Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-28 / 145. szám, szombat

x \an egy ismerősöm, aki ellenszenvet Ci 1 érez a számadatokkal szemben, kü­%Jj lönösen ha újságban találkozik ve­lük. Nem akarja velük megterhelni az eszét, mert a számok, úgymond, kiapasztják az agyat. Önkéntelenül is eszembe jutottak a szavai, amikor a statisztikai adatokban bön­gésztem. Valóban sok száraz, első pillantás­ra megemészthetetlennek tűnő számadat van közöttük. Lehet, hogy ismerősömnek valamiben igaza volt, de nem teljesen. Ha ugyanis kissé jobban behatolunk az egyes szám­adatok tartalmába, elképzeljük mögöttük az új lakóházakat, a boldog gyermekeket, az új ipari létesítményeket, a számok egysze­riben jelélednek. Egy helyen például azt olvastam, hogy csak az 1962—1965 ös években, vagyis a XII. és XIII. párt­kongresszus közti idő­szakban csaknem 55 milliárd korona beru­házást eszközöltünk Szlovákiában. Az or­szág beruházásainak több mint 32 százalé­kát! Ez az adat nem hagyott nyugton. Megpróbáltam visszaemlé­kezni, mi mindent építettünk jel ilyen tö­mérdek pénzért. Eszembe jutottak legfontosabb létesítmé­nyeink: a szeredi nikkelgyár, a hlohovecl huzalgyár, a širokái fémkohászati üzem, a Kelet-szlovákiai Vasmű nagyolvasztója és hengerdéje, a vágsellyei nitrogéngyár, a topolőanyi sörgyár, három vízerőmű a Vá­gón, a novákyi 111. számú hőerőmű, az elő­regyártott elemeket termelő tíz üzem, ki­lenc új élelmiszeripari kombinát. Ezeken kívül természetesen még sok továbbit em­líthetnénk, sok a rekonstruált és korszerű­sített üzem is, de már a fentiek is elárulják, hogy a látszólag száraz számadatok mégis­csak érdekesek. Arról beszélnek többek kö­zött, hogy az új szlovákiai termelőkapaci­tásokban több mint 128 ezer ember kapott munkát. A mezőgazdasági és közlekedési statisztikában szintén számos hasonló ada­tot találunk. a z új korszerű üzemek építésével Szlovákiában népgazdasági szem­pontból országos jelentőségű új ipar­ágak is meghonosodtak. Szlovákia egyes iparágai már a múlt évben több terméket ál­lítottak elő, mint 1948-ban az egész országi Egyes termelési ágakban Szlovákia fokoza­tosan monopoltermelővé válik. Innen kerül ki például az összes televíziókészülék, hű­tőszekrény és rádióvevő, sőt bizonyos csap­ágyféleségek és szerszámgépek telfes ter­melése is. Olyan rohamos fejlődésnek, amilyet Szlo­vákia a szocialista Csehszlovákiában elért, nincs párja egyetlen több nemzetiségű or­szágban sem. Szlovákia részesedése az or­szág ipari termeléséből például az 1937. évi 7—8 százalékról már 21 százalékra szökött. Ez a példátlan fejlődés természetesen a lakosság életszínvonalában is tükröződik. Megnőttek a bevételei, a háztartásokban egyre szaporodnak a hűtőszekrények, a mo­sógépek, a televíziókészülékek és számos további ipart termékek. Számos európai országot túlszárnyaltunk már a napi élel­miszerfogyasztás kalóriaértékében s még jobban az iskolaügyben és az egészségügy­ben. Nem elhanyagolható a lakásépítkezés sem: Szlovákia lakosai húsz év alatt 43 ezer új lakást kaptak, ami a háború után ren­delkezésünkre álló lakásalapnak több mint ötven százalékát képviselt. Sok közülük ép­pen az utolsó négy évben készült el. Az utolsó négyéves időszak aránylag ne­héz és bonyolult volt társadalmunk fejlődé­sében: nem ment minden úgy, ahogy kívántuk volna. Nem tudtuk például — a hiányzó építőipari ka­pacitások miatt — egyik évben sem az utolsó koronáig kime­ríteni azokat az esz­közöket, amelyeket a központi szervek Szlo­vákia gazdasági fej­lesztésére szántak. Csupán az iskolák épít­kezésére a nemzeti bizottságok hatásköré­ben előirányzott pénzösszegből ily módon az utolsó 6 évben több mint 294 millió ko­ronát nem használtunk fel. E pénzösszeg mögött pedig száz felesleges elveszett