Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-21 / 109. szám, csütörtök

GALY IVAN AUSZTRIAI ÜTIJEGYZETEI N U

' jra és újra belémremegett az elmúlt nap minden borzalma. Mauthausenben Jártam. Alig húsz egynéhány kilométerre Ausztria egyik nagy Iparvárosától, Linztől. Hiába kíséreltem meg elhessegetni a borús gondolatokat. Pedig a kanyargó Salzach mellett ú] város pazar panorámája tárult elém, amelyről annak idején Humboldt joggal mondhatta — szépségben csak Konstantinápoly mérhető hozzá. Salzburg sem tudta velem felejtetni a mauthauseni koncentrációs táborban látottakat. Az Alpok hótól fehérlő festői csúcsai, Köz-íp-Európának a folyó fölé magasba rugaszkodó legnagyobb erődje, Mozart városa helyett valami egészen mást láttam. A dombhátra tenyerelő tábor dölyfösen terpeszkedő terméskő falait, nyomorúságos fogolybarakkok maradványait, nyirkos falú gázkamrákat, krematóriumok tátott száját, fenyegető kéményeit. És 186 lépcsőfokot, •mely a mélybe, a kőbányába vezet... Itt pusztult el Mauthausen majd 130 ezer halottjának nagy része. Naponta többször tették meg az utat vállukon 30—50 kilogrammos sziklával és ha nem estek össze a teher vagy az őr ütései alatt, akkor a falschirmspringerwand tövében zúzódtak halálra. A magas szikláról, erről a modern Taigetoszról, amelyet a náci cinizmus „ejtőernyősugrójalnak" nevezett el, az SS-ek előszeretettel taszították le áldozataikat « tátongó mélybe. Lassan, talán mégis felócsúdtam volna, ha ... Ha nem ismertem volna meg a Mauer-testvérpár históriáját. Perük ekkor már országszerte egymással. összecsapó Indulathullámokat tornyozott, bőven foglalkozott vele a sajtó, sőt szűkszavúan a külföld is bírt adott róla. Jómagam közvetlenül az Ítélethirdetés előestéjén toppantam a városba. Élnem kellett a ritka alkalommal, bár nem szívesen ... Nem szívesen, mert néhány óra elegendő volt ahhoz, hogy döbbenetes erővel emlékeztessen Oswienczimre, Buchenwaldra és Mauthausen*e. A

két Mauer — ezt a per minden kétséget kizáróan igazolta — sivár lelkű, hiídeg, kegyetlen tömeggyllkos. A |>er anyagából megtudtam, hogy valamikor a lengyel hadsereg tisztjei voltak. A lengyel földalatti mozgalom már a háború éveiben halálra ítélte őket. Az fck? önként a Gestapo szolgálatába álltak, és sok száz emberélet kioltásában vettek részt, felég néhány tényt megemlítenem a sok közül. 1941. október 12-én a stanislavi temetőtfen részt vettek mintegy 12 ezer ember, főleg zsidó meggyilkolásában. Azóta ezt a napot a városban és környékén véres vasárnapnak nevezik. Főszerepet vittek a következő év Júliusa és októbere között hetente megrendezett zsidóvadászatokban is. Itt is százával öltek meg ártatlan embereket, asszonyokat, aggokat, gyermekeket. A bíróság előtt szempillájuk sem rebben. Négy éve vannak vizsgálati fogságban és nem egy jelből sejthették — nagyobb veszély nem fenyegeti őket. Mi mással magyarázható nemcsak szemérmetlen tagadásuk, hanem jeges magabiztosságuk is? Újságíró kollégáim elbeszéléséből tudtam meg néhány tanúvallomás hátborzongató részleteit. A perben több országból összesen 40 terhelő tanút hallgattak ki. Dr. Viktor Bach azonnal felismerte őket és megrázó képet festett a stanisauere es a történelmi lecke lavl ún. Rudolf-malomban történtekről. A megsemmisítő táborba való eltranszportálás előtt itt gyűjtötték össze a zsidókat. Élelmet nem kaptak, pusztított a tífusz. A betegeket és az öregeket a helyszínen agyonlőtték. Dr. Izidor Vrmann Tel Aviv-i orvos vallomása szerint Wilhelm Mauer a gettó közelében fekvő lakása ablakából rálőtt két játszó gyerekre. Az egyiket megölte, a másik megsebesült. Mauer nevetve jött ki megtekinteni áldozatát. Maria Madej, stanislavi tanítónő a szembesítéskor sírva vádolta W. Mauert, hogy 1943 februárjában férjével együtt letartóztatta, verte, kínozta és farkaskutyát uszított rá. És Mauer — testvéréhez hasonlóan újra konokul tagad: „Sohasem láttam a tanút, sohasem bántam így egyetlen nővel sem." A

tárgyalóteremben ismételten náci és antiszemita megnyilvánulásokra került sor. A hivatásos bíróság, Illetve az államügyész hiába próbálkozott, hogy megőrizze egy semleges és demokratikus államban a törvényesség látszatát. A tárgyalás utolsó napján a védőügyvéd minden perdöntő bizonyíték ellenére nyugodtan hivatkozhatott valamiféle „zsidó. összeesküvésre", amely védencei ellen irányul. S a koronát a laikusokból álló esküdtszék tette fel. ötórás tanácskozás után hozott döntést. A kilenc vádpont közül csak a „véres vasárnapon" való részvételt ismerte el. De itt is enyhítő körülményként könyvelte el, hogy a Mauer-testvérpár narancsra cselekedett. A többi nyolc pontban a nyolctagú esküdtbíróság szavazattöbbséggel mentesítette őket a vád alól. Ez tulajdonképpen a felmentéssel volt egyenlő. Ítélethozatalra nem kerülhetett sor. Az osztrák perrendtartás azonban lehetővé tette, hogy a szenátus elnöke bejelentse: Az esküdtek 'A mauthauseni volt koncentrációs tábor kőfalánál a több ezer •csehszlovák áldozatnak emelt emlékmű. Rajta Fučík szavai: Emberek őrködjetek! (A szeraő felvétele) A Mauer-testvérpár, balra Johann. jobbra Wilhelm, a salzburgi tárgyalóteremben. (Neuper felv.) nyilvánvaló jogi tévedéséről van szó. Ezért egy magasabbfokú bíróság az ügyet majd újratárgyalja. . Szem- és fültanúja voltam annak, hogy a haladó, antifasiszta és demokratikus osztrák közvélemény milyen felháborodással fogadta a per végeredményét. Az sem kerülhette el a figyelmemet, hogy a jobboldali lapok jelentős része mennyire óvakodott a választások előestéjén állást foglalni az ügyben. Ez a hallgatás mindenképpen gyanúsnak tűnt. Végeredménybe furcsa, hogy például Klaus, a jelenlegi kancellár és pártja, az Osztrák Néppárt nem határolta el magát a botrányos döntéstől. Pedig Klaus Salzburg tartományi főnöke volt 1955-ben, Illetve 1956-ban, amikor a múltjáról nagyjából ismert Mauer-testvérpár ugyanott megkapta az osztrák állampolgárságot. így Igazat kell adnunk Erwin Scharf, az Osztrák Kommunista Párt tikára nézetének, hogy a téves ítélet nem ls anynyira az esküdtszék, mint inkább a jelenleg Ausztriában uralkodó társadalmi légkör számlájára Irható. A

szélsőjobboldali sajtó e perrel kapcsolatos nehezen palástolt öröme és néhány további körülmény nyugtalanltja még a felületes szemlélőt is. A Mauer-testvérpár pere előtti években több hasonló esetre került sor. Felmentették az országban élő belga SS-vezért, Verbelent, akit hazájában halálra ítéltek. Osztrák állampolgárságot kapott dr. Miie, a balti háborús bűnös. Zentner, a Szovjetunióban 25 évi fegyházra Ítélt oswienczimi gyilkos az államszerződés megkötése után bántatlanul letelepedhetett az országban. Magyarország évek óta hiába kéri Wilhelm Höttl, volt SS főrohamosztagvezető kiadatását. Alig egyesztendős fegyház után már szabadlábon van az a diák, aki egy tüntető idős antifasisztát ölt meg Bécs utcáin. S amint azt már Bebríts Anna megállapította a Népszabadságban: Ausztriában lényegében nem volt nácitalanítás, sok háborús bűnös háborítatlanabbul érzi itt magát, mint Nyugat-Németországban. Ausztriában mintegy 200 ezer tagja van a különféle félkatonai és — tegyük hozzá — félfasiszta egyesületeknek. Mindez nemcsak a demokratikus osztrák közvéleményt nyugtalanltja, hanem bennünket is, akik az ország tőszomszédságában élünk. Különösen most, amikor a legutóbbi választások eredménye nem hagy kétséget afelől: a jobbratolódás a neonácizmus veszélyét is fokozza. M

egnyugtatásképpen csak egy érvem marad. A mauthauseni láger felé kanyargó út mentén egy-két ház és kerítés falán ilyen és hasonló feliratokat olvashattam: „Soha többé Elchmann-faslzmustl" Reméljük, hogy a fehér mésszel, bárdolatlan kézzel irt szavak és mindaz, ami mögöttük van, nem kopik meg. Mert ennek a népnek bőven volt alkalma tanulni a múltból. S a történelmi leckét nem szabad elfelejtenie... A kutatási eredmények közvetlen útja a termelésbe KIMAGASLÓ SIKEREK A BRATISLAVAI DIMITROV VEGYIGYAR KUTATÓLABORATÓRIUMÁBAN • A DOKUMENTÁCIÓ NEM HEVER PARLAGON A kormány és a Vegyipari Minisztérium vörös zászlójával több ízben kitüntetett bratislavai J. Dimitrov Vegyigyárban 1957 óta külön kutatócsoport működik. Létesítésére akkor került sor, amikor a KGST javaslatára a bratislaval üzem rendkívül fontos feladatot vállalt. Az üzemi kutatócsoport sikeres tevékenységét Ján Mašek mérnök, a Sulfenax védjegyű szabadalmazott gyorsító feltalálóinak egyike irányítja. A bratislavai üzemben eredményesen hasznosítják ezt a gyorsítót. A kutatócsoportot elsősorban a gumiipari kémia termelési problémái foglalkoztatják. Ilyen kutatócsoport nemcsak a bratislavai anyaüzemben, hanem a vágsellyei Duslo üzemben is működik. A kutatócsoport munkaeredményei különösen azért értékesek, mert AZ Oj ISMERETEK NEM MARADNAK KIHASZNÁLATLANUL, hanem minden fölösleges huzavona nélkül gyakorlatilag érvényesítik őket a termelésben, nemcsak nálunk, hanem külföldön is. Így például a Sulfenax gyorsítót már több tőkésországban, például Svédország-, ban, Nyugat-Németországban, Indiában stb. is használják. A Dimitrov Vegyigyár kutatórészlege szorosan együttműködik a brnói Makromolekuláris Kémiai Kísérleti Intézettel és a gottwaldovi Gumi és Plasztikusanyag Technológiai Kísérleti Intézettel, a szénhídrogéngáz fejlesztése kérdéseiben pedig állandó kapcsolatot tart fenn a bratislavai Slovnaft kísérleti intézetével. Ilyen széles körű együttműködés eredményeként már számos országos jelentőségű feladatot is megoldottak a Szlovák . Tudományos Akadémia számára. Milan KarvaS, ján Holöík és Alois Pospíšil mérnökök szabadalmazott találmánya: „Plasztikus anyagok fényhatástól megóvó stabilizátorok" a szakértők legnagyobb elismerésében részesült. A már említett Sulfenax gyorsító Ján Mašek, Štefan Országh és Alíbeta Cibáková mérnökök szabadalmazott találmánya. Kutatómunkájukban nagy segítséget nyújt A KÜLFÖLDI SZABADALMAK ISMERETE is, amit a külföldi vegyészeti szakirodalom rendszeres tanulmányozása tesz számukra lehetővé. Jelentős segítséget jelentenek számukra az új technika napjai is, amelyeken nemcsak a szocialista országok, hanem a tőkésországok szakemberei is részt vesznek. Ez kiváló alkalmat teremt, hogy a Dimitrov Vegyigyár kutatói sok mindent megtudjanak a gumiipari kémia fejlesztése terén külföldön elért legújabb eredményekről. . Az üzemi kutatómunkában nemcsak főiskolát végzett vegyészek, hanem a bratislaval Vegyipari Technikum végzett növendékei ls részt vesznek. Alibeta Cibáková mérnök a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskolán fejezte be tanulmányait. Friss diplomájával a bratislavai üzemben lépett először állásba, ma pedig már önálló kísérleti dolgozó, aki elsősorban a gumiipari gyorsítók tökéletesítésével foglalkozik. Kiváló szakképzettségű, de nagyon szerény nö, aki szívből óhajtja, hogy az üzem rendszeresen teljesítse a termelési tervet, A vegyigyár kutatóinak KÖZPONTJA A LABORATÓRIUM, ahol hangyaszorgalmú munkával és kiváló szakemberek segítségével sikerül a már említett szabadalmakkal is bizonyított kimagasló eredményeket elérniük. A laboratórium a bratislavai Vegyipari Technikumban végzett lányok birodalma. Közülük Eva Dekanovát már több ízben tüntették ki u „Kiváló dolgozó" megtiszteld címmel. Ö végzi a korrózióval kapcsolatos kísérleteket, Eva Špirková s munkatársa, Magda Káznerová az alktlfenolok lepárlásával foglalkozik, Jana Brodanská mérnök pedig a plasztikus anyagok hőstabilizátorait igyekszik tökéletesíteni. A kutatócsoport dolgozói közül csaknem mindegyik ismer egy-két világnyelvet. A leghivatottabbak az áttanulmányozott külföldi szakirodalom alapján minden év végén kivonatos beszámolókat dolgoznak ki a vállalat céljaira. Kutatómunkájuk eredményessége érdekében sok külföldi folyóiratot járatnak. Munkahelyiségeik s laboratóriumaik fel vannak szerelve mindennel, ami eredményes munkájukhoz szükséges. Kétségkívül más nagy üzemnek is hasznára válna, ha a Dimitrov Vegyigyár példája szerint saját kutatóik segítségével oldanák meg a termeléssel összefüggő elméleti, műszaki és technológiai problémákat. EDITA SUTKOVA Ez aztán a fényt Rendszeres karbantartással meghosszabbítja gépkocsija élettartamát. Autóbalzsam, Ronal, Desulfátor expressz Carvax és további bevált autókozmetrkai készítmények a SPOLANA n. v. és a DRUCHEMA kisipari termelőszövetkezet gyártmányai a leghatékonyabb gépkocsiápoló anyagok. Kaphatók a DROGEFIE üzleteiben OM7»