Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-28 / 145. szám, szombat

Szlovákia vegyipart termelése 1965-ben az 1961. évhez viszonyítva 54 százalékkal növekedett. A kapacitások kibővítése a progreszszív anyagok termelésére összpontosult. Ide kell sorolnunk a Barátság kőolajvezetéket, a bratislavai Slovnaftot, a kaprolaktam, a polivtniklorid, a nátronlúg, az ecetsav termelésére szolgáló új üzemeket, a növényvédőszerek, a gumiipari vegyszerek, a szuperfoszfát, a kénsav, a cellulóz stb. termelésének bevezetését, illetve kibővítését is. A gépipar az elmúlt négy évben a népgazdaság alapvető ága maradt. Az 1962— 1965-ös időszakban a gépipari termelés 28 százalékkal emelkedett. A XII. pártkongresszustól eltelt négy év alatt Csehszlovákia széntermelése 10 százalékkal emelkedett. 25 új bányát építettünk (kapacitásuk összesen 17 millió tonna), továbbá 10 szénoszNAGY HORDEREJŰ MINIATŰRÖK tályozót összesen 32 millió tonna kapacitással. Az Ostrava-Karvina-t szénmedencében nagymértékben javult a munkaerő állandósítása. Míg 1961-ben az alkalmazottaknak csak kétharmad része volt tartós munkaviszonyban, 1965-ben már háromnegyedre emelkedett ez az arány. Az utóbbi években szép eredményeket értünk el az üvegipar fejlesztésében, különösen a műszaki üveg gyártásában. A szlovákiai Üvegipari termelés 1965-ben az 1961. évhez viszonyítva 1,3-szeresen növekedett meg. Egyes új kapacitások már termelnek, másokat még építünk. A két kongresszus közötti időszakban 22 százalékkal emelkedett a vaskohászat termelése, ami jelentősen elősegítette a gépipar további fejlesztését. A kohóipar legfontosabb beruházása a Kelet-szlovákiai Vasmű. Évi termelése 1970-ben eléri a 2,5—3,5 millió tonnát. A Vítkovicei Vasműben üzembe helyeztük a 3. számú nagyolvasztót. Vegyiparunk 1965-ben több mint 123 ezer tonna műanyagot termelt. A XII. kongresszus óta kezdtük termelni a sztirént, a polisztirént, a műkaucsukot, a műbőrt és az Umakart műanyaglemezeket. »ak a hazai, |ák a jó híről ebben az egyik folyak szállítását rt termékeapanyagokat kémiai ipar (vőben meg•t polietilén őolajvezeték sai — elsőkapacitásásználása érült négy év§térültek a megtakarííár 6 millió goztunk fel, ibbet, mint gteremtettük leg struktua feltételeit közúti és a egyre naanyag igéA Bratislava melletti Dúbravkában épül hazánk egyik legnagyobb műszaki üveget gyártó üzeme. A gyárban már üzemben van az egyik termelősor, amely a legkorszerűbb olvasztó aggregáttal és japán gyártmányú formázó automatával van felszerelve; az utóbbi az izzólámpabura és más termékek gyártására szolgál. — A képen az izzóhörte, a higanyos kisülési csövek és más üvegtermékek gyártására szolgáló modern olvasztókemence. A SZÉLES NYOMTÁVÚ Szlovákia egyik legnagyobb építkezése a CSKP XII. és XIII. kongresszusa közötti időszakban a Kelet-szlovákiai Vasműbe vezető 1524 mm nyomtávú vasút volt. A május U-i ünnepélyes üzembe helyezéskor sokat hallhattunk és olvashattunk a vasútvonal jelentőségéről és építőinek hősies munkájáról. Mégis még ma ls csak kevesen tudják, hogy 4 • a 88 km hosszú vasút fő küldetése az, hogy tehermentesítse a Čierna nad Tisou-i rakodóállomást; lé^ nyegesen csökkenti az átrakodással kapcsolatos m üzemi költségeket s a vagonszükségletet ls; • a körülbelül félmilliárdos beruházási költségek —! 9 a forgalom nagyságától függően — 3,6—9,2 év alatt M térülnek vissza; • a vasút építésében részt vevő gépi berendezéseken 9 kívül a Szovjetunió kb. 700 gépi mechanizmust bo€

