Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-08 / 97. szám, péntek

• •••••••••• ••••••••••• ý J f 1 l M í K • •••••••••• ••••••••••• HÜSZ ÓRA A Magyar Népköztársaság felszabadulásának évfordulója alkalmából került programra a Sánta Ferenc sikeres regényéből készült Húsz óra című film, Fábri Zoltánnak, a magyar filmgyártás kiemelkedő rendező egyéniségének alkotása. A filmet Moszkvában a IV. Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíjával tüntették ki. A film egy magyar falu életén, lakóinak sorsán keresztül mutat rá, mi vezetett az 1956-os eseményekhez, s hogy milyen szerepet játszott az események kibontakozásában az emberekben élő irigysége bosszúvágy, önzés és hiúság. A Húsz óra őszinte hangú, figyelemreméltó mű. Újságíró érkezik a faluba, hogy a mai falusi életformáról riportot írjon. Húsz órányi ideje van, ezalatt kell felismernie és megértenie az ott ható mozgatóerőket Nincs könnyű helyzetben, mivel a múlt és jelen szinte szétválaszthatatlanul fonódik össze s a mát csak az értheti meg, aki a tegnap történtekkel is tisztában van. Csakhogy nem mindenki beszél szívesen a múlt drámai eseményeiről. Mégis csaknem összefüggően tárul fel JELEK A VÁROS FELETT Zsika Mitrovics jugoszláv rendező nálunk már előbb bemutatott két filmje e mostanihoz hasonlóan ugyancsak partizánkörnyezetben játszódik le. Jelek a város felett 1941 nyarának partizánharcait eleveníti meg. Drámai formában viszi vászonra az egyik partizánegység mentési akcióját elfogott harcostársaik HARC A SÁTÁNNAL Egyszer kopp, másszor hopp — így módosíthatnánk a régi szólásmondást az utóbbi hetekben műsorra került izgalmaskalandos filmeket illetően. Évekig nem mutattak be ilyen filmet nálunk, most azután egy-, re-másra tűzik a mozik műsorára, mintegy pótolni igyekezz vén a mulasztást. Lehet, persze, hogy ebben a jövedelmezőség is ludas, mivel a hasonló műfajra kiéhezett közönség megtölti az ilyen filmeket játszó mozik nézőterét. Véleményünk szerint azonban a jövedelmezőség csupán egy szempont lehet a sok közül. Albert Mariscal Harc a sátánnal című filmje a mexikói HÉT AGYONÜTÖTT NAP Pavel Kohout, a külföldön Is ismert drámaíró második filmjével jelentkezik és örömmel állapíthatjuk meg, kísérletezése ígéretes. Mint előző filmjében — ás darabjaiban — ezúttal is a fiatalok világa érdekli és az eredmény azt mutatja, hogy nem Idegen ebben a világban. Jól ismeri a fiatalok zsargonját és cselekedeteik lelki rugóit, apró hazugságaikat és mélyen élő vágyaikat, kalandéhségüket és határtalan bizalmukat. A film Jenkának, a fiatal ápolónőnek hét napját meséli el. Jenka kedvese katona, a előtte az az eseményláncolat, amelyben egyéni és közös érdekek csapódnak össze s melyben felmérhető az eseményeket befolyásoló történelmi erő. Köllö Miklós a népszerű riportregény időszerű anyagát sa játos eszközökkel dolgozta fel a forgatókönyvben. A film rendezői pedig a formabontástól kezdve számos új alkotó eljárást alkalmaztak, mindezt rendkívül céltudatosan állították mondanivalójuk szolgálatába. Külön érdekessége a filmnek, hogy nincs kísérőzenéje. Ezt azonban — miután a pergő drámai események teljesen lekötik a nézőt — csak utólag vesszük tudomásul. Fábry Zoltánnak és munkatársainak ismét sikerült olyan filmet