Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-30 / 118. szám, szombat

FENYVES GYÖRGY BUDAPEŠTÍ LEVELE Tizenkét film — ötven szerep Tizenkettedik játékfilmjének felvételei után, s néhány órával ötvenedik színpadi bemutatója előtt találkoztunk. Azt kérdeztem tőle: — Meg tudná-e mondani, mi a népszerűség? Érdekes, finom arca van, gyönyörű mélybarna szeme. Magas, nagyon szép teremtés. A kérdésen hosszan elgondolkozik mielőtt válaszolna. Azután valami az eszébe villan, elmosolyodik, és így felel: —- Ma már talán tudom, hogy mi a népszerűség. Egy nap levelet hozott nevemre a posta. Egy kiskatona Irt: szeretne olykor-olykor levelezni velem. Kedves, meleg hangú levél volt, tehát kedvesen, meleg hangon, de röviden feleltem rá. És mint többnyire valamennyi válaszlevelemnél, ennek is a borítékjába tettem egyik fényképemet. Tíz nap sem telt el, ismét levelet hozott a posta, a kiskatonától. Egy nyelvét csúfondárosan kiöltő csibészarc képe bukott elém a borítékból, s utána hullott egy sebtében Irt cédula: „Fényképet mindenki tud küldeni. Én beszélgetni szerettem volna Magával." Hát igen, azt hiszem, ez a népszerűség, ez az igazi népszerűség ... Pécsi Ildikó ilyen népszerűségnek örvend. Vidéki lány. Otja a Hajdúságból vezetett Budapestre. Nyíregyházán érettségizett, s 1958 tavaszán két egyetemre adta be felvételi kérelmét: Debrecenbe az egyetem Orvostudományi Karára és Budapestre a Színház és Filmművészeti Főiskolára. Négy héttel később már tudta: mindkét helyre felvették. Élete egyik legnehezebb szakasza következett. Vitázott szüleivel. Vitázott önmagával. Végül Budapest és a színipálya mellett döntött. 1958 őszén azután első ízben lépett be a Színház és Filmművészeti Főskola épületébe. Négy esztendővel később, 1962-ben, diplomázott. Pécsre szerződött, a Nemzeti Színházhoz. A fiatal, lelkes színésznő, a szó szoros értelmében a színház mindenese lett. Pécsen kívül azonban mégis elsősorban filmszínésznőként Ismerik. Még főiskolás volt, amikor epizód szerepet kapott Kovács András „Zápor" című filmjében. Majd ismét ő foglalkoztatta a „Pesti háztetők" című produkcióban. Tulajdonképpen ebben a filmben fedezik fel a szakemberek, ebben szereti meg a magyar közönség, játszott az „Ígéret földje" című filmben, majd a „Legenda a vonaton"-ban. Ezt követte az „Aranyember" poétikus Noémi alakítása. Az „Aranyember" után nevét külföldön ís megjegyzik, tisztelőinek száma ugrásszerűen nő és naponta több tucat levelet kapott és kap ma ls. Sikerei ls folytatódnak. Majd a televíziósok hívják a „Tenkes kapitánya" egyik főszerepére. S a kosztümös szerepet, kosztümös szerep követi: nagy szerepet játszik a „Mit csinál íelséged 3-tól 5-ig?" című komédiában, majd cirkuszi artistanőként látjuk viszont a „Tilos a szerelem" című vígjátékban. Azután fontos feladatot bíztak rá az izgalmas „Fény a redőny mögött" című kémtörténetben. Egyszóval — a televíziós filmmel együtt — tizenhárom egész estét betöltő filmben játszott. — A szerepekben mindig az életben előttem állt és meg nem valósított lehetőségek egyik kiélésének módját látom, ezért bármilyen nehéz legyen ls számomra: mindig minden szerepbe a maximális mélységig képzelem és gyakorlom magam bele. Sohasem engedek az elveimből: már az első próbára pontosan tudom a szöveget. Enélkül, ugyanis, véleményem szerint nem lehet igazán dolgozni. Ha az ember a műre, és annak rejtett érdekességeire, vagy szépségéire kíván figyelni, akkor a szöveggel már az első próbán sem bajlódhat... — 1966 őszén megválók kedves városomtól, Pécstől és a szivemhez nőtt pécsi színháztól — mondja — mert a budapesti Vígszínház szerződtetett. Hiányozni fog Pécs és a pécsi közönség, itt mindenki szeretett, Pécsi Ildikó, a népszerű magyar színésznő (Foto: Fenyves György) mindenki, vagy majdnem mindenki személyesen ismert. Tudom, Budapesten ez másképp lesz. Mégis menni kell. No, nem, Pest vonz, hanem a lehetőség: a legjobb színházak egyikében, az ország olyan kiváló művészeivel dolgozni, olyanoktól tanulni, mint Páger Antal, Bulla Elma, Sulyok Mária, Ruttkai Éva, Várkonyi Zoltán és még sok más kedves kolléga. Neve messze a magyar határokon túl is jól ismert. A szovjet és a csehszlovák közönség pedig személyesen is megismerkedhetett vele. A Szovjetunióban egy magyar filmhét alkalmából, Csehszlovákiában pedig, mint a Dolgozók Filmfesztiváljának egyik küldötte járt. Szeret utazni, mert minden iránt érdeklődő, s jő nyelvérzékkel rendelkező természettel áldotta meg a sors: jól tud oroszul, németül, s gyorsan haladva tanul franciául. Jó kedélyű, egyéni látásmődú ember. Szeret és tud nevetni, szereti a komédiákat, titokban azonban nagy, drámai szerepekről álmodik: mert az a félve (és titokban megsúgott) igazság, hogy egy napon majd tragika, igazi nagy tragika szeretne lennK.. A rádió- és televíziós hálózat korszerűsítése Ujabb televíziós közvetítő állomások <$ Képvétel az ország kilenctized részén ® Előkészületek a második tvműsor sugárzására A rádió és a televízió távközlési hálózata — aránylag rövid múltja ellenére — már nem elégíti ki a követelményeket, korszerűsítésre szorul. Ezért már ebben az évben sor kerül az egyes berendezések nagyobb arányú módosítására és tökéletesítésére. A rádióközvetítés műszaki színvonalát elsősorban a szabálytalan áramszolgáltatás és a moduláló vonalak gyenge minősége rontja. A helyzet javítása érdekében a közeljövőben aggregátokat helyeznek üzembe. A rádió jövője elsősorban a rövidhullámokhoz fűződik. Ma két adóhálózatunk dolgozik ezen a hullámsávon, közvetítésük azonban még nem a legjobb minőségű. Televíziós hálózatunkat tíz nagy teljesítményű tv-adó, tizenegy közvetítő állomás és 310 reléállomás képezi. Ma hazánk területének kilenctized részén jól lehet venni a Csehszlovák Televízió adását. Nehézségek azonban itt is akadnak. Sok helyre például még nem jut el a televíziós jel, másutt ingadozik a vétel minősége. A televízió munkatársai ezért a következő években arra fognak törekedni, hogy az első műsor jele maradéktalanul befedje az ország egész területét. 0) adóállomásokat főleg Szlovákia egyes félreeső helyein létesítenek. A második csehszlovák televíziós műsor közvetítésére néhány évig még várnunk kell. Ez a közvetítés az ultrarövidhullámú sávon valósul majd meg. A Prága fölött emelkedő Petfín hegyen elsősorban egy 250 méter magas televíziós tornyot kell felállítani, aztán pedig további 59 nagy teljesítményű közvetítő állomást és több száz kiegészítő reléállomást kell majd üzembe helyezni. A második televíziós műsor hálózatát oly módon építik ki, hogy a jövőben a színes televízió közvetítésére ls alkalmas legyen. (dj) Ki tudja? Kérdés 1 2 X 1. Melyik évben határolta el a párizsi nemzetközi munkáskongressxus a május 1. megünneplését? 1872 1885 1889 2. Mikor ünnepelték az elsfi május elsejét Csehországban? 1870 1885 1890 3. Hol ünnepelték az elsű május elsejét Kelet-Szlovákiában? Eperjes Kassa Igló 4. Hol alakult ax elsfi proletár állam? Pétervir Párlxs Budapest 5. Melyik magyar munkásvexér vett résxt benne? Tincsles Frankéi Sxalay 8. Mikor jelent meg ax elsfi monkásújság Prágában? 1848 1887 1172 7. Mikor jelent meg a Kassal Munkás elsfi száma? 1899 1900 1907 1. Hogy hívták ax elsfi po- ] glfire •sonyl munkásegyesületet? | Ves Testvériség 1. Mikor volt ax elsfi orosz forradalom? 1905 ] 1914 1917 10. Melyik évben voltak a kosát! véres események? 1929 1931 1934 Mai számunkban ú f rejtvényversenyt indítunk. Mai kérdéseinket a holrmpi május elsejére való tekintettel a nemzetközi munkásmozgalom történetéből állítottuk össze. Megfejtésként a TOTO—SAZKA mintájára a helyes választ jelentő 1, 2 vagy X küldendő be. A megfejtést kérjük úgy beküldeni, hogy legkésőbb a jövő hét péntekjén, tehát május 6-án megkapjuk. A később érkező megfejtéseket már nem vehetjük figyelembe. A helyes megfejtést és a nyertesek nevét következő szombati számunkban közöljük. Ezentúl minden szombaton felentkezünk KI TUDJA? rejtvényünk új kérdéseivel. KÖVESSÉK FIGYELEMMEL SZOMBATI SZÁMAINKAT! ÚJ KÖZPONTI KIKÖTŐ AZ ELBÁN Ostí nad Labem-ben a budapesti Ganz Daru- és Kazángyár dolgozói három nagy portáldarut szerelnek. Ezzel megkezdődött hazánk egyik legnagyobb kikötőjének az építése. Az áru be- és kirakodására szolgáló magyar daruk teherbírása 5 tonna, karjaik hatótávolsága 28 méter. Ebben az évben megkezdik a darupálya, a sínhálózat s a több mint félhektáros rakodó építését is. A jövő évben a központi kikötő építésének keretében átépítik a mostani kikötőt, új átrakodóhelyet létesítenek s két nagy raktárépületet emelnek. Az utóbbiak tetői meg lesznek hosszabbítva, úgyhogy esős Időben is zavartalan lesz a ki- és berakodás. Az új központi kikötő befejezése után legfontosabb közlekedési gócpontunk lesz az Elbán lebonyolított nemzetközi áruforgalomban. (d) HAJDÚ a harangöntödében Íratlan szabály a riporterek között: semmi körülmény között sem vallják be, hogy nem értenek valamihez. Annál kevésbé vallhatja ezt be a riporter az olvasó előtt, ha most ezt a szabályt megszegem, akkor ezt abban a reményben teszem, hogy az olvasók többsége szintén nem atomtudós, akárcsak jómagam, s szintén szeretné közelről látni az atomtudósok munkáját, munkahelyét — mint én. Ez teszi lehetővé, hogy az úgynevezett átlagolvasó ismereteivel és kíváncsiságával lépjem át a bratislavai vegyészeti tanszék atomlaboratóriumának küszöbét. Az olvasó nevében „bátran" vállalom a rám jutó sugárzásadagot.., Felmerül a gyanú Á tudományos kutatás eredményeiről szóló híreket olvasva felmerül bennem a gyanú: a tudomány hovatovább olyan csúcsokra emelkedik, hogy mindazok, akiknek nem szakmája az illető kutatási ág — egyszerűen fel sem foghatják. Ma már egy-egy tudományágon belül Is oly méretű a specializáció, hogy a tudós is csupán egy szűk szakaszon kutat, s a másik tudós egyszerűen elhiszi, amire az egyik rájött. Mi laikusok ezen felül lassan már olyan helyzetbe kerülünk, mint a középkor istenhlvője, aki közvetlenül nem győződhetett meg isten hatalmáról, s egyszerűen kénytelen volt elhinni az egyház bizonyságtételét. Ámbár... Ma talán nem képzelhető el a következő két párbeszéd? 1. — jános bácsi, van Isten? — Van. — Honnan tudja? F-' A tisztelendő úr mondta. — Maga látta? — Nem láttam. — Mégis hiszi? — Hiszem... 2. —- Kovács elvtárs, van atom? — Van. — Honnan tudja? ' , — A tudósok mondták. — Maga látta? — Nem láttam. — Mégis hiszi? — Hiszem. Hát ide jutottunk volna a XX. században? Gyanús dolog ez, nézzünk utána. Látható-e az atom? Hideg borzongás fut végig a hátamon, amikor tekintetem dr. Tölgyessy György docens íróasztalára téved és ott egy geithersburgi értekezletre szóló meghívó és egy spanyol nyelvtankönyv között borítékot pillantok meg, amelynek feladója nem más, mint Teller professzor, a hidrogénbomba „atyja". A pillantás azonban megnyugtat afelől, hogy jó címen járok. Annál a Tölgyessy docensnél vagyok, akit diákjai „csak" a radiokémiai-analitikal meghatározás módszerelnek kutatójaként és kedélyes emberként s kandidátusként ismernek, de aki 72 eredeti atomtudományi kísérletről szóló munkát, kilenc megoldott kutatómunkát, huszonkét tudományos beszámolót, kilenc egyetemi tankönyvet és 15 más könyvet írt, akinek Oxfordban nyomják most egyik művét, s vagy negyven konferenciára hívták meg, tudnak róla Brüsszelben, Zürichben, Budapesten, Drezdában, Salzburgban, Pittsburgban, a Moszkva melletti Dubnában, ahol ő maga is kísérletezett az óriási részecskegyorsítóval ... Most érzem magam igazán hajdúnak a harangöntödében, de (Helexa felvétele) hősiesen legyűröm kisebbségi érzésemet, s nekiszegezem az abszolút tájékozatlanságról tanúskodó kérdést: —- Látott már atomot? — Nem. — Hálistennek ... Mégis, hogyan érzékeli a tudós a láthatatlant? — Közvetve. — Tehát többé-kevésbé csak hisz a létezésében? — Nem hiszek. Feltételezek, majd kísérlet segítségével bizonyságot szerzek felőle. — Minden vázlat, rajz ügy mutatja be az atomot, atommagot, mint valamiféle gömböt, amely körül még apróbb részecskék köröznek. Így van ez a valóságban is? — Évtizedek óta minden atomkísérlet azt bizonyítja, hogy így van. — Elhiszem. De tuďja, a minap egy igen ostoba emberrel találkoztam, aki még azt sem hitte el, hogy bacilusok vannak. Ugye, hihetetlen? De ilyen emberrel még én is elbánok, egyszerűen odacipelem egy mikroszkóphoz és megmutatom neki, itt van, nézd... Szóval, legyen olyan szíves és úgy külön, privát, bizonyítsa be nekem is, hogy azok a rettentően apró atomrészecskék léteznek. — Ha csak ennyi az óhaja! ...És gumicipőbe bújtat, tekervényes folyosón át egy élomlemezekkel „tapétázott" helyiségbe vezet, de előbb még fe-