Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-28 / 145. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK Európai bonyodalmak 1966-ban Mostanában nagyon gyakran emlegetik a franciák kedvelt közmondását: „Legyen minden szénégető úr a maga házában." Ez a felfogása a francia állam­elnöknek, De Gaulle tábornok­nak is. Párizs hajthatatlan A francia kormánykörök az­óta, hogy De Gaulle elnök kö­zölte Johnson amerikai elnök­kel: országa kilép a NATO-ból, szinte reklámszerűen hangoz­tatják, hogy Franciaország ön­állósulása, szuverenitásának visszanyerése hatással lesz az európai politikai légkör alaku­lására. De Gaulle amerikai gyámkodás nélküli, minden te­kintetben szuverén és teljha­talmú Franciaországot akar, amely vezető szerepet játsz­hat a Washington ellen ugyan­csak összefogó többi európai ország körében. A cél tehát: Nagy-Európa francia vezetéssel, amerikai beavatkozás és paran­csolgatás nélkül. Washingtont kellemetlenül érintette Párizs rebellálása, ám De Gaulle annyiszor és oly vi­lágosan kifejezte hajthatatlan­ságát, hogy az Egyesült Álla­mok kénytelen komolyan latol­gatni, hogyan tömje be a fran­cia partner távozásával kelet­kező űrt a NATO-ban. Bonn nagy alkalma buktatókkal A franciák kiválása a NATO­tömbből megcsillantotta a re­ményt Bonn előtt, hogy az NSZK felküzdheti magát az Egyesült Államok leghívebb és legfontosabb európai szövetsé­gesének, s így természetesen az atomfegyverhez is hozzájuthat­na. Bonn kilátásai azonban nem olyan rózsásak, mint amilye­neknek látszanak, mert Fran­ciaország kivonulása a NATO­integrációból a maradó tagál­lamokra nézve a katonai költ­ségek tetemes megnövekedésé­vel jár. A bonni állam pillanat­nyi lehetőségei pedig nem en­gedik meg a nagyobb tehervál­lalást. Itt van aztán még egy erős vetélytárs: Anglia. Döntő napok Nyugat-Németország NATO­tagsága az 1954. évi csapatállo­másoztatási szerződésre épül, s mivel Franciaország kilép az integrált NATO-csapatokból, új szerződésben kell rögzíteni a Nyugat-Németországban állomá­sozó francia haderő statútu­mát, hogy a bonni kormány felügyeletet gyakorolhasson fö­löttük, különben a franciák ki­vonulnak. A kérdés Bonnra nézve — érthetően — kínos, ami a leg­utóbbi jegyzékváltások tartal­mából is kitűnik. Bonn termé­szetesen tudni akarja szövet­ségesei véleményét, s a. NATO­problémával kapcsolatban járt Erhard kancellár Wilson angol miniszterelnöknél Londonban. A tanácskozásaikról kiadott kö­zös közlemény erőltetetten de­rűs hangú. A nézetek sokat hangoztatott azonosságát és a kölcsönös megegyezést illető­leg nem bocsátkoznak konkrét magyarázatokba, másrészt vi­szont bevallják, hogy gazdasá­gi téren nem olyan ideális az angol—nyugatnémet NATO­együttműködés: Bonn egy már­kával sem hajlandó hozzájárul­ni a brit rajnai haderő fenntar­tásához, márpedig London 90 millió font sterling márka fe­dezését követelte fegyverren­delések formájában. Nyilván ez késztette Erhardot arra a gesztusra, amellyel De Gaulle hiúságát legyezgethette: hivata­losan kérni fogja a franciákat, maradjanak az NSZK területén. Bonn ragaszkodik az atom­fegyver megszerzéséhez, akár az MLF, az ANF, esetleg más nukleáris terv útján. Ezért sze­retne minden ajtót nyitva tar­tani. Saját érdekei diktálták ezt a diplomatikus megszöve­gezést: „Nyitva kell hagyni a nukleáris felelősség-megosztás mindenféle megoldásának lehe­tőségét''. Ebből félreértés nél­kül a bonni állam régi és nem is palástolt atométvágyára kö­vetkeztethetünk. Ködös kibontakozás Washington a kulisszák mö­gött minden lehetőséget meg­ragad, hogy rábírja a franciá­kat, ne tépjenek el minden szá­lat. Ebben az ügyben járt McCloy főbiztos Bonnban, hogy esetleg a németeken keresztül próbáljon hatni bizonyos fran­cia körökre. Ugyanis az a hely­zet, hogy De Gaulle tetszetős, és a francia nemzeti büszkesé­get emelő Nagy-Európa tervé­nek otthoni ellenzői is vannak. Ez a szélső jobboldali ún. ame­rikai csoport nem nézi jó szem­mel, hogy az elnök minden­áTon kenyértörésre akarja vinni a dolgot Washingtonnal. Míg Washington és Bonn is feszülten figyeli, milyen ered­ménnyel jár De Gaulle moszk­vai útja, London és Bonn kö­zött ádáz vetélkedés folyik azért, hol üsse fel Párizs után főhadiszállását a NATO. Wa­shington eleinte Londont akar­ta, de ezt Bonn „megfúrta". Felmerült Brüsszel is mint a NATO-szervek központja, a bel­ga kormány fel is ajánlotta, hogy befogadja a NATO-vezér­kart, ám a belga tömegeknek más a véleményük, ezért a bel­ga kormány belpolitikai nehéz­ségeknek nézhet elébe. Bonn részben befogadná a NATO­szerveket, másrészt Luxembur­got javasolta a NATO székhe­lyéül, de a luxemburgi kormány kereken elutasította ezt a ja­vaslatot. A tagállamok vetél­kedése folyik, az európai bo­nyodalmak halmozódnak, s mint látjuk, De Gaulle „Európa­összefogása" egyelőre ábránd. Egyébként a De Gaulle által hangoztatott európai együttmű­désnek visszás oldala is van, nem azt az igazi együttműkö­dést jelenti, amire a népek vágynak. Találóan fejezte ki ezt a moszkvai Pravda szemle­írója: „Az európai együttműködés csak akkor lehet hatékony, ha egyetemleges. Az európaiaknak rendet kell teremteniük — és erre képesek ls — saját házuk táján oly módon, hogy biztosít­ják az európai kontinensen a békét, megszilárdítják az euró­pai biztonságot, és lehetővé te­szik az Európán belüli együtt­működést. Az európaiak egyál­talán nem zárják ki az együtt­működést az Egyesült Államok­kal és a világ minden más or­szágával. Ezzel szemben visz­szavonhatatlanul elmúlt az egyes európai államok fölött gyakorolt amerikai gyámkodás ideje". LŐRINCZ LÁSZLÓ Ugandában a rendőrség letartóztatja azokat a személyeket, akik rokonszenveznek a bugandai királlyal. A kép alsó jobb sarkában II. Muiesza bugandai király és Milton Obote ugan­dai elnök. (CTK— UPI felvétele) Ugandában továbbra is zavaros a helyzet Kampala (CTK) — Az ugan­dai parlament tegnap egyhan­gúlag jóváhagyta Milton Obote elnöknek a szeparatista láza­dók ellen hozott intézkedéseit, melyekre az ugandai főváros­ban sorra került véres zavar­gások miatt volt szükség. Ba raringaya ugandai belügymi niszter a parlamentben kijelen tette, hogy a bugandai helyze megkövetelte a szükségállapo kihirdetését és a biztonsági egységek kivezénylését. Uganda fővárosában azonban AZ EAK-BAN FELSZÁMOLJÁK A HŰBÉRI RENDSZER MARADVÁNYAIT Az Egyesült Arab Köztársa­ságban csütörtökre virradó éj­szaka 89 feudális család min­den birtokát zár alá vették. Ti­zenhét kormányzóságban leltá­rozták fel azoknak a csalá­doknak javait, amelyek a föld­feformtörvényt kijátszották, és a megengedettnél