Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-13 / 130. szám, péntek

Beszámoló az SZLKP Központi Bizottságának tevékenységéről (Folytatás a 3. oldalról) delem képzése és felhasználása között. Nem volt elegendő eszköz sok olyan fontos elképzelés megvalósítására, mint a népgazdaság szerkezeti összetételének megváltoztatása, a hazai nyersanyagbázis kihasználása, a feldolgozó iparágak, a közlekedés korszerűsítése, a lakásépítés és a nem termelő szférában történő építkezések. Annak ellenére, hogy a beruházási tevékenységben bizonyos sikereket mutathatunk fel — a széles nyomtávú vasút építése, a piešťany-i Chirany, a široká-i Kovohuty építése stb. —, nagyfokú igyekezettel és az eszközök koncentrálásával sem sikerült időben üzembe helyezni a fontos építkezések döntő részét. A beruházások megvalósításának időtartama még mindig hoszszú, ami azt okozza, hogy nem használjuk ki eléggé a legújabb műszaki és technológiai újdonságokat a termelésben. Sokszor az elképzelés már akkor elavult, amikor még csak a tervrajzon van meg. A beruházások elhúzódásában és a tervezett paraméterek el nem érésében nagyban hibásak a beruházási komplexusok szállítói, mert nem mindig biztosítják a gépi berendezések időben történő szállítását, specifikálását és minőségét. A beruházásokra és a tervfeladatok teljesítésére kihatással voltak az építőipar problémái is. Példa erre, hogy 1962—1965 között 2,1 milliárd korona értékű beruházás elmaradt, s ebből az építkezési munkálatok 1,8 milliárd koronát tettek ki. Nem teljesítik a tervfeladatokat a lakótelepek polgári közművesítésében, a lakások tatarozásában, az úthálózat bővítésében és karbantartásában stb. Komoly probléma a beruházások hatékonysága. Szlovákiában ma az állóalapok értéke megközelítőleg 115 milliárd korona, s döntő részt az utóbbi években hozták létre. Számítások szerint az állóalapok jobb kihasználásával, jobb munkaszervezéssel és állandósult termelési programmal, tehát anélkül, hogy beruháznunk kellene, több milliárd koronával növelhetnénk a termelést és a nemzeti jövedelmet. Az állóalapok alacsony hatékonyságét főleg az új állóalapok nagyfokú meghibásodása okozza és a műszakitudományos haladás lassú érvényesítése a termelésben. Mindez megmutatkozik a termékek használati értékében ls. Azokon a tényezőkön kívül, amelyek kedvezőtlenül befolyásolták a műszaki haladást az egész népgazdaságban, Szlovákiában néhány sajátos tényezők is hatnak. A termelés anyagi-műszaki bázisának aránylag gyors fejlesztésével nem tudott lépést tartani a kutató és fejlesztő bázis növekedése, bár ennek a termelés előtt kellene járnia. A bonyolult gazdasági problémák kihatottak az életszínvonal alakulására is. A nehézségek ellenére azonban néhány kedvező vonást fedezhetünk fel e téren. Elsősorban azt, hogy állandósult a fogyasztási cikkek piaca, növekedett a foglalkoztatottság és a lakosság nomináljövedelme, mégpedig 1961—1964 között csaknem 17 százalékkal és egy lakosra számítva több mint 13 százalékkal. Bár az életszínvonal nem stagnált, de az alacsony népgazdasági hatékonyság nem tette lehetővé az életszínvonal sokoldalú fejlesztését, ahogyan azt a CSKP XII. kongresszusa kitűzte. A fogyasztási alap s ezen belül a szociális és más gazdasági szempontok által meghatározott társadalmi fogyasztás gyorsabban növekedett, mint a nemzeti jövedelem. így a globálisan vett életszínvonal-növekedés nem hatott eléggé, mint érdekeltségi tényező a munkaeredményekben. A gazdasági helyzet nem tette lehetővé a tervezett ütemű lakásépítkezést. 1961—1964 között 124 ezerrel növekedett a lakások száma, s ezzel az egy lakásra jutó lakók száma 4,22-ről, 3,88ra csökkent. A hibákon kívül azt is látnunk kell, hogy Szlovákiában a lakások 40 százaléka 1945 után épült. A lakásprobléma megoldásába aránylag nagymértékben bekapcsolódik a lakosság. Bizonyítja ezt, hogy az egyéni lakásépítkezés a lakásépítésnek 47 százalékát teszi ki. Ezért ennek a kérdésnek különös figyelmet kell szentelni. Az SZLKP Központi Bizottsága a gazdasági problémák megítélésénél abból a tapasztalatból indul kl, hogy a párt és a társadalom képes megoldani azokat. Amint a XIII. pártkongresszus tézisei hangsúlyozzák, sok függ attól, hogy az emberek becsületesen teljesítsék a feladatokat, s ezzel elősegítsék a további fejlődést. Elsősorban a felhalmozott forrásokat kell jobban kihasználni. A mostani gazdasági potenciál, amely elsősorban a szakképzett munkaerőkben, az állóalapokban és a nyersanyagbázisban nyilvánul meg, lehetővé teszi a további előrehaladás bonyolult problémáinak megoldását. Ebben kétségkívül segítségünkre lesznek azok az elvek és határozatok, amelyeket a CSKP XIII. kongresszusa fogad el, valamint az évzáró tagsági gyűléseken, járási és kerületi pártkonferenciákon elhangzott javaslatok, továbbá a dolgozók kezdeményezése. • • • Elvtársak Népgazdaságunk távlatainak gelésénél elsősorban az eddigi elemzésekből indultunk ki, amelyek pontosabbá tették ismereteinket, felfedték a ki nem elégítő fejlődés néhány okozati összefüggéseit és lehetővé teszik, hogy reálisabban értékeljük a következő fejlődési szakasz kiindulási alapját. Ez év áprilisában a CSKP Központi Bizottságának plénuma megtárgyalta a gazdasági fejlődés fő irányait 1970ig. A fő hangsúly a népgazdasági hatékonyság fokozatos növelésén van, amit az intenzifikálással kell elérnünk. Ez lehetővé teszi a társadalmi munka és a természeti források hatékony felhasználását, s ezzel a belső és a külső piaci szükségletek kielégítését. A csehszlovák népgazdaság fejlődésének irányzatából és koncepciójából, az országrészek egészséges gazdasági és szociális fejlődésének szükségességéből kiindulva elmondhatjuk, hogy Szlovákia gazdasága 1970-ig gyorsabban fog fejlődni, mint az egész ország gazdasága. Az ország ipari termelése 30 százalékkal, Szlovákiáé 56 százalékkal növekszik. Ezzel Szlovákia részaránya az ország ipari termelésében 20,7ről (1965-ben) 25 százalékra növekszik. A bruttó mezőgazdasági termelés 18,3 százalékkal lesz nagyobb (összállami méretben 14,6 százalékkal). Az országos beruházások 31,3 százalékát, beleértve a generáljavításokat is, az 1966—1970-es időszakban Szlovákiában valósítják meg. A foglalkoztatottság 136,5 ezer fővel növekszik, ami a foglalkoztatottság országos növekedésének 42 százalékát teszi ki. Előnyben részesítjük azon ágazatok fejlesztését, amelyek már ma is világszínvonalon vannak, fedezik a ráfizetéses termelést, jobban kihasználják a hazai nyersanyagokat, s emellett magasan jövedelmezőek, mert biztosítják a befektetések gyors megtérülését is. Hazai nyersanyagbázisunk nem teljes, ezért a modern gazdaság kialakításának fontos feltétele a vegyipar fejlesztése, amelynek biztosítania kell a progresszív vegyipari termékek és anyagok — ipari trágya, műanyagok, szintetikus fonalak stb. — fokozott gyártását. A szlovákiai kohászati iparnak rendkívül fontos szerep jut hazánk gazdasági fejlődésében. Itt strukturális változásokra van szükség, egyrészt a kohászaton belül, másrészt a kohászat és a kapcsolódó termelési ágak viszonyában. Az érceken kívül egyéb nyersanyagok bővebb kihasználása is jelentős potenciális forrást képez, így a magnezit, a kerámiai nyersanyagok, a szilícium. Az ércek hatékonyabb kihasználása megköveteli a fejtés és a feldolgozás koncentrálását. Továbbá számolunk a fa jobb kihasználásával, növeljük főleg a cellulóz, a ragasztóanyagok és a konstrukciós deszkák gyártását. A fa kihasználásában azonban még így ls jelentős tartalékok maradnak. Ezért továbbra ts törődnünk kell e nyersanyag kihasználásával. A szerkezeti összetétel megváltoztatásában és a hatékonyság növelésében fontos helyet foglal el a gépipar. Ezért az erőket és az eszközöket a gépipari termelés kiemelt, döntő fontosságú szakaszaira kell összpontosítani, s így magas műszaki színvonalú gépeket és berendezéseket gyártani. Ide értjük főleg a kővetkező ágakat: elektrotechnika, úti és vasúti közlekedés, finommechanika, megmunkáló-, formáló- és textilgépek, golyós csapágyak gyártása, finommetalurgia stb. A műszaki színvonal növelése érdekében határozottabban kell változtatni a termelési programot, hogy a termékek műszaki és gazdasági paraméterei, kivitelezése megfeleljen az Iparilag fejlett országokban gyártottakénak. Ehhez tartozik gépipari termékeink súlyának csökkentése, amit korszerűbb technológiai eljárások és konstrukciós anyagok alkalmazásával érhetünk el. A fogyasztási cikkeket gyártó iparban és az élelmiszeriparban főleg azokat az ágakat fejlesszük, amelyek hazai nyersanyagokat használnak fel, kielégítik a belső és külső piac igényeit, csökkentik a hiánycikkek és a gyenge minőségű áruk számát. A népgazdaságban egyre fontosabb szerepet játszik a közlekedés. A modern gazdaság, az ésszerű kooperálás és szakosítás, valamint a népgazdaság zökkenőmentes ellátása műszakilag tökéletes és pontos közlekedést" igényel. Ezért fontos a vasúti közlekedés villamosítása és dieselesítése, a forgalomirányító technika korszerűsítése, a fontos vasúti gócpontok kibővítése, elsősorban Bratislavában, Štúrovón, Košicén és másutt. A vasúti közlekedésben a beruházási eszközök kétharmadát a vonalak, a kocsipark és a javítószolgáltatások korszerűsítésére fordítják. Növekszik a vonalak, a gócpontok és az állomások teljesítőképessége, javul az irányító technika színvonala. A villamos és Diesel-vonalak részaránya 1970-ig 90 százalékra emelkedik. A közúti közlekedésben a hálózat bővítésére és karbantartására szánt összeget ésszerűen kell felhasználni, tekintetbe véve elsősorban a fő útvonalakat és gócpontokat. Ebben a vonatkozásban feltétlenül meg kell javítanunk a gépkocsipark felújításáról való gondoskodást, főleg a karbantartó és javítóbázis kiépítésével. A népgazdaság strukturális átépítése, intenzifikálása, a hatékonyság növelése és a harmonikus fejlődés biztosítása, mindez szorosan összefügg a beruházások irányzatával. Az állóalapok folyamatos újratermelésének — főleg a fejlesztési beruházások területén — egyik feltétele az egyes termelési ágak fejlődési koncepciójának tisztázása, amely lehetővé teszi a tervek helyes előkészítését. A beruházási politikában is fokozottabban kell törekednünk a munka és az életkörnyezet megjavítására, gondoskodnunk kell a lakótelepek teljes közművesítéséről, a jó közlekedési öszszeköttetésről, a kulturális, szociális és sportlétesítmények építéséről. Ezeknek a kérdéseknek kell a beruházók, tervezők, a központi szervek, a nemzeti bizottságok és a vállalatok figyelmének központjában állni. Az egész beruházási építkezés terén fokozni kell az eszközök kihasználásáért, az építőmunkák lerövidítéséért való felelősséget. Minden tervezőnek legyen becsületbeli ügye, hogy a tervezett müvek magas gazdasági-műszaki és építészeti színvonalúak legyenek, és kielégítsék a szocialista ember magas kultúrájának és ízlésének követelményeit. A beruházási tevékenység terjedelmének növelése az elmúlt évekhez viszonyítva, s az építőipari munkák struktúrájának megváltoztatása lényegesen nagyobb igényeket támaszt az építőipari kapacitásokkal és az építőanyagok termelésével kapcsolatban. A párt gazdasági politikája fő irányvonalainak teljesítése szempontjából rendkívül nagy jelentőségű lesz a kutató és fejlesztő bázis fejlesztésének, amely időelőnnyel fogja tudni előkészíteni a haladó technika termelését, a technológia és a termelés, valamint a munkaszervezés magasabb formáinak bevezetését. Az országos tervezettel összhangban célszerűnek muntatkozik, hogy Szlovákiában kiépítsük a petrokémiai ipar, a mezőgazdasági vegyszerek, a műszáltermelés, a kohászati kerámia és a faanyag komplex feldolgozásának fejlesztését szolgáló tudományos, kutató és műszaki központokat. Fontos az ís, hogy kutató és fejlesztő munkahelyek építésével és bővítésével biztosítsuk a gépipari termelés és az élelmiszeripar fő ágainak fejlesztését. A szakágazati igazgatóságok és vállalatok melletti kutató és fejlesztő munkahelyek bővítésével fogjuk támogatni a vállalatoknak a nagyobb hatékonyság elérésére irányuló törekvését. Fokozott gondot kell fordítanunk a munkaerők felújítására, s arra, hogy a népgazdaság szükségleteit a kívánt struktúrájú és szakképzett dolgozókkal biztosítsuk. A gazdaságunkban létrejövő új feltételek többek között a munkaerőhullámzás bizonyos fokozatos felszabadulását fogják eredményezni. A dolgozók elosztása bonyolultabb és igényesebb lesz. Megoldása különös tekintettel a bérviszonyokra, a lakásépítkezés és a munkaerőknek az országon belüli széthelyezésére a probléma komplexebb felmérését követeli meg. Až 1956—1960-as években Szlovákia 28 százalékkal részesedett a népgazdaság szocialista szektorában a munkaerő országos szaporodásában, az 1961 —1963-as években 25 százalékkal, az 1966—1970 időszakban pedig a foglalkoztatottság növekedésének megközelítően 43 százaléka esik Szlovákiára. Számolunk azzal, hogy a szlovákiai dolgozók egy része továbbra is az ország más területein fog dolgozni olyan iparágakban, mint a bányaipar és az építőipar, amelynek kulcsjelentősége van népgazdaságunk fejlődésében. A beruházások célszerűbb szétlielyezésével s a termelési programoknak, különösen a feldolgozó ipar ágaiban való ésszerűbb elosztásával kell megteremteni a feltételeket Szlovákiában a munkaerőforrások ésszerű kihasználására. Egyúttal rá kell mutatnunk arra, hogy Szlovákia egyes iparilag fejlett vidékein rugalmasabban kell megoldanunk a munkaerőhiányt. A népesedési fejlődés azt mutatja, hogy meg kell oldani a produktív korban levő lakosság aktív kihasználását különösen az 1970. év után. A munkaerőforrások terén a legkomolyabb kérdések egyike jelenleg a 15 évesek elhelyezése. Az 1966 és 1970 közti években Szlovákiában 480 ezer fiatal fejezi be az iskolát. Alihoz, hogy ez az utánpótlás bekapcsolódhasson a munkába, meg kell teremteni a feltételeket, elsősorban az átlagos műveltség és a szakmai előkészítés útján. Azok a célkitűzések, amelyeket a további fejlődés számára határozunk meg, nagymértékben attól függnek, hogyan használjuk ki célszerűen a főiskolai és középiskolai műveltséggel rendelkező dolgozóinkat. A következő öt év folyamán körülbelül 32 ezer főiskolai és 67,5 ezer középiskolai végzettségű fiatal ember erősíti meg népgazdaságunkat. Elvtársak! Felvázoltam Szlovákia gazdasági fejlődése irányait a legközelebbi években. Mint látjuk, nem egyszerű, hanem igényes feladatok állnak előttünk. Megoldásuk megköveteli, hogy összpontosítsuk a kommunisták, az összes dolgozó erűit, fokozzuk a pártszervek és szervezetek, valamint az állami szervek kezdeményezését az irányítás minden fokán. A feladatok tartalma, pozitív társadalmi következményei egyértelműen azt jelentik, hogy érdemes a lehető legnagyobb mértékben kifejteni az egyéni és a kollektív törekvést. A párt gazdasági programjának sikeres teljesítése Szlovákia további gazdasági fellendülését fogja jelenteni, hozzájárul az egységes szocialista gazdaság fejlődéséhez és a CSKP-nak a gazdasági, szociális és kulturális kiegyenlítésre vonatkozó irányvonalának megvalósításához a rendelkezésre álló forrásoknak a népgazdaság hatékony fejlődésére való sokoldalú és céltudatos mozgósítása révén. Számunkra, Szlovákia kommunistái számára, felelősségteljes, de örömteljes feladatok ezek. Teljesítésük pozitív eredményeket hoz népünk életében, hazánk felvirágzásában. Csehszlovákia Kommunista Pártjának a XII. kongresszus óta elvégzett elemző munkái, a munkaerő-fejlődési koncepciójának kidolgozása és távlati beirányzása s az új irányítási rendszer újabb távlatokat nyitott Szlovákia gazdasági fejlődésében is. Megteremtődnek a feltételek az egész gazdaság dinamikusabb fejlődése s egyúttal Szlovákia forrásainak és feltételeinek az ország gazdaságának intenzív fejlődésébe való gyorsabb bekapcsolódása számára. Szlovákia, mint országrész, csak akkor fejlődhet, ha helyesen fejlődik egész népgazdaságunk, s ha aktív módon kiveszi a részét az országos feladatok teljesítéséből. A gazdaságunk intenzív fejlődésének sürgető követelménye, az utak keresése és az irányítás új elveinek kidolgozása felkeltette az érdeklődést ezeknek az új elgondolásoknak területi elbírálása iránt. Akadtak olyan nézetek, többé-kevésbé Impulzív és deduktív jellegűek, amelyek egyoldalúan hangsúlyozták az egyes szempontokat. Voltak szélsőséges vélemények, például a kiegyenlítődés további folyamatáért való aggódás jellemezte őket, illetve az, hogy az iparosítás programja nem korlátozza-e az intenzitásnövelés lehetőségeit. Voltak olyan nézetek is, hogy mi a döntő jelentőségű: az iparosítás gazdasági megindoklása-e, vagy csupán politikai hangsúlyozása. Ezek a szélsőséges Irányzatok — mint minden egyoldalú — csupán a tényeknek éretlen és helytelen meglátását bizonyítják, nem segíthetik munkánkat, csak árthatnak nekünk. Csehszlovákia Kommunista Pártjának álláspontja Szlovákia gyorsabb fejlesztése kérdésében világos és egyértelmű. Szlovákia gazdasági fejlődése a nemzetiségi politika legfontosabb része s az is marad. Így szerepel a CSKP programdokumentumaiban, s mint nemzetiségi politikai kérdést oldjuk meg. A párt azonban mindig szem előtt tartotta azt a tényt is, hogy a termelőerők gyors fejlődése Szlovákiában egyúttal az egész népgazdaság gyors és folyamatos fejlődésének objektív feltétele. Szlovákia iparosítási programjának ily módon nemcsak politikai, hanem gazdasági indoka is van, amelynél nagy szerepet játszik országunk eszközeinek a termelőerők harmonikus fejlődésére való célszerű és az össztársadalmi célok szempontjából n« megfontolt felhasználása. láfJI Ez a gazdasági megindoklás még szembetűnőbb az intenzív fejlődésre 1968. irányuló törekvésben. Szlovákia és a cseh kerületek gazdasági kiegyenlítő- • désének folyamatát a területi források optimális, tervszerűen kidolgozott ki(Folytatás ax S. oldalon)