifejező Az elmúlt napokban szívélyes hangú levelet hozott a posta a bratislavai Pedagógiai Kiadó­nak. A levelet az újvidéki nem­zetiségi kiadó küldte és egye­bek között ez a néhány sor ra­gadta meg figyelmünket: ... „Megkaptuk a kilencedikes fizika és geometria tanköny­veiket a rendelt mennyiségben és őszintén megmondjuk, hogy hazai tanulóifjúságunknak soha­sem voltak szebb és tartalma­sabb tankönyvei. Látják, az önök eredményes munkája ne­künk is örömet okoz ... E néhány meleg hangú sor lelkes örömet váltott ki a kiadó berkeiben, hiszen hosszadalmas és mindkét tárgyaló fél részé­ről kölcsönös jóindulattal ve­zetett megbeszélések eredmé­nye volt. Az új alapiskolai tan­könyvekkel a jugoszláviai pe­dagógusok az elmúlt év ta­vaszán ismerkedtek meg. A bra­tislavai kiadó könyvküldemé­nyét átnézték az ottani peda­gógiai kutatóintézetek és kivá­lasztották azokat a tankönyve­ket, amelyek legjobban megkö­zelítik a jugoszláv tantervek kereteit. így esett a választás a kilencedik osztályosok számá­ra készült Fizika és Geometria című fóliakötéses, gazdagon il­lusztrált tankönyvekre, ame­lyeket a Fórum Kiadón keresz­tül változatlan kivitelben tíz­ezer példányban rendeltek meg magyar nyelvű változatban, és két-kétezer példányban szlovák nyelven. Ezeken kívül megren­delték a nyolcadikos Termé­szetrajz tankönyvet is. Hasonló Szabó Gyula képek százai ahe­lyett, hogy a képtárak, a hiva­talok, vagy a lakások falain hirdetnék a művész mondani­valóját és igazságkeresését, a losonci magányban tornyosod­nak ... Szabó Gyula jövőre ren­dezi meg jubileumi kiállítását. Ehhez a kiállításhoz —• saját szavai szerint — sehonnan sem kell kölcsönkérnie képeket. Munkálnak java, négy évtized termése elzárva a közönségtől, otthonában van. Az 1959-ben készített és a IX. grafikai kiál­lítás díját elnyert Emberek a hegyen című, 12 lapos sorozat például (amelyből mindössze 10 példány készült) eddig csak a Szlovák Nemzeti Múzeumba, a bojnicei és a besztercebányai galériába, valamint az olasz akadémiára jutott el. A rendkí­vül értékes és kifejező sorozat többi hat példánya máig sem talált gazdára. Hasonló a sorsa az 1963-ban készült többször díjazott Ecce vita sorozatnak. Nagy része ennek is eladat­lan ... Az iskoláknak és a kü­lönféle kulturális intézmények­nek (nem is beszélve a magán­lakásokról ) sajnos igen sivár a képanyaga ... Bizony, sokan gondolhatnának Szabó Gyulára, sokan tehetnék környezetüket szebbé, meghittebbé a művész­nek igen kifejező és igen em­beri alkotásaival. A Csehszlovák Rádió magyar szerkesztősége talán ez idén közvetített első ízben helyszíni tudósítást a május elsejei ün­nepségekről. Prágából Kozma Gyula. Bratislavából fakál Ist­ván, Banská Bystricáról Vámos László, Kosicéről Béres József jelentkezett friss, eseménydús helyszíni riporttal. Az adás jól érzékeltette a felvonulás légkö­rét, május 1. örömteljes hangú latát. Az összeállítás a körkap­csolásos szerkesztés benyomá­sát keltette. Legnagyobb érté­kének azt tartjuk, hogy a rá­dió — hírközlő szerepéhez mél tón — a Prágában elhangzott ünnepi beszédet is gyorsan és megfelelő terjedelemben tolmá­csolta. A május 1-én elhangzott adá­sok közül még a Faluról falura című összeállítást említjük meg. A Béres József szerkesz­tette igényes és stílusos műsor­ban többek között Berzéte. Rozsnyó és Nagykövesd mun­kásmozgalmának ismert harco­sai emlékeztek a múltra, a régi májusokra. A nyilatkozatok, emlékképek és helyzetismerte­tések élethűen idézték a múl­tat, és felvillantották a dicső harcok emlékét. BALAZS BÉLA példányszámban magyar és szlovák változatban jugoszlá­viai vonatkozásokkal némileg bővítve. A bratislavai Pedagógiai Ki­adó és a jugoszláviai nemzeti­ségi könyvkiadó kezdeménye­zése azért nagy jelentőségű, mert első ízben történik, hogy egyazon tankönyveket használ­nak két szocialista államban, amelyek iskolarendszere külön­böző. A bratislavai kiadó e té­ren további jelentős kezdemé­nyező lépéseket tesz. A cseh­szlovákiai magyar tannyelvű iskolákon