Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-26 / 143. szám, csütörtök

SZÜLŐK, NEVELŐK FÓRUMA Ballag már a vén diák... A szlovákiai vegyészmérnökképzés ünnepe E héten kedves, ünnepélyes aktusra kerül sor az ország számos középiskolájában: a harmadik osztályosok búcsút vesznek az iskolától, mely három éven át második otthonuk volt és gondos, alapos munkával készítette fel őket az életre, a továbbtanulásra. Diákok, szülők, tanárok szemében könny csillog, mert a búcsú percei mindig nehezek. Száz és száz diáktorok harsogja a kedves régi diákdalt: Ballag már a vén diák tovább, tovább ... Az ipolysági magyar középiskolában két osztály hatvan tanulója búcsúzik. Hatvan csillogó szemű, életkedvvel teli fiatal veszi kezébe a jelképes vándorbotot, hogy búcsút intsen az öreg iskolának és egyben fiatalsága első, leggondtalanabb időszakának. Az ipolysági érettségiző fiatalok többsége egyetemre, főiskolára készül. Az idén megnőtt az érdeklődés a műszaki jellegű tanulmányok Iránt. Igy például Eszényi Mária, Olczár József és Burls László az elektromérnökl, építészmérnöki, illetve a gépészmérnöki karra jelentkeztek. Az orvosi pálya szintén vonzza a fiatalokat. Ez részben annak tudható be, hogy az ipolysági középiskola egykori növendékei között aránylag sok orvos van, akik az ország különböző vidékein működnek. Az idén Bobor Teréz, Bugyi Vince, Köteles Péter, Kremnlcsán Zoltán és Mák Ferenc jelentkeztek erre az Igényes, de szép stúdiumra, és már most nagy szorgalommal készülnek a felvételi vizsgára, melyre nem sokkal az érettségi után kerül sor. A pedagógusi hivatás iránti érdeklődés szinte már hagyományos az Ipolysági középiskola végzősei körében. Egyesek a bölcsészkaron, mások a nyitrai Pedagógiai Fakultáson, öt kislány pedig az óvónőképzőben szeretne pedagógusi képesítést nyerni. Ezek a lányok már a kilencéves alapiskola elvégzése után óvónőképzőbe jelentkeztek, de akkor helyhiány miatt nem vették fel őket. Most különbözeti vizsgával szeretnének átlépni az óvónőképzőbe, de kérvényeikre eddig nem érkezett válasz. Pedig már a kerületi nemzeti bizottság illetékes ügyosztályára is írtak. Mert nagyon szeretnének óvónők lenni. Az ipolysági ballagó középiskolások közt ma ott lépdel néphadseregünk négy leendő tisztje, Bobor József, Kassal Zoltán, Petrezsél Sándor és Sógor Sándor is. ök már átestek a felvételi vizsgán, és mert megállták a helyüket, bizakodva tekintenek a jövő elébe. Szép hivatást választottak: a haza védelmét. Am még korántsem teljes a kép az idén ballagó ipolysági diákok pályaválasztásáról. Molnár Péter, Nedela Antal és Skultéti Sándor a Komenský Egyetem természettudományi karán kívánják folytatni tanulmányaikat. Révész Ferenc az ipolysági középiskola egyik legkiválóbb sportolója, aki több sportágban ifjúsági kerületi bajnok, a Testnevelési Sportlntézetben fogja folytatni tanulmányait a testnevelő tanári oklevél megszerzéséig. De jelentkezik tanuló a hazai magyar újságíróutánpótlás soraiba ls. A lányok közül pedig számosan az egészségügyi nővérek fontos posztján kívánják szolgálni társadalmunkat. Hoszszú évek után első ízben az idén ismét jelentkeztek tanulók az egyetem jogi karára, valamint továbbképző szakiskolákba. Mészáros Klára Karlovy Varyba jelentkezett az idegenforgalom szakkádereit