alkotniuk, amely az igazsághoz híven ábrázolja a történelmi eseményeket, az emberek érzelmi drámáját helyezve előtérbe, anélkül, hogy az erkölcsi prédikátor szerepében tetszelegnének. A szereplök közül szeretnénk kiemelni Páger Antal, Görbe János, Szirtes Ádám, Bihari József, Bodrogi Gyula és Molnár Tibor alakítását. kiszabadítására. A történet középpontjában az egység parancsnoka és annak felesége, a partizánorvos áll. A két főszerepet A. Gaurics és M. Tos cinoskiová személyesíti meg. Sajnos a főszereplők — nem a színészek hibájából — és az egész történet a felületen mozog. túlságosan leegyszerűsített. kábítószercsempészak közé viszi el a nézőt. Pompás, csillogó luxus lokálban folyik a kábítószerek titkos árusítása, felvásárlása, sót itt töltik éjszakáikat e drága méreg fogyasztói is. A rendőrség emberei beférkőznek a veszélyes banda tagjai közé, amelynek főnökét a titok és a hatalom fala veszi körül. A cselekmény és a látványos környezet vonzza a közönséget, bár a film nem nyújt művészi élményt. A figurák a bonyodalmak, a fordulatok már más művekből jobbára ismertek és a szereplők között is hiába keresünk külöwösebb tehetséget. magára maradt fiatal lány üresnek érzi napjait, szórakozást, tartalmat keres. Ennek scwáin különféle kalandokba bonyolódik, naivan bízik az emberekbeu s egy-két keserű tapasztalatra Is szert tesz. Szóval ez a hét egy kicsit az élet iskolája Jenka számára. Jeleňa Mašínová és Pavel Kohout a forgatókönyv szerzői Jenka alakját egy kissé stilizált formában állítják elénk s ez nem a legszerencsésebb. Stanislava Bartošovi, igen rokonszenves Jenka szerepében. A Hét agyonütött nap — fogyatékosságai ellenére — érdekes alkotás. S. K. Kulturális hírek • Az athéni Akropolisz történelmi kulisszái előtt rendezték meg az I. Nemzetközi Szoborkiállítást, mely sűrített áttekintést nyújt a huszadik század szobrászati fejlődéséről. Tizenöt görög, s hatvanöt külföldi művész százötven alkotása képezi az anyagot. Hangadó mesterek Archipenko, Arp, Brancusi, Calder, a nemrég elhunyt Giacometti, Laurens, Lipchitz, Moore, Picasso, Wotruba, és Zadkin. • • • • Laurence Oliviert, a világhírű angol színészt az európai kultúra fejlődésében elért kimagasló eredményeiért a dán Sonnig díjjal jutalmazták, amelyet a koppenhágai egyetem választmánya szokott odaítélni. Eddig többek közt Albert Scliweitzert és B. Russelt is ezzel a díjjal tüntették ki. • • » • Szombathelyen hatholdas szabadtéri múzeum építését tervezik. A több évig tartó alapos technikai és tudományos felkészültséget igénylő munka 10 millió forintba kerül. Idén 1 milliót költenek e célra. « • * • Marx korai filozófiai és nemzetgazdasági munkáinak szemelvényei dr. Avinari egyetemi tanár héber fordításában jelentek meg a Jeruzsálemi Héber Egyetem kiadásában. Időszerű közgazdasági kérdések Az idegenforgalo

m gazdasági jelentősége AZ IDEGENFORGALOM jelentősége elvitathatatlan mind gazdasági és politikai, miind egészségügyi és kulturális szempontból. Az idegenforgalom olyan népgazdasági ágazat, amely a természeti adottságok kihasználásán alapszik. Gyarapítja a nemzeti jövedelmet azzal, hogy szolgáltatásokat nyújt a külföldi látogatóknak, munkaerőt vesz igénybe, tehát gazdasági jelentőséget ad az ország azon terüieteinek, amelyeken az idegenforgalom összpontosul. Ismeretes, hogy az üdülő és gyógykezelési központok túlsúlyban a hegyvidékeken és a tavak környékén keletkeztek. Az idegenforgalom ide irányul, ezért e területeken nagyfokú gazdasági aktivitás fejlődik ki. Népgazdaságunk számára ma nagyon időszerű kérdés: hogyan használjuk ki természeti adottságainkat az idegenforgalom szempontjából, és mit kell tennünk fejlesztése érdekében. Nagy jelentősége van az idegenforgalomnak abból a szempontból is, hogy nagyon előnyösen, és a külkereskedelemhez viszonyítva nagyon gazdaságosan jutunk devizához olyan szolgáltatásokért és árukért, amelyekért a külföldi látogatók fizetnek kiskereskedelmi árainkban, és amelyeket más formában nem lehetne értékesíteni külföldön. Az idegenforgalomból eredő devizajövedelem fizetési eszköz a világpiacon, tehát az aktív idegenforgalomnak nagy gazdasági jelentősége van. - Hazánk az idegenforgalom fejlesztését tekintve rendkívül kedvező helyzetben van. Az idegenforgalom világpiacán igen eredményesen konkurrálhatun.k, mert hazánkn kedvező fekvése van Európa közepén, vonzók a változatos tájak, a magaslati levegő, a csendes helyek, a kulturális és történelmi emlékek, amelyek kis területen összpontosulnak. HAZÁNKAT összehasonlítottuk 29 olyan országgal, amelyeknél legnagyobb az idegenforgalom. Az összehasonlításból kiderült, hogy hazánkban az idegenforgalom fejlesztésének minden feltétele megvan, a tengeren kívül. A tengert azonban helyettesíti az, hogy hegyeink és völgyeink bővelkednek „csendoázisokban", amelyek szinte gyógyító hatása vonzza a zajos városokban, ipari településéken élő külföldi látogatókat. Bár nálunk megvannak az Kettős piac A fogyasztási cikkek kettős piacáról van szó. Ilyen nálunk nem létezik. Ismerjük a helyzetet: a hazai fogyasztási cikkek minősége, kivitele, műszaki színvonala, egyszóval használati értéke között alig vannak különbségek. A kettős piac kialakulásához pedig nagy eltérésekre van szükség, aminek következtében az árutSmeg kettéoszlik: nagyobb részét az átlagos, kisebb részét meg az ennél jóval nagyobb használati értékű. Illetve különleges, exkluzív cikkek képezik. Igaz ugyan, hogy eddig is kettéoszlott a fogyasztási cikkek tömege, — de hogyan? Eladható és elfekvő árucikkekre. Az elfekvő termékeket azonban nem tekinthetjük piacnak, s mivel az eladható gyártmányok használati értéke közötti eltérések nem nagyok, nem beszélhetünk kettős piacról. A fogyasztási cikkek piacát éppen az egyszlntűség jellemzi, ami a bérnivellizációnak, a bérek közötti csekély különbségeknek (a béregyenlősdinek) a visszatükröződése. Érthető: ha a bérszinttől felfelé és lefelé az eltérések nem nagyok, tehát ha a lakosság rétegei lényegében azonos pénzhelyzetben vannak, akkor a fogyasztási cikkek használati értékét illetően sem lehetnek nagyobb eltérések, mert ha lennének, ez eltéréseket jelentene az árakban is, s ekkor a drágább cikkeket nem tudnák megvásárolni. A piac szlmplaségában azonban a termelés Is hibás, idegenforgalom fejlesztésének a feltételei, ez még nem jelenti, hogy azonnal liaszinosítani tudjuk kitűnő adottságainkat. Előbb jelentős beruházásokat kell eszközölnünk, hogy megteremtsük a turistaforgalom anyagi-műszaki bázisát, továbbá jól megszervezett szolgáltatásokat biztosítsunk és szakképzett dolgozókat neveljünk. Egyik napról a másikra képtelenség az idegenforgalmat olyan erős gazdasági ággá tenni, mint amilyen az Ausztriában vagy Jugoszláviában. Népgazdaságunk szerkezeti összetétele megszabott terjedelmű beruházást tesz lehetővé. Az idegenforgalom fejlesztésére rendelkezésünkre állt beruházási keretet oly módon kell felhasználnunk, hogy minél előbb minél nagyobb hasznot hozzon. Növelni kell a befektetéseket és meg kell gyorsítani az építkezési munkákat. A VILÁG IDEGENFORGALMA nagy gazdasági erőt képvisel, amely évről évre növekszik. 1961-ben a világon az Idegenforgalomból eredő bevétel 7 milliárd 284 millió dollárt tett ki, 1962-ben 8 milliárd 15 milliót, 1963-ban 9 milliárd 99 milliót, 1964-ben 10 milliátrd 10 milliót, a külföldi látogatók száma pedig 1961-ben 75,3 milliót, 1962-ben 81,7, 1963ban 91,1, 1964-ben 105 milliót. Oly mértékben kell bekapcsolódnunk a világ idegenforgalmába, hogy hazánk természeti adottságainak, történelmi hagyatékainak, népünk társadalmi és kulturális színvonalának megfelelően részesedjünk belőle. E tekintetben lehetőségeinket a legkisebb mértékben sem használjuk ki. Növelhetnénk a külföldi látogatók számát. Devizajövedelmünk a tőkésországokkal való idegenforgalomból 1965-ben a megelőző évhez viszonyítva 30,7 százalékkal növekedett, az egy külföldi látogatóra eső bevétel pedig 57,4 százalékkal. Ta/aly 2 946 682 külföldi látogatott hazánkba, ebből 618 204 a nyugati országokból. Növekedett a hosszabb időn át itt-tartózkodók száma is, úgyhogy míg 1964-ben átlagosan egy külföldi látogató 3,2 napot töltött nálunk, 1965-ben már 5,8 napot. A múlt évben hazánkból 1 740 315 ember utazott külföldre, ebből 168 506 a nyugati államokba. Bár az idegenforgalom növekedése jelenleg mindenekelőtt anyagi-műszaki bázisának fejlesztésétől függ, hatékonysága mert a lehetőséghez (tudniillik a nagyobb jövedelműekhez] mérten sem gyárt megfelelő mennyiségben világszínvonalú termékeket a hazai piacra. Miért szólunk a kettős piac mellett? Azért, mert ez hozzátartozik a kereslet-kínálat közti egyensúlyhoz. A nagyobb jövedelműek értékesebb, különlegesebb cikkeket akarnak vásárolni, mint a kevesebbet keresők, mert van nekik miből. De ha nem tudják Jövedelmüket ilyen cikkekre elkölteni, akkor ez a pénzösszeg fölös vásárlóerőként, takarékbetétek formájában jelentkezik. A fölös vásárlóerő pedig azt jelenti, hogy nincs egyensúly a kereslet és kínálat között, ami esetleges pánik idején tudjuk, mivel Járhat. Van-e lehetőség a kettős piac kialakításához? Kezdeti lehetőség már ma is van, hiszen mondtuk, hogy a termelés nem elégíti ki a magasabb keresetűek Igényeit. Most mar ezt megteheti, mert a nagyobb használati értékű — főleg dtvattclkkeknek — maga szabja meg az árát, tehát érdekelt ezek termelésében. Az igazi kettős piac azonban csak a béregyenlősdi felszámolásával, a nagyobb kereseti különbségek kialakulásával jöhet létre. Nyomatékosan hangsúlyozzuk még, hogy a kettős piac a jövőben sem jelentheti az átlagfogyasztó igényel kielégítésének elhanyagolását. (mészáros) fokozására több lehetőség van. Elégtelenül használjuk ki például a külföldi turisták téli itttartózkodásának lehetőségeit Itt