Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-17 / 134. szám, kedd

AZ SZLKP KONGRESSZUSÁNAK VITA JA (Folytatás az S. oldalról) dalomhoz, a párt vezető szerepe, a demokrácia és a szabadság, a békés együttélés kérdése, valamint az etikai és az esztétikai problémák. Igaz, le kell szögeznünk, hogy egyes fiatal embereknek gyakran torzított vagy helytelen nézeteik vannak ezekről a politikai és ideolöglai kérdésekről; az eklekticizmus, a bizalmatlanság, a naivitás nyomta rájuk bélyegét s nemegyszer diákcsínyekkel reagálnak rájuk. Akadnak olyan egyének ls, akik tévútra kerültek. Pozitívumként kell elkönyvelnünk, hogy a párt nagy erőfeszítéseket tesz e hiányosságok kiküszöbölésére. A múlt kétségei és szkepszise a diákok nagy részénél pozitív és racionális gondolkodást eredményezett. Ennek kifejezése az is, hogy a diákok értékelik a szavakat, nem fogadnak el frázisokat, kész igazságokat és következtetéseket, amennyiben nincsenek alátámasztva meggyőző érvekkel, bőséges tárgyi és kimutatható anyaggal. Ez a tény fontos alapot ad a politikai és az eszmei munka kibontakoztatásához a főiskolákon, másrészt viszont megköveteli, hogy szüntelenül hitelesítsük és tökéletesítsük a kommunistákkal és a pártonkívüliekkel való munka módszerét és stílusét. Munkánk egyik fő feladata, hogy minden főiskolai oktató egyúttal ideológiai dolgozó is legyen, s mint ilyen rendszeresen emelje politikai és eszmei színvonalát s ebben az irányban ls aktív hatást fejtsen kl a hallgatókra. A bratislavai főiskolákon a kommunisták munkája arra fog irányulni, hogy az összes oktató, hallgató és más dolgozó helyesen értelmezze a pártpolitika mai szándékait és céljait s hogy aktívan, pozitív módon vegyen részt a szocialista építőmunkában. Ezt a törekvést bizonyította a főiskolai pártszervezetek aktivitása is a CSKP XIII. kongresszusára való előkészületben. Arra törekszünk, hogy bíráló szemléletünk a szocialista építőmunka megtett útjáról ne legyen öncélú. A hiányosságok és a helytelen megnyilvánulások elleni harcnak a pozitív alkotó tevékenységbe kell torkollnia. Fokoztuk a földműveseknek nyújtott szolgáltatásokat JOZEF GAŽOVIČ elvtárs, a šelpicei EFSZ elnöke Pártunk XII. kongresszusa a mezőgazdaság fejlődésében feladatul tűzte ki, hogy a mezőgazdaságot az ipar színvonalára emeljük. Ezzel eléjük a mezőgazdasági termelés fejlődését, mely kielégíti a társadalom élelmiszerszükségletét. Sok függ azonban a földművesek lelkiismeretes és jól megszervezett munkájától. Előtérbe kerül az irányító káderek feladata, ami azt jelenti, hogy mind a mezőgazdaságban, mint az Iparban az üzemek élére politikailag fejlett és szakképzett dolgozókat kell állítanunk. Ügy vélem, hogy túl sok szó esik a szakképzettségről és kevés a dolgozók széles tömegeinek köré-> ben végzendő politikai-nevelő munkáról. A vitafelszólalás további részében Gažovič elvtárs konkrét Számokkal rámutatott a šelpii «ei szövetkezet termelésére. Ahhoz, hopv az új irányítási rendszert sikeresen megvalósíthassuk, a népgazdaság minden szakágazatában meg kell szüntetnünk a sok apró fogyatékosságot. Mindenekelőtt a földműveseinknek nyújtott szolgáltatások javítására gondolok. Szükséges, hogy javítsuk a fogyasztó-szállítói viszonyt iš. Néhány szót szeretnék szólni a cukorrépafelvásárlás problémáiról. Nem helyeseljük, hogy a cukorgyár csak a cukorrépa szállítás befejezése után utal át pénzt a bankba. A szövetkezetnek, ha a cukorrépa kampány folyamán sürgősen pénzre van szüksége, kérvényt kell írnia, hogy a cukorgyár átutalja a pénzét. Állítólag ez az Élelmiszeriparügyi Minisztérium utasítása. A cukorgyár a pénzt miért nem utalhatja dekádra úgy, ahogy a többi felvásárló vállalat teszi? Helytelen a pausálrendszer Is — az ötszázalékos levonás. Nagyobb hatáskörrel