ti­zenkétosztályos iskolát kell látnunk, ame­lyek már ma szolgálhattak volna a Kysuce, Árva vagy Dél-Szlovákia tanulóinak. főbb eredményeket érhettünk volna el az iparban és a mezőgazdaságban is, ha na­gyobb felelősséggel Igyekeztünk volna meg­oldani az egyes problémákat és feladatokat, Az elmúlt évek azonban egyúttal jó iskolát is adtak a dolgozók széles tömegeinek. Fel­készítették őket a negyedik ötéves terv­Időszakában ránk váró még nagyobb felada­tok teljesítésére. a száraz, első pillantásra unalmas sta­tisztikai számadatok nap mint nap szaporodnak. A lyukasztógépek spe­ciális kártyákra jegyzik fel őket. A kilyu­kasztott kártyák a rendező gépbe kerülnek, mely a kártya lyukain átküldött elektromos áramlökésekkel vezérli a gép osztályozó mechanizmusát. A szétosztályozott lyukkár­tyákat ezután az önműködő számítógépek nyelik el, hogy megemésztve őket szükség­leteink szerint elvégezzék a kívánt bonyo­lult számításokat és eredményeket szolgál­tassanak. A statisztikai lapok a két pártkongresszus közti időszak gazdasági fejlődésébe is be­pillantást nyújtanak. A múlt és a jelen lük­tet bennük, sőt némelyikük már a társadal­munk közeli és távolabbi fejlődésének leg­kedvezőbb variánsait Igyekszik meghatároz­ni. Miről fognak beszélni öt év múlva? Egész társadalmunk, s benne a mi mun­kánk eredményeit is tükrözni fogják. GUSZTÁV CAPKO BESZELŐ SZÁMOK URÁNBÓL VILLANYARAM A Kelet-szlovákiai Vasmű első nagyolvasztója, hazánk legkorszerűbb és 1 GYÜMÖLCSÖZŐ BERUH Első atomerőművünket hosz­szú Ideig a titokzatosság fáty­la borította. Nyilván az a kö­rülmény is közrejátszott ebben, hogy építése túlságosan elhú­zódott. Az eredeti tervek sze­rint már a harmadik ötéves terv éveiben villanyáramot kel­lett volna szolgáltatnia. Közbe­jött azonban az erőmű koncep­ciójának megváltozása, késett az igényes építési munkák el­végzése, most pedig a techno­lógiai berendezések elkészítésé­re és beszerelésére vár az atomerőmű. Három év múlva előreláthatólag mégis üzembe helyezik a reaktorát. Hevíteni fogja a hőközvetítőként szerep­lő széndioxidot, amely gőzzé változtatja a vizet, az utóbbi pedig forgásba hozza a turbi­nák lapátjait. A Trnava melletti Jaslovské Bohunice közelében messziről látszik az atomerőmű épület­tömbje és kétszázméteres ké­ménye. Kívülről precíz munká­ról tesz tanúságot, belül azon­ban még mindig üresség tá­tong. A daruóriások tehetet­lenül függnek, a 30 méteres aknában is hiányzik még a reaktor. A több méter vastag falak közötti folyosók labirin­tusában csak itt-ott találunk embert, mert még nem jött el az üzemeltetés ideje. Az üres, úgyszólván kísérteties térségek mintha mesebeli óriásokra vár­nának. S valóban óriás, korunk óriása — az atom érkezik Ide... Első atomerőmüvünkre re­ménnyel tekint az egész or­szág. Benne látjuk az atomkor első fecskéjét, amely részben már kisegít bennünket elég ne­héz energetikai helyzetünkből. Nem titok ugyanis, hogy az energetikai célokra alkalmas széntartalékaink legfeljebb húsz évre elégségesek. Ezután pedig a többi klasszikus energiafor­rások hasznosítását sem lehet lényegesebben növelni, ez pe­dig — az ipar és a háztartá­sok fokozódó villamosítása kö­vetkeztében — komoly problé­mát okozna. A csodálatos uránatom fel­ébresztésére vár Jaslovské Bo­hunice-ben, hogy népgazdasá­gunkat szolgálja. Olyan olcsó, hozzáférhető energiaforrást kí­nál, amely nélkül a jövőben nem oldhatnánk meg orszá­gunk villanyárammal való el­látását. Xz első csehszlovák kísérleti atomerőmű épülete várja a technológiai berendezést, hogy a legköze­lebbi években megkezdhesse az áramfejlesztést. dig Í ti, öv A resszi tosab let-sz melés 3,5 n szony biztoi A előtti dozás komp ső o vénei sét. alatt vezet és a ták £ ket, kazái pedig fordí nyílá Az XIII. jén £ A Bratislava közelében levő egykori Farkastorok arculata felismerhetetlenségig megvál­tozott. A vadregényes táj át­engedte helyét a Slovnaft olaj­finomítónak, hazánk egyik leg­nagyobb vegyipari létesítmé­nyének. A szovjet ásványolaj­ból sok ezer tonnaszámra itt előállított több tucatnyi ter­mékről hallva csak bajosan tudjuk érzékelni ennek a nagy­üzemnek a fontosságát. Csak repülőgépről szemlélve tudja tekintetünk felölelni a már ma is körülbelül 600 hektáros te­rületen elterülő kombinát nagy­arányúságát. Annál többet árul el Slovnaft krónikája, amelyből ezeket az érdekes adatokat Irtuk ki: Az üzemet gyakorlatilag 1958-ban kezdték építeni, épí­tése csak a következő években fejeződik be. Igazi fénykora a Barátság kőolajvezeték befeje­zése után kezdődött. A kombinátban ma több mint harminc termelőrészleg műkö­dik, többek között a lepárló berendezések, a motorhajtó anyagokat, a motorok kenésé­re szolgáló jó minőségű kenő­olajakat stb. termelő egységek, a petrokémiai ipar számára megfelelő alapanyagokat bizto­sító részlegek stb. Ide kell so­rolnunk továbbá a kombinát energetikai bázisát is, saját hőerőművét, a vízelőkészítőt, a gőzvezetékeket és a kábel­vezetékeket. Az energetikai bá­zis részét képező transzformá­torállomások száma olyan nagy, hogy megjelölésükre már kimerítették az egész ábécét. A kombinát vízgazdaságának kapacitása sokszorosan felül­múlja egész Bratislava vízfo­gyasztásét. A nyersanyagok, az alap­anyagok, a beruházási beren­dezések és segédanyagok, to­vábbá a késztermékek szállí­tására szolgáló Iparvágányok hossza meghaladja az 50 kilo­métert. Az 1957—1963-as években az A SZOVJET VASÉRC METAMORFÓZISA Hosszú út vezet a vasérc ki­termelésétől a kész acéltermé­kig. Márpedig az acél, a vas­kohászat fő terméke, a kor­szerű ipar egyik legfontosabb anyaga. A műanyagok, az üveg és a kerámia előretörésének korában is nélkülözhetetlen az acél, ezért hazánkban is nagy gondot fordítunk termelésé­re, szem előtt tartva a jövő szükségleteinek fedezését és a világszerte keresett acéltermé­kek kivitelét is. Országunk legnagyobb vas­SLOVNAFT — A KŐOLAJ VÁROSA műve a szovjet vasérc bázisán Kassán épül. Befejezése után nemcsak nagymértékben hoz­zájárul acéltermelésünk növe­léséhez, hanem szembetűnően megjavítja a kohászati termé­kek választékát és minőségét is. Az úgynevezett LD-eljárás­sal nagyfokú gazdaságosságot biztosít a tüzelőanyagok fo­gyasztásában és a munkaterme­lékenység terén egyaránt. A következő tervidőszakban a Kelet-szlovákiai Vasműben lényegesen megnövekszik a kü­lönböző vastagságú és méretű acéllemezek, a horganyzott, ónozott és másfajta lemezek s a különféle más hengereltáru termelése. Kassa az ország má­sodik legjelentősebb kohóipa­ri központjává válik, ami pe­egy munkanapra eső beruhá- párlá zások összege átlagban 744 000 ken 1 koronát tett ki, 1960-ban már is te 1160 000 koronát. szám A technológiai és a gépi be- kezdi rendezések súlya a múlt év termi elején meghaladta a 66 ezer A tonnát. felép A 200 milliméternél vasta- sörbe gabb csővezetékek hossza meg- nak közelíti az ezer kilométert, a demé vékonyabbaké pedig vetekszik ben ezzel a hosszúsággal. szálll A legnagyobb olajtartályok tásáv tartalma 20 ezer köbméter, tonní úszó tetővel rendelkeznek s tehát gyakorlatilag kb. 13 vonatsze- 1960­relvény olajszállítmányát tá- a tü rolhatják. Hozzátehetjük: az rális üzemben naponta kb. 10 vo- s kii natnak megfelelő mennyiségű vasúi nyersanyagot dolgoznak fel. gyobl A Slovnaft az ásványolaj le- nyét. A Mladá Boleslav-i AZNP autógyár ne hanem a külföldi motorosok is jól ism névnek örvendő Skoda 1000 MB kocs: évben 77 700 hagyja el a gyárat. — A matos gépsorát látjuk. Az alkatrészek i egyetlen diszpécserközpontból irányftjí \

Next

/
Thumbnails
Contents