Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-15 / 132. szám, vasárnap

AZ SZLKP KONGRESSZUSÁNAK VITA J A SZLOVÁKIA MIND JELENTŐSEBB TÉNYEZŐJE HAZÁNK FEJLŐDÉSÉNEK MICHAL CHUDÍK elvtársnak, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének felszólalása Elvtársak! Reálisan értékelve a köztársaság és Szlovákia politikai és gazdasági fejlődését a CSKP XII. kongresszusa óta, meg kell állapítanunk, hogy ez az állam, a párt és a társadalom fejlődésének fontos és bonyolult szakasza volt. Pártunk minden objektív és szubjektív jellegű akadály ellenére elszánt harcot vívott a nehézségek leküzdéséért, a dinamikus fejlődés felújításáért. Szlovákia fejlődése, gazdasági ereje, nyersanyagtartalékai, kultúrádnak felvirágzása mind jelentősebb tényezője szocialista köztársaságunk népgazdasága fejlődésének, államunk hatalmának és erejének, szocialista kultúrájának. Az említett időszakban voltak nehézségek és akadályok, de mégis az új utak keresése jellemezte. Az eredmények világosan tanúskodnak róla, hogy sikerült folytatnunk a fejlett szocialista társadalom valamennyi alapvető problémájának és feladatának megoldását és többek között biztosítanunk Szlovákia gyors fejlesztését is. Engedjék meg, hogy az említett hazai viszonylatok iobb érzékeltetése és Szlovákia fellendülésének szemléltetése érdekében párhuzamot vonjak azoknak az országoknak a fejlődésével, amely a második világháborút megelőzően lényegében ugyanolyan elmaradott szinten álltak, mint Szlovákia. Míg Szlovákiában a cseh munkásosztály és az egész cseh nép segítségével az ipari termelés elérte a háború előtti szintnek majdnem 15szörösét, addig azonos időszakban az ipari termelés a Magyar Népköztársaságban hat és félszeresére, a Román Szocialista Köztársaságban tízseresére. Jugoszláviában 7,4-szeresére, Ausztriában 3,7-szeresére, Olaszországban 4,2-szeresére, és Görögországban 3,8-szorosára növekedett. Az összehasonlítás kimutatja, hogy hasonlóképpen gyorsabban növekedett a lakosság életszínvonala ís. Valamennyien jól tudjuk, ezek az eredmények még nagyobbak lennének, ha nem került volna sor rendkívül nagy elemi csapásokra. A katasztrofális dunai árvíz, az utóbbi években a gabonaneműek és a burgonya alacsony terméshozama és 1962-ben, illetve 1963-ban a rendkívül zord tél nagyon kedvezőtlenül befolyásolta dolgozó népünk törekvésének eredményeit. Az igényes feladatok és a felgyülemlett nehézségek megkövetelték munkánk rendszeresen ismételt átértékelését. A politikai történés, a termelőerők és a kultúra fejlesztésének sikerei és nehézségei tükrében mértük fel és értékeltük a párt, az állami és a gazdasági szervek tevékenységének és munkájának módszereit is. így pl. a Szlovák Nemzeti Tanács paszszívan értelmezett szerepe az állam 1960. évi új területi rendezése után semmiképpen sem felelt meg Szlovákia és az egész állam szükségleteinek. Ezért a CSKP, illetve az SZLKP Központi Bizottsága 1964-ben dokumentumot fogadott el a Szlovák Nemzeti Tanács maradéktalanabb érvényesüléséért, amely jelentős fordulatot eredményezett az SZNT tevékenységében és helyzetében. Az SZNT alkotmányjogi helyzetével és szerepével foglalkozó dokumentum főleg azt a körülményt emelte ki, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács, mint az államhatalom és Igazgatás szlovákiai nemzeti szerve egyben az országos központi irányítás nemzeti láncszeme. Ennek az elvnek gyakorlati alkalmazása annyit jelent, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács, munkásságát nem korlátozza csupán a nemzeti, vagy regionális jellegű kérdések megoldására, hanem teljes mértékben részt vesz az országos központi szervek munkájában, az országos politika kialakításában és szlovákiai megvalósításában. Jól alakultak a Szlovák Nemzeti Tanács kapcsolatai a kormánnyal és a Nemzetgyűléssel. Azt mondhatjuk, hogy ma már teljesen egységesen járnak el a központi állami szervek és a Szlovák Nemzeti Tanács minden alapvető kérdésben. Ennek köszönhető, hogy rövid időn belül rendezhettünk számos komoly problémát. Soha nem ismert mértékben kibontakozódott a Szlovák Nemzeti Tanács szerveinek a Nemzetgyűlés iránti törvényhozói kezdeményezése és saját törvényhozói tevékenysége is. Ma már nem áll semmi az SZNT útjában, hogy az állam központi szerveivel karöltve teljes felelősséget vállaljon Szlovákia sokoldalú dinamikus fejlesztéséért. A Szlovák Nemzeti Tanács viszonya a nemzeti bizottságokhoz mind ez ideig nem felelt meg annak a követelménynek, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviseleti rendszere egységes legyen és rugalmasan meg tudjuk oldani a nemzeti bizottságok mindennapi feladatait. Gyorsan valóra kell váltanunk Novotný elvtárs szavait, amelyeket ez év februárjában a nemzeti bizottságok konferenciáján mondott, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács az egységes állami irányítás keretében sokkal aktívabban tárgyalja és oldja meg a szlovákiai nemzeti bizottságok kérdéseit. Elvtársak! Szlovákia fejlesztésének fontos vonása az országos szükségletek és az exportkötelezettségek kielégítése igényes minőségű gyártmányokkal. A már működő és 1970-ig Szlovákiában felépülő üzemek közül több teljes mértékben, vagy túlnyomórészt, fedezi az egész népgazdaság szükségeit sok fontos gyártmányban. Az ország közszükségleti, gépipari árucikkeinek kétharmadát Szlovákiában állítjuk elő. Ide tartoznak főleg a hűtőszekrények, a tv-készülékek, a rádióvevőkészülékek, a tranzisztoros rádió, a távösszeköttetési gyártmányok stb. A termelés mellett hazánk fellendítéséhez hozzájárulnak a tervező és gépszerkesztő munkahelyek ls. Bár általában joggal nem vagyunk elégedettek a szlovákiai tudomány és technika fejlődésével, örömmel könyveljük el az e téren elért egyes sikereket. Szlovákia ma lépést tart á főiskolai képzettségű és más szakemberek nevelésében is. A köztársaság végzett főiskolai hallgatóinak 33,9 százaléka esik Szlovákiára. A középiskolát végzett tanulók részaránya 28,9 százalék és az általános iskolát végzett tanulók részaránya több mint 30 százalék. Amint azt Hendrych elvtárs, a CSKP KB küldöttségének vezetője felszólalásában hangsúlyozta, a köztársaság fejlődésével lépést tart kulturális frontunk is. Nemzeti és közös csehszlovák kultúránkat gazdagítják élen járó zeneszerzőink, íróink, költőink és képzőművészeink alkotásai. Amint azt a küldött elvtársak látják, már ez a néhány adat is arról tanúskodik, hogy Szlovákia ma jelentős mértékben kiveszi a részét a köztársaság anyagi és kulturális javainak létrehozásából és az ország mindjobban elmélyülő gazdasági egysége alapján mind nagyobb mértékben biztosítja egész szocialista társadalmunk szükségleteit. Ez lesz tulajdonképpen a CSKP XIII. kongresszusa utáni törekvéseink legfontosabb célkitűzése is. Ebben az irányban fogjuk fejleszteni a kongresszust követő időszakban az SZNT tevékenységét is. Szüntelenül törekszünk majd arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben saját erőnkből elősegítsük a párt irányvonalának teljesítését, amely előírja, hogy Szlovákia eléri a cseh kerületek színvonalát. Abból az elvből Indulunk kl, hogy Szlovákia termelő erői fejlesztésének — egyes kivételektől eltekintve — azonos feltételei vannak, mint az egész köztársaságban. Tisztelt küldöttek! Fel szeretném hívni a kongresszus figyelmét elsőrendű feladatunkra, a fiatal nemzedék felkészítésére a munkára és az életre szocialista társadalmunkban. A negyedik ötéves tervben olyan sok fiatal lép munkába, tanoncviszonyba, illetve folytatja tanulmányait, hogy a kérdés különleges figyelmet igényel. Ha tekintetbe vesszük, hogy az 1970—1980-as években felserdülő évfolyamok még számottevőbbek, akkor látjuk, hogy ez egyik legkomolyabb problémánk, amelynek megoldása a fejlett szocialista társadalom és a kommunista társadalom építésének kulcsa. A negyedik ötéves terv éveiben Szlovákiában 177 000 főt tesz ki a 15 éves fiatalok száma, míg az 1970— 1980-as években 852 000-et. Feladatunk ezeket a fiatalokat a 70-es és a 80-as évek társadalma szükségleteinek megfeleíő szakképzettséggel és műveltséggel ellátnunk. Korunk objektív követelménye a műveltséggel és a szakmai tudással szemben támasztott mind nagyobb igényesség. Ezzel párhuzamosan nagyobb igényeket kell támasztanunk a fiatal nemzedék politikai és eszmei felkészítésével szemben is. A fiatalok számára létre kell hoznunk a szükséges munkaalkalmakat és emellett gondoskodnunk kell gazdaságunk egyes ágazatainak munkaerőkkel való arányos ellátásáról, hogy ne kerüljön sor a munkaerő-szükséglet és létszám közötti aránytalanságok elmélyülésére, pl. a mezőgazdaságban. Végső soron nem tarthatjuk normálisnak azt, hogy évente több millió hetet kell brigádmunkában ledolgozni a mezőgazdasági munkálatok biztosítása érdekében. Természetesen, még hosszabb Ideig eltart, amíg megoldjuk a mezőgazdasági munkaerő egész évben való maradéktalan kihasználásának, másrészt pedig különösen a betakarítás idején az idénymunka zökkenőmentes elvégzésének kérdését. A jelenlegi állapotba azonban nem törődhetünk bele, és ezért, ha a mezőgazdasági megbízotti hivatal, a Szlovák Tervbizottság és természetesen az SZNT elnöksége is az eddiginél nagyobb figyelmet szentel ennek a problémának. A mezőgazdaságot elsősorban azért említem meg, mivel Szlovákiában továbbra is ez az az ágazat, amelyben valóban sok még a tartalékunk és ahol gyorsan növelhetjük mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztést. Szövetkezeteink és állami gazdaságaink életképessége ellenére is látnunk kell, hogy számos komoly problémát még nem sikerült megfelelő módon megoldanunk. Ide tartozik elsősorban a hegyvidék és a hegyaljai területek kérdései, hiszen ezek a területek felölelik a mezőgazdasági föld több mint 30 százalékát. A mezőgazdasági termelésnek súlypontja azonban Dél-, Kelet- és NyugatSzlovákia síkságain, illetve a Vág, a Garam és az Ipoly stb. jó termőtalajú völgyeiben van. Ezért erőnk teljéből törekedni fogunk arra, hogy az adott feltételek szerint minél gyorsabban fejlesszük ezeken a területeken a termelést. A szakosítás, a termelés összpontosítása, a bonyolult gazdasági kérdések, a faj tenyészállatok tenyésztése, a munkafolyamatok gépesítése stb., — ezek azok a kérdések, amelyekkel a földművelésügyi minisztériumnak és megbízotti hivatalnak a tudományos intézetekkel, illetve a járási mezőgazdasági igazgatóságokkal vállvetve a lehető legrövidebb időn belül meg kellene vívniuk a döntő csatát. Ezeknek az Irányító szerveknek munkásságából erélyesen ki kellene küszöbölnünk a mezőgazdaság régi adminisztratív és szigorúan központosított Irányításának csökevényeit. Határozottan törekelniük kell a mezőgazdaság kulcsfontosságú feladatainak teljesítésére, összhangban a párt követelménvével, hogy a mezőgazdaság érje el az Ipar színvonalát. A szlovákiai termelőerők fejlesztése megkívánja, hogy komplex módon kiaknázzuk nyersanyagforrásaink tartalékait ls. A fa rendkívül rossz felhasználása annnak szigorú felülvizsgálására ösztönöz bennünket, vajon helyesen gazdálkodunk-e más nyersanyagforrásokkal ls, főleg a nem érctartalmú nyersanyagokkal? Bár számolunk vele, hogy az új irányítási rendszer teljesmérvű alkalmazása után érdekeltté teszi a vállalati kollektívákat a hazai nyersanyagbázis jobb kiaknázásában, még sem támaszkodhatunk a további tartalékok feltárásában kizárólag erre a tényezőre. Az SZNT szervei ezért a kongresszusi határozatok szellemében továbbra is megfontolt javaslatokat terjesztenek elő, hogy maradéktalanabbul és komplexebb módon kihasználjuk Szlovákia valamennyi nyersanyagforrását. Gondolok pl. a vízzel való gazdálkodásra, a folyamok szabályozására, a vízvezeték és csatornarendszerek építésére, a talajjavításra, az öntözőrendszerek létesítésére, és végső soron az erdők felújítására is, aminek rendkívül nagy vízgazdasági jelentősége van. A szocialista építés során ezen a téren sokat tettünk, a vízellátás kérdései azonban távolról sincsenek megoldva sem országos, sem szlovákiai viszonylatban. Megbocsáthatatlan vétek lenne, ha törekvésünk ezen a téren megcsappanna. Ellenkezőleg, tekintettel a mezőgazdasági termelés növekedésére és a népgazdaság többi ágazata fejlesztésével kapcsolatos növekvő vízellátási Igényekre, rendszeresen törődnünk kell a vízzel való gazdálkodás kérdéseinek megoldásával. Nézetem szerint nincs semmi okunk halogatni a Liptovská Mara-I vízduzzasztó építését, mivel ismeretes, hogy a Duna mellett ez lesz a köztársaság leghatékonyabb energetikai vízi erőműve, amely sokoldalú hasznot hajt majd. A kongresszusi ülésterem ablakai alatt haszontalanul elfolyik a Duna óriási vízi energiája. Valóban nagyszerű érzés, ha mi, egy ilyen kis nemzet, ma reálisan fontolóra vehetjük azt a feladatot, hogy béklyóba verjük és kihasználjuk ezt az óriási energiát, és így nemcsak végérvényesen elhárítsuk a katasztrofális árvizek évszázados veszélyét, hanem egyben a Magyar Népköztársasággal együtt' több száz megawatt villanyenergiára tegyünk szert. A dunai vízi erőműnek előkészületi munkálatai, beleértve a nemzetközi egyezményeket, olyan szakaszhoz értek, hogy határozottabban kell hozzálátnunk a jóváhagyott tervek valóraváltásához, természetesen népgazdaságunk lehetőségeihez mérten. Rá szeretnék mutatni a társadalmi és az egyéni fogyasztás néhány kezdeményezőbben megoldható kérdésére is. Iskola- és egészségügyünkben, a lakásépítésben és lakáskultúra terén Szlovákiában számos komoly feladat vár ránk. Az SZNT szerveinek, és főleg a szlovák műszaki bizottságnak, az SZNT jogi bizottságának tapasztalatai azt mutatják, hogy pl. a lakáskérdés megoldásával, főleg az egyéni lakásépítkezés viszonylatában, rendkívül sok a felesleges, bürokratikus és adminisztratív ballaszt, úgy, hogy érdemes felszámolnunk az akadályokat, hogy az eddiginél gyorsabban oldhassuk meg a lakáskérdést. Szlovákiában ez a követelmény annál is Inkább előtérbe kerül, mivel a következő 10—15 esztendőben gyorsabban fog gyarapodni a fiatal családok száma, amelyeknek jó lakást kell biztosítanunk. A szlovákiai termelőerők fejlesztésének csupán néhány kérdését érintettem. Szeretném biztosítani a kongresszus küldötteit, hogy az SZNT határozottan és az egységes csehszlovák gazdaság szükségleteivel teljes összhangban áll hozzá a fennálló tartalékok feltárásához és kiaknázásához. Amint már bevezető szavaimban említettem, Szlovákia gazdaságának gyors fejlesztése az egész csehszlovák népgazdaság ütemes és dinamikus fellendítésének egyik döntő feltétele. Az SZNT ezért ereje teljéből törekedni fog arra, hogy Szlovákia fejlesztése tartósan elősegítse népgazdaságunk konszolidálását, hogy Szlovákia forrásait és tartalékait maradéktalanul felhasználjuk az egész népgazdaság, és így a két testvérnemzet élete és kulturális színvonalának fellendítése érdekében, ahogy azt Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIII. kongresszusa feladatként tűzi majd elénk. Nemzeteink és nemzetiségeink ! igazi egysége FRANTIŠEK DVORSKÝ elvtárs, az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának vezető titkára Kerületi szervezetünk munkájára a politikai egység és az akcióképesség eléréséért folytatott harc, valamint a párt gazdasági célkitűzéseinek biztosítására Irányuló igyekezet volt a jellemző. Hogyan változott alapszervezeteánkben és pártszervezeteinkben a pártmunka tartalma és módszere, azt legjobban bizonyítják az évzáró taggyűlések eredményei, valamint a járási pártkonferenciák tárgyalásai. A CSKP XII. kongresszusa után kerületi pártszervezetünk bonyolult problémákkal foglalkozott, s az eredmények lényegesen befolyásolták a politikai szervező és nevelő munka további sikeres fejlesztését. Intenzív politikai tevékenységet fejtettünk ki 1963ban a CSKP Központi Bizottságának áprilisi plénuma után. A terjedelmes sokoldalú vita pozitív, de ugyanakkor negatív nézeteket is felszínre hozott. Bizonyára még emlékezetünkben van poltikai és gazdasági életünk ezen bonyolult időszakának képe és azok az ideológiai és politikai problémák, amelyeket az áprilisi plénum határozataival kapcsolatban oldottunk meg. A pártszervezetekben, valamint a nyilvánosság előtt folyó vitában alapvető fordulatot hozott a CSKP Központi Bizottságának az új irányítási rendszer bevezetéséről hozott határozata. Azok a problémák, amelyeket a tökéletesített irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatban kellett megoldanunk, gyakran háttérbe szorították a meddő vitát, mert a Központi Bizottság határozata, tézisei számos égető kér-< désre adtak választ. Jelenleg azok élvezik a pártszervek és szervezetek és a nyilvánosság támogatását, akik a problémákat helyesen oldják meg és helyesen magyarázzák. A kerületi pártszervezet bebizonyította akcióképességét és magas politikai fejlettségét a dél-szlovákiai árvíz, a mentési és a faluépítési munkák idején. Ebben a súlyos helyzetben jutott kifejezésre nemzeteink és nemzetiségeinek igazi egysége. Közel 200 ezer hektárt öntött el a víz, s néhány napon belül több mint 53 ezer embert kellett kilakoltatni. Tízezer gazdasági állatot szállítottunk el. Az árvíz után kiderült, hogy a több ezer megrongált lakáson kívül 4000 ház teljesen romba dőlt, több iskola, üzlet összedőlt és több száz kilométer hosszú úthálózat ment tönkre. Több mint 1400 mezőgazdasági épület erősen megrongálódott. A helybeli lakosok munkaaktivltása, az anyagi és pénzügyi segítség — amit a CSKP Központi Bizottsága határozatának értelmében a kormány nyújtott —. a védnökségi Járások nagy segítsége nemcsak a mi kerületünkből, hanem az egész országból, lehetővé tette, hogy az árvíz területén rövid idő alatt olyan feltételeket teremtettünk, hogy a lakásalap, az iskolák, a mezőgazdasági termelés felújításának feladatait még ebben az évben teljesíthetjük. Ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a (Folytatás a 6. oldalon)