Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-14 / 131. szám, szombat

AZ SZLKP KONGRESSZUSÁNAK VITÁJA (Folytatás a 4. oldalról) ám a sérelmek és a rossz eltávolítására irányul valamennyi számunkra közös területen. S akkor a valóban művészi alkotásban politikai arculatot kap. Ez nem azt jelenti, hogy a művészetnek egyenesen és közvetlenül kell hatnia, mint a mindennapi agitáció fegyverének. Ha még ma is találkozunk olyan irányzatokkal, amelyek a művészetnek csupán haszonelvű jellegét hangsúlyozzák, ezek a művészi alkotásokhoz fűződő, valamikori érzéketlen viszony következményei, olyan viszonyé, amely egyrészt jóindulatú vállveregetésben, másrészt a szinte megkövetelt pártfogásban nyilvánult meg. Ezek az évek a politika és a művészet kapcsolatának még egy érdekes oldalát világították meg. Csaknem minden esetben, amikor a politikai, gazdasági vagy nevelő szférában problémák merültek fel, „hálás" célpont a támadásra a művészet volt. Igaz, a művészet nem térhet kl a kritika elől, sőt a közéletnek ez az egyetlen területe, amely mindig programszerűen ápolta a bírálatot. Am ennek a kritikának a művészetet mint művészetet kell értelmeznie és nem a gyakorlatilag alkalmazható használati utasítások és Irányelvek összességének. Az elmúlt időszakban irodalmunkban új tehetségek jelentkeztek, melyek sokban elősegítették a művészi kifejezőeszközök differenciálódási folyamatát. A fiatal irodalmi nemzedék felsorakozásával új problémák, ellentétek és félreértések merülnek fel. Ezek ugyan egészen természetesek, ám nem érthetjük meg őket, ha nem értjük teljesen egész társadalmunk válságos helyzeteit. Az új nemzedék a maga módján jelzi azokat a hibákat, amelyek túlságos mély gyökeret vertek társadalmunk szervezetében. Ne áltassuk magunkat. Ez a nemzedék éles bíráló szemmel nézi az idősebbeket és könyörtelenül leleplezi erkölcsi bizonytalanságaik minden esetét, gyakori álszenteskedését, a személyi kultusz okozta sérelmeket és megrázkódtatásokat, a korlátozások, tilalmak és hatalommal való visszaélés rendszerét és a már elévült szempontok és állásfoglalások tartósítására irányuló törekvéseket. Csak az élő példa az, ami valóban hat, a konkrét bizonyságok, hogy az új harcos gondolatok nem vesznek el a hivatalos Iratok tömkelegében. Le kell szögeznünk, hogy a papírmunka, a tevékenység formai kimutatása minden időben a kezdeményezés ellensége volt, mindig közönyt szült. A közöny és passzivitás nemcsak a kispolgárok lelkivilágát fertőzi meg, hanem hatalmába keríti a becsületes és lelkes embereket is. Mindig a társadalmi tudat hanyatlásával függ össze, amikor elmélyül az ellentét az elmélet és a gyakorlat között, amikor az ember nem érzi az irányítás minden fokán a kezességet, hogy helyes nézeteit, gondolatait valaki is komolyan veszi. A pártmunkában már beletanulunk ebbe a módszerbe, de éppen a legérzékenyebb helyeken, ahol az ember a személytelen és névtelen hivatallal, vagy szolgáltatással kerül közvetlen Rapcsolatba, még sok a bürokratizmus. A fejlett szocialista társadalomban lassan, de biztosan lelepleződik a közéleti dolgozók típusa, a hivatásos hordószónok, az a típus, amely Mináč egyik elbeszélésében így jellemzi önmagát: „Ez a mi sorsunk, hogy mindenhez kell értenünk, de tulajdonképpen nem értünk semmihez sem." Teljes szakképesítést az irányítás minden fokán, ez nemcsak a nap jelszava, hanem alapvető feltétel, történelmi szükségszerűség is, ami nélkül nincs előre út. S ez az oka annak, hogy kommunista pártunk mai gigantikus törekvései a tökéletesített irányítási rendszer elveinek következetes megvalósítására olyan közel állnak íróközösségünk gondolataihoz és vágyaihoz. A szlovák irodalom és művészet, a szlovák nemzeti kultúra az utóbbi években gazdagon kifejlődött és olyan eredményeket hozott, amelyekre méltán büszke lehet népünk. A szlovák kulturális frontnak immár hagyománya, hogy azokban az időszakokban, amikor kenyértörésre került sor, mindig hűségesen állt népe oldalán és odaadóan harcolt azért, amiért napjainkban is küzd — a haladás, az igazságosság eszméiért, közös ötágú csillagunkért, az emberiség boldogságának csillagáért. Az új irányítás első tapasztalatai HERBERT ĎURKOVIČ elvtárs - Martin Mint ismeretes, az új irányítási rendszer bevezetésének első lépései egybekapcsolódtuk iparunk termelési-műszaki alapjának átszervezésével. Ekkor létesült termelési-gazdasági egységünk: a nehézgépipari üzemek trösztje ls, martini székhellyel. A cseh kerületek három üzeme mellett Ide tömörültek a szlovákiai nehézgépipari, döntő jelentőségei üzemek is. E termelési-gazdasági egység létrehozásával sor került arra, hogy a kutatásokért, a tervezésért és az olyan igényes gyártmányok szerkesztéséért, mint például a motoros mozdonyok, robbanómotorok, motoroskocsik és vagonok, valamint egész sor további termékek fejlesztése a Szlovákiában székelő irányító szervre hárul: Ugyanakkor helyesnek tartom hangsúlyozni, hogy a cseh üzemekkel — melyek számára termelési gazdasági egységünkben közel 14 000 alkalmazott dolgozik a teljes 47 000-ből — való kapcsolatunk és együttműködésünk valóban kedvezően alakul. így a kapcsolatok és együttműködések új időszakába léptünk az olyan hagyományos termelési-gazdasági egységekkel, mint például a prágai CKD, a plzeňi Skoda Müvek stb., amelyekkel szerződésben kötöttük ki a munkamegosztást, a fejlesztést a társadalmi termelési ágazatok termelésében. A szerződések megkötése gyakorlatilag meghatározta termelési-gazdasági egységünk helyét a csehszlovák gépiparban. A továbbiakban arról van sző, hogy ezeket a fedezet szempontjából is reálisak. Az új gazdaságirányítás elemeinek bevezetését — folytatta — egyértelműen pozitívan kell értékelnünk, s igazolnunk kell, hogy fokozatosan megteremtik valamennyi termelési gazdasági egység, vállalat és üzem számára a sokat emlegetett vállalkozási területet. A gazdasági feladatok objektivizálása — egységesen a köztársaság valamennyi gazdasági szervezete számára — nagy haladást jelent a szubjektív elemek kirekesztése terén, mind a feladatok felbontását, mind pedig a központi szervek által irányított kisebb szervezeti egységek irányítását illetően. Az egységes befizetések bevezetése érvényességük kezessége mellett, mint hosszú lejáratú gazdasági eszköz, további területet biztosít az üzem tevékenysége számára a tartalékok és kezdeményezések kihasználása terén, a termelés irányításának valamennyi fokozatán. Szeretném figyelmüket felhívni az olyan, véleményünk szerint tipikus jelenségekre, amelyek az új irányítási rendszer kidolgozásánál mindeddig nem voltak megoldva. Ügy gondolom, ilyen jelenségnek kell tekintenünk az olyan előnyök elégtelen kihasználását — a köztársaság viszonyai között, — amilyeneket a termelés területi koncentrálása rejt magában. Beruházási eszközeinket igen felapróztuk és sok esetben a helyi tényezők és felsőbb szervek dolgozóinak szubjektív nézete döntött bizonyos beruházásokról, tekintet' nélkül azok hatékonyságára és társadalmi hasznosságára. Az ipar építésénél — a termelés koncentrálása előnyeinek figyelembevételén kívül — az egyes ipari központokban igen gyakran elhanyagolták a megfelelő munkaerők dotálásának kérdését. Ez jelentős társadalmi problémákat hoz magával. Nehézgépipari jellegű üzemeink feltételei között — tekintettel arra, hogy nincs meg az egyensúly a férfiak és nők munkalehetőségei kőzött — ez a szakmunkások és technikusok magas munkaerőhullámzását hozza magával. Ďurkovič elvtárs ezt követően a jutalmazás kérdésével foglalkozott. A jelenlegi fizetési előírások — mondotta — fékezik a technikusok kezdeményezését, s korlátozzák munkájuk társadalmi hasznosságát. Alapjában véve a technikus konstruktőrök, tervezők, termelésszervezők, ekonőmus, nálunk a funkció betöltéséért kapja a jutalmat, nem pedig munkájáért és eredményeiért. Nem feledkezhetünk meg a gépiparban a segédmunkások fontos csoportjáról sem. A kiutat a fizetési előírások megváltoztatásában, a szabadabb kezű jutalmazásban és az olyan légkör létrehozásában látjuk, melyben a felelőtlenség és a rossz munkaviszony következtében lemaradozó dolgozók létbizonytalanságot érezzenek. Végezetül a felszólaló egész sor javaslatot terjesztett elő a nehézgépiparhoz tartozó vállalatok problémáinak megoldására. A szakszervezeteket arra vezetjük, hogy kivegyék részüket a feladatok teljesítéséből VOJTECH DAUBNER elvtárs felszólalása szerződéseket, amelyeket jóváhagyott a szakágazat is, a gyakorlati tevékenységben senki sem sértse meg. Bonyolult gépipari termékek kutatásáért és fejlesztéséért vállaltuk a felelősséget. Olyan feladatra vállalkoztunk, melyre — s ezt be kell ismernünk — ma csupán részben vagyunk felkészülve. A kutatási-fejlesztési alap számára a legközelebbi öt évben további mintegy 1000 technikust kell felvennünk — se téren egyedüli forrásaink a közép-, szak- és a főiskolák. Meg kell azonban mondanunk, hogy az 1970-ig szóló ötéves terv összeállítását szabályozó irányszámok lehetetlenné teszik e létkérdés megoldását. Ugyanakkor a tudományos, kutatási és fejlesztési alap növekedése, mellyel 1970-ig számolunk, csupán az összehasonlítható hagyományos gépipari termelési-gazdasági egységek jelenlegi színvonalának elérését jelenti. E kérdés megoldása alapvető feltétele annak, hogy termelési-gazdasági egységünk sikeres munkát végezzen. Számolunk azzal, hogy az új tervszerű irányítási rendszer alapelveinek gyors ütemű megvalósítása ezen a téren nem köti gúzsba kezünket és gazdasági tevékenységünkben önmagunk megteremtjük az eszközöket arra, hogy fedezzük a szükséges fejlesztési dolgozók számát. Felszólalása további részében szemléltette az első negyedévben elért gazdasági eredményeket, majd rámutatott, hogy a vázolt elképzelések a pénzügyi Elvtársak, tisztelt küldöttek! Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága tavalyi januári ülésén részletesen foglalkozott a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom helyzetével és feladataival a népgazdaság tervezése és irányítása tökéletesített rendszerének feltételei között. A célkitűzéseknek, az állam, a gazdasági szervezetek ős az egyének távlati érdekeinek egysége alapján úgy véltük, hogy az időszerű társadalmi, csoportos és egyéni érdek Is fedi egymást. Ennek következménye volt a nem eléggé mélyreható munkamegosztás és az a nem reális elképzelés, hogy az emberek tetteikben saját közvetlen érdekeik ellen lépnek fel. Nemegyszer a kívánságban valóságot láttunk. Nem tudatosítottuk, hogy minden láncszemnek meg vannak a feladatai. Az állam határozza meg a termelési célkitűzésüket és a termelést kötelezően szabályozó előírásokat. A gazdasági vezetésnek ezekkel az előírásokkal összhangban kell elérnie a lehető legjobb műszaki és gazdasági eredményeket. A szakszervezetek feladata részt vállalni az állam által meghatározott rendszabályok kidolgozásából, gondoskodni betartásukról, kialakítva a munka, Illetve a munkaképesség és a munkaerő újratermelésének kedvező feltételeit. Ettől függ a termelés jövedelmezősége, minősége és hatékonysága, ami a dolgozók elsőrendű érdeke. A gazdasági vezetésnek nem szabad helyettesítenie a szakszervezetet és az államot, de a szakszervezet sem helyettesítheti a gazdasági vezetést és az államot. Ma az üzemek — beleértve az új üzemeket is — műszaki ós szervezeti ellátottsága gyakran nem felel meg a munka biztonsága és higiéniája alapvető követelményeinek. A munkabalesetek következtében naponta 3400 dolgozónk marad ki a munkából. Ez .annak a következménye, hogy a vállalatok és a vállalatok felettes szervei a társadalmi érdekre hivatkozva elodázták a biztonsági és a higiéniai berendezések termelését és vásárlását. Igaz, meg kell mondanunk, hogy a munkabalesetekért felel a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom is, mivel nem fejtett ki megfelelő nevelőmunkát és nem akalkalmazza következetesen az ellenőrzés törvényben rögzített Jogát. Hasonlóképpen a társadalmi érdekre hivatkozva elodázták a levegő és a folyóvizek szennyezettsége kérdésének megoldását is. Késedelmet szenvedett a dolgozók munkába való szállításának tökéletesítése, a közszolgáltatás és a kereskedelmi hálózat bővítése, a munka- és az életkörnyezet jelentős javítása. Vállalatalnkat a szocialista állam megbízásából a gazdasági szervek irányítják. A termelési folyamat megköveteli a direktív irányítást, de a szocialista termelési mód előnye éppen abban rejlik, hogy a termelés Irányításában a dolgozók aktivitására és kezdeményezésére támaszkodhatunk. A Szakszervezetek Központi Tanácsa küldöttségének a prágai Várban tett legutóbbi látogatása során Novotný elvtárs megemlítette nekünk, mily fontos elmélyíteni a dolgozók részvételét az irányításban. Kérdéses — mondotta ez alkalomból — vajon egy nagy szakágazati vállalatban egy embert, az igazgatót kell megbíznunk a döntés jogával. A szocialista termelés erejét a szilárd központi irányítás egybefűzöttsége a széles körű szocialista demokráciával és a szocialista önigazgatással alapozza meg. A dolgozóknak, hogy betölthessék ezt a szerepet és részt vállalhassanak a termelés Irányításából, sajátos szervezetre, a szakszervezetre van szükségük. A szocialista termelés is igényli a szakszervezeteket, mivel egészségesen befolyásolják az Irányítás színvonalának emelkedését, a gazdasági vezetést Jobb munkára serkentik. A gazdasági vezetés és a szakszervezetek munkája felelősséggel jár. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak ezen felül a dolgozók érdekében olyan szabályozó szerepet Is be kell töltenie, nehogy a gazdasági kérdések miatt megfeledkezzenek az emberről. Ezt a célt szolgálja a kollektív szerződés ls, melynek jelentősége mind jobban elmélyül. Ennek a körülménynek szem előtt tartásával látnak hozzá a szakszervezetek azoknak a kérdéseknek a megoldásához, amelyek az üj irányítási rendszer érvényesítése folyamán felmerülnek. Ennek során felhasználják az elmúlt 21 esztendő minden tapasztalatét. Nem csökkent a szocialista munkaverseny jelentősége. Az új irányítási rendszer lehetővé teszi, hogy az egyének és a kollektívák versengésének eredményeit országos viszonylatban felmérjék és értékeljék. A jól megszervezett szocialista munkaverseny száműzi majd a közömbösséget és a fegyelmezetlenséget. Ennek a versenynek az élén a szocialista munkabrigádok állnak. Jelenleg 25 ezer ilyen brigád működik, több mint 250 000 taggal. Már Csehszlovákia Kommunista Pártjának XII. kongreszszusa céltudatos politikai-nevelő munkára és a szakmai nevelésben nyújtandó segítségre ösztönözte a szakszervezeti mozgalmat. A CSKP januári központi bizottsági ülése ebben látja a szakszervezetek elsőrendű feladatát. Számos üzemben ezt megértették és a szakszervezeti szervek a gazdasági vezetéssel karöltve kialakították a továbbtanulás, a szakképesítés elnyerésének feltételeit. A szilárd üzemi művelődési rendszer kiépítésének tapasztalatalt érvényesíteni kell további üzemekben, főleg a nemzeti bizottságok által irányított kis üzemekben. Itt ugyanis ma nem gondoskodnak megfelelően a dolgozó emberről és ezeknek az üzemeknek a száma a közeljövőben gyarapodni fog. A szakszervezeteknek, de a pártszervezeteknek is különleges figyelmet kell szentelnünk a 15 éves korhatárt elérő fiataloknak. Azoknak ls, akik tanoncviszonyba lépnek, azoknak is, akik közvetlenül munkába állnak. Az üzemek többségében a fiatalok nevelésének és oktatásának feltételei nagyon alacsony színvonalúak. Nemcsak a pénzellátás, a tantermek, az laternátusok, a gépi berendezés kérdéséről van itt sző, hanem a nevelők színvonaláról, az FSZM üzemi bizottságának, illetve a párt alapszervezeti bizottságának kapcsolátáról a fiatalokkal. Ezek a tényezők ugyanis biztosítják a fiatalok helyes nevelését és oktatását, kialakítják nézeteiket. Ezért feltétlenül szükséges a CSISZ és az FSZM együttműködésének elmélyítése, egyes szerveik ós szervezeteik minden fokán. A szakszervezetek fontos feladata a tudományos és műszaki-gazdasági propaganda gyakorlása. Számtalan felmérés igazolta a dolgozók kezdeményezése és munka iránti. viszonya összefüggését a termelési tájékozottsággal, a munka eredményeivel. Minél tájékozatlanabbak az emberek, annál kevesebb a kezdeményezés, annál gyengébbek az eredmények. Ez a kézenfekvő igazság még nem szivárgott be a gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek tagjainak tudatába. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a világ azon néhány országa közé tartozik, amelyek munkatörvénykönyvvel rendelkeznek. A munkatörvénykönyv és a IV. össz-szakszervezeti kongresszus határozata a FSZM üzemi bizottságainak helyzetéről jogilag lehetővé teszi, hogy a szakszervezeti szervek küldetésüket betölthessék. Ennek alapján kivehetik a részüket a legfontosabb munkajogi kérdések eldöntéséből. Ä szakszervezeti szervek kötelesek élni ezzel a jogukkal. így megakadályozzák a konfliktusok kialakulását a gazdasági szervezet és az olyan dolgozók között, akik fékezik a termelést és alássák mind a gazdasági vezetés, mind a szakszervezet tekintélyét. Ezen a téren a szakszervezeti szervek a párt alapszervezeteire fognak támaszkodni. A Szlovák Szakszervezeti Tanács a szakszervezeti szervezeteket és szerveket arra fogja vezetni, hogy teljesítsék Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának és Csehszlovákia Kommunista Pártja XIII. kongresszusának határozatait. |Folytatás a S. oldaloa)