nagyobb földbirtokkal rendelkeztek. A nemzetgyűlésben a napok­ban közölték, hogy 92 földbir­tokos család, összesen 12 ezer feddán földet vont ki a föld­reform hatálya alól. E 92 csa­lád közül 89 nevét sorolja fel a teljes vagyonzárolást kimon­dó elnöki rendelet, amelyet a lapok csütörtökön ismertettek. Azokat a falusi bírókat és sej­keket, akik a törvénysértő földbirtokosok eszközeivé vál­tak, leváltják tisztségükből. PARANCSNOKI ÁLLÁS (M. Kopriva rajza) még most sem állt teljesen helyre a rend. A város határá­ban felkelő csoportok ta­nyáznak, s veszélyeztetik a la­kosság biztonságát. A szepara­tisták ügynökei tegnap Kampa­lában provokációs tartalmú röp­lapokat terjesztettek. A röpla­pok újabb kormányellenes lá­zadásra izgatnak, s követelik, hogy II. Mutesza királyt ültes­sék vissza a trónra. A király­ról különféle hírek keringenek. Sokan azt állítják, hogy sike­rült külföldre menekülnie. EURÓPAI KELET-NYUGAT ÉRTEKEZLET? London (CTK) — A Daily Telegraph közli, hogy a NATO tanácsának június 7-én kezdő­dő brüsszeli értekezletén szó­ba kerül a Kelet és Nyugat kö­zötti európai értekezlet össze­hívásának lehetősége. A lap hozzáfűzi, hogy ha­sonló javaslatot terjesztett már elő a Szovjetunió, azonban nyilvánvalóan kizárólagos euró­pai értekezletre gondolt az Egyesült Államok részvétele nélkül. A lap szerint De Gaulle francia elnök, aki június 20-án Moszkvába látogat, valószínű­leg állást foglal az amerikai részvétel ellen. Nagy-Britannia kétségkívül támogatja majd a NATO és a Varsói Szerződés tagállamainak értekezletét, amelyen mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok kép­viselője is részt venne. A TASZSZ NYILATKOZATA A KÖZEL-KELETI HELYZETRŐL Moszkva (CTK) — A TASZSZ nyilatkozatot adott ki, mely hangsúlyozza, hogy a Szovjet­unió nem nézheti tétlenül a béke megszegésére irányuló erőfeszítést határa tőszomszéd­ságában. A nyilatkozat utal arra, hogy a Szíriai Arab Köztársaság kor­mánya figyelmeztette a Bizton­sági Tanács tagállamait arra a veszedelmes helyzetre, amely Szíriában és az egész Közel­Keleten az imperialista reak­ciós erők tevékenysége követ­kezményeként keletkezik. A közép-keleti helyzet kiéle­ződéséről tanúskodnak Izrael egyre gyakoribb provokációi szomszédaival szemben, az iz­raeli hadsereg készültségbe helyezése, egységeinek összpon­tosítása az izraeli—szíriai ha­táron, valamint Rabin izraeli vezérkari főnöknek az arab ál­lamok ellen irányuló provoká­ló nyilatkozatai. Jordánia és Szaúd-Arábia egyes körei is, amelyek elégedetlenek Szíria politikájával, az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia tá­mogatásával terveket szőnek a Szíriai Arab Köztársaság ellen. GUAYANA NÉPE ÜNNEPEL Georgetown (CTK) — Május 26-ról 37-re virradó éjszaka a kora reggeli órákig több ezer guayanai ünnepelte hazája füg­getlenségének első napját. Az örömbe azonban üröm is ve­gyült. jagan volt miniszterel­nök ellenzéki pártjának, a Né­pi Haladó Pártnak képviselői az új parlament épületére kira­gasztott plakátokkal hívták fel a figyelmet az országban ural­kodó helyzetre. „Vessetek vé­get a szükségállapotnak" „Bo­csássátok szabadon a politikai foglyokat!" — állt a feliratokon. Az új állam „függetlenségé­nek" elismerése jeléül Lincon Gordon amerikai külügyminisz­ter-helyettes