Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-17 / 134. szám, kedd

AZ SZLKP KONGRESSZUSÁNAK VITÁJA 196B. V. 17. (Folytatás a 4. oldalról) ni gondolkodásmód alkotó szellemű elmélyítése, s a dolgozók szocialista öntudatának növelése. Mindez elválaszthatatlan a dogmatikus gondolkodásmód csökevényeinek, a liberalizmus és az opportunizmus megnyilvánulásainak kiküszöbölésétől. A világon egyre lendületesebb a tudomány és technika fejlődése. A legfejlettebb országokban megkezdődött a tudományos műszaki forradalom, amely gyökeresen megváltoztatja a termelés jellegét és a civilizáció folyamatára is rányomja a bélyegét. Hazánkban is erre az útra léptünk. A szocialista termelési viszonyok győzelme határtalan lehetőségeket biztosít. Most már csak arról van szó, hogyan éljünk ezekkel a lehetőségekkel, hogy bebizonyíthassuk a szocializmus fölényét a kapitalizmus fölött. Szocialista építőmunkánk folyamatára az jellemző, hogy emelkedik közoktatásunk menynyiségi színvonala, de tartalmilag is megváltozik s mindinkább a szocialista elvekhez Igazodik. Hangsúlyoznunk kell, hogy nemcsak a szlovák tannyelvű iskolák fejlődésének lehetünk tanúi, hanem ugyanez vonatkozik a magyar tannyelvű iskolákra is. Az ukrán tannyelvű iskolák is fokozatosan megszilárdulnak. Kimagasló sikerként könyvelhetjük el, hogy az oktatás színvonalát illetően nincs lényeges különbség a szlovák és a nemzetiségi iskolák között, jóllehet nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a problémákat és nehézségeket, amelyeket a nyelvoktatás okoz, éspedig elsősorban a szlovák nyelv oktatása a magyar Iskolákban. Az iskolák nevelőmunkájának korszerűsítése a tartalmi korszerűsítéstől függ. Életünkben gyors ütemben követik egymást a változások. A tudomány egyre újabb vívmányokkal lepi meg a világot, és a technika napról napra újdonságokkal gyarapítja ismereteinket. Nem véletlen, hogy az emberiség minden eddigi Ismeretének 25 százalékára a legutóbbi két évtized alatt tett szert. Jelenleg a kilencéves alapfokú iskolák új tervezetén munkálkodunk. Ezt a munkát a legközelebbi öt éwen belül be akarjuk fejezni, s eredményeit gyakorlatilag felülvizsgálni. A középiskolák oktatásának tartalmában ugyancsak jelentős módosításokra került sor azzal a céllal, hogy ezek az Iskolák az eddiginél tökéletesebben készíthessék elő a fiatalokat főiskolai tanulmányokra. Főiskoláinkon — különösen a műszaki főiskolákon — úgy kell módosulnia az oktatás tartalmának, hogy kellőképpen biztosíthassuk a szélesebb körű Ismeretekkel s tudással rendelkező kiváló szakképzettségű dolgozók előkészítését. Gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy a főiskolánk nem készítheti elő a fiatalokat csupán bizonyos konkrét tevékenységre bizonyos üzemekben. Csakis úgy lehet és úgy kell a diákokat előkészíteni, hogy tanulmányaik bevégzése után bizonyos időn belül könnyebben bedolgozhassák magukat, és a szakmájukhoz rokonszakmákban ls megállhassák helyüket. Sajnos még ma is fennáll az a tény, hogy az iskola nem nevel az önálló gondolkodásra és munkára, s iskoláinkban mindeddig nem érvényesülnek kellően az olyan munkamódszerek, hogy a diák ne legyen csupán a nevelőmunka tárgya, hanem annak tevőleges része. Szocialista iskolánknak harmonikusan fejlett, eszme-politikai szempontból magas színvonalú és szilárd erkölcsű embereket kell nevelni. Tudjuk, hogy a műveltség nagy erő, de csak a forradalmi kommunista tartalom adhatja msg az említett erők érvényesülésének helyes irányát. Az iskolák nevelőmunkájában a múltban gyakran fordultak elő hibák, hogy sematikusan idealizálva mutatták a tanuló Ifjúság előtt a szocialista társadalom mintaképét. Ennek következtében a fiatalok az iskola elvégzése után gyakran csalódtak munkahelyükön, mert a való élet egészen más, mint ahogyan az iskolában tanítóik beszélnek róla. A fiatalok tudományos világnézete, meggyőződése, jelleme és erkölcse számos tényező hatására alakult ki, és ezek a tényezők pozitív és negatív befolyást tesznek rájuk. Erős hatást gyakorol a család, a környezet, a társadalmi élet, s a tömeghatás eszközei — a sajtó, a rádió, a televízió, a film stb. A nevelőmunka eredménye tehát mindezeknek a tényezőknek hatásától függ. Ml azt tartjuk legfontosabbnak, hogy az Iskoláé legyen a vezető szerep a fiatalok nevelésében. Célkitűzésünk, hogy e kommunista nevelés az iskolák tevékenységének szerves része legyen. A szlovákiai iskolák helyzete a tantermeket s műszaki felszerelésüket Illetően egyáltalán nem mondható kedvezőnek. 430 ezer gyermek kényszerül váltakozó oktatásra, ami nagyon megnehezíti munkájukat. A nevelőmunka eredményesebb, ha csak 29 tanuló van egy osztályban, mintha 40 vagy több tanuló. A szlovákiai szakközépiskoláknak csupán 50 százaléka van ellátva az előírásoknak megfelelő taneszközökkel. Tőlünk ós a nemzeti bizottságoktól, de az építő vállalatoktól is függ, hogy az utolsó koronáig felhasználjuk mindazt, ami rendelkezésünkre áll. Ez Idén ls észlelhetők már bizonyos fogyatékosságok az Iskolaépítési terv teljesítésében, jóllehet az építővállalatok más építkezéseken teljesítik tervfeladataikat. KI kell domborítanunk az Iskolák építésének társadalmi fontosságát, hogy az iskolák építése legalább olyan érdekük legyen, mint a lakóházak építése. Ezt szem előtt tartva konkrét javaslatokat dolgoztunk ki, s azokról az SZNT elnöksége már a legközelebbi napokban tanácskozni fog, de azt szeretnénk, hogy a kormány is megvitassa javaslatunkat. Ami pedig a tanítóságot Illeti, ugyancsak nagyon sok a megoldatlan probléma. Még mindig nincs elegendő megfelelő szakképzettségű tanítónk és nevelőnk. Ez különösen a kilencéves iskolák felsőbb osztályaiban érezteti kedvezőtlen hatását. Ezzel szemben kedvező jelenség, hogy most már egyre több fiatal tanul a pedagógiai főiskolán. Elhelyezkedésüket illetően azonban a jövőben is nagy nehézségekre kell számítanunk, ha nem tudjuk megoldani a tanítóság lakásproblémáját és kiküszöbölni egyéb anyagi jellegű nehézségeiket. Konkrét javaslatokat tettünk az említett problémák megoldására az Illetékes szervek támogatását, megértését remélve. Természetesen létre kell hoznunk a problémák megoldásához szükséges feltételeket, mert csak így várhatjuk, hogy a tanítók, az iskolaügyi és tudományos dolgozók több tízezer főnyi serege pártunk, s egész társadalmunk hathatós támogatásával szívvel, lélekkel eleget tesz hivatásának. Vidéken is erős kulturális központokat kell teremteni JAN BODENEK író, Banská Bystrica Tudjuk, hogy a művészetnek és a kultúrának fontos szerep jut a szocializmus építésében. Kedvezően hathat a termelőerők fejlődésére, főleg ha széles tömegeket érint. Néha elgondolkodom azon, hogy helyes-e a művész- és kultúrtevékenység területi megoszlása, elsősorban a kerületek jövő kulturális fejlődése szempontjából? Ma Szlovákiának tulajdonképpen csak egy kulturális központja van — Bratislava. Másik két kerületünk a kulturális színvonal tekintetében Bratislava mögött nagyon lemaradt, mert kevés intézménynyel és alkotóval rendelkeznek, s így hiányzik a fő kulturális központ ellenpólusa, amely konkurrenclát, egészséges kulturális versengést teremtene. Az az érzésem, hogy ennek következtében kerületeinknek nagyon csekély a hatása a nemzeti kultúra formálására. Túlságosan függnek a fő kulturális központtól. Ez az állapot nem lehet tartós, s ezért tekintettel a jövő fejlődésre, módosítani kell rajta. Gyakran arra gondolok, hogy mi lenne, ha a termelőerőket is ennyire egy helyre összpontosítanánk? Az, hogy más területek elszegényednének, ami az emberek között elégedetlenséget szülne. Azt gondoljuk, hogy ez nem érvényes a kultúrára is? Szerintem kulturális elszegényedést szül a központon kívül eső területeken, függőséget és versengés hiányát. Pedig a versengés szükséges, kedvező eredményeket hozhat az egész társadalom kulturális fejlődése szempontjából. Gyakran elgondolkodom azokon a forrásokon, amelyekből a művészek merítenek. A művész számára természetesen a fő forrás az élet, a valóság, az életkörnyezet. A valóságot csak akkor ismerheti tökéletesen, ha egybeolvad vele, s ha ez így van, akkor aranybányát csinálhat belőle. Csakhogy a bányát meg ls kall nyitni. Az az érzésem, hogy a művészeti és kulturális élet túlméretezett összpontosítása következtében sok bánya nyitatlan maradt a központokon kívül eső területeken. így művészetünk számos gyönyörű témát veszít. Ezért még egyszer hangsúlyozom, hogy kultúránk fejlesztése érdekében Szlovákia fővárosán kívül is teremtsünk feltételeket az erős, kulturális központok kialakítására. Nagyobb kiadók, tudományos munkahelyek, főiskolák, kerületi irodalmi folyóiratok, rádió- és televízióadók, kiállítói termek, műtermek stb. létesítésére gondolok. Meggyőződésem, hogy az SZLKP Központi Bizottsága és a kerületi pártszervek segítségével ezeket a problémákat fokozatosan megoldhatjuk. Ezzel biztosítanánk Szlovákia arányos kulturális fejlődését. Érvényesítsük jobban a párt vezető szerepét JAN KUĽKO elvtárs, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság titkára Kerületi pártszervezetünk aktívan részt vett és részt vesz a CSKP XIII. kongresszusának előkészítésében és megtesz mindent annak érdekében, hogy a tanácskozás sikeres legyen. Döntő fontosságúnak tartjuk azt a tényt, hogy a kelet-szlovákiai pártszervezet kommunistái helyesen értelmezik a XIII. pártkongresszus előkészítésének téziseit, mint olyan fontos pártdokumentumot, amely tudományos következetességgel értékeli társadalmunk eddigi fejlődését. A tézisek Ilyen értelmezéséből kiindulva a kerületi pártkonferencia olyan határozatot hozhatott, amely lehetővé teszi a kerület továbbfejlesztésével járó problémák megoldását. Kerületi pártbizottságunk a szakban arra fektette a súlyt, hogy sokoldalúan előkészítse a járási, üzemi és helyi pártbizottságok aktíváit a párt jelenlegi politikája helyes értelmezésének és népszerűsítésének szempontjából. Például az elmúlt időszakban több mint tizenötezer funkcionárius, lektor, propagandista számára 2—6 napos politikai tanfolyamot szerveztünk. Nagy súlyt helyezünk a Központi Bizottságnak, a pártoktatásról szóló elvei következetes megvalósítására. Még mindig akadnak hibák az egyes pártszervezetek munkájában. Például az egyes alapszervezetek a tagsági gyűléseken nem eléggé céltudatosan értőkelik a helyzetet az országos feladatokkal kapcsolatos saját problémáik elemzésénél. A tagságot nem készítik fel kellőképpen a párt politikájának helyes magyarázására. Ez azután további hibákat okoz a tömegpolitikai munkában. Bár a Központi Bizottság januári ülése után némi javulás észlelhető pártszervezeteink munkájában, még mindig nem lehetünk elégedettek azzal, ahogyan a párt Központi Bizottsága, vagy a kormány határozatait és Intézkedéseit értelmezzük, magyarázzuk. Nyíltan meg kell mondanunk, hogy sok bírálnivaló akad még mindennapi életünkben, aminek könnyen elejét vehetnénk, ha több figyelmet szentelnénk az egyes problémák megoldásának. Gyakran előfordul, hogy a küiönféle műszaki és szervezési problémák fontos politikai kérdéssé válnak, mivel elégedetlenséget szülnek a dolgozók körében, akik a felmerülő problémákat gyakran a szocialista rendszerrel hozzák összefüggésbe. Ennek következtében azután a pártszervek és szervezetek elé olyan megoldásra váró ügyek kerülnek, amelyek végleges elintézése a gazdasági szervek, vagy a nemzeti bizottságok ügykörébe tartozik. A pártszervek és szervezetek munkájában sokkal nagyobb figyelmet kellene szentelni a társadalmi viszonyok kérdésének. Itt például olyan problémákra gondolunk, mint amilyenek az egyes társadalmi osztályok ós szociális csoportok nézetei a párt politikájáról. Pontosabban kellene megítélni ezeknek a szociális rétegeknek gondolkodásmódját, egymáshoz való viszonyát és nagynbb figyelmet kellene szentelnünk a nemzetiségi politika fontosabb problémáinak. A gazdasági problémák megoldásánál határozottabban figyelembe kellene venni azok társadalmi hatékonyságát és a dolgozók egymás közti viszonyának megszilárdítására és elmélyítésére való hatását. A pártszervek és szervezetek politikai- nevelő és szervező munkájában ennek alapján kell meghatározni a konkrét feladatokat. Nagyra értékeljük a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának munkáját. De a legmagasabb szerveinkben és azok apparátusában állandóan el kell mélyíteni a párt vezető szerepét és tökéletesíteni kell érvényesítésének módjait és formáit. Ebből a szempontból a központi, a kerületi és járási szervek munkarendszerében a következő módosítást javaslom: Meg kell szüntetni az eddigi instruktorrendszert és a pártapparátusban olyan munkacsoportot kell létrehozni, amely az eddiginél mélyebben vizsgálná a párt vezető szerepe érvényesülésének tartalmát, formáját és módszereit. Ezek a munkacsoportok a pártaktívák segítségével anyagot gyűjtenének pártszerveink részőre a társadalmi viszonyokkal kapcsolatban. Ebbe a gyűjtőmunkába szervesen bele kellene kapcsolni a CSKP Központi Bizottsága mellett működő politikai főiskola és a Bratislavai Központi Pártfőiskola hallgatóit. Ezek a munkacsoportok a fentieken kívül hatékony segítséget nyújthatnának az alsóbb pártszerveknek is. Ján Kulko elvtárs beszédének további részében egy specifikus szlovákiai problémáról beszélt, a cigánykérdés megoldásáról. E probléma megoldásában — mondta Kulko elvtárs — a párt Központi Bizottsága határozatai értelmében már jelentős lépéseket tettünk. Bár a párthatározatok megvalósítása azonban elég lassan történik, az elmúlt három évben mégis sikerült a cigány származásúak munkaképes részének 92 százalékát a munkafolyamatba bekapcsolni. Meg kell mondanunk azonban azt is, hogy a cigányság nagyobb része úgy él, hogy durván megszegi a társadalmi együttélés legalapvetőbb elveit. Cigány származású polgáraink által elkövetett törvénysértések kerületünkben az utóbbi években tömeges jelleget öltenek. Némely helyen az a helyzet, hogy például a nemzeti bizottságok funkcionáriusai sok esetben félnek határozottabban fellépni ezekkel az egyénekkel szemben, mivel napirenden vannak a fenyegetődzések, verekedések, durva kihágások. Ez utóbbi probléma megoldása gazdasági szempontbői ls jelentős, s ezért sokkal több figyelmet igézve!. Fellendült a főiskolások alkoto tevékenysége IVAN HUTIRA elvtárs, az SZLKP főiskolai bizottságának vezető titkára kongresszus téziseiből és a kerület konkrét helyzetéből kiindulva, eszmei-polltikal, szervezési és irányító tevékenységében döntő fontosságúnak tartja, hogy dolgozóink megértsék a népgazdaságunkban végbemenő strukturális változások objektív szükségszerűségét, a társadalmi és egyéni érdekek kölcsönös összefüggését társadalmunk jelenlegi fejlettségi fokán, hogy az új irányítási rendszer elveinek megvalósítását teljes öszszefüggésében Ítéljük meg, hogy dolgozóink feladataiknak, kötelességeiknek és társadalmunk iránti felelősségüknek tudatában érvényesítsék egyéni képességeiket és vegyék ki részüket az országos problémák megoldásából. Kerületi pártbizottságunk az utóbbi időA főiskolákon a kommunistákkal és a pártonkívüliekkel folyó munka fő módszere a meggyőzés és az emberek bekapcsolása a konkrét alkotó tevékenységbe. A főiskolai oktatók a párt Központi Bizottságának, kerUIeti bizottságainak s más szerveinek szakbizottságaiban dolgoznak. Egyre nagyobb mértékben bevonják őket az országos problémák megoldásába is. Bizonyos mértékben javult a felsőbb pártszerveknek a fiatal kommunista főiskolásokkal és a főiskolák CSISZ-aktívájával való munkája. Meg kell persze állapítanunk, hogy ezen a téren még mindig nagy tartalékaink vannak. Nagyra értékeljük az SZLKP Központi Bizottságának törekvését a szlovákiai főiskolák kérdésének megoldását illetően. Ilyen probléma többek között a főiskolák fejlesztésé-, nek anyagi oldala. A bratislavai főiskolák a szlovákiai főiskolák feltételeivel összehasonlítva lényegesen elmarad-, nak. Vonatkozik ez az oktatásra szolgáló térségekre, a felszerelés anyagi vonatkozására, az oktatási folyamatra és a klinikai gyakorlatra egyaránt. Az utóbbi Időben csak kevéssé javult ezen a téren a helyzet. Egves beruházási objektumok létesítése 1970-lg, például az építészeti és a természettudományi kar számára szolgáló épületek, valamint a Malomvölgyi főiskolai internátus megkezdése részben javítani fog a helyzeten, ám még mindig nem éri el az országos norma által előírt színvonalat az oktatótérségeket illetően. Komoly hiányosságok mutatkoznak már több éve a főiskolák tudományos-kutató tevékenységéhez szükséges anyagi bázisban is. A főiskolai hallgatók nevelési és művelődési folyamatában fontos szerepet játszik az életkörnyezet színvonalának megjavítása. A főiskolai Ifjúság alkalmas életkörnyezete, különösen az internátusokban nagymértékben hozzájárulhat a diákok fizikai és szellemi erőinek felújításához. Bár manapság aránylag nagy eszközöket fektetünk az Internátusokba, a helyzettel nem lehetünk megelégedve. Még ma is megfeledkezünk arról, hogy az internátusokat komplex mődon kell építeni, tehát nem saabad csupán éjjeli szállőhelyet látni bennük. Több internátusban hiányoznak a társalgók, a klubhelyiségek, a sportolási és a művelődési berendezések. Ideológiai téren a főiskolai ifjúságnál különösen a következő kérdések kerülnek előtérbe: az égvén vlszonva a társa(Folytatás a 8. oldalon J