Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-15 / 132. szám, vasárnap

AZ SZLKP KONGRESSZUSÁNAK VITÁJA (Folytatás az 5. oldalról CSKP Központi Bizottsága el­nökségének határozata, mely meghagyja a Duna kérdésének megoldását — belátható időn belül megvalósul. Kötelessé­gemnek tartom, hogy őszintén ós szívélyes köszönetet mond­jak azért a nagy segítségért, melyet az egész ország nyújtott az említett időszakban a déli részek felújításában. A kerületi pártszervezetben elért magas fokú politikai akti­vitás lehetővé tette, hogy tel­jesítsük a népgazdaság kitűzött feladatait. Kerületünkben 1961 óta az ipari termelés 13,5 mil­liárd koronáról 20 milliárd ko­ronára — vagyis mintegy 48 százalékkal növekedett. Az el­múlt évben kerületi iparunk még gyorsabban fejlődött, mint az előző években. Ipari terme­lésünk 11,5 százalékkal növe­kedett. Az SZLKP Központi Bi­zottságának felhívására — mely a szükséges hiánycikkek gyár­tásának növelésére irányult — kerületünk üzemei tavaly mint­egy 627 millió korona értékű ilyen árut termelt terven felül. Az idei első négy hónap is azt bizonyítja, hogy a munka­aktivitás nem lankadt. Az emlí­tett időszakban ipari termelé­sünk több mint 3 százalékkal növekedett, s a teljes növeke­dés a múlt év ugyanazon Idő­szakához viszonyítva több mint 13 százalékot tesz ki. Április végéig a kerület üzemeiben több mint 200 millió korona értékű árut termelnek terven felül. Kerületi szervezetünk mun­kájának előterében az új gaz­daságirányítás alapelveinek magyarázása s a kísérletező üzemek tapasztalatainak általá­nosításé. állott. A kísérletező üzemekben szerzett tapasztala­tokat felhasználtuk a negyedik ötéves terv előkészítésében. A negyedik ötéves terv elő­készületi munkáinál megvizs­gáltuk kerületünk gazdasági fejlődésének további lehetősé­geit. A kerület gazdaságának fellendítése a természeti és gazdasági feltételek további ki­használásától függ. Meg kell mondanunk, hogy a kerület fejlesztése terén jó eredménye­ket értünk el. Üzembe helyez­tünk olyan gyárakat, mint pl. a Slovnaft, a hlohoveci drót­gyár, az aranyosmaróti hűtő­szekrénygyár új üzemegysége, a nemšovái üveggyár, a topof­čanyi sörgyár, a bánovcei Zor­nica, a nagymegyeri tejipari üzem stb. A kerület gazdasága intenzl­fikálása meggyorsításának egyik útja a hatékonyság növe­lése és a beruházások terén megnyilvánuló fogyatékossá­gok megszüntetése. Ez a tény jobban kidomborodik, ha meg­említem, hogy kerületünkben évente több mint 5 milliárd koronát fordítunk beruházások­ra, s ennek nagyobb részét a termelésben. Ogy véljük, mér­legelni kellene a kavicskiter­melés ős további építőanyagok kihasználásának lehetőségeit. Az építőanyagok hiányát véle­ményünk szerint pótolni lehet­ne a panelgyárak kapacitásá­nak növelésével és Jobb kihasz­nálásával, valamint a téglagyá­rak és mészégetők rekonstruá­lásával ls. Hendrych elvtárs felszólalá­sában beszélt a petrochémia fejlesztésének jelentőségéről. A területi tervező intézet kidol­gozta a fejlesztés lehetőségeit. Ogy véljük, hogy a Vegyipari Minisztériumnak ezeket a ja­vaslatokat figyelembe kellene vennie a petrochémia fejlesz­tésénél és a kőolaj további fel­dolgozásánál. Az erdőgazdálko­dás és a fafeldolgozás jelenlegi helyzetének elemzése azt mu­tatja, hogy a fát — mely ke­rületünkben a legnagyobb anyagforrások egyike — nem használjuk ki megfelelően. Kerületünk gazdasági fejlesz­tése érdekében kihasználjuk a mezőgazdasági termelés tovább­fejlesztésében mutatkozó lehe­tőségeket. A legutóbbi párt­kongresszus óta a kerület ál­lattenyésztési termelés 20 szá­zalékkal növekedett, de a nö­vénytermesztés — tekintettel arra, hogy a múlt évben az ár­víz következtében gyengébb ter­més volt — lényegében az 1962-es színvonalon maradt. Az idei eredmények arra mutat­na"k, hogy a mezőgazdasági ter­melés felfelé ível. Kongresz­szusunkig mintegy 45 ezer má­zsa húst, 2 millió tojást és 6,5 millió liter tejet adtunk terven felül a közellátásnak. A tava­szi munkák első szakaszát idejé­ben elvégeztük. Az utóbbi évek­ben a szövetkezetekben lénye­gesen megjavult a munkaer­kölcs is. Az elkövetkező időszakban igyekezetünket a még jobb mi­nőségű búzafajták termesztésé­re és a szükséges takarmányalap biztosítására összpontosítjuk. Az állattenyésztés terén nagy gondot fordítunk a szarvasmar­hatenyésztés fejlesztésére. Kü­lönös gondot fordítunk a tej­termelés lényeges növelésére. Ezen célkitűzések teljesítésére Irányítjuk a pártszervek és szervezetek, valamint a mező­gazdaságban dolgozó kommu­nisták munkáját. Kerületünk járásaiban össze­gezzük a nagyüzemi termelés szakosításában szerzett tapasz­talatokat, hogy ezzel a kerület szakosítása terén újabb lépést tegyünk előre. A Központi Bizottság határo­zatai nagy impulzust adtak a pártszervek és szervezetek munkájának fejlesztéséhez. Kü­lönösen a CSKP Központi Bi­zottságának múlt évi januári határozata talált nagy vissz­hangra a párttagok körében. E határozat értelmében nagy erőfeszítéseket teszünk arra, hogy a pártgyűlések tartalma­sak, érdekesek legyenek, hogy a gyűléseken való részvétel ne csak kötelesség legyen. Ez meg­követeli a pártcsoportok ala­posabb munkáját, s azt hogy a taggyűlések rövidebbek, a ta­nácskozások konkrétabbak le­gyenek. A Központi Bizottság Januári határozata arra ösztönöz, hogy elgodolkozzunk afölött: hogyan tegyük vonzóbbá a politikai munkát az új feltételek között. Kerületi pártszervezetünk mun­kájában erre fogunk törekedni. Teljesen egyetértünk a Köz- véljük, hogy a vállalati párt­ponti Bizottság határozatával, mely szerint egyes kerületek­ben felül kell vizsgálni az épí­tőipari pártszervezetek tevé­kenységének lehetőségét. Ogy bizottságok létesítése valóban alkalmat nyújtanak a vállala­ton belüli politikai- gazdasági feladatok rugalmas megoldásá­ra. Az építőipari pártszervezetek munkájáról ŠTEFAN HAMBÁLEK elvtárs, a prešovi Magasépítő Vállalat üzemi pártbizottságának elnöke A prešovi járásban szerzett tapasztalataink alapján néhány szóval rá szeretnék mutatni az építkezési pártszervezetek mun­kájának problémáira. Az épít­kezések szétszórtsága, a távol­eső munkahelyek, az idénymun­ka, valamint az a tény, hogy a dolgozók különböző helyek­ről s környezetből jönnek az építkezésekre — nagyon meg­nehezíti a pártszervezetek mun­káját. A CSKP Központi Bizottsága plénumának múlt év januári határozata egész pártunk fi­gyelmét felhívta az új irányí­tási rendszer bevezetésével kapcsolatos előkészületekre, s arra, hogy a pártmunkának is az új feltételekhez kell igazod­nia. Minderről részletesen tájé­koztattuk a kommunistákat, a szakszervezeteket és a CSISZ funkcionáriusait, valamint a ve­zető gazdasági dolgozókat. El­hangzottak olyan vélemények, hogy az új irányítási rendszer kizárja a párt közvetlen befo­lyását, a gazdasági jellegű problémák megoldására. Az elv­társak azonban csakhamar meggyőződtek arról, hogy az új feltételek között sem változik meg pártunk vezető szerepe, sőt egyre növekszik befolyása a társadalom érdekeinek érvé­nyesítésében. A pártmunkát építőiparunk­ban az is megnehezíti, hogy gyakran van hiány fontos épí­tőanyagokból. A pártpolitika egyik feladata a dolgozókat a tervfeladatok teljesítésére és túlteljesítésére serkenteni. Az elvtársak azonban gyakran rá­mutatnak, hogy bár a szocia­lista kötelezettségvállalások célja vitathatatlan, mégis ag­gódniuk kell amiatt, lesz-e ele­gendő anyag a felajánlások tel­jesítésére. Javuló gazdasági eredmények szövetkezetünkben EMIL FILO elvtárs, a púchovi EFSZ elnöke A mezőgazdaság egyik leg­nagyobb problémája a munka­erők biztosítása és a fiatalok megnyerése. Ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdaság­ban dolgozók 18 százalékának több mint fele nem szakkép­zett, nem csoda, ha a mező­gazdaságban nem minden megy úgy, amint akarnánk, és főleg amint arra szükség lenne. A púchovi Május 9. szövetke­zetben ezeket a problémákat megértettük. Az 1110 hektáron gazdálkodó szövetkezetben 4 főiskolai képzettségű dolgozó van, átlagos életkoruk 33 év. A fiatalok nemcsak a szövet­kezet vezetőségében és az iro­dában dolgoznak, hanem a ter­melésben is. Megfiatalodott üzemi pártszervezetünk ís, melynek megalakulásakor 11 tagja volt, ma a párttagok és tagjelöltek száma 38. Szövetkezeti tagjaink arány­lag jó anyagi alapja biztosí­tására a pénz a mezőgazdasá­gi termelésből származik, mely évről évre növekszik. A gazda­sági megszilárdulás kezdetén, 1962—1963-ban az anyagi esz­közöket a jól megszervezett melléktermelésből és szolgál­tatásokból szereztük. A mellék­termelés jövedelmét azonban nem fordítottuk csupán a jutal­mazásra, hanem főleg az állat­állomány megjavításába ruház­tuk be. Hogy ez mennyire ki­fizetődött, a következő adatok bizonyítják: 1961-ben szövetke­zetünk összbevétele 3 635 000 korona volt, a múlt évben el­érte a 10 057 000 koronát. 1962-ben — egy hektár mező­gazdasági területre számítva — 217 liter tejet termeltünk, ta­valy már 476 litert. Az egy hektárra eső bevételünk pénz­értéke 1961-ben 3398 koronát tett ki, tavaly elérte a 8514 koronát. Az említett adatok vi­lágosan mutatják, hogy szö­vetkezetünkben elsősorban a mezőgazdasági termelés növelé­sét biztosítottuk. És itt sokat segített a melléktermelés. Sze­retném azonban hangsúlyozni, hogy szükségessé válik a mel­léktermelés eddigi szervezésé­nek módosítása, s bővítésére mindenütt keresni kell a lehe­tőségeket, ahol erre megvan­nak a szükséges feltételek. Bratislava városfejlesztésére az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani JOZEF ZRAK elvtárs, a bratislavai városi pártbizottság vezető titkára A bratislavai városi párt­szervezet a CSKP XII. kong­resszusa óta eltelt Időben po­litikai, ideológiai, gazdasági és kulturális téren valóban len­dületes tevékenységet fejtett ki. Állíthatjuk, hogy a politikai s ideológiai tevékenység mozgal­massága szempontjából, hason­ló jelenségnek a februári ese­mények óta nem voltunk tanúi városunkban. Az említett idő­szak gazdasági s politikai fej­lődésének bonyolultságára kü­lönösen az volt jellemző, hogy ki kellett küszöbölnünk az öt­venes évek negatív jelenségei­nek következményeit, végérvé­nyesen helyre kellett hoznunk az akkor elkövetett hibákat, jóvá kellett tennünk a törvény­sértések következményeit és biztosítanunk, hogy ismét s még határozottabban érvénye­süljenek a párt- és állami élet lenini normái. Ennek az egész pártunkban végbemenő folya­matnak városi pártszerveze­tünkben, — különösen egyes pártszervezetekben — sodró erejű, sőt néhol viharos jelle­ge volt. Általában feltételez­hető volt, hogy a XII. kongresz­szuson és az utána megoldás­ra kerülő problémák Bratlsla­vában fokozottabb politikai ér­deklődést keltenek, mint más szlovákiai városokban, s ennek következtében néha ellentétes, sőt szélsőséges nézetekre, s hangulatokra adhatnak okot. Ez azért volt várható, mert Bratislavában számos olyan egyén ól, aki közvetlenül ér­dekelt a Központi Bizottság ál­tal felülvizsgált politikai el­gondolások megvalósításában, vagy pedig olyanok, akiket az ötvenes évek helytelen gyakor­lata fájdalmasabban érintett, végül pedig olyan egyének is, akik tekintettel társadalmi po­zíciójukra, tudatuk s értelmük teljes súlyával mérlegelik az adott politikai döntések társa­dalmi horderejét. Hangsúlyoznunk kell, hogy városunk minden pártszerveze­tében örömmel vették tudomá­sul, nagyra értékelték a CSKP Központi Bizottságának arra irányuló törekvéseit, hogy jó­vá tegye a múltban elkövetett hibákat, valamint a szocialista törvényesség megsértésének megszüntetését célzó intézke­déseit. Örömmel fogadták, hogy ezentúl a lenini normáknak következetesen érvényesülniük kell társadalmunk életében és nagyra értékelték a Központi Bizottság múlt év januári ülé­sén az új népgazdaságirányítá­si rendszer, a társadalom új feltételei közötti pártmunka el­veivel, valamint a társadalmi szervezetek -tevékenységével kapcsolatos intézkedéseket. A CSKP Központi Bizottsága e nagyon fontos dokumentumai­nak megvitatása közben azon­ban bizonyos nehézségek, téves és helytelen nézetek ls felme­rültek. Egyes pártszervezetek és párttagok türelmetlenkedtek, sőt elégedetlenek is voltak amiatt, hogy a CSKP s az SZLKP Központi Bizottsága állí­tólag túl lassan oldja meg a személyi kultusz következmé­nyei kiküszöbölésével kapcso­latban felmerült problémákat. Előfordult az is, hogy egyesek más problémák, különösen a káderkérdések megoldása miatt elégedetlenkedtek. Egyesek pe­dig megkísérelték, hogy a tisz­tulási folyamatot becsvágyuk alátámasztására, vagy érvénye­sítésére használják fel, mások pedig a pártra akarták hárítani a felelősséget azért, hogy tevő­legesen hozzájárultak a párt­munka módszereinek s a társa­dalmi kapcsolatok elferdítésé­hez. Mindennek kísérő jelensé­geként olyan Irányzatok ls fel­ütötték fejüket, hogy meg kell mindent tagadni, ami a múlt­ban volt, vagyis a liberalizmus hangulatát terjesztették társa­dalmi életünk bizonyos szaka­szain, különösen ideológiai té­ren, de gazdasági, államjogi és más téren is. Ezek a kísérő jelenségek különösen az 1964­ben megtartott városi konfe­rencián jutottak kifejezésre, de egyes pártalapszervezetek­ben még azután is. Akkor ugyanis még sok elvtárs nem volt mentes a szektáns néze­tektől, s hangulatoktól, amit ugyan nem nagyon hangoztat­tak, vagy pedig nem vettünk kellőképpen figyelembe, vi­szont az illetők a maguk mód­ja szerint ragaszkodtak e né­zeteikhez, s ahol lehetett, gya­korlatilag érvényesítették is, vagy pedig másoktól Igényelték érvényesítésüket. Bár nem lép­tek fel nyíltan a CSKP Köz­ponti Bizottságának dokumen­tumai ellen, de azokkal elvileg nem értettek egyet és ahol al­kalmuk adódott, nem fukarkod­tak a bírálattal és nem csak lefele vagy vízszintes irányban, hanem felfelé is. Ezért több pártszervezetben ismét meg kellett vitatni egyes kérdése­ket, tisztázni a CSKP Központi Bizottsága álláspontjait, ami na­gyon igényes, felelősségteljes munka volt, s eredményei nem voltak mindig kellő arányban erőfeszítéseinkkel, vagy pedig nem voltak azonnal érzékelhe­tők. Mindezzel, de különösen