rövidesen megjele­nik az új ÁBC olvasókönyv, amely a magyarországi Tan­könyvkiadó munkáját dicséri, viszont a magyarországi szlo­vák tannyelvű iskolákon szep­tember 1-től csehszlovákiai tan­könyvekből tanulják a gyerme­kek anyanyelvüket, az első, második, ötödik és hatodik osztályokban. H. L. • Négyszáz mű kiadását tervezi erre az esztendőre a Szovjetszkij Szpiszatyel, az egyik legnagyobb szovjet könyvkiadó vállalat. A négy­száz mű — többségükben szov­jet írók alkotásai — 14 millió példányszámban jelenik meg. • A Német Művészeti Aka­démia tárlatot készít elő B. Brecht halálának 10. évfordu­lójára. Már gyűjtik Brecht arc­másalt és színpadi műveivel kapcsolatos képeket, rajzokat, grafikai lapokat és plasztiká­kat. Prágában az elmúlt héten véget ért a gazdasági és szakszervezeti dolgozók el­ső országos tanácskozása a pszichológusokkal. Ez a kon­ferencia az első fecske, amely szabad ntat nyit a pszichológusoknak, hogy tu­dományos módszerekkel vizsgálják és befolyásolják a munkaerő és a munka közti helyes viszony alaku­lását. A régi irányítási rendszer egyik jellegzetes vonása volt, hogy nem tudta kihasználni a munkára fordított igyekezet valóban hasznos hatékonyságá­ról szerzett információkat a dolgozók serkentése érdekében. Egyik oldalon állt ugyanis az utasítások teljesítésére irányu­ló törekvés, a másik oldalon pedig ezen erőfeszítés gyümöl­csei. A döntő dolog persze a direktív mutatók biztosítása, s főleg a teljesítésükről szóló ki­mutatás, jelentés volt. A mun­ka gyümölcsei gyakran csak a direktívák teljesítésének mel­lékes eredményei voltak. Az ilyen helyzet természete­sen az emberekkel való mun­kában is visszatükröződött. Az embereket gyakran olyan krl­Több mint ezer méter hosz­szú lesz az az eredeti megol­dású híd, amely a teplicei já­rásban a Bilina és Chudeŕice közti völgyet hidalja át. A híd földanyag- és szénszállításra, illetve közlekedési célokra fog szolgálni. Egyike a legfonto­sabb építkezéseknek hazánk legnagyobb bányaműve, a Mak­szim Gorkij Nagybánya építé­sében. Ez a külszíni szénbánya évente 15 millió szenet fog szolgáltatni, vagyis egymillió tonnával többet, mint ameny­nyit 1939-ben az egész észak­csehországi szénkörzet. A hl' építését a múlt év de­rekén kezdték meg, s ma már a második felénél tart. A mun­ka gyors ütemet elsősorban a pilléreket és az oszlopfőket épí­tő két betonozócsoport bizto­sítja, továbbá a prágai Monto­stav 21-tagú szerelőcsoportja, amely magát a hídpályát sze­reli. A Montostav dolgozói még nemrégiben is aggódtak, sike­rül-e az összes munkát szep­tember 21-ig befejezni. Addig ugyanis a híd durva szerelését be kell fejezni. A hídelemek lefektetésénél és rögzítésénél használt eddigi módszer nagyon lassú és mun­kaigényes volt: az előregyár­tott elemekből összeszerelt húsztonnás darabokat kézileg, emelők segítségével kellett he­lyükre helyezni. Közben szün­telenül fennállt a baleset és az előregyártott részek meg­rongálódásának a veszélye. František Kauer gépész már régen meg volt győződve arról, hogy a hídelemeket gépileg is a helyükre lehetne helyezni. Mihelyt megtudta, hogy f. Ví­tek mérnök, az út- és hídépíté­szeti fejlesztőintézet munkatár­sa speciális toló- és lefektető gépet javasolt, meggyőzte tár­sait, hogy valósítsák meg a ja­vaslatot. tériumok szerint vették fel a munkába, illetve értékelték őket, amelyek gyakran igen tá­vol álltak a valódi teljesít­ményektől és a munkasikerek­től. Az utasítások és törvények szövevényei közt könnyelmű­en elhanyagoltuk a modern termelési fclyamat legfontosabb hajtóerejét: az ember képes­ségeit, önállóságát, kezdemé­nyezését stb. Paradoxként hat, de nem a tőkés rend, hanem éppen a szocialista termelési mód teremthet sokkal széle­sebb teret ezeknek az emberi tulajdonságoknak * kifejleszté­sére. Ez a megállapítás nem csu­pán puszta elméleti vonatko­zású, hanem olyan gazdasági­szervezési szabályok bevezeté­sét követeli meg, amelyek a minimumra csökkentik az „enyém és a kollektíváé", il­letve az egyéni és