Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-13 / 130. szám, péntek

Beszámoló az SZLKP Központi Bizottságának tevékenységéről (Folytatás ai 5. oldalról) tőséget nyer a mezőgazdasági termelés fejlesztése, A CSKP Központi Bizottsága a XII. kongresszus után számos intézkedést tett elsősorban a szövetkezeti parasztok anyagi érdekeltségének növelése és jobb szociális biztosítása érdekében, a jövedelemelosztás és a hitelnyújtás rendszerének, valamint a mezőgazdasági termelés tervezésének módosítására. Kibővült, s egyidejűleg minőségileg ls megjavult a mezőgazdaság anyagiműszaki alapja, ami különösen a kemizálásnak, a takarmányelőkészítőipar kiépítésének, valamint a talajjavítás, s az öntözőrendszerek céljait szolgáló beruházások növelésének köszönhető. A CSKP XII. kongresszusát követő Időszakot az irányítás új módszereinek keresése jellemzi. Oj vállalaton felüli szerveket, mezőgazdasági termelési igazgatóságokat létesítettünk azzal a céllal, hogy az eddiginél jobban oldják meg a lemaradozó vállalatok termelési problémáit, szélesebb körben juttassák érvényre a mezőgazdasági termelés szakosítását és központosítását, népszerűsítsék a progresszív nagyüzemi termelési technológiát, elősegítsék az ésszerűbb termelési s munkafolyamatok bevezetését. Az SZLKP Központi Bizottsága — tekintettel a termelés természeti és gazdasági feltételeinek bonyolultságára és változatosságára, valamint arra, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok még mindig igen nagy földterületet művelnek meg — rendkívül nagy Jelentőséget tulajdonít a pártszervezetek politikai-szervező tevékenységének. A szlovákiai mezőgazdaság fejlesztésének jelentősen kellett volna hozzájárulnia ahhoz, hogy a termelés belterjességével fokozatosan megszűnjenek a Szlovákia s a hasonló természeti feltételű cseh országrészek közötti különbségek. Emlékszünk rá, hogy a mezőgazdasági dolgozók a CSKP XII. kongresszusa, a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadulása 20. évfordulója napjaiban szocialista kötelezettségeikben milyen célokat tűztek maguk elé a termelési, és a felvásárlási terv teljesítésében. Kongresszusunk küldötteinek alkalmuk van megítélniük mennyire emelkedett nálunk az agro- és zootechnikai Intézkedések színvonala, mily mértékben fokozódott a gépek, a vegyszerek hasznosítása, hogyan növekedett a minőségi tervmutatók jelentősége. Ezek a törekvések különösen az állattenyésztési tervfeladatok teljesítésének megjavulásában mutatkoztak meg. Ennek köszönhető, hogy gyorsan kiküszöbölhettük az állattenyésztési termékekben 1963-ban és 1964 első felében észlelt fogyatékosságokat. Szlovákiában az 1962-ben elért eredményekhez viszonyítva 1965-ben 14 százalékkal több tejet, 18 százalékkal több húst és 35 százalékkal több tojást vásároltak fel. Ez idén is sikeres az állattenyésztési termékek felvásárlása. Engedjék meg, hogy kongresszusunkon elismerésünket és szívből jövő hálánkat fejezzem ki a szövetkezeti tagoknak és valamennyi mezőgazdasági dolgozónak a sikeres munkáért. Szlovákiában nemcsak a síkságokon, hanem a hegyvidéken és a hegyalaji területeken sem sikerült a növénytermesztésben hasonló jó eredményeket elérni. Jóllehet ennek érdekében számos intézkedést foganatosítottunk. Két aszályos év, valamint a múlt évi délszlovákiai árvíz és számos más — különösen a lemaradozó mezőgazdasági üzemekben észlelhető — szubjektív jellegű fogyatékosság következtében nem sikerült terv szerint feltöltenünk az állami alapokat, aminek külkereskedelmünket illetően súlyos következményei voltak. Az elárasztott területek takarmánytermelésének kiesése csakis azért nem nyilvánult meg az állattenyésztési termelés, vagy a gazdasági állatállomány rohamos csökkentésében, mert pártunk vezetésével együttérzésből fakadó mozgalom indult országszerte. Az a tény, hogy Dél-Szlovákia elárasztott területein új élet kezdődött, s az országos és a szlovákiai szervek rugalmasan, határozottan intézkedtek — népünk erkölcsi-politikai egységét, hazánk dolgozóinak együttérzését bizonyítja. Elismeréssel és köszönettel tartozunk mindazoknak, akik az elköltöztetett lakosságról, a lakások, az iskolák, a mezőgazdasági épületek tatarozásáról, felépítéséről, valamint arról gondoskodtak, hogy minél előbb felújuljon a gazdasági élet azon a területen, amelynek mezőgazdasági termelése jelentősen befolyásolja az országos alapokat. Az árvíz sújtotta terület dolgozói megtesznek minden tőlük telhetőt, hogy már ez idén teljesítsék és túl is szárnyalják a mezőgazdasági termelés és a termékfelvásárlás tervfeladatalt. A felújítási munkálatokkal egyidejűleg elvégzett őszi és tavaszi mezőgazdasági munkák eredményessége a dolgozók nagy munkaaktivitását bizonyítja. Elvtársak) A kongresszusunkon részt vevő küldöttek rendelkezésére bocsátott anyag rámutat a szlovákiai mezőgazdasági termelés fejlesztésének irányzataira. Szlovákiában az 1948-ban elért eredményekhez viszonyítva a teljes mezőgazdasági termelés 145,4 százalékra, az árutermelés 272,5 százalékra emelkedett, s ugyanakkor rendszeresen nőtt a munkatermelékenység is. Jóllehet a Szlovákiában elért ütem sokkal gyorsabb az országos átlagnál, a növekedés mégis túl lassú és nem tart lépést gazdaságunk szükségleteivel. A növénytermesztés, de különösen a takarmánytermesztés lemaradásának megszüntetése, a javított talaj adta feltételek gyorsabb hasznosítása, a lemaradozó mezőgazdasági üzemek jelentős részében rendelkezésre álló tartalékok kiaknázása, a progresszív technológiai eljárások, s a különböző mezőgazdasági szolgáltatások bővítése az a jelentős tartalék, amelynek mozgósításával meggyorsíthatjuk a mezőgazdasági termelés növelését. Ily módon nagyobb mértékben járulhatunk hozzá köztársaságunk egységes gazdaságának megszilárdításához. A szlovákiai növénytermesztés alacsony színvonala, s a termelés eltérő feltételei figyelembe vételével megkülönböztetetten kell hozzáfognunk a mezőgazdasági termelési problémák megoldásához. Látnunk kell, hogy a termelés fejlesztése a hegyvidéken és a hegyaljai területeken különösen bonyolult feladat. Ojabban bizonyos intézkedéseket teszünk a mezőgazdasági munka tökéletesebb gépesítésére, sikeresen növeljük a rétek termékenységét és terjesztjük a hígtrágyásgazdálkodást, gyarapítjuk a szarvasmarhaés a juhállományt. Ezzel az első lépéseket megtettük az említett területeken a termelésnövelés problémáinak átfogó megoldására. Mindeddig nyílt kérdés a széna betakarítása, tartósítása és tárolása. Nem szűnt meg a téli és a nyári takarmányalap aránytalansága, nem oldódik meg kellőképpen a munkaerők kihasználásának kérdése, túl nagyok a termelési kiadások, és elhúzódik a mezőgazdasági termelés szakosítására, központosítására kidolgozott tervek teljesítése. Lényegében már 1965-ben befejeződött a kelet-szlovákiai síkság árvízmentesítési munkálatainak első szakasza. 130 ezer hektárnyi mezőgazdasági területen foghatunk hozzá a belterjes mezőgazdasági termelés megszervezéséhez. Szlovákiában évente több ezer hektárnyi vizenyős talajt csapolnak le, ugyanakkor jelentősen bővül az öntözött terület. Ezért gyorsabban, határozottabban kell kihasználnunk a termelés belterjességének lehetőségeit. Szlovákiában 1963 és 1965 kőzött azzal is lényegesen bővült a mezőgazdaság fejlesztésének anyagi-műszaki alapja, hogy egyre növekszik a mezőgazdasági gépek száma, a földművesek egyre több műtrágyát és vegyszert kapnak. Meg kell azonban mondani, hogy még mindig nem megfelelő a gépek kompletizálása és gyakran gyenge minőségű, alacsony műszaki színvonalú és csekély teljesítőképességű gépet kapnak a mezőgazdasági üzemek. Nem sikerült végérvényesen megoldani a mezőgazdasági üzemek pótalkatrészekkel való ellátását, vegyiparunknak is sokat kell még adósságából törlesztenie, ami elsősorban termékei minőségére vonatkozik. A CSKP Központi Bizottsága téziseinek vitájában is helyeselték, hogy a Központi Bizottság fokozott igényekkel lép fel a mezőgazdasági eszközöket gyártó ipari vállalatokkal szemben. E vállalatokban feltétlenül meg kell érteni, hogy mezőgazdaságunk nem teljesítheti feladatait, ha nem látják el idejében jó minőségű ipari termékekkel. Az egyes iparágak által előidézett fogyatékosságok következményeit számos mezőgazdasági üzemben még az alacsony színvonalú munkaszervezés, a dolgozók nem kielégítő szakképzettsége, és több gyengén gazdálkodó EFSZ-ben a nagy munkaerőhiány is növeli. Egyre jobban megmutatkozik, hogy a mezőgazdaság állandóan bővülő anyagi-műszaki alapja hatékony kihasználásának feltétele a munkaerők megfelelő létszáma, átlagos életkora és szakképzettségük magas színvonala. Szlovákiában még mindig tart az a folyamat, amely az állandó mezőgazdasági dolgozók létszámának csökkentéséhez vezet. A mezőgazdaságban állandó munkát vállaló fiatalok létszáma nem pótolhatja a természetes létszámcsökkenést, a nyugdíjba vonuló dolgozókat. A fiatal mezőgazdasági dolgozók megnyerésére és megtartására a díjazás, a munkaszervezés, a munka kulturális színvonala s a szociális feltételek gyakorolnak döntő befolyást, de nem utolsósorban az is, milyen az EFSZ-ek és az állami gazdaságok vezetőinek kapcsolata a fiatalokhoz. Állandó probléma a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóinak alacsony színvonala. Bár az utóbbi években jelentősen megnövekedett a mezőgazdasági közép- és főiskolát végzett dolgozók létszáma, jelentős részük még mindig az irányító, s más szervekben helyezkedik el, csak kevesen vállalnak munkát a mezőgazdasági üzemekben. Ezt az a tényt is bizonyítja, hogy a középiskolát végzetteknek csupán egyharmada, a főiskolásoknak csak egyhetede dolgozik közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben. A mezőgazdaság anyagi és káderproblémáinak hosszadalmas megoldása különösen a lemaradozó mezőgazdasági üzemekben — EFSZ-ekben és állami gazdaságokban — érezteti kedvezőtlen hatását. Jóllehet Szlovákiában állandó az EFSZ-ek gazdasági megszilárdulásának a folyamata, a termelés belterjességét tekintve az egységes földművesszövetkezetek egyharmada, s az állami gazdaságok egy része még mindig átlagon aluli eredményeket ér el. Ezekben az üzemekben találhatók a legnagyobb tartalékok, amelyeknek hasznosítása elősegítené a mezőgazdasági termelés belterjességének növelését. A járási mezőgazdasági termelési igazgatóságoknak, s a járási párt- és állami szerveknek ezért konkrét intézkedéseket kell foganatosítaniuk az említett üzemek gazdálkodásának fellendítésére. A CSKP Központi Bizottsága a XIII. pártkongresszus előkészítésének téziseiben hangsúlyozza, hogy mezőgazdaságunk fejlesztése egész társadalmunk ügye, népgazdaságunk megszilárdításának és fejlesztésének egyik alapvető feltétele. Ezért az 1966—1970. évi mezőgazdaságfejlesztési terv alapvető fontosságú célkitűzése — különös tekintettel a CSKP XII. kongresszusa utáni fejlődési irányzatokra — a mezőgazdasági termelés belterjességének minél nagyobb növelése. Az előző ötéves tervidőszakban elért eredményekhez viszonyítva Szlovákiában 196é-tól 1970-ig 18,3 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést és 22,1 százalékkal az árutermelést. A növénytermesztés növelését kulcsfontosságú feladatnak kell tekintenünk. Ez a cél csak a földalap maradéktalan, ésszerű kihasználásával és a hektárhozamok növelésével érhető el. Földműveseink különösen fontos feladata a gabona és a takarmány termesztésének lényeges növelése. Az állattenyésztési termelést illetően feltételezzük, hogy 1970-ig az eddiginél gyorsabb ütemben nő a gazdasági állatok, de különösen a szarvasmarha hasznossága és a tehénállomány, ami a tej, a hús és a tojás termelésének növelését, a piac jobb ellátását teszi lehetővé. A növénytermesztés és az állattenyésztési termelés belterjesebbé változtatásával kapcsolatos feladatok teljesítésének anyagi biztosítékát egyrészt talajjavítási és más célszerű építkezésekben, másrészt abban kell látnunk, hogy vegyiparunk egyre több műtrágyát és más vegyszert szállít. Jobb lesz az EFSZ-ek és az állami gazdaságok ellátása korszerű gépekkel, a GTÁ-k és a felvásárló vállalatok egyre jobban fejlesztik a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott szolgálatokat. Az utóbbiak takarmány előkészítő üzemek építésével megalapozzák a szükséges feltételeket, hogy a földművesek takarmánykeverékkel etessék a sertéseket s a baromfit. tgy évente megtakaríthatnak 300 ezer—340 ezer tonna szálastakarmányt. A mezőgazdaság céljait szolgáló tetemes beruházásokat úgy kell széthelyezni, hogy minél teljesebb legyen a hatékonyságuk. Ez egyaránt vonatkozik a saját eszközökre és a hitel útján kapott eszközökre. A mezőgazdaság távlati fejlesztését célzó Igényes feladatok teljesítése nemcsak a tárgyi jellegű problémák megoldását teszi szükségessé, hanem a mezőgazdaság tervszerű irányítása tökéletesített rendszerének következetes érvényesítését ís. E rendszer bevezetését komplex folyamatként kell értelmeznünk, melynek során fokozatosan megoldjuk az EFSZ-ek és az állami gazdaságok termelésének ütemét és a gazdálkodásuk megszilárdulását fékező problémákat. Megoldásuk sok leleményességet és kezdeményezést igényel az adott feltételeknek megfelelő Irányítás gazdasági eszközeinek következetes hasznosításában, az egészséges szocialista vállalkozó és versenykészség kibontakoztatásában, a munkaerők az állóeszközök, s a termelési feltételek maradéktalan kihasználásának megszervezésében, az önköltség csökkentésében, hogy érvényesülhessen az alapelv: ami a társadalom számára előnyös, az az üzem és az egyén számára is előnyös. Az anyagi érdekeltségnek elsősorban a termelési eredményekhez kell igazodnia, és ennek az elvnek a lemaradozó mezőgazdasági üzemekben is érvényesülnla kell. Ez a párt- és a gazdasági szervektől s a központi szervektől megköveteli, hogy fokozott s megkülönböztetett figyelemmel segítsék elő a termelés fejlesztését, mindenütt, de különösen a hegyvidéken, s a hegyaljai területeken, ahol nehezebbek a feltételek. Ennek érdekében minden mezőgazdasági dolgozó, különösen pedig a vezető dolgozók gondosan tanulmányozzák a mezőgazdaság irányításának tökéletesített rendszerét, amire különféle szemináriumok, szaktanfolyamok stb. adnak lehetőséget. Az EFSZ-ekben és állami gazdaságokban következetesebben kell pótolni a szakmai és politikai szempontból rátermett vezető dolgozók, de különösen a közgazdászok hiányát. Lehetővé kell tenni, hogy rátermett dolgozók bizonyos időt jó gazdaságokban töltsenek és megfelelő gyakorlatra tegyenek szert. Fontolóra kell venni azt is, hogyan lehet a legmegfelelőbben betanítani a közép- és főiskolát végzett fiatalokat, hogy minél rövidebb időn belül önállóan irányíthassanak és szervezhessenek. Meg kell nyerni a legjobb mezőgazdasági üzemek tapasztalt funkcionáriusait, s anyagilag érdekeltekké kell tenni őket abban, hogy új munkahelyükön hozzájáruljanak a szövetkezet vagy állami gazdaság színvonalának emeléséhez. Ki kell továbbá próbálni az elért eredményekkel összefüggő anyagi érdekeltség, s az anyagi felelősség újabb módozatait, a vállalaton belüli munkaszervezés, valamint a termelési és munkafolyamatok ésszerűsítésének új formáit, éspedig úgy, hogy azok alapjául a különböző termelési feltételeket igazoló elmélyített önálló elszámolási elvek szolgáljanak. E téren is megtettük már az első lépéseket és úgy véljük, hogy meg is hozzák a várt eredményeket. Szlovákiában nagyon eltérőek az EFSZ-ek és az ÁG-k feltételei, különböző termelésük, s gazdálkodásuk színvonala. Aránylag sok az egyénileg gazdálkodó paraszt. Mindezek következtében — a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszere bevezetésével kapcsolatban — a termelés széthelyezése folyamatában is fokozott figyelemmel kell kiválasztani a legmegfelelőbb gazdasági eszközöket. Ez a mezőgazdasági termelési igazgatóságok tevékenységének mélyreható módosítását teszi szükségessé. Köztudomású, hogy tevékenységükben — pozitív jellege ellenére is — még mindig túl sok az elavult adminisztratív munkamódszer. Szükséges, hogy munkájuk és szervezési felépítésük a konkrét helyi feltételekhez igazodjék. A tökéletesített irányítási rendszer az SZNT Földművelésügyi Megbízotti Hivatala helyzetének, munkastílusának, s módszereinek megváltoztatását is feltételezi, hogy minél eredményesebben elősegíthesse a szlovákiai mezőgazdaság fejlesztésével összefüggő bonyolult problémák megoldását. A CSKP Központi Bizottsága a XIII. pártkongresszus előkészítésének téziseiben hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági termelés tartós fejlesztése feltételeinek létrehozása folyamán mindinkább előtérbe lép a mezőgazdasági termelés fokozatos szakosításának, s központosításának szükségessége, mert ebben kell látnunk a mezőgazdaság belterjesebbé tételének egyik módját. A tökéletesített irányítási rendszer bevezetése szabaddá teszi az utat e célirányos folyamat előtt. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatalban, s a többi irányító szervben dolgozó kommunisták feladata lesz, hogy a hosszú lejáratú mezőgazdaság-fejlesztési tervjavaslatok, valamint az ötéves tervek kidolgozásakor a természeti és a gazdasági feltételek figyelembevételével tartsák szem előtt a termelés megfelelő széthelyezését. A mezőgazdasági termelés széthelyezésének tudományosan megalapozott módszere — a szakosítás — nem lehet ösztönszerű, azt minden járás feltételeinek megfelelően megfontoltan, alkotókészséggel kell érvényre juttatnunk. Ezzel kellő összhangban a legmegfelelőbb termelési technológiát kell alkalmazni és a legmegfelelőbb gépekkel s egyéb berendezésekkel kell ellátni a mezőgazdasági üzemeket. Egyidejűleg keresnünk kell a munkaszervezés és a díjazás új hatékony módozatait is, hogy ennek alapján mindenütt létrejöhessenek a dolgozók aránylagos anyagi érdekeltségének feltételei. Ez a legbonyolultabb problémák egyike, amelyet mezőgazdaságunkban, különösen a lemaradozó üzemekben meg kell oldanunk. A mezőgazdaság korszerű gépeinek kezelése és a termelési folyamatok korszerűsítése szükségessé teszi, hogy 1970-ig kedvezőbbé váljék a mezőgazdasági dolgozók kor szerinti rétegező(Folytatás a 7. oldalon)