kiképző középiskolába. Könny csillog a szemekben, a búcsúzás percei mindig nehezek. Egyeseket vár a főiskola, vagy az egyetem, másokat az Élet iskolája. De ma még mindannyian együtt éneklik a kedves régi diákdalt: Ballag már a vén diák, tovább, tovább ... Búcsúzó ipolysági „vén diákok"! Sok siker, öröm, életkedv, eredményes munka kísérjen benneteket útjaitokon. SÁGI TÖTH TIBOR DMX BRNO 66 3 kiállítási pavilonban a minőségi cikkek választéka, 3 kiállítási pavilonban vásárolhat előnyösen és jól, 3 kiállítási pavilonban talál újdonságot, 3 kiállítási pavilon tele meglepetésekkel! Mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbbet a BRNO 66 - a közszükségleti cikkek ez évi kiállításán május 28 és június 12 között. Mire van szükségünk, hogy jól éljünk? Először is békére, azután jó egészségre, több és olcsóbb élelemre, ruhára, lakásra, valamint sokféle jó Iparcikkre. Szocalista rendszerünk lényegéből fakad, hogy ezek a célkitűzések államunk központi feladatát képezik és ebből a törekvésből ered az is, hogy terveink tengelyében éppen A VEGYIPAR HATALMAS ARANYO FEJLESZTÉSE ÄLL. Mit nyújt a vegyipar a mindennapi életünkben egyre növekvő Igényeknek? Meg sem kísérelem, hogy részletesen felsoroljam mindazt, amivel szükségleteink kielégítéséhez hozzájárul, csupán néhány példát szeretnék megemlíteni. A vegyészet éppen az a tudományág, amelynek segítségével a természet szűkmarkúságát kárpótolhatjuk. Ez természetesen nem a semmiből történik, hanem a bőségesen hozzáférhető természeti „kincsekből", így a többi közt vízből, levegőből, sóból, földgázból stb. Ezekből állít elő a vegyész tudománya feldolgozására alkalmas anyagokat. A vegyipar fejlesztésével az alapanyagok jelentékeny bővítésén kívül a termékek választéka is bővül. A vegyészek megjavítják a kőolajból előállított benzin minőségét és menynyiségét. A repülés új fejezete — a lökhajtásos gépek — szintén azáltal válik lehetségessé, hogy a vegyészet számos olyan anyagot fedezett fel, melyek erre a célra alkalmasak. A vegyészet a textiliparnak egy sereg új szintétikus anyagot adott, amelyekből színtartó, gyönyörű selymek és egyéb szövetek készülnek. A vegyészet által létrehozott új anyagok — a műanyagok — sok helyen a technikábarf fém és üveg helyett használhatók. A gépkocsik, repülőgépek és más gépek különböző alkatrészei, valamint a használati cikkek nagy sokasága készül már műanyagokból. Vegyiparunk gondoskodik arról is, hogy elegendő eszközünk legyen mind az állati, mind a növényi kártevők ellen. A vegyipar egyik nagyon fontos ága a gyógyszeripar, melynek termékei a szintetikus gyógyászati készítmények, nagyon sok életet mentettek már meg. A vegyipar a nők életének megkönynyítését is elősegíti. Az időt rabló, fárasztó házimunka terhét csökkentik a korszerű és nagyhatású mosószerek, tisztítószerek. Még megközelítőleg sem érzékeltethetjük elégségesen a vegyipar nagy jelentőségét mindennapi életünkben és népgazdaságunkban. És még nehezebb teljes képet adni mindarról, amit a vegyipar fejlesztése népünk számára eredményezni fog. A vázoltakból azonban következtethetünk arra, hogy vegyiparunknak egyre több és jobb szakképzett vegyészmérnökre van szüksége. Ezt a feladatot teljesíti a Köztársasági Renddel kitüntetett bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola VegyészmérFizikai-kémiai mérés közben nöki Fakultása, mely e napokban ünnepli fennállásának 25 éves jubileumát. 25 ÉVVEL EZELŐTT KEZDÖDÜTT Két évvel a Szlovák Műszaki Főiskola megalakulása után, az 1940—41-es iskolai évben kezdle meg működését az egyetem kémiai technológiai fakultása. Az első években, melyek a háború nyomait viselték, az egyes évfolyamokat csak néhány tíz hallgató látogatta és 1948-ig az összes végzett mérnökök száma 49 volt. A képzést 5—6 tanerő végezte. A fakultás hatalmas fejlődése 1948ban kezdődött és napjainkig összesen 2548 mérnököt nevelt népgazdaságunk hatalmas feladatainak megoldására. E számban benne van Európa, Ázsia és Afrika 9 országából származó 50 külföldi hallgató is, akik nálunk szerezték meg vegyészmérnöki oklevelüket. Ebből látható fakultásunk nagy jelentősége országunk határain túl is. Ma fakultásunk összes hallgatóinak száma 2386. E nagyszámú hallgatóság képezését 17 egyetemi tanár, 37 docens, 189 adjunktus és 27 tanársegéd végzi, akik 23 tanszék keretén belül működnek. Három tanerő a tudományok doktora és hatvanhárom a tudományok kandidátusa tudományos fokozat viselője. A VEGYÉSZMÉRNÖKI FAKULTÁS MINT KUTATÓINTÉZET A fakultás tervszerű és intenzív tudományos, kutató munkássága főképp az 1954-es évben kezdődött meg, mikor a város különböző részein elhelyezett ideiglenes tanszékek átköltöztek a Jánska utcai új, impozáns, korszerűen berendezett épületbe. Fakultásunk dolgozói az elmúlt években több száz tudományos munkát publikáltak a hazai és külföldi szaklapokban, sok szabadalmat adtak át népgazdaságunknak, könyveket, monográfiákat dolgoztak ki, és így járultak hozzá a csehszlovák vegyészet és vegyipar hatalmas fejlődéséhez. Világviszonylatban is jelentős eredményeket értünk el a makromolekuláris kémia egyes problémáinak feldolgozásában (új műanyagok előállítása, a műanyagok tulajdonságainak javítása, a cellulóz minőségének javítása, a bőrfehérje kémiája), új gyógyszerek, antibiotikumok előállításában, a szerves és szervetlen kémia elméleti és gyakorlati kérdéseinek megoldásában, új radioanalitikal módszerek kidolgozásában, élelmiszeripari problémák megoldásában stb. A megoldott problémákat, a kidolgozott módszereket a gyakorlatban gyárainkban vezették be. Fakultásunk három önálló tudományos konferenciát és a Szlovák Tudományos Akadémiával közösen két szimpóziumot rendezett, melyen tanszékeink dolgozói beszámoltak kutatómunkásságuk eredményeiről. Ezenkívül tanáraink, docenseink rendszeresen adnak elő a külföldön rendezett kongreszszusokon, tanítanak Ázsia, Afrika egyetemein, dolgoznak Európa, Amerika kutatóintézeteiben stb. Az egyetem tanerői pedagógiai-tudományos munkásságának további elismerése a tudományos akadémiák tagságában és magas államdíjak odaítélésében nyilvánul meg. 25 év nem hosszú idő egy egyetem vagy fakultás történetében. Az elmúlt negyed évszázadban — és főképp az utolsó 15 évben — a képzett mérnökök száma és minősége, a tudományos kutatás terén elért eredmények azonban azt mutatják, hogy elégedettek lehetünk a végzett munkával. Fakultásunk dolgozóinak munkássága hatékonyan segíti elérni szocialista államunk nagy célkitűzését: mindenki számára a jólétet. TÖLGYESSY GYÖRGY docens, a kémiai tudományok kandidátusa PETRÖCI BÁLINT: Valaki kopoj (3) ÜF-289 új életet. Ami eddig benne élt, nem halhat meg. Az ellentételt egymásnak rontanának, tombolnának, megőrölnék, mint a búzamagot a malomkő. A nagynéni is írt, mehet hozzá. . Otthon várnak rám. Vár az anyám ... En is anya vagyok már... Az Egyesült Államok befogad, hív a nagynéni, magához venne, és nem tudok ujjongani, mint a fiatal magyar mérnök, aki Svédországba repül. En hajóval mehetnék a tengerentúlra ... Hallgatná a hullámok verését, kislányát az ölében tartva kémlelné a távolt, mikor bukkan fel a szirtes parton a Szabadság szobra... Szabadság? Szökevény vagyok, öregségére magára hagytam anyámat. Hogy érezhetném ott magam szabadnak, amikor könnyeiben fürdik, aki engem szült. Kezében megremegett a levél. Szeme előtt elmosódtak a betűk. Kicsorduló könnye végig folyt az arcán. A távolból mintha anyja kiáltását hallotta volna. Gyere! A képzelet játszott vele. Az Akropolisz tűnt fel előtte. Hosszú habfehér ruhában őszfejű aszszonyok állnak az oszlopok előtt és siralmaikkal az eget verdesik. Megbocsátok, gyere haza, gyere "a gyerekeddel... Papírt, tollat kért. Edes, kedves jó anyám... A kezében megakadt a toll. Nem merte megírni, mint vágyódik haza, a kis városba, a magas kőfallal körülvett házba. Ha felbontanák levelét, még baja történhetne. Ezt gondolja, ezt hiszi. D ecemberben Athénba viszik, a leányanyák intézetébe. Modern pavilonok zöld parkban. Királyi védnökség. Tisztaság és rend. A menekültek tábora után paradicsomba került. Az egyik épületben szülnek, a többiben gyerekeket nevelnek. A leányanyák a leggyakrabban itt hagyják csecsemőiket, másoknak, akiknek nem lehet gyermekük . . Szófia nem hagyja itt. Vele laktk egy szobában. Tizenkilenc éves athéni lány. Nemrég érettségizett. Nem dolgozik, nem tanul tovább. Egy a vágya: férjhez menni ahhoz a fiúhoz, akitől a gyermekét várja. Most katona Kréta szigetén. Majd megismered, meglátogat... Engem ki látogat meg? Es ki lesz a gyermekem apja? Lesz-e neki egyáltalán apja? Mert haza nem megyek ... Haza ... A magas kőfallal körülvett ház már olyan, mintha a mesék országában állna. Szép és varázslatos. Vágyódik utána az ember. A vágy nem válóság. A régi otthona nem otthona többé. Most Itt az otthona. Kedvesek az orvosok, a nővérek. Es Szófta milyen jó hozzá! Az idegenben is barátokra lel, nem veszhet el. Igaza van a prágai lánynak... J anuárban szültek mind a ketten. Leánygyermeket. Szófia táviratot küldött. Es jött a katona Kréta szigetéről. Boldog volt. Karácsonykor megtartjuk az esküvőt... Eva szívébe fájdalom nyilallt. Mikor lesz az én esküvőm? Még gyenge volt, ágyban feküdt. Es álmodozott arról, ha feleség lenne, hogyan örülne anyja az unokájának. Maga elé idézte a magas kőfallal körülvett házat, s benne az édesanyját. Ogy kívánta, hogy mosolyogjon, örüljön, s ehelyett újra az előszobában látta őt, a nagy fekete kereszt alatt, amint az udvarra nyíló ajtóra mered, mintha tévelygő lánya hazatérésére várna ... Nem mehetek haza. Szökevény vagyok! Bíróság elé állítanának. Börtönbe zárnának. Es jött hazulról a levél. Az édesanyja írt. Megbocsátok, gyere haza, gyere a gyerekeddel együtt. . Remegett a kezében a levél. A titok megszűnt titoknak lenni... Nincs értelme, hogy új életet kezdjen. De kezdhet az ember egyáltalán