a társadal­mi szükségletek közti ellenté­tet. Nyugaton már hosszabb ideje mélyrehatóan vizsgálják a mun­ka megokolásának pszicholó­giai kérdéseit, az anyagi, lé­lektani és szociális motiválás problémáit, a munkaerő kivá­lasztásának, széthelyezésének és fejlesztésének kérdéseit, ér­tékelését, az új dolgozók be­gyakorlását, a munkacsoportok A gép méreteivel és konst­rukciójával a vasúti sínek le­fektetésére szolgáló berendezés­hez hasonlít. A Montostav dol­gozói nagy becsben tartják, hisz a régebbi fáradságos mun­ka helyett most gombnyomásra szót fogad a berendezés és he­lyére teszi a súlyos darabokat, A gépet maguk szerelték ösz­sze, az egyes alkatrészeket a létrehozásának pszichológiai kérdéseit, s úgyszintén az em­berek vezetését, a vezetők ki­képzését stb. Különféle kon­cepciókkal kísérleteznek, érvé­nyesítve az emberi psziché és az emberi viselkedés szabályo­zásának törvényszerűségeire vonatkozó legújabb Ismerete­ket. Az ipari pszichológiával fog­lalkozó országos konferencia arra az egyértelmű következte­tésre jutott, hogy az új irányí­tási rendszer nem nélkülözheti az emberekkel való munka rendszerének alapos tudomá­nyos áttanulmányozását. A lé­lektani kutatások eddigi ered­ményei meggyőzték a részvevő­ket arról, hogy az emberekkel való munka tudományos ala­pokon végezve nemcsak a ká­dermunka tökéletesítését ered­ményezi, hanem a termelést is hatékonyabbá teszi és egyúttal fokozza az irányítás színvona­lát. A gyakorlat emberei lelkese­déssel fogadják a pszichológu­sok közvetlen részvételét az ipari életben. Nézeteik és hoz­zászólásaik megmutatták a pszichológusoknak az érvénye­sülési lehetőségeiket társadal­munkban. Legngyobb az ér­deklődés természetesen azon lélektani ismeretek iránt, ame­lyeket közvetlenül is fel lehet használni a mindennapi irá­nyító és személyzeti munká­ban. A munkalélektan gyakorlati kibontakozása nálunk is jó úton halad. Most már arról van szó, hogy mielőbb megteremtsük a feltételeket gyakorlati gyümöl­csözése számára. í>ok szervező és kutatómunkára lesz még szükség, amíg megtaláljuk a hazai feltételeknek megfelelő helyes módszereket. Pszicholó­gusokban szintén nem bővel­kedünk. Az üzemekben sem mindig a legrózsásabb a lélek­tani kutatást végző szakembe­rek helyzete. A szakszervezetek hasznos munkát végezhetnek ezen a téren a dolgozók köré­ben: feltétlenül támogatniuk kell a pszichológusokat az üzemekben végzett igényes fel­adataik teljesítésében, s nép­szerűsíteniük kellene a mun­kalélektan eredményeit. čelákovicei TOS és a ČKD Sla­ný üzemben állították elő. öt­heti próbaüzem közben 200 mé­teres hídszakaszt készítettek el segítségével. A régi módszerrel legkevesebb háromszor annyi ideig tartott volna ez a mun­ka. A Makszim Gorkij Nagybánya építkezési helyén már június elején megkezdik az első óriási puttonyos és forgólapátos kot­rógép szerelését. Az efső csehszlovák magnetofonszalagok A gottwaldovi filmlaboratóriumban megkezdték az Emgeton nevű első csehszlovák magnetofonszalag gyártását. Kifejlesztése a filmlaboratóriumok fiatal mérnökeinek és a Hang-, Kép- és Reprodukcióstechnikai Kutatóintézet munkatársainak érdeme. Az Emgeton magnetofonszalagot a legkorszerűbb hazai és külföldi gépek gyártják. A szalag minősége felveszi a versenyt a külföl­diével, sőt bizonyos vonatkozásban még jobb. Ebben az évben £0 millió kilométer új szalag kerül ki Gottwaldovból. Az első teker­cek rövidesen a piacra kerülnek. — A képen a magnetofon szalag gyártására használt nyersanyag szulfáttartalmának meg­határozása. Eredményes együttműködés Ipari szövetkezeteink egyre gyakrabban lepik meg a vásárlókö­zönséget újabb és újabb termékekkel. Hasznos termékeik közül kitűnik egy érdekes megoldású lámpa, amely különösen sátrak és vikendházak világítására alkalmas. A lámpa hátsó fala vörös fényt sugároz, úgyhogy jelzőberendezésként a motorosok is hasz­nálhatják. A lámpát elemek táplálják, esetleg autóakkumulátorra is rákapcsolható. Ezerméteres hídériás

Next

/
Thumbnails
Contents