Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-13 / 101. szám, szerda

frnillllllll!ll!lll!!llliil!lllill!lllllilll!!llllilllll!i!!lllllll!!lll!ll!lllll|[ Egészség —boldogság —házasság 8. Mikor ne legyen a szülőknek gyere kük? Irta: Dr. Josef Hynie egyetemi tanár, a Szexuológiai Intézet vezetője Pillantás vissza és előre .MADARI VISZONYLATBAN" Az egyszerű emberek a házastársi együttélés értelmét abban látják, hogy gyermekük legyen. Gyakran hallhatjuk idősebb emberek véleményét olyan házastársakról, akiknek nincs családjuk, hogy házasságosdit játszanak. Nemcsak az a fontos, hogy gyermek legyen, hanem az is, milyen az a gyermek. Ha nem sikerült, vidéken azt szokták mondani, jobb lenne, ha nem élne, vagy meg se született volna. A megfelelő élettárs kiválasztása éppen az utódok szempontjából nagyon fontos. Egyes házastársak azonban nem képesek felfogni a szép közös élet mélyebb értelmét. Házaséletet élnek, s előbb-utóbb jelentkezik gyermek utáni vágyuk. S ha nem születik gyermekük, orvoshoz fordulnak segítségért. Az orvos azonban bizonyos körülmények között nem hajlandó segítséget nyújtani, még ha módjában állna is, s ennek megvannak a maga okai. Egyes esetekben attól tart, hogy hibás gyermek jöhetne a világra. Máskor, hogy az anya egészségi állapota nem megfelelő, s a szülés még ronthat rajta, esetleg katasztrófához is vezethet. Végül vannak olyan esetek is, hogy az adott házasság nem biztosít megfelelő feltételeket a gyermek gondozására és nevelésére. Az utóbbi vonatkozik például a vak és süket emberekre. A vak szülők segítség nélkül aligha tudnak gondoskodni gyermekükről, különösen közvetlenül születése után. A süket anyák éjszaka nem hallják, ha a gyermek felsír. A rokkantaknak ls nehezükre esik a háztartás vezetése és a gyermekről való gondoskodás. A múltban azt is számításba kellett venni, hogy a rokkantak nehezen tudtak eleget keresni a maguk megélhetésére ls; ma az állam segít a gyermekek eltartásában. Nem tanácsos, hogy gyermekük legyen azoknak a nőknek akik szív-, vese- vagy májbántalmakban szenvednek. Főként súlyos szívbaj esetén válhat a szülés veszélyessé. Ismerek azonban olyan esetet, mikor egy ilyen betegségben szenvedő nő terhességét akarata ellenére megszakították. Mikor újból teherbe esett, senkinek sem árulta el, míg csak nem került olyanynyira előrehaladott állapotba, hogy művi megszakítás már lehetetlen volt. Ily módon, a saját életét kockáztatva, kiharcolta, hogy gyermeke szülessék. Még ezzel sem elégedett meg, s egy további gyermek kihordásával még nagyobb veszélynek tette ki magát Az eset rosszul ls végződhetett volna, s nem tanácsos olyan hazárdjáték az élettel, amelynek során a gyermek ls meghalhat, vagy Idő előtt elveszítheti édesanyját. A szülők bizonyos betegségei veszedelmesek a születendő gyermekre nézve. A múltban Ilyen betegség volt a szifilisz és a tuberkulózis is. Ma már ezek aránylag eredményesen gyógyíthatók, s kevésbé veszélyeztetik a gyermekeket. Inkább kell tartanunk néhány örökölt és veleszületett hibától. Az utóbb! időben eléggé gyakori az újszülöttek sárgasága. Ez a betegség olyan gyermekeket támadhat meg, akik apjuk után Rh-pozitfvek, s anyjuk szervezete olyan ellenanyagokat tartalmaz. amelyek vérsejtjeik bomlását okozzák. Ilyen esetekben a gyermek gyakran már anyja testében születése előtt vagy röviddel azután elpusztul. Néhány esetben már sikerült ilyen gyermekeket megmenteni, a feladat azonban szerfölött nehéz. Az első gyermeknél rendszerint még ml sem történik, a veszély a második vagy a további gvermeknél áll be. Ha az orvos az anyánál a férj vérsejtjei (Rh faktor) elleni anyagokat állapít meg, lebeszéli arról, hogy gyermeket hozzon a vi lágra. Ugyancsak nem taná csolja az orvos, hogy további gyermekei legyenek a házaspárnak, ha az anya mongoloid (ferde szemű) gyermeket hoz a világra. Ez ugyanis a szellemi fejlődés gyengébb feltételeivel rendelkezik. Mindmáig nem Ismeretes eléggé ennek a veleszületett hibának az oka. Más valami az egyszerű gyengeelméjűség, amely egyes családokban örökölt. Ha valamely faluban akad egy gyengeelméjű lány, rendszerint többen ls kihasználják szexuálisan, több, ugyancsak gyengeelméjű gyermeke születik, akik a társadalom terhére vannak. Ugyanígy örökölhető néhány komoly szellemi fogyatékosság, valamint az örökletes süketség és vakság is. Az alkoholizmus a legújabb vélemények szerint nem azért veszélyes, hogy a gyermekeket alkoholmámorban nemzették, hanem azért, mert az Iszákos gyermekének rendszerint alacsonyabbrendű a központi idegrendszere s így kevésbé bír ellenállni az ártalmas hatásoknak. Ilyen családokban gyakori az öngyilkosság, vagy a nemi elfajulás. Egyes, bár ritkán előforduló betegségekről tudjuk, hogy örökletesek. A hajlam rendszerint nem ismerhető fel, ha azonban mind a két házastársnál megvan, különösen pedig, ha a két házastárs közeli rokonságban áll egymással, előtérbe kerül. Ezért nem tanácsos a rokonok között házasságot kötni. Az ilyen örökletes betegségek közé tartozik például a vérzékenység, amelyet a nő hoz magával, azonban a férfinál mutatkozik. Egyes orvosok azt sem tanácsolják, hogy a veleszületett hibák lehetősége miatt idősebb férfiaknak legyen gyermekük. Viszont joggal mutatnak rá arra a tényre, hogy sok lángeszű ember aránylag Idős szülők gyerme ke. Tudományunk még nem olyan előrehaladott, hogy bizonyossággal megjósolhasson valamely örökletes hibát, s így Jogunk legyen ahhoz, hogy valakit megfosszunk a gyermekáldás lehetőségétől. Az aggodalmak azonban egyes esetekben, tekintetbe véve a nagy valószínűséget, mégis indokoltak. Ilyen esetben az orvosnak kötelessége, hogy lebeszélje az anyát a szülésről és fogamzásgátló szerek használatát javasolja neki. Hazánk törvényei Indokolt esetben megengedik a terhesség művi megszakítását. Ezekben az esetekben mindenesetre jobb meggátolni a fogamzást, mintsem utólag megszakítani a terhességet. A fogamzást különféle szerekkel és eszközökkel lehet meggátolni, amelyeket vagy a férfi vagy a nő alkalmaz a fogamzás Ideiglenes meggátlására. Amennyiben a fogamzás tartós gátlására törekednék valaki, a meddősítés, terméketlenítés, sterilizáció jöhet számításba, amelyet a törvény részletes előírásokkal szabályoz, nehogy visszaéljenek vele. A jövő heti szerdai számunkban közöljük a befejező részt: 9. TEHETETLENSÉG A HÁZASSÁGBAN E meghatározás az ötvenes években vált szállóigévé, de még a területi átszervezés után is gyakran hallottam Komáromban a különböző járási értekezleteken. A szólásmondás abból ered, hogy Madaron nagyon lassan értették meg az emberek, hogy csupán a közös gazdaság szilárdítása jelent biztos holnapot az egyén számára. Nem szívesen hasonlították a termelés szintjét a szomszédos szövetkezetekhez, s a kollektív gazdálkodás első évtizedében kicsit helyi méretben gondolkodtak, sok „fura" jelenséget csupán tudomásul vettek. Bár időnként egyes vezetők nekilendültek, változtatni akartak a helyzeten, de erőfeszítésük csekély gyakorlati eredményt hozott. Ezért terjedt el a „madari viszonylatban" meghatározás, ami lényegében az események tudomásulvételét, a meglevő helyzettel való „csendesmegbékélést jelentette. A közöshöz ragaszkodók látták a hibákat, de a szervezési problémák megoldását, a munkafegyelem szilárdítását nem tudták biztosítani. E téren csak a vezetőségben történő személyi változások után javult a helyzet. Megtörik a jég Mikor 1963 februárjában Soókl Lajost, a járási szervek a madari szövetkezet élére állították, a gyűlésen olyan megjegyzés ls elhangzott, hogy „egy fecske nem csinál nyarat". Az irányító szervek viszont úgy gondolták, hogy az idegent nem kötik a rokoni kapcsolatok, így eredményesebben tud dolgozni, irányítani. Csakhogy itt nemcsak irányítani kellett, hanem elsősorban olyan légkört és körülményeket teremteni, hogy az emberek ne csak meghallgassák, hanem végre is hajtsák a vezetők utasításait. Az új elnök tudta, hogy sokféleképpen lehet tekintélyt szerezni, de ezt megtartani csak úgy lehet, ha szaporodnak a munkaegységre kifizetett koronák. Nemégyszer hallotta, hogy csak „a pénz beszél". Ami helyi vlzonylatban azt jelentette: csak akkor dolgozunk, ha megfizetik. Ahhoz, hogy a munkát megfizethessék, pénzt kellett teremteni. Sok estébe nyúló vitatkozás hangzott el addig, amíg az emberek többsége megértette: a szilárd munkafegyelem előfeltétel a munkaegység értékének növelésére. Ekkor mér nem azt kérdezték, hogy megfizetik-e a munkát, hanem biztatták egymást: siessünk, hogy több munkaegységet szerezzünk. S valahol itt, az emberek gondolkozásában kezdődött el egy egészséges folyamat, ami aztán a munkaerkölcsben, a termelési eredményekben jutott kifejezésre. Kis tükör Ülünk az elnök Irodájában, s a kimutatásokat vallatjuk. Ezek a számok tükrözik a legvilágosabban a szövetkezet fejlődését. A komáromi járásban 1962-ben kezdték el a termelés részleges szakosítását, Madaron 1963 óta a fő bevételt az állattenyésztés — szarvasmarha és sertéshizlalás — jelenti. Az eladott húsmennyiségből 1962-ben 49, 1965-ben már 206 kg jutott egy hektárra. A múlt évben átlag 8,57 koronáért termeltek egy kg marhahúst és 12,20 koronáért adták el. !gy a szövetkezetnek minden kiló marhahús eladása 3,19 korona tiszta nyereséget jelentett. Különösen nagy gondot fordítanak az önköltségek figyelésére. A búza mázsáját 59,93, a cukorrépáét 15,98 koronáért termelik. A cukorrépa termesztése akkor lesz valóban jövedelmező, ha 8—12 koronáért termelik mázsáját. Csökkenteni akarják az önköltséget a silókukorica és az évelő takarmányok termesztésénél. Ez utóbbinál szakszerűbb betakarítással lényegesen javíthatnák a minőséget is. A szövetkezet vezetősége céltudatosan irányítja a termelést, s a szövetkezet fennállása óta a múlt évben először érték el a munkaegység tervezett értékét. A 12 korona előleghez az elszámolásnál még 8 koronát fizettek munkaegységenként. Az állandó dolgozók évi átlagkeresete 10—16 ezer korona volt a természetbenieken kívül. Tervek és problémák A szövetkezet vezetősége a pártkongresszus téziseinek megvitatásakor kifejtette véleményét. Ök a szakosítás következetes megvalósításában látják a termelés növeléséhez vezető utat. Vázlatosan elkészítették a szövetkezet távlati tervét 1970-ig. Szükséges megemlíteni, hogy a járási termelési igazgatóságokon külön szakcsoport foglalkozik a szakosítás kidolgozásával. Ezek a szakemberek a helyszínen a szövetkezetek vezetőivel közösen készítik a terveket. — Mi három főszakaszra — az állattenyésztésre, a növénytermesztésre, és a szőlészetre — összpontosítjuk figyelmünket — mondja Soóki elvtárs. A növénytermesztésben 43 fajta kultúrát termesztettünk. Enynyi növénynél lehetetlen a rentábilis termesztés. Az idén nem ültetünk cirkot, lencsét, babot, stb., és 1970-ig a növénykultúrák számát öt-hat fajtára szeretnénk csökkenteni. A kertészet területe is kisebb lesz és a dolgozókat a szőlészetbe és a gyümölcsösbe csoportosítjuk át. Nagyon reálisan számolnak a szövetkezet vezetői. Persze a gyakorlatban sokat kell vitatkozniuk míg egy-egy elképzelés valóra válhat. Járási méretben sem zökkenőmentes a szakosítás bevezetése. A kérdéseket menet közben kell megoldani, tisztázni. Például náluk az év végéig 1Q00 darabra akarják növelni a szarvasmarha-állomány számát. Elvileg van egy megállapodásféle, hogy Karvárói, Búcsról, Ekeiről stb. kapják a kisborjúkat. De a zootechnikusnak sokat kell szaladgálnia, míg ötven-száz kisborjút felvásárol. Pedig szükséges, hogy feltöltsék a borjúneveidét, mert 1967-ben már 1000 hízómarhát akarnak piacra adni. Ugyanakkor 1970-ig a minimumra csökkentik a sertésállomány létszámát. A tézisek vitatása közben megjegyezték, hogy a jövőben a felvásárló üzemnek jobban figyelembe kell vennie a szövetkezet érdekeit. Elmondták, hogy a legutóbbi átvételkor hat nap alatt szállítottak el 61 hízóraarhát. Mindig csak annyit vihetnek, amennyit a felvásárló üzem kér. A jövőben nem így képzelik el a felvásárlást. A felhizlalt állatokat — súlycsoportok szerint legalább 20—30 darabot — egy nap alatt el kell szállítani. Csak így csökkenthetik a súlyveszteséget. Néhány év múlva a szövetkezel bevételének nagy részét — az állattenyésztés mellett — a szőlő- és gyümölcstermelés biztosítja. Az 51 hektár új telepítésből 21 hektáron már terein a szőlő. Tervbe vették további 30 hektár szülő telepítését. A környéken elsőként létesítettek teraszokat a falu melletti terméketlen hegyoldalon, s ide 10 hektár területre telepítenek szőlőt. Egy szólásmondás halála Tervben, elképzelésben nincsen hiány. Megvalósításukat az elnök elsősorban a termelés tovább szakosításától várja. A jövő évben kukoricát 600, silókukoricát 200, gabonaneműeket 400 és takarmányféléket szintén 400 hektáron termelnek, a többi területet a szőlő, gyümölcs és az ipari növények foglalják el. Madaron az elmúlt három évben ugrásszerűen nőtt az árutermelés, a bevétel, s így a tagság jövedelme is. Elértek egy átlagos termelési szintet, amelyről feljebb jutni csak megfontolt szervezéssel, a termelés gazdaságosságának növelésével lehet. Ezt a tényt nemcsak a vezetők, de a tagság is mindjobban tudatosítja. Hiszen ők látják legjobban az eredményeket. Mert ha azt említik, hogy az Idén 10,5 millió korona bevételt várnak, akkor rögtön az is eszükbe jut, hogy 1962-ben mindössze 4,5 millió korona volt a szövetkezet évi bevétele. Azt Is tudják, hogy a változás magvait az új elnök hintette el, s a kommunisták segítettek neki, hogy az elgondolás gyümölcsöt érleljen. Ma már nem mondja senki a járási értekezleteken, hogy „madari viszonylatban". A szólásmondás észrevétlenül elhalt, mint ahogy született. A matlaríak emelt fővel tekinthetnek szét a környéken, mert szövetkezetük termelési szintje már nemcsak madari, hanem járási viszonylatban is megfelelő. CSETÖ JÁNOS 1 falu -10 hír Ipolyhidvég • A losonci tárásban fekvő Ipolyhidvég a Xlll. században a Hunt—Pázmán-nemzetség birtoka volt. A XIV. század végéig Hont vármegye közgyűléseinek a színhelye. 1438-ban Albert király Hídvéget Pálóczi György érseknek adományozza, akinek halálával az esztergomi érsekre száll a birtok. A község területe 2403 kat. hold, lélekszáma 950. • Már a második világháború előtt fejlődésnek indult a falu. Az utóbbi húsz év alatt Ipolyhídvégen több üzletet !élelmiszer, ruha, cipő, vasáru) s vendéglöt is nyitottak. A felszabadulás óta épült lakóházak száma 120. Már csaknem minden házban van rádió, s 80 családban televíziókészülék. • A falu lakóinak az egyes utcákon nagy gondot okozott a sár. A HNB a sáros utcákat kiköveztette, s másfél méter széles Járdákat építtetett. A falu tervei közt szerepel a főút portalanítása is. • Az anyák örömére 1963ban óvodát is építettek, ahol a gyermekekről egész nap gondoskodnak. • A faluban több cigányszármazású polgár él. Nem lehet rájuk panasz. Minden munkára alkalmas polgár állásban van, s becsületes munkával igyekszik kenyerét megkeresni. • A faluban, sajnos, a tömegszervezetek nem fejtenek ki kellő tevékenységet. Pedig a múltban jó hírük volt az ipolyhídvégi szervezeteknek. Ismert volt az énekkar, a táncegyüttes, a színjátszó csoport, jói szerepelt a futballcsapat. A gazdasági fejlődéssel a kultúra is lépést tarthatna. • A szövetkezet 1950-ben alakult, mintegy 40—50 taggal. Jelenleg 110 ipolyhídvégi találja meg számítását a közösben. 765 hektáron gazdálkodnak, amiből 432 hektár a szántóföld és 342 hektár a rét. Sertéstenyésztéssel, szarvasmarha-tenyésztéssel, baromfitenyésztéssel, juhtenyésztéssel, s persze a gabonanemüek valamennyi fajtájának termesztésével foglalkoznak. • Mivel az Ipoly mentén fekszik, a folyó gyakran nagy károkat okoz. Mintegy 220 hektár rétet és 70 hektár szántót tett hasznavehetetlenné. Emiatt 1965. évi tervét sem teljesíthette a szövetkezet. • A tavaszt munkára a szövetkezet jól felkészült. Bár gondot okoz az alkatrészhiány, ennek ellenére minden gépet idejében kijavítottak. • A CSKP Xlll. kongresszusának tiszteletére itt is szép kötelezettségeket vállalt a falu lakossága, többek között az elöntött földterületek lecsapolását, hogy mielőbb használhatóvá váljanak. A szövetkezet húseladási tervét 120 mázsával túlszárnyalja. CSÄKY KAROLY