Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)
1966-05-29 / 146. szám, vasárnap
A PRÁGAI MAGYAR KULTÚRA KÖNYVAJÁNLATA Jókai: Jókai: Jókai: Jókai: Jókai: Jókai: Korona 8.23 12.40 31.50 30.— 10.90 6.75 91.50 23.25 51.— 39.75 15— 18 40 39— 3415 18.75 22.50 26.65 42.— 52.50 14.— 20 25 13.50 19 15 13.50 28.65 15.75 21.— 23.25 20.25 15.— 14.65 14 25 25.50 24 — 29.25 23.25 13 90 26.25 15.40 7.40 A beszélő SZÉPIRODALOM: Erdődy: Alvilági párbaj Fejes: Rozsdatemető Győry: Sorsvirág Gyfiry: Tűzvirág Hartog Stella (Albatrosz-sorozat) Harsányi Z.: A téboly hétköznapjai Homoki—Nagy: Hegyen — völgyön Hanke- A hetedik földrész Jókai: ^gy magyar nábob I. II. (kritikai) Jókai: Cikkek és beszédek I. (kritikai) Bálváuyosvár (népszerű) Erdély aranykora (szépirodalmi) Es mégis mozog a föld I. II. (népszerű) A kőszívű ember fiai I. II. (népszerű) Az új földesúr (népszerű) Névtelen vár (népszerű) Jókai: Rab Ráby (népszerű) Jókai: Kirpáthy Zoltán I. II. (kritikai) Kodolányi: Az égő csipkebokor Kostra Ján: Ave Eva Komárek: Kárpáti vadászatok Konopicka: Krysta Kuprin: Salamon csillaga Lamartlne: Graziella Lawrence D. H.: Aki a szigeteket szerette Lavrenyov: A negyvenegyedik Lara Jesús: Rabszolgák Láng: A Tamás-templom karnagya Lee: Ne bántsátok a feketerigót! Lengyel: Mit bír az ember Lengyel: Visegrádi utca Lenz: Városszerte beszélik Leonov: A tolvaj Leonov: Ot az Öceán leié Lewis: Elmer Gantry Lewis: Gideon Planish Jean de Léry utazása Brazília földjére Linna: A Sarkcsillag alatt Liu Csing: A kezdet kezdete Lukianosz: Ikaromenipposz London: Három kisregény (A vadon szava — kutya — Országúton (Milliók) Machiavelli: A fejedelem Lang: Szenvedélyes élet (Madame de Staél) Mader: Lesben a bérgyilkosok Mahfúz: Otvesztő Nižňánsky: A szerelem kútja Mai amerikai elbeszélők Mai jugoszláv elbeszélők Mai lengyel elbeszélők Mai német elbeszélők Major Ottó: Égi és földi háború Major: Isten békéje Major: Tibérlási Justus Malaparte: Kapntt (Milliók) Mann, Thomas: Doktor Faustus keletkezése Mann, Thomas: Novellák (Milliók) Mann, Thomas: Válogatott tanulmányok Masters, Dexter: Baleset Máté György: Csodaszer Máté György: Föníciai bor Máté György: Fények a dzsungelben Marek—Mňačko: Kantontól a Nagyfalig Maupassant: Erős mint a halál Mauriac: Vioerafészek és más kisregények (Milliók) Mauriac: Tékozló szfv Meri Lennart: Hegyen—völgyön Mérimée- Szent Bertalan éjszakája — Colomba Merle: Mesterségem a halál (Milliók) Meyer, C. F: Pescara megkísértése von Meysenbug: Nagy emberekre emlékezem . •. Mezei András: A csodatevő Mikszáth: Beszterce ostroma Mikszáth: Fekete város Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival Mikes—Pusztai: Az oroszlánok négy órakor mennek el hazulról . . . Mllcsakov. A : Vész tört a városra Moberg: Telepesek Mocsár Gábor: Pávatoll Moldova György: Sötét angyal Molnár Ákos: Jóslat Molnár Gábor: A fehér arany vadonában Molnár Gábor: Az óriáskígyók földjén Molnár Zoltán: Egy márciusi nap Molnár Zoltán: Egy vöröskatona emlékei Móra Ferenc: Aranykoporsó Móra Ferenc: Szilánkok Móricz Zsigmond: Sárarany Mozart bécsi levelei Musil: Törless iskolaévei Nadányi Gertrúd: Félálomban Nagy Gábor: Mi fán terem? Nagy Lajos: Képtelen természetrajz Nagy Lajos: Pincenapló Nagy Lajos válogatott művei Nádass József: Karmos évek Neff. Vladimír: Császári ibolya Neff: Rossz vér Nemés György: Egyetlen pillanat Nesim, Aziz: Fordítások és ferdítések Neumann, Róbert: Olympia Newerly: Egy boldog élet (Milliók) Németh László: Bűn Németh László: Égető Eszter Németh László: Iszony Németh László: Gyász (Kincses) Nguyen Cong Hoan: A tiszteletreméltó megyelőnök papucsa ÚJDONSÁGOK: SZÉPIRODALOM: Bródy György: Egy nőorvos naplójából Cela, Camilo Jósé: Szélmalom Déry: A kiközösítő Fehér Klára: Perben, haragban Gergely Sándor: Dózsa I—III. Móricz: Fecskék a verandán Nádasdl: Szilaj Pista Révay: Elhagytál Héliosz Steinbeck, John: Kék öböl Szentkűthy M: Angyali Gigi Szilvás! Lajos: Apasslonata Tamási Áron: Ábel Oj görög líra Ullrich: Nagyvadak nyomában Vértes- Igaziatok IFJÚSÁGI KÖNYVEK: Benedek Elek: Az aranyalmafa Defoe: Robinson Crusoe Defoe: Singleton kapitány Donászy: Jelmezbál az óvodában Dékány: A fekete herceg Ezeregyéjszaka legsurbb meséi A Magyarországon megielenő „Magyarország" (évi előfizetési díja 36.— korona) és a „Budapest" (évi előfizetési díja 86.— korona) folyóiratok intézetünknél előfizethetők. A könyvek és a folyóiratok megrendelhetők: MAĎARSKÁ KULTÚRA, PRAHA 1, Václavské nám. 2. 18.75 15 — 22 50 12.— 14.65 18.— 38.25 19 90 24 75 32 25 25.50 30 75 13.50 18.75 15.— 18.75 20.65 25.50 18.75 7.15 13.15 12 40 9 — 18 75 22.15 21.75 24.— 18.75 30.75 24— 6.75 13.90 25.50 9 — 18.75 3.15 22.15 18— 13.90 20 — 12.— 8 25 11.65 10 50 27.75 30.73 15.40 21.75 1690 8.85 28.50 15.— 13.50 28.50 24.75 20.25 20 25 16.15 10.90 16.90 18.75 19.90 34 90 24 40 4.50 7.15 12.00 15.75 17.65 11.65 63 — 11.85 11.65 39— 33.75 19.15 23 25 29.25 16.90 25.50 16.50 15.75 18.— 4.50 12.— 18.75 17.25 5 * zemlátomást hervadnak az I, orgona utolsó virágai. Igaz, elég sokáig pompáztak. Május elsején borultak virágba az első orgonabokrok a prágai parkokban, s még most, május végén is illatoznak e kedves virág utolsó fürtjét. Prága utcáit hamarosan a virágzó hársfák illata fogja elárasztani. A tulipánok még tartják magukat. A nagy virágú, vörös tulipánok legszebb ágya minden esztendőben a Vöröskatonák terén pompázik. A járókelőkön kívül megcsodálják a Művészek házának látogató is. Ide szoktak eljárni esténként mindazok, akik zenét akarnak hallgatni. Mert a Művészek háza úgyszólván főhadiszállása a Prágai Tavasznak, az ismert zenei fesztiválnak, amelyen a világ legjobb muzsikusai vesznek részt. A fehé r violinkulccsal díszített kék zászlócskák, az évente megrendezett ünnepség állandó jelvényeként ott lengenek az egész épületen. Prága egyetlen hangversenyteremmé vált. Minden este több helyen egyidejűleg hangzik fel a nagy zeneszerzők és előadó mesterek zenéje. Május 12-én kezdődött a Smetana-teremben a „Hazám" mal. A Szlovák Filharmónia jött el Prágába megörvendeztetni a város lakosait és a külföldi vendégeket. S valóban kiváló teljesítményt nyújtott! Már amint hangolni kezdték hangszereiket, mintha csak friss szél zúgását hallottuk volna, gyönyörű, nem mindennapi élményre készültünk fel. Az állami himnuszok, amelyeket rendszerint fúvós zenekar előadásában szoktuk hallani, ünnepélyesen hangzottak, és a bratislavai filharmonikusok előadásában igazi zenei gyöngyszemekké váltak. Majd később, mikor a terem fényei kihunytak és csak egy hosszúkás világítótest maradt égve a zenekar felett, a zenészek kerültek a közönség figyelmének középpontjába la közönség egyébként az orgona melletti helyeket is elfoglalta, ahol rendszerint nem szoktak látogatók ülni}, ezüstösen és kristálytisztán szálltak a hangok, csicseregtek a madarak és dalolt a folyó, dalt zengett az egész csodálatos cseh vidék, s táncra perdült a polka kétnegyedes ütemében. Csörögtek a huszita fegyverek, és zengett az isten harcosainak kórusa. Egyszóval: a zenészek gyönyörűen játszottak, s Ladislav Slovák, a karmester egy-egy percre Perunná, majd Žižkává vált, fiatal legénnyé a falusi táncmulatságon, majd ismét blaníki lovaggá. S mennyi virágot kaptak! Így van ez most Prágában minden este — zene és virágok. És napközben? P RAGAI LEVÉL ZENE es VIRÁGOK y| rapközben a város látogató ja éppen a Prágai Tavasz keretében ellátogathat a Nemzeti Múzeum zenei osztályára. Ez az osztály a Malá stranán, a Velkopfevorské náméstl egyik ódon palotájában talált szállásra. Az odavezető út regényes — a Károly-hídon át vezet, a lépcsőkön le, egy darabig a Kampa virágba borult akácai alatt, majd a hatalmas malomkereket forgató Čertovkán keresztül. Hiába forog a kerék, nem jár ide senki őröltetni, de a prágaiaknak és a külföldi látogatóknak megvan a látványosságuk, amely hajdanában igaz volt. A Nagyperjeli palota stukkóval gazdagon díszített, velencei tükrökkel, barokk kályhákkal és kandalókkal teli fehér termei kincseket rejtegetnek. Találhatunk itt kottákat, szövegkönyveket, híres zeneszerzők levelezését és — hangszereket. Ezerhétszáz különféle fajtájú és korú hangszer — az egyik leggazdagabb európai gyűjtemény csodálható meg itt. A gyűjtemény legrégibb hangszerei a XVI. századbeli lantok. Mielőtt a hegedű és a billentyűs hangszerek kiszorították, a lant rendkívül kedvelt hangszer volt hazánkban. A cseh lantkészítők mester műveiből fennmaradt néhány példány. Megcsodálhatjuk továbbá azokat a hosszú és vastag, légcsöves sípokat, a délcsehországi Rúže-Rožmberk uraságok muzsikusai játszottak rajtuk. Ilyen sípok állítólag a világ egyetlen más múzeumában sem láthatók. Katonás sorrendben állnak itt a hárfák, — az a hangszer, melynek hangjai mellett már időszámításunk előtt több ezer esztendővel vigadták az egyiptomiak, amelyen még a nemrégiben is Dávid király játszott a holdban — míg csak a szovjet Luna nem küldött a holdról merőben más híreket. Néhány lépéssel tovább gyöngyházzal díszített, gyönyörű gitárokat látZSEBSZÍNHÁZAKAT Irodalmi színpadok a Jókai-napokon TAVALY a Jókai-napokon hat, ez idén viszont csupán három irodalmi színpad mutatkozott be. A mennyiségi csökkenés fájó, a mozgalom munkáját illetőleg azonban nem döntő jelentőségű. Függetlenül attól, hogy a szervezési és az anyagi nehézségek következtében hányan kerültek Komáromba, az irodalmi színpadok erőteljesen fejlődnek, sokrétű munkát végeznek és számbelileg is egyre gyarapodnak. Mielőtt azonban a látottak kapcsán néhány megjegyzésünket tolmácsolnánk, nézzük a Jókai-napok irodalmi fesztiváljának a mérlegét. A három együttes egymástól eltérő műsorral lépett fel. A rimaszombati együttes Mács Zoltán rendezésében Tűzzel-késsel, a losonci együttes Varga Ervin rendezésében örvénylések Bartók Béla körül, a csatai együttes Ojváry László rendezésében Toldi címen mutatta be irodalmi összeállítását. A FESZTIVÁLON legtöbbet a rimaszombati együttestől vártunk. A vérmes reményre a Fáklya tavalyi produkciója, valamint az eddig végzett igen dicséretteljes munkája alapján éreztünk jogot. Mint tudvalevő, a rimaszombati irodalmi színpad az országban magyar vonalon az elsők között alakult meg és máig is a legjobban dolgozó Irodalmi színpadok egyike. Tavaly megérdemelten nyerte el az Irodalmi színpadok versenyében az első helyezést és az ezzel járó Jókai-emlékérem arany fokozatát. Sajnos, a most bemutatott műsor nem hozott meglepetést. A Tűzzel-késsel című összeállítás gyengéjének azt tartjuk, hogy nem tükrözte az együttes újat és többetakarását. Azt a szintet, amit nyújtottak, már jóval előbb elérték, kivéve a rendezést, a finom ízlésre valló színpadtechnikai megoldásokat, az alakok mozgatását és a csiszolt beszédet. Ebben a vonatkozásban a rimaszombatiak nemcsak a régebbi, hanem a tavalyi előadásukhoz viszonyítva is fejlődtek, megnyugtató színvonalról tanúskodtak. Stagnálást, egy helyben topogást a műsor koncepciójában, az összeállítás szprkesztésében láttunk. A rimaszombatiak az irodalmi színpadok eddigi gyakorlatának eléggé leegyszerűsített formáját választották. Összeszedtek egy csokorra való — gondolatilag nem is mindig összefüggő — verset, ezekből koszorút fontak és átadták a közönségnek. A „koszorú" és az átadás módja kedves volt, a versfüzér értékét azonban növelte volna, ha jobban válogatnak és ba a melegágy! virágokat néhatunk, amelyek a lantokat váltották fel. Majd a hegedűk következnek, a cremonal mesterek, Amati, a velencei, mantuai, milánói, párizsi és bécsi mesterek készítményei, a XVII. századtól a XIX. századig készült remekművek. Különféle violák és a táncmesterek apró, keskeny kis hegedűi, amelyek a cirkuszi bohócok használta hegedűeskékre emlékeztetnek. A megnőtt hegedű nagybőgővé terebélyesedett. A billentyűs hangszerek a spinéttől a zongoráig és orgonáig fejlődtek. Egymás mellett láthatjuk itt a zsiráf, piramis és szekrény-zongorát. Ez utóbbi a leguniverzálisabb valamennyi fajta közül, hét pedálja van. s ezek közül az egyik a játékon kívül még a dobot is veri! Ügy látszik, az ilyen zongora hajdanában az egész tánczenekart helyettesítette! Láthatunk itt továbbá néhány cit érát is /valamikor állítólag a házias nevelésű kisasszonyok körében naqy divat volt citerán látszani). Nagy közkedveltségnek örvendő hangszer a nyenyere, s az ősrégi cimbalom, amely minden divatot túlélve máig is használatos a népi zenekarokban. Emitt mandolinokat láthatunk. Gömbölyű és egyenes mandolint. Ez a hangszer meglehetősen Hatal, a XVIII. szazad végéről származik. Készítéséből kivette részét Hellmer cseh mester is, aki sajátos cseh jelleggel ruházta fel. Tovább kürtök és oboák, klarinétek. fuvolák, s az az elefántcsontból készült olifant. amely valaha a lengyel király tulajdona volt. A fúvós hangszerek sárgareze itt-ott n6r feketedik . . (7% ombardonok, szépen csafjj varodó postakürtök, az éjjeliőrök tülkei és agyagból égetett csalsípok — okarinák. Üvegharmonika, tömlős és húzóharmonika, amelyet elsőül a berlini F. Buschmann készített 1822 ben, s amelyet a világ talán örökké kedvelni fog. Cintányér, csörgődob, üstdob, muzsikálásra való fűrész, xilofón, kasztanyetta, hangvtlla, majd a különféle országok és földrészek népi hangszerel következnek. Régi guzltca egyetlen lószőr-húrral, amelynek hazája Bulgária, afrikai dobok, orosz balalajka, tengeri csigaházból készült japán hegedű, mexikói öves tatú páncéljából készült gitár, különféle fajtájú és eredetű pásztorkürtök, szép tátrai pásztorsíp s valódi, hamisítatlan strakonicel duda' Egyszóval: olyan látnivaló, amit érdemes megtekinteni! Akt Prágába látogat, semmi esetre Se amlnos-m r»' hány más természetű növénynyel tarkítják. A jelenlegi formájában bemutatott Tűzzel-késsel hosszúnak tűnt és mivel többször keltette a befejezettség érzetét, helyenként ismétlésbe esett és egyhangúvá vált. A LOSONCIAKNAK — tavalyi fellépésükhöz viszonyítva — nemcsak előadásmódjuk fejlődött, hanem tanúielét adták kísérletező kedvüknek, bátor újatakarásuknak is. Az örvénvlésrk Bartók Béla körül című műsorukkal az intellektuális színjátszás megteremtésére irá/nyuló törekvésüket fejezték ki. Sajnos, a szerkesztéssel a losonciak is azt az utat választották, amit a rimaszombatiak: verseket fűztek csokorba. Önmagában véve ez nem is baj, sőt csak dicsérni lehet azt a nagy szorgalmat, amellyel a szép és igényes költeményeket felkutatták, összeállították és megtanulták. A losonciak esetében a technikai eszközök túlzott igénybevétele mellett az okozott hiányérzetet, hogy a Bartókról szóló műsorban kevés volt a bartóki zene. A nagy mennyiségű versfüzért szerintünk néhány önálló zeneszám, esetleg néhány Bartóktól, vagy Bartókról szóló prózai szöveg beiktatásával oldottabbá, érdekesebbé tehették volna. Egyébként a losonciak ötlete és igyekezete osztatlan elismerést érdemel. AZT A MEGLEPETÉST, amit a rimaszombatiaktól vártunk, egy kezdő és aránylag kis múlttal rendelkező falusi műkedvelő csoport: a csatai irodáim!
