Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-13 / 130. szám, péntek

Beszámold az SZLKP Központi Bizottságának tevékenységéről (Folytatás a 8. oldalról) dése, s növekedjen szakképzettségük színvonala. A mezőgazdasági üzemeket állandóan erősíteni kell közép- és fő­iskolai végzettségű szakemberekkel. A szükséges munkaerők biztosításá­val összefüggő problémák is nagyon eltérőek. Míg a kelet-szlovákiai kerü­letben s a közép-szlovákiai kerület je­lentős részében nagy a hiány a való­ban munkaképes férfiakban, a nyugat­szlovákiai kerületben ez már csak né­hány mezőgazdasági üzemben jelent problémát. Ezért minden járásban és mezőgazdasági üzemben konkrét hely­zetelemzést kell végezni, s ennek alap­ján kitűzni az elsősorban fiatal mező­gazdasági dolgozók megnyerését célzó feladatokat. Terv szerint Szlovákiában 1966-től 1970-ig hatvanegyezer fiatal dolgozót kell megnyernünk a mezőgazdaságba. Mintegy 50 százalékuknak szakmunkás­tanuló-iskolát kell elvégezniük. Ami a munkaerőket, s különösen a férfiakat illeti, még így sem lehetne a mező­gazdaság munkaerőigényét kielégíteni. A munkaerőforrások mérlege arra utal, hogyha létrejönnek a megfelelő anya­gi és szervezési feltételek, a tervezett­nél több fiatalt lehetne megnyerni, s így jelentősen meg lehetne javítani a mezőgazdasági dolgozók kor szerinti rétegeződését. Ezzel egyidejűleg fokozottan kell gondoskodni arról is, hogy a fiatalokat jOl előkészítsék a bonyolult gépek ke­zelésére. Ennek szükségességét számos mezőgazdasági vezető nem érti meg kellőképpen. Gyakran hangzanak el olyan vélemények, hogy minek járja­nak a fiatalok két-három évig szak­munkástanuló-iskolába, ha a mezőgaz­daságban kézi munkát kell végezniük. Akik így vélekednek, nem méltatják annak a ténynek jelentőségét, hogy a mezőgazdaságban is tudományos-mű­szaki forradalom megy végbe, s mind nagyobbak az igények valamennyi dol­gozó szakképzettsége iránt, mert csak a szakképzett emberek tudják kezelni a bonyolult gépeket, hasznosítani a vegyszereket, csak ők ismerhetik a biológiai törvények érvényesülését stb. Ezekhez a követelményekhez kell iga­zodnia a szakmunkástanulók nevelésé­nek, annál is inkább, mert az eddigi általános jellegű oktatás (növényter­mesztő — állattenyésztő) már nem ele­gendő. A munkaerők megnyerését, szakkép­zését és megfelelő díjazását szolgáló intézkedéseken kíviil létre kell hoz­nunk annak feltételeit, hogy egész éven át foglalkoztassuk a mezőgazda­sági dolgozókat. Célszerű lenne tehát, ha a mezőgazdasági üzemek túlnyomó részében hasznosítanák azoknak az EFSZ-eknek tapasztalatalt, ahol meg­felelő melléktermeléssel esetleg más, nem mezőgazdasági jellegű tevékeny­séggel sikerült biztosítani a dolgozók idényen kívüli foglalkoztatását. A valóban ésszerű, és nagyüzemi termelésre berendezkedett mezőgazda­ságra a mezőgazdaság s az ipar egyre kiterjedtebb munkamegosztása jellemző. A mezőgazdaság hatékony fejlesztése jelentős mértékben függ a mezőgazda­sági üzemeknek szállított termékek választékától, mennyiségétől, minősé­gétől és a nekik nyújtott szolgáltatá­soktól. Gyorsabb ütemben kell fejlesz­tenünk és magasabb minőségi színvo­nalra kell emelnünk a mezőgazdasági szolgáltatásokat. Ez különösen a ter­mékek betakarítására, a növényzet gondozására, a műtrágyázásra, takar­mánykeverékek készítésére, az állatte­nyésztési termelés gépesítésére, a GTÁ-k dolgozóinak karbantartó tevé­kenységére stb. vonatkozik. A szolgál­tatások nyújtásának alapelve, hogy mindkét fél számára gazdaságilag elő­nyös legyen. Nagyon igényesek a vízgazdálkodás­sal s az erdőgazdasággal összefüggő