Új Szó, 1966. május (19. évfolyam, 119-148. szám)

1966-05-13 / 130. szám, péntek

BESZÁMOLÓ az SZLKP Központi Bizottságának tevékenységéről és a CSKP XIII. kongresszusának előkészületeiről Alexander Dubček elvtárs előadói beszéde Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusán Szlovákia gazdasági fejlődése a XII. és XIII. kongresszus közötti időszakban Kedves küldött elvtársak! Tisztelt vendégek! Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa közvetlenül Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIII. kongresszusa előtt ül össze, amely mint pártunk legfőbb szerve értékelni fogja az elmúlt Időszak eredményeit és kitűzi a legközelebbi évek feladatait. Tárgyalásunk idején ismerkedik meg pártunk a Szovjetuniő Kommunista Pártja XXIII. kongresszusának következtetéseivel. Ez a jelentős kongresszus az egész világ kommunista és forradalmi munkáspártjai képviselőinek jelenlétében foglalkozott az első szocialista állam kommunista építésének kérdéseivel, és állást foglalt a munkásmozgalom és a nemzetközi helyzet időszerű problémáival kapcsolatban. „A Szovjetunió Kommunista Pártja — amint azt Antonín Novotný elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, a XXIII. kongresszuson küldöttségünk vezetője, hangsúlyozta — politikájában hűen kitart a szocialista nemzetköziség, a nemzetközi szolidaritás elvei mellett, segíti a szocialista országokat ... a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége a világ szocialista forradalmi és haladó erőinek, a béke széles frontjának fő politikai támasza. Lenini külpolitikájával a népek biztonságának és szabadságának legfőbb záloga .. Novotný elvtárs ugyanott kiemelte, hogy „terveink és szándékaink megvalósításában teljes megértésre és támogatásra találunk a Szovjetunió Kommunista Pártjánál és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének népénél ... "Hangsúlyozta, hogy „a politikai, gazdasági és szövetségi együttműködésnek a Szovjetunióval való fejlesztését szocialista társadalmunk további előrehaladása biztosításának tekintjük ..." Ezzel kifejezte forró szeretetünket a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép iránt. A XXIII. kongresszus következtetései és megfontolt munkajellege sokban elősegítette előkészületeinket a CSKP XIII. kongresszusára is. A XIII. kongresszus előkészületeinek lényegét a CSKP Központi Bizottsága tézisei alkották. Szlovákiában a kommunisták az évzáró taggyűléseken, a járási és a kerületi pártkonferenciákon igen komolyan értékelték az elért eredményeket és mélyrehatóan elgondolkoztak a XIII. kongresszus előkészületeivel kapcsolatban a tézisekből eredő feladatok felett. A kollektív felismerések és tapasztalatok tovább bővítették pártunk ismereteit, ami megkönnyíti nekünk is, hogy Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusán marxista—leninista módon elemezzük a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális problémákat és módszereket, amelyekkel a feladatok teljesítését biztosítottuk, ugyanakkor segítséget nyújt az új feladatok felvázolásában. Az SZLKP Központi Bizottsága és az egész párt munkájának alapköve a CSKP XII. kongresszusának határozatai voltak. Ezt foglalja magában a szocialista társadalmunk további fejlődésének fő irányvonalairól szóló Ismert .11 pont, amelyeket a CSKP Központi Bizottságának kongresszus utáni ülései fokozatosan feldolgoztak. Ezek a pontok a népgazdaság következetesebb, Intenzívebb fejlesztésének érvényesítésére, az Irányítás minőségi megjavítá. sára, a szocialista gazdaság forrásainak és feltételeinek jobb kihasználására, az eszmei nevelőmunka elmélyítésére, iskolaügyünk megjavítására és a pártmunka módszereinek további tökéletesítésére irányultak. A CSKP és az SZLKP XII. kongreszszusa óta eltelt nem egészen négy esztendőt, mint az intenzív pártmunka tevékeny éveit jellemezhetjük mind gazdasági, eszmei és politikai, mind tudományos és kulturális téren. Szlovákia Kommunista Pártja rendkívüli jelentőséget tulajdonított az eszmei kérdéseknek és a kultúrpolitikának, az iskolaügy és a tudomány fejlesztésének. Kedvező feltételeket teremtett a Szlovák Nemzeti Tanács teljesebb érvényesülésére, az országos feladatok biztosításában való részvételének fokozására, a szlovákiai problémák megoldásában. Érezhetőbben előtérbe került a párt szerepe, elmélyült irányító tevékenysége, terebélyesedett eszmei nevelőmunkája. Az SZLKP a lenini normákra támaszkodva tökéletesítette munkamódszereit, sorait bővítette és megszilárdította. Szlovákiában valamennyi pártszerv és -szervezet nagyra értékeli a CSKP Központi Bizottságának a burzsoá nacionalizmus bírálatával kapcsolatos, az SZLKP IX. kongresszusán elhangzott téves következtetések átértékelésére vonatkozó kezdeményezését, és becsüli az SZLKP KB-nak munkáját és eljárását is, amellyel részt vett e feladatok teljesítésében. A CSKP Központi Bizottságának a pártelvek és a szocialista törvényesség megsértésével kapcsolatos álláspontja, valamint a CSKP Központi Bizottságának 1963. decemberi határozata az SZLKP IX. kongresszusán elhangzott, a burzsoá nacionalizmust érintő bírálat kivizsgálásáról egészséges, eszmei vitát váltott ki. Ez a vita jelentős tényező volt a párt politikai munkája és a társadalomtudományok szempontjából, bővítette a dolgozók alkotó kezdeményezési lehetőségeit, elősegítette a szocialista demokrácia elmélyülését. Igaz, ez a folyamat nem ment végbe különböző kilengések nélkül, amelyek megnehezítették a Központi Bizottságnak a hibák helyrehozása érdekében kifejtett eljárását. Közeli múltunk és forradalmi hagyományaink s értékeink általános megmagyarázásában jelentős esemény s jó alkalom volt a Szlovák Nemzeti Felkelés 19. és 20., valamint hazánk felszabadulásának 20. évfordulója. Nem egyszerű korszakot hagytunk magunk mögött. A XII. kongresszuson kitűzött Igényes feladatokat a párt bonyolult nemzetközi helyzetben, főleg az amerikai imperializmus agresszívabb politikája és a nyugatnémet revanslzmus növekvő veszélyének feltételei között oldotta meg. Az imperializmus a politikai, gazdasági és eszmei kémkedésen kívül egyre gyakrabban keres kiutat a különféle összeesküvésekben, katonai provokációkban és a közvetlen katonai intervenciókban. Különösen felháborító az amerikai Imperialistáknak a vietnami nép ellen viselt aljas háborúja. Ezt a barbár háborút az egész haladó emberiség elítéli. Itt az ideje, hogy az amerikai imperialisták végre megértsék: a legnagyobb amerikai hadsereg és az amerikai kormány által toborzott más hadsereg sem nyomhatja el, törheti le a vietnami nép szabadság és nemzeti függetlenség utáni vágyát. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok erkölcsi és anyagi segítsége a harcoló vietnami nép iránti szolidaritás megnyilvánulása. Dolgozóink fenntartás nélkül támogatják a vietnami nép igazságos harcát és élesen elítélik az amerikai agresszorok barbárságát, melyet a békeszerető népek ellen követnek el. A hazárd Imperialista politika Európában is érezteti hatását. A nyugatnémet militarizmus — mint az USA legfőbb szövetségese — revansista politikájával és a nukleáris fegyverek megszerzésére irányuló törekvésével nagy veszélyt jelent köztársaságunkra és fenyegeti az európai békét. Népünk emlékezetében él még München és a második világháború szenvedései, az imperialisták törekvései tehát nem közömbösek számunkra és nem is lehetnek azok. A nemzetközi kommunista mozgalom ellentétei megnehezítették sok probléma megoldását. A CSKP KB nagy erőt fejtett kl és fejt ki továbbra is, hogy az SZLKP Központi Bizottságával teljes megértésben hozzájáruljon a nemzetközi kommunista mozgalom egységéhez. Pártunk a dolgozók alapvető érdekeiből kiindulva szem előtt tartotta az állam véderejének és felkészültségének további megszilárdítását. Megszilárdította az együttműködést a Szovjetunióval és a szocialista nemzetközösség többi államával, s az ország gazdasági fellendülése érdekében más államokkal is fejlesztette gazdasági kapcsolatait, és nem tévesztette szem elől nemzetközi kötelezettségeit. Ma, amikor bizonyos idő távlatából értékeljük pártunk munkáját, megállapíthatjuk, hogy a CSKP XII. kongreszszusa határozatainak valóra váltása Szlovákia általános gazdasági, politikai és kulturális fejlődésében, az SZLKP KB alkotó kezdeményezésében, Szlovákia Kommunista Pártjának, mint Csehszlovákia Kommunista Pártja területi szervezetének szám szerinti növekedésében és eszmei megszilárdulásában nyilvánult meg. Elvtársak! A CSKP XII. kongresszusa a népgazdaság területén fő célként az újratermelési folyamat egész dinamikájának felújítását és gazdaságunk intenzív fejlődése feltételeinek megteremtését tűzte ki. A kongresszus így hatalmas ösztönző erővé vált az ökonómiai gondolkodás aktivizálásában és a népgazdaság fejlesztése hatékonyabb irányainak keresésében. A CSKP Központi Bizottságának vezetésével kidolgozták a gazdasági elemzéseket és alapvető intézkedéseket fogadtak el, amelyek teret nyitottak a XII. kongresszus határozatainak megvalósításához. Kidolgozták a népgazdaság tervszerű irányítása tökéletesített rendszerének elveit, amelyeket az 1965-ös év folyamán kísérletileg a gyakorlatban is ellenőriztek éš ez év eleje óta fokozatosan bevezetnek. Megkezdték a népgazdaság fejlesztése hosszú lejáratú távlatainak kidolgozását; e téren a növekedés belsőés külső forrásainak legmesszebbmenő kihasználásából kell kiindulni, ugyanakkor figyelembe kell venni a csehszlovák gazdaság helyzetét a nemzetközi munkamegosztásban. A párt e koncepciós kérdések megoldásával egyidőben szervezte a konkrét gazdasági feladatok sikeres teljesítésére irányuló törekvéseket is. Ennek köszönhető, hogy az átmeneti stagnáció után az 1964—65-ös években sikerült felújítani az ipari termelés növekedését, emelni az állattenyésztés színvonalát, és lényegesen megjavítani a lakosság ellátását. A CSKP XII. kongresszusa utáni általános fejlődést Szlovákiában is a népgazdaság fejlődésében mutatkozó egyes negatív irányzatok leküzdésére kifejtett törekvés jellemzi. Az SZLKP Központi Bizottsága a gazdasági feladatok biztosításán kívül kezdeményezően hozzájárult — a központi párt- és állami szervekkel szorosan együttműködve — a közgazdaság gyakorlati problémáinak megoldásához, amelyek Szlovákia gazdasági és természeti forrásainak következetesebb kiaknázására irányultak — a csehszlovák közgazdaság fejlesztése érdekében. A CSKP Központi Bizottsága Irányvonalaival összhangban az elmúlt négy év alatt Szlovákiában gyorsabb ütemű volt a gazdasági növekedés, mint az országos átlag. Míg országos méretben az ipari termelés terjedelme 19,4 százalékkal növekedett, Szlovákiában a növekedés '28,6 százalékos volt. Szlovákia az ipari termelés terjedelmében több mint egyötöddel vesz részt, az építkezésben pedig 31,9 százalékkal szerepel. A termelés növekedésével együtt fokozatosan kialakulnak az egyes szerkezeti változások feltételei is. Jelentős ipari, vízgazdálkodási és egyéb létesítmények épültek, melyek hatásukban és gazdasági hatékonyságukban népgazdasági jelentőségűek. Főleg az olyan üzemekről van szó, mint a Slovnaft, a Kelet-szlovákiai Vasmű, a seretfi Nikkelkohó, a Široká na Orave-i Vasöntvényüzem, valamint az olyan energetikai üzemekről, mint a novákyl, vojanyi, vagy az új vízi erőmű a Vágón stb. Ezek és a feldolgozóipari üzemek egész sora társadalmi jelentőségűek. Az utóbbi években a szovjet kőolajra és vasércre támaszkodva erősen fellendült a vegyi- és a kohászati ipar, melyeknek termelése 50, illetve 76 százalékkal növekedett. A vegyipar és a kohászat új jelleget kölcsönöz nemcsak Szlovákia gazdaságának, hanem elősegíti a csehszlovák gazdaság nagy feladatainak megoldását is. Megteremti a feltételeket a gazdasági fejlődés haladó útjainak érvényesítésére,, főleg az egymásra épülő termelési ágazatok kiépítésére. A vegyipar, a kohászat, a gépészet és a többi ipari ágazat eddigi és további fejlődése alapvető tényező a politikailag és szakmailag érett munkásosztály és a műszaki értelmiség növekedésében. Ez a fejlődés ugyanakkor nagyobb teret biztosit a népeink és nemzetiségeink testvéri kapcsolatainak megszilárdítására, a csehszlovák szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség elmélyítésére. Nemcsak gazdasági, hanem igen fontos politikai kérdés is volt többek között a dubnicai, a martini, a Považská Bystrica-i jelentős gépipari vállalatok termelési programjának megoldása és további vállalatok fejlesztési távlatainak tisztázása. Megoldódtak a termelés összpontosításának egyes kérdései is, például a rádiótechnika és a gépipari fogyasztási cikkek szakaszán. Ez lehetővé teszi a vállalatok kapacitásának jobb kihasználását, s azt, hogy távlati szemszögből lássunk hozzá az üzemek, a szerkesztő- és fejlesztőegységek komplex kiépítéséhez és a szakkáderek neveléséhez. Szlovákia nyersanyaggazdagságának teljesebb kihasználása érdekében több intézkedést foganatosítottunk, a magnézium-, az üveg- és az élelmiszeripar fejlesztésének meggyorsítására. Szlovákia gazdaságának fejlődése az 1961—65-ös években lehetővé tette további több mint 250 ezer személy bekapcsolását a munkafolyamatba a szocialista szektor keretében (az EFSZeken kívül), ebből 115 ezer dolgozó az iparban, illetve az építőiparban helyezkedett el. A munkafolyamatba bekapcsolódó dolgozók többsége szakképzett vagy szakközépiskolát végzett, vagy szakmunkás képesítést szerzett. Az említett Időszakban például csaknem 79 ezerrel növekedett a főiskolát. Illetve a középiskolát végzett szakemberek száma, tehát csaknem 48 százalékkal, s ebből a főiskolát végzettek száma több mint 50 százalékkal. A termelési-műszaki bázis, a dolgozók szakképzettségi színvonala ma a gazdasági növekedés nagy forrását képezik. Az SZLKP Központi Bizottsága a CSKP, politikai és gazdasági irányelveit Szlovákia feltételeire alaklmazva arra vezette a párt-, az állami és a gazdasági szerveket és szervezeteket, hogy mozgósítsák az anyagi termelésben a belső tartalékokat, fejlesszék a dolgozók kezdeményezését és aktivitását. Szervezte a tudományban és kutatásban, az igazgatásban és irányításban dolgozók részvételét a tárgyi problémák megoldásában és Szlovákia gazdasági fejlődése átfogó kérdéseinek kidolgozásában. Így az SZLKP politikai és gyakorlati tevékenysége gyümölcsöző volt, ami kifejezésre jutott a népgazdasági tervfeladatok teljesítésében és túlteljesítésében. Az SZLKP

; felhívására a szlovákiai dolgozók 1965ben több mint egymlliárd korona értékű kívánt árút termeltek terven felül. Őszinte elismerés és köszönet jár mindazoknak, akik lelkiismeretes munkájukkal hozzájárultak a tervfeladatok teljesítéséhez és túlteljesítéshez. Az elért eredményeket és a Jelenlegi társadalmi-gazdasági folyamatokat azonban reálisan kell értékelnünk, aszerint, hogy kedvező vagy kedvezőtlen hatással vannak-e a gazdaság inteziflkálására. A csehszlovák népgazdaság fejlődésének részletes elemzése, amelyet a CSKP Központi Bizottsága 1965. decemberi plenáris ülésén tárgyalt meg, valamint a XIII. pártkongresszus tézisei mutatják, hogy mit kell még tennünk gazdaságunk megélénkülése és annak érdekében, hogy valóban fordulat álljon be a termelésben és a fogyasztásban. A sok kedvező jelenség mellett néhány kedvezőtlen vonás nyomta rá bélyegét Szlovákia gazdaságára csakúgy, mint az egész ország gazdaságára. Az ipari termelés növekedése túlméretezett beruházásokat, munkaerőt, nyersanyagot és anyagot igényelt. Ezért a technika és a technológia fejlesztése, a munkatermelékenység növelése, a szerkezeti összetétel megváltoztatása, a takarékosabb anyaggazdálkodás, valamint a termelésszervezés tökéletesítése továbbra is elsőrendű feladata a társadalmi termelésben érdekelt szerveknek. Amint a CSKP Központi Bizottságának átfogó elemzéséből kitűnik, népgazdaságunk eddigi fejlődése gyakran okozott feszültséget a nemzeti Jöve(Folytatfis a 4. oldalon]