Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-29 / 117. szám, péntek

Munkával, hatékony szóval... BESZÉLGETÉS KOSZTANKO ANTAL ELVTÁRSSAL, A KOMÁROMI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG VEZETŐ TITKÁRÁVAL • A komáromi járásban a párt- és nyilvános gyűlése­ken több mint 55 000 egyén vett részt, 1450-en felszólal­tak és a tézisekkel kapcso­latban 970 javaslatnt, meg­jegyzést tettek. Milyen prob­lémákat említettek a leg­gyakrabban a felszólalók? — Az egész vitát a gazdasá­gi problémák megoldására irá­nyuló fokozott érdeklődés jel­lemezte. A felszólalók bizalom­mal mondták el véleményüket s ez a tény még inkább fokoz­za a pártszervezeteknek a ja­vaslatok megoldásáért érzett felelősségét. A problémákból csak néhányat említek. A hajó­gyártást lényegesen befolyásol­ják a kooperáló üzemek szállít­mányai. Szerintünk csökkenteni kellene a szállltóüzemek számát, lehetőséget kellene teremteni arra, hogy a fedélzeti mecha­nizmust és egyéb termékeket maga a hajógyár készítse. Lé­nyeges a távlati tervek tisztá­zása is, mivel csupán 1970-ig ismerik a fejlesztés tervét. — Népgazdasági szempontból Igen előnyös volna, ha a Ko­márom—Gúta vasútvonalat ösz­szekapcsolnák a Negyed—Vág­sellye vonallal. Ezzel csökken­ne a teherszállítás a Komárom —Érsekújvár vonalon, nem is szólva arról, hogy a falvakban, melyeket az új vasútvonal érin­tene, több mint húszezer em­ber él. =— A mezőgazdasági üzemek­ben főként az ipari üzemekkel való egyenrangúság elvének következetes érvényesítését hangsúlyozták. Az állami gaz­daságokban a munkaerők stabi­lizálásának egyik előfeltételét a családonkénti 15—20 ár föld juttatásában látják. Emellett fontos a bérezés kérdése ls. A szövetkezetek indokoltnak tart­ják a cukorrépa és a tej fel­vásárlási árának növelését. Idő­szerű az öntöző és vízlevezető csatornarendszer teljes kiépí­tése. Öntözéssel lényegesen nö­velhetnénk a takarmányfélék és a cukorrépa hektárhozamát. Ä szakemberek a szakosításban látják a termelés növelésének egyik előfeltételét. A szövetke­zetek 1970-ig 1500 hektár sző­lőt és 1700 hektár gyümölcsöst telepítenek homokos talajon. • Bőven van javaslat, ér­tékes elképzelés. Miként biz­tosítja a járási pártbizottság az elhangzott javaslatok megvalósítását? Először azt említem, hogy 582 javaslatot elintézünk hely­ben és járási szinten, 388-at pedig a felsőbb szervekhez to­vábbítottunk. A problémák egy csoportjának megoldását a já­rási pártbizottságok egyes osz­tályai az aktivistákkal és az alapszervezetek bizottságaival karöltve biztosítják. A második csoportba tartozó javaslatok, melyeket járási szinten kell megoldani, részben helyet kap­tak a járási pártkonferencia határozatában. Az egyes osz­tályok most dolgozzák ki a ja­vaslatok elintézésének időrendi tervét s ezt a pártbizottság jú­niusi plénumán vitatjuk meg. • Sok szó esik arról, hogy pártbizottságok titkárai és dolgozói munkaidejük nagy részét különböző gazdasági problámák intézésére fordít­ják. Olyan feladatokat bizto­sítanak, amelyekért gazda­sági szervek, egyének fele­lősek. Mi ennek az oka? — Vegyünk egy gyakorlati példát. Ha a hajógyárba nem ér­kezik meg pontosan egy szál­lítmány, veszélybe kerül a ha­jóépítés ütemterve. Ilyen eset­ben természetes, hogy pártvo­nalon is nyomást gyakorolunk a szállítókra. Ezt követeli a közösség érdeke. Gazdasági ap­parátusunk nem elég rugalmas, s fokozottabban kellene érvé­nyesíteni az egyének felelős­ségre vonásának elvét. A tézi­sek vitatásakor többen ls em­lítették, hogy a munkás a se­lejtért nem kap bért. A gazda­sági vezetők viszont anyagilag alig érzik meg helytelen intéz­kedéseik következményeit. — Volt egy időszak, amikor a gazdasági vezetők igyekeztek terveiket, elképzeléseiket a pártbizottsággal jóváhagyatni. Ezzel akarva akaratlan a fele­lősséget is levettük a gazdasá­gi vezetők válláról. A tökélete­sített gazdaságirányítási rend­szer bevezetésével bővült a ve­zetők jogköre, de ezzel együtt egyéni felelősségük is a fel­adatok teljesítéséért. Saját ma­guknak kell megoldaniuk a problémákat, vállalva a rizikó veszélyét is. Egyesek számára kényelmesebb volt a régi kita­posott út. Még akad, aki meg­próbálja „jóváhagyatni" elgon­dolását, hogyha netán felelős­ségre vonja a felsőbb gazdasá­gi szerv, elbújhasson a pártbi­zottság „jóváhagyása" mögé. Ez ma már senkinek nem si­kerül. Teljes mértékben bízunk a gazdasági vezetőkben, hiszen a pártszervek bízták meg őket felelős tisztséggel. Persze ez a bizalom egyáltalán nem zárja ki az ellenőrzés szükségessé­gét. Ma is kérünk tőlük tájé­koztatást, megnézzük miként használják fel munkájukban a dolgozók javaslatait, hogyan teljesítik a tervfeladatokat stb. De mindezt politikai szempont­ból ítéljük meg. Igyekszünk úgy dolgozni, hogy ne helyet­tesítsük a gazdasági szerveket, ne vegyük le vállukról a fele­lősséget. Értékeljük, miként tel­jesítik feladataikat a felelős gazdasági vezetők, s ha saját hibájukból követnek el mulasz­tást, akkor ezért mint kommu­nistákat felelősségre vonjuk őket. • Ezt a munkamódszert nem csupán járási szinten, hanem az alapszervezetek bizottságainak munkájában is meg kellene honosítani. — A pártmunka jelenlegi for­máinak tökéletesítése szükség­szerű, ezt érezzük. Az igényesebb feladatok új formák keresését is jelentik. Az új munkastílusra nincsen előre gyártott recept, ez a gyakorlatban alakul kl. Tudjuk, hogy a pártszervezetek bizottságainak munkájában mi­lyen döntő szerepet játszik az elnök személye. Ű a bizottság munkájának lenditőkereke. Ahol nem így van, ott aligha beszélhetünk jó munkáról. A bizottság tagjainak aktivitása hasonlóképpen döntően befo­lyásolja az egész szervezet munkáját. Nekik kell kezdemé­nyezni, irányítani és szervezni az egyes akciókat. • Igen. Csakhogy a párt­szervezetek bizottságai első­sorban a termelési feladatok biztosításával törődnek s ke­vés idejük marad a tömeg­politikai munkára. — Azért e kérdésben sem le­het általánosítani. A pozitív példák mellett nem egy alap­szervezet tevékenységének va­lóban leggyengébb pontja az ideológiai, a tömegpolitikai munka. Milyen a gyakorlat? Például az egyik falusi szerve­zet bizottságának ülésén az ag­ronómus beszámolt a munkák menetéről, majd a zootechni-, kus a tejtermelésről, a hűs­eladás tervének teljesítéséről. E kérdések * megoldásáért a szövetkezet vezetősége a fele­lős. Elég lett volna, ha az EFSZ elnöke röviden tájékoztatja a pártbizottságot. Ha története­sen csökkent a tejhozam s azért foglalkozott e kérdéssel a pártbizottság, akkor viszont ne csak azt vitassák, hogy miért kevés a takarmány, ha­nem nézzék meg azt is, hogy kik a gondozók, egyszóval az embe­rekkel foglalkozzanak. De ne csak az ülésen, hanem a gya­korlatban is... • A pártmunka tökélete­sítése feltételezi az embe­rek fokozottabb megismeré­sét... — Ez a megismerés a mi je­lenlegi viszonyaink között el­engedhetetlenül szükséges. Is­mert tény, hogy a tavalyi nagy árvízkatasztrófa, majd az újjáépítés bonyolult problémái erőpróbát jelentettek a párt­szervezetek, a kommunisták száméra. Különleges helyzet­ben sokkal feltűnőbben előbuk­kannak az emberek jó és rossz tulajdonságai, képességei, fo­gyatékosságai egyaránt. Ez az időszak az öntudat próbája volt s még ma is az. Az embe­rek termelnek, dolgoznak, ugyanakkor összeomlott családi otthonukat is építik. Nein túl­zok, ha azt mondom, hogy az újjáépítés szervezése, irányítá­sa járási szinten és a falvakon egyaránt mind a pártbizottsá­goktól, mind a gazdasági szer­vektől fokozott erőfeszítést igé­nyel. Milliós értékek pusztul­tak el, tízezrek maradtak csa­ládi otthon nélkül, s mondha­tom, hogy az év végéig minden család újból saját otthonába költözik. Az egyénnek ilyen se­gítséget csak a szocialista tár­sadalmi rend képes nyújtani. Ezt látják, tudják az emberek s e tény erősíti bizalmukat pár­tunk politikájának helyességé­ben. • Az idén valóban az új­jáépítés és a termelési fel­adatok teljesítésének össze­hangolása a fő cél. A mai különleges helyzetben még szembetűnőbben bizonyltja a gyakorlat, hogy a termelési feladatok biztosítását meny­nyire nem lehet különvá­lasztani az ideológiai neve­lőmunkától.. — Régi igazság, hogy a jó tömegpolitikai munkát a ter­melési eredményeknek is tük­rözniök kell. Az, hogy a járás dolgozói a XIII. pártkongresz­szus tiszteletére több mint 66 millió korona "Értékű kötele­zettségvállalást tettek, elsősor­ban a kommunisták agitációs munkájának eredménye. S ha azt mondom, hogy a nemzeti bizottságok szakaszán 17 millió korona a vállalások értéke és átlag minden személy 13 bri­gádórát dolgozik le a faluszé­pítési akcióban, ezekkel a szá­mokkal már bizonyos fokú po­litikai öntudatról is számot ad­tam. — A párttagok és pártonkí­vüliek ideológiai nevelését igen fontosnak tartjuk. A pártmun­ka színvonala, a pártszerveze­tek irányítási és ellenőrzési jo­gának érvényesítése szorosan kapcsolódik a párttagok politi­kai képzettségének szintjéhez. Szükséges, hogy a gazdasági vezetők szakképzettsége politi­kai tudással párosuljon. Cé­lunk, hogy a fontosabb beosz­tásban dolgozó gazdasági veze­tők végezzenek fél-egyéves pártiskolát, tanuljnak marxis­ta—leninista egyetemen. A fel­adatok teljesítése is tükrözi, hogy az elmúlt 2—3 évben lé­nyegesen javult a pártszerve­zetek vezetőinek szakmai-poli­tikai képzettsége. A legtöbb pártszervezet vezetősége képes önállóan dolgozni, s helyesen érvényesíti pártunk politiká­ját. Ami továbbra is problémát képez, az a pártcsoportok mun­kája. A járási pártbizottság körzeti oktatóira éppen ezen a szakaszon vár nagy feladat. Aktivizálni kell a pártcsopor­tokat, mert ezek tevékenysége a jő tömegpolitikai munka alapja. Célul tűztük kl, hogy minden kommunista konkrét pártfeladatot kapjon. Ma, sok faluban szinte ugyanazt a 8— 15 elvtársat találjuk a párt­szervezet, a szövetkezet, a fa­lu és a tömegszervezetek veze­tőségeiben. Pedig a pártszerve­zetben 30—50 tagot tartanak nyilván. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy a párttag egyetért a párt politikájával, azt kell elérnünk, hogy tevé­kenyen részt vállaljon a meg­valósításból és pártunk célki­tűzéseinek teljesítéséért első­sorban a kommunistáknak kell küzdeni. Személyes példamuta­tással, kiváló munkával s nem utolsósorban hatékony szóval. A tézisek vitájának egyik ta­nulsága, hogy a pártmunkát a kommunisták helyett senki más nem végzi el. Eredmé­nyeink lényegesen függnek at­tól, hogy az említett tényt mi­lyen mértékben tudatosítják já­rásunk kommunistái. CSETŐ JÁNOS | JOGI TANÁCSADÓ | Az új munkolörvénykönyv alapelvei MUNKABIZTONSÁG ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM (132—136 §§) A munka törvénykönyv 132. §-a hangsúlyozza, hogy a munka­biztonságot és az egészségvédelmet, valamint a munkafeltéte­lek állandó javítását a tervezés, a termelési feladatok telje­sítése és a műszaki fejlesztés szerves részeként kell állandóan figyelembe venni. A 133. § szerint a vezetők kötelesek állandóan figyelemmel kísérni az üzemi baleseteket, megállapítani okaikat és meg­tenni a szükséges intézkedéseket megelőzésükre. A munkaadó vállalatok említett kötelezettségeinek betartá­sáért a vezető dolgozók felelősek, éspedig a vezetés minden fokozatán, a beosztásuknak megfelelő mértékben. A 134. § értelmében a munkabiztonságra és az egészség­védelemre vonatkozó előírások ismerete a dolgozók minősí­tése feltételei közé tartozik. Ezeknek az előírásoknak betar­tását a dolgozók jutalmazásánál is figyelembe kell venni. Ugyancsak a 134. § tartalmazza azt a fontos megelőző jelle­gű rendelkezést, hogy akkordbérezést nem szabad olyan mun­kánál alkalmazni, ahol a dolgozókat nagyobb mértékben fe nyegett balesetveszély, és ahol a nagyobb eredmények eléré­sére való igyekezet veszélyeztetné a dolgozók egészségét és biztonságát. A dolgozók a szakszervezeti szervek közvetítésével nagy­mértékben kivehetik részüket a munkabiztonság és egészség­védelem kérdéseinek megoldásából. A munkatörvénykönyv 135. §-a szerint a dolgozók kötele­sek betartani a munkabiztonságra és az egészségvédelemre vonatkozó velük ismertetett előírásokat és a vezetők ezzel kap­csolatos utasításait. A dolgozók továbbá kötelesek betartani az óvatosság alapelveit és az előírt munkamenetet, kötelesek a munkánál használni az előírt munkavédelmi esz­közöket és védelmi berendezéseket, kötelesek részt venni a munkabiztonságról és az egészség­védelemről rendezett oktatásokon és gyakorlatokon, kötelesek magukat alávetni az előírt vizsgáknak és egészségi vizsgála­toknak. A törvény 136. §-a részletezi a szakszervezetek fontos fel­ügyeleti jogkörét. A DOLGOZOK KULTURÁLIS ÉS SZAKMAI NEVELÉSE (141, 142 §§) A munkatörvénykönyv szerint a munkaadó vállalatok és szervezetek kötelesek dolgozóik szakmai tudását állandóan gyarapítani. Kötelesek műszaki fejlesztéssel, automatizálással, a munka jobb megszervezésével a munkát megkönnyíteni. A munkaadóknak fejleszteniük kell az üzemi étkeztetést, törődniük kell dolgozóik lakásszükségleteinek megoldásával, foglalkozniuk kell dolgozóik szabad idejének helyes eltölté­sével. A munkaadóknak szivükön kell viselniük dolgozóik szakmai nevelését, főleg üzemi Iskolák, foglalkozás melletti továbbta­nulás megszervezésével. A munkatörvénykönyv 143. §-a értelmében a munkaadó csak akkor követelheti a szakmai neveléssel kapcsolatos kiadásai­nak megtérítését (pl. ösztöndíjat), ha a dolgozó szerződéssel vagy más előírás értelmében kötelezte magát arra, hogy tanul­mányainak befejezése után bizonyos ideig nála fog dolgozni. A fő- és szakiskolák végzettjeinek elhelyezésére vonatkozóan jelenleg a Tt 1963/16, illetve Tt 1965/74 sz. rendelkezések ér­vényesek. A DOLGOZOK RUHÁINAK ÉS KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZEINEK ELHELYEZÉSE (145. §) A munkatörvénykönyv újdonsága, hogy kötelezi a munka­adót arra, biztosítsa dolgozói öltözetének és olyan tárgyainak biztonságos megőrzését, amelyeket rendszerint magukkal visz­nek a munkába, továbbá azon közlekedési eszközök megőrzé­sét, amelyeken munkába fámák. Ezen dolgok eltűnése vagy ellopása esetében a munkaadó köteles kártérítést adni, de az olyan dolgokért, amelyeket a dolgozók nem szoktak maguk­kal vinni a munkába (ha nem helyezték külön megőrzésbe, mint pl. az ékszert), a munkaadó csak 1000 korona erejéig felel. A dolgozó az ilyen jellegű kártérítési igényt nyomban, de legkésőbb 15 napon belül — attól az időponttól számítva, hogy a dolog eltűnéséről tudomást szerzett — köteles a munkaadó nak bejelenteni, mert ellenkező esetben kártérítési igénye a munkaadóval szemben megszűnik. DR. FÖLDES jÓZSEF Néhány éven belül az észak-csehországi kerület Csehszlová­kia villamosenergia-bázisának alapját fogja képezni. A tuši­micei 660 .MW teljesítőképességű CSISZ Villamosmű építésének befejezése után további villamosművek épülnek Ledvicén, Prunéfovban, PoCeradyban és másutt. Képünkön: épül a led­vicei villamosmű. (O. Holan felv. — CTK)

Next

/
Thumbnails
Contents