fokozott propagálásra van szükség. Továbbá lényegesen növelni kell a látogatók for gyasztását, hiszen tavaly átlagban egy külföldi turista csak 28 dollárt költött nálunk, míg; Ausztriában több mint 70 dol^ lárt. Jóval többet költhetnének például a közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatásokra. Az áraikat illetően rugalmasabban kell alkalmazkodni a forgalomhoz, az idényszakokhoz és a szezonon kívüli időszakhoz. Nem tudjuk kielégíteni a külföldiek gyógyfürdők iránti érdeklődését, s itt az árak nálunk a legalacsonyabbak a világon. A fürdőhelyek bővítését előnyben kell részesíteni a beruházások között, mivel az idegenforgalomban a fürdőhelyek a legkifizetődőbbek. Sokkal nagyobb hasznot meríthetnénk a vadászatból, mint eddig. Például a tavaly elejtett szarvasoknak csak 9, az őzeknek 7,7 százalékát ejtették el külföldi vadászok. KÜLÜN KELL SZÜLNI a közszolgáltatásokról, amelyek alapfeltételei az idegenforgalom fejlesztésének. Bővítésükre az illetékes szerveknek különös gondot kell fordítaniuk. A közszolgáltatások színvonalának emelése nélkül nem számíthatunk tartós látogatottságra a legvonzóbb helyeken sem. Végezetül hangsúlyozzuk, hogy minden késés idegenforgalmunk fejlesztésében — talán nem is tudatosítjuk eléggé — mennyire megrövidíti népgazdaságunkat. SLÁDEK GUSZTÁV, docens FŐLEG LAKÁSRA, ÜDÜLÉSRE ÉS BŰTORRA TAKARÉKOSKODUNK Az Ostravai Kerületi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság kutatást végzett az őszak-morvaországi kerületben, azzal a céllal, hogy megállapítsa, mire gyűjtenek az emberek. Az eredmény értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a bankbetétek a megtakarítások döntő részét, de nem az sgészét képezik. Ugyancsak figyelembe kell venni, hogy ipari jellegénél fogva ebben a kerületben nagyobbak a keresetek, mint más kerületben. Ennek ellenére az eredmények nagyon érdekes irányzatokról tanúskodnak. A felmérés azt mutatja, hogy az emberek leginkább a lakásépítésre és a lakásfeltételek javítására gyűjtenek. Ez főleg az EFSZ-tagokra vonatkozik, akiknek 35,7 százaléka e célból takarékoskodik. További gyakori célja a takarékosságnak az üdülés (18,9 százalék). Erre főleg az alkalmazottak takarékoskodnak (29,2 százalék), s jelentős részük külföldi üdülésre. Magas a munkáscsaládok részaránya is, de a szövetkezeti tagok takarékosságának célja már ritkábban az üdülés (7 százalék). Az ipari termékek vásőrlását illetően, ami összességben a legnagyobb tétel a takarékossági célokban, az emberek legtöbb esetben bútor, személykocsi, hűtőszekrény és televíziókészülék vásárlására tartanak igényt. A szociális csoportok jövedelemkülönbségeire mutat rá az a tény, hogy lényegesen kevesebb EFSZ-tag gyűjt személykocsira, mint a munkás és egyéb dolgozó. Televízióskészülék vásárlá ára főleg munkáscsaládok takarékoskodnak, az alkalmazottak már lényegesen kevesebben, és a szövetkezeti tagok csak egész kis szómban. Az utóbbiak inkább motorkerékpárra gyűjtenek. Aránylag Jelentős azok részaránya, akik azért takarékoskodnak, hogy bizonyos tartalékuk legyen előre nem látható esetben, s továbbá azoké, akik öregségükre takarékos kodnak. Gyakori még a tanulmányokra és a kelengyére gyűjtés, az utóbbi főleg a szövetkezeti tagoknál fordul elő.