Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-17 / 134. szám, kedd

AZ SZLKP KONGRESSZUSÁNAK VITÁJA A Szabadságpárt mély bizalommal van a CSKP politikája iránt FRANTIŠEK ŠTEFÁNIK, a Szabadságpárt főtitkára A szocializmus legodaadóbb építőinek kongresszusát nagy és jogos érdeklődéssel figyeli minden dolgozó. Az SZLKP kongresszusa olyan fontos dokumentumhoz hoz határozatot, mint a CSKP XIII. kongreszszusa tézisei. E tézisek a mi pártunk tagjai érdeklődésének is elsőrendű tárgya. A Szabadságpárt tagjai csakfigy, mint hazánk valamennyi dolgozója, mély bizalmat éreznek a kommunista párt politikája iránt. Ez a bizalom nemcsak abból ered, hogy a kommunista párt a múltban mindig álhatatosan védte hazánk népeinek érdekeit, hanem abból a mély meggyőződésből is, hogy a kommunista párt az egyedüli párt, amely társadalmunk szocialista fejlődésének további irányzatait kitűzni van hivatva. Pártunk tagjai tevékenységükkel bebizonyították és bizonyítják ma is, hogy a nép szilárd egységében, a Nemzeti Frontban és Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető szerepében látják annak biztosítékát, hogy jelenünk és jövőnk bonyolult kérdéseit sikeresen megoldjuk. A kongresszusi tézisekben foglalt távlatok és feladatok a mi pártunk tagjait is arra ösztönzik, hogy újból elgondolkodjanak munkájukon. A CSKP a XIII. kongresszus tézisein keresztül hazánk minden emberéhez szól: „Építsük és segítsük fejleszteni még szebb honunkat". A Szabadságpárt nevében kijelenthetem, hogy pártunk tagjai e feladat megvalósításába eltökélt szándékkal bekapcsolódnak, s a kongresszus feladatait saját feladatuknak, becsületbeli dolguknak, szocialista hazánk és a szocializmus iránt tanúsított mély szeretetük ügyének tartják. Sok mindent meg kell még tanulnunk Dr. VLADIMÍR CIRBES docens, a marxizmus—leninizmus tanszékének vezetője, Košice A főiskolai pártmunkának ma nagyon bonyolult és igényes feladatok egész rendszerét kell megoldania. Elmondhatjuk, hogy e feladatok koncentrált formában merülnek fel, és sok olyan kérdést ölelnek fel, amelyek a tudományos kutatómunka távla. tainak, a főiskolai karok profiljának, specializációinak, a tantervek szerkezetének pontos meghatározásából, tartalmuk korszerűsítéséből, a társadalomtudományok különböző típusú főiskolai karokon való oktatása szerepének és felépítésének átértékeléséből, az oktató káderekkel szemben megnyilvánuló Igényesség fokozásából, a mai főiskolás nemzedék mentalitásának, nézeteinek, észrevételeinek és érdeklődésének közelebbi megismeréséből, valamint ezzel kapcsolatos nevelési kérdések komplexumából követ, keznek. Ez természetesen újabb Igényeket támaszt a főiskolákon működő kommunistákkal szemben. Azt hiszem három fő irányban nyilvánulnak meg: a tervezésben, a pártmunka céltudatosságában és programszerűségében. Feltétlenül emelni kell a főiskolai pártszervek és szervezetek elemző-megismerő tevékenységének színvonalát, s mindinkább ennek a munkamódszernek kell érvényesülnie. Végül javítani kell az emberek közötti tevékenységen, meg kell javítani az oktatók és a diákok körében végzett munkát, a pártmunkát, mert nélküle sem az oktatókat, sem a hallgatókat nem lehet bevonni a főiskolákon jelenleg felmerülő kérdések megoldásába. A főiskolai oktatási rendszer átszervezésével kapcsolatban sok új Intézkedést hajtunk végre, amelyeknek célja az egyéni tanulás jelentőségének fokozása. Már ma fontos, hogy megértsék és az ideológiai munkának abból a szempontjából induljanak kl, hogy az új Intézkedések rendszere mind az oktatókkal, mind a hallgatókkal szemben nagyobb követelményeket támaszt, máskülönben mindjárt kezdetben hitelüket vesztenék az új intézkedések. Arról van szó, hogy egyrészt erősödjék a hallgatók fegyelme, másrészt az oktatók pedagógiai és lélektani szempontból jobban felkészüljenek, mint nevelők kezdeményezzenek, leleményesek legyenek és lelkesedjenek az új intézkedésekért. Ezekhez

