Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-28 / 116. szám, csütörtök

A KONGRESSZUSI TÉZISEK SZELLEMÉBEN Mezőgazdaságunk hozzájárul a népgazdaság stabilizálásához Néhány héttel ezelőtt a lévai {órás kommunistáinak konferenciáján egyik legjobban vitatott kérdés volt a mezőgazdasági termelés helyzete. Köztudomású, hogy a cukorrépa az ipar fontos nyersanyaga. A lévai járás éppen ennek a növénynek a termesztésében foglalta el országos méretben az első helyet. Járási méretben tavaly 377 mázsát termesztettek hektáronként. A búzatermesztés ls figyelemre méltó itt: egy-egy hektáron 28,5 mázsás átlagos hozamot értek el. Tavaly 20 427 000 korona értékű mezőgazdasági terméket adtak el terven felül, s ez is érzékelteti a járás gazdaságainak fellendülését. Többek között 140 vagon hússal, egymillió tojással gazdagították a közellátást. A tejtermelésben ls jók az eredmények, egy-egy tehéntől 2114 liter tejet fejtek átlagosan. Kocánként 13,43 malacot választottak el. A szép hozamok eredménye, hogy a munkaegység átlagos értéke 18,65 korona volt. Igaz, árpából és kukoricából a gazdaságok nem érték el a tervezett hozamot, ám így is azt a képet kapjuk, hogy a járá.- az élenjárók közé sorakozik fel. Itt helyénvaló megemlíteni a XIII. pártkongreszszus téziseinek azt a szakaszát, hogy „A mezőgazdaság további fejlesztése folyamán következetesen meg kell valósítani a XII. kongresszus irányvonalát... hogy a mezőgazdaság lényegesen hozzájáruljon az egész népgazdaság stabilizálásához és gazdaságii növekedéséhez." Ezt a szakaszt illetően a járásban még vannak tartalékok. Ugyancsak a tézisek említik, hogy „Az egyes mezőgazdasági vállalatok kötött nagy különbségek vannak gazdasági eredményeiket tekintve." És ez jellemző a lévai járás gazdaságaira is. TARJUK FÖL A REJTETT TARTALÉKOKAT Az egyes termelési körzetek azonos természeti viszonyai közölt az egyik gazdaság kiváló eredményeket mutat kí, míg a másik az átlagos hozamokat sem éri el. A járási konferencia beszámolójában ls szerepelnek ilyen példák. Tájékoztatóként vegyük figyelembe, hogy az átlagos hústermelés 140,6 kilót, a tejtermelés 277 litert tesz ki hektáromként. Ugyanakkor a bátovcel szövetkezet csak 99,1 kiló húst és 213,2 liter tejet értékesített egy hektárra számítva, míg a drženieei szövetkezet 155,3 kiló húst és 431,5 liter tejet adott el minden hektár föld után. Hasonló különbségeket találunk a szomszédos kissallói A LÉVAI JARAS AZ ÉLENJÁRÓK KÖZÉ SORAKOZIK A SZANTOFOLDEK 22-23 SZÁZALÉKÁN ÉVELŐK A KISSALLÓI SZÖVETKEZET PÉLDAMUTATÓ Ja, hogy a tehenek 20—25 százalékánál már az idén elérik a 4000 literes tejhozamot. Gabouaneműekből 40 -50 mázsás termést alkarnak betakarítani, ami nagyobb műtrágyaadagolás esetén szintén lehetséges. Szóval hektáronként 13 ezer korona értékű nyerstermelést terveznek, és egy-egy tag évi átlagjövedelmét 25 ezer koronában határozták meg. (Tavaly 20 090 korona volt az átlagjövedelem. J Merész tervek, ám a kissallóiak már sokat bizonyítottak. Kakas elvtárs szerint az sem keltene nagy feltűnést, ha céljukat három év alatt elérnék. Sokat segítene a kissallólaiknak, ha végre nyélbe ütnék a Malauka patak szabályozását, amely 100 hektárnyi területen csökkenti a terméshozamokat, s jelentős károkat okoz az 530 hektáros gazdaságnak. A lévai járásban sok az olyan szövetkezet, amely a termelésben kiemelkedő haladást mutat. Ezt bizonyítják a járási méretekben elért szép eredmények. Megvan rá a remény, hogy a lévai járás gazdaságai a jövőben jelentősen hozzájárulnak a népgazdaság stabilizálásához. Mindenesetre rövidebb lenne az út, ha a gyengébb gazdaságok okulnának az élenjárók tapasztalataiból. „A mezőgazdasági termelés egyes szakaszainak konszolidálása és egyenletes fejlődésük biztosítása megköveteli, hogy elsősorban fokozatosan és tervszerűen vetőmag- és takarmánytartalékot létesítsünk a mezőgazdasági üzemekben és országos viszonylatban egyaránt." Pavel Jamárik, a járásii termelési Igazgatóság vezetője a téziseknek ezt a szakaszát különösen figyelembe veszi, amikor a Jövő termeléséről beszél. — Ahol magas színvonalon van a növénytermesztés, ott nagyobb a szarvasmarhaállomány is — mondja. A lévai járásban a szántóterületnek 56 százalékán gabonaneműeket (a kukoricával együtt) termesztenek. Az éveléket jövőre a szántóterület 22—23 százalékára bővítik (jelenleg 21,6 százalék) és öszszesen a szántók 30 százalékán termesztenek takarmányféléket. Az őszi kalászosok és az évelők jól teleltek és bíznak benne, hogy kitűzött feladataikat az idén is túlteljesítik. Tehát úgy szervezik a termelést, hogy néhány éven belül takarmányból tartalékuk is legyen, mert a szarvasmarhaállomány létszámát is növelni akarják. BENYUS JÓZSEF és a hölvényi szövetkezetek gazdálkodása között. A kissallói szövetkezet 257,1 kiló húst és 651,6 liter tejet adott eíl hektáronként. A hölvényi szövetkezet azonban egy-egy hektár föld után csak 170,6 kiló húst és 320,7 liter tejet értékesített, holott földjei azonos értékűek a szomszédos gazdaságéval. NAGYOBB BEFEKTETÉS — NAGYOBB JÖVEDELEM „Fokozatosan megszűnik a műtrágya, a vetőmag, a takarmány és más eszközök juttatásának rendszere, és bevezetjük szabad felvásárlásának szerződéses rendszerét és bővítjük a szabad vásárlást" — olvashatjuk a XIII. kongresszus téziseiben. Elemzést érdemel a fentebb kiemelt mondat. Ugyanis az egyes mezőgazdasági üzemek sok esetben takarékoskodnak úgy, hogy az a termelés rovására megy. Ha nagyobb a befektetés, nagyobbak a hozamok, amit a kissallóiak példája is bizonyít. És éppen ezért kell teljes mértékben kihasználni az egyre bővülő szolgáltatásokat. Kakas Zoltán, a kissallói szövetkezet közgazdásza mondta, hogy Sk hektáronként 160— 170 kiló tiszta tápanyagot dolgoznak be a földbe. Megvásárolják azt a műtrágyát is, melyet más gazdaság nem vált kii. 3797 korona befektetést eszközölnek hektáronként, míg a hölvénylek csak 2899 koronát. Ám a hektárhozamokban is meglátszik a nagy különbség. A kissallóiak tavaly 36,3 mázsa búzát, 41,4 mázsa árpát, 40,5 mázsa szemes kukoricát, 610 mázsa cukorrépát takarítottak be hektáronként. A hölvénylek viszont 31 mázsa búzát, 28,3 mázsa árpát, 26,4 mázsa szemes kukoricát és 385 mázsa cukorrépát értek el hektáronként. Molnár János, a kissallói szövetkezet elnöke s egyben agronómusa nagy mestere szakmájának. A műtrágyákat kellő Időben és nagyobb mennyiségben alkalmazza. Az őszi vetéseket semmi esetre sem hagyja káMumos műtrágya nélkül, ami nemcsak tápanyagként szolgál, hanem véd a kifagyás ellen is. A KISSALLÓIAK TÁVLATI TERVE Molnár elvtárs távlati tervként említi, hogy 1970-lg 4000 literes fejésátlagot érnek el egy-egy tehéntől. Tavaly 3076 liter volt az átlag, Vezekényi István pedig 3200 literes átlagot ért el. Kakas elvtárs mond1966. t interjú MEGLEPETÉS a „Brno 66" számára Az évek során a michalovcei ipari termelőszövetkezet dolgozói következetesen fejlesztették üzemüket. így a „Združená výroba" kisipari szövetkezet ma már Szlovákiában a legnagyobb, országos viszonylatban pedig a harmadik legnagyobb termelőszövetkezet. Arról, hogyan készül ez a jelentős üzem a fő idényre, D. Svarinský, a szövetkezet elnöke tájékoztatta munkatársunkat. • A szövetkezetnek Jelenleg 1210 alkalmazottja van. Tervezik még a létszám növelését? Jelenleg az egyes üzemek korszerűsítését vettük tervbe. Vállalatunkban 10 szakmát összpontosítottunk, amelyekben 760 nő dolgozik. Gyártási programunk zsúfolt. Értéke meghaladja a 46 milió koronát. Egyes árucikkeink iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy nem is tudjuk kielégíteni. Különösen a divatcikkek, a viscocellin műfoír3§§§|gS8gpäSs W^wmXy'^'Ĺ itf-'lBI mmm Egy új fazonú kalap. (N. Veselý felv.) nalból készített kalapok és a női kézitáskák a jelenlegi „slágerek". A hagyományos mintákon és színösszeállításokon kívül ez idén új „meglepetéseket" hozunk a piacra. Nemrégiben francia üzletemberek jártak szövetkezetünkben: 100 000 női kalapot akartak vásárolni ... • Eljutnak készítményeik Montrealba is? A jelek szerint nem. Árkalkulációnk a külföldiekkel összehasonlítva ugyanis előnytelen. A magyarok, románok, bolgárok jóval olcsóbban kínálhatják megvételre árucikkeiket, népművészeti tárgyaikat és különösen kerámiájukat. Pedig a pozdišovcei kerámia eredetisége és minősége világviszonylatban is feltűnést keltene! • Milyen meglepetéseket tartogatnak a „BRNO 66" számára? A népszerű mintavásáron 170 árucikket állítunk kl, ezek közül 70 újdonság. A legnagyobb örömet nyilván a nőknek sze rezzük: a kézitáskák, strandtáskák, a bőrdíszműáruk, a műanyagból készített falvédők bizonyára megnyerik tetszésüket. Végül azt is elárulhatom, hogy a női kalapok ára 20—70 korona, a retikülöké pedig 35—120 korona között lesz. (tä) I PRAGAI LEVÉL Szántja a vizet a h a jó... igen, a Moldva vizét, Prága felé. Éppen azokról a hajókról sze retnék írni néhány sort, amelyek Prága felé tartanak, mert Prága főváros szállítóvállalatának vízi szállítási osztálya április első vasárnapján megnyitotta idényét. Felderítő útra a Balaton-gőzöst küldték ki, az első néhány utassal, akik a prágai parton találkoztak. Egy héttel később, a húsvéti ünnepekre tervezték az igazi idény-nyitást, az időjárás azonban keresz túlhúzta mind a kirándulók, mind a szállítóvállalat számítását, amely négy gőzöst és hat motoros hajót szándékozott e napon forgalomba állítani... A Moldva vizét kora tavasztól őszig a Vltava, Visia, Orlice, MalSe és Zelivka gőzösök szántják. Van a halók közt egy Bala ton nevű ls. Ezeken kívül, — amelyeknek időnként az alacsony vízállással kell küszködniök, vasárnaponként még hat nagy motoros hajó áll a prágai kirándulók rendelkezésére. Minden hajó naponta többször is fordul, így a hajózás gyönyörűségéből egy egy vasárnap néhány tízezer ember ls kiveheti részét. A múlt esztendőben, amely pedig általában esős-borús volt, 400 ezer utast szállított a moldvai „flottilla". Az emberek a víz mellé mennek hajóval messze ki Prágából, vagy csak magában Prágában gyönyörködnek. Az utóbbiak többnyire vidékiek vagy külföldiek, akik valamiképpen alulnézetben kívánják látni a prágai tornyokat. Száz torony ugyan nem tükröződik a vízben, mint ahogy a száztornyú Prágában várnánk, de a part közelében elgyönyörködhetnek a Károly-híd melletti két toronyban és a Mánes-híd tornyában. És a Moldva vízében a Hradzsin oly különös varázst kap. Akárcsak a homokkő kockák a Károly-híd gótikus íveiben. Ezeknek a látogatóknak azonban mást tanácsolnék. Ballagjanak ki a Moldva sok kis kikötőjének valamelyikébe, és kölcsönözzenek ki egy csónakot. Amolyan legfeljebb három-négy személyeset. Abból láthatja legjobban Brunclík szobrát az oroszlánnal a bal parton, vagy a Bradáčot a jobb parton, a Keresztesek temploma közelében. Ha a Moldva vize egészen a köbe faragott Bradáč I Szakállas j szakálláig emelkedik, Prágát árvíz fenyegeti. Utoljára 1954 ben emelkedett ilyen magasra, azóta azonban a vízállást már új gátak szabályozzák, amelyek meg akadályozzák, hogy a vén Bradáč frtss fürdőt vegyen. így aztán csak évszámra sóváran nézi a folyót, amelyet megzabolázott az emberi akarat. Ha egy sportolónak támad az a kívánsága, hogy elringatózzék a Moldva hullámain, elmehet a ,JJovotného lávka" melletti gátig, s míg az éber Rousek úr sípszava vissza nem hívja, vígan szelheti a hullámokat a kikölcsönzött csónakon, bebizonyíthatja társnőjének is bátorságát és sportszellemét. Olykor az is megesik, hogy a közbiztonsági szervek teremnek ott villámgyorsan egy-egy vakmerősködő mellett, és szép szóval kísérlik meg rábeszélni, hogy jobb lesz, ha nem könnyelmüsködlk. Bi z ony, sok sok személyazonossági okmányt nyelt már el ez a fodros hullámú és csábító víz a gát tövében. Miért gondoljunk azonban a legrosszabbra? Gondoljunk inkább arra, hogy elgyönyörködtünk a folyó menti építészeti remekművekben, a vízen úszó fűzfavesszők zöldjében, a gyönyörű napnyugtában, vagy a kis csónak világában egy mástk szempár csillogásában. A parton villamosok csörömpölnek, gépkocsik száguldanak versenyt az idővel, az emberek sietnek ügyes bajos dolgaik után, a vén folyón azonban sok-sok csónak nyugalmas világát öleli körül minden oldalról a fodrozódó víz. Az egyik ilyen világ tiszteletben tartja a másikat: hagyjatok itt bennünket kettesben, annyi mondanivalónk van egymás számára. Mennyi minden történt egész nap, egész héten, tegnap, vagy akár csak egy órával ezelőtt. Vagy mi történik éppen most. — jól érzem magam itt veled. — Én is... — Milyen jó itt... Csak a hevesebb mozdulatok nem ajánlatosak, mert két embernek ez a kis világa mégiscsak túlságosan Ingatag... Nem egy gyár vagy Intézmény ünnepelte meg a vörös zászló elnyerését vagy más jelentős eseményt a Moldván, egy gőzösön. A Dévín például, amelyet büszkén szalongőzösnek neveznek, kilencszáz utast tud befogadni, tehát egy jókora üzem dolgozóit. Az embereknek van érzékük a regényességhez, és ha este a vízen fúvószenekar játszik, vagy a dzsessz vérforraló hangjai szállnak, biztosak lehetünk benne, hogy valamelyik vállalat ünnepel. A múlt szigorú dolgozói részéről ugyan elhangzott olyan vélemény, hogy az ilyesfajta kirándulásokat meg kellene tiltani, mert nem egy „ellenszenves" kartárs a vízbe került, miután az elfogyasztott smíchovi sör mennyiségének arányában emelkedetté vált a kirándulók hangulata is. Az emberek azonban nem hajlandók lemondani az ilyen regényes kollektív kirándulásokról. Itt találjuk a folyón a teherszállító hajók flottilláját is, amelyek egész Hamburgból hozzák az árut. Ezeknek a hajóknak az útja azonban Prágából nem dél felé vezet, mint a legtöbb személyszállító hajóé, hanem északi irányba. Ezek a hajók szenet is szállítanak Prágába az észak-csehországi bányákból, s ily módon tehermentesítik a vasútvonalakat. A prágai holešovicei kikötőben mindig van mit kirakodni. Ennek ellenére ls akadnak nálunk elégedetlenek, főként a szakemberek körében, akik azt állítják, hogy a Moldvát sokkal jobban ki lehetne használni teherszállításra, mint eddig. Kivált most, hogy szabályozták. Ezért a folyó új gátjait úgy építették meg, hogy zsilipkamrákat létesíthessenek rajtuk a hajók számára. Azt állítják, hogy a motorizmus rohamos fejlődése az utakon arra fogja kényszeríteni a teherszállítást, hogy az eddiginél jóval nagyobb mértékben vegye igénybe a vizet. Mint mondani szokás — majd meglátjuk, vajön még több hajó fogja-e szántani Prága felé a Moldva hullámalt. A blanskói ČKD dolgozói az idén Brazíliába exportálnak két Kaplan turbinát, az eddig gyártott turbinák közül a legnagyobbak. (E. Bican felv. — ČTK)