oldhatjuk meg Bratislava sajátos problémáit DUSÁN SVOBODA elvtárs, a bratislavai Dimitrov Vegyiművek igazgatója Dolgozóink alkotó munkája az elmúlt évek során Szlovákia politikai, adminisztratív és kulturális-tudományos központjává tették Bratislavát. Egyúttal megnőtt a város Ipari potenciálja is. Bratislava ma hazánk leggyorsabban fejlődő városai közé tartozik. Pártunk utolsó kongresszusa évével összehasonlítva az ipari termelés csaknem 35 százalékkal nő, a dolgozók létszáma 10 százalékkal gyarapszik, és 22 százalékkal növekszik a munkatermelékenység. Abszolút számokkal kifejezve ez több mint 2 milliárd koronát jeleni. Városunk gazdasági vezetői és pártszervezetei előtt most az a sürgető feladat áll, hogy kezdeményezően kiküszöböljék a számos gazdasági fékezőt, hogy vállalataink termelése mielőbb hatékonyabbá váljon. Az új gazdasági rendszer vállalatunk eredményeiben is megmutatta indokoltságát és nagy gazdasági erejét. Fel szeretném hívni azonban a figyelmet néhány negatív jelenségre, amelyekkel általános érvényesítése közben találkozunk. Elsősorban arról az elvről van szó, amelyet az új irányítási rendszer kihirdetésénél mondtak ki, hogy ugyanis az előírások hosszabb ideig érvényben maradnak s nem fognak változni. Az 1966. évi terv összeállításánál éppen az ellenkezőjét itapasztaltuk; a felettes szervek a megállapodással ellentétben egymás után szabták ki az újabbnál újabb pótfeladatokat és korlátozásokat. Bratislava iparának gyors növekedése a negyedik ötéves terv éveiben is folytatódni fog, s az évi növekedés 8—10 százalék lesz. A vegyipari üzemek termelése további 90 százalékkal emelkedik, a gépiparban csaknem 40 százalékkal, s hasonló lesz a helyzet más termelési ágakban is. Mindez azonban egyúttal nagyobb igényeket támaszt az egész város fejlesztésével szemben. A város és gazdasága fejlődését az elmúlt időszakban a jelentős eredmények és változások elérése ellenére egyrészt az Ipar fejlődése, másrészt a lakásépítkezés, az energiatermelés, a közlekedés és az egészséges életkörnyezet fejlődése közötti aránytalanság növekedése jellemezte. Példa az alábbi két eset: Az első a városi közlekedés és speciálisan a dolgozóknak a Slovnaftba való szállítása. Már ma is az a helyzet, hogy az utóbbi célra szolgáló közlekedési vonalak a kapacitáson felül ki vannak használva, s e kombinát további fejlődését — jelentőségét nem kell hangsúlyozni f—- éppen a dolgozóknak a munkába szállítása korlátozhatja. Egy másik probléma: a ligetfalusi Matador és Üvegipari Gépgyár új és bővülő üzemei dolgozóinak lakáskérdése. Mind a két vállalat saját erejéből biztosította a tervdokumentációt, a pénzeszközöket s energetikai felszerelést, hogy a termelés lényeges bővítéséhez új kádereket toborozhasson. A lakásépítkezés eddigi biztosítási módszerei azonban ilyen feltételek között sem tették lehetővé az építkezés megvalósítását. Ügy vélem, az ilyen példák meggyőzően bizonyítják, hogy városunk szerveinek nagyobb hatáskört kell biztosítani, hogy aktívabb módon oldhassák meg Bratislava sajátos problémáit. I Idill Vízió-e a színes televíziói „Hogy távoli eseményeket, ragy akárcsak egyes képeket is olyan helyről szemlélhessünk, ahonnan puszta szemmel vagy optikai berendezések segítségével már nem volnának láthatók, — ez a vágy évezredek óta kísérti az emberiséget. Ékesen bizonyítja ezt az is, hogy a legtöbb vallás felruházta isteneit a inindenlátás csodálatos tudományával. Az évezredes vágy ellenére azonban a távolbalátás — idegen nevén televízió — problémáját gyakorlatilag csupán a legutóbbi IS—20 esztendőben sikerült megoldani. Döntő mértékben az az oka ennek, hogy a televízió megvalósításához a rádiótechnika, az elektroncsövek — képfelvevő és visszaadó csövek — óriási mértékű fejlődésére volt szükség." így jellemezte tíz évvel ezelőtt Sztrókay Kálmán, a tudomány és a technika neves népszerűsítője a televízió akkori állását. A „távolbalátás" azóta behálózta az egész világot. Az Intervízió és az Eurovízió útján, s főleg a távközlési mesterséges holdak érdeméből gyakorlatilag az egész világ televíziós műsorait élvezhetjük. A tv-műsorok „fogyasztói" egyre igényesebbekké válnak. Már nem elégszenek meg a távoli események fekete-fehér reprodukciójával, hanem színes képeket kívánnak látni televízióskészülékeik képernyőin. A színes televízió bevezetése igen bonyolult kérdés. Ne vegyük ezt a megállapítást közhelyként. A világon ugyanis számos országban kísérleteznek a színes televízió legcélszerűbb módszerének létrehozásával. Az 1950—53-as években az Egyesült Államokban kifejlesztették az NTSC színes tvrendszert, amellyel az USA-ban és Japánban már több éve sugározzák a színes műsort. Azt gondolhatnánk, hogy nem kellene mást tenni, mint átvenni ezt a rendszert Európában ls, és máris meglenne a világ egységes színes tv-rendszere. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Műszaki okok miatt az amerikai színes tv-szabványt nem lehet átvenni minden változtatás nélkül. Európában ugyanis más a szabványosított tv-csatornák szélessége, valamint a hálózati frekvencia és ennek megfelelően a tv sor és képváltó frekvenciája is. Az amerikai NTSC-rendszer átvétele — a szükséges változtatásokkal — tehát nem járna azzal az előnnyel, hogy például az amerikai színes tv-műsort a mesterséges holdak segítségével, vagy pedig az ott elkészített mágneses képfelvételt minden további nélkül Európában vissza lehetne játszani. A reményteljes SECAM Európának tehát módosítani kellene a NTSC-rendszert. De ha már módosítani kell, akkor célszerű az NTSC-rendszer hibáinak kiküszöbölése is. E hiba az, hogy nagyobb távolságú színes tv-jelátvitel esetén a jeNOR D-600. A NORD—600 típusjelzésű francia repUlőgép vázlati rajza. M I ** * * • / a Repulogeporiasok Az utóbbi időben főleg két irányban halad a repülőgépek fejlődése. Az egyik a sebesség növelésére törekszik, a másik pedig a lehető legnagyobb befogadóképességet igyekszik elérni. Az utóbbi irányzat két legújabb újdonságát az alábbiakban vázoljuk fel. A francia repülőgéptervezők szem előtt tartják azt a tényt, liogy a vasút már nem képes teljes mértékben lebonyolítani a gyors tömegszállítást, ezért nagy kapacitású repülőgépek előállítására törekednek. Az egyik ilyen, a Nord-Aviation repülőgépgyár konstruktőrei által kidolgozott típus a NORD—600. A róla szóló első hírek arról beszélnek, hogy a repülőgép rövid távolságokon (1500 km-ig) nemcsak az utasszállítást bonyolíthatja le, hanem széles törzse érdeméből a teheráru szállítására is alkalmas. Az utasok négy bejáraton jutnak be a repülőgépbe, az árut pedig nagy rakodólapok segítségével különleges berendezés helyezi el nagy gyorsasággal a gép térségébe. A repülőgép törzse széles keresztmetszetű, mintha csak két köralakú rész helyezkedne el egymás mellett, amelyeket külső köpeny fog össze. Az áramvonalasság szempontjából is előnyös ez a megoldás, ezenkívül lehetővé teszi a szárnyak lényeges lerövidítését. A pilóták fülkéje széles, a kéttagú személyzet jó kilátással rendelkezik. A repülőgépben 200—250 utas fér el. A szépen áramvonalazott szárnyakban elhelyezett üzemanyagtartályok 20 ezer liter hajtóanyagot fogadnak be. A Rolls Royce típusú sugárhajtású motorok egyenként 5800 kp vonóerőt biztosítanak. A repülőgép önsúlya 42 245 kg, teherbíró képessége 24 000 kg, utazási sebessége 850 km óránként, a szárnyak fesztávolsága 36 m, a gép hossza 45,3 m. Az amerikai Boeing repülőgépgyár tervbe vette a B—747 típusú repülőgépóriás gyártását. A gép 490 utas szállítására lenne alkalmas s 9S0 km/óra sebességgel repülne. Az üzemköltségeket 35 százalékkal kívánják e gépek bevezetésével csökkenteni. Az American World Airways társaság már 25 ilyen repülőgépet rendelt s a New York—Prága vonalon is be akarja őket vezetni. A képen jobbra a B—747-es repülőgépóriás az eddigi B—707-essel össze| hasonlítva, lek eltorzulnak. Ennek következtében az eredetileg közvetített színek megváltoznak, és a vevőkészüléken színutánállításra van szükség. Az NTSC színes tv-vevő kezelése bonyolultabb, mint a fekete-fehér tv-vevő kezelése. A helyes színek eléréséhez különösen a színárnyalatszabályozó kezelése válhat gyakrabban szükségessé, ami azt jelentheti, hogy — tekintettel a szubjektív beállításra — kétszer sohasem lehet beállítani ugyanazt a színt az NTSC színes televíziókészülékén. Ilyen megfontolások alapján fejlesztették ki a franciák a SECAM-eljárást, majd később a németek az NTSC-rendszer PAI, változatát. Végül pedig meg kell említenünk, hogy időközben az NTSC-rendszer újabb változatánál igyekeztek kiküszöbölni az említett hibát oly módon, hogy az átvitelnél fellépő elváltozások a vételi oldalon automatikusan küszöbölődjenek ki. Bár eddig már három különböző színes tv-rendszerről beszéltünk, nem kell azt gondolnunk, hogy itt valójában három teljesen különböző rendszerről van szó. Mindhárom rendszer alapelve azonos. A SECAM és a PAL eljárás ls az NTSC rendszer alapelvét hasznosítja, ami a képek és a színek elektro. mos jelekké való átalakítását, vagy az elektromos jelek színes képekké való átalakítását illeti. A különbség köztük a színjelek átviteli módjában van, abban, hogy a színjeleket miképpen továbbítják az adóoldalról, illetve veszik a vevő* oldalon. Maga a képkialakítás a képernyőn különben mindliárom rendszernél megfelel a fekete-fehér televízió elvi meg* oldásának, ami igen lényeges, mert ez azt jelenti, hogy mind a három színes tv-eljárás összefér a fekete-fehér tv-rendszerrel. Ebből a szemszögből nézve az Intervízió-hálózat szempontjából elsősorban a SECAM rendszer kecsegtető. A SECAM szó a francia Séquentlel a mémoira szavak összevont rövidítése, ami azt fejezi ki, hogy a rendszer soronként egymást követő színjelekkel dolgozik, és a vevő-oldalon a teljes színinformáció kialakításához emlékezőegységet használ. Ez az emlékezőegység tárolja addig az egyik színjelet, amíg a másik beérkezik. Melyik rendszert fogadjuk el? Ezen a helyen nem részletezhetjük a SECAM-rendszer műszaki megoldását. Elég leszögezni, hogy a szocialista országok szakembereinek nem régi moszkvai értekezletén, bár ott még nem esett végleges döntés, az a közös nézet alakult ki, hogy az Intervízióban csoportosuló televíziós társaságok számára a francia SECAM rendszer a legelfogadhatóbb. Kétségtelenül ésszerű megoldás, hogy valamennyi baráti ország közös színes tv-rendszert használjon, erről azonban véglegesen csak a kormányszervek hozzák meg a végleges döntést. A vizsgálatok egyúttal azt bizonyítják, hogy a SECAM-rendszer a legelőnyösebb nemcsak egész Európa, hanem Afrika egy része számára ls. A színes televíziós adás bevezetése hazánkban még néhány évig váratni fog magára. Elsősorban Prágában s Bratislavában is ki kell építeni az ehhez szükséges televíziós központot. Létre kell hoznunk a sajátos reléhálózatot, aztán pedig meg kell kezdenünk a második tvműsor sugárzását. A színes televízió ugyanis a második csehszlovák tv-műsor részét fogja képezni. A színes televízió bevezetésével hazánkban végzett eddigi __ eredmények kecsegtetők. Jog- JjJj gal remélhetjük, hogy a szükséges előzetes műszaki kérdé- jg

Bg sek megoldása és a reléhálózat, valamint a színes adás su- v. 15 gározására alkalmas tv-stúdiók kiépítése után az 1972. év kö- jr rül nálunk is élvezhetjük majd a televízió színes adását, ^^