1 az igényekhez kell hozzáidomltani mind a diák-, mind az oktatói közösség munkájának szervezését és stílusát. Ha csak az idősebb és a fiatalabb nemzedék közötti ellentéteket látnánk, de nem vennénk figyelembe a mai ifjú nemzedék soraiban mutatkozó ellentéteket, leegyszerűsítenénk a dolgokat, és ismét zsákutcába jutnánk. Ennek több konkrét megnyilvánulása van. Például: A diákok ma nagyon bírálóan Ítélik meg az őket közvetlenül érintő problémákat az oktatás, az anyagi ellátás színvonalát, a végzett hallgatók elhelyezését, a fiatal nemzedék fizetési problémáit, másrészt azonban kevésbé kritikusak saját soraikkal szemben. Nagyobb jogokat, nagyobb teret követelnek saját kezdeményezésüknek. A lehetőségeket azonban elég gyakran nem használják ki, s Így a gyakorlatban megbontják a jogkör és a felelősség egységét. Szemmel láthatóan ellenzik az ún. diákügyekbe történő külső beavatkozást — ezt látjuk például az internátusok házirendjének kérdéseiben —, ugyanakkor gyakran tanácstalanok saját problémáik megoldásában. A diákok jelentős része kritikus szellemben nagyobb igényeket támaszt az oktatás színvonalával, valamint az iskolai és iskolán kívüli élettel szemben, ugyanakkor megelégszik az átlagos tanulmányi és egyéb eredménnyel. Ez a kettő ellentmond egymásnak. Tekintetbe kell vennünk ezeket az ellentétes megnyilvánulásokat, s nem nézhetünk úgy az ifjú nemzedékre, mint az Idősebb nemzedék tükrére, amelyben megmutatkoznak saját hibáink. A tapasztalatok az ideológiai és politikai munka rendszerének hiányosságaira hívják fel figyelmünket. Az ideológiai munka színvonalának lényeges emelésén kívül ezért a következő feladatokat tartom elsőrendűeknek: Mindenekelőtt lényegesen jobban kell törődni a diákok pártcsoportjai körében végzett munkamódszerével, el kell érni, hogy tapasztalt párttagok hoszszú időn át és rendszeresen működjenek e csoportokban. Kitartó, mindennapi, minden rezdülésre reagáló munkát követel a mai helyzetben a fiatalok előkészítése a párttagságra. Megköveteli életünk és társadalmi fejlődésünk bonyolult jelenségeinek és viszonyainak magyarázását, meggyőző és szervező munkát, közvetlen egyéni kapcsolatokat, objektív eszmecserét, szükségessé teszi az álláspontok tárgyilagos szembeállítását. Sürgős feladat a CSISZ-funkcionáriusok aktíváinak jól átgondolt nevelése, főként a tömeepolltikai munka terén, mert tény az, hogyha ma a diákság soraiban tapasztalunk is élénk aktivitást, ez lényegében csupán a vezető funkcionáriusok kis részének a műve. Ilyen feladat hárul ma a nevelésre. Azt mondják, a fiatalok természetesnek tartják a szocialista életrendet, mert benne élnek, benne nőttek fel. Csakhogy a dolgok nem olyan egyszerűek, mint amilyeneknek látszanak. A szocialista valóság lényegének, fejlődése bonyolult törvényszerűségeinek megértése még senkit sem nyer meg csak azért, mert e valóságban él. Az objektív életkörülmények és társadalmi viszonyok önmagukban még biztosítják, hogy az emberek tevékenyen, haladó módon, tettekkel lássanak a kommunista program megvalósításához. Nem titok, hogy a szocialista társadalmi viszonyok fejlődési irányzatait Illetőleg nagyon gyakran naiv elképzelésekkel találkozunk. Ma már a fiataloknak a munkáról, nevezetesen az önkéntes társadalmi munkáról vallott nézteík és hozzá való viszonyulásuk terén is differenciáltabb és bonyolultabb a helyzet. Az ideológiai nevelés jelenleg nagyon igényes ügy, mert kettős feladatot kell meoldania: fejleszteni a hallgatók tudományos gondolkodási képességeit, elsajátítatni velük a társadalmi jelenségek megismerésének marxista módszerét és logikáját, hogy helyesen tudjanak tájékozódni a társadalmi életben, reálisan lássák a lehetőségeket és a távlatokat, megértsék pártunk politikáját. Legutóbbi tapasztalataink igazolták, hogy éppen a fiatalok különleges érdeklődésének alapján lehet őket bevonni a közéletbe, hogy megszerezzék az egyéni, különleges és a társadalmi érdekek egységének megértéséhez szükséges tapasztalatokat. Bár az ideológiai munka küldetése a főiskolákon mindinkább összeforr a speciális szakmai képzés feladataival, viszonylag mégis önálló. Nem érthetünk egyet azzal, hogy elég, ha valaki jól dolgozik, teljesíti kötelességét, hogy nálunk minden tevékenység már önmagában politikai és ideológiai, tehát többé-kevésbé fölösleges dolog még külön tanulmányozni az ideológiai problémákat. Meggyőződésünk, hogy kommunista és párton kívüli oktatóink túlnyomó többsége felelős lesz a pártnak e bonyolult feladatok intézéséért és pozitív megoldásáért, munkájáért, s e nézeteket és követelményeket fokozatosan magévá teszi. Sok mindenből tanultunk, sok mindent meg kell még tanulnunk. Az üzemeknek legyenek saját üzleteik JOZEFINA KONVIČKOVA elvtársnő, Bánovce Az új irányítási rendszerrel kapcsolatban két problémával akarok foglalkozni, amelyek a Bánovce nad Bebravou-i Zornica n. v. mindennapi tevékenységéhez közel állanak. Az egyik probléma a szerződéses kapcsolatok. Indokoltnak látom, hogy nagyobb mértékben támogassuk az Iparvállalatok kereskedelmi tevékenységét, főleg a közszükségleti cikkeket gyártó vállalatok esetében. Arra gondolok, hogy az iparvállalatoknak legyenek saját üzletel, amivel lényegesen el lehetne mélyíteni a fogyasztói igények kielégitósének a rugalsárlására költi el a devizát, amilyeneket a mi ruhaiparunk is tud gyártani. Ogy gondolom, ésszerűbb lenne ezt a devizát inkább élelmiszerimportra felhasználni, illetve korszerű gépek behozatalára, amelyek annyira hiányoznak a népgazdaságnak. Szüksége volna ezekre a gépekre a mi vállalatunknak is. Bár a munkatermelékenységben előkelő helyet foglalunk el, de ezt nem a termelés eszközellátottsága révén érjük el, hiszen nemcsak a régi gyárépületekben, hanem az újakban ís elavult gépekkel dolgozunk. Ha nem tudjuk hamarosan felfrissíteni a gépparkot, akkor a munkaidő lerövidítése lehetetlenné válik számunkra, vagy ha sikerülne is, ez a munkaintenzitás további fokozásának a rovására történhetne, amit természetesen nem szeretnénk. A fegyelmet a felsőbb szervek intézkedései is erősen befolyásolják KORNEL BUDINSKÝ elvtárs, a csernői átrakóállomás főnöke A kelet-szlovákiai kerület vasutasaira hárul a fontos feladat, hogy biztosítsák az áruszállítást — a Szovjetunióból. Mi, a Čierna nad Tlsou-i vasúti csomópont dolgozói is nagy felelősségünk tudatában teljesítjük a szállítási tervből ránk eső feladatokat. Az utolsó években mindig határidő előtt teljesítettük a közlekedés tervét. Az eredmények annál értékesebbek, mivel évről évre növekszik a szállított áru mennyisége. 1965-ben például 6,2 százalékkal volt nagyobb az 1964. évihez viszonyítva s 69,8 százalékkal múlta felül az 1958. évi tervet. Munkaeredményeink értékelése nem lenne objektív, ha nem említenénk meg egyes negatív jelenségeket is, amelyek hátráltatják munkánkat. Dudinský elvtárs aztán elmondta, hogy az átrakóáilomáson nem kielégítő a munka üteme és folyamatossága, minek következtében nincsenek kihasználva az állomás műszaki berendezései, sem a munkaerő. Hiányosságok mutatkoznak a vagonok tolatásában is. Nagy figyelmet érdemelnek a műszaki fejlesztés további kérdései is. Nem akarom azt állítani, hogy a múltban keveset ruháztunk be. A behozott áru sokrétűsége és saját műszaki fejlesztésünk tisztázatlansága azonban azt eredményezte, hogy nem gazdálkodtunk célszerűen a beruházási eszközökkel, aminek egyik következménye volt, hogy a munkatermelékenység nem mindig a berendezések segítséigével, hanem az emberi munka intenzitásának fokozásával növekedett. A meg nem fontolt beruházási politikát bizonyítja az is, hogy az átrakóállomás korszerűsítése mellett valahogyan elhanyagoltuk az emberről való gondoskodást. Ez főleg a higéniai és a szociális létesítmények hiányában és a lakótelep-építés elmaradásában nyilvánul meg. Már több éve követeljük, hogy alkalmazottaink számára új lakótelep, épüljön Csernőn, s nem Királyhelmecen. Az Illetékes szerveket ez Ideig nem sikerült meggyőznünk követelményünk helyességéről. A fegyelem fokozására még vannak tartalékaink. A fegyelem mai helyzetét kedvezőtlenül befolyásolják azonban egyes külső körülmények is. A vasúti közlekedésben már hagyományosan egyoldalúan értelmezzük a fegyelem kérdését, és csupán a szolgálatban dolgozók fegyelmezettségét értékeljük. Ritkán tesszük fel a kérdést, milyen befolyása van a fegyelemre a hiányos tervezésnek és az át nem gondolt irányító tevékenységnek a Közlekedésügyi Minisztérium, a vasútigazgatóság stb. részéről. Márpedig ilyen helytelen intézkedés az irányító és ellenőrző tevékenységben gyakori s kétségtelenül ezek kiküszöbölésétől ls függ a fegyelem további megszilárdítása. Biztosítjuk a fahozam növelését PAVEL MARKO elvtárs, a Žilinai Állami Erdészet igazgatója másságát, és az iparvállalatok Így a közvetlen piackutatás alapján rugalmasabban változtathatnák a termelést a piaci szükségletek alakulása szerint. Az új irányítás feltételei között lehetővé kell tenni azt is, hogy a megrendelők szabadon választhassák meg szállítóikat, mert enélkül a megrendelők kénytelenek átvenni a gyengébb minőségű árut Is. A másik probléma, amelyre fel akarom hívni a figyelmet, a devizagazdálkodást érinti. Az a helyzet, hogy a belkereskedelem olyan mennyiségű, minőségű és összetételű termékek vőA többi népgazdasági ághoz hasonlóan, az erdőgazdaságban is megkezdtük ez év április 1-én az új gazdasági Irányítás kísérleti bevezetését. Elvileg érvényesül a bruttó jövedelem rendszere, ám itt figyelembe kell venni a fakitermelés egyes sajátos vonásait. Ezek a gazdasági különlegességek elsősorban a faanyag hosszú termelési Idejéből, a természeti viszonyoktól való függésből, az erdőgazdasági termelés jellegéből stb. adódnak. Éppen azért, mert a fakitermelés hosszú ideig tartó folyamat, közte és az értékesítés között nincs közvetlen kapcsolat. A természeti tényezőket csak bajosan lehet befolyásolni, s ez megnyilvánul az Idényszerűségben. A természeti befolyások szélsőséges esetei gyakran komoly gazdasági károkat okoznak. A bruttó jövedelem rendszere az erdőgazdaságban azért is csak korlátolt hatású lesz, mert nincsenek meg a feltételek ahhoz, hogy az árak serkentően hassanak a termelés mennyiségére és választékára, a vállalatoknak és az üzemeknek nincs elég terük a kezdeményezés érvényesítésére. Az erdőgazdaságban a tervszerű irányítás új elveinek érvényesítésénél az eddigi pozitív eredményekből indulunk kl s mindent megteszünk a negatív jelenségek kiküszöbölésére. Mindenekelőtt fokozni fogjuk az erdőgazdaságról való gondoskodást, hogy biztosítsuk a fahozam növelését az erdő többi funkcióinak javításával együtt. Helyes lenne, — hangsúlyozta továbbá Marko elvtárs —, ha a faanyagnak, amely szüntelenül felújul, nagyobb figyelmet szentelnénk különösen azáltal, hogy kiépítenénk, illetve komplettizálnánk a fa komplex és hatékony feldolgozására szolgáló üzemeket. Az Állami Erdők vállalatainak sok gondot okoz az 1964. évben szélvihar által kidöntött és részben elértéktelenedett faanyag értékesítése. Szükséges lenne, hogy a felettes gazdasági szervek komplex módon oldanák meg ezt a kérdést, beleszámítva a póhzügyi problémákat is. Kérném ezért a legfelsőbb politikai szerveket, vizsgálják felül e kérdést még mielőtt milliós károk keletkeznének és a becses faanyag teljesen elértéktelenedne. Az iskolák feladata: az életre nevelni a tanulókat MATEJ LUCÁN elvtárs, iskolaügyi megbízott Társadalmunk a párt XII. kongresszusa után fejlődésének új szakaszába lépett. Pártunk nagy erőfeszítéseket tesz, hogy magasabb színvonalon, a lehetőségek nagyobb fokú kihasználásával biztosítsa a társadalom további felvirágoztatását. Ezt a törekvést juttatja kifejezésre a tervszerű irányítás rendszerének bevezetése gazdasági életünkbe, a társadalmi kapcsolatok elmélyítése és szocialista jellegű kldomborítása, Ideológiai téren pedig a marxi—leni(Folytatás ax 5. oldalon)