Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-20 / 137. szám, péntek

A kereskedelem fejlődésének problémái •••••••••••••••••••••• Él f 11 m - w • a D : O • U • • • • ••••••••••• Jelenet Mihail Romni Közönséges fasizmus cimű művéből. Időszerű közgazdasági kérdések A

héten hazánk 24 városában tartották meg a Szovjet film hetét, melynek keretében a szovjet filmgyártás 3 legújabb alkotását ismerhette meg a közönség. Elsőként is Mihail Romm KÖZÖNSÉGES FASIZMUS című több mint kétórás. mesteri alkotását említjük meg. Romm a szovjet filmművészet kimagasló egyénisége, akinek Egy év kilenc napja című filmjét a mi közönségünk is kedvezően fogadta. Ebben a legújabb filmjében a fasizmus történelmi, politikai és szociológiai elemzését adja olyan megrázó drámai erővel, ami a nézőt végig izgalomban tartja. A MI HAZUNK című filmet Vaszilij Pronyin rendezte. A középkorú reudezőnemzedék tagja mai témát visz vászonra, józan, kiegyensúlyozott szemlélettel. Elfogultság nélkül mutatja be egy egyszerű szovjet család életén, milyen fontos szerepet töltenek be a társadalomban a fiatalok. Minden erőltetettséget mellőzve bontakozik ki előttünk az apa és négy fia élete, szemlélete, őszinte képet adva a nemzedékek egymáshoz való viszonyáról. Az ogyesszai filmstúdióban készült a HŰSÉG című film, Pjotr Todorovszkij fiatal rendező első alkotása, amely tavaly a velencei filmfesztiválon díjat nyert. A film a fiatalok világáról fest lírai képet, azokról a fiatalokról, akik az iskolapadból kerültek a harctérre. A történet egy kisvárosban játszódik, ahol a háború szele még nem borzolta fel erősebben a polgári életet. Itt szövődik a két tizennyolc éves fiatal között az első, bátortalan szerelem. A címsző, a hűség azonban itt kétféle viszonylatban is értendő. A szerelem és a haza iránti hűséget is jelenti. A két fiatalt Galina Polszkihová és V. Csetverikov eleveníti meg. Biztosan sokan emlékeznek még a Rosemarie című nyugatnémet filmre, Nadja Tillerrel a főszerepben. Rolf Thiele, a rendező, e film világsikerére kapcsol rá, amikor MORÁL 1983 címen hasonló művel lép a közönség elé. A főszerepet most is Nadja Tillerre bízta, de a kiváló nyugatnémet színésznő sem felejtetheti velünk azt a tényt, hogy Thiele ezúttal a „gazdasági csoda" országának társadalmi erkölcsét jóval felszínesebben vizsgálja. Marion •— kinek alakja és története eléggé mesterkélt — egy álcázott nyilvános ház tulajdonosa, ahol csak az előkelő társaság tagjai fordulhatnak meg. Az egyik vendég a táncosnők között felismeri saját lányait és kétségbeesésében befolyását érvényesítve Mariont börtönbe juttatja. Az asszony ott meséli el egy újságírónak élete történetét, a szenzáció érdekében a valóságnál is több pikantériával. Az apa kétségbeesésében öngyilkos lesz, s ezzel megnyitja a börtön kapuját Marion előtt, hogy ott folytassa működését, ahol abbahagyta. Szélesvásznú színes musicalfilm a CSODÁLATOS ÉLET, melynek forgatókönyvét Peter Myers és Ronald Cass írta. Rendezte: Sidney J. Furie. Maga a történet ebben az esetben csak arra szolgál, hogy Cliff Richard, a népszerű angol slágerénekes és a The Shadows gitáregyüttes dalait keretbe foglalja, üde perceket szerezve a zenés, látványos filmek kedvelőinek. A SENKI SEM INTEGETETT című film a mai fiatalok érzelmi életét ábrázolja mértéktartó, kritikai szemmel. Számunkra azért is érdekes ez a mű, mert ritkán találkozunk a kanadai filmgyártás termékeivel. Don Owen a rendező — ő írta a forgatókönyvet is — az érettségi előtt álló Péter és Júlia története kapcsán általános érvényű kérdéseket tesz fel s a szülők felelősségét vizsgálja. Hasonló témával foglalkozik Anna Sokolowská lengyel rendező is BEÁTA című filmjében. Itt egy jól szituált család tizenhatéves kislánya áll a történet középpontjában. Beáta egy szép napon eltűnik a szülői házból, senki sem tudja miért és hová. Keresése közben ismerjük meg azokat a momentumokat, amelyek a serdülőkorban levő érzékeny gyermeket tettére késztették. Mire egymásba kapcsolódnak a láncszemek, Beáta egyik szerény, de rendkívül becsületes osztálytársa segítségével visszatalál övéihez. A címszereplő, Pola Raksová tehetsége a film pillére. V

ladan Szlijepcsevics jugoszláv rendező a mai fiatalok véleményét kutatja a házassággal, a sexuális élettel kapcsolatban MIT MONDANI A FÉRJNEK? című ankét-filmjében. Az eredeti cím, Így áll a helyzet, jobban fedi a szerzői elképzelést és a mondanivalót, kár volt megváltoztatni. A történet egy fiatal katona napját írja le, aki egy nappal korábban, s váratlanul érkezik szabadságra, feleségét nem találja otthon, barátainál, ismerőseinél keresi. Közben megtudja, hogy az asszony hűtlen volt hozzá. A nap folyamán arra is rájön, hogy a házastársak és barátok közötti viszony túl bonyolult, nem lehet, nem szabad leegyszerűsítve határozni. A történetet át meg átszövi az eredeti ankétképek sora, melyben különböző korú, foglalkozású és műveltségű emberek mondják el, hogyan viselkednének ők hasonló helyzetben. S. K. A kereskedelem az az ága a népgazdaságnak, amelynek munkája és fejlődése a legközvetlenebb kapcsolatban van mindennapi életünkkel. A lakosság a boltokban, a kirakatok előtt szerez magának legjobban érzékelhető benyomást az ország gazdasági fejlődéséről. A gazdasági funkciókon kívül tehát a szocialista kereskedelemnek fontos politikai küldetése ls van. A vásárlók kedélyállapota nagy mértékben függ a közszükségleti cikkekkel való ellátás és a kereskedelem által nyújtott szolgáltatások színvonalától. A kereskedelem eddigi fejlődése viszont azt mutatja, hogy erősen lemaradt e követelmények mögött. A társadalmi ráfordítások csak minimális mértékben biztosítják kereskedelmünk tevékenységét és komolyan veszélyeztetik további fejlődését. HIÁNYOSSÁGOK A FOGYASZTÓ SZEMÉVEL A kereskedelem nem tudja kielégíteni a vásárló igényeit. Még mindig sok a hiánycikk, és kicsi a választék. Az árucikkek nem korszerűek, nem divatosak, és nem jó minőségűek. Alacsony színvonalú a csomagolás is. A nálunk termelt közszükségleti cikkek csomagolása meg sem közelíti a világszínvonalat. Lassú az új eladási formák bevezetése. Nem kielégítő a piackutatás és a reklám. A kiszolgálás kultúráltságáról pedig jobb nem beszélni. Megállapíthatjuk, hogy az áruellátás mennyiségi és minőségi hiányosságát, a kereskedelem nem kielégítő fejlődését és a kiszolgálás kultúráltságának alacsony színvonalát az eddigi irányítási rendszer hibái és fogyatékosságai okozták. A HIÁNYOSSÁGOK OKAI Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a kereskedelem nem rendelkezik megfelelő szakemberekkel. A kereskedelem alkalmazottjainak száma 1948—1964-ig ugyan fokozatosan emelkedett, de a feladatokhoz viszonyítva ez a növekedés nagyon csekély volt. A legfejlettebb államokkal való összehasonlítás azt mutatja, hogy nálunk a fejlődés erősen lemaradt a világszínvonal mögött. Nyugat-Németországban például 1953—1961 között 69,5 százalékkal emelkedett a kereskedelmi dolgozók száma, Nagy-Britanniában pedig 27,2 százalékkal. Csehszlovákiában ugyanazon idő alatt ez az emelkedés csak 12 százalékot tett ki. Az egy kiskereskedelmi dolgozóra eső lakosok száma Nyugat-Európa egyes országaiban 20-tól 49-ig terjed. Az NDK-ban 87 lakos jut egy kiskereskedelmi dolgozóra, a Szovjetunióban pedig 84. Nálunk ez a mutatószám is kedvezőtlen: 104. Ezek az adatok egyöntetűen azt bizonyítják, hogy hazánkban nem rendelkezünk megfelelő számú kereskedelmi szakemberrel. S vajon hogyan fejlődött a kereskedelmi munka minősége? A munkatermelékenység emelése, főleg a kiskereskedelemben, nem volt kellőképpen alátámasztva a műszaki felszerelés színvonalának emelésével. Ez egyrészt a kereskedelmi munka intenzitásának emeléséhez, másrészt a kiszolgálás színvonalának süllyedéséhez vezetett. A kereskedelem dolgozóinak magas fokú szakképzettséggel, ember és áruismerettel kell rendelkezni. Ezek a követelmények eddig nem jutottak kifejezésre az átlagbér színvonalában. A kereskedelmi dolgozó átlagos havi keresete egyike a legalacsonyabbaknak az egész népgazdaságban. Ez az oka annak is, hogy a munkaerőtoborzás a kereskedelemben nem járt nagyobb sikerrel. A szakképzett és tehetséges munkaerők inkább a népgazdaság jobban fizetett ágaiban helyezkednek el. Abban az esetben, ha az egész népgazdaságban dolgozók átlagbérét 100-nak vesszük alapul, akkor az építészetben dolgozók átlagbére 114, a közlekedésben 112, az iparban 106, a mezőgazdaságban 86 s a kereskedelemben 83. Ebből ls látható, hogy az említett népgazdasági ágak közül a kereskedelemben vannak a legalacsonyabb átlagbérek. A tehergépkocsi vezető például 72 százalékkal magasabb átlagbért kap, mint az élelmiszerszakmában dolgozó eladó. Angliában csak 28 százalékkal, sőt Nyugat-Németországban 2 százalékkal alacsonyabbat. ELMARADT A BOLTHÁLÓZAT FEJLESZTÉSE A bolthálózat fejlesztése a beruházások összegétől függ. A belkereskedelem beruházásai az elmúlt években nagyon alacsonyak voltak, s nem tették lehetővé az anyagi és technikai színvonal lényeges emelését. Amíg a belkereskedelem 1964ben 7,6 százalékkal részesedett a nemzeti jövedelem létrehozásában, addig a népgazdasági beruházásokból csak 1,9 százalékkal. Ugyanebben az időben Bulgáriában 2,9, Magyarországon 3,5, Lengyelországban 2,9, Romániában, 2,8, Svédországban 13, Olaszországban 7,3, Hollandiában 16,7, Norvégiában 8,7, az USA-ban 10,1, s NagyBritanniában 20,1 százalékkal részesedett a kereskedelem a népgazdaság beruházásaiból. Ezek a számok ismét bizonyítékul szolgálnak ahhoz a megállapításhoz, hogy az elmúlt években nem szenteltünk a kereskedelemnek annyi figyelmet, mint amennyire szükség lett volna. AZ IPAR ÉS A KERESKEDELEM KAPCSOLATA Kedvezőtlenül fejlődött az elmúlt években az ipar és a kereskedelem kapcsolata is. A kereskedelem csak passzív szerepet játszott ebben a viszonyban. Csak olyan árut és olyan mennyiségben vásárolhatott, mint amilyet és amennyit a termelő „hajlandó" volt adni. A fogyasztási cikkek termelésében egészségtelen monopolista tendenciák keletkeztek, s megnehezítették a lakosság igényeinek megfelelő áruellátását. Így történt, hogy az „eladók versenye" helyett a „vevők versenye" alakult ki. Ennek a kedvezőtlen helyzetnek a hatását elsősorban a vásárló érzi. A vevők túlnyomó többsége elégedetlen, bírálja a kereskedelem munkáját, de nem ismeri az igazi okot. Nem látja azt, hogy a kereskedelem a jelenlegi körülmények között szinte tehetetlen s képtelen javítani a helyzeten. ALAPVETŐ VÁLTOZÁSOKRA VAN SZÜKSÉG Ahhoz, hogy megjavuljon a kereskedelmi tevékenység színvonala, alapvető változásokra van szükség: 1. az ipar és a kereskedelem kapcsolatában, 2. a kereseti lehetőségekben s 3. az anyagi ós technikai felkészültségben. Az ipar és a kereskedelem kapcsolatában az eddigi hatósági ármegállapítások helyébe sokkal rugalmasabb árkapcsolatoknak kell lépniük. Az árak rugalmassága az egyik legfontosabb eszköz lesz az ipar és a kereskedelem kapcsolatában, amely az anyagi érdekeltség révén elősegítheti az igények jobb kielégítését. Azokat az árucikkeket, amelyek iránt csökken a kereslet, a kereskedelem csak engedménnyel fogja majd átvenni az ipartól. Ugyanakkor azokért a cikkekért, amelyek Iránt nagy lesz az érdeklődés, felárat fog Uzetnl a kereskedelem Ily módon ösztönözni lehet az ipari vállalatokat a választék bővítésére. Ezzel kapcsolatban kell megemlíteni, hogy az új Irányítási rendszerben is jogos a kereskedelmi dolgozók aggodalma az ipari monopóliumok veszélyét illetően. Ha ugyanis valamely cikkcsoport területén csak egy termelővállalat áll szemben több kereskedelmi vállalattal, monopol helyzet alakul ki. Az ilyen monopol pedig veszélyeztetheti a magas színvonalú áruellátást. A monopóliumnak ugyanis lehetősége van, hogy szűkítse az áru választékát, s ugyanígy fennáll az indokolatlan áremelés veszélye is. Az iparban ma több olyan monopolszervezet van, amelyeknél nem egyértelmű, hogy a gazdasági előnyök arányosak-e az említett hátrányokkal. A jövőben csak akkor lesz célszerű ipari monopólium létrehozása, ha a gazdasági előnyök (pld. a nagy sorozatú gyártás) egyértelműen meghaladják a várható hátrányokat. Az volna célszerű, ha ugyanazon cikkcsoportban több termelő több kereskedelmi vállalattal állna szemben. Ez a legfontosabb előfeltétele a vállalatok közötti versenynek. Ebben az esetben az egyes vállalatok a termelés, illetve a forgalom legnagyobb arányú növelését csak akkor érhetik el, ha az adott cikkcsoport szállításában részt vevő többi vállalatnál kedvezőbb lehetőségeket ajánlanak, pld. bővebb választékot, alacsonyabb árakat stb. A jobb áruellátás érdekébea gyengíteni kell az ipari monopólium hatását. Ezt egyrészt a helyii, állami és szövetkezeti ipar továbbfejlesztésével, másrészt hasonló termékeknek külföldről való behozatalával lehet elérni. Végezetül megállapíthatjuk, hogy az ipar és a kereskedelem kapcsolatát a jövőben úgy kellene alakítani, hogy a fogyasztó érdekei jobban érvényesüljenek mint eddig, és a gazdasági eredmények e fogyasztói érdekek kielégítésével javuljanak. JOBB KE

RESETI LEHETŐSÉGET Csak jobb kereseti lehetőségek kialakításával lehet megteremteni a feltételeket a foglalkoztatottság emelésére a belkereskedelemben. Ebben látjuk az egyik alapfeltételét annák, hogy lényeges javulás álljon be a kiszolgálás terén. Ha nem akarjuk, hogy a kiszolgálás jelenlegi színvonala csökkenjen, akkor már nem növelhetjük az egy eladóra eső áruforgalmat. A kereskedelmi alkalmazottak számát viszont nem lehet adminisztratív intézkedésekkel növelni. Olyan kereseti lehetőségeket kell teremteni, amelyek magas életszínvonalat biztosítanak a kereskedelmi dolgozók, de elsősorban a fiatalok számára. S ezt csak a jelenlegi átlagbérek emelésével lehet elérni. AZ ANYAGI ÉS TECHNIKAI FELKÉSZÜLTSÉG Az áruforgalom távlati tervfeladatait csak megfelelő anyagi és technikai felkészültséggel lehet megoldani. Az új követelményeknek megfelelő anyagitechnikai bázis megteremtése az eddiginél lényegesen nagyobb beruházásokat igényel. A kereskedelem kulturáltságának fokozása nálunk elsőrendű feladat. A jövőben számítani kell arra, hogy a társadalmi ráfordítások részaránya a kereskedelemben kétségtelenül növekedni fog. A gazdasági hatékonyság emelkedésének tehát úgy kell fejlődnie, hogy emelkedjék a kiszolgálás kulturáltsága és a kereskedelmi szolgáltatások színvonala. KOVÁCS ZOLTÁN Egy kép A mi házunk cimü szovjet filmből.