a legutóbbi városi pártkonferen­ciával kapcsolatban, különösen méltatnom kell azt a segítsé­get, amelyben az SZLKP Köz­ponti Bizottsága a kerületi pártbizottsággal együtt részesí­tette városi pártszervezetünket. Nemcsak munkánkat irányítot­ták, hanem azzal is erőteljesen támogattak bennünket, hogy az elnökség tagjai, a pártszervek funkcionáriusai s a legtehetsé­gesebb aktivisták ' segítettek bennünket a különböző problé­mák megoldásában. Meggyőződésem, hogy az em­lített nehézségek, tévedések és helytelenségek ellenére is igaz­ságosan kell elbírálnunk — mint ahogyan ezt a CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága is többször megtette — az egész párt tevékenységét és küzdel­mét az új ismeretek gyakorla­ti érvényrejuttatásáért.. Ez pe­dig a mi esetünkben annyit je­lent, hogy igazságosan kell el­bírálnunk a városunkban tevé­kenykedő kommunisták maga­tartását is. A tudományos kí­sérleti munkahelyek, a főisko­lák, a kulturális intézmények, a sajtó, a rádió, a televízió, s a kiadóvállalatok kommunista dolgozói, a kommunista írók és művészek éppúgy, mint a párt és állami szervekben, a bra­tislavai vállalatokban, üzemek­ben dolgozó kommunisták te­vőlegesen, sőt sok esetben je­lentősen járultak hozzá a to­vábbi fejlődésünkkel összefüg­gő problémák elemzésének tárgyilagos ismertetéséhez, va­lamint a szocializmusról s di­namikájáról alkotott leegysze­rűsített elgondolások kiküszö­böléséhez. Természetesen, nem ringatjuk magunkat hiú ábrán­dokban, hanem teljesen tuda­tában vagyunk annak, hogy most is vannak még megoldat­lan problémáink, politikai, gaz­dasági, Ideológiai s kulturális életünkben. Nyilvánvaló, hogy a jövőben sem lehetünk mente­sek minden tévedéstől, s fél­reértéstől és nem térhetünk ki a gazdasági, politikai vagy ideológiai küzdelmek elől. Meg kell azonban mondanunk, hogy a bratislavai pártszervezetek­ben most már valóban a bíráló szellem légkörében vitatják meg a lényegbevágó problémá­kat, sőt a népszerűtlen, vagy kellemetlen kérdéseket is. A legutóbbi években különö­sen felfigyeltető és horderejé­vel politikai területet érintő probléma Bratislava jelenlegi helyzete és fejlődésének továb­bi lehetősége. Szükségesnek tartom, hogy ezen a helyen szóljak erről a problémáról, amely a legutóbbi években már annyira bonyolult, hogy saját erőinkből képtelenek vagyunk megoldani, sőt a legutóbbi fej­lemények arra utalnak, hogy erre a kerületi szervek sem képesek. Megértjük és helye­seljük pártunk Központi Bizott­ságának s a kormánynak azt az elhatározását, hogy a figye­lemnek jelenleg elsősorban az ország fővárosa — Prága — fejlesztésére kell .összpontosul­nia. Ogy véljük azonban, hogy hasonlóképpen, de természete­sen más viszonylatokban kell megoldani városunk — Bratis­lava — fejlesztésével összefüg­gő problémákat Is. Mindnyájan tudjuk, hogy Bratislava a leg­utóbbi húsz év alatt lendülete­sen fejlődött, 1945 óta megkét­szereződött lakosságának szá­ma, s az említett időben épült a jelenlegi lakások 40 száza­léka. A városban számos tudo­mányos kísérleti intézet léte­sült, eddig sohasem tapasztalt méretekben bővült a középis­kolák, de különösen a főis­kolák, a kulturális és tudomá­nyos intézmények hálózata stb. E rohamos fejlődés következté­ben egyre súlyosabb problé­mák merültek fel, és olyan helyzethez vezettek, amelyet minél előbb és minél követke­zetesebben kell megoldanunk. Bizonyára hihetetlenül hangza­na, ha valaki azt mondaná. (Folytatás a 7. oldalon) 19BB. V. 15.

Next

/
Thumbnails
Contents