Új Szó, 1966. április (19. évfolyam, 90-118. szám)

1966-04-15 / 103. szám, péntek

ZAY LÁSZLÓ BUDAPESTI LEVELE EGY ESZTENDŐ KULTURÁLIS ÉLETE Magyarország felszabadulá­sának nemzeti ünnepén az idén oly sok díjat osztottak ki tudományos, kulturális és mű­vészeti tevékenység elismeré­séül, hogy csak a puszta fel­sorolás egy teljes újságoldalt tenne ki. A gazdagon osztott elismerés mégsem jelenti a dí­jazás valamiféle felhígulását, értékének inflálódását, hiszen például a legnagyobb kulturá­lis-művészeti elismerést, a Kossuth-díjat mondhatni szűk­markúan mérték az idén, nyolc új Kossuth-díjasunk van; de az esztendő jó eredményei tükrö­ződnek a különféle dijak együttesen gazdag és változa­tos névsoraiban. A mögöttünk álló esztendő kulturális életünk szempont­jából valóban gazdag és válto­zatos volt, s méginkább az, ha ez esztendő eredményei közé számítunk egyet-mást, ami hosszú évek munkájával épp mostanában érkezett gazdag aratásához. Az állami-díjjal ki­tüntetettek között szerepel pél­dául Farkas Tibor, a Balaton­környék Ybl-díjas főépítésze. Magyarország európai viszony­latban is kiváló tája a Bala­ton-környék, a tó, amelyet jo­gos túlzással nevezünk magyar tengernek. A tó és a táj adott­ságalt azonban okosan kell felhasználni; hosszú ideig a Balaton-part csákiszalmája volt, ki-kl azt csinált, amit akart, amire őneki telt. Évekkel ez­előtt tudatosodott csak, hogy ezt az elsőrendű pihenőterüle­tet szépen, szeretettel kell gondozni, a part beépítésére, a környék telepítésére ügyelni, megfelelő távlati tervek alap­ján. Farkas Tibor állt ennek a mondhatni országos mozgalom' nak az élén; kidolgozták a környék rendezési tervét, oko­san meghatározták az egyes helységek és környékük jelle­gét, ehhez mérték a fejlesztési, építési terveket, még a magá­nosok hétvégi villáira is szép terveket készítettek, a tájhoz illőt, a természettel összhang ban állót. Az alapos, jó terve­zés gyümölcse kezd beérni, a Balaton növekvő idegenforgal­ma és a vendégek mind gya­koribb elismerése a bizonyság rá. Ugyancsak állami-díjas lett Dobrányi Géza vegyészmérnök, a Filmlaboratórium főmérnöke. A magyar színesfilmeken egy évtizednél is régebben ott áll mindig a felirat: Színes tech­nika —• Dobrányi Géza. Amikor még a színes filmezés szigorú­an őrzött gyári titok, az egy­kori Agfa monopóliuma volt, Dobrányi munkatársaival szen­vedélyesen kutatta a szinesfilm­laborálás lehetőségeit. Előbb egy fürdőszobában, aztán a filmgyári kis laboratóriumban, mintegy vendégként. Fáradha­tatlan kutatásait szép ered­mény koronázta: a színesfilm­laborálás Magyarországon olyan magas színvonalra emelkedett, hogy ma már — a színesfilm­technika nagy nemzetközi fej­lődése után is — világszerte komoly tekintélye van. A wol­feni ORWO gyár kísérleteit a magyar laboratóriumban ellen­őrzi és számos nyugati film­vállalkozó dolgoztat bizalom­mal a Dobrányi főmérnök tech­nikai irányításával működő, új, korszerű Magyar Filmlaborató­riumban. Hazánk nemzetközi jó hírne­vét öregbítette a Kossuth-díj­jal most kitüntetett Petrovics Emil is. Az ő nevét ugyancsak Jól ismerik a magyar film ba­rátai: sok szép filmzenét szer­zett. A világsikert egy opera hozta meg számára, a C'est la guerre, amelyet Hubay Miklós librettójára írt. A budapesti operában aratott siker után a háborús témájú, megrázó zene­mű nagy sikerrel szerepelt sok külföldi operaházban is, bemu­tatta számos rádióállomás s legújabban a Magyar Televízió operafilmje is sokfelé elvitte Petrovics zenéjét. Európai diadalúton van már az ugyancsak most Kossuth-dí­jassá kitüntetett Szokolay Sán­dor operája, a Garcia Lorca­mű szövegére Irt Vérnász. A siker értékét növeli, hogy ke­véssel a mű bemutatója előtt került a nyilvánosság elé egy neves nyugatnémet komponista Vérnász-operája is, az ottani kritika mégis igen nagy elis­meréssel adózott, s javarészt jobbnak ítélte Szokolay művét. A fiatal komponista egyébként ismét nagy fába vágta a fejszé­jét: operát komponál a Ham­letból. Kossuth-díjas lett két ma­gyar színművész, akik szemé­lyükben ls a változatos művészi gazdagságot reprezentálják. Psota Irén és Sinkovtts Imre egyaránt bármely műfajban ott­honos és mindig igazi műalko­tást produkál. Psota Elektrá­tól kezdve az Irma te édes főszerepéig, sőt a jazz-estek pódiumáig mindenféle sikerre visszatekinthet. Filmen legin­kább vidám szerepekben látjuk, a színpadon azonban a legsú­lyosabb tragédiákat is gyönyö­rűen ábrázolja. Talán első igazi sikerét Brecht Kurázsi anyóká­ban mint néma lány aratta, ékesen bizonyítva pompás rit­musérzékét, kiváló gesztikulá­lását, sokatmondó arcjátékát s elsősorban szemének csodálatos játékát. A televízió nézői ls gyakran láthatják. Slnkovits arról nevezetes, hogy akár egyetlen darabban ls képes akárhány arcot ölteni; szám­beli rekordja a Három testőr paródiaváltozatának József At­tila színházi előadása, amikor­is tizennyolc arcot öltött, ti­zennyolc szerepet játszott min­den előadáson. Most készülő új filmje hasonló, mert az ... és akkor a pasas ... című vígjátékban, Gertler Viktor ké szülő filmjében Slnkovits tizen­hat szerepet játszik, ö maga most már véget akar vetni az efféle szerep-halmozásnak, ne­hogy ráúnjon a közönség; de Sinkovits különben ls helytáll színpadon és filmen, rádióban és tévében, burleszkben és tra­gédiában, modern és klasszikus műben. Az idén Peter Weiss Marat és de Sade című „totá­lis-drámájában" az utóbbit játssza igen nagy sikerrel a Nemzeti Színházban; a filmba­rátok meg úton-útfélen tizedes úrnak szólítják, mert ő szemé­lyesítette meg Keleti Márton A tizedes meg a többiek című filmjének főszereplőjét — s ki tűnő alakításával hozzásegített ahhoz, hogy ez a film az utób­bi évek legnagyobb filmsikere lett. A filmről szólva térjünk át mindjárt a művészeti díjakra és ott is a filmművészeket ju­talmazó Balázs Béla dlj kitün­tetettjei közül figyeljünk két művészre. Jancsó Miklós ki­robbanó sikert aratott az idén Szegénylegények című, korsze­rű filmkifejezéseket felsora­koztató filmjével. A Balázs Bé­la díj ennek a filmnek világ­színvonalon álló rendezését dicséri, de a Szegénylegények nagy sikeréhez vezető művészi utat is felidézhetjük ez alka­lommal, Jancsó első sikerfilm­jét, az Oldás és kötést, vagy tavaly ugyancsak érthető fel­tűnést keltett szép felszabadu­lási emlékezését, az Így jöttem című filmballadát. Balázs Béla díjjal tüntették ki Rényi Tamást is, aki a mai munkástémájú filmek készíté­sében ért el igen jó eredmé­nyeket. Néhány esztendeje a Legenda a vonaton című film­je a moszkvai nemzetközi film­fesztiválon is megérdemelt si­kert aratott. Tavaly Tilos a szerelem címmel készített víg­játékot, amelynek azonban kü­lönös érdeme volt a rokon­szenves, örömteli, derűs mun­ka-környezet ábrázolása. Rényi különben gyakran szerepel a televízlóban is, legutóbb példá­ul Fehér Klára Nem vagyunk angyalok című vígjátékának musical-változatát rendezte. Lehetetlen volna felsorakoz­tatni, külön-külön méltatni minden kitüntetettet. Írók, fes­tők, színészek, muzsikusok kap­tak kitüntetéseket, televízióren­dezők is, a Rádió gyermekkó­rusának vezetői, sokan, igen sokan. Mindebben talán az összkép a legérdekesebb, a változatosság, a művészeti gazdagság. A részletesebben méltatottak ls érzékeltetik már ezt a változatosságot, amit az utóbbi idők magyar művészeti életének első erényeként és a további fejlődés biztosítékaként értékelhetünk. Néhány szó a testnevelésről Sokszor tapasztalhatjuk, hogy milyen örömmel mozog, futkos a kisgyermek. Az első lépése­ket, a bizonytalan tipegést a tá­masztékkal való séta követi. A gyermek nem tudja megindo­kolni e mozgás utáni vágyát, de szükségszerűségét ösztön­szerűen érzi. A gyermek fejlő­désével mozgásvágya ls nő. Így erősödnek izmai, csontváza, tü­deje, vagyis egész szervezete. Az egészséges életmód egyik feltétele a célszerű mozgás, a testi munka. Különösen a szel­lemi munkát végző emberek­nél játszik nagy szerepet a testnevelés. Megjegyzendő, hogy az egyhangú testi munka egy­oldalúan terheli meg a szerve­zetet, vagyis csak bizonyos Izomcsoportok fejlődnek erő­sen, mások viszont elmaradnak a fejlődésben. A fizikai mun­kásoknál tehát a gyengébb izomcsoportokat kell foglalkoz­tatni testneveléssel. Azoknak a fizikai munkásoknak, akik po­ros, párás, tehát egészségtelen környezetben végzik munkáju­kat, gondoskodniuk kell arról, hogy a szabadban, jó levegőn mozogjanak és kiadós légzési gyakorlatokkal őrizzék meg egészségüket. A testgyakorlás fokozott ka­lóriafogyasztással jár, ezért a sportolónak különösen állati fehérjékben és szénhidrátokban gazdag táplálékra vatt szüksé­ge. Fontos ezenkívül a friss gyümölcs és zöldség fogyasztá­sa is. Ezekben található a leg­több vitamin. Az intenzivebb testmozgás iz­zadással jár. Az izzadsággal sok káros anyag távozik a szer­vezetből. A rendszeres testnevelést már a gyermekkorban kell el­kezdeni. Ha már fel tud magá­tól állni, járassuk a gyereket, később segítsünk neki a lép­csőkön lépegetni. A fogócska, különféle eldugott tárgyak megkeresése, a labdajátékok az óvodások legkedvesebb játékai. A gyerekeknek és a nőknek ne'm tanácsos nehéz sportok űzése, mint például a labdarú­gás, birkózás, ökölvívás vagy a hosszútávú futás. Mindenki­nek jót tesznek a vízi sportok: a csónakázás, a vitorlázás s különösképpen az úszás. A rendszeres úszás szép testalka­tot biztosít. Szép és egészsé­ges sportok a téli sportok is. Mivel ezeket általában szabad levegőn űzzük, egyúttal kitűnő légzési gyakorlatok ls. Hason­lóképpen egészséges sport a turisztika és a hegymászás. A tornateremben űzött testedzés szintén hasznos, ha tiszta, ki­szellőztetett helyiségben spor­tolunk. Ha naponta rendszeresen sportolunk, nemcsak kelleme­sen szórakozunk, hanem szer­vezetünket is eddzük. Dr. JUHASZ ISTVÁN j JOGI TANACSADÓ | Az új munkatörvénykönyv alapelvei MUNKÄT GÁTLÖ FONTOS AKADÁLYOK (172. §) A munaktörvénykönyv a dolgozó igazolt mulasztásá­nak (munkát gátló fontos sze­mélyi akadálynak) tekinti a betegség vagy baleset miatti munkaképtelenséget, a szülési szabadságot, az egészségügyi zárlatot (karantént), a beteg családtagról való gondosko­dást, valamint a tíz évnél fia­talabb gyermekről való gon­doskodást, ha a gyermeket fontos okból nem lehet gyer­mekgondozó Intézményben, vagy az iskola mellett műkö­dő napközi otthonban elhe­lyezni. Igazolt mulasztásnak számit az is, ha a gyermekről gondoskodó személy betege­dett meg, vagy reá Is vonat­kozik az egészségügyi zárlat. Az Igazolt mulasztás idejére a dolgozónak nem jár mun­kabér, hanem az alkalmazot­tak betegbiztosításáról szóló előírások értelmében megál­lapított táppénz. MUNKÁT GÁTLÓ MAS FONTOS SZEMÉLYI AKADÁLYOK (12B. §) A munkaadó a dolgozónak szabadot adhat, ha a fent említetteken kívül más fon­tos személyi okból nem dol­gozhat. A munkatörvénykönyv vég­rehajtási rendeletének 27. és 28. §-a, valamint az idetar­tozó függelék értelmében az alábbi fontos személyi akadá­lyok esetében jár a dolgozó­nak fizetett szabad idő' az átlagbér összegében, de min­den esetben csak akkor, ha előzőleg a dolgozó legalább 3 hónapon keresztül munka­viszonyban volt; egészségügyi Intézményben való kivizsgálás vagy kezelés idejére az erre elkerülhetet­lenül szükséges mértékben, ha ez a munkaidőn kívül nem lenne lehetséges; ha a dolgozó feleségének vagy élettársának gyermeke születik, a szülészetre vagy kórházba való beszállítás és hazaszállítás Idejére, valamint a születés hivatalos bejelen­tésének idejére; ha a dolgozó családtagját kíséri el egészségügyi intéz­ménybe (kórházba) kivizsgá­lásra vagy kezelésre; mindez azonban csak a leg­szükségesebb időre, legfeljebb egy napra (igazolt megbete­gedés, baleset, vagy rendsze­res kezelés esetében, amikor a betegnek kíséretre van szüksége); ezekben az ese­tekben a szabad idő csak egy dolgozó családtagnak jár; fi­zetésmegtérítés nem jár azok­ban az esetekben, ha az il­lető családtagnak a beteg családtag ápolása címén táp­pénzre van igénye; hozzátartozók elhunyta ese­tében; házastárs, élettárs vagy gyermek halála esetén 3 nap­ra; a dolgozó vagy házastársa szüleinek, testvéreinek halá­la esetén 1 napra; a dolgozó vagy házastársa nagyszüleinek, vagy olyan hozzátartozója halálának ese­tén, aki ugyan nem volt kö­zeli rokona, de a dolgozóval egy háztartásban élt, 1 fize­tett szabad napra, ha saját maga gondoskodott az el­hunyt temetéséről, két napra van Igénye; a dolgozónak saját esküvő­je esetén két fizetett szabad­napra van Igénye; ha a saját háztartással ren­delkező dolgozó a munkaadó érdekében történt áthelyezé­se esetén más helységbe köl­tözködik, legfeljebb két fize­tett szabad napra; ha a dolgozó más okból ugyanabban a helységben költözködik más lakásba, leg­feljebb 1 napra, és ha más községbe költözködik, legfel­jebb két fizetett napra van igénye — azonban csak egy­szer egy évben; a tömeges közlekedési esz­közök (a helyi közlekedés kivételével) üzemeltetésének hirtelen megszakadása esetén a legszükségesebb időre, leg­feljebb azonban egy napra jár fizetett szabad Idő, de csak akkor, ha az üzemzavart 24 órával előbb nem közöl­ték, és ha a dolgozó másként nem juthatott el munkahelyé­re; a tömeges közlekedési esz­közöknek az időjárási viszo­nyok miatt történt váratlan késése esetén (a helyi köz­lekedés kivételével) fizetett szabad idő a legszükségesebb mértékben jár, de csak ak­kor, ha a késés ideje a mun­kaidőre és a munkahelyre va­ló eljutás idejére esik; ha a dolgozót a munkaadó és az üzemi bizottság el­hunyt munkatárs temetésére küldi ki, az erre szükséges időre, végül fizetett szabad idő jár a dolgozónak a felmon­dás Ideje alatt álláskeresés­re, azonban legfeljebb heti fél napra (ezt az időt csak kivételesen szabad egybevon­ni). Indokolt esetben a munka­adó a dolgozónak fizetés nél­küli szabad időt engedélyez­het. Dr. F. J. Uj tettek Dunaradványon Dunaradvány távol, csak­nem huszonöt kilométerre esik a járási székhelytől. A község lakossága nem bővelkedik a szórakozás és a kulturális élet lehetőségeiben. A kocsma melletti kis befogadóképességű kultúrterem távolról sem elégí­ti ki az egyre növekvő igénye­ket. — Ezen már mi is sokat gon­dolkoztunk — mondja Hajabócs László, a HNB elnöke. — A művelődési ház felépítésére azonban eddig nem volt lehető­ségünk. Nagyobb szabású kul­turális rendezvényeinket sajnos még beláthatatlan ideig ilyen környezetben kell megtarta­nunk. Ha a múlt keveset is adott a községnek, a jövő sokkal jobb kilátásokkal kecsegtet. Minden­ki őszintén örül az iskolaépü­let tatarozásának, a társadalmi munkával létesített csaknem kétkllométeres betonjárdának. Május elsejéig rendbe hozzák a posta épületét és még ez év­ben megkezdik egy minden Igényt kielégítő áruház építé­sét. E müvek költségeire az ál­lam — a falun keresztül veze­tő út portalanításával együtt — közel másfél millió korona ösz­szeget biztosít. Mivel viszonozzák a társada­lom segítségét? — A kérdés megválaszolása Radványon nem okoz különö­sebb fejtörést — veszi át a szót Juhász Béla agronómus Szövetkezetünk fokozatosan rá­tér a termelés szakosítására, amiből a tagságon klvfil nagy haszna lesz a társadalomnak is. Homokos földjeinken eddig 50 hektárt telepítettünk be ne­mes szőlővel, 23 hektárt pedig kiváló barackfa-csemetével. A gyümölcstelepítésen kiviil a zöldségtermesztésre helyezzük a legnagyobb súlyt. Ez a két termelési ág a mi adottságaink­hoz mérten kiválóan jövedel­mez. Az új termelési ágak bővíté­sével járó tetemes befektetések rendszerint csökkentik a szö­vetkezet bevételeit és a tagság jövedelmét. Náluk azonban ez a kezdeményezés átmenetileg sem okozott különös anyagi ne­hézségeket. Sőtl A szövetkezet a tavalyi rendkívül szeszélyes esztendőben — noha voltak ki­esések — tovább szilárdult, a tervezettnél két koronával többet fizettek kl a tagok mun­kaegységeire. Ez a két korona kedvező er­kölcsi befolyásával sokkal töb­bet jelent névértékénél. Bizal­mat, erőt, öntött a falu lakos­ságába, a fiatalok számára von­zóvá tette a szövetkezeti gaz­dálkodást. Jelenleg a tag&ág át­lagos életkora 45 éven alul mozog s minden remény meg­van arra, hogy az idén még kedvezőbben alakul. Baranyai Lajos kertészt például hiába csalogatták máshová a szövet­kezetből, hasztalan ígértek ne­ki havi 2600 korona fizetést, hö maradt falujához. Tavaly az egy tagra jutó átlagos havi jö­vedelem megközelítette az 1600 koronát. Ebben az évben két koronával többet folyósítanak a munkaegységekre, tehát je­lentősen növelték a tagság anyagi érdekeltségét. Senki sem kívánkozik el a faluból, hiszen nyugodt meg­élhetést, érvényesülési lehe­tőséget mindenkinek biztosít a szövetkezet, egyúttal a lakás­építéshez is hozzásegíti a fiata­lokat. Ez idén nyolc család ta­lál otthonra a közös által épí­tett szövetkezeti lakásokban. — Mi ezt a befektetést nem sajnáljuk — mondotta Székely András, az elnök. Tudjuk na­gyon jól, hogy ez a tagság megelégedésébon, jó munkájá­ban sokszorosan megtérül, gyü­mölcsözően kamatozik a falu fejlődésében. A radványl vezetők előrelá­tóan, okosan irányítják a köz­séget, ésszerűen szervezik a jövedelmező gazdálkodást. SZOMBATH AMBRUS

Next

/
Thumbnails
Contents