Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-15 / 103. szám, péntek

DOODÖOODDOO ••••••••••• (UJJ F 1 l M £ K • •••aaaaüoa ••••••••••• EN IS CSAK NÖ VAGYOK Maria Schell — akit a Gervals és Natliatia című filmekből kiváló drámai színésznőként ismertünk meg — ezúttal vígjátéki szerepben mutatkozik be. Alfréd Weidemann nyugatnémet rendező Én is csak nő vagyok című komédiájában dr. l.illi König pszichológus-orvos szerepét alakítja. Weidemann — akinek Júlia, te csodálatos című filmje néhány évvel ezelőtt nálunk is nagy sikert aratott — ebben a művében egy anekdótát alkalmazott filmje alapötletéül. Maga az ötlet nem rossz, de a forgatókönyv nem aknázta ki a kínálkozó lehetőségeket, s ezt a rendezésnek sem sikerült behoznia. A nyugatnémet sajtó szerint a filmből hiányzik a humor sava-borsa, ami a hasonló műfajú amerikai és francia filmeket oly élvezetessé teszi. A film színes, s bár a történet helyenként elnyújtott, az egyes poének túl lassan exponáltak s az egész cselekmény valahogy a környezetből klszakítottan hat, a közönség valószínűleg mégis szívesen fogadja, mivel e műfajjal az utóbbi években elég ritkán találkoztunk. Johanna Sibelius és Eberhard Keindorl'f forgatókönyve arra a megállapításra épült, hogy az emberiség 95 százaléka idegbántalmakban, lelki defektusokban szenved. Tulajdonképpen tehát az a normális, aki nem normális. A fiatal, szép ideggyógyásznő és a kezelést kierőszakoló rokonszenves fényképész — akit előzőleg hiúságában akaratlanul vérig sértett — a komédia íratlan tőrvényei szerint végül is egymásra talál, mert hiszen az Ideggyógyász „ls csak nő" ... BOLYONGÁS Antonín Máša —- akinek nevét a Minden nap kell bátorság című filmmel kapcsolatban ismertük meg, s kinek azóta Hogyan szerezhetek jó gyereket című rövid filmje nemzetközi elismerést hozott — a csehszlovák filmgyártás új fiatal nemzedékéhez tartozik, a cseh „új hulláin" tagja. A Bolyongást Jan Cufíkkal — többek között a Valami másról operatőrje — közösen rendezte. A pszichológiai dráma apa és fia kölcsönös viszonyát rajzolja meg. Az apa a háborúban partizán volt, később mindig az élvonalban harcolt mint újságíró, d • a megváltozott viszonyok kü/ ?t még önmaga előtt sincs b, orsága őszintén tisztázni, nvm yiben segítette ő az elmúlt 6vnk gyakorlatát megvalósítani, t.illyen mérték ben vétkes az elkövetett hibákért. Válságban vergődik, nem képes dolgozni, összeütközésbe kerül feleségével, fiával. A 17 éves fiú megszökik hazulról, ám néhány nap tapasztalata meggyőzi arról, hogy nem lehet mindent elvetni, hanem meg kell találnia azt, ami helyes. s azért síkra szállni. ViszJana Rrejchová a Bolyongás című film egyik jelenetében. szatér otthonába, újra együtt van a család, s az élet a megszokott mederben folyik tovább. De talán mégsem teljesen úgy, mint azelőtt. A Bolyongás tele van kimondatlan kérdésekkel, olyan helyzetekkel, amilyeneket, vagy hasonlókat valamennyien átéltünk, s melyek mély nyomokat hagytak bennünk. Máša és Curík filmje napjaink élő problémáit feszegeti. KARDDAL ÍROTT KRÓNIKA A japán független filmgyár tás legjellegzetesebb egyénisége Tadasl Imai rendező. A Karddal írott krónika című filmjében a japán történelmi hagyományok csapnak össze a jelennel. E szembesítés alapos és őszinte. Feltárja, milyen súlyos nyomást jelent a múlt. A film hőse — kinek gondolatvilága ínég a feudális hagyományok csökevényeitől terhes — a családi albumban lapozgatva érti meg igazán, hogy a visszatartó hagyományokon, az ősök múltján át koll lépnie és új életet kell alapoznia. Tadasl Imai mondanivalójának ábrázolására szigorúan realista kifejezési módot használt, meggyőző légkört teremt, amelyben finoman megrajzolt, lélektanilag aprólékosan kidolgozott alakok mozognak. A színészeket szerencsés kézzel válogatta össze. A KATONA APJA Ez a grúz film a nemes érzésű, hazáját és népét végtelenül szerető, egyszerű ember balladája, aki katona fiát karesve öreg kora ellenére maga is katona lesz, hogy megvédje a betolakodóktól azt a földet, ahol ősei születtek, ahol ő békében szőlőt termel. A forgatókönyvet Szuliko Zsgentl írta, rendezte Rezo Csheidze. 