feladatok is. Úgy tervezzük, hogy 1966 végéig be­fejeződik a vízgazdaságok átszervezése, s ennek alapján az illetékes szervek az 1970-ig előirányzott döntő fontos­ságú feladatok teljesítésére összponto­síthatják figyelmüket. Elsőrendű feladat a Duna menti terü­letek árvízmentesítése, ami szorosan összefügg vízművek építésével, s a Duna vizének hasznosításával. További feladata a kelet-szlovákiai síkság víz­gazdasági hálózata építésének befeje­zése, valamint a Morva, a Nyitra, a Ga­ram, az Ipoly és a Poprád menti terü­letek árvízmentesítése. Az 1966—1970-es években mind na­gyobb lesz a vízgazdálkodásra, s az azzal kapcsolatos építkezésekre fordí­tott beruházások terjedelme. Fokozott figyelmet kell szentelnünk az említett építkezésekkel megbízott vállalatoknak, s azokat úgy kell felszerelnünk, hogy jól teljesíthessék feladataikat. Mindez fokozott igényeket támaszt nemcsak a vízügyi szervezetek, hanem a pártszervek és -szervezetek, s a nem­zeti bizottságok szervező tevékenysé­gével szemben. Erdőgazdaságunkban ezentúl is ál­landó feladat a fa kitermelése, s a be­fásítási aránytalanság csökkentése, to­vábbá a tűlevelű fák kitermelésének csökkentése, ezzel szemben a lombos fák kitermelésének növelése, s az 1965. évi szélvihar következményeinek kiküszöbölése. A beruházási eszközö­ket a lehető legcélszerűbben kell fel­használni erdei utak építésére, hegyi patakok védőgátjainak építésére, erdei talajjavításra, a kitermelés gépesítésé­re, valamint az erdőmunkások szociális és munkafeltételeinek megjavítására. Ez idén a Žilinai Kerületi Erdőgazda­ságban kísérletileg bevezetik az új irányítási rendszert, hogy az ott szer­zett tapasztalatok alapján egész erdő­gazdaságunkba bevezethessük. Szlovákia mezőgazdasági termelé­se belterjességének növelését célzó feladatok teljesítése érdekében pár­tunknak politikai nevelő- és szervező munkáját arra kell összpontosítania, hogy a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott eszközök legésszerűbb ki­használására mozgósítsa mezőgazdasá­gunk dolgozóit. Elért eredményeink megalapozták annak a lehetőségét, hogy a mezőgaz­dasági dolgozók közepes éghajlati és termelési feltételek között is teljesít­sék és túlteljesítsék termelési és felvá­sárlási feladataikat. Az új irányítási rendszer, a munka­erők kor szerinti rétegeződése problé­májának megoldása, a termelés fej­lesztése, központosításának és szakosí­tásának elmélyítése, valamint a terme­lés eredményeiben való anyagi érde­keltség növelése minden bizonnyal jelentősen hozzájárul hazánk dolgo­zói ellátásának biztosításához. Szlovákia Kommunista Pártjának, a szlovákiai állami és gazdasági szervek­nek, s különösen a mezőgazdasági dolgozóknak mindig szem előtt kell tartaniuk azt a tényt, hogy (az azonos termelési feltételekkel rendelkező) mezőgazdasági üzemek s járások gaz­dasági eredményeiben mutatkozó kü­lönbségekben rejlenek a mezőgazdasá­gi termelés további lendületes növelé­sének forrásai és tartalékai. Tudniuk kell, hogy a negyedik ötéves tervben kitűzött feladatok teljesítésétől függ a nemzeti jövedeiem növelése. Ehhez Szlovákiának is kellő arányban hozzá kell járulnia. Elvtársak! Az életszínvonal növelése, ennek útja-módja és az ezzel kapcsolatos in­tézkedések közvetlenül azoktól az ered­ményektől függnek, amelyeket a párt gazdasági programjának megvalósítása során elérünk. Ezzel összhangban el akarjuk mélyí­teni a termelés fejlesztésében és gaz­daságosságában az anyagi érdekeltsé­get és a felelősségtudatot. A társada­lom hatékony fejlesztésében az elmé­lyülő anyagi érdekeltség kifejezésre jut a nominálbérek növekedésében, a bérek fokozódó differenciálásában. A bérezés, az eddiginél jobban megfelel majd az egyén érdemeinek, reális ered­ményeinek, a munka bonyolultságának és társadalmi jelentőségének. Nem ért­hetünk egyet tehát az olyan nézetek­kel, amelyek az életszínvonal terén nem a gazdasági, hanem a szociális elemeket állítják előtérbe. 1970-ig elsősorban a személyi fo­gyasztás gyors növekedésével számo­lunk. A lakosság ellátásában nagyobb lesz az állati eredetű termények rész­aránya, tökéletesebben kielégítjük az ipari árucikkek iránti keresletet, első­sorban a tartós közszükségleti cikkek iránti keresletet. Ez a termelésben megkívánja a mennyiségi gyarapodást, a választék bővítését, a gyártmányok kiváló minőségét, célszerűségét és mű­szaki tökéletességét. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyez­nünk, hogy a termelésnek és a keres­kedelemnek ls következetesebben iga­zodnia kell a fogyasztók szükségletei­hez és követelményeihez. Látni kell, hogy az anyagi érdekeltség alapelve végső soron annak lehetőségében jut kifejezésre, miként tudjuk szükségle­teinket a piac közvetítésével kielégí­teni. Ezért emelnünk kell a kereske­delem munkájának színvonalát. Ez to­vábbá megkívánja a termelés és a ke­reskedelem közti szállítói és átvevői kapcsolatok tökéletesítését, az ár gaz­dasági szerepének kiaknázását, a hazai piac dúsítását közszükségleti árucik­kek behozatalával. A kereskedelemmel szemben támasztott nagyobb igények megkövetelik a kiskereskedelmi háló­zat bővítését és javítását, az árusítás haladó elemeinek nagyobb mérvű al­kalmazását is. Különleges figyelmet kell szentelnünk a falusi kereskedelem fejlesztésének. A hazai és a külföldi turisztika, il­letve idegenforgalom fejlesztésének ed­digi irányzatát, mivel ennek mind na­gyobb gazdasági jelentősége van, el­mélyítjük további létesítmények építé­sével. Ez főleg a Magas- és az Ala­csony-Tátrára, a Nagy és a Kis Fátrára, továbbá legismertebb fürdő­városainkra vonatkozik. Ezeknek a cél­kitűzéseknek az elércje megfelelő épít­kezési kapacitást, tervezési előkészüle­teket és kellő számú szakképzett dol­gozót követel. Az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan a lakosság mind na­gyobb igényeket támaszt a szolgálta­tások terjedelmével, szerkezetével és minőségével szemben. A fizetett szol­gáltatásoknak az eddiginél sokkal je­lentősebb szerepet kell betölteniük. A nemzeti bizottságoknak, a termelő és a fogyasztó szövetkezeteknek sok­kal gondosabban kell hozzálátniuk a fizetett szolgáltatások bővítése és tö­kéletesítése anyagi-műszaki feltételei­nek kialakításához. Jelentős feladatok várnak ránk a la­kásépítkezésben. 1970-ig mintegy 157 ezer lakást kívánunk felépíteni, ugyan­akkor, gazdaságunk lehetőségeihez mérten, kialakítjuk annak feltételeit, hogy több lakás épülhessen saját erő­ből. Bővítjük majd a lakásépítkezést szolgáló ipari kapacitásokat és építő­anyaggal nagyobb mértékben ellátjuk az egyéni lakásépítkezést is. Az új la­kásoknak több mint egyharmada egyé­nileg épül fel. Ez a jelentős feladat megkívánja, hogy a nemzeti bizottsá­gok, a járási építő vállalatok, a ter­melő szövetkezetek és a lakást építő szövetkezetek sokkal nagyobb segítsé­get nyújtsanak az építkezőknek. Fokozott figyelmet kell fordítani a meglevő lakások javítására és karban­tartására. Ennek megfelelően bővíte­nünk kell a járási építővállalatok és a termelő szövetkezetek kapacitását. Az új építkezés városrendészeti és építőművészeti megoldása színvonalá­nak növelésével kapcsolatban mind sürgetőbb követelmény megszüntetni a városok és az ipari központok lég­körének szennyezettségét. Ugyanakkor véget kell vetnünk a folyóvizek ipari hulladékkal való beszennvezésének is. A vállalatok és a nemzeti bizottságok közös feladata ezeket az intézkedése­ket gyorsan végrehajtani. Ma és a további időszakban is fontos társadalmi feladat az ember egészsé­géről való gondoskodás. A szlovákiai egészségügyi szolgálat tökéletesítése érdekében tovább bővítjük és javítjuk majd az ambuláns gyógykezelést, új kórházak és más egészségügyi intéz­mények építésével lényegesen javítjuk az anyagi feltételeket. Tudatosítanunk kell, hogy az élet­színvonal egyes kérdéseit nem oldhat­juk meg elszigetelten, hanem csak komplex módon, tekintetbe véve min­den lényeges összefüggést. Ez vonat­kozik a munkaidő fokozatos csökken­tésére is. Ezzel kívánjuk létrehozni az ember harmonikus fejlődésének, műveltsége, szakképzettsége elmélyíté­sének és társadalmi aktivitása foko­zásának feltételeit. A szocialista államiság és demokrácia fejlesztése Népünk széles rétegeinek bevonása a gazdaság és a kultúra irányításá­ban, valamint az állam igazgatásában való aktív tevékenységre, továbbra is a párt és az állami szervek egyik legfontosabb feladata. Társadalmunk politikai alapja vál­tozatlanul a munkásosztály, a paraszt­ság és az értelmiség szövetsége. Ennek a szövetségnek vezető ereje a munkás­osztály, amely az ember élet iránti új, szocialista viszonyának hordozója és az új életeszmény kialakítója. Ez a történelmi fejlődés során így ala­kult kl. Ezt a szerepét magyarázza a termelésben és a társadalomban betöl­tött posztja, a fennálló és szüntelenül elmélyülő munkamegosztás. Ez az osz­tály kapcsolatban áll a leghaladóbb anyagi termeléssel, s ez számára első­rendű, egyedülálló, független helyzetet biztosít, amelyet még jobban megszi­lárdít a tudományos-műszaki forrada­lom. A munkásosztály vezető szerepe semmiképpen sem csökkenti az értel­miségnek társadalmunkban betöltött szerepét. A társadalom általános poli­tikai, gazdasági és kulturális fejlesz­tésében leginkább a munkásosztály érdekelt. Ugyanakkor, a munkásosztály minden tagjának szüntelenül szem előtt kell tartania, hogy a munkás­osztály nem tölthetné be történelmi szerepét, ha az értelmiség alkotó mó­don nem venne részt a szocialista épí­tésben. Továbbra is szilárdítani fogjuk a munkások, a parasztok és az értel­miségiek egységét, kölcsönös együtt­működését, kialakítjuk annak minden feltételét, hogy társadalmunk vala­mennyi tagja minél maradéktalanabbul érvényesíthesse erejét, képességeit, tu­dását. Szocialista társadalmunk és álla­munk egysége szempontjából alapvető politikai jelentősége van a nemzeteink és nemzetiségeink közti kapcsolat kér­désének. Ez rendkívül nagy Igényeket támaszt a nemzetiségi politika lenini alapelvei mindennapi helyes gyakorlati alkalmazásával szemben. Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikai tevé­kenysége a proletár nemzetköziség alapelveire épül és célja elmélyíteni, megszilárdítani nemzeteink és nemze­tiségeink testvériségét, kölcsönös bizal­mát. A szlovák nemzet a dicső Szlo­vák Nemzeti Felkelésben juttatta ki­fejezésre akaratát, hogy az egységes Csehszlovák Köztársaságban testvéri szövetségben kíván élni a cseh nem­zettel, amellyel egyenjogú. Kifejezően jellemezte ezt Klement Gottwald, ami­kor ezt mondotta: „... A felkelés ide­jén a szlovák nép világosan megszöve­gezte a Csehszlovák Köztársaság és a cseh nemzet iránti viszonyát és lefek­tette a csehek és a szlovákok új, igaz­ságosabb, valóban testvéri együttélé­sének alapjait. A szlovákok ... egyér­telműen pártjára álltak az egységes Csehszlovák Köztársaságnak. Minél jobb és világosabb lesz a csehek és a szlovákok viszonya — mondotta Klement Gottwald — annál szilárdabb lesz államunk egysége, annál szilár­dabb lesz maga az állam, annak biz­tonsága és függetlensége." Ezt az aka­ratot rögzítette a košicel kormányprog­ram. A nemzetiségi viszonyok államjogi rendezésére a nemzeti-demokratikus forradalom történelmi és társadalmi feltételei között került sor. Ez az el­rendezés annak a törekvésnek az ered­ménye, amely alkotó módon alkalmaz­ta a nemzetiségi kérdés megoldásának általános lenini alapelveit a konkrét csehszlovákiai feltételekre. A Szlovák Nemzeti Tanács, amely Szlovákiában a csehszlovák hatalom forradalmi szerveként jött létre — amint azt hangsúlyozták a CSKP KB és az SZLKP KB tézisei a Szlovák Nem­zeti Felkelés 20. évfordulója alkalmá­ból, — központi szlovák nemzeti szerv és egyben az országos irányító rend­szer szerves része. Jelentős feladatok hárulnak rá a gazdasági és a kultu­rális építés sajátosan szlovák és or­szágos problémáinak megoldásában, Szlovákia politikai, gazdasági és kul­turális életének szervezésében. A CSKP KB és a SZLKP KB 1964. évi, „A* SZNT maradéktalanabb érvényesülésé­ért" elnevezésű dokumentum értelmé­ben az SZNT-nek jobban kell élnia helyzetével, azzal, hogy a szlovák nem­zet önrendelkezésének reprezentánsa és ugyanakkor olyan szerv, amely ru­galmasan biztosítja az országos és a nemzeti érdekek összhangját. Ennek a határozatnak az érdeme elsősorban az, hogy alkotó módon fej­leszti az SZNT alkotmányos koncep­cióját. Ez a koncepció kialakítja az országos szervek és a SZNT irányító tevékenysége célszerű egybefűzésének kedvező feltételeit. Az SZNT így nem­csak nemzeti vagy regionális, hanem országos viszonylatban is tevékeny láncszeme az állami politikának. Az SZNT-nek ilyen felfogása lefektette a Szlovák Nemzeti Tanács és szervei gyakorlati aktivizálásának, a központi irányító szervekkel való hatékonyabb együttműködésüknek alapját. Elsősorban hatékonyabbá vált az SZNT munkája a népgazdasági tervek alkotásában. Jobban járult hozzá Szlo­vákia gazdasági forrásainak kiaknázá­sához, hogy minél nagyobb mértékben elősegítse az egész népgazdaság prob­lémáinak megoldását. Az SZNT-re na­gyobb feladatok hárultak a költségve­tés kidolgozásában, forrásainak elosz­tásában, a mezőgazdaság és az építé­szet irányításában, a beruházási poli­tikában, a tudomány, a technika, a nemzeti kultúra, az iskola- és az egészségügy, a törvényhozói tevékeny­ség fejlesztésében. További végrehajtó szervek létesítésével bővült szervezeti felépítése is. Továbbra ls alkalmazni kell az or­szágos szervekkel való együttműködés minden formáját és módszerét, hogy az SZNT minél tevékenyebb részt vál­laljon az országos politika gyakorlá­sából, kialakuljanak annak kedvező feltételei, hogy a Szlovák Nemzeti Ta­nács, az egységes állami politika szel­lemében, Szlovákiában gondoskodjon a feladatok maradéktalan teljesítésé­ről. Ezért nagyobb igényeket kell tá­masztanunk a Szlovák Nemzeti Tanács szerveinek munkájával szemben, végső hatállyal tisztáznunk kell a Szlovák Nemzeti Tanács helyzetét és szerepét az új irányító rendszerben, hogy egész népgazdaságunk érdekeivel összhang­ban nagyobb befolyást gyakoroljon Szlovákia gazdasági forrásainak kiak­názására, és Szlovákia jelentősebb sze­repet töltsön be a nemzeti jövedelem létrehozásában és felhasználásában. Az új feltételekhez kell igazodnia a nemzeti bizottságok tevékenységének is. A soron levő időszak tevékenysé­(Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents