Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-20 / 137. szám, péntek

LATOGATOBAN AZ ÚJSORON A

27-es házszámot Sajászárnyában nehéz megtalálni. Nem mintha nagy községről lenne szó, hanem a falusi emberek nem tartják számon az ilyesmit. Ha azonban azt kérdezem, hol laknak Szögedi Barnáék, a legkisebb gyerek is útbaigazít. — Az Újsoron... A vasúttal szemben a negyedik ház ... Csakugyan. A negyedik házon ott a 27-es szám. Nemrég készült vaskerítés. A kapu nyikorogva nyílik, mintha csak a csengőt akarná helyettesíteni. A tágas, téglából készült nyári konyhában a gazda újságot olvas, a feleség az ebédkészítéssel bajlódik. A gyerekek? Valahol kint játszanak. — Egészen beépült az udvar — kezdem a beszélgetést. — Beépült — válaszolja kurtán a ház gazdája —, ideje is már ... ötvennégyben kezdtünk hozzá. — ötvenhatban már benne is laktunk, veszi át a szót a feleség. — Csakhogy ... akkor megelégedtünk szoba-konyhás Marika és Ücsi lakással. Ma pedig már két szoba konyha és ez a nyári szoba ... A szobákat bebútorozták. Csupán az ebédlő berendezése csaknem tízezer koronába került. Hát a televízióskészülék, mosógép ... — Sohasem gondoltam, hogy Ilyen jó sorom lesz... — mondja mosolyogva a feleség. Tudták, mi vár rájuk. Ojból elkerülnek valahová. Bélával, nagyobbik fiútestvérével elhatározták, hogy együtt maradnak. Fogadalmukat meg is tartották .. Vagy éppen csak a véletlen játszott közre? Ki tudja? Egy cserencséri földműves családnál találtak új otthonra. A másik két testvér, Feri és Árpád Rimaszombatban maradt. Hogy a gyermektelen családnál milyen sors várt rájuk? Olyan, mint másutt. Munka nélkül itt sem termett kenyér számukra. Amikor a partizánok a Rima völgyébe is eljutottak, a tizennégyéves kislány nemegyszer töltötte be az összekötő szerepét, Akkor még csak annyit tudott, hogy azok a tépett ruhájú, borostás arcú fegyveres emberek az ő jobb életéért is harcolnak. A háború utolsó napjaiban meghalt a gazda, s ő hazakerült a szülői házba. Sorsa így sem fordult jobbra. Szolgálnia kellett, mint azelőtt. Ojból másoknak takarított, mosott... Pár év múlva férjhez ment. Nem sikerült a házasság ... Elváltak. Erre a házasságra egy fiúgyermek emlékezteti. csak azt csattogta: „ha za, haza .. A felszabadulás változást hozott az ő életébe is. Rőcén a vasútépítésnél vállalt munkát. Aztán a sors Csehországba sodorta ... Kocsis lett... — Negyvenkilencben kerültünk haza — emlékezik vissza —, aztán a kőművesek mellett dolgoztam. Tetszett a mesterJOGI TANÁCSADÓ • A Szögedi házaspár ség, sok mindent el is sajátítottam belőle. A kerítést, a házam tetejét is magam készítettem el. Leszerelés után megnősült. Egy tízárnyi házhely volt az összes vagyona. Igy kezdődött az új élet. 20. S

zögedi Barnáné még meg sem tanulta kiejteni az anyám szót, máris félárva lett. A hetedik gyermek volt a családban. Három kisebb testvérével a menhelyre került... A nagyobbak már megkeresték a kenyerüket, ők négyen azonban csak terhet jelentettek. Teltek-múltak az évek... A lelencházból falura került. Gazdáknál nevelkedett. Tanítás után nem a játék, hanem a munka várt rá. Kapálás, tehénlegeltetés. Más szóval: az iskolába csak azért küldték, hogy az intézet meg ne vonja tőlük a járadékot. Lakott Kokován, Utekáčon. Amikor a Masarykféle köztársaság szétesett, nyolcszáz sorstársával együtt Rimaszombatba toloncolták. A négy Farkas-testvér itt újból találkozótt. Az ország különböző tájairól jöttek a szülők, hozzátartozók. A gyermeksereg létszáma napról-napra csökkent. A négy testvér ls Izgatottan várta azt a napot, amikor valaki megsimogatja kócos hajukat, s azt mondja: „Gyertek, gyerkőcök, vár rátok az otthon". Az egyik napon az Igazgatói szobába vezették őket. Az ajtó mellett egy bácsi és egy néni állt. Az igazgató mutatta be őket: — Farkas bácsi... Itt volnának a maga gyermekei... A megszólított, mielőtt válaszolt volna, kettőt-hármat köhintett. — Ezek már nagyok, igazgató úr ... megkeresik a maguk kenyerét... itthagyom őket...! Szögedi Barnáné ekkor tízéves volt. — Borzasztó volt — mondja — megismerni az apámat, akinek nem kellettünk ... A nyolcszáz gyerek közül négyen maradtunk ott. Egy szalmazsákon bújtunk meg. Éjjeleken át sírtunk. S

zögedi Barnáék is heten voltak testvérek. Mint munkásember gyermekének, hamar meg kellett szoknia a robotot, hogy verejtékkel kell megkeresni a szűkös, fekete rozskenyeret. A financkaszárnya udvarán csak lopva rúghatta a rongylabdát. Rendes futball-labdája csak a gépész fiának volt. A negyvenes években mint sokgyermekes család, az „ONCSA"-soron kaptak lakást. Szűk szoba, még szűkebb konyha. Kicsi volt ez egy nagy családnak. A suhancok a tehénistálló padlásán szénában háltak. — Tizennégy éves koromban az uraság birtokán marokszedő lettem — folytatja. — Reggeltől estig kétrét hajolva dolgoztam ... Mély lélegzetet vesz, majd így folytatja: — Reggelenként mindig sok baj volt velem. Apám néha ötször ls költött. Télen, amikor a mezőn már nem akadt munka, s dér lepte be a határt, fát kellett vágnom. Más munka ilyenkor nem akadt a környéken. Hogy egy suhancnak nehéz volt ez a munka? Ki törődött azzal! S az az átkozott feisze. .. Mindig A

pu! Apu! Nyit be nagy izgalommal egy kócos kisfiú. — Igaz, hogy Pistinek motorkerékpárt veszel? •— Az még a jövő titka — válaszolja az apa. — Már voltunk is megnézni — mondja mosolyogva a feleség, majd magyarázólag hozzáteszi. '— Pista az első házasságomból van. A tornaijai traktorállomáson tanul mesterséget. Szeretnénk, ha tovább tanulna, ha elvégezné a szepsi gépesítő iskolát. Megélünk a kettőnk keresetéből ... — Hol dolgoznak? — Mindketten a Tornaijai Állami Gazdaságban. Én a szopós, férjem az elválasztott borjakat gondozza. Ha a szükség úgy hozza, segítünk egymásnak. — Terveik? — Az idén rendbe tesszük a ház környékét, megvesszük a motorkerékpárt... Pisti mester lesz. öcsi és Marika még iskolába jár. — Aztán ...? — Talán még megérjük, hogy autót veszünk. Igaz, apjuk .. .? A

házaspár tekintete találkozik. Az arcukon elégedett mosoly. Kint lassan aláereszkedik az est. NÉMETH JÁNOS A családi haz (A szerző ieiv.j A KOSÜTI ESEMÉNYEK MARGÓJÁRA A FORRADALMI HANGULATOT NEM TUDTÁK MEGTÖRNI Az új munkatörvénykönyv alapelvei LEHET-E TERHES NŐKET ÉS FIATAL ANYÁKAT SZOLGÁLATI ÚTRA KÜLDENI ÉS ÁTHELYEZNI? (154. §) Terhes nőkét és gyermekeikről azok egyéves koráig gondoskodó anyákat még beleegyezésükkel sem szabad szolgálati útra küldeni. Űket áthelyezni saját kérelmükre lehet. Az olyan anyákat, akik 1—8 éves korú gyermekekről gondoskodnak, csak saját beleegyezésükkel szabad szolgálati útra küldeni, ill. áthelyezni. MILYEN KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK ÉRVÉNYESEK A NŐKRE A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSÉNÉL? (155. §) A munkatörvénykönyv 47. §-a értelmében a munkaadó átszervezés esetében terhes nőnek vagy 15 évnél fiatalabb gyermekről gondoskodó anyának csak akkor mondhat fel, ha megfelelő, új állást szerez számára. Amíg ez nem történik meg, a felmondás nem tekinthető érvényesnek. A munkatörvénykönyv 48. §-a értelmében nem lehet felmondani terhes anyának és egy évnél fiatalabb gyermekéről gondoskodó anyának, magányosan élő anya esetében akkor, ha három évnél fiatalabb gyermekről gondoskodik. Ugyanezen nők esetében a munkatörvénykönyv 53. §-a értelmében azonnali hatállyal nem lehet a munkaviszonyt megszüntetni. Abban az esetben, ha az azonnali elbocsátás a törvény szerint indokolt lenne, csak a rendes felmondási idő betartásával lehet a munkaviszonyt megszüntetni. Teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a munkatörvénykönyv 51. §-a értelmében a dolgozó nő terhességre, vagy 18 évnél fiatalabb gyermekéről való gondoskodásra való hivatkozással rendes felmondást adhat (1—3 hónapig terjedő felmondási idővel). SZÜLÉSI SZABADSÁG (157. §) A szülési szabadság 22 hét, rendszerint a szülés valószínű időpontja előtt négy, kivételesen nyolc héttel kell megkezdeni. A szülési szabadságot — fizetés nélküli szabadság formájában — az anya kérelmére a gyermek egyéves koráig meg kell hosszabbítani. A szülési szabadság idejére a betegbiztosításra vonatkozó rendelkezések értelmében pénzbeli juttatás jár (Tt 1964/58. sz. törvény). Ha a gyermek születése után csecsemőotthonban vagy más egészségügyi intézetben van, a Szülési szabadság félbeszakítható, de legkorábban csak 6 héttel a szülés után. Az anya a megszakított szülési szabadságot a gyermeknek saját gondozásába való átvétele után folytatja. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a gyermek egy évnél nem idősebb. Annak az anyának, aki gyermekéről nem gondoskodik, és emiatt intézetben kellett a gyermeket elhelyezni, erre az időre szülési szabadság nem jár. Annak az anyának, akinek gyermeke halva születik, 12 heti szülési szabadság jár. Ha a gyermek a szülési szabadság ideje alatt hal meg, a halálesettől számított két hétig jár még a szülési szabadság. A szülési szabadság azonban minden esetben legalább 12 hétig tart és nem szabad a szülés után hat hétnél korábban sem megszakítani, sem befejezni. Szülési szabadság jár annak a nőnek, aki az anya helyett a csecsemőt gondozza, ha a gyermeket hivatalosan gondozására bízták, vagy ha az anya meghalt. A szabadság ideje legfeljebb a gyermek 1-hetes korági tart. További —• fizetés nélküli szabadságot — a gyermek egyéves koráig lehet igényelni. SZOPTATÁSI SZÜNETEK (181. §) A munkaadó köteles a 6 hónapnál fiatalabb gyermeket szoptató anyának a minden dolgozónak járó rendes munkaszüneten felül (5 óra munka után 15 perc), a teljes műszak alatt kétszer V2 óra szoptatási szünetet adni. A gyermek 6—9 hónapos korában az anyának csak egyszeri órás szoptatási szünetre van igénye. A szoptatás idejére az átlagfizetés szerinti munkabérmegtérítés jár. KÖNNYÍTÉSEK A NŐK MUNKAIDŐ-BEOSZTÁSÁBAN A munkatörvénykönyv 86. §-a értelmében a munkaadó üzemeltetési lehetőségeik szerint kötelesek maximális mértékben figyelembe venni a nőt dolgozók kívánságait. Munkaszerződéssel rövidebb műszakokban is megállapodhatnak. Munkabér az ilyen esetekben csak a ledolgozott idő után jár. NŐK SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT JOGOK A SZABADSÁG ESETÉBPV Teljesség kedvéért rámutatunk a munkatörvénykönyv 100. §-ában foglalt rendelkezésre, amely a terhes és a gyermekről gondoskodó nők állásváltoztatása esetében elengedi a várakozási időt és a ledolgozott 75 nap feltételét, valamint a 103. §-ra, amely a szabadságigény megállapításánál pótidőként beszámítja azt az időt, amíg az anya gyermekéről annak 3-éves koráig gondoskodott. Dr. FÖLDES JÓZSEF A modern asszony öröme Bratislavában a Nálepka utcában nemrég egy új edényáruházat nyitottak meg. A maga nemében egészen különleges. A České Budéjovice-i Sfinx n. v. ide küldte el új gyártmáMÁJUS az öröm és a szeretet hónapja. A zöld lombsátor borította, virágokkal díszített természet méltó kifejezője a legjobban várt hónapnak. A dísz és az illat mámorában azonban május havában a régi idők szomorú emlékeiről sem szabad megfeledkeznünk. Harmincöt évvel ezelőtt Szlovákia-szerte nagy munkászendülések jellemezték a falvakat. A napszámosok kenyéradó gazdái, a földbirtokosok, kulákok éhbérért akarták dolgoztatni munkásaikat. A dolgozók zöme visszautasította a kizsákmányolók ajánlatát, nem volt hajlandó 90 filléres órabérért reggeltől napestig a földeken hajlongani. Ez idő tájt a galántai járásban 1190 napszámos hagyta abba a munkát és lépett sztrájkba igazságos követeléseinek teljesítéséért. A sztrájkolók seregét a kosúti munkások 82 bátor dolgozója gyarapította. Ebbe a községbe gyülekeztek a környék klzsákmányoltjai, hogy meghallgassák kommunista képviselőjük, Major István elvtárs buzdító szavait. A nagygyűlés forradalmi hangulatát nem nézték jó szemmel a burzsoá államgépezet kopói, akik a tömeg széjjeloszlatásának parancsával akartak zavart kelteni. A kipróbált harcosok azonban nem engedelmeskedtek az állig felfegyverzett csendőröknek, egy jottányit sem engedtek követelésükből. A kivezényelt siserehad teljesítve a parancsot, megtöltötte fegyverét és szégyenletes módon belelőtt a védtelen tömegbe. Zsabka Sándor, Dévát János. Thurzó István életét kioltották, több embert megsebesítettek. A tömeg forradalmi hangulatát azonban így sem sikerült megtörniük. MA, a legszebb hónap derekán, Kosút község dolgozóival hazánk valamennyi haladó munkása kegyelettel emlékezik meg a véres eseményről, melynek soha nem szabad megismétlődnie. PIROSKA LAJOS nyait, hogy a kísérleti üzletben kipróbálja készítményei minőségét, esztétikai hatását. J. Tomeček üzletvezető elmondotta, hogy a legnagyobb sikernek a piros-szürke és a kék-fehér Šárka típusú zománcozott edény örvend. Most hozták forgalomba a sárga-fehér Evá-t is, amely 9 darabból áll, ára 305 korona. Újdonságnak számít a Táborák I. és II. víkend-étkészlet, a protan-butan lámpa és gyorsforraló is. Csak ebben az üzletben kapható tipizált, különböző színű zománcozott konyhabútor, melyet gáz- és villanyfőző, mosogatótál, ételkészítőpult egészít ki. A szekrénykék, fiókok külön is kaphatók, földre állíthatók, vagy falra akaszthatók. Az üzletben felkelti figyelmünket a hófehér, meleg-hídegvizes zuhanyozófülke ülőkáddal, ára 1750 korona. A Sfinx készítmények előnye: könnyen kezelhetők, nem pattog le róluk a zománc, szépek, tartósak. Az Eva és Šárka edényekben nem kozmásodik oda az étel. O. K.