csátott az építők rendelkezésére; további 600 gép és berendezés a kisebb gépesítést szolgálta; 9 • az építkezés folyamán mintegy 5 millió köbméter m földet helyeztek át, 126 hidat, vízáteresztőt és aluljárót létesítettek; az utóbbiak építésére 18153 tonna 4 acélt használtak fel; M • az építkezési munkát nagyobbrészt a CSISZ ön[ kéntesei bonyolították le. Számuk az ország vala£ mennyi kerületéből elérte a 618-at. Rajtuk kívül rö0 videbb ideig 400 középiskolai tanuló is részt vett az ™ építkezésen. Több mint száz fiatal szakképzettségén M kívül további szakmát is elsajátított. Nagy érdemeket [ szereztek ebben a szovjet szakemberek ls, akik az Q építkezés egész ideje alatt nálunk tevékenykedtek, tf B huszonöt hónap alatt olyan mű keletkezett, amely J nélkül lehetetlen lenne a Kelet-szlovákiai Vasmű za• varmentes üzeme. ártást llleség. XIII. kongzak legfonippen a Kell. Évi terSrl a 2,5— tmi világvijelő helyet kongresszus gy önfelálDznak, hogy : ország eles acélműberendezé•a nyomás az oxigéníresszorokat , begyújtotítókemencélőhasznosító a szerelők s konverter és a klfúvó ztást a párt ak előestélósltani.., MERRE TART MAGNEZITIPARUNK? Az utóbbi években egyre több szó esik magnezitiparunkról. A tíz évvel ezelőtt megindult biztató feljődés a hatvanas évek elején megtorpant. Három évig a terv nemteljesítésének voltunk tanúi, amit a kivitelben való érzékeny lemaradás kísért. Különösen ez az utóbbi jelenség érintette kedvezőtlenül népgazdaságunkat, miután akkoriban a Szlovákiai Magnezitmüvek volt a kelet-szlovákiai kerület legjelentősebb exportvállalata. Az utolsó két évben elért javulás és új fejlődés annál örvendetesebb. A kassai, bankói bányában sok millió köbméter meddő kőzet letakarítása után ismét elértük a szükséges menynyiségű és minőségű magnezitnyerskő jövesztését. Ugyanakkor az eddig generátorgáz tüzelésű akna- és forgókemencéket a vállalat majdnem minden üzemében a lényegesen magasabb hőfokot adó olajtüzelésre tudták átállítani. A minőségjavulás, a bürokratikus, kötött tervezési és irányítási módszerek megszüntetése s az anyagi érdekeltség elvének gyakorlati bevezetése együttesen azt eredményezték, hogy hazai acélműveink — a magnezittermékek legnagyobb fogyasztói — három esztendő leforgása alatt a fajlagos, vagyis az egy tonna acél termeléséhez szükséges magnezitfogyasztást közel a felére csökkentsék. Acélműveink gazdaságossági Intézkedéseinek eredményeképpen egyre nagyobb magnezittételek szabadulnak fel a kivitel céljaira. A fenti tényezők s a folyaTECHNOLOGIA , MUNKALEHETŐSÉGEK •Népgazdaságunk egyik legkevésbé hasznosított nyersanyaga— annak ellenére, hogy sokan az erdők országának tartják Csehszlovákiát — a fa. Jól érezzük ezt a hiányosságot mindnyájan. Hiányunk van a fában, mint fűtőanyagban, nélkülözni kényszerül a fát az építő- és a bányaipar, a hasznosítható fa hiánya okozza azt is, hogy papírban sem dúslakodunk ... A Párkányban épülő nagy paplrlemezgyár — amellett, hogy munkát biztosít a széles vidék lakosságának -*• új technológiai eljárások bevezetésével a faanyag célszerűbb felhasználását ls elősegíti. Az üzem főleg azért lesz jelentős, mert az eddig kihasználatlan lombhullatő fák, például a nyárfa, a gyertyánfa, a tölgy, a bükk, sőt az égerfa és az akácfa anyagát ls fel fogja dolgozni papíripari termékekké. Az Ilyen faanyag Ipari hasznosítása országunkban, sajnos, még elég hiányos. Ez ideig csupán Hencovceben dolgozzuk fel. Ez pedig kár, mert csupán Szlovákia erdőállományának megközelítően 38 százalékát éppen lombos erdők képezik. A céllulóz- és a papírgyártás eddig főleg a fenyőfaféleségekre orientálódott, márpedig a tűlevelű fákban hiányunk van, termelésük még mindig nagyobb, mint utánpótlásuk. A párkányi paplrlemezgyár fő termelési cikke a hullámpapír lesz. Technológiáját a bratislavai Papír és Cellulóz Kutató Intézet dolgozza ki. Érdekesség kedvéért: világszerte papírlemezbe csomagolják már nemcsak a könnyű és kisebb termékeket, hanem például a motorkerékpárokat, a hűtőszekrényeket, a mosógépeket stb. is. Az említett kutatóintézet munkatársai gyakorlatilag már kidolgozták a párkányi kombinát számára az új technológiai eljárásokat, ez idő szerint félüzemi keretekben, a hitelesítő, próbákat végzik. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy papírlemezeink elérik a világparamétereket. Mindenekelőtt szilárdabbak és tetszetősebbek lesznek. A kombinát építése a CSKP két utolsó kongresszusa közti időszakban kezdődött meg. Befejezését nagy érdeklődéssel várja nemcsak a környék lakossága, hanem erdőgazdálkodásunk is, mert mentesíti őt a célszerűbben felhasználható faanyag mértékfeletti kitermelésétől. matban levő beruházások érdeméből az elmúlt esztendőben s ez év első négy hónapjában magnezitiparunk minden tekintetben rekorderedményeket ért el. Ez különösen a kiviteli tevékenységre vonatkozik, márpedig a magnezittermékek kivitele lényegesen hatékonyabb, mint például a legtöbb gépipari termékünké. A Szlovákiai Magnezitművek a termelés nagyságát tekintve a Szovjetunió magnezitipara után a legnagyobb Európában. Kivitelben ugyan két osztrák magnezitvállalat megelőzi, de a jelenleg folyó beruházások befejezése után — 1970 körül — e téren ls az élre törhet. A cél elérése azonban még számos feladat megoldását követeli meg. Mindenekelőtt kutatóintézeteinknek s a gyártó üzemeknek együttesen meg kell oldaniuk a korszerű acélolvasztó konverterek tűzálló falazására alkalmas különleges magnezittéglák gyártását. Ehhez viszont igen sűrű, nagy térfogatsúlyú égetett magnezitre van szükség, amely hegyeinkben, sajnos, nem fordul elő. Szinte tragikomikus lenne, hogy sok százmillió tonna magnezitkincsünk ellenére kénytelenek lennénk jelentős mennyiségben Törökországból és Görögországból kemény devizáért úgynevezett „vasszegény" magnezitet vásárolni. Jogosan bízhatunk abban, hogy Szlovákiai egyik legértékesebb és legnagyobb bányakincsének, a magnezitnek további termelése és értékesítése a közeljövőben eléri a népgazdaságunkban őt méltán megillető jelentős helyet. SZŐKE LŐRINC Hazánk legfiatalabb, televíziókészülékeket gyártó üzeme a Nižná na Orave-i Tesla. Ma ez a gyár szállítja tv-készülékeink túlnyomó részét, az 1967—1968-as években pedig monopoltermelőjük lesz. Ekkor minden percben egy tv-készülék hagyja majd el a termelőszalagot. A gyár tervezői a világszínvonal elérésére törekedve elsősorban a készülékek súlyának és méreteinek csökknntésére s a megbízhatóság fokozására irányítják figyelmüket. Az új tv-tipusoknál már nyomtatott áramkörökkel dolgoznak s a tranzisztorálást tartják szemük előtt. Az oravai Teslának nagy reménye van arra is, hogy a jövőben a színes tv vételére szolgáló készülékeket is ő fogja gyártani. — A képen a Pallas típusú televízió vevőkészülék „életrekeltése". A libereci Teplické strojírny országunk egyedüli szako sított üzeme, amely a villanytelepi kazánok generáljavításait s konstrukciójuk felújítását végzi, vagyis hőerőműveink legkényesebb részeit tartja hibamentes állapotban. Az üzem szerelői ez idő szerint a tisovái, a métnicei és a bratislavai villanyművi kazánok javításán fáradoznak. — A képen a csővezetékek szerelése, amelyeknek kétszáz atmoszféránál nagyobb nyomást és a kazánok hevét ls éveken át el kell viselniük. kohója.