Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-13 / 130. szám, péntek

Beszámold az SZLKP Központi Bizottságának tevékenységéről (Folytatás a 8. oldalról) dése, s növekedjen szakképzettségük színvonala. A mezőgazdasági üzemeket állandóan erősíteni kell közép- és főiskolai végzettségű szakemberekkel. A szükséges munkaerők biztosításával összefüggő problémák is nagyon eltérőek. Míg a kelet-szlovákiai kerületben s a közép-szlovákiai kerület jelentős részében nagy a hiány a valóban munkaképes férfiakban, a nyugatszlovákiai kerületben ez már csak néhány mezőgazdasági üzemben jelent problémát. Ezért minden járásban és mezőgazdasági üzemben konkrét helyzetelemzést kell végezni, s ennek alapján kitűzni az elsősorban fiatal mezőgazdasági dolgozók megnyerését célzó feladatokat. Terv szerint Szlovákiában 1966-től 1970-ig hatvanegyezer fiatal dolgozót kell megnyernünk a mezőgazdaságba. Mintegy 50 százalékuknak szakmunkástanuló-iskolát kell elvégezniük. Ami a munkaerőket, s különösen a férfiakat illeti, még így sem lehetne a mezőgazdaság munkaerőigényét kielégíteni. A munkaerőforrások mérlege arra utal, hogyha létrejönnek a megfelelő anyagi és szervezési feltételek, a tervezettnél több fiatalt lehetne megnyerni, s így jelentősen meg lehetne javítani a mezőgazdasági dolgozók kor szerinti rétegeződését. Ezzel egyidejűleg fokozottan kell gondoskodni arról is, hogy a fiatalokat jOl előkészítsék a bonyolult gépek kezelésére. Ennek szükségességét számos mezőgazdasági vezető nem érti meg kellőképpen. Gyakran hangzanak el olyan vélemények, hogy minek járjanak a fiatalok két-három évig szakmunkástanuló-iskolába, ha a mezőgazdaságban kézi munkát kell végezniük. Akik így vélekednek, nem méltatják annak a ténynek jelentőségét, hogy a mezőgazdaságban is tudományos-műszaki forradalom megy végbe, s mind nagyobbak az igények valamennyi dolgozó szakképzettsége iránt, mert csak a szakképzett emberek tudják kezelni a bonyolult gépeket, hasznosítani a vegyszereket, csak ők ismerhetik a biológiai törvények érvényesülését stb. Ezekhez a követelményekhez kell igazodnia a szakmunkástanulók nevelésének, annál is inkább, mert az eddigi általános jellegű oktatás (növénytermesztő — állattenyésztő) már nem elegendő. A munkaerők megnyerését, szakképzését és megfelelő díjazását szolgáló intézkedéseken kíviil létre kell hoznunk annak feltételeit, hogy egész éven át foglalkoztassuk a mezőgazdasági dolgozókat. Célszerű lenne tehát, ha a mezőgazdasági üzemek túlnyomó részében hasznosítanák azoknak az EFSZ-eknek tapasztalatalt, ahol megfelelő melléktermeléssel esetleg más, nem mezőgazdasági jellegű tevékenységgel sikerült biztosítani a dolgozók idényen kívüli foglalkoztatását. A valóban ésszerű, és nagyüzemi termelésre berendezkedett mezőgazdaságra a mezőgazdaság s az ipar egyre kiterjedtebb munkamegosztása jellemző. A mezőgazdaság hatékony fejlesztése jelentős mértékben függ a mezőgazdasági üzemeknek szállított termékek választékától, mennyiségétől, minőségétől és a nekik nyújtott szolgáltatásoktól. Gyorsabb ütemben kell fejlesztenünk és magasabb minőségi színvonalra kell emelnünk a mezőgazdasági szolgáltatásokat. Ez különösen a termékek betakarítására, a növényzet gondozására, a műtrágyázásra, takarmánykeverékek készítésére, az állattenyésztési termelés gépesítésére, a GTÁ-k dolgozóinak karbantartó tevékenységére stb. vonatkozik. A szolgáltatások nyújtásának alapelve, hogy mindkét fél számára gazdaságilag előnyös legyen. Nagyon igényesek a vízgazdálkodással s az erdőgazdasággal