Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-29 / 117. szám, péntek

• •••••••••• ••••••••••• J F H. M £ K ••••••••••• ••••••••••o MIT CSINÁLT FELSÉGED 3-TÓL 5-IG? Időszerű közgazdasá Három szépség a Mit csinált felséged 3-tól S-ig? című ma­gyar komédiából. Mikszáth Kálmán Szelistyei asszonyok című művéből ké­szült ez a szélesvásznú színes film Makk Károly rendezésé­ben. A Mátyás király kaland­jait felelevenítő alkotás hőseit Psota Irén, Darvas Iván, Papp Éva, Pécsi Ildikó, Tordai Teri, Balázs Samu, Bárdi György, Gobbi Hilda, Major Tamás, Rajz János, Greguss Zoltán és mások alakítják. Mátyás, a magyarok igazsá­gos királya számtalan legenda hőseként szerepel ma is. Olyan történetek is keringenek nép­szájon, amelyek Mátyás szerel­mi kalandjait adják tovább nemzedékről nemzedékre. A ifimen azt a történetet láthat­juk — sok humorral és zené­vel fűszerezve — amely az olasz honból érkezett szeszé­lyes, temperamentumos királyi feleség Beatrice lobogó félté­kenységéről ad számot. Vadá­szaton a király érdeklődését magára vonta egy szép mosó­nő. Több se kellett a király­nénak, csak úgy tombolt fél­tékenységi rohamában. Mátyás ezen friss mérgében otthagyta a királynőt, s álruhában szo­kásos országjárásra indul. Út­közben sok-sok kalandot élt át. Beatrice persze nem nyu­godott bele a király távozásá­ba, ugyancsak álruhába bújt és királyi férje keresésére in­dult. Félreértések és kalandok során találnak egymásra és ki­békülve együtt térnek vissza Buda várába. AZ AZ ÁTKOZOTT KARRIER Egy ambiciózus fiatal tiszt­viselő élretörését viszi vászon­ra Clive Donner, a nálunk is ismert 40 éves londoni film­rendező. Jimmy Brewster — Alan Bates alakítja — kezdő hivatalnok Horton úr ingatlan­kereskedő hatalmas iroda-palo­tájában. Vágyakozó pillantás­sal figyeli, milyen mély tiszte­lettel nyitja a portás a főnök épület elé gördülő autójának ajtaját. Ö is mindenáron be akar kerülni a gazdagok ki­váltságos világába és célja el­éréséhen nem ismer akadályt. Nincs olyan erkölcsi gátlás, amely visszatarthatná, nincs tekintettel semmire és senkire. Egyszerű idős szüleit is igyek­szik eltávolítani az útból, sőt amikor elérkezik a pillanat, még a gyilkosságtól sem riad vissza, hogy célját elérje. Be­fut, feleségül veszi Horton úr gyönyörű milliomos lányát, már az ő kocsiját is áhítattal bá­mulja az alázatos portás, ami­kor figyelmeztetően felemelke­dik a sors keze. Egy házsor lebontása folyamán felfedezik áldozatának holttestét. Vége lenne a nehezen elért karrier­nek? A szerző erre nem ad határozott választ, a néző mégis azzal a meggyőződéssel távozik a moziból, hogy az ügyes fickó ebből a helyzetből is szerencsésen kimászik. A film a mai angol társada­lom tragikomikus képét adja a szatíra éles tollával rajzolva meg az alakokat és helyzete­ket. Könyörtelenül őszinte tük­röt állít a társadalom elé. Amellett, hogy nevettetve gon­dolkodásra késztet, jó szórako­zást nyújt a legszélesebb kö­zönségnek. Az ax átkozott karrier címfi angol filmszatíra egyik jelenete. ESŐBEN JÖN A HALÁL Jozef Tallo forgatókönyvéből készült Andrej Lettrich új film­je, az Esőben jön a halál. Á rendező így nyilatkozik a film­ről: „Koncepciómat nem a klasszikus bűnügyi történetek elveire építettem. Elsősorban az embereket, kortársaimat kí­vántam bemutatni. Konkrét em­berek, konkrét életét dolgoz­tam fel." Szlovák bűnügyi film, amely­ben Jakubek százados — Ladi­slav Chudík — és Michalko hadnagy — Viliam Polónyi — nehéz feladat előtt állanak. Egy gyilkosságot kell kinyo­mozniuk, mindenki gyanús, vi­szont minden gyanúsítottnak vannak rokonszenves vonásai ls, bármelyikre nehéz lenne egyértelműen kimondani, hogy ő a gyilkos. Nincs itt szó elő­re kitervezett és alaposan elő­készített gyilkosságról. A néző számára már a film kezdetén sem vitás, hogy Olga Holešová boldogtalan, mert viszonzatla­nul szereti férjét. A férj mást szeret és a feleségét éppen, hogy megtűri maga mellett. Így az asszony sorsa mintegy megoldódik, amikor egy éjjel a márvány gyertyatartóval ki­oltják életét. Nem lenne helyes bővebb részletekbe bocsátkoznunk, hi­szen a nézők élvezni akarják a nyomozás izgalmát. A Chu­dík—Polónyi kettős kiváló ala­kítása a szlovák filmgyártás értékei közé emeli e filmet. -•­Milyen legyen a mezőgazdasági beruházások sorrendje? Az 1966—1970-es ötéves terv­ben a mezőgazdasági termelés belterjességének, a munka ter­melékenységének és kultúrájá­nak emelésében fontos szerep jut a beruházásoknak. Az utób­bi' tíz évben a mezőgazdaság­ban nagyméretű beruházás folyt, ami elősegítette az át­menetet a szocialista nagyüze­mi termelésre. Ebben az idő­ben a beruházások jelentős ré­sze az istállók építésére irá­nyult, a kapcsolódó üzemi részlegek fejlesztését pedig el­hanyagolták. Mindenekelőtt a takarmányok, a kapásnövé­nyek, a siló, a gépek, a műtrá­gya, a gabona raktározásáról van szó. Ezek rákapcsolásával a fő termelési épületekre, le­hetővé válik a zavartalan üze­meltetés, valamint a vesztesé­gek csökkentése a gépeken és anyagokon. E részlegek fejlesz­tése nélkül a mezőgazdasági üzemek nem kéjjezhetnek komplex termelési egységet, ami feltétele a jó gazdálkodási eredményeknek. A komplex termelési egysé­gek megteremtése igényes munka lesz ebben az ötéves tervben, mivel jelenleg mintegy 20 millió köbméter takar­mány- és alomraktár-tér, 20 millió köbméter silózási tér, 1 millió köbméter gabona­raktár-tér, 1 millió négyzetméter műtrá­gyaraktár-terület, 6 millió négyzetméter egyéb raktárterület, 80 ezer kilométer út, valamint sok kilométer kerítés, kanalizáció stb. hiányzik. A beruházások megoszlása 1966—1970-ben annak alapján történik, hogy a beruházások elsősorban a termelés növelé­sét, az önköltség kedvező ala­kulását szolgálják, tehát hogy a beruházások gazdaságosságát a termelési eredmények (a hozamok és a hasznosság) mu­tassák. A beruházások hatásának elemzése a mezőgazdasági ter­melés növelésére azt mutatja, hogy 1966—1970-ben az építke­zési beruházásokat a követke­ző sorrendben kell megvalósí­tani: — a nagyüzemi termelést közvetlenül elősegítő beruházá­sok (lucernaszárítók, burgonya­tárolók, silózási területek, ta­kormányraktárak), — a talaj termőkéjjességé­nek és a növénytermesztés belterjességének növelését szol­gáló beruházások, - nagyüzemi istállózást szol­gáló épületberuházások, — nagyüzemi specializált részlegek létesítése, — nagy hasznosságú állatok tenyésztésére szolgáló beren­dezések építése, — kiegészítő építkezések (műtrágyaraktár, garázsépület, géppajta, műhely, szociális be­rendezés, utak, vízvezeték, ke­rítés, kanalizáció stb.). E sorrend követését tükrö­zik már a mezőgazdasági üze­mek ez évi beruházási tervei is, amelyekben a segédrészle­gek és az istállóépületek egy­forma arányban állnak. Ez már a mezőgazdasági termelés belterjességének növelésére történő igyekezetet mutatja. Ilyen kézenľekvô példát ta­lálunk a burgonyatermő kör­zetekben, ahol a tárolók épí­tésére fektetnek nagy súlyt. Hiszen tavaly mindössze 4460 vagon burgonya tárolását tud­ták biztosítani, de 12 900 va­gon tárolására van szükség. S arra, hogy a 18—22 száza­lékos veszteséget 4,8 százalék­ra csökkentsék, s ugyancsak csökkentsék — mechanizációs eszközök alkalmazásával — a raktározási költségeket. LADISLAV PÁNIK, az SZNT dolgozója „Iparengedéllyel" — kicsit magánalapon A lakosságnak nyújtott szolgáltatásokkal kap­csolatos ez a téma. Is­merjük a helyzetet: a közszol­gáltatások sem mennyiségi, sem pedig minőségi szempontból nem elégítik ki a lakosság igé­nyeit, — különösen falun. Sok helyütt, de elsősorban a járá­sok peremterületein szétszórt kis falvakban a legelemibb szolgáltatásokat sem biztosít­ják. Ide már nem ér el a vá­rosok és a nagy községek ha­tósugara. Az autóbuszjegy drá­gább lehet, mint a cipőjavítás, alsónemű, vagy ruhatisztítás. A szerelőt hiába várják (pe­dig folyton elromlik valami: rádió, mosógép, vasaló, tévé stb. j, mert nem fizetődik ki sem neki, sem a vállalatnak a kiszállás. Másrészt ezekben a kis falvakban a tömeges igény­lés hiányában nem gazdaságo­sak a javító- és egyéb közszol­gáltatási üzemek. Nos, tavaly megjelent egy törvény, amelynek értelmében a nemzeti bizottságok enge­délyt adhatnak ki egyéneknek, hogy szakmájukban munkaidő után közszolgáltatásokat (pél­dául varrás, kőműves munka, a lakosság használatában levő fogyasztási cikkek javítása, géplakatos munka stb., stb. j végezhessenek a lakosság szá­mára. Saját kérelmükre ugyan­csak engedélyt kaphatnak a csökkent munkaképességű sze­mélyek is. Nem kimondottan iparengedélyről van szó, bár iparengedélyt is kérhetnek és kaphatnak. Csak egyszerű en­gedélyt kap a kérelmező, s 10—12 százalékos adóbefizetés mellett bárminemű szolgálta­tást végezhet a lakosság szá­mára. Az engedély előnyös mind az egyén, mind a társadalom, s ter­mészetesen a lakosság számára is. Az engedéllyel rendelkező „legálisan" folytathatja azt a tevékenységét, amit eddig a munka után „illegálisan" foly­tatott, sőt most támogatásban is részesül: az engedély fel­mutatásával előnyösen vásárol­hat anyagot a kiskereskedelem üzleteiben, s természetesen jö­vedelmi forrást is jelent szá­mára. A társadalom számára annyiban előnyös, hogy a nem­zeti bizottságok költségvetésé­be befolyó adók összegével ke­vesebbet kell kiadni az állami kasszából. A lakosságnak van belőle talán a legnagyobb elő­nye, mert nem kell minden kis javítással a városba menni. A nemzeti bizottságoknak tá­mogatniuk kell azokat, akik engedélyt kérnek és kapnak, úgy, ahogy például a galántai járásban teszik, ahol a JNB nem csupán az engedéllyel rendelkezők számának növelé­sét tartja szem előtt, hanem elsősorban azt, hogy milyen községekben milyen szolgálta­tásokban van hiány. (mgy) Jó eladó, hová lettél? Az eladó az üzletben keres­kedelmünk képviselője. Sze­mélye, viselkedése döntően be­folyásolja a fogyasztó gondol­kozását. A gépek mellett dol­gozó szakmunkástól csak azt várják el, hogy munkáját jól végezze, s általában nem ve­szik rossz néven, ha mogorva természete is van. A vevőt azonban nem érdeklik az el­adó gondjai, problémái, udva­riasságot, figyelmességet vár tőle. ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Az elmélet szerint a szocia­lista kereskedelem eladója szereti szakmáját, hisz annak fontosságában, s megfelelő fe­lelősségérzettel, ember- és áru­ismerettel rendelkezik. Tudja, hogy milyen anyagból készült a bemutatott áru, ismeri an­nak előnyeit és hátrányait s ezeket ismerteti a vásárlóval. Biztos a dolgában, ezzel is erő­síti a vásárló bizalmát és nö­veli a vásárlókedvét. A gyakorlat azt mutatja, hogy ilyen tulajdonságokkal rendelkező jó eladók nálunk csak nagyon kis számban van­nak. A legtöbb esetben az el­adó nem tud szaktanácsot ad­ni, s nem ismeri az áru tulaj­Milyenek lesznek a kereseti arányok? Tavaly széles köri vizsgálat folyt abból a célból, hogy megtudjuk, milyenek a kereseti arányok ax egyes foglalkozásúak között, s ennek alapján hogyan alakítsuk ki a megfelelő arányokat. Az alábbiakban bemutatjuk, bogy az 5. kvalifikációs osztályba sorolt szövő fizetésé­hex viszonyítva (ezt 100-nak véve) milyen a többi foglalkozásúak fi­zetése ma, s milyen lesz a jövőben (1970-ig). szövő az 5. kvalifikációs osztályban szakképzett egészségügyi nővér, B—10 évi gyakorlattal lakatos a 6. kvalifikációs osztályban tanító 1—9. évfolyamban, 10 évi gyakorlattal autóbuszsofőr (4 tonna) tanár 10—12. évfolyamban esztergályos a S. kvaiif. osztályban főiskolai végzettségű, ipari technikumi tanár mester mechanikus műhelyben (nehéziparban) épíiésvezető vájár a 8. kvalif. osztályban, az ostravai szénkörzetben műszaki főiskolai docens kérházi főorvos műszaki fejlesztés vezetője Meg kell jegyeznünk, hogy azoknál a foglalkozásúaknál, akiknél csökkenés mntatkozik, ex e kereseti arányt, s nem a kereset csökkené­sét jelenti. E kereseti arányok kialakítás&hox máris hoxxáláttank: emeltük a főiskolai oktatók fixetését, i hamarosan sor kerül a tanítók és ax orvosok fixetésemeiésére U. Ma 1970-ig 100 100 92 115 -121 156 148 -152 105 124 -136 164 157 -163 148 157 -173 193 180 -190 167 180 -195 151 185 -195 179 215 -225 287 243 -257 230 248 -265 251 268 -288 247 290 -300 donságait. Naponta tapasztal­hatunk egyéb hiányosságokat is. Például az eladó a belépő vevőt összefont karokkal a polcnak támaszkodva fogadja. Vagy az üzleti alkalmazottak csoportosan álldogálnak, be­szélgetnek, s figyelmen kívül hagyják a várakozó vevőt. Szinte elriasztó kép, ha az el­adó mosdatlanul, rendetlen haj­viselettel, piszkos és vasalatlan ruhában jelenik meg a vevő előtt. AZ ELADÄS ÉS A PIACKUTATÁS is szorosan összefügg. Az üz­letben közvetlen kapcsolat jön létre a kereskedelmi dolgozók és a vásárlók között. Ez a hely alkalmas arra, hogy a ke­reskedelem pontos megfigyelé­seket szerezzen a piac alakulá­sáról. A jó eladó észrevételei nagy mértékben hozzájárulhat­nak a piackutatás színvonalá­nak javításához. Az üzleteinkben végzett piackutatás azonban nagyon alacsony színvonalú. Ennek okát egyrészt az eladó sze­mélyzet alacsony fokú szak­képzettségében kell keresnünk. NEM AZ ELADÚ A HIBÁS abban, hogy tulajdonképpen nem is eladó. Nem eladó, mert nem üzletember. Hogy újra el­adó lehessen, ahhoz nagyobb árukínálatra van szükség. Ha majd újra probléma lesz el­adni, akkor ennek természe­tes velejárója lesz az eladás művészete is, az udvariasság, s minden, ami a kereskedelem kultúrájával összefügg. Termé­szetesen a mainál nagyobb anyagi érdekeltség is elkerül­hetetlen. — 4cs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents