Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-29 / 146. szám, vasárnap

D

emeter Bálintnak hívják, hatvanhat esztendős. Rimaszombatban lakik, egy csöndes félreeső utcában, az új városnegyed közelében. A ház kicsi, előtte virágos udvar. Pulóverben áll a hűvös konyha közepén, s kint vakítóan süt a nap. Mezőtelkesen született, apja urasági cseléd volt, tanyáról tanyára vándorolt. Anyja is cselédsorban élt, és hat gyereket nevelt igen mostoha körülmények között. Hat elemit végzett Osgyánban, a pusztáról Járt be gyalog az iskolába. 1912-ben, tizenkét éves korában beállt inasnak egy rimaszombati szabómesterhez. Kitanulta a mesterséget. 1919-ben a vörös hadsereg önkéntes katonája lett és részt vett több ütközetben. A tanácshatalom bukása után visszatért Rimaszombatba, ahol rendőri felügyelet alá helyezték. 1920-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba. Már 1920 végén kialakult Rimaszombatban is a harcos baloldal és ő ls ehhez a szárnyhoz csatlakozott, Réthy, Sajban, Povinsky, Huszthy elvtársakkal együtt. Rimaszombatban 1921. május 15én alakult meg a Kommunista párt helyi szervezete. Demeter Bálint igazolványának száma: 156092. Mint vezetőségi tag a sajtóbizalmi funkcióját kapta; emellett szervezési és agitációs munkát is végzett a környék falvaiban. Május elsejei ünnepségeken előadónak küldték ki Tornaijára, Kékkőre, Feledre ... K

eresetéből nem tudott megélni, ezért 1926-ban el kellett búcsúznia elvtársaitól, vándorbotot vett a kezébe. Nehéz szívvel szállt hajóra. Argentínában, Buenos Airesben magyar kommunista emigránsokkal ismerkedett meg, akik 1919-ben a fehér terror elöl menekültek el az országból. Ezek az emigránsok bekapcsolódtak az ottani illegális pártmunkába, és Demeter Bálintot is beszervezték. Tíz hónapig mezőgazdasági idénymunkás volt, majd a vasútépítésnél dolgozott. Később napszámos munkát vállalt egy hajón, a fűtő mellett. Ettől kezdve 29 hónapon keresztül járta a tengereket. Kapcsolatát az illegális párttal mindvégig fenntartotta. A kommunisták azzal bízták meg, hogy a tengeri útjai során illegális röpiratokat vigyen magával, s adja le abban a kikötőben, ahol horgonyt vetnek. A kikötővárosokban olyan elvtársak várták, akiket csak ruhájukról és a megbeszélt jelszóról ismert fel. Egy alkalommal például — amikor Brazíliából vitt Mexikóba csomagot — fehér sapka és piros gomb volt az ismertetőjel. Szeszcsempészés miatt lezárták a kikötőket, ezért le kellett kenyereznie a vámőrt, hogy csomaggal a hóPÁRTALAPÍTÓK BÁLINT BÁCSI na alatt beengedje a városba. Mivel a hajó tizennégy órát késett, csak nagy nehezen sikerült a társát megtalálnia. Egy másik helyen szlovák elvtársakkal találkozott, köztük olyanokkal is, akikkel Osgyánban együtt járt iskolába. Fegyveres diáklázadás kellős közepébe csöppentek, az utcán puskák ropogtak. Életének ez a nehéz, kalandos szakasza 1929 őszén véget ért. Ekkor indult el hazafelé, fillér nélkül, egy szál ruhában. Sok viszontagság után Dánián, Németországon keresztül érkezett haza. Itthon nyomban jelentkezett a pártszervezetnél; beválasztották a helyi vezetőségbe. 1933ban a rozsnyói területi szervezet funkcionáriusa lett. Akkortájt ismerkedett meg Fábry Zoltánnal. Az írót azóta is büszkén vallja barátjának, harcostársának, és meghatódva emlékezik vissza reá. Az első köztársaság idején háromszor tartóztatták le, de börtönbe csak egyszer került. Az volt a bűne, hogy a kiküldött népgyűlési előadót meg akarta védeni a bántalmazástól. Egy alkalommal tüntetni vonultak ki a rimaszombati kommunisták. Ki akarták harcolni, hogy a város elöljárósága népkonyhát nyisson a városkertben. Tervük valamiképpen a rendőrség tudomására jutott, a Rima hídjánál tányérsapkások várták a felvonulókat. A munkások összetűztek velük, a rendőrök elővették a gumibotot. Az egyik rendőrt alapossan megfürdették a Rima vizében. A népkonyha megnyílt, sajnos csupán üres levesből, és egy szelet kenyérből állt a napi „fejadag" ... 1938 novemberében, amikor Horthy hadserege és rendőrsége megszállta a várost, átvizsgálták a bíróságon visszamaradt iratokat. Demeter Bálint vádiratát ís megtalálták, s decemberben beidézték a rendőrkapitányságra. A kihallgatást vezető felügyelő megverte és kát fogát kiütötte. Figyelmeztette, hogy minden lépésé; figyelik, s ha észreveszik, hogy részt vesz valamilyen szervezkedés, ben, azonnal letartóztatják. A Szlovák Nemzeti Felkelés kitörése után igyekezett régi ismerősével, Pospíšil Michal bá dogossal összeköttetést terem-teni. Meghallotta, hogy a bádogos a hnúšfai körzetben az ellenállási mozgalom egyik vezetője. A találkozás Molnárkapusztán jött létre, tájékoztatták egymást a frontok helyzetéről. További találkozásaikat Janlcek Rudolf molnárkai lakos készítette elő. Demeter Bálint megnyert a mozgalom számára egy magyar szakaszvezetőt és egy törzsőrmestert, akik a határvadász egységnél szolgáltak. A két katona fontos adatokat közölt a csapatmozdulatokról, harctéri tervekről. A híreket Demeter Bálint továbbította a szlovákiai elvtársaknak. A felszabadulás után kapcsolatot tartott fenn Tutukov szovjet "városparancsnokkal. Mindent megtett, hogy segítségére legyen a szovjet hadsereg alakulatainak. Tagja lett a kerületi nemzeti bizottság plénumának és a járási pártbizottságnak. Demeter Bálint, a város mindenki által becsült és kedvelt „Bálint bácsija" ma 66 éves, nyugdíjas. Arcát, amely a régi fényképen még sima, mély ráncok barázdálják. Egyedül él a félreeső utcában, a kis házacskában. Sohasem házasodott meg, hányatott, népének szentelt élete folyamán erre nem akadt ideje. Ha végigmegy az utcán és megáll* a sarkon, megpillantja az új lakónegyedet, amely egyre növekszik, már alig látni a túlsó végét. Nézi az új épületeket, a dohánygyár előtti új parkban játszadozó gyerekeket, s arra gondol: érdemes volt küzdeni. B

arátai, Ismerősei gyakran meglátogatják, leülnek a hűvös konyhában, hallgatják a szerény veterán csöndes beszédét. Ezt teszi most a betűvető is, a vén varrógépre könyökölve. Bálint bácsi a múltjára emlékezik; s mintha ugyanazt jelentenék a szaval, amit Illyés Gyula sorai: „Titkoljam, mit szenvedtem értetek? Nem titkolom. Hogy ti se féljetek " VERES jANOS színpad nyújtotta. Tavaly a rosznyóiak Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című, elbájolóan szép előadása nyújtotta azt az örömmel vegyült megnyugtató érzést, amit most az Arany János Toldi című elbeszélő költeménye alapján bemutatott csatai együttes irodalmi összeállítása nyújtott. Az absztrakt művek korszakában, irodalmi színpadjaink modernsége és moderneskedése idején igen jólesett látni ezt a maga egészében a népmesék világára emlékeztető együttest. A csataiak állandóan a valóság talaján maradtak, s a maguk igen egyszerű és pátosztalan eszközével elevenítették meg a magyar irodalom csodálatos és örökérvényű hősét, az egyenes jelleméért és igazságszerető emberi magatartásáért mindannyiunkhoz olyan közelálló és ma is példaképként szolgáló Toldit. AZ IRODALMI színpadmozgalomnak jelenleg általában hármas funkciója van, azaz célját és szerepét tekintve háromféle együttest különböztetünk meg. Az egyik a szórakoztató, a másik az alkalmi, a harmadik az ismeretterjesztő irodalmi színpadforma. A csatai együttes az utóbbi feladatot vállalata. Sa77

1 játos helyzetünkből eredően abból, hogy műkedvelő mozgalmunk sok esetben a tájé19B

B- koztató szervek és az iskolák y 29 munkáját is kénytelen helyettesíteni és pótolni, az irodal_ mi színpadoknak esetünkben ismeretterjesztő formája a legidőszerűbb és a legszükségesebb A csataiak munkáját — amely ennek a stílusnak felelt meg — ezért is tartjuk hasznosnak és értékesnek. Ezen túlmenően azonban az együttes dicséretet érdemel a darabválasztásért, a szolid, — a naturalizmus buktatóit elkerülő — ízléses és árnyalt rendezői munkáért a kifejező kísérőzenéért, és a szinte tökéletes szövegtudásért. Sajnos a szöveg mondása, hangsúlyozása, már nem sikerült kifogástalanul. Ezen azonban a jövőben Javíthatnak, összegezésül csak annyit: az 1966-os Jókai-napokon bemutatkozott irodalmi színpadok mindegyike, a csatai azonban kivált jó munkát végzett, — köszönet érte. A FESZTIVÁL minden erényével és gyengéjével együtt arról győzött meg, hogy irodalmi színpadjaink a fejlődésnek egy magas és dicsérendő színvonalát érték el. Ez a színvonal azonban kissé már az ismétlés és a stagnálás veszélyét is rejtegeti és magában hordozza ... A csataiakat kivéve a rimaszombatiak és a losonciak is az irodalmi színpad műsora összeállításának a lehető legegyszerűbb és kissé már sematikus formáját választották. Versfüzéreket mutattak be, ami önmagában nem baj. Azt hiányoljuk, hogy háttérbe szorult a próza, a dráma, a zene, az ének és a művészet többi kifejező formája... De ettől függetlenül irodalmi szfnpadmozgalmunk oda jutott, ahol szükségszerűen felvetődik a kérdés, nem lenne-e jó tovább lépni, újat teremteni? Szerintünk ez nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű is. A zsebszínházak megteremtésére és széles körben történő elterjesztésére gondolunk elsősorban ... Érzésünk szerint a cseh országrészekben gomba módra elszaporodott zsebszínház-forma a legjobb, amit a jelen időszakban szorgalmazhatunk, igényelhetünk és amit mindannyiunk hasznára — mint újat — életre kelthetünk, és segíthetünk. Az senki előtt sem lehet vitás, hogy műkedvelő vonalon is önálló gondolkozásra, késztető színházat szükséges kialakítani. Olyan színházat, mely kritikai leszámolásra és bátor szembenézésre késztet a múlt hamis mítoszával, amely megtanít a látszat mögött meglátni a lényeget, amely megértetti, hogy az eseményeket a maguk dialektikus ellentmondásosságában vizsgáljuk, s óva Int az elhamarkodott, leegyszerfitített ítélettől és szemlélettől. ANNAK A MOZGALOMNAK — amely a csehszlovákiai magyar színjátszást képviseli — nevezzük irodalmi színpadoknak, zsebszínháznak, stúdiószínháznak, vagy bárminek — a gondolati beáramlást, az intellektualitást, értelmi és érzelmi életünk gazdagodását szükséges szolgálnia. BALAZS BÉLA —45 ÉV TÖRTÉNELEM—

i 1939—1944 EGYÜTTÉRZÜNK A TESTVÉRI CSEH NEPPEL Hitler hatalomra jutása óta első ízben fordult elő, hogy a tömegek nyíltan felléptek a fasiszta kormányrendszer ellen. A barbár hódítók október 28-án vérfürdőt rendeztek, így torolták meg azt, hogy a tömegek szabadságot és kenyeret követeltek. Dühkitörésük akkor érte el tetőpontját, amikor egy meggyilkolt diák temetésén a cseh ifjúság hatalmas tüntetést rendezett. A történelem alig ismer hasonló tömeges mészárlást. A fasiszták hivatalosan beismerik 120 fiatal meggyilkolását. Ezerkétszáz diákot koncentrációs táborokba hurcoltak. A cseh főiskolákat három évre bezárták! Amikor a munkástömegek erre a vérfürdőre általános sztrájkkal akartak válaszolni, a német tömeggyilkosok közölték, hogy akkor agyonlövik az üzemi bizottságok tagjait. Szlovákia Kommunista Pártja különnyilatkozatban juttatta kifejezésre a szlovák népnek a testvéri cseh nép hősies harca iránti együttérzését. Hlas fudu, 1940 (illegális kiadás) BENNÜNKET NEM LEHET ELHALLGATTATNI Amikor az új urak vették kezükbe a kormányzást Szlovákiában, már a kezdet kezdetén a munkásság szabadságjogainak és szakszervezetének megszüntetésére, valamint arra gondoltak, hogy Hitler példamutatását követve, autoritatív diktatórikus kormányzatot vezetnek be ... Nagyon elszámították magukat. Nem tudták megbénítani a munkástömegek kezdeményezését. A munkások nem változnak ártalmatlan néma figurákká ... Der Hammer No. 3, 1941. Organ der Pressburger Arbeiter SZLOVÁKIAI MUNKÁSOK, PARASZTOK, KATONÁK ÉS DOLGOZÓ ÉRTELMISÉGIEK! A német imperializmus és vérszomjas, fasiszta kormányrendszere rablóhadjáratot indított és megtámadta a Szovjetunió békeszerető, békésen élő népeit... Hadüzenet nélkül megrohanták az első munkás-paraszt államot. A német fasiszták és szövetségeseik Tlso, Tuka, Mach ügynökei megrohanták az első szocialista államot. Megtámadták a békéért, az előrehaladásért és a szabadságért síkraszálló erőket... E harcban elsöprik a föld színéről a német fasiszta milita- " ristákat. Szlovákia dolgozó népe a Szovjetunió mellé állt, és ezt a háborút a saját felszabadításáért vívott forradalmi harccá változtatja. Hlas Iudn, illegálisan megjelent 1941. júliusában BCCSGZUNK AZ 1941-ES ÉVTŐL Tuka egy évvel ezelőtt tette közzé a „Szlovák nemzeti szocializmus" 14 pontból álló programját. E programban nagyobb dairab kenyeret ígér a szlovák munkásságnak és több örömöt a szlovák hazában. A parasztságnak a nagybirtokok parcellázását, a mezőgazdaság mentesítését az adósságoktól és a termelés általános fellendítését ígérte... A nagyobb darab kenyér helyett bevezették a napi 20 dekás kenyéradagot ... Lábbeli, szén, fa és kukorica is csak jegyre kapható... „A civilizáció és a keresztény kultúra védelmében" hamis jelszót hangoztatva ezek a mindenre kapható semmirekelők testvérgyilkos háborúba kergetik a szlovák ifjúságot, hogy vérét ontsa a német elnyomók imperialista érdekeiért ... Jelszavunk ezért az 1942-es évben: Halál a fasizmusra! Békét, kenyeret és szabadságot akarunk! Hlas fudu, 1942. január A KMP MÁjUS l-l FELHÍVÁSA A FÜGGETLEN, SZABAD, DEMOKRATIKUS MAGYARORSZÁGÉRT A HORTHY-FASIZMUS ELLEN 1942. május 1. a fasiszta reakció elleni szabadságküzdelem jegyében áll. Ez évben május 1-én egy harci frontban állnak a hitleri fasizmus ellen a Szovjetunió Vörös Hadserege, Anglia, Amerika, az elnyomott gyarmati nemzetek, az elnyomott európai nemzetek, a francia, holland, belga, dán, norvég, finn, lengyel, osztrák, cseh, szlovák, horvát, szerb, román, ukrán, görög, bolgár és a magyar nemzet. Hitlerék még igyekeznek idegen nemzetek vérével halálvonaglásaikat meghosszabbítani, de ezen egyesített erővel szemben napjaik meg vannak számlálva ... Szabad Nép, 1942. május 1. A SZLOVÁK KÉRDÉSRŐL ... A Felvidékkel több szlovák községet csatoltak Magyarországhoz tiszta szlovák lakossággal. Ezek a szlovákok részt vesznek a magyarok nemzeti szabadságharcában annál is inkább, mert Szlovákiát is ugyanaz a vascsizma tiporja, ami a magyar nemzetet. Szlovákia népei részei a nagy szláv nemzetnek, amely élethalálharcot viv a reakció megsemmisítéséért. Itt a nagy szláv nemzetek szomszédságában, a Kárpátok medencéjében, a magyar nemzet az életét és nemzeti fejlődését csak a szláv nemzetekkel szövetségben tudja megvédeni. Ezért Magyarország külpolitikáját is ilyen értelemben kell megváltoztatni. A szlávok felé való orientálódás nyersanya got, piacot, önállóságot biztosít országunknak, ami a magyar gazdaság továbbfejlődésének beláthatatlan perspektívát nyújt. Magyarország ezen reális orientálódásának mindenekelőtt a következőkben kell megnyilvánulnia: kilép a háborús szövetségből, elismeri a szlovák nemzet, illetve a nép önrendelkezését és a Magyarországon élő szlovákoknak megadja az egyenjogúságot. Azonnali békét Magyarországnak! Ki a háromhatalmi szövetségből! Szabad Nép, 1942. február 26. NEMZETEK MAGYARORSZÁGON A magyar uralkodóosztályok saját korlátolt osztályérdekeik kedvéért olyan nemzetiségi politikát folytatnak, amely az egész országot romlásba dönti. Az első világháború után Magyarországon alig maradt kisebbség. Azután jöttek a viszszacsatolások és hódítások és újra nagyszámú, idegen ajkú lakosság került az ország határain belülre. Azonban a magyarok nem felszabadítókként, hanem hódítókként jöttek. Nem kérdezték meg ezektől a népektől, akarnak-e hazánkhoz tartozni. A magyar hadsereg és a hírhedt magyar közigazgatás kezdettől fogva úgy bánt és ma Is úgy bánik ezekkel a nem zetiségekkel, mint leigázott ellenségekkel... Szabad Nép, 1942. április hó KÁRPÁT-UKRAJNA ŰRÜMMEL ÜDVÖZLI FELSZABADÍTÓIT Jasina, Rachovo, Velký Bočkov és Užok felszabadult! A vörös hadsereg megkezdte a Csehszlovák Köztársaság felszabadítását. Minden erőnkkel gátoljuk meg a németek visszavonulását Szlovákia területén. Vessünk mindent latba a győzelem minél előbbi kivívásáért... Pravda, Banská Bystrica, 1944. okt. 20.