1965-ben a IV. moszkvai nemzetközi filmfesztiválon Szergo Zakariadzet, az apa alakításáért a férfi színészi díjjal tüntették ki. Valóban nehezen találnánk még egy színészt, aki ilyen magával ragadóan ötvözné egy alakba népe nemzeti sajátosságait. S. K. A katona apja című grúz film egyik kockája, középen Szergo Üakariadze érdeme* művész, aki felejthetetlen alakítást nyújt. Kulturális hírek • Nemrég fejezte be Chagall a Párizsi Opera megcsodált, alkotása csúcspontját ké« p«M> mennyezetfestménydt. Most a New York-i Metropolitan Opera kért* fel, hogy az új operaház számára két, 10x13 méteres freskót fessen. Chagall most dél-franciaországi otthonában a jövő ősszel színpadra kerülő Mozart Varázsfuvolájához készíti elő a színpadi dekorációk s a 20 énekes 14 különböző figura és 78 tagú kar számára • kosztümök tervelt. Idtfszerű közgazdasági kérdések SZÁMOLÓGÉPEKRŐL - SZENZÁCIÓ NÉLKÜL A számológépek jelentősébe

a népgazdaság irányításában wywwyx/yyxwyw wsssfsfssssfss, J Z* -//////////W/W//////////////////////////////////////////////// Az utóbbi időben sokat hallhatunk a modern önműködő számológépekről, teljesen automatizált berendezésekről, amelyek az ember helyett a legbonyolultabb logikai és számtant műveleteket is elvégzik. Sokszor a sajtóban is fantasztikusnak tűnő cikkek jelennek meg: „. . a számológép percek alatt elvégzi néhány mérnök egyévi munkápát, . . . másodpercek alatt pontosabban megállapítja a diagnózist, mint néhány tapasztalt orvos,... irányítja az óriási sebességgel haladó mesterséges holdat, ... meglepően jól sakkozik ..." stb., stb. Mit bizonyítanak ezek a hírek? Azt, hogy az önműködő számológépek ma már a tudomány és a népgazdaság majdnem minden ágúban használaiban vannak. Az első önműködő számológép csak a közelmúltban, 1943-ban készült el. Habár teljesítménye összehasonlíthatatlanul kisebb volt a tnai modern önműködő számológép teljesítményénél, mégis nagy lépést jelentett a számolástechnika fejlődésében. Olyan feladatok váltak megoldhatóvá, amelyeket az ember nem képes megoldani, vagy csak nagyon hosszú idő alatt. Az önműködő számológép fő tulajdonsága ugyanis a gyorsaság, mellyel az embert sok ezerszer fölülmúlja. Az első számológépeket kizárólag műszaki és tudományos számításokra használták a tudomány különböző ágaiban, főleg a hadászatban. Gazdasági számításokra csak később, körülbelül 1956-ban kezdték használni. Ennek az oka egyrészt az volt, hogy az akkori számológépek nem voltak alkalmasak nagyobbméretü gazdasági számítások elvégzésére, másrészt a bonyolult gazdasági folyamatok matematikai kifejezése is csak ebben az időben indult nagyobb fejlődésnek. Ha összehasonlítjuk a gazdasági számításokat a műszaki és tudományos számításokkal, láthatjuk, hogy a gazdasági számításoknál mind a számolás kezdetén (kiinduló adatok), mind a számolás végén (eredmények) nagy mennyiségű adat áll rendelkezésünkre. Maga a számolás folyamata viszont nagyon egyszerű — összeadás és kivonás. Míg ntaga a számolás viszonylag nagyon rövid időt vesz igénybe, addig a nagy mennyiségű adatok gépbe való beolvasása, tárolása, végül a gépből való kiírása lényegesen megnehezíti a számolási folyamatot és csökkenti a számológép teljesítményét. Ez a technikai probléma nem áll fenn a műszaki és tudományos számításoknál, ahol a számológép kevés adattal aránylag hosszú ideig számol. Ma már azonban olyan számológépek állnak rendelkezésünkre, amelyek több százezer, sőt több millió adat feldolgozására alkalmasak. Ez a tulajdonságuk indokolja széles körű kihasználásukat a gazdaság Irányításában. Mi ezen a téren jelentősen lemaradtunk, főleg egyes fejlett nyugati államokÜzemi hitel — jól gazdálkodó A

z új irányítási rendszur bevezetésével kapcsolatban vesstink egy pillantást az üzemi hitelnyújtás alakulására. Az új hitelpolitika alapelveinek megfelelően az Állami Bank hitelt nyújt azoknak a vállalatoknak, amelyek a hitelt vissza tudják fizetni, s meg tudják fizetni a kamatot is. Semmi akadálya sincs annak, hogy hitelt kapjon az a vállalat, amely a rendelkezésére álló eszközök kihasználásával kívánt mennyiségű, összetételt és minőségű árut tud termelni a hazai és a külföldi piacra. A hitelnyújtás feltételeit a bank és a vállalat közösen megtárgyalja, és hitelszerződés formájában rögzíti. A vállalatok dön tő többsége hiteltárgyalásokat folytat, s csak nyolc százalékánál keletkeztek problémák. Itt vagy eltérő nézetek keletkeztek a tartalékok kihasználását ill* tőén, vagy a villalat nem biztosította a költségvetési befizetéseket és nem volt kiegyensúlyozott pénzügyi terve. A pénzügyi terv kiegyensúlyozottsága ugyanis a hitelszerződés elengedhetetlen feltétele. Ha a vállalat a bruttó jövedelem keretében nem számot azzal, hogy legyen miből fedeznie a költségvetési befizetéseket, feltöltenie a vállalati alapokat, fiieta la alkalmazottjait, teljesítenie kötelességeit a bankkal szemben, akkor ax ilyen vál kal szemben. Az Egyesült Államokban 1 millió lakosra például 70 számológép esik, nálunk csak 3. Ez az arány pár évvel ezelőtt részünkre még kedvezőtlenebb volt. Némileg Javítottak a helyzeten a Szovjetunióból behozott Minszk 2 típusú számológépek. Nehéz lenne röviden meghatározni, mit jelent egy számológép egy üzem, vállalat vagy a népgazdaság számára. Csak egy példa a sok közül: egy vállalat havi bérelszámolásával körülbelül 20 bérelszámoló foglalkozik. Ezt a munkát egy középnagyságú számológép 1—2 dolgozóval, akik az adatokat előkészítik, egy óra alatt elvégzi. Könnyen ki lehet számítani és összehasonlítani a kézi és a számológépi- adatfeldolgozás költségeit. A különbség az ún. közvetlen költségmegtakarítás, amely nem is olyan fontos. Nem is lenne helyes, ha csak ez lenue az adatfeldolgozás automatizálásának végső célja. Sok esetben, nem hozna közvetlen költségmegtakarítást, mivel az ilyen számológép üzemeltetési költségei aránylag elég magasak. Sokkal lényegesebb az a körülmény, hogy az adatfeldolgozás automatizálásával olyan fontos újabb adatokat nyerhetünk a termelésről, melyek a vállalat irányítását megkönnyítik és folyamatosan úgy befolyásolják, hogy a vállalat további tartós termelési önköltségcsökkentést és munkatermelékenység-növekedést érhet el. A tervezésben számológép nélkül fölösleges lenne több tervjavaslatot kidolgozni, mert nem tudnánk közülük kiválasztani az adott termelési feltételek mellett a legmegfelelőbbet. A számológép nagyon könnyen, percek, esetleg órák alatt nemcsak, hogy kidolgozza a terv egyes változatait, hanem ki is választja közülük az optimálisát, amely legnagyobb költségmegtakarítást biztosít. Egy vállalat, vagy a uépgazdaság irányítása ma már nem olyan egyszerű, mint valamikor volt, már csak azért sem, mert új, tudományos irányítási módszereken alapszik. Számtalan adatot (információt) kell a lehető legrövidebb idő alatt felvállalatoknak lalatnak nem lehet kiegyensúlyozott a pénzügyi terve. Az eddig kötött hitelszerződé sekbcn több példát találhatunk arra, hogyan igyekeznek a vállalatok nagyobb jövedelmezőséget elérni, s ez örvendetes tény. A szerződésekből kitűnik, hogy sok vállalat a korábbi elképzelésekhez képest hathatósabb eszközükhoz nyúl a gazdálkodási eredmények javítása érdekében, s a hitel igénylésénél U megfontoltan cselekszik, bogy minél kevesebb hitelre legyen szüksége, s igy a visszafizetéssel és a kamattal ne terhelje túl költségeit. A vállalatoknak állatában lehe tőségük van arra. hogy nagyobb jövedelmezőséget érjenek el. mint amilyennel termelési tervük készítésekor számoltak. Ez abban nyilvánul meg, bogy a vállalatok a hitelszerződések megkötésekor a tervhez viszonyítva többletjövedelem-képzési szándékot árainak al. Az első negyedévi eredmények Is bizonyítják, hogy a vállalatok a tervezettnél nagyobb eredményeket érnek el a vállalati alapok képzésében és a tartalékok kihasználásában. A

z üzemi hitelnyújtásnak gazdasági életünk megélénkülésében fontos szerepet tulajdonítunk, s a mostani kezdeti stádiumon túl erőteljes támogatására vaa szükség. dolgozni ahhoz, hogy az irányi? táshoz szükséges döntés min-i dig helyes és indokolt legyen. A fejlődés nem is annyira az egyes termelési ágak műszaki és tudományos fejlettségétől függ, hanem az egyes termelési ágak arányos fejlődésétől, amit korunkban csak a tudományos irányítás biztosíthat. A' vállalat, vagy a népgazdaság sikere minél tovább, annál in* kább az irányítás hatékonyság gától és színvonalától függ Az irányítás új technikája az önműködő számológép, nem* csak eszköze az irányításnak, hanem az egész irányítási folyamatot befolyásolja, magasabb színvonalra emeli. Vannak nézetek, melyek a számológépre hivatkozva felbecsülik, vagy lebecsülik az ember szerepét az irányításban. Mondhatjuk, hogy mind a két nézet helytáll. A számológép helyettesíti a szak képzetlen munkát, de viszont az ember olyan mennyiségű és minőségű adattal dolgozhat, amilyenhez azelőtt nem férhetett hozzá. Ezért a számológép segítségével az alkotó irányítási munka még alkotóbbá válik. A számológép nemcsak a munkaerő megtakarításának, hanem mindenekelőtt az irányítás tökéletesítésének az eszköze. Sokan csak azt veszik figyelembe, hogy hány munkaerőt helyettesít egy számológép. Ez is helyes, ezt is szem előtt kell tartani, de az a fontos. hogy a számológép segítségével történő irányítás hogyan nyilvánul meg a vállalat vagy a népgazdaság fejlődésében. Minden ami új, nehezen honosodik meg a gyakorlatban. Rendszeres előkészület és az egész irányítási rendszer tökéletes átgondolása nélkül helytelen lenne a számológépek vásárlása és üzembe helyezése, mert mind az irányítás tökéletesítése, mind a munkaerőmegtakarítás nem sok haszonnal járna. BABICZ MIKLÓS építkezési kölcin A HITELPOLITIKA új koncepciójában fontos szerepe lesz az építkezési kölcsönöknek, amelyek segítik és bővítik a lakosság részvételét a lakásépítésben. Az építkezési kölcsönök folyósítása eddig nem volt olyan mértékű, amely biztosította volna az egyéni és a szövetkezeti lakásépítés szükségleteit. 1955-ben 404 millió korona kölcsönt folyósítottak, s ez az összeg még 1964-ben is csak 80 millió koronával volt nagyobb. Az aránylag igen lassú ütemű kölcsönfolyósítás a lakásépítés nem kielégítő menetére vall. Bár az építkezési kölcsönöket alacsony kamatra adják (2,7 százalék), ez a tényező sem gyorsította meg a lakásépítés tartós fogyatékosságainak eltávolítását, amely fogyatékosságok főleg az anyagellátásból és a szervezési hibákból erednek. A múlt évben 1964-hez viszonyítva az építkezési kölcsönök összege hirtelen felszökött — 1 milliárd 449 millió koronát tett kl. Ebből családi ház építésére 648 millió, családi ház vásárlására 271 millió, szövetkezeti lakásépítésre 133 millió, kisebb építkezésekre 157 millió korona kölcsönt vettek fel. Legnagyobb mértékben a kisebb építkezésekre és tatarozásra, valamint a szövetkezeti lakásépítésre kért kölcsön növekedett. Családi házak építésére, főleg Szlovákiában igényelnek nagy összegben kölcsönt. A KÖLCSÖNFOLYÓSÍTÁS AZOK számára, akik egyéni vagy szövetkezeti lakásépítés útján akarnak lakáshoz jutni, mentesíti az államot az építkezési költségek viselésétől. Ezért a jövőben nagyobb gondot kell fordítani az egyéni és a szövetkezeti lakásépítés anyagi és szervezési feltételeinek biztosítására. ka IV.