Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-08 / 97. szám, péntek

* A kutatók fegyvertárának egyik eszköze a távolból kezelt „mükéz". (J. Cenék felvétele) Tudományunk kulisszatitkai NEMZETKÖZI BIOLÓGIAI PROGRAM TUDOMÁNYOS intézeteink is bekapcsolódnak abba a nagy világakcióba, amely a Nemzet­közi Biológiai Program nevet kapta. A csehszlovák bizottság elnöke Ivan Málék akadémikus. Legtöbb tudományos dolgozónk e program keretében a száraz­földi termelőképesség és az ez­zel összefüggő folyamatok szekciójában fog dolgozni. Töb­bek között összehasonlítják az egyes szárazföldi és mocsári növények termőképességét a különböző fokú vízmentesítés, Illetve öntözés feltételei kö­zött. Egyes tanulmányok elmé­leti jellegűek lesznek, mások azonban gyakorlati következ­tetésekre fognak vezetni. Így például kutatni fogják, mely növények termelnek egy vege­tációs időszak alatt különféle nedvességi, helyi, talaj- és más viszonyok között legtöbb szer­ves anyagot, illetve mely nö­vények hasznosítják legjobban a Nap energiáját. Más csopor­tok adatokat fognak gyűjteni a táji egységek produkciója optimális kihasználásának meg­oldására. Egyes növénytársulá­soknál a légköri nitrogénnek a növényi táplálkozás szempont­jából fontos nitrogénvegyüle­tekre való átalakulásának mér­tékét is tanulmányozni fogják. A TERMÉSZETVÉDELMI szek­ció figyelme elsősorban a vé­dett területek mai hálózatának értékelésére összpontosul, az édesvízi társulások termőké­pességével foglalkozó szekció munkatársat pedig tanulmá­nyozni fogják az alapvető bio­lógiai folyamatokat több mes­terséges víztárolóban, halasta­vakban, patakokban és a Duna egyes szakaszain. Az ezen az úton szerzett ismeretek képet adnak arról, milyen mértékben befolyásolja az ember tevé­kenysége a vizeinkben végbe­menő fő biológiai folyamato­kat. Elsősorban olyan változá­sokról van szó, amelyek csak lassan következnek be, s ezért elkerülik a figyelmünket; ide tartoznak például a mezőgaz­daság kemizálása, vagy a szin­tetikus mosószerek használata éltal okozott változások stb. 'Az ez irányú kutatómunkának választ kell adnia arra a kér­désre is, mi okozza, hogy fo­lyóvizeinkben és a mestersége­sen létrehozott víztárolókban a szerves anyagok fokozott termelése ellenére gyakran csökken a halászzsákmány. AZ EMBER alkalmazkodó ké­pességét kutató szekció fő fi­gyelme annak a környezetnek folyamatos változásaira fog irányulni, amelyben az ember él és dolgozik. Tanulmányozni fogja a lakosság növekedését és testi állapotát, kisebb mér­tékben pedig vizsgálat alá ve­szi a fizikai rátermettséget, fi­gyelembe véve az ember alkal­mazkodó-képességének határait is az élsportolóknál. Az ötödik szekció a biológiai forrásokkal való gazdálkodás­sal fog foglalkozni. Ilyen pél­dául a csíraanyag hosszabb ideig való életben tartása kér­désének megoldása, ami meg­könnyítené a kívánt tulajdon­ságú növényi és állati hibridek szerzését. Különféle anyagok­ból, amelyek közvetlenül nem szolgálhatnak tápszerül az em­ber vagy az állatok számára, baktériumok segítségével to­vábbi fehérjeforrásokhoz lehet jutni. A kultúrnövények víru­sos fertőzésének kiküszöbölése érdekében figyelni fogják a gyomnövények vírusait és a romok között élő növények ve­getációját. Végül tanulmányoz­ni fogják a biológiai eszközök (a rovarok megfertőzése bakté­riumokkal, penészgombákkal vagy parazitaállatokkal, kémiai sterilizálás) adta lehetőségeket a levéltetü, a kolorádóbogár, az almamoly és a gyapjaslepke elleni védekezésben. A NEMZETKÖZI biológiai program megteremti az alapot a kísérleti adatok és anyagok széles körű kicserélésére s egyúttal a világviszonylatban összegyűjtött eredmények ki­használására és összehasonlítá­sára. A világ biológiai kérdé­seinek megoldását célzó nagy nemzetközi összefogás tehát nemcsak az egyes országok biológiai egyensúlyának megol­dását fogja eredményezni, ha­nem nagy segítséget fog jelen­teni a fejlődő országoknak is. HOGYAN KORRODÁL AZ ÜVEG? 1 JOGI TANACSADQ | Az új munkatörvénykönyv alapelvei AZ ÜVEGTERMÉKEK egyik legértékesebb tulajdonsága az, hogy ellenáll a légköri befolyá­sok és a vízoldatok korrodáló hatásának. Manapság, amikor fokozódik az üveg felhasználá­sa az iparban, egyre többet foglalkoznak az üvegféleségek korrózióállóságának mértéké­vel. Különösen a nagy felületű új termékeknél, például az üvegszálaknál vagy a habüveg­nél fontos ez a kérdés. A kor­rózió mechanizmusának Isme­rete azonban az üvegcsiszolás tanulmányozása szempontjából ls elkerülhetetlen, sőt egyes nézetek szerint a korrózióval , olyan időszerű kérdések is ösz­I szefüggnek, mint például az üvegek szilárdsága. I. Ma már aránylag jól Ismer­jük az üveg egyes elemeinek befolyását a korrózióállóságra. , Tudjuk, hogy a korrózió köz­| ben hidrolízis megy végbe, s eközben az üvegből eltávoznak az alkáliák. Azt a körülményt, hogy a folyamat révén más elemek ls elvesznek az üveg­ből, sokszor elhanyagolják. Az üveg korróziójának mélyebb megismerését elősegítették azok a munkák ls, amelyek az alká­liáknak az oldatba való átlépé­sének időbeli vonatkozásait vizsgálják. A CSEHSZLOVÁK vegyészek kutatásának eredményeként új elmélet született az üveg kor­róziójáról, amely rámutat arra a tényre, hogy a korrózió fo­lyamán a már említett alkotó­elemeken kívül az üveg alap­anyaga — a szillciumdioxid — is kilép az üvegből, ami csök­kenti a felső megbontott réteg vastagságát. Az új elmélet ala­pul szolgálhat a korrózió köz­ben végbemenő befolyások mé­lyebb tanulmányozására és nagy gyakorlati értéke lehet a termelésben. (dj) A népá barátsápiak jegyta Júniusban Prágában « megrendezik a tv-fiimek III. nemzetközi fesztiválját A prágai Valdštejn-palota jú­nius 24—29 között a III. nem­zetközi tv-filmek fesztiváljának színhelye lesz. A külföldi tele­víziós társaságok által is ér­deklődéssel kísért fesztivál fe­lett a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya vállalt védnökséget. A rendező, a Cseh­szlovák Televízió 586 külföldi tv-szakembert, alkotóművészt és 112 tv-társaságot hívott meg. A fesztiválon az alábbi műfajkategóriákban fognak versenyezni: tv-filmalkotások, tv-játék, opera, műsoros tv­összeállítás, művészi dokumen­tumfilm, revűfilm, amelyek speciális tv-eszközökkel fejezik ki a fesztivál alapgondolatát, azaz hozzájárulnak a népek közötti megértéshez, művészien ábrázolják az életet, kifejezik a népek problémáit, vágyait és hangsúlyozzák azt, ami a világ népeit összeköti. A versenyen részt vevő tv-fllmek további kö­vetelménye az, hogy a nemze­tek múltjának és jelenének olyan igazi ábrázolására töre­kedjenek, amivel hozzájárul­hatnak a kölcsönös megisme­réshez és a békés együttműkö­dés elmélyítéséhez. A fesztivál befejezésekor a tizenegy ország (Csehszlovákia, Lengyel-, Magyar-, Francia- és Olaszország, Jugoszlávia, a Szovjetunió, Románia, Nagy­Britannia, Kanada, valamint Norvégia) képviselőiből álló zsűri díjazza a legjobb tv­fílmforgatókönyv szerzőjét, a legjobb rendezőt, kamerát, a legjobb színészi teljesítményt, a film művészi színvonalához legjobban hozzájáruló tv-deko­rátori alkotást, valamint a legkifejezőbb, a tv-film témá­ját leghatásosabban aláfestő zenei kompozíciót. A fesztiválon legnagyobb el­ismerésben részesülő film a fesztivál nagydíját, a száztor­nyú várost ábrázoló, „Arany­Prága" elnevezésű kerámiai al­kotást kapja. A rendezők tervel szerint a külföldi résztvevők a fesztivál keretében Bratislavába is ellá­togatnak. (sm) Kelet-Szlovákia második a falufejlesztési versenyben Az utóbbi években a kelet­szlovákiai kerület biztosította magának az országos elsőséget a falufejlesztési versenyben. Az elmúlt év eredményei alap­ján a második helyre került. A kerületi nemzeti bizottság tanácsa az elmúlt napokban foglalkozott ezekkel az ered­ményekkel. A terv szerint kö­zel 62 millió korona értékű müvet kellett előállítani. Ezt a tervet 129 százalékra teljesítet­te a kerület, önkéntes társa­dalmi munkában 3 millió 218 ezer munkaórát dolgoztak le a kerület lakosai. A járások közül a legjobb eredményt a rozsnyói érte el, amely tervét 194 százalókra tel­jesítette. Az önsegélyes akciók, álla­mi beruházást igénybe nem ve­vő munkálatok, közterek kar­bantartása, fémhulladékok gyűjtése, parkok rendbentartá­sa, lakások karbantartása te­rén 300 millió korona értékű munkával dicsekedhet a kerü­let. Említést érdemel, hogy az el­múlt év során tervbe vett 486 építkezési akcióból 260-at be­fejeztek, beleértve 28 művelő­dési házat, 24 községházat, 9 sportstadiont, 4 iskolát, 51 ját­szóteret, továbbá 14 551 méter hosszú vízvezetéket stb. A kerületben immár hagyo­mányossá vált falufejlesztési akcióban a jövőben is jelentős sikerekkel számolnak, annak ellenére, hogy a nemzeti bizott­ságok a helyi jellegű szükség­leteket már nem a központi költségvetésből, hanem saját forrásaikból, illetve az Állami Takarékpénztárból igényelhető hitelekből fogják fedezni. —ik— MUNKAAKADÄLYOK A DOLGOZD RÉSZÉRŐL (124. §) A munkaadó a dolgozónak elkerülhetetlenül szükséges mértékben szabad időt adhat a tisztségek, polgári kötele­zettségek vagy más közérde­kű ügyek elvégzésére, ha ez a munkaidőn kívül nem volna lehetséges. A rövid időre mentesített dolgozó átlagos munkabérét rendszerint a munkaadó vise­li, hosszabb mentesítés esetén rendszerint az a szervezet, amely részére a dolgozót fel­mentették. A MUNKABÉR MEGTÉRÍTÉSE A FEGYVERES ERŰKNÉL TELJESÍTETT SZOLGALAT IDEJÉN (125. §) A tényleges katonai szolgá­latra bevonult dolgozónak a munkaadó a szolgálat első két hetének idejére átlagbérét fo­lyósítja. Ezt a bért legkésőbb a bevonulás előtt 3 nappal kell kifizetni. A végrehajtási rendelet ér­telmében a munkaadó köteles a sorozásra vagy hivatalos idézés esetén a dolgozónak a szükséges mértékben szabad­ságot adni. A munkaadó köteles a ka­tonai szolgálatra behívott dolgozónak a jelentkezés előt­ti héten szükséges mértékben, de legalább egy napra sza­badságot adni, hogy személyi és családi ügyeit rendezni tudja és időben megjelenhes­sen a kijelölt helyen. Ha a lakóhelyről való utazás 6 óránál hosszabb időt vesz igénybe, további egy utazási napra, ha az utazáshoz 18 órá­nál hosszabb időre lenne szükség, két utazási napra van a dolgozónak igénye. (Ugyanez vonatkozik a kato­nai szolgálatról való vissza­térésre is.) A fenti időre — ha a dol­gozónak egyébként igénye van a fegyveres szolgálat idején a fizetés megtérítésére, — a munkaadó köteles a dol­gozó átlagbérét kifizetni. A dolgozó a katonai szolgá­lat befejezése után, legké­sőbb 3 napon belül köteles munkaadójánál munkára je­lentkezni. (Ezen az időn kí­vül igénye van az utazáshoz szükséges időre is.) A FEGYVERGYAKORLAT IDEJÉRE JÁRÖ FIZETÉSMEGTÉRlTÉS A végrehajtási rendelet 26. §-a alapján fegyvergyakorlat Csak néhány példát említünk a közelmúltból. K. D. várkonyi lakos a helyi vendéglátó üzem­re panaszkodott. Három nap el­teltével megérkezett K. F. leve­le is, ő ugyanazzal az üzemmel kapcsolatban még súlyosabb vádat emelt. Leutaztunk, be­széltünk a vendéglőssel, a pa­naszossal, mindenki a saját igazát védte, végül is az ügyet a HNB tanácsa tárgyalta. A legnagyobb meglepetés azon­ban akkor ért bennünket, ami­kor másnap — levélben — K. F. azza". vonta vissza panaszát, hogy „jelhecceltek". Egy másik eset: Cs. J. orosz­vári olvasónk panaszolta, hogy csintalan gyerekek zavarják nyugalmát, szurokkal öntik le ablakait, verik a kaput. A falu vezetősége ügyet sem vet rá­juk, holott ő ezt többször jelen­tette. Cs. J. személyesen is bent járt szerkesztőségünkben, kér­te, utazzunk le. Kívánságának eleget tettünk. A ház asszonya nyitott ajtót, s ezzel fogadott: „Már bíróságra adtuk az ügyet, kár volt idejönni". Végül: Ersekújvárott történt. A levélből idézünk: — Az Ob­rancov mieru 41—43-as számú ház tatarozását a járási építő­vállalat már 1964 ben megkezd­te, de a mai napig sem fejezte be. A gáz bevezetésének az lett a következménye, hogy a pince vagy más katonai sz.c'gálát — a tényleges katonai szol­gálat kivételével — idejére a munkaadó köteles a dolgozó­nak átlagfizetése 50 százalékát folyósítani, ha a dolgozó senkiről sem gondos­kodik, 65 százalékát folyósítani, ha a dolgozó egy személyről gondoskodik, 90 százalékát, ha a dolgozó két személyről gondoskodik, 95 százalékát, ha a dolgozó három vagy több személyről gondoskodik. Eltartott személyként csak azokat veszik figyelembe, akiket a béradó szempontjá­ból eltartottnak ismernek el. A KATONAI SZOLGALAT IDEJÉN JÁRÚ FIZETÉS FELTÉTELEI A katonai szolgálat idején a fentiek értelmében fizetés csak akkor jár, ha a dolgozó a behívás napja előtt három hónapon keresztül munkavi­szonyban volt, (nem okvetle­nül ugyanannál a vállalat­nál). E feltétel teljesítése nem szükséges, ha a dolgozó az iskola elvégzése, vagy ki­tanulása után először lépett munkaviszonyba, valamint azokban az esetekben, ahol a szabadságigény keletkezésé­hez nem szükséges a várako­zási idő. (Toborzási munkavi­szony, átszervezés, egészségi okok.) A katonai szolgálat befeje­zése után a dolgozónak attól a naptői van ismét igénye fi­zetésre, amikor újból munká­ba lépett. ISKOLÁZÁS, HIVATÁS MELLETTI TANULÁS (128. §) A társadalmi szervezetek által rendezett iskolázások idejére a munkaadó a dolgo­zónak szabadságot ad, ha ezt fontos üzemeltetési érdek nem akadályozza. Az iskolázások idejére a munkabért az iskolázást ren­dező szervezet tériti meg, ha a rendező szervezet nem álla­podott meg a munkaadóval a munkabér közvetett megtérí­téséről. A hivatás melletti (levele­ző) tanulás feltételeit a kor­mány a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsával való meg­egyezés alapján szabályozza. Jelenleg a Tt 1961/107, U. v. 1955/20. és U. v. 1956/131. sz. hirdetmények érvényesek. Dr. FÖLDES JÚZSEF vízben úszik. Az emésztőgödör­röl eltűnt a vaslemezborító, ami a kiskorú gyerekekre nézve életveszélyes. A tető annyira beázik, hogy a lakók kénytele­nek esős időben munkahelyük­ről hazaszaladgálni, hogy kan­nákkal, lavórokkal felfogják a vizet. Ilyen felelőtlen egyének miatt népgazdaságunk kárt szenvedstb. A járási építővállalat igazga­tója, főmérnöke, építésvezetője elolvasta a levelet. Együtt men­tünk a helyszínre. Láttuk, hogy az emésztőgödör szabályszerűen le volt takarva, a pincében — az esős Idő ellenére — sem volt víz. A verandán látszottak ugyan esőfoltok, de távolról sem volt olyan a helyzet, ami­lyennek azt a levélíróink lefes­tették. Ez a néhány eset is azt bizo­nyltja, hogy nem minden pa­nasz indokolt, nem minden pa­nasz helytálló. Csak három példát ragadtunk ki a sok közül. De ez a három is kellőképpen bebizonyította, hogy sok esetben milyen feles­legesen, felelőtlenül zaklatnak bennünket, mi meg ezek alap­ján másokat. Ezt a kérdést azért vetjük fel ilyen nyíltan, mert ez nemcsak a szerkesztő­ség és a levélírók ügye, hanem közügy. OZORAI KATALIN Ez is közügy „Kénytelen vagyok a sajtóhoz fordulni" — a szerkesztő­ségbe érkező levelek közül sok, ha nem is így, de hasonló­képpen kezdődik. A hozzánk érkező levelek mindegyikét el­olvassuk, megválaszoljuk, esetleg közöljük, ha módunkban áll segítünk, tanácsot adunk. Nem egy esetben kiutazunk a hely­színre ís, s néha bizony veszendőbe megy időnk, Ez az, ami­ről szólni kívánunk.

Next

/
Thumbnails
Contents