összefüggő feladatok is. Úgy tervezzük, hogy 1966 végéig befejeződik a vízgazdaságok átszervezése, s ennek alapján az illetékes szervek az 1970-ig előirányzott döntő fontosságú feladatok teljesítésére összpontosíthatják figyelmüket. Elsőrendű feladat a Duna menti területek árvízmentesítése, ami szorosan összefügg vízművek építésével, s a Duna vizének hasznosításával. További feladata a kelet-szlovákiai síkság vízgazdasági hálózata építésének befejezése, valamint a Morva, a Nyitra, a Garam, az Ipoly és a Poprád menti területek árvízmentesítése. Az 1966—1970-es években mind nagyobb lesz a vízgazdálkodásra, s az azzal kapcsolatos építkezésekre fordított beruházások terjedelme. Fokozott figyelmet kell szentelnünk az említett építkezésekkel megbízott vállalatoknak, s azokat úgy kell felszerelnünk, hogy jól teljesíthessék feladataikat. Mindez fokozott igényeket támaszt nemcsak a vízügyi szervezetek, hanem a pártszervek és -szervezetek, s a nemzeti bizottságok szervező tevékenységével szemben. Erdőgazdaságunkban ezentúl is állandó feladat a fa kitermelése, s a befásítási aránytalanság csökkentése, továbbá a tűlevelű fák kitermelésének csökkentése, ezzel szemben a lombos fák kitermelésének növelése, s az 1965. évi szélvihar következményeinek kiküszöbölése. A beruházási eszközöket a lehető legcélszerűbben kell felhasználni erdei utak építésére, hegyi patakok védőgátjainak építésére, erdei talajjavításra, a kitermelés gépesítésére, valamint az erdőmunkások szociális és munkafeltételeinek megjavítására. Ez idén a Žilinai Kerületi Erdőgazdaságban kísérletileg bevezetik az új irányítási rendszert, hogy az ott szerzett tapasztalatok alapján egész erdőgazdaságunkba bevezethessük. Szlovákia mezőgazdasági termelése belterjességének növelését célzó feladatok teljesítése érdekében pártunknak politikai nevelő- és szervező munkáját arra kell összpontosítania, hogy a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott eszközök legésszerűbb kihasználására mozgósítsa mezőgazdaságunk dolgozóit. Elért eredményeink megalapozták annak a lehetőségét, hogy a mezőgazdasági dolgozók közepes éghajlati és termelési feltételek között is teljesítsék és túlteljesítsék termelési és felvásárlási feladataikat. Az új irányítási rendszer, a munkaerők kor szerinti rétegeződése problémájának megoldása, a termelés fejlesztése, központosításának és szakosításának elmélyítése, valamint a termelés eredményeiben való anyagi érdekeltség növelése minden bizonnyal jelentősen hozzájárul hazánk dolgozói ellátásának biztosításához. Szlovákia Kommunista Pártjának, a szlovákiai állami és gazdasági szerveknek, s különösen a mezőgazdasági dolgozóknak mindig szem előtt kell tartaniuk azt a tényt, hogy (az azonos termelési feltételekkel rendelkező) mezőgazdasági üzemek s járások gazdasági eredményeiben mutatkozó különbségekben rejlenek a mezőgazdasági termelés további lendületes növelésének forrásai és tartalékai. Tudniuk kell, hogy a negyedik ötéves tervben kitűzött feladatok teljesítésétől függ a nemzeti jövedeiem növelése. Ehhez Szlovákiának is kellő arányban hozzá kell járulnia. Elvtársak! Az életszínvonal növelése, ennek útja-módja és az ezzel kapcsolatos intézkedések közvetlenül azoktól az eredményektől függnek, amelyeket a párt gazdasági programjának megvalósítása során elérünk. Ezzel összhangban el akarjuk mélyíteni a termelés fejlesztésében és gazdaságosságában az anyagi érdekeltséget és a felelősségtudatot. A társadalom hatékony fejlesztésében az elmélyülő anyagi érdekeltség kifejezésre jut a nominálbérek növekedésében, a bérek fokozódó differenciálásában. A bérezés, az eddiginél jobban megfelel majd az egyén érdemeinek, reális eredményeinek, a munka bonyolultságának és társadalmi jelentőségének. Nem érthetünk egyet tehát az olyan nézetekkel, amelyek az életszínvonal terén nem a gazdasági, hanem a szociális elemeket állítják előtérbe. 1970-ig elsősorban a személyi fogyasztás gyors növekedésével számolunk. A lakosság ellátásában nagyobb lesz az állati eredetű termények részaránya, tökéletesebben kielégítjük az ipari árucikkek iránti keresletet, elsősorban a tartós közszükségleti cikkek iránti keresletet. Ez a termelésben megkívánja a mennyiségi gyarapodást, a választék bővítését, a gyártmányok kiváló minőségét, célszerűségét és műszaki tökéletességét. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a termelésnek és a kereskedelemnek ls következetesebben igazodnia kell a fogyasztók szükségleteihez és követelményeihez. Látni kell, hogy az anyagi érdekeltség alapelve végső soron annak lehetőségében jut kifejezésre, miként tudjuk szükségleteinket a piac közvetítésével kielégíteni. Ezért emelnünk kell a kereskedelem munkájának színvonalát. Ez továbbá megkívánja a termelés és a kereskedelem közti szállítói és átvevői kapcsolatok tökéletesítését, az ár gazdasági szerepének kiaknázását, a hazai piac dúsítását közszükségleti árucikkek behozatalával. A kereskedelemmel szemben támasztott nagyobb igények megkövetelik a kiskereskedelmi hálózat bővítését és javítását, az árusítás haladó elemeinek nagyobb mérvű alkalmazását is. Különleges figyelmet kell szentelnünk a falusi kereskedelem fejlesztésének. A hazai és a külföldi turisztika, illetve idegenforgalom fejlesztésének eddigi irányzatát, mivel ennek mind nagyobb gazdasági jelentősége van, elmélyítjük további létesítmények építésével. Ez főleg a Magas- és az Alacsony-Tátrára, a Nagy és a Kis Fátrára, továbbá legismertebb fürdővárosainkra vonatkozik. Ezeknek a célkitűzéseknek az elércje megfelelő építkezési kapacitást, tervezési előkészületeket és kellő számú szakképzett dolgozót követel. Az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan a lakosság mind nagyobb igényeket támaszt a szolgáltatások terjedelmével, szerkezetével és minőségével szemben. A fizetett szolgáltatásoknak az eddiginél sokkal jelentősebb szerepet kell betölteniük. A nemzeti bizottságoknak, a termelő és a fogyasztó szövetkezeteknek sokkal gondosabban kell hozzálátniuk a fizetett szolgáltatások bővítése és tökéletesítése anyagi-műszaki feltételeinek kialakításához. Jelentős feladatok várnak ránk a lakásépítkezésben. 1970-ig mintegy 157 ezer lakást kívánunk felépíteni, ugyanakkor, gazdaságunk lehetőségeihez mérten, kialakítjuk annak feltételeit, hogy több lakás épülhessen saját erőből. Bővítjük majd a lakásépítkezést szolgáló ipari kapacitásokat és építőanyaggal nagyobb mértékben ellátjuk az egyéni lakásépítkezést is. Az új lakásoknak több mint egyharmada egyénileg épül fel. Ez a jelentős feladat megkívánja, hogy a nemzeti bizottságok, a járási építő vállalatok, a termelő szövetkezetek és a lakást építő szövetkezetek sokkal nagyobb segítséget nyújtsanak az építkezőknek. Fokozott figyelmet kell fordítani a meglevő lakások javítására és karbantartására. Ennek megfelelően bővítenünk kell a járási építővállalatok és a termelő szövetkezetek kapacitását. Az új építkezés városrendészeti és építőművészeti megoldása színvonalának növelésével kapcsolatban mind sürgetőbb követelmény megszüntetni a városok és az ipari központok légkörének szennyezettségét. Ugyanakkor véget kell vetnünk a folyóvizek ipari hulladékkal való beszennvezésének is. A vállalatok és a nemzeti bizottságok közös feladata ezeket az intézkedéseket gyorsan végrehajtani. Ma és a további időszakban is fontos társadalmi feladat az ember egészségéről való gondoskodás. A szlovákiai egészségügyi szolgálat tökéletesítése érdekében tovább bővítjük és javítjuk majd az ambuláns gyógykezelést, új kórházak és más egészségügyi intézmények építésével lényegesen javítjuk az anyagi feltételeket. Tudatosítanunk kell, hogy az életszínvonal egyes kérdéseit nem oldhatjuk meg elszigetelten, hanem csak komplex módon, tekintetbe véve minden lényeges összefüggést. Ez vonatkozik a munkaidő fokozatos csökkentésére is. Ezzel kívánjuk létrehozni az ember harmonikus fejlődésének, műveltsége, szakképzettsége elmélyítésének és társadalmi aktivitása fokozásának feltételeit. A szocialista államiság és demokrácia fejlesztése Népünk széles rétegeinek bevonása a gazdaság és a kultúra irányításában, valamint az állam igazgatásában való aktív tevékenységre, továbbra is a párt és az állami szervek egyik legfontosabb feladata. Társadalmunk politikai alapja változatlanul a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség szövetsége. Ennek a szövetségnek vezető ereje a munkásosztály, amely az ember élet iránti új, szocialista viszonyának hordozója és az új életeszmény kialakítója. Ez a történelmi fejlődés során így alakult kl. Ezt a szerepét magyarázza a termelésben és a társadalomban betöltött posztja, a fennálló és szüntelenül elmélyülő munkamegosztás. Ez az osztály kapcsolatban áll a leghaladóbb anyagi termeléssel, s ez számára elsőrendű, egyedülálló, független helyzetet biztosít, amelyet még jobban megszilárdít a tudományos-műszaki forradalom. A munkásosztály vezető szerepe semmiképpen sem csökkenti az értelmiségnek társadalmunkban betöltött szerepét. A társadalom általános politikai, gazdasági és kulturális fejlesztésében leginkább a munkásosztály érdekelt. Ugyanakkor, a munkásosztály minden tagjának szüntelenül szem előtt kell tartania, hogy a munkásosztály nem tölthetné be történelmi szerepét, ha az értelmiség alkotó módon nem venne részt a szocialista építésben. Továbbra is szilárdítani fogjuk a munkások, a parasztok és az értelmiségiek egységét, kölcsönös együttműködését, kialakítjuk annak minden feltételét, hogy társadalmunk valamennyi tagja minél maradéktalanabbul érvényesíthesse erejét, képességeit, tudását. Szocialista társadalmunk és államunk egysége szempontjából alapvető politikai jelentősége van a nemzeteink és nemzetiségeink közti kapcsolat kérdésének. Ez rendkívül nagy Igényeket támaszt a nemzetiségi politika lenini alapelvei mindennapi helyes gyakorlati alkalmazásával szemben. Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikai tevékenysége a proletár nemzetköziség alapelveire épül és célja elmélyíteni, megszilárdítani nemzeteink és nemzetiségeink testvériségét, kölcsönös bizalmát. A szlovák nemzet a dicső Szlovák Nemzeti Felkelésben juttatta kifejezésre akaratát, hogy az egységes Csehszlovák Köztársaságban testvéri szövetségben kíván élni a cseh nemzettel, amellyel egyenjogú. Kifejezően jellemezte ezt Klement Gottwald, amikor ezt mondotta: „... A felkelés idején a szlovák nép világosan megszövegezte a Csehszlovák Köztársaság és a cseh nemzet iránti viszonyát és lefektette a csehek és a szlovákok új, igazságosabb, valóban testvéri együttélésének alapjait. A szlovákok ... egyértelműen pártjára álltak az egységes Csehszlovák Köztársaságnak. Minél jobb és világosabb lesz a csehek és a szlovákok viszonya — mondotta Klement Gottwald — annál szilárdabb lesz államunk egysége, annál szilárdabb lesz maga az állam, annak biztonsága és függetlensége." Ezt az akaratot rögzítette a košicel kormányprogram. A nemzetiségi viszonyok államjogi rendezésére a nemzeti-demokratikus forradalom történelmi és társadalmi feltételei között került sor. Ez az elrendezés annak a törekvésnek az eredménye, amely alkotó módon alkalmazta a nemzetiségi kérdés megoldásának általános lenini alapelveit a konkrét csehszlovákiai feltételekre. A Szlovák Nemzeti Tanács, amely Szlovákiában a csehszlovák hatalom forradalmi szerveként jött létre — amint azt hangsúlyozták a CSKP KB és az SZLKP KB tézisei a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója alkalmából, — központi szlovák nemzeti szerv és egyben az országos irányító rendszer szerves része. Jelentős feladatok hárulnak rá a gazdasági és a kulturális építés sajátosan szlovák és országos problémáinak megoldásában, Szlovákia politikai, gazdasági és kulturális életének szervezésében. A CSKP KB és a SZLKP KB 1964. évi, „A* SZNT maradéktalanabb érvényesüléséért" elnevezésű dokumentum értelmében az SZNT-nek jobban kell élnia helyzetével, azzal, hogy a szlovák nemzet önrendelkezésének reprezentánsa és ugyanakkor olyan szerv, amely rugalmasan biztosítja az országos és a nemzeti érdekek összhangját. Ennek a határozatnak az érdeme elsősorban az, hogy alkotó módon fejleszti az SZNT alkotmányos koncepcióját. Ez a koncepció kialakítja az országos szervek és a SZNT irányító tevékenysége célszerű egybefűzésének kedvező feltételeit. Az SZNT így nemcsak nemzeti vagy regionális, hanem országos viszonylatban is tevékeny láncszeme az állami politikának. Az SZNT-nek ilyen felfogása lefektette a Szlovák Nemzeti Tanács és szervei gyakorlati aktivizálásának, a központi irányító szervekkel való hatékonyabb együttműködésüknek alapját. Elsősorban hatékonyabbá vált az SZNT munkája a népgazdasági tervek alkotásában. Jobban járult hozzá Szlovákia gazdasági forrásainak kiaknázásához, hogy minél nagyobb mértékben elősegítse az egész népgazdaság problémáinak megoldását. Az SZNT-re nagyobb feladatok hárultak a költségvetés kidolgozásában, forrásainak elosztásában, a mezőgazdaság és az építészet irányításában, a beruházási politikában, a tudomány, a technika, a nemzeti kultúra, az iskola- és az egészségügy, a törvényhozói tevékenység fejlesztésében. További végrehajtó szervek létesítésével bővült szervezeti felépítése is. Továbbra ls alkalmazni kell az országos szervekkel való együttműködés minden formáját és módszerét, hogy az SZNT minél tevékenyebb részt vállaljon az országos politika gyakorlásából, kialakuljanak annak kedvező feltételei, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács, az egységes állami politika szellemében, Szlovákiában gondoskodjon a feladatok maradéktalan teljesítéséről. Ezért nagyobb igényeket kell támasztanunk a Szlovák Nemzeti Tanács szerveinek munkájával szemben, végső hatállyal tisztáznunk kell a Szlovák Nemzeti Tanács helyzetét és szerepét az új irányító rendszerben, hogy egész népgazdaságunk érdekeivel összhangban nagyobb befolyást gyakoroljon Szlovákia gazdasági forrásainak kiaknázására, és Szlovákia jelentősebb szerepet töltsön be a nemzeti jövedelem létrehozásában és felhasználásában. Az új feltételekhez kell igazodnia a nemzeti bizottságok tevékenységének is. A soron levő időszak tevékenysé(Folytatás a 8. oldalon)