Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-15 / 132. szám, vasárnap

AZ SZLKP KONGRESSZUSÁNAK VITÁJA (Folytatás az 5. oldalról CSKP Központi Bizottsága elnökségének határozata, mely meghagyja a Duna kérdésének megoldását — belátható időn belül megvalósul. Kötelességemnek tartom, hogy őszintén ós szívélyes köszönetet mondjak azért a nagy segítségért, melyet az egész ország nyújtott az említett időszakban a déli részek felújításában. A kerületi pártszervezetben elért magas fokú politikai aktivitás lehetővé tette, hogy teljesítsük a népgazdaság kitűzött feladatait. Kerületünkben 1961 óta az ipari termelés 13,5 milliárd koronáról 20 milliárd koronára — vagyis mintegy 48 százalékkal növekedett. Az elmúlt évben kerületi iparunk még gyorsabban fejlődött, mint az előző években. Ipari termelésünk 11,5 százalékkal növekedett. Az SZLKP Központi Bizottságának felhívására — mely a szükséges hiánycikkek gyártásának növelésére irányult — kerületünk üzemei tavaly mintegy 627 millió korona értékű ilyen árut termelt terven felül. Az idei első négy hónap is azt bizonyítja, hogy a munkaaktivitás nem lankadt. Az említett időszakban ipari termelésünk több mint 3 százalékkal növekedett, s a teljes növekedés a múlt év ugyanazon Időszakához viszonyítva több mint 13 százalékot tesz ki. Április végéig a kerület üzemeiben több mint 200 millió korona értékű árut termelnek terven felül. Kerületi szervezetünk munkájának előterében az új gazdaságirányítás alapelveinek magyarázása s a kísérletező üzemek tapasztalatainak általánosításé. állott. A kísérletező üzemekben szerzett tapasztalatokat felhasználtuk a negyedik ötéves terv előkészítésében. A negyedik ötéves terv előkészületi munkáinál megvizsgáltuk kerületünk gazdasági fejlődésének további lehetőségeit. A kerület gazdaságának fellendítése a természeti és gazdasági feltételek további kihasználásától függ. Meg kell mondanunk, hogy a kerület fejlesztése terén jó eredményeket értünk el. Üzembe helyeztünk olyan gyárakat, mint pl. a Slovnaft, a hlohoveci drótgyár, az aranyosmaróti hűtőszekrénygyár új üzemegysége, a nemšovái üveggyár, a topofčanyi sörgyár, a bánovcei Zornica, a nagymegyeri tejipari üzem stb. A kerület gazdasága intenzlfikálása meggyorsításának egyik útja a hatékonyság növelése és a beruházások terén megnyilvánuló fogyatékosságok megszüntetése. Ez a tény jobban kidomborodik, ha megemlítem, hogy kerületünkben évente több mint 5 milliárd koronát fordítunk beruházásokra, s ennek nagyobb részét a termelésben. Ogy véljük, mérlegelni kellene a kavicskitermelés ős további építőanyagok kihasználásának lehetőségeit. Az építőanyagok hiányát véleményünk szerint pótolni lehetne a panelgyárak kapacitásának növelésével és Jobb kihasználásával, valamint a téglagyárak és mészégetők rekonstruálásával ls. Hendrych elvtárs felszólalásában beszélt a petrochémia fejlesztésének jelentőségéről. A területi tervező intézet kidolgozta a fejlesztés lehetőségeit. Ogy véljük, hogy a Vegyipari Minisztériumnak ezeket a javaslatokat figyelembe kellene vennie a petrochémia fejlesztésénél és a kőolaj további feldolgozásánál. Az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás jelenlegi helyzetének elemzése azt mutatja, hogy a fát — mely kerületünkben a legnagyobb anyagforrások egyike — nem használjuk ki megfelelően. Kerületünk gazdasági fejlesztése érdekében kihasználjuk a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésében mutatkozó lehetőségeket. A legutóbbi pártkongresszus óta a kerület állattenyésztési termelés 20 százalékkal növekedett, de a növénytermesztés — tekintettel arra, hogy a múlt évben az árvíz következtében gyengébb termés volt — lényegében az 1962-es színvonalon maradt. Az idei eredmények arra mutatna"k, hogy a mezőgazdasági termelés felfelé ível. Kongreszszusunkig mintegy 45 ezer mázsa húst, 2 millió tojást és 6,5 millió liter tejet adtunk terven felül a közellátásnak. A tavaszi munkák első szakaszát idejében elvégeztük. Az utóbbi években a szövetkezetekben lényegesen megjavult a munkaerkölcs is. Az elkövetkező időszakban igyekezetünket a még jobb minőségű búzafajták termesztésére és a szükséges takarmányalap biztosítására összpontosítjuk. Az állattenyésztés terén nagy gondot fordítunk a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére. Különös gondot fordítunk a tejtermelés lényeges növelésére. Ezen célkitűzések teljesítésére Irányítjuk a pártszervek és szervezetek, valamint a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták munkáját. Kerületünk járásaiban összegezzük a nagyüzemi termelés szakosításában szerzett tapasztalatokat, hogy ezzel a kerület szakosítása terén újabb lépést tegyünk előre. A Központi Bizottság határozatai nagy impulzust adtak a pártszervek és szervezetek munkájának fejlesztéséhez. Különösen a CSKP Központi Bizottságának múlt évi januári határozata talált nagy visszhangra a párttagok körében. E határozat értelmében nagy erőfeszítéseket teszünk arra, hogy a pártgyűlések tartalmasak, érdekesek legyenek, hogy a gyűléseken való részvétel ne csak kötelesség legyen. Ez megköveteli a pártcsoportok alaposabb munkáját, s azt hogy a taggyűlések rövidebbek, a tanácskozások konkrétabbak legyenek. A Központi Bizottság Januári határozata arra ösztönöz, hogy elgodolkozzunk afölött: hogyan tegyük vonzóbbá a politikai munkát az új feltételek között. Kerületi pártszervezetünk munkájában erre fogunk törekedni. Teljesen egyetértünk a Köz- véljük, hogy a vállalati pártponti Bizottság határozatával, mely szerint egyes kerületekben felül kell vizsgálni az építőipari pártszervezetek tevékenységének lehetőségét. Ogy bizottságok létesítése valóban alkalmat nyújtanak a vállalaton belüli politikai- gazdasági feladatok rugalmas megoldására. Az építőipari pártszervezetek munkájáról ŠTEFAN HAMBÁLEK elvtárs, a prešovi Magasépítő Vállalat üzemi pártbizottságának elnöke A prešovi járásban szerzett tapasztalataink alapján néhány szóval rá szeretnék mutatni az építkezési pártszervezetek munkájának problémáira. Az építkezések szétszórtsága, a távoleső munkahelyek, az idénymunka, valamint az a tény, hogy a dolgozók különböző helyekről s környezetből jönnek az építkezésekre — nagyon megnehezíti a pártszervezetek munkáját. A CSKP Központi Bizottsága plénumának múlt év januári határozata egész pártunk figyelmét felhívta az új irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatos előkészületekre, s arra, hogy a pártmunkának is az új feltételekhez kell igazodnia. Minderről részletesen tájékoztattuk a kommunistákat, a szakszervezeteket és a CSISZ funkcionáriusait, valamint a vezető gazdasági dolgozókat. Elhangzottak olyan vélemények, hogy az új irányítási rendszer kizárja a párt közvetlen befolyását, a gazdasági jellegű problémák megoldására. Az elvtársak azonban csakhamar meggyőződtek arról, hogy az új feltételek között sem változik meg pártunk vezető szerepe, sőt egyre növekszik befolyása a társadalom érdekeinek érvényesítésében. A pártmunkát építőiparunkban az is megnehezíti, hogy gyakran van hiány fontos építőanyagokból. A pártpolitika egyik feladata a dolgozókat a tervfeladatok teljesítésére és túlteljesítésére serkenteni. Az elvtársak azonban gyakran rámutatnak, hogy bár a szocialista kötelezettségvállalások célja vitathatatlan, mégis aggódniuk kell amiatt, lesz-e elegendő anyag a felajánlások teljesítésére. Javuló gazdasági eredmények szövetkezetünkben EMIL FILO elvtárs, a púchovi EFSZ elnöke A mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája a munkaerők biztosítása és a fiatalok megnyerése. Ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdaságban dolgozók 18 százalékának több mint fele nem szakképzett, nem csoda, ha a mezőgazdaságban nem minden megy úgy, amint akarnánk, és főleg amint arra szükség lenne. A púchovi Május 9. szövetkezetben ezeket a problémákat megértettük. Az 1110 hektáron gazdálkodó szövetkezetben 4 főiskolai képzettségű dolgozó van, átlagos életkoruk 33 év. A fiatalok nemcsak a szövetkezet vezetőségében és az irodában dolgoznak, hanem a termelésben is. Megfiatalodott üzemi pártszervezetünk ís, melynek megalakulásakor 11 tagja volt, ma a párttagok és tagjelöltek száma 38. Szövetkezeti tagjaink aránylag jó anyagi alapja biztosítására a pénz a mezőgazdasági termelésből származik, mely évről évre növekszik. A gazdasági megszilárdulás kezdetén, 1962—1963-ban az anyagi eszközöket a jól megszervezett melléktermelésből és szolgáltatásokból szereztük. A melléktermelés jövedelmét azonban nem fordítottuk csupán a jutalmazásra, hanem főleg az állatállomány megjavításába ruháztuk be. Hogy ez mennyire kifizetődött, a következő adatok bizonyítják: 1961-ben szövetkezetünk összbevétele 3 635 000 korona volt, a múlt évben elérte a 10 057 000 koronát. 1962-ben — egy hektár mezőgazdasági területre számítva — 217 liter tejet termeltünk, tavaly már 476 litert. Az egy hektárra eső bevételünk pénzértéke 1961-ben 3398 koronát tett ki, tavaly elérte a 8514 koronát. Az említett adatok világosan mutatják, hogy szövetkezetünkben elsősorban a mezőgazdasági termelés növelését biztosítottuk. És itt sokat segített a melléktermelés. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy szükségessé válik a melléktermelés eddigi szervezésének módosítása, s bővítésére mindenütt keresni kell a lehetőségeket, ahol erre megvannak a szükséges feltételek. Bratislava városfejlesztésére az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani JOZEF ZRAK elvtárs, a bratislavai városi pártbizottság vezető titkára A bratislavai városi pártszervezet a CSKP XII. kongresszusa óta eltelt Időben politikai, ideológiai, gazdasági és kulturális téren valóban lendületes tevékenységet fejtett ki. Állíthatjuk, hogy a politikai s ideológiai tevékenység mozgalmassága szempontjából, hasonló jelenségnek a februári események óta nem voltunk tanúi városunkban. Az említett időszak gazdasági s politikai fejlődésének bonyolultságára különösen az volt jellemző, hogy ki kellett küszöbölnünk az ötvenes évek negatív jelenségeinek következményeit, végérvényesen helyre kellett hoznunk az akkor elkövetett hibákat, jóvá kellett tennünk a törvénysértések következményeit és biztosítanunk, hogy ismét s még határozottabban érvényesüljenek a párt- és állami élet lenini normái. Ennek az egész pártunkban végbemenő folyamatnak városi pártszervezetünkben, — különösen egyes pártszervezetekben — sodró erejű, sőt néhol viharos jellege volt. Általában feltételezhető volt, hogy a XII. kongreszszuson és az utána megoldásra kerülő problémák Bratlslavában fokozottabb politikai érdeklődést keltenek, mint más szlovákiai városokban, s ennek következtében néha ellentétes, sőt szélsőséges nézetekre, s hangulatokra adhatnak okot. Ez azért volt várható, mert Bratislavában számos olyan egyén ól, aki közvetlenül érdekelt a Központi Bizottság által felülvizsgált politikai elgondolások megvalósításában, vagy pedig olyanok, akiket az ötvenes évek helytelen gyakorlata fájdalmasabban érintett, végül pedig olyan egyének is, akik tekintettel társadalmi pozíciójukra, tudatuk s értelmük teljes súlyával mérlegelik az adott politikai döntések társadalmi horderejét. Hangsúlyoznunk kell, hogy városunk minden pártszervezetében örömmel vették tudomásul, nagyra értékelték a CSKP Központi Bizottságának arra irányuló törekvéseit, hogy jóvá tegye a múltban elkövetett hibákat, valamint a szocialista törvényesség megsértésének megszüntetését célzó intézkedéseit. Örömmel fogadták, hogy ezentúl a lenini normáknak következetesen érvényesülniük kell társadalmunk életében és nagyra értékelték a Központi Bizottság múlt év januári ülésén az új népgazdaságirányítási rendszer, a társadalom új feltételei közötti pártmunka elveivel, valamint a társadalmi szervezetek -tevékenységével kapcsolatos intézkedéseket. A CSKP Központi Bizottsága e nagyon fontos dokumentumainak megvitatása közben azonban bizonyos nehézségek, téves és helytelen nézetek ls felmerültek. Egyes pártszervezetek és párttagok türelmetlenkedtek, sőt elégedetlenek is voltak amiatt, hogy a CSKP s az SZLKP Központi Bizottsága állítólag túl lassan oldja meg a személyi kultusz következményei kiküszöbölésével kapcsolatban felmerült problémákat. Előfordult az is, hogy egyesek más problémák, különösen a káderkérdések megoldása miatt elégedetlenkedtek. Egyesek pedig megkísérelték, hogy a tisztulási folyamatot becsvágyuk alátámasztására, vagy érvényesítésére használják fel, mások pedig a pártra akarták hárítani a felelősséget azért, hogy tevőlegesen hozzájárultak a pártmunka módszereinek s a társadalmi kapcsolatok elferdítéséhez. Mindennek kísérő jelenségeként olyan Irányzatok ls felütötték fejüket, hogy meg kell mindent tagadni, ami a múltban volt, vagyis a liberalizmus hangulatát terjesztették társadalmi életünk bizonyos szakaszain, különösen ideológiai téren, de gazdasági, államjogi és más téren is. Ezek a kísérő jelenségek különösen az 1964ben megtartott városi konferencián jutottak kifejezésre, de egyes pártalapszervezetekben még azután is. Akkor ugyanis még sok elvtárs nem volt mentes a szektáns nézetektől, s hangulatoktól, amit ugyan nem nagyon hangoztattak, vagy pedig nem vettünk kellőképpen figyelembe, viszont az illetők a maguk módja szerint ragaszkodtak e nézeteikhez, s ahol lehetett, gyakorlatilag érvényesítették is, vagy pedig másoktól Igényelték érvényesítésüket. Bár nem léptek fel nyíltan a CSKP Központi Bizottságának dokumentumai ellen, de azokkal elvileg nem értettek egyet és ahol alkalmuk adódott, nem fukarkodtak a bírálattal és nem csak lefele vagy vízszintes irányban, hanem felfelé is. Ezért több pártszervezetben ismét meg kellett vitatni egyes kérdéseket, tisztázni a CSKP Központi Bizottsága álláspontjait, ami nagyon igényes, felelősségteljes munka volt, s eredményei nem voltak mindig kellő arányban erőfeszítéseinkkel, vagy pedig nem voltak azonnal érzékelhetők. Mindezzel, de különösen a legutóbbi városi pártkonferenciával kapcsolatban, különösen méltatnom kell azt a segítséget, amelyben az SZLKP Központi Bizottsága a kerületi pártbizottsággal együtt részesítette városi pártszervezetünket. Nemcsak munkánkat irányították, hanem azzal is erőteljesen támogattak bennünket, hogy az elnökség tagjai, a pártszervek funkcionáriusai s a legtehetségesebb aktivisták ' segítettek bennünket a különböző problémák megoldásában. Meggyőződésem, hogy az említett nehézségek, tévedések és helytelenségek ellenére is igazságosan kell elbírálnunk — mint ahogyan ezt a CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága is többször megtette — az egész párt tevékenységét és küzdelmét az új ismeretek gyakorlati érvényrejuttatásáért.. Ez pedig a mi esetünkben annyit jelent, hogy igazságosan kell elbírálnunk a városunkban tevékenykedő kommunisták magatartását is. A tudományos kísérleti munkahelyek, a főiskolák, a kulturális intézmények, a sajtó, a rádió, a televízió, s a kiadóvállalatok kommunista dolgozói, a kommunista írók és művészek éppúgy, mint a párt és állami szervekben, a bratislavai vállalatokban, üzemekben dolgozó kommunisták tevőlegesen, sőt sok esetben jelentősen járultak hozzá a további fejlődésünkkel összefüggő problémák elemzésének tárgyilagos ismertetéséhez, valamint a szocializmusról s dinamikájáról alkotott leegyszerűsített elgondolások kiküszöböléséhez. Természetesen, nem ringatjuk magunkat hiú ábrándokban, hanem teljesen tudatában vagyunk annak, hogy most is vannak még megoldatlan problémáink, politikai, gazdasági, Ideológiai s kulturális életünkben. Nyilvánvaló, hogy a jövőben sem lehetünk mentesek minden tévedéstől, s félreértéstől és nem térhetünk ki a gazdasági, politikai vagy ideológiai küzdelmek elől. Meg kell azonban mondanunk, hogy a bratislavai pártszervezetekben most már valóban a bíráló szellem légkörében vitatják meg a lényegbevágó problémákat, sőt a népszerűtlen, vagy kellemetlen kérdéseket is. A legutóbbi években különösen felfigyeltető és horderejével politikai területet érintő probléma Bratislava jelenlegi helyzete és fejlődésének további lehetősége. Szükségesnek tartom, hogy ezen a helyen szóljak erről a problémáról, amely a legutóbbi években már annyira bonyolult, hogy saját erőinkből képtelenek vagyunk megoldani, sőt a legutóbbi fejlemények arra utalnak, hogy erre a kerületi szervek sem képesek. Megértjük és helyeseljük pártunk Központi Bizottságának s a kormánynak azt az elhatározását, hogy a figyelemnek jelenleg elsősorban az ország fővárosa — Prága — fejlesztésére kell .összpontosulnia. Ogy véljük azonban, hogy hasonlóképpen, de természetesen más viszonylatokban kell megoldani városunk — Bratislava — fejlesztésével összefüggő problémákat Is. Mindnyájan tudjuk, hogy Bratislava a legutóbbi húsz év alatt lendületesen fejlődött, 1945 óta megkétszereződött lakosságának száma, s az említett időben épült a jelenlegi lakások 40 százaléka. A városban számos tudományos kísérleti intézet létesült, eddig sohasem tapasztalt méretekben bővült a középiskolák, de különösen a főiskolák, a kulturális és tudományos intézmények hálózata stb. E rohamos fejlődés következtében egyre súlyosabb problémák merültek fel, és olyan helyzethez vezettek, amelyet minél előbb és minél következetesebben kell megoldanunk. Bizonyára hihetetlenül hangzana, ha valaki azt mondaná. (Folytatás a 7. oldalon) 19BB. V. 15.