átadta a guayanai kormánynak az Atkinson Field légi támaszpontot. AMERIKAI BEISMERÉS New York (CTK) — Az ame­rikai Columbia rádió- és tele­víziós állomás közölte, hogy május 12-én négy amerikai va­dászrepülő behatolt a VDK-val határos Juenan kínai tartomány légiterébe és lelőtt egy kínai re­pülőgépet. A jelentés szerint az amerikai repülők múlt év áprilisától már többször is meg­sértették Kína légiterét. A KGST állandó szabványosí­tó bizottsága május 16-tól 22­ig Berlinben tartott ülésszakán számos javaslatot fogadott el a vaskohászat és színesfém-kohá­szat, a gépipar, a vegyipar, az elektrotechnika és a rádiótech­nika terén. (CTK) NICOSIÁBAN megkezdődött a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó tanácsának 32. ülés­szaka. Renato Bitossi, a szö­vetség elnöke megnyitó beszé­dében hangsúlyozta a munkás­osztály egységének szükséges­ségét az egész világon. (CTK) INDIA tegnap emlékezett meg Dzsavaharlal Nehru miniszter­elnök halálának második év­fordulójáról. Delhiben a Nehru múzeumban emlékkiállítást nyi­tottak meg ez alkalomból. NICOLAE CEAUSESCU, a Ro mán Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának főtitkára fo­gadta Mario Zagari olasz kül­ügyminiszter-helyettest. (CTK) AZ ANGOL alsóház szavazás nélkül jóváhagyta a szükség­állapotot, melyet a királynő hirdetett ki a kormány kérésé­re, hogy megtörje a tengerészek általános sztrájkját. (CTK) A CHILEI külügyminisztérium bejelentette, hogy nem tartják meg Chile, Peru, Ecuador és Columbia külügyminisztereinek tervezett értekezletét a francia atomfegyver-kísérletekkel kap­csolatban, mivel szakemberek véleménye szerint ezek a kísér­letek nem veszélyeztetik köz­vetlenül a latin-amerikai orszá­gokat. (CTK) U THANT ENSZ-főtitkár há­romnapos látogatásra Kanadá­ba utazott, ahol többek között tárgyalni fog Paul Martin ka­nadai külügymíninszterrel. Megfigyelők nagy jelentőséget tulajdonítanak e találkozónak a vietnami kérdés megoldásá­ra kifejtett törekvéssel kap­csolatban. (ČTK) AZ NDK kormánya kiutasí­tott az országból három gha­nai állampolgárt, akik nyugat­berlini kémszervezet segítségé­vel az NDK több állampolgá­rát átcsempészték Nyugat-Né­metországba. (CTK) A NÉGY NAPJA sztrájkoló görög vasutasok két nappal meghosszabbították bérsztrájk­jukat. Joannisz Jammasz közle­kedésügyi miniszter figyelmez­tette a sztrájkolókat. ba ma nem lépnek munkába, bebör­tönzik őket. (CTK) DR. GEORGE MÜLLER, az amerikai világűrkutatási prog­ram igazgatója New Yorkban kijelentete, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak nem sike­rült utolérni a Szovjetuniót a világűrkutatás terén. (CTK) MOHAMMED RIZA PAHLEVI iráni sah Chivu Stoicának, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének meg­hívására tegnap nyolcnapos hivatalos látogatásra Bukarest­be érkezett. (CTK) AZ OSZTRÁK Alpine-Montan konszern donawitzi kohászati üzemének munkásai tegnap 24 órás sztrájkba léptek tiltakozá­sul az ellen, hogy az üzem ve­zetősége nem hajlandó eleget tenni bérkövetelésüknek. (CTK) A FIGARO jelentése szerint Couve de Murville francia kül­ügyminiszter az iráni sahhal és kormányának tagjaival a kö­zép-keleti helyzetről, valamint a szocialista országok iránti kapcsolataikról tárgyalt. (CTK)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents