Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-17 / 134. szám, kedd

AZ SZLKP KONGRESSZUSÁNAK VITÁJA 196B. V. 17. (Folytatás a 4. oldalról) ni gondolkodásmód alkotó szel­lemű elmélyítése, s a dolgozók szocialista öntudatának növelé­se. Mindez elválaszthatatlan a dogmatikus gondolkodásmód csökevényeinek, a liberalizmus és az opportunizmus megnyil­vánulásainak kiküszöbölésétől. A világon egyre lendülete­sebb a tudomány és technika fejlődése. A legfejlettebb or­szágokban megkezdődött a tu­dományos műszaki forradalom, amely gyökeresen megváltoztat­ja a termelés jellegét és a ci­vilizáció folyamatára is rányom­ja a bélyegét. Hazánkban is er­re az útra léptünk. A szocialis­ta termelési viszonyok győzel­me határtalan lehetőségeket biztosít. Most már csak arról van szó, hogyan éljünk ezekkel a lehetőségekkel, hogy bebizo­nyíthassuk a szocializmus fölé­nyét a kapitalizmus fölött. Szocialista építőmunkánk fo­lyamatára az jellemző, hogy emelkedik közoktatásunk meny­nyiségi színvonala, de tartalmi­lag is megváltozik s mindin­kább a szocialista elvekhez Iga­zodik. Hangsúlyoznunk kell, hogy nemcsak a szlovák tan­nyelvű iskolák fejlődésének le­hetünk tanúi, hanem ugyanez vonatkozik a magyar tannyelvű iskolákra is. Az ukrán tannyel­vű iskolák is fokozatosan meg­szilárdulnak. Kimagasló siker­ként könyvelhetjük el, hogy az oktatás színvonalát illetően nincs lényeges különbség a szlovák és a nemzetiségi isko­lák között, jóllehet nem hagy­hatjuk figyelmen kívül azokat a problémákat és nehézségeket, amelyeket a nyelvoktatás okoz, éspedig elsősorban a szlovák nyelv oktatása a magyar Isko­lákban. Az iskolák nevelőmunkájának korszerűsítése a tartalmi kor­szerűsítéstől függ. Életünkben gyors ütemben követik egymást a változások. A tudomány egy­re újabb vívmányokkal lepi meg a világot, és a technika napról napra újdonságokkal gyarapítja ismereteinket. Nem véletlen, hogy az emberiség minden eddigi Ismeretének 25 százalékára a legutóbbi két év­tized alatt tett szert. Jelenleg a kilencéves alapfo­kú iskolák új tervezetén mun­kálkodunk. Ezt a munkát a leg­közelebbi öt éwen belül be akarjuk fejezni, s eredményeit gyakorlatilag felülvizsgálni. A középiskolák oktatásának tar­talmában ugyancsak jelentős módosításokra került sor azzal a céllal, hogy ezek az Iskolák az eddiginél tökéletesebben ké­szíthessék elő a fiatalokat fő­iskolai tanulmányokra. Főiskoláinkon — különö­sen a műszaki főiskolákon — úgy kell módosulnia az oktatás tartalmának, hogy kellőképpen biztosíthassuk a szélesebb körű Ismeretekkel s tudással rendel­kező kiváló szakképzettségű dolgozók előkészítését. Gyakor­latilag bebizonyosodott, hogy a főiskolánk nem készítheti elő a fiatalokat csupán bizonyos konkrét tevékenységre bizonyos üzemekben. Csakis úgy lehet és úgy kell a diákokat előkészí­teni, hogy tanulmányaik be­végzése után bizonyos időn be­lül könnyebben bedolgozhassák magukat, és a szakmájukhoz rokonszakmákban ls megállhas­sák helyüket. Sajnos még ma is fennáll az a tény, hogy az iskola nem ne­vel az önálló gondolkodásra és munkára, s iskoláinkban mind­eddig nem érvényesülnek kel­lően az olyan munkamódszerek, hogy a diák ne legyen csupán a nevelőmunka tárgya, hanem annak tevőleges része. Szocialista iskolánknak har­monikusan fejlett, eszme-politi­kai szempontból magas színvo­nalú és szilárd erkölcsű embe­reket kell nevelni. Tudjuk, hogy a műveltség nagy erő, de csak a forradalmi kommunista tarta­lom adhatja msg az említett erők érvényesülésének helyes irányát. Az iskolák nevelőmun­kájában a múltban gyakran for­dultak elő hibák, hogy semati­kusan idealizálva mutatták a tanuló Ifjúság előtt a szocialis­ta társadalom mintaképét. En­nek következtében a fiatalok az iskola elvégzése után gyak­ran csalódtak munkahelyükön, mert a való élet egészen más, mint ahogyan az iskolában ta­nítóik beszélnek róla. A fiata­lok tudományos világnézete, meggyőződése, jelleme és erköl­cse számos tényező hatására alakult ki, és ezek a tényezők pozitív és negatív befolyást tesznek rájuk. Erős hatást gya­korol a család, a környezet, a társadalmi élet, s a tömegha­tás eszközei — a sajtó, a rádió, a televízió, a film stb. A neve­lőmunka eredménye tehát mind­ezeknek a tényezőknek hatásá­tól függ. Ml azt tartjuk legfon­tosabbnak, hogy az Iskoláé le­gyen a vezető szerep a fiatalok nevelésében. Célkitűzésünk, hogy e kommunista nevelés az iskolák tevékenységének szer­ves része legyen. A szlovákiai iskolák helyzete a tantermeket s műszaki felszerelésüket Ille­tően egyáltalán nem mondható kedvezőnek. 430 ezer gyermek kényszerül váltakozó oktatásra, ami nagyon megnehezíti mun­kájukat. A nevelőmunka ered­ményesebb, ha csak 29 tanuló van egy osztályban, mintha 40 vagy több tanuló. A szlovákiai szakközépiskoláknak csupán 50 százaléka van ellátva az elő­írásoknak megfelelő taneszkö­zökkel. Tőlünk ós a nemzeti bi­zottságoktól, de az építő vál­lalatoktól is függ, hogy az utol­só koronáig felhasználjuk mind­azt, ami rendelkezésünkre áll. Ez Idén ls észlelhetők már bi­zonyos fogyatékosságok az Is­kolaépítési terv teljesítésében, jóllehet az építővállalatok más építkezéseken teljesítik tervfel­adataikat. KI kell domboríta­nunk az Iskolák építésének tár­sadalmi fontosságát, hogy az iskolák építése legalább olyan érdekük legyen, mint a lakó­házak építése. Ezt szem előtt tartva konkrét javaslatokat dol­goztunk ki, s azokról az SZNT elnöksége már a legközelebbi napokban tanácskozni fog, de azt szeretnénk, hogy a kormány is megvitassa javaslatunkat. Ami pedig a tanítóságot Illeti, ugyancsak nagyon sok a meg­oldatlan probléma. Még min­dig nincs elegendő megfelelő szakképzettségű tanítónk és ne­velőnk. Ez különösen a kilenc­éves iskolák felsőbb osztályai­ban érezteti kedvezőtlen hatá­sát. Ezzel szemben kedvező je­lenség, hogy most már egyre több fiatal tanul a pedagógiai főiskolán. Elhelyezkedésüket il­letően azonban a jövőben is nagy nehézségekre kell számí­tanunk, ha nem tudjuk megol­dani a tanítóság lakásproblé­máját és kiküszöbölni egyéb anyagi jellegű nehézségeiket. Konkrét javaslatokat tettünk az említett problémák megol­dására az Illetékes szervek tá­mogatását, megértését remélve. Természetesen létre kell hoz­nunk a problémák megoldásá­hoz szükséges feltételeket, mert csak így várhatjuk, hogy a tanítók, az iskolaügyi és tu­dományos dolgozók több tízezer főnyi serege pártunk, s egész társadalmunk hathatós támoga­tásával szívvel, lélekkel eleget tesz hivatásának. Vidéken is erős kulturális központokat kell teremteni JAN BODENEK író, Banská Bystrica Tudjuk, hogy a művészetnek és a kultúrának fontos szerep jut a szocializmus építésében. Kedvezően hathat a termelő­erők fejlődésére, főleg ha szé­les tömegeket érint. Néha el­gondolkodom azon, hogy he­lyes-e a művész- és kultúrtevé­kenység területi megoszlása, elsősorban a kerületek jövő kulturális fejlődése szempont­jából? Ma Szlovákiának tulaj­donképpen csak egy kulturális központja van — Bratislava. Másik két kerületünk a kultu­rális színvonal tekintetében Bratislava mögött nagyon le­maradt, mert kevés intézmény­nyel és alkotóval rendelkez­nek, s így hiányzik a fő kul­turális központ ellenpólusa, amely konkurrenclát, egészsé­ges kulturális versengést te­remtene. Az az érzésem, hogy ennek következtében kerüle­teinknek nagyon csekély a ha­tása a nemzeti kultúra formá­lására. Túlságosan függnek a fő kulturális központtól. Ez az állapot nem lehet tartós, s ezért tekintettel a jövő fejlő­désre, módosítani kell rajta. Gyakran arra gondolok, hogy mi lenne, ha a termelőerőket is ennyire egy helyre összpon­tosítanánk? Az, hogy más terü­letek elszegényednének, ami az emberek között elégedetlensé­get szülne. Azt gondoljuk, hogy ez nem érvényes a kultú­rára is? Szerintem kulturális elszegényedést szül a közpon­ton kívül eső területeken, füg­gőséget és versengés hiányát. Pedig a versengés szükséges, kedvező eredményeket hozhat az egész társadalom kulturális fejlődése szempontjából. Gyakran elgondolkodom azo­kon a forrásokon, amelyekből a művészek merítenek. A mű­vész számára természetesen a fő forrás az élet, a valóság, az életkörnyezet. A valóságot csak akkor ismerheti tökélete­sen, ha egybeolvad vele, s ha ez így van, akkor aranybányát csinálhat belőle. Csakhogy a bányát meg ls kall nyitni. Az az érzésem, hogy a művészeti és kulturális élet túlméretezett összpontosítása következtében sok bánya nyitatlan maradt a központokon kívül eső terüle­teken. így művészetünk számos gyönyörű témát veszít. Ezért még egyszer hangsúlyozom, hogy kultúránk fejlesztése ér­dekében Szlovákia fővárosán kívül is teremtsünk feltétele­ket az erős, kulturális közpon­tok kialakítására. Nagyobb ki­adók, tudományos munkahe­lyek, főiskolák, kerületi irodal­mi folyóiratok, rádió- és tele­vízióadók, kiállítói termek, mű­termek stb. létesítésére gondo­lok. Meggyőződésem, hogy az SZLKP Központi Bizottsága és a kerületi pártszervek segítsé­gével ezeket a problémákat fo­kozatosan megoldhatjuk. Ezzel biztosítanánk Szlovákia ará­nyos kulturális fejlődését. Érvényesítsük jobban a párt vezető szerepét JAN KUĽKO elvtárs, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára Kerületi pártszervezetünk ak­tívan részt vett és részt vesz a CSKP XIII. kongresszusának előkészítésében és megtesz min­dent annak érdekében, hogy a tanácskozás sikeres legyen. Döntő fontosságúnak tartjuk azt a tényt, hogy a kelet-szlovákiai pártszervezet kommunistái he­lyesen értelmezik a XIII. párt­kongresszus előkészítésének té­ziseit, mint olyan fontos párt­dokumentumot, amely tudomá­nyos következetességgel érté­keli társadalmunk eddigi fejlő­dését. A tézisek Ilyen értelmezésé­ből kiindulva a kerületi párt­konferencia olyan határozatot hozhatott, amely lehetővé teszi a kerület továbbfejlesztésével járó problémák megoldását. Kerületi pártbizottságunk a szakban arra fektette a súlyt, hogy sokoldalúan előkészítse a járási, üzemi és helyi pártbi­zottságok aktíváit a párt jelen­legi politikája helyes értelme­zésének és népszerűsítésének szempontjából. Például az el­múlt időszakban több mint ti­zenötezer funkcionárius, lektor, propagandista számára 2—6 na­pos politikai tanfolyamot szer­veztünk. Nagy súlyt helyezünk a Központi Bizottságnak, a pártoktatásról szóló elvei kö­vetkezetes megvalósítására. Még mindig akadnak hibák az egyes pártszervezetek mun­kájában. Például az egyes alap­szervezetek a tagsági gyűlése­ken nem eléggé céltudatosan értőkelik a helyzetet az orszá­gos feladatokkal kapcsolatos saját problémáik elemzésénél. A tagságot nem készítik fel kellőképpen a párt politikájá­nak helyes magyarázására. Ez azután további hibákat okoz a tömegpolitikai munkában. Bár a Központi Bizottság ja­nuári ülése után némi javulás észlelhető pártszervezeteink munkájában, még mindig nem lehetünk elégedettek azzal, ahogyan a párt Központi Bizott­sága, vagy a kormány határo­zatait és Intézkedéseit értel­mezzük, magyarázzuk. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy sok bírálnivaló akad még mindennapi életünkben, aminek könnyen elejét vehetnénk, ha több figyelmet szentelnénk az egyes problémák megoldásá­nak. Gyakran előfordul, hogy a küiönféle műszaki és szerve­zési problémák fontos politi­kai kérdéssé válnak, mivel elé­gedetlenséget szülnek a dolgo­zók körében, akik a felmerülő problémákat gyakran a szocia­lista rendszerrel hozzák össze­függésbe. Ennek következtében azután a pártszervek és szer­vezetek elé olyan megoldásra váró ügyek kerülnek, amelyek végleges elintézése a gazdasá­gi szervek, vagy a nemzeti bi­zottságok ügykörébe tartozik. A pártszervek és szervezetek munkájában sokkal nagyobb fi­gyelmet kellene szentelni a tár­sadalmi viszonyok kérdésének. Itt például olyan problémákra gondolunk, mint amilyenek az egyes társadalmi osztályok ós szociális csoportok nézetei a párt politikájáról. Pontosabban kellene megítélni ezeknek a szociális rétegeknek gondolko­dásmódját, egymáshoz való vi­szonyát és nagynbb figyelmet kellene szentelnünk a nemze­tiségi politika fontosabb prob­lémáinak. A gazdasági problémák meg­oldásánál határozottabban fi­gyelembe kellene venni azok társadalmi hatékonyságát és a dolgozók egymás közti viszo­nyának megszilárdítására és el­mélyítésére való hatását. A pártszervek és szervezetek po­litikai- nevelő és szervező mun­kájában ennek alapján kell meghatározni a konkrét felada­tokat. Nagyra értékeljük a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságá­nak munkáját. De a legmaga­sabb szerveinkben és azok ap­parátusában állandóan el kell mélyíteni a párt vezető szere­pét és tökéletesíteni kell érvé­nyesítésének módjait és for­máit. Ebből a szempontból a központi, a kerületi és járási szervek munkarendszerében a következő módosítást javaslom: Meg kell szüntetni az eddigi instruktorrendszert és a pártap­parátusban olyan munkacso­portot kell létrehozni, amely az eddiginél mélyebben vizsgál­ná a párt vezető szerepe érvé­nyesülésének tartalmát, formá­ját és módszereit. Ezek a mun­kacsoportok a pártaktívák se­gítségével anyagot gyűjtenének pártszerveink részőre a társa­dalmi viszonyokkal kapcsolat­ban. Ebbe a gyűjtőmunkába szervesen bele kellene kapcsol­ni a CSKP Központi Bizottsága mellett működő politikai főisko­la és a Bratislavai Központi Pártfőiskola hallgatóit. Ezek a munkacsoportok a fentieken kí­vül hatékony segítséget nyújt­hatnának az alsóbb pártszer­veknek is. Ján Kulko elvtárs beszédének további részében egy specifi­kus szlovákiai problémáról be­szélt, a cigánykérdés megoldá­sáról. E probléma megoldásá­ban — mondta Kulko elvtárs — a párt Központi Bizottsága határozatai értelmében már je­lentős lépéseket tettünk. Bár a párthatározatok megvalósítása azonban elég lassan történik, az elmúlt három évben mégis sikerült a cigány származásúak munkaképes részének 92 szá­zalékát a munkafolyamatba be­kapcsolni. Meg kell mondanunk azonban azt is, hogy a cigány­ság nagyobb része úgy él, hogy durván megszegi a társadalmi együttélés legalapvetőbb elveit. Cigány származású polgáraink által elkövetett törvénysérté­sek kerületünkben az utóbbi években tömeges jelleget ölte­nek. Némely helyen az a hely­zet, hogy például a nemzeti bizottságok funkcionáriusai sok esetben félnek határozottabban fellépni ezekkel az egyének­kel szemben, mivel napirenden vannak a fenyegetődzések, ve­rekedések, durva kihágások. Ez utóbbi probléma megoldása gazdasági szempontbői ls je­lentős, s ezért sokkal több fi­gyelmet igézve!. Fellendült a főiskolások alkoto tevékenysége IVAN HUTIRA elvtárs, az SZLKP főiskolai bizottságának vezető titkára kongresszus téziseiből és a ke­rület konkrét helyzetéből kiin­dulva, eszmei-polltikal, szerve­zési és irányító tevékenységé­ben döntő fontosságúnak tartja, hogy dolgozóink megértsék a népgazdaságunkban végbemenő strukturális változások objektív szükségszerűségét, a társadalmi és egyéni érdekek kölcsönös összefüggését társadalmunk je­lenlegi fejlettségi fokán, hogy az új irányítási rendszer elvei­nek megvalósítását teljes ösz­szefüggésében Ítéljük meg, hogy dolgozóink feladataiknak, kötelességeiknek és társadal­munk iránti felelősségüknek tudatában érvényesítsék egyé­ni képességeiket és vegyék ki részüket az országos problé­mák megoldásából. Kerületi pártbizottságunk az utóbbi idő­A főiskolákon a kommunis­tákkal és a pártonkívüliekkel folyó munka fő módszere a meggyőzés és az emberek be­kapcsolása a konkrét alkotó tevékenységbe. A főiskolai ok­tatók a párt Központi Bizottsá­gának, kerUIeti bizottságainak s más szerveinek szakbizottsá­gaiban dolgoznak. Egyre na­gyobb mértékben bevonják őket az országos problémák megol­dásába is. Bizonyos mértékben javult a felsőbb pártszervek­nek a fiatal kommunista főis­kolásokkal és a főiskolák CSISZ-aktívájával való munká­ja. Meg kell persze állapíta­nunk, hogy ezen a téren még mindig nagy tartalékaink van­nak. Nagyra értékeljük az SZLKP Központi Bizottságának törekvését a szlovákiai főisko­lák kérdésének megoldását il­letően. Ilyen probléma többek között a főiskolák fejlesztésé-, nek anyagi oldala. A bratisla­vai főiskolák a szlovákiai fő­iskolák feltételeivel összeha­sonlítva lényegesen elmarad-, nak. Vonatkozik ez az oktatás­ra szolgáló térségekre, a fel­szerelés anyagi vonatkozására, az oktatási folyamatra és a klinikai gyakorlatra egyaránt. Az utóbbi Időben csak kevéssé javult ezen a téren a helyzet. Egves beruházási objektumok létesítése 1970-lg, például az építészeti és a természettudo­mányi kar számára szolgáló épületek, valamint a Malom­völgyi főiskolai internátus megkezdése részben javítani fog a helyzeten, ám még min­dig nem éri el az országos norma által előírt színvonalat az oktatótérségeket illetően. Komoly hiányosságok mutat­koznak már több éve a főis­kolák tudományos-kutató tevé­kenységéhez szükséges anyagi bázisban is. A főiskolai hallgatók neve­lési és művelődési folyamatá­ban fontos szerepet játszik az életkörnyezet színvonalának megjavítása. A főiskolai Ifjú­ság alkalmas életkörnyezete, különösen az internátusokban nagymértékben hozzájárulhat a diákok fizikai és szellemi erői­nek felújításához. Bár manap­ság aránylag nagy eszközöket fektetünk az Internátusokba, a helyzettel nem lehetünk meg­elégedve. Még ma is megfeled­kezünk arról, hogy az interná­tusokat komplex mődon kell építeni, tehát nem saabad csu­pán éjjeli szállőhelyet látni bennük. Több internátusban hiányoznak a társalgók, a klub­helyiségek, a sportolási és a művelődési berendezések. Ideológiai téren a főiskolai ifjúságnál különösen a követ­kező kérdések kerülnek előtér­be: az égvén vlszonva a társa­(Folytatás a 8. oldalon J

